Óbuda újság 2007/7. szám - Óbuda-Békásmegyer
Óbuda újság 2007/7. szám - Óbuda-Békásmegyer
Óbuda újság 2007/7. szám - Óbuda-Békásmegyer
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
obuda_0<strong>7.</strong>qxd 3/29/<strong>2007</strong> 4:08 PM Page 5<br />
<strong>2007</strong>/<strong>7.</strong> <strong>szám</strong> Önkormányzat 5<br />
A jövõ környezetbarát<br />
autója gyermekrajzokon<br />
FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL<br />
A gyerekeknek a jövõ környezetkímélõ<br />
autóját kellett „papírra<br />
álmodniuk”. A megadott határidõig<br />
több ezer fantáziadús<br />
alkotás érkezett, így a zsûrinek<br />
nem volt könnyû a rangsor felállítása.<br />
Végül minden évfolyamról<br />
a három legsikeresebb alkotó<br />
kapott elismerõ oklevelet, melyet<br />
Bús Balázs polgármestertõl<br />
vehettek át a március 13-ai díjátadó<br />
ünnepségen.<br />
A polgármester más cégeknek<br />
is követendõ példaként<br />
említette az ilyen és hasonló<br />
kezdeményezéseket, elismerõen<br />
szólt a gyerekek alkotókészségérõl.<br />
A Toyota-Sakura autószalon<br />
vezetõsége a pályázat kiírásakor<br />
színes ceruzákat, rajzlapokat<br />
küldött a jelentkezõ oktatási<br />
intézményeknek, majd 100<br />
Könyvet házhoz<br />
foci- és kosárlabdát, illetve<br />
más sporteszközöket osztott<br />
szét a díjazott kisdiákok között.<br />
A legtöbb rajz beküldéséért a<br />
Kerék, a Pais és a Krúdy iskolák<br />
kisdiákjai kaptak elismerést.<br />
A Napraforgó Mûvészeti<br />
Óvodába járó gyerekek versenyen<br />
kívül küldtek alkotásokat,<br />
de õk is kaptak ajándékokat a<br />
szép képekért.<br />
Az iskolai évfolyamok versenyében<br />
Einpach Brúnó, Hárfay<br />
Noémi, Gyarmati Fanni és<br />
Jurcza Virág rajzai bizonyultak<br />
a legjobbnak. Károlyi Lili Márta,<br />
Huszár Dóra és Backó Bence<br />
különdíjban részesült.<br />
A háromszáz legjobb alkotásból<br />
a Toyota-Sakura autószalon<br />
emeletén rendeztek kiállítást,<br />
melyet április közepéig<br />
tekinthetnek meg az érdeklõdõk.<br />
(Cím: Szõlõkert utca 1.)<br />
Idõs, beteg embereknek segítenek<br />
A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár <strong>Békásmegyer</strong>i Könyvtára <strong>Óbuda</strong>-<strong>Békásmegyer</strong><br />
Önkormányzatának <strong>Óbuda</strong>i Gondozási Központjával<br />
együttmûködve április 12-tõl idõs és beteg - mozgásukban korlátozott,<br />
lakáshoz kötött - emberek <strong>szám</strong>ára új szolgáltatást nyújt, melynek keretében<br />
könyvek, hangos könyvek, folyóiratok, valamint ezek használatát<br />
segítõ eszközök gépkocsival történõ házhoz szállítását vállalja.<br />
A szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kéréseket a Fõvárosi Szabó<br />
Ervin könyvtáraiban: San Marco utcai Könyvtárban (San Marco utca<br />
81., tel.: 368-8384); Bajáky Elemér utcai Könyvtárban (Bajáky<br />
Elemér utca 5-<strong>7.</strong>, tel.: 388-2804); <strong>Békásmegyer</strong>i Könyvtárban (Füst<br />
Milán utca 26., tel.: 245-3409); Krúdy Gyula Könyvtárban (Fõ tér 2.,<br />
5., tel.: 368-8476); a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenes zöld<br />
<strong>szám</strong>án: 06-80-204-067; a Platán Közmûvelõdési Könyvtárban (Arató<br />
Emil tér 1., tel.: 368-7093) jelezhetik; az <strong>Óbuda</strong>i Gondozási Központ<br />
Támogató Szolgálatnál (Gyenes utca 12., tel.: 439-0588, 06-30-<br />
279-1954) személyesen a szociális gondozóknak mondhatják el.<br />
Hívjon minket, hogy segíthessünk!<br />
FOTÓ: ANTAL ISTVÁN<br />
FOTÓKIÁLLÍTÁS A BÉKÁSMEGYERI KÖZÖSSÉGI HÁZRÓL. Nagy sikerrel<br />
rendezték a közösségi ház fennállásának 20. évfordulója alkalmából a<br />
„<strong>Békásmegyer</strong> 20 év távlatából” címû fotókiállítást, melyet amatõr és<br />
hivatásos fényképészek által beküldött anyagból állítottak össze<br />
Versektõl, kiáltványokon át a fantasztikus regényig<br />
Márványtábla Tamkó<br />
Sirató Károly emlékére<br />
A Költészet Napja alkalmából, április<br />
10-én 18 órakor táblát helyeztet<br />
el az önkormányzat az ismert<br />
író, költõ emlékére egykori<br />
lakóháza, a Vöröskereszt utca 14.<br />
<strong>szám</strong>ú épület falán - többek közt<br />
errõl döntött a képviselõ-testület<br />
február végi ülésén.<br />
Tamkó Sirató Károly a soknyelvû<br />
Újvidéken született<br />
1905-ben. Huszonöt éves korában<br />
Budapesten jogi doktorátust<br />
szerzett és ügyvédjelölt<br />
lett, eközben verseket költött.<br />
A hazai avantgárd törekvések<br />
harcos folyóirata, a Magyar<br />
Írás köré csoportosuló fiatal<br />
költõk benne ismerték fel az<br />
expresszionizmus egyik<br />
nagy ígéretét. Mire azonban<br />
elsõ verseskötete, a Papírember<br />
1928-ban megjelent,<br />
az elõzõ évek irodalmi és új<br />
mûvészi formákkal kísérletezõ<br />
láza hullámvölgybe került.<br />
Párizsban<br />
A sok nyelvben otthonos,<br />
sokirányú mûveltséget szerzett,<br />
a modern tudományos<br />
és irodalmi elméletekben jól<br />
mozgó jogász, aki még a<br />
könyvtárosság tudományát<br />
is kitanulta, 1930-ban hátat<br />
fordított az ügyvédi irodáknak,<br />
könyvtáraknak, az országnak.<br />
Elutazott Párizsba, hogy francia<br />
költõ és szürrealista vagy<br />
azzal rokon elméletek kiáltvány-szerzõje<br />
legyen. Hamarosan<br />
feltûnt a párizsi kávéházak<br />
mûvészköreiben. Odafigyeltek<br />
tudományos alapozottságú elméleteire.<br />
Megélhetést talált a<br />
sajtóéletben, költeményei, cikkei<br />
ismertté tették nevét a modern<br />
irodalom mûvelõinek és<br />
kedvelõinek körében.<br />
Újra itthon<br />
Párizsból haza kellett térnie,<br />
mivel 1936-ban súlyos betegség<br />
tört rá, amely végtagjainak<br />
mozgását is akadályozta. A<br />
sokoldalú költõ Buda gyógyfürdõitõl<br />
remélt gyógyulást.<br />
Sok kínlódás, keresgélés után<br />
az õsi indiai gyógymódban, a<br />
jógában találta meg az üdvözítõ<br />
lehetõséget. Szívós kitartással,<br />
követve a módszer javasla-<br />
tait, a ‘40-es években meggyógyult.<br />
Megélhetését szakszövegek<br />
fordításából, reklámok<br />
fogalmazásából, emellett<br />
egy jógaiskola alapításából, a<br />
gyakorlatok tanításából biztosította.<br />
A költészettel azonban<br />
soha nem hagyott fel. Leginkább<br />
saját magának írt, azzal a<br />
biztos tudattal, hogy az avantgárdot<br />
újra felfedezik. A ‘60-as<br />
évek elején még csak nem is<br />
csodálkozott, hogy egyszerre<br />
népszerû, keresett költõ lett.<br />
Egész életmûre való kiadnivalója<br />
gyûlt össze fiókjaiban.<br />
Költeményeinek és szabad versekbe<br />
rejtett kiáltványainak<br />
olyan a közös jellege, mintha<br />
minden pillanatban nyilvántartaná<br />
a világmindenséget. Csillagászat,<br />
geológia, fizika keveredik<br />
a filozófiával, humorral,<br />
pátosszal.<br />
A szabad versek mellett mestere<br />
volt a gyermekverseknek<br />
is. Egészen egyéni az a hang,<br />
amely megszólal „A Vízöntõ<br />
kor hajnalán” címû, 1969-ben<br />
megjelent válogatott költeményes<br />
kötetében. Ugyanebben az<br />
évben jelent meg „A három ûrsziget”<br />
címû tudományos-fantasztikus<br />
regénye, amely a jövõ<br />
társadalmáról, technikai küzdelmérõl<br />
szól.<br />
Nem lehet pontosan tudni,<br />
hogy Tamkó Sirató Károly mikortól<br />
élt Óbudán, de 1974-ben<br />
már a Vöröskereszt utca 14.<br />
<strong>szám</strong>ú házban lakott, 1980. január<br />
1-jén bekövetkezett haláláig.<br />
(Felhasznált irodalom: Hegedûs<br />
Géza „A magyar irodalom<br />
arcképcsarnoka”)