24.01.2013 Views

A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE

A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE

A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

6.2.2.<br />

Az új szakmai ismeretek bevitele<br />

az államilag elismert képzések minden szintjére<br />

A téma indokoltsága, célja és várható eredménye<br />

A textil- és ruhaipar vA textil- és ruhaipar vállalkozásai szemszögéből jogos elvárás, hogy mind a közép-, mind a felsőfokú szakmai<br />

képzés a versenyképességet elősegítő módon és a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodva működjék. A szakmunkáshiány<br />

mellett az ipar számára a legnagyobb gondot a gyakorlati képzés hiányosságai okozzák a középfokú képzésben. A bolognai folyamat<br />

következtében a könnyűipari mérnök és az ipari forma- és terméktervező BSc szak tantervei sem elégítik ki az ipar elvárásait a gyakorlati<br />

oktatás teljes hiánya miatt, és már erőteljesen érződik a technikus- és mérnökhiány is az iparban. A művészeti felsőoktatásban folyó<br />

magas színvonalú kreatív képzés csak kevés tervező iparművész számára jelent sikeres életpályát.<br />

A textil- és ruhaipar javát a jövőben azok az innovatív vállalkozások fogják adni, amelyek korszerű berendezésekkel rendelkeznek,<br />

szakmailag magas színvonalon képzett dolgozókat alkalmaznak és igényes vezetés mellett kiemelkedő minőségű, speciális<br />

termékek/szolgáltatások előállítására képesek. Emellett a könnyűiparnak a tradicionális szakmakultúra révén ma is jelentős foglalkoztatási<br />

szerepe van, főleg a hátrányos helyzetű régiókban és az 50 év feletti nők csoportjában. Látható tehát, hogy új és differenciált<br />

igények jelentkeznek a munkaerő szakképzettségével, megbecsültségével szemben is.<br />

Ahhoz, hogy a szakmai képzés hozzájárulhasson a magas színvonalú szakemberek képzéséhez, illeszkednie kell a munkaerőpiac<br />

igényeihez. A gyakorlatorientált szakmai képzés és oktatás fejlesztése az ágazat versenyképességének olyan hajtóereje, amely esélyt<br />

adhat az innovációs kitörési pontok megtalálására. Ezért a munkaadók, munkavállalók és a képzésért felelős intézmények erőfeszítéseit<br />

összehangolva a jelenlegi kedvezőtlen folyamatok megfordítására kell irányítani, mind a középfokú, mind a felsőfokú<br />

szakképzésben.<br />

A szakmai együttműködés a szakképzés fejlesztésében azért is szükséges, hogy jövőképet adjon az ágazatnak, visszaadja az ágazat<br />

presztízsét, önbecsülését és bekövetkezzék a képzett szakemberek generációváltása.<br />

A feladat szakmai tartalma<br />

A program fő feladata annak elősegítése, hogy az állami szakmai képzések a jelenleginél jobban hozzájáruljanak a vállalkozások<br />

és az ágazat fejlődéséhez. Ennek érdekében biztosítja és erősíti a képző intézmények és a textil- és ruhaipar vállalkozásai közötti<br />

folyamatos kapcsolattartást, visszacsatolást.<br />

Meg kell oldani az oktatás minden szintjén a gyakorlati képzés arányának növelését. Meg kell szervezni az üzemi gyakorlati<br />

képzőhelyek kialakítását a versenyképes technológiákat alkalmazó vállalkozásoknál. Az elmélet és gyakorlat összehangolatlanságának<br />

felszámolására szükséges az új, korszerű technológiák megismertetése a tananyagokba, ezzel párhuzamosan az elavult tankönyvek<br />

átdolgozása.<br />

Fel kell készíteni a „tudás-intenzív gyártás” prioritásaira az ágazati szakoktatás résztvevőit. A kompetenciafejlesztésben előtérbe<br />

kell állítani az innováció orientált gondolkodást.<br />

A megvalósítás feladatai<br />

MEGVALÓSÍTÁSI TERV<br />

85

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!