Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Terdik</strong> <strong>Szilveszter</strong><br />
534<br />
A balázsfalvi uradalmat Micu Klein Ince püspök 1738-ban kapta meg III. Károly királytól<br />
az Apafi uradalom r<strong>és</strong>zeként a görög katolikus püspökség korábbi birtokaiért, az alsószombatfalviért<br />
<strong>és</strong> a szamosújváriért cserébe (NILLES 1885. II. 533–540.). Az új székesegyházhoz egy bécsi<br />
épít<strong>és</strong>szel, Giovanni Martinellivel k<strong>és</strong>zíttetett terveket. A munkára 1738. június 30-án kötöttek szerzõd<strong>és</strong>t,<br />
de az építkez<strong>és</strong> csak Petru Pavel Áron püspök idejében fejezõdött be, az 1750-es években<br />
(BUNEA 1900. 17., 25., BUNEA 1902. 283.). 11 A balázsfalvi ikonosztáz (9. kép) mind méreteiben,<br />
mind a képek számában meghaladja <strong>máriapócsi</strong> társát, de szerkezeti felépít<strong>és</strong>ében, motívumkincsében<br />
<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zletformáiban számos egyez<strong>és</strong>t mutat vele. Egyelõre nem tudjuk, hogy Balázsfalván pontosan<br />
mikor k<strong>és</strong>zült el a faszerkezet. A bécsi Hofkammerarchivban maradt fönn egy levél Petru<br />
Pavel Áron püspöktõl, amelyben azt írja a nagyszebeni kincstartóságnak, hogy a balázsfalvi templom<br />
fest<strong>és</strong>zeti munkálatai, az ikonosztáz, a nõket elválasztó fal, valamint a kupola fest<strong>és</strong>e 4–5000<br />
forintba kerülne, ami azt jelenti, hogy a fest<strong>és</strong> biztosan hiányzott, de az állványzat akár már k<strong>és</strong>zen<br />
is állhatott. 12 A képek csak k<strong>és</strong>õbb, 1762 <strong>és</strong> 1765 között kerültek a helyükre (BUNEA 1902. 283.), 13<br />
az alapképeken olvasható szignó alapján az aradi ortodox festõ, Stefan Tenecki k<strong>és</strong>zítette õket. Az<br />
oromzat <strong>és</strong> a kereszt képei más stílusúak, tehát más festõ munkájával is számolnunk kell. Ezek alapján<br />
egyelõre csak annyit állapíthatunk meg, hogy a balázsfalvi ikonosztázt 1762 elõtt állították a helyére.<br />
A balázsfalvi <strong>és</strong> a <strong>máriapócsi</strong> ikonosztáz egymáshoz való viszonya még nem eg<strong>és</strong>zen tisztázott,<br />
de nagyon valószínû, hogy azonos mester/mûhely alkotásai, visszafogottabb motívumk<strong>és</strong>zlete<br />
alapján a <strong>máriapócsi</strong> tûnik a korábbinak. További kérd<strong>és</strong> – ha a feltételezett kronológia helyes<br />
–, hogy hogyan került a faragó Máriapócsról Balázsfalvára? Mindenesetre ebben az idõszakban<br />
a munkácsi <strong>és</strong> a fogarasi egyházmegye között eleven kapcsolat volt, Olsavszky Mihály Mánuel az<br />
1740-es évek végén többször is járt Erdélyben a királynõ kér<strong>és</strong>ére, hogy pontos jelent<strong>és</strong>eket k<strong>és</strong>zítsen<br />
az unió ottani helyzetérõl (1746–1747.) (TÓTH 1998. 147.). 1754. szeptember 1-én Máriapócson<br />
szentelték püspökké Áront, ekkor biztosan látta az állványzatot. Az is igaz, hogy Áront már 1748tól<br />
kezdve, amikor helynökként vette át az egyházmegye irányítását, foglalkoztatta a balázsfalvi<br />
templom belsõ dekorációja (BUNEA 1902. 31.), így nem zárható ki, hogy már korábban, a szentel<strong>és</strong>e<br />
elõtt megrendelték a faragást.<br />
A csoport harmadik tagja az egykori nagyváradi székesegyházban álló ikonosztáz (10.<br />
kép), amelyet valamikor a XIX. század elején a körösrévi templomba szállítottak át egy szószékkel<br />
<strong>és</strong> egy püspöki trónussal együtt. Az egykori székesegyház épít<strong>és</strong>i ideje nem eg<strong>és</strong>zen tisztázott.<br />
Forgách Pál római katolikus kanonok, k<strong>és</strong>õbb püspök 1733-ban saját, a piacon álló házát adta oda<br />
a görög egyesülteknek imahelyül (BUNYITAY–MÁLNÁSI 1935. 290.). 1739-ben Forgách vett a várostól<br />
egy másik telket, valószínûleg azt, ahol a mai katedrális áll, <strong>és</strong> itt építettek egy új templomot,<br />
mellé pedig egy házat a püspöknek rezidenciaként, amelynek az épít<strong>és</strong>ét Csáky Miklós latin püspök<br />
is segítette. A templomnak nem volt tornya, <strong>és</strong> a század vége felé már kicsinek találták, úgyhogy<br />
a XVIII. század végén torony, majd 1800-tól új székesegyház épít<strong>és</strong>éhez fogtak (RADU 1930. 19.,<br />
60., JULA–NOVICOV 2007. 6–9., PÉTER 2008. 139–140.). 14<br />
11 A templom épít<strong>és</strong>történetét újabban összefoglalta: PORUMB 1996., PORUMB 2003. 20.<br />
12 1748. január 12. Nagyszeben. Wien, Staats- und Hofkammerarchiv, Hofkammerarchiv, Sieb. Akten, Rote Nr. 60. f 1537.<br />
13 Bunea szerint amikor Áron püspök lett, a templom belül még nem volt k<strong>és</strong>zen, a berendez<strong>és</strong> hiányzott <strong>és</strong> a „tîmpla” (ikonosztáz)<br />
fest<strong>és</strong>e nem volt meg (BUNEA 1902. 283.). A román kutatás egy Aldea nevû marosvásárhelyi fafaragónak <strong>és</strong> mûhelyének<br />
attribuálja, de nem derül ki, hogy milyen dokumentumokra vagy más megfigyel<strong>és</strong>ekre alapozzák véleményüket<br />
(PORUMB 1998. 41.). A templomban 1765-tõl tartottak istentiszteleteket (BUNEA 1900. 25.).<br />
14 Bíró szerint 1739-ben egy kis kápolna épült, aminek viszont ellene mond az ikonosztáz impozáns mérete (BÍRÓ 1932. 82.).
Change language