22.01.2013 Views

szerszámgépek - Robert Bosch Mechatronikai Tanszék - Miskolci ...

szerszámgépek - Robert Bosch Mechatronikai Tanszék - Miskolci ...

szerszámgépek - Robert Bosch Mechatronikai Tanszék - Miskolci ...

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Dr. Jakab Endre Szerszámgépek (Esztergagépek)<br />

1. SZERSZÁMGÉPEK FEJLİDÉSTÖRTÉNETE<br />

A <strong>szerszámgépek</strong> fejlıdése az emberiség általános fejlıdésétıl nem választható el,<br />

azzal szoros és sokoldalú kölcsönhatásban van. A szerszámok használatának és<br />

készítésének jelentısége közismert az emberiség kialakulásában. A történeti<br />

periodizálás is a termelés, a termelıeszközök jelentısebb változásaihoz kötött. Az<br />

emberiség célja mindig az igények, az anyagi szükségletek egyre teljesebb kielégítése<br />

volt, ami a fejlett országokban igen magas fokot ért el. Mindezt a technikai, gazdasági<br />

fejlıdés tette lehetıvé. Nem kell bizonyítani, hogy a technika mindennapjaink része<br />

lett függetlenül attól, hogy milyen mélységben ismerjük. A termelés a kezdeti,<br />

elszigetelt egyéni módról egyre inkább szélesebb körben valósult meg, ahogy hatása<br />

is. Ma a világmérető globalizálódás korát éljük, amely mindennapi életünk mellett<br />

befolyással van többek között a technikai kultúrára is. A <strong>szerszámgépek</strong>nek az ipari<br />

termelésre gyakorolt hatásáról szép mővet írt G. Spur [1]. A hazai<br />

szerszámgépgyártásról pl. a [2] és [3] mővekbıl tájékozódhat az érdeklıdı, továbbá<br />

felhasználtuk az [4-8] irodalmakat is.<br />

A <strong>szerszámgépek</strong> fejlıdése az egyedi szők körő gyártásról a sokakat érintı sorozat és<br />

tömeggyártásra való áttérés, azaz a kézi termelésrıl a gépi termelésre, majd az<br />

automatizált gépi termelésre való áttérés története. A gépi termelés fejlıdése egyre<br />

szélesebb körő munkamegosztással és specializálódással járt, ami csökkentette a<br />

fizikai és pszichikai terhelést. A cél minél gyorsabban, pontosabban, olcsóbban<br />

termelni.<br />

A <strong>szerszámgépek</strong> fejlıdésének fı szakaszai az ipari fejlıdés fı korszakaihoz köthetık.<br />

A történetileg korábban kialakult gépek, természetesen a jelenlegi mőszaki<br />

színvonalnak és kultúrának megfelelıen, ma is jelentıs helyet foglalnak el a<br />

termelésben.<br />

1.1 Szerszámgépek fejlıdésének fı szakaszai<br />

1.1.1 Egyetemes (univerzális) <strong>szerszámgépek</strong> kialakulásának kora<br />

Az egyetemes, vagy univerzális <strong>szerszámgépek</strong> kialakulásának kora a klasszikus,<br />

angliai ipari forradalomtól a XIX. század utolsó harmadáig számítható, amikorra<br />

kialakultak az egyetemes forgácsoló <strong>szerszámgépek</strong> fı típusai. Az elsı<br />

szerszámgépnek 1775-bıl John Wilkinson hengerfúró gépe tekinthetı, amellyel a<br />

gızgépek, ágyúk furatait készítették. Henry Maudslay esztergagépe 1797-ben készült<br />

el. Ezeken a <strong>szerszámgépek</strong>en azonos technológiával igen sokféle alkatrészt, egyedi és<br />

kissorozatban készítenek, amibıl az egyetemes elnevezés következik. Természetesen<br />

az egyetemes <strong>szerszámgépek</strong> fejlesztése, korszerősítése napjainkban is tart, és abba a<br />

CNC egyetemes gépeket is beleértjük.<br />

Az iparosodást az angol textilipar, a bányászat és szállítás igényei indították el. A<br />

fonó- és szövıgépek fejlesztése, mechanizálása, mőködtetése és nagyobb számban<br />

való elıállítása megfelelıen gyártott alkatrészeket, továbbá erıgépeket igényelt. Másik<br />

fontos tényezı a bányák üzemeltetése így a nyersanyag kitermelése és a víz kiemelése,<br />

a kitermelt anyag (szén, érc) szállítási igénye volt. A problémák megoldása döntıen az<br />

energia átalakító és közlı gızgépek feltalálásához, fejlesztéséhez, gyártásához és<br />

alkalmazásához kapcsolódott.<br />

3

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!