Levelek Pilinszky Jánosnak - EPA

„ 74 tiszatáj
sovány szív jánosi úszó hangú madár nem‐test több vacogó
vigadó bőrre kiülő szív megy a busz megy a gép majd el‐perc
egyedül thészueusz nélkül a teljcsarnokban jó a hiba a rossz jó
emlékezetes lesz még ez a bizony az égő fej kés‐arcél
s nem mindjárt benyelő vak csönd‐kút gyér fű taps de sok szem
az igen dús szem‐aratás ingó lábak kézre konyuló kéz karra
feszülő kar székhez símuló szék s folyosóba folyosó lábbirint
így mégis felnőtt az a
fel‐le
oda‐vissza
kereszt
fénylik a forgóajtó szálka eső gombafejű nép pirosan sárgán
érintetlen ebéd hűlt halvacsora sok behavazott szó s mégis
az utolsó tompa napon a busz a csak most le ne késsem jaj a lámpa
meg az órám vagy a tiéd ha más a menetrend bőrre nyíltan kiülő
szív elfacsarodó kéz halkan hebegő honvágy az után ami áll
ami hallgat ami megvár ami vak ami szürke időtömb térűr
ami bárhol
lépj be közénk
ami öl
ami otthon
hilversum, 1976. augusztus
2. Rónay László végül nem írt ismertetést a Vigiliába; az említett fotó nincs meg a hagyatékban.
PETER JAY
[London, 1976.] november 28.
Kedves Jánosom,
Megkaptam két leveledet – köszönöm! Várom, hogy megérkezzen a fénykép, amit postáz‐
tál, s figyelembe vettem megjegyzéseidet az előszóra vonatkozóan.
Bátorító leveleket kaptam az Oxford University Press költészeti igazgatójától – de még
semmisembiztos. Helyettesei (a barátaim) elragadtatással olvasták a verseket… remélem,
egy vagy két hét múlva már mond valamit. (Nagy felfordulás van az Oxford University Press‐
nél, mert most költöznek ki londoni irodahelységeikből, már csak Oxfordban székelnek.)
Ted is csodálatosakat mondott a Kráterről! Megkaptad azt a levelemet, melyben francia
nyersfordításban elküldtem neked a Kráterhez írott előszavamat? Néhány felvilágosítást kér‐
tem tőled, néhol szeretnék pontosítani. Ha nem, nem baj – várhatunk. – Ha mondanak vala‐
mit Oxfordban, s Jon Stallworthy ‘igen’‐t mond, kérni fogom tőle, hogy írjon az Artisjusnak.
Jelenleg ez is várhat még. 1