szerszámgépek - Robert Bosch Mechatronikai Tanszék - Miskolci ...

Dr. Jakab Endre Szerszámgépek (Esztergagépek)
1.2 A magyar szerszámgépipar
A hazai szerszámgépgyártás kezdetei a kiegyezés (1867) utáni idıtıl (1872-tıl)
számíthatók [2], [3]. A fejlıdés az angliaihoz hasonló módon, csak majdnem egy
évszázadot késve történt. A szerszámgépgyártás elıször az ipar különbözı ágazatainak
kiszolgálására alakult ki. Az általános gépgyártás szolgáló leányaként csak az I.
világháború után jelent meg önálló iparágként. A legfontosabb húzó ágazatok a
közlekedés, malomipar, mezıgazdasági gépipar, hadiipar, kohászat, hídépítés, de a
faipari és építıipari igények sem voltak elhanyagolhatóak.
A XIX. század utolsó negyedében három jelentısebb vállalat foglalkozott
szerszámgépgyártással más gyártmányok elıállítása mellett. Az elsı szerszámgépek
döntıen a jól ismert megoldások alapján készültek, majd fokozatosan kialakult az
önálló szerszámgéptervezés és gyártás.
Az alábbiakban leírtak aktualitását az idı gyakran felülírja, ezért kiigazításra
helyenként szükség lehet.
A Gutjahr Müller Gépgyár és Vasöntöde, amelynek jogutódja a Vulkán Gépgyár és
Vasöntöde Rt volt, 1872-ben alakult meg. A gyárat svájci iparosok alapították
Budapesten malomipari gépek és berendezések gyártására, amely hamarosan osztrák
tulajdonba került és 1929-ig mőködött. A cég szerszámgépgyártása jelentıs volt,
palettájukon az esztergák különbözı változatai, fúró, fúró-maró, portálmaró,
hosszgyalu gépek mellett sajtológépek is szerepeltek. Jelentısebb
szerszámgépfejlesztéseik az elsı Erzsébet híd (1898-1903) láncelemeinek gyártásához
kötıdtek. Megjegyzés: a Széchenyi híd 1849-ben, a Margit híd 1872-benkészült el, a
Ferencz József híd, ma Szabadság híd építése 1894-1896 között zajlott.
A Hirsch és Frank Gépgyár és Vasöntöde, amelyet 1882-ben alapítottak Budapesten,
késıbb Salgótarjánban is rendelkezett telephellyel. Gyártottak esztergagépeket,
marógépeket, gyalugépeket, fúrógépeket, sajtológépeket, gızkalapácsokat. A
budapesti gyár 1949-tıl Budapesti Szerszámgépgyár, 1963-tól a SZIM
(Szerszámgépipari Mővek) Budapesti Köszörőgépgyára néven üzemelt megszőntéig.
A Fegyver és Gépgyár Rt. német közremőködéssel alakult 1889-ben illetve 1891-ben,
profilja a fegyver- és lıszergyártás volt. Gyártási naplóik szerint több mint negyven
fajta szerszámgépet gyártottak, köztük a fegyvergyártás speciális szerszámgépeit,
esztergagépeket, fúrógépeket, marógépeket, szerszám köszörőket, kúpfogaskerék
gyalugépeket, sajtológépeket. 1949-tıl Fémáru- és Szerszámgépgyár, 1963-tól a SZIM
Esztergagépgyára, majd Budapesti Szerszámgépgyár volt megszőntéig.
A szerszámgépgyártásban és szerszámgépek alkalmazásában jelentıs szerepet
játszottak a MÁV Gépgyár, késıbb MÁVAG, a Ganz-MÁVAG, illetve a MÁV
Jármőjavító Vállalatok, a Láng László Gépgyár és további kisebb vállalatok is.
Megemlítjük, hogy a német szerszámgépgyártásnál említett Johann von
Zimmermannak érdekeltségei voltak a MÁV-nál, és ott alkalmazták gépeit is.
A Weiss-Manfréd Mőveket 1892-ben alapították, ahol 1929-ben kezdıdött meg a saját
célú szerszámgépgyártás. A 30-as évek végén megalakult és önállósult
Szerszámgépgyárban esztergagépeket, a VF és UF típusú marógépeket, fúrógépeket
köztük a világszerte ismertté vált RF sugárfúrógépeket már exportálási céllal is
9