Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
Terdik Szilveszter, A máriapócsi kegytemplom építésére és belső ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Terdik</strong> <strong>Szilveszter</strong><br />
532<br />
nevezik, de szerepel a neve a bazilita<br />
kolostor 1749. május 28-án lerakott<br />
alapkõ-iratában is, amelyben „Constantinus<br />
sculptor graecus constantinopolitanus”<br />
néven tûnik föl. 9<br />
A mester számára történt kifizet<strong>és</strong>ek<br />
menetét jól követhetjük a kolostor<br />
számadásaiból (Függelék 17.<br />
24r). A szerzõd<strong>és</strong> aláírásakor is kapott<br />
már egy kisebb összeget, majd a következõ<br />
hónapokban általában kétszer vette<br />
föl járandóságait. 1749 januárjában<br />
<strong>és</strong> márciusában azt is megjegyzik, hogy<br />
deszkákra <strong>és</strong> anyagokra vette föl<br />
a pénzt. Az utolsó nagyobb kifizet<strong>és</strong> augusztus<br />
8-án történt, valószínûleg eddigre<br />
el is k<strong>és</strong>zült a mûvel. A közel<br />
13 m magas, 6 m széles, dúsan faragott<br />
együttes elk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>e ezek szerint megközelítõleg<br />
nyolc hónapot vett igénybe.<br />
Sajnos a számadásokból nem derül ki, hogy Konstantin mester hány segédet fogadott, de feltételezhetõ,<br />
hogy nem egyedül dolgozott ezen a nagyszabású munkán.<br />
Elképzelhetõ, hogy az állványzat fölállítására mégsem került sor 1749-ben, ugyanis<br />
a templom épít<strong>és</strong>ének befejez<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> a berendez<strong>és</strong> munkálatait irányító Olsavszky Mánuel munkácsi<br />
püspök 1750. május 30-án írt levelében arról rendelkezik, hogy figyeljenek a királyi kapu elhelyez<strong>és</strong>ére,<br />
hogy valóban a fõoltárral szemben legyen. 1752. március 31-én küldött levelében pedig<br />
azt kérte, hogy a festõ fesse az ünnepikonokat, amíg a többi tábla megérkezik (PUSKÁS 1995. 175.).<br />
Az ikonok tehát az állványzatnál valamivel k<strong>és</strong>õbb k<strong>és</strong>zültek. 1756-ban, pontosabban meg nem nevezett<br />
kassai festõknek fizettek az ikonosztáz fest<strong>és</strong>éért (Függelék 17. 22r). Valószínûleg nem csak<br />
az állványzatot festették, mivel jókora összeg került kifizet<strong>és</strong>re, mintegy 925 forint (az állványzat faragása<br />
650 rajnai forintba került – Függelék 17. 24r). 1785-ben viszont Spalinszky Mihály bazilita<br />
festõvel az ikonosztáz ikonjainak megfest<strong>és</strong>ére kötöttek szerzõd<strong>és</strong>t 131 német aranyért, ami két dolgot<br />
jelenthet: a képek egy r<strong>és</strong>ze csak ekkor k<strong>és</strong>zült el vagy az elsõ képeket máris újakra cserélték. 10<br />
A faragó eredetére nézve csak görög aláírása, <strong>és</strong> a számadásokban fönnmaradt megjegyz<strong>és</strong><br />
utal, miszerint Konstantinápolyból származott. Feltételezhetõ, hogyha ilyen nagyszabású munkára<br />
alkalmasnak találták, már idõsebb, komolyabb tapasztalattal rendelkezõ mester lehetett. Sajnos egyelõre<br />
azt sem tudni, hogy Olsavszky Mihály Mánuel püspök hol <strong>és</strong> hogyan ismerkedett meg vele.<br />
Elképzelhetõ, hogy a Balkánról származó „görög” kereskedõk ajánlották neki, mivel õk folyamatos<br />
kapcsolatot tartottak Magyarország <strong>és</strong> a Török Birodalom között. A görög szó ugyanis nem feltétlenül<br />
jelent etnikai hovatartozást, hanem a török fennhatóság alatt élõ keleti keresztényeket értették<br />
alatta. Ráadásul, hogy az országban maradhassanak <strong>és</strong> kereskedhessenek, már I. Lipót kora óta<br />
7. kép<br />
Konsztantinosz Thaliodorosz faragó pecsétje <strong>és</strong> aláírása<br />
az Olsavszky püspökkel kötött szerzõd<strong>és</strong>én<br />
Fig. 7<br />
Stamp and signature of wood carver Konstantinos Thaliodoros<br />
on the contract signed with bishop Olsavszky<br />
9 Az alapkõ feliratának szövege: DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 750, 7v-8r, (itt csak Constantinus sculptor) (Lásd: Függelék<br />
17.) <strong>és</strong> DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro 1191, 1r., ahol az idézett, hosszabb megnevez<strong>és</strong>e szerepel. Szövegét már Basilovits<br />
közölte, de a jelenlévõk névsorát elhagyta (BASILOVITS 1799/1804. I. Pars III. 12–13.).<br />
10 PUSKÁS 1995. 175., PUSKÁS 2002. 155., PUSKÁS 2008. 187–188. Másolata Hodinkánál, ahol 1785. jún. 12-e a dátum (MTA,<br />
Kézirattár, Ms 794/1.).
Change language