A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE
A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE
A MAGYAR TEXTIL- ÉS RUHAIPAR K + F + I ... - TMTE
- TAGS
- magyar
- ruhaipar
- tmte
- www.tmte.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
szerepe van a vállalkozásokat körülvevő üzleti környezetnek, illetve annak, hogy az üzleti<br />
környezetet meghatározó szakpolitikák egymással összehangolva az innováció támogatása<br />
irányába hatnak. Ezek a területek általában az ágazat számára adottságok, külső tényezők, amelyek<br />
befolyásolására csak korlátozott lehetőségünk van. Vannak azonban területek (a képzés, a szabványosítás,<br />
a piacfejlesztés), ahol a szakmának is komoly kezdeményező és véleményező szerepet<br />
kell játszania, de a szakpolitikákkal való együttműködés nélkülözhetetlen, ahogy ezt a horizontális<br />
programjainkban bemutattuk.<br />
7.1.<br />
A K+F+I tevékenység finanszírozása<br />
A textil- és ruhaipar stratégiájának kidolgozása során végzett felmérés eredménye szerint a vállalkozások<br />
az innováció kulcskérdéseként a finanszírozást említették. Érthető ez, hiszen az<br />
ágazatra az olcsó import által támasztott verseny miatt az árszínvonal, és ennek következtében<br />
a jövedelemtermelő képesség alacsony. A textil- és ruhaipari vállalkozásokra, mint a magyar KKVkra<br />
általában, jellemző az alultőkésítettség, ezért saját erőből csak ritkán tudnak megfelelő<br />
eszközöket felhalmozni az innovációk elindításához. A Megvalósítási Tervben szereplő programok,<br />
projektek megvalósításához általában külső pénzforrásra is szükség van. Ennek két fő útja van:<br />
a hitelhez, tőkéhez jutás a pénzügyi forrásközpontokból, beleértve a kifejezetten az innovációk<br />
finanszí-rozására létrejött kockázati tőketársaságokat is, illetve a pályázati források.<br />
7.1.1.<br />
A pénzügyi forrásközpontoktól származó finanszírozás<br />
A magyarországi KKV-k – különösen most, a válság hatására – nehezen jutnak hitelhez. Ez fokozottan<br />
igaz a textil- és ruhaipar vállalkozásai esetében, részben az alacsony jövedelmezőség,<br />
részben a valóságosnál is rosszabb ágazati imázs miatt. A bankok szinte negatív diszkriminációval<br />
kezelik a textil- és ruhaipar vállalkozásait, sok esetben tekintet nélkül az adott vállalat helyzetére,<br />
piaci lehetőségeire. A hátrányos megkülönböztetés eltűnése az ágazat presztízsének<br />
helyreállításától várható, és megfogalmazható az a feladat is, hogy javítani kell az ágazat és<br />
a pénzügyi szektor közötti kommunikációt.<br />
Mindazonáltal az alacsony jövedelemtermelő képesség miatt a textil- és ruhaipar vállalkozóinak az<br />
innovációk, fejlesztések finanszírozására a banki hitelnél kedvezőbb finanszírozási konstrukciókra<br />
és vissza nem térítendő támogatásra is szükségük van. Az ilyen kedvező feltételű finanszírozási<br />
rendszerek folyamatos, átlátható működtetése a folyamatos fejlődés alapfeltétele.<br />
A textil- és ruhaipar számára a kockázati tőke általában kevésbé elérhető, mivel a befektetők inkább<br />
a nagyobb, 50–100 milliós tőkét igénylő, radikálisan új innovációkat keresik. Jó lehetőség azonban<br />
az ún. „üzleti angyalok” figyelmének a textil- és ruhaipar felé irányítása. Főleg az új termékek,<br />
eljárások, új üzleti modellek gyakorlati megvalósítása, piacra vitele számíthatna az „üzleti angyalok”<br />
pénzügyi támogatására. Ehhez azonban az szükséges, hogy a textil- és ruhaipar fejlesztési<br />
MEGVALÓSÍTÁSI TERV<br />
95