Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

„Planiranje budućnosti – 

realizacija strategija razvoja“ 

Objavljivanje dodatka pomoglo je Ministarstvo kulture 

Republike Srbije

Bečejski mozaik 

Anketa: Ko se seća Strategije održivog razvoja 

Zarđao motor razvoja 

Pre donošenja Strategije održivog 

razvoja opštine Bečej 2007. godine, 

izrađivači tog dokumenta na čelu sa Zoranom 

Subotičkim, koji je tada bio deo 

opštinske vlasti, saopštili su kako je u 

javnoj raspravi o tom dokumentu učestvovalo 

mnogo građana opštine, te da 

su ljudi bili informisani o Strategiji čiji je 

moto „Bečej – moj centar sveta“. 

U preambuli Strategije (doduše, uz 

korišćenje velikih slova i tamo gde im 

nije mesto, a to verovatno ukazuje na 

megalomaniju i samoljublje izrađivača 

dokumenta) zapisano je: „Građani opštine 

Bečej su svoju iskrenu želju za smislenim, 

dobro organizovanim i kvalitetnim 

životom pokazali svojim značajnim 

učešćem u izradi ovog dokumenta čime 

su umnogome pomogli Opštinskom forumu 

i Radnim grupama da njihove potpuno 

realne i dostižne želje pretoče u 

metodološki definisan plan razvoja lokalne 

zajednice. Opšta saglasnost, kako 

građana, tako i stručne javnosti sastoji 

se u zaključku: da se energija svih relevantnih 

ljudi i institucija mora usmeriti ka 

reformi ukupne lokalne uprave do nivoa 

stvaranja jedne ozbiljne, preduzetničke 

samouprave koja će predstavljati motor 

ukupnog razvoja opštine Bečej“. 

Ove, 2011. godine, međutim, stanovnici 

opštine Bečej ne znaju ni da postoji 

Strategija, niti zašto je ona uopšte važna. 

Ovaj zaključak smo doneli nakon 

anketiranja građana. Pitali smo 250 Bečejaca 

o tome da li su čuli za Strategiju 

održivog razvoja opštine Bečej i da li 

znaju šta je opisano u tom dokumentu. 

Rezultati ankete pokazuju da većina ispitanika 

nije čula za Strategiju, kao ni za 

to za šta bi taj dokument trebao da služi 

– a reč je o planovima (ne)održivog razvoja 

opštine u svim segmentima života, 

do 2017. godine. 

To dalje znači da je novac koji je potrošen 

za izradu Strategije bačen, da 

Strategija ne služi ničemu, jer se ne 

ostvaruje to što je tamo zapisano. 

„Nevernici“ s razlogom 

U istraživanju Bečejskog mozaika 

učestvovalo je 250 građana, 125 srpske 

i 125 mađarske nacionalnosti. Na anketna 

pitanja su odgovarali muškarci (130) 

od 18 do 65 godina i žene (120), takođe 

od 18 do 65 godina. Od ukupnog broja 

ispitanika jedna trećina ima osnovnu 

„Opšta saglasnost, kako građana, tako i stručne javnosti sastoji 

se u zaključku: da se energija svih relevantnih ljudi i institucija 

mora usmeriti ka reformi ukupne lokalne uprave do nivoa 

stvaranja jedne ozbiljne, preduzetničke samouprave koja će predstavljati 

motor ukupnog razvoja opštine Bečej“. 

Vir 

školu, jedna trećina srednju, a jednu trećinu 

su činili visokoobrazovani građani. 

Iz grada Bečeja u anketi je učestvovalo 

160 građana, a iz naseljenih mesta Bačko 

Gradište i Bačko Petrovo Selo po 45 

stanovnika. 

78 posto ispitanika je reklo da prvi 

put čuje za Strategiju održivog razvoja 

opštine Bečej i da ne zna o čemu je reč 

u tom dokumentu. Od njih ljudi starosne 

dobi od 20 do 40 godina činili su 80 procenata. 

17 posto anketiranih je saopštilo da 

zna da opština Bečej raspolaže dokumentom 

koji se zove Strategija održivog 

razvoja, a to su saznali iz lokalnih medija, 

međutim, nijedna anketirana osoba 

ne zna šta sadrži Strategija. 

Samo 5 posto građana zna da Bečej 

ima Strategiju održivog razvoja i da taj 

dokument, u stvari, treba da bude svojevrstan 

biznis plan za razvoj Bečeja. 

Od 250 ispitanika niko nije pročitao 

Strategiju održivog razvoja koja je dostupna 

i na internetu. Interesantno je i 

da nijedna od 250 ispitanih osoba nije 

učestvovala na već pomenutoj javnoj raspravi 

pre donošenja Strategije održivog 

razvoja opštine. Ispitanici su odgovorili i 

na pitanja da li misle da će se Strategija 

održivog razvoja ikada ostvariti. Njih 235 

je reklo da ne veruje u to, a ostali, mada 

su sumnjičavi, 

„Planiranje budućnosti – realizacija strategija razvoja“, specijalni dodatak Bečejskog mozaika 

Urednica: Kristina Demeter Filipčev, Izdavač: Mozaik d.o.o, Štampa: D.o.o. Magyar Szo kft. OJ Štamparija Forum Novi Sad 

2 

„Planiranje budućnosti – realizacija strategija razvoja“

misle da će se možda i ostvariti, bez obzira 

na to što ne znaju o čemu se radi u 

Strategiji. 

Ko su pisci Strategije 

O tome o čemu se radi u Strategiji 

održivog razvoja mogli ste da čitate u 

tematskom dodatku Bečejskog mozaika 

29. aprila. Sada objavljujemo imena Bečejaca 

koji su učestvovali u izradi Strategije 

(na način kako se imena navode u 

Ljudi 

samoj Strategiji; vidljiv je nedostatak 

dužne pažnje i pismenosti što se tiče redosleda 

imena i prezimena): mr Zoran 

Subotički, Kuti Imre, Molnar Endre, Goran 

Sadžakov, Nikola Dolinka, Svetlana 

Gagić (PIK Bečej), Nikola Popović, Gordana 

Kovačev, Svetlana Gagić (CSR), 

dr Dejan Dudvarski, Velimir Cvejanov, 

Berček Ferenc, Ferenc Edvin, Ljubomir 

Glavonić, Tamara Ivanišević, Radoslav 

Ivanović, Radomir Jelić, Miodrag Jovićević, 

Budislav Medurić, Žužana Mišković, 

Aleksandar Obrovački, Julija Popić, Dušan 

Radivojević, Dragan Ristić, Šandor 

Pal, Šormaz Izabela, Radovan Stojanović, 

Varnju Ilona, Govedarica Andrea, 

Kiš Tereza, Vračarić Tatjana, Avramov 

Rade, mr Feher Laslo, Stražmešterov 

Miloš, Nađ Šandor, Sretenović Siniša, 

Barši Đula, Molnar Imre, Babin Dejan, 

Nežić Miodrag, Radičević Marjan, Pavlović 

Ljubomir, Mihajlović Miloš, Galus 

Žolt, Agneš Kuti Hanak, Dumić Dušan, 

Ivošev Radivoj, mr Feher Laslo, Ludmany 

Tibor, Marjanović Milica, Plavšić Petar, 

Sekulić Milan, Jevtimijević Saša, 

Matić Aleksandar, Krečković Sofija, Subakov 

Gordana, Krunić Ljubica, Tašin 

Nestor, Mikalački Žarko, Mikalački Velimir, 

Gavrić Bogdan, Kneht Laslo, Saravolac 

Ljiljana, Krkobabić Damir, dr Ric 

Đerđ, Zahar Keri Gizela, Silađi Atila, Mirić 

Dragan, dr Zora Apić, Ferenc Magdolna, 

Prpa Maja, Prkosovački Vojislav, 

Ružička Ivana, Strajnić Goran, Bašić 

Budimir, Dimitrijević Aleksandar, Gujanica 

Marjan, Kekić Dalibor, Bašić Sanja, 

Stanko Imre, Mikić Antonić Branislava, 

Džigurski Miladin, Opinćal Milan, Bašić 

Pero, Ćelić Mihajlo, dr Šijačić Siniša, dr 

Nešić Kosara (trebalo bi da je Kosana), 

Vukelić Nenad, Lučev Marija, Knezi Peter, 

Dušan Jovanović i doc dr Marija Jevtić. 

Interesantno je, a trebalo bi da je i 

alarmantno, da skoro niko ko je učestvovao 

u izradi Strategije javno ne insistira 

na tome da se poradi na ostvarenju planiranih 

ciljeva, a onaj ko insistira, čini to 

za potrebe predizborne kampanje. 

Od „nedovoljno 

usmerenog 

bivstvovanja“ do… 

Anketiranim građanima, kojima nije 

jasno šta se želi postići Strategijom održivog 

razvoja do 2017. godine, mogu da 

pomognu reči Zorana Subotičkog koji je 

bio neka vrsta koordinatora posla prilikom 

izrade Strategije. On je u uvodnom 

delu dokumenta nadahnuto i optimistički 

definisao ciljeve. „Strategija održivog razvoja 

(Lokalna Agenda 21) je proces i 

dokument koji jedno besciljno, ili nedovoljno 

usmereno bivstvovanje zajednice 

usmerava ka smislenom i organizovanom 

životu kako same zajednice, tako i 

njenih pojedinačnih članova. Upravo to 


je radilo preko sto ljudi, naših sugrađana, 

proteklih godinu i po dana: usmeravali 

smo našu opštinu ka jasnim ciljevima, 

sa jasnim merama i aktivnostima 

koje nas mogu dovesti do kvalitetnijeg i 

sadržajnijeg života. U taj proces usmeravanja 

uključeno je veoma mnogo ljudi: 

od naših najmlađih sugrađana do najstarijih, 

od manje obrazovanih do onih 

sa visokim školama, od zaposlenih do 

nezaposlenih... Kao što se grudva bačena 

sa vrha planine, pretvori u lavinu tako 

je i izrada Strategije održivog razvoja, od 

inicijative nekolicine ljudi prerasla u pokret 

za jasnim definisanjem naše sopstvene 

budućnosti u raznim oblastima 

naših života. To i jeste suštinski smisao 

izrade Lokalne Agende 21 - da sami, 

svojom voljom i svojom pameću projektujemo 

sopstvenu budućnost u prostoru 

u kojem živimo, a na koji možemo aktivno 

da utičemo. Kao i mnogo puta do sada 

pokazalo se da mi, Bečejci, nismo 

sami, da imamo prijatelje koji o nama 

imaju bolje mišljenje nego što ga sami o 

sebi imamo. Tako smo čitav ovaj proces 

sprovodili sa našim prijateljima iz Stalne 

Konferencije Gradova i Opština Srbije 

(SKGO) i sa našim norveškim prijateljima. 

Dugujemo im veliku zahvalnost na 

podršci, na njihovom verovanju u nas, 

kada nam je zaista bilo teško u periodu 

naših političkih turbulencija, kada su 

mnogi mislili da je još jedan projekat, još 

jedna dobra zamisao propala. Kao što 

grmljavina u daljini nagoveštava kišu, 

tako i ovaj dokument nagoveštava jednu 

potpuno novu dimenziju našeg odnosa 

prema sopstvenom gradu i opštini, prema 

životu koji želimo da vodimo na 

ovom prostoru. Nakon obavljenih javnih 

rasprava i razgovora, nakon usvajanja 

ovog dokumenta od strane lokalnog parlamenta 

Strategija održivog razvoja postaje 

najvažnija Javna Knjiga u koju su 

upisane naše sudbine, naša sadašnjost 

i budućnost. Kao i naših potomaka. To je 

naš Vodič u budućnost. Ipak, najveću 

odgovornost za realizaciju Strategije 

održivog razvoja imaju oni koje vi, svojim 

glasovima, birate i dajete im mandate 

da upravljaju našom zajednicom. 

Ovim dokumentom ste dobili moćno oruđe. 

Poštovane sugrađanke i sugrađani, 

budućnost je, dakle, u našim rukama i 

ona predstavlja naše zajedničko vlasništvo“, 

piše u Strategiji. 

Ipak, stiče se utisak da danas „najvažniju 

Javnu Knjigu u koju su upisane 

naše sudbine, naša sadašnjost i budućnost“ 

niko ne čita, niti ona interesuje bilo 

koga. Bilo bi politički mudro da odgovorni 

ljudi u opštini daju odgovore na pitanja 

zašto je to tako, ili, ako ova „javna 

knjiga“ danas nije prihvatljiva, kada ćemo 

izraditi i realizovati drugu sa ostvarljivim 

ciljevima. 

Kristina Demeter Filipčev 

„Planiranje budućnosti – realizacija strategija razvoja“ 3


Imamo Strategiju održivog razvoja, ali će se praviti nova 

Cilj ili šala: da Bečej dostigne 

nivo privrednog razvoja Slovenije 

U prethodnom dodatku koji smo 

objavili krajem aprila meseca, predsednik 

opštine Peter Knezi, čije je ime na 

spisku izrađivača Strategije održivog razvoja 

opštine Bečej, nije imao komentar, 

odnosno odgovore na pitanja vezana za 

najbitnije strateške ciljeve Strategije, uz 

Život 

obrazloženje da nije upućen u tu materiju. 

Podsetimo i da je u junu mesecu 

prošle godine osnovana opštinska radna 

grupa za preispitivanje postojećih strategija 

u opštini Bečej, između ostalog i 

Strategije održivog razvoja, koja je napravila 

popis postojećih strategija i donela 

zaključak da ne postoji sistem koji 

definiše ko, kada i na koji način radi strateške 

dokumente opštine, da u većini 

nema definisanih struktura i mehanizama 

monitoringa, evaluacije i finansiranja. 

Jedan od članova tima, koji je učestvovao 

i u izradi Strategije održivog razvoja 

opštine Bečej je Budislav Medurić, 

danas zamenik predsednika opštine. Situacija 

je pomalo paradoksalna, jer je on 

danas koordinator radne grupe za preispitivanje 

strategija, između ostalog i 

Strategije održivog razvoja. 

Sa Medurićem smo razgovarali o 

(ne)realizaciji Strategije održivog razvoja. 

O tome da li je po njegovim saznanjima 

od 2007. do 2011. godine išta realizovano 

što je zacrtano u Strategiji održivog 

razvoja, Medurić je rekao: 

- Pošto po mom mišljenju postoji hiperprodukcija 

strategija u opštini Bečej, 

koje su mrtvo slovo na papiru, još u januaru 

2010. godine na Opštinskom veću 

pokrenuo sam pitanje da se uradi preispitivanje, 

to jest inventar svih strategija i 

njihovog statusa. Formirana je radna 

grupa koja je trebala da pročita sve te 

strategije i da da svoj stav o tome da li je 

neka strategija „živa“. Na osnovu odgovora 

na spisak pitanja kao što su: čime 

se bave strategije, datum donošenja, 

koji je organ usvojio strategiju, da li ima 

strukturu i mehanizam sprovođenja za 

akcioni plan, koji su osnovni ciljevi strategije, 

kome se podnosi izveštaj o ostvarenju 

strategije, koja je institucija odgovorna 

za sprovođenje strategije, da li je 

metodološki urađena korektno, ko je 

učestvovao u izradi strategije, da li su 

definisane forme izveštaja i da li je definisano 

vreme izveštavanja, da li su 

obezbeđena finansijska sredstva, a ako 

jesu, kog obima, trebalo je da se donese 

zaključak. Kada smo po tom osnovu 

analizirali strategije, došli smo do zaključka 

da većina njih ne zadovoljava ni 

elementarne stvari. Da ne kažem da 

smo hteli da znamo gde je original, da li 

je preveden na mađarski i engleski jezik, 

da li su definisani u strategiji opšti ciljevi 

saglasni prioritetima koji se finansiraju iz 

predpristupnih fondova Evropske unije, 

jer nama je interes da tamo apliciramo 

itd. Ima mnogo stvari koje su nepoznanica, 

i imam utisak da kreatori strategija ili 

nisu imali dovoljno elemenata ili nisu bili 

dovoljno edukovani da naprave ta dokumenta, 

te smo doneli zaključak, da treba 

da radimo novu strategiju. Tu je još pitanje 

da li su postojeće strategije opštine 

usklađene sa višim strategijama i da li 

se povremeno ažuriraju na način kako 

se ažuriraju i strategije višeg nivoa. Mi to 

nemamo. Postoji još jedan vrlo bitan element: 

kada smo hteli da se konstituišemo 

kao lokalna vlast, moj predlog je bio 

da napravimo plan rada koalicije i da se 

to pretoči u Strategiju razvoja lokalne 

samouprave i onda smo u obavezi da 

četiri godine to „guramo“ i da na kraju 

mandata i mi merimo šta smo uradili, a 

šta nismo, jer ako je strategija doneta i 

ne sprovodi se, čemu ta strategija služi 

To su razlozi zašto smatram da postojeće 

strategije nisu dobre. Pokušali smo 

da kroz projekat prekogranične saradnje 

dođemo do sredstava IPA fondova za 

izradu jedne ozbiljne Strategije razvoja 

„Mnogo ljudi mora biti edukovano o stanju koje jeste, o realnostima, 

o mogućnostima, jer ne možete imati nerealne ambicije. To 

što u Strategiji stoji da želimo da dostignemo standard Slovenije 

je smejurija“. 

opštine Bečej, međutim, nije nam to uspelo. 

Ono što je još problem kod nas, 

kad zainteresovane strane učestvuju u 

kreiranju strategija, da postoji velika neobaveznost 

tih grupa, nemaju ni obaveznost 

sprovođenja, niti imaju dovoljno 

4 


informacija o prethodnom stanju. Jer ako 

je strategija skup akcija koje treba da dovedu 

do nekog novog stanja, vi prvo u 

strategiji napišete kakvo je trenutno stanje 

i definišete ciljeve koji će dovesti do 

željenog stanja, i onda sprovodite akcije. 

Budislav Medurić 

Prema tome, mnogo ljudi mora biti edukovano 

o stanju koje jeste, o realnostima, 

o mogućnostima, jer ne možete imati 

nerealne ambicije. To što u Strategiji 

stoji da želimo da dostignemo standard 

Slovenije je smejurija. 

Kako su onda te strategije uopšte 

i usvojene u lokalnom parlamentu 

Na osnovu čega 

- Govorim o nerealnosti ciljeva, o nesagledavanju 

realnosti i o neobaveznosti 

sprovođenja. Imate i nevladine organizacije 

koje učestvuju u kreiranju strategija, 

na to svi imaju pravo. Neko ko je direktno 

odgovoran i kome nešto zavisi od sprovođenja 

i neko kome ne zavisi ništa od 

toga, nemaju isti stepen odgovornosti 

prema nekom budućem stanju. U tom 

procesu jeste bitno da se uključi što više 

zainteresovanih strana, ali onda imate 

problem da sve te strane edukujete i metodološki 

da vodite taj proces, a sa druge 

strane da ih dobro informišete i o aktuelnom 

stanju u opštini Bečej i o podacima 

u ostalim strategijama koje postoje i u 

okruženju. To je moj odgovor zašto prođe 

i nešto što nije u potpunosti adekvatno 

i realno. Na primer, kada neki preduzetnik 

ima ozbiljan biznis plan, on taj biznis 

plan predaje u banku i za taj plan je 

odgovoran, a ovo je neka futuristička priča 

koja se ostvari ili se ne ostvari. Kada 

bismo imali, recimo, svakih šest meseci 

izveštavanje i ocenu strategija, vrlo brzo 

bi se napravilo preispitivanje i uklonili bi 

se nerealni ciljevi kada bi postojala odgovornost 

za sprovođenje, a ovde, pošto 

nemate odgovornost za sprovođenje, 

nemate odgovornost za ono što pišete. 

Moja želja je da Strategija uđe u obavezujuću 

formu preispitivanja i ocenjivanja 

u lokalnoj samoupravi, kao što je slučaj s 

opštinskim budžetom, jer budžet je obavezujući, 

morate ga usvojiti i na kraju dati 

izveštaj o njegovom ostvarenju. Kada 

bi i Strategija ušla u tu formu, mislim da 

bismo mnogo dobili, i na realnosti i na 

ozbiljnosti, i svaka nova lokalna vlast bi 

imala jasno definisan cilj. Ne možete 

imati jedne ciljeve, a drugačiju strategiju, 

onda ili menjate strategiju ili menjate ciljeve, 

to je vrlo prosto, ali ja ne znam šta 

bi lokalnoj samoupravi bio cilj nego da 

kroz strategiju sprovodi ono što je i politički 

obećala. Mislim da tu ne postoji problem. 

Kakav je zaključak donela radna 

grupa nakon analize lokalnih strategija 

u vezi sa Strategijom održivog 

razvoja 

- U zaključku se predlaže da se Strategija 

stavi van snage i da se započne 

izrada Strategije održivog razvoja opštine 

Bečej saglasno nacionalnoj strategiji 

- da se iz nje izvuku sektorske, naprave 

akcioni planovi, obezbedi kompetentno 

usvajanje, infrastruktura za praćenje, 

sprovođenje i izveštavanje, u budžetu da 

se obezbede sredstva za realizaciju, jer 

sve ostalo je improvizacija. Imali smo nedavno 

problem kada smo hteli da apliciramo 

za sredstva u predpristupnim fondovima. 

Naime, kada aplicirate, traži se i 

odluka Skupštine opštine o usvajanju 

strategije, citat iz strategije itd. Ranije je 

bilo dovoljno da se navede da je projekat 

deo strategije. Naši opšti ciljevi moraju 

biti usklađeni s prioritetima tih fondova 

EU, ukoliko želimo odatle da se finansiramo. 

Definisanje tih opštih ciljeva u strategiji 

mora biti pažljivo i vrlo dobro izbalansirano. 

Mislim da je naš suštinski problem 

kuda hoćemo da idemo, a kada to 

kažemo, akcioni plan već opredeljuje ko, 

kada, za koliko para ostvaruje ciljeve, ali 

strategija podrazumeva i da imate generalno 

usmerenje, što ne znači da na kraju 

godine to ne možete revidirati zbog 

novih okolnosti, recimo, svetske ekonomske 

krize, i opet imate živu strategiju 

koja je ostvariva za četiri godine. 

Rekli ste da je Strategija održivog 

razvoja mrtvo slovo na papiru. 

- Jeste mrtvo slovo na papiru i ima 

nekoliko mogućih izlaza iz ove situacije. 

Jedno je da ostane ista, što nije dobro. 

Druga mogućnost, da je vrlo često prilagođavate 

dnevnim potrebama takođe 

nije dobra, ali izgleda da je to jedino moguće 

do momenta obezbeđivanja ozbiljnih 

sredstava koje bi omogućile da se 

uradi nova Strategija razvoja koja bi zaista 

obuhvatila realne elemente i koja bi 

bila, verovatno, profesionalno vođena. 

Mislim da bi se nova strategija trebala 

uraditi, ali treba obezbediti sredstva. Mi 


smo to pokušavali preko IPA fondova, ali 

nismo uspeli, što ne znači da nećemo 

pokušati ponovo, jer smo članovi Regionalne 

razvojne agencije Bačka, koja je 

pokušala to da uradi. Nećemo odustati. 

To, logično, znači da postojeća 

Strategija održivog razvoja nikad 

neće biti realizovana 

- Ona po meni sigurno u sebi nosi 

deo ciljeva koji će biti ciljevi i neke buduće, 

ali ima ciljeva koji su neadekvatni, 

neažurni, neinteresantni u ovom momentu. 

Neke sam detalje zaboravio, pošto je 

ne čitam svaki put, ali ima elemenata koji 

više ne postoje, privredni element se 

totalno promenio, ne možemo da pričamo 

o stanju u nekim firmama koje više 

ne postoje, ali postoje neke druge. U akcionim 

planovima vi govorite o detaljima, 

ovo je suštinski koji su pravci kojima opština 

Bečej, kao i sve ostale opštine u 

Vojvodini i u Srbiji, treba da ide. 

Ako je ta strategija već doneta i 

obuhvata period 2007-2017, da li 

je bilo kakav novac obezbeđen za 

njenu realizaciju 

- Ove godine u budžetu, koliko ja 

znam, nije obezbeđeno ništa. Novac se 

obezbeđuje godišnje, i moglo je da se 

desi da je neki cilj iz Strategije realizovan, 

pa je iz budžeta izdvojeno nešto 

para, i da se kaže, to je za Strategiju, ali 

mislim da u budžetu ne postoji nijedna 

stavka predviđena za sprovođenje Strategije. 

Mislim da nije ništa izdvojeno, jedini 

novac je bio za izradu Strategije, ali 

za samo sprovođenje mislim da nije ništa 

izdvojeno i to je jedan od problema. Recimo, 

kad govorite o potrebi razvoja infrastrukture, 

onda smo mi možda dali 

Vodokanalu neke pare, pa je on poboljšao 

vodovod, ali ne piše da je to za Strategiju, 

ili za Toplanu, koja je uradila rekonstrukciju 

dela toplovoda za koji je i iz 

budžeta izdvojen deo sredstava. To je 

dobro, ali nije knjiženo da je za realizaciju 

Strategije. 

U suštini postoji potreba da se 

uradi nova Strategija održivog razvoja. 

- Da, treba uraditi novu strategiju, koja 

će respektovati postojeće okolnosti u 

Bečeju, u Vojvodini, u Srbiji i strategije 

viših nivoa u koje se mi trebamo uklopiti. 

Da li se sećate koji je bio slogan 

Strategije održivog razvoja 

- Bečej - moj grad, ili tako nešto, ne 

mogu tačno da se setim. Mislim da se 

oko toga puno diskutovalo, jeste to marketinški 

važno, ali mislim da je suština 

važnija. Njegov značaj nije toliki koliko se 

o njemu diskutovalo i koliko je on bio promovisan, 

jer nije doveo do onoga do čega 

treba - rekao je Medurić. 

Inače, slogan Strategije održivog razvoja 

bio je: „Bečej – moj centar sveta“. 

Ljiljana Milovanov 



Bečej ima osam neostvarenih strategija 

Vreme je za reviziju 

U opštini Bečej postoje sledeće strategije, 

manje-više neostvarene: Lokalni 

ekološki akcioni plan (LEAP) usvojen u 

julu 2005. godine; Strategija lokalnog 

održivog razvoja opštine Bečej od 

2007do 2017. (LA 21), usvojena oktobra 

Otpad 

2007. godine; Strategija ekonomskog 

razvoja opštine Bečej, usvojena oktobra 

2007. godine; Lokalni plan akcije za decu 

od 2008. do 2012, usvojen decembra 

2007. godine; Strategija unapređenja 

usluga socijalne zaštite opštine Bečej, 

usvojena marta 2008. godine; lokalni akcioni 

planovi za unapređenje obrazovnog 

statusa i zapošljavanja Roma, usvojeni 

februara 2010. godine i Lokalni akcioni 

plan za mlade, usvojen maja 2010. 

godine. 

Radna grupa za preispitivanje opštinskih 

strategija u svom izveštaju konstatovala 

je da ne postoji sistem koji definiše 

ko, kada i na koji način radi ove 

strateške dokumente, te su zbog toga 

različitog kvaliteta i ne postoji koordinacija 

u njihovoj realizaciji. Utvrđeni su i 

brojni nedostaci u vezi sa strategijama: 

ne postoji uredna dokumentacija o usvojenim 

strateškim dokumentima kako bi 

se na jednom mestu mogli naći svi pomenuti 

dokumenti sa potrebnim generalijama; 

strategije nisu dostupne na sajtu 

opštine Bečej, a njihovim master kopijama 

je veoma teško ući u trag, što ih čini 

netransparentnim i nefunkcionalnim; u 

većini dokumenata nema definisanih 

6 

struktura i mehanizama sprovođenja 

(akcioni planovi), kao ni struktura i mehanizama 

monitoringa, evaluacije, izveštavanja 

i finansiranja; usaglašenost sa 

strategijama višeg nivoa uglavnom postoji, 

međutim, nedefinisan je način praćenja, 

usaglašavanja i inoviranja strateških 

dokumenata u budućnosti (ko, 

kada, kako). Najsvežiji je primer Lokalni 

ekološki akcioni plan (LEAP) koji bi se u 

najskorije vreme morao usaglasiti sa nedavno 

usvojenim Planom za upravljanje 

otpadom. 

Ustanovljeno je i da su najveći problemi 

uočeni kod strateških dokumenata 

starijeg datuma, i na njih se odnosi najveći 

broj primedaba, dok dokumenta novijeg 

datuma strukturno i metodološki 

zadovoljavaju postavljene zahteve. 

Strategija održivog razvoja opštine 

Bečej - LA 21, kao noseća, krovna strategija, 

prema zaključku radne grupe, zahteva 

ozbiljnu reviziju. Nedavna dopuna 

ove strategije samo omogućava nesmetan 

pristup fondovima sa aspekta tematskih 

celina koje pokriva. 

Radna grupa je konstatovala i da je 

potrebno naći rešenja za revidiranje postojećih 

strateških dokumenata, kao i da 

se donesu novi. Bez toga, lokalna strateška 

dokumenta neće ostvariti svoju 

svrhu: razvoj opštine Bečej. 

Zato radna grupa predlaže da se što 

pre napravi revizija Strategije održivog 

razvoja, s tim da se ekonomski i ekološki 

ciljevi integrišu u jednu strategiju, da 

to bude u Skupštini opštine usvojen politički 

program postojeće vlasti. 

Nema previše vremena da se urade 

navedene stvari, jer polako ističe četvorogodišnji 

mandat aktuelne vlasti, a sledeća 

godina je izborna i možda će doći 

neka nova vlast sa novom idejom da Bečej 

postane Eldorado. 

Ne zna se ko je doneo 

Strategiju ekonomskog 

razvoja 

U izveštaju opštinske radne grupe 

čiji je zadatak preispitivanje lokalnih 

strategija, u zaključku o Strategiji ekonomskog 

razvoja opštine Bečej navodi 

se da je Strategija doneta u novembru 

2006. godine, ali da se ne zna, ili ne može 

da se uđe u trag tome koji organ opštine 

(institucija) ju je usvojio, a nema ni 

Osnovni ciljevi Strategije ekonomskog razvoja iz 2006. godine 

su: razvoj industrije i svih grana privrede ka finalnoj proizvodnji 

(bečejska industrija je od tada propala); stvaranje jakog regionalnog 

centra za agrobiznis, ujedinjavanje farmera i preduzeća PIK 

„Bečej“ u smislu zajedničkog nastupa na tržištu (i PIK je propao 

nakon što ga je privatizovao biznismen Đorđije Nicović, a sada će 

država da pokuša da spasi firmu, da bi je kasnije ponovo privatizovala, 

nadajmo se da bar za nijansu bolje); dostići nivo privrednog 

razvoja Slovenije (bolje da ovu ideju, čija god da je, ne komentarišemo); 

povećanje broja zaposlenih (na ovaj cilj ne vredi ni 

trošiti reči)… 

akcione planove. Osnovni ciljevi koji se 

njenom realizacijom žele(le) postići su 

razvoj industrije i svih grana privrede ka 


Radna grupa opštine za reviziju strategija predlaže da se što 

pre napravi revizija Strategije održivog razvoja, da se ekonomski 

i ekološki ciljevi integrišu u jednu strategiju i da to bude u Skupštini 

opštine usvojen politički program postojeće vlasti. Nema 

previše vremena da se urade navedene stvari, jer polako ističe 

četvorogodišnji mandat aktuelne vlasti, a sledeća godina je izborna 

i možda će doći neka nova vlast sa novom idejom da Bečej 

postane Eldorado. 

Zaključak Opštinskog veća 

Opštinsko veće je nedavno, na 

osnovu izveštaja radne grupe za preispitivanje 

strategija u opštini Bečej, 

donelo odluku da formira novu radnu 

grupu koja će „izraditi konkretne korake 

oko uvođenja kompatibilnosti između 

raznih strategija i akcionih planova 

sa konkretnim predlozima za izmenu i 

Život u Bečeju, sa ili bez Strategije održivog razvoja 

Gde smo i kuda idemo 

Poboljšanje celokupne infrastrukture 

i komunalnih usluga, kao i urbanistička i 

planska izgradnja grada i naselja sa 

zdravom životnom sredinom su neki od 

ciljeva koji su postavljeni u Strategiji održivog 

razvoja opštine Bečej, koji bi trebali 

da stvore bolje uslove za život građana, 

ali i da se na taj način stvore preduslovi 

za razvoj opštine i privlačenje 

novih investicija. 

U oblasti vodosnabdevanja koje se 

obavlja centralnim vodovodnim sistemom 

kojim upravlja Javno preduzeće 

Vodokanal, došlo je do proširenja, naime, 

ovo javno komunalno preduzeće je 

od 1. januara 2010. godine preuzelo 

snabdevanje vodom i upravljanje vodovodnom 

mrežom u Bačkom Gradištu i 

U nekim segmentima života u Bečeju mnogo smo daleko od 

toga što je navedeno u Strategiji održivog razvoja. Bruka je za 

grad i to što su autobuska stanica i benzinska pumpa u centru, a 

pumpa je pored škole, jer bi se ti prostori mogli iskoristiti na mnogo 

bolji i lepši način. Nije prihvatljivo ni to da Bečej leži na obali 

reke Tise, a nema plažu, mada svaka vlast to obećava. 

Bačkom Petrovom Selu, a od ove godine 

i u Radičeviću, Mileševu i Poljanicama, 

čime je konzumno područje od oko 

26.000 individualnih potrošača, koliko ih 

je bilo krajem 2009. godine, povećano 

na 43.000 korisnika. Prethodno je utvrđeno 

da su postojeći sistemi u tim naseljenim 

mestima devastirani i u vrlo lošem 


finalnoj proizvodnji (bečejska industrija je 

od tada propala); stvaranje jakog regionalnog 

centra za agrobiznis, ujedinjavanje 

farmera i preduzeća PIK „Bečej“ u 

smislu zajedničkog nastupa na tržištu (i 

PIK je propao nakon što ga je privatizovao 

biznismen Đorđije Nicović, a sada će 

država da pokuša da spasi firmu, da bi je 

kasnije ponovo privatizovala, nadajmo 

se da bar za nijansu bolje); dostići nivo 

privrednog razvoja Slovenije (bolje da 

ovu ideju, čija god da je, ne komentarišemo); 

urbanistička i planska izgradnja 

grada i naselja sa zdravom životnom sredinom 

(osvrnite se oko sebe); povećanje 

broja zaposlenih (na ovaj cilj ne vredi ni 

trošiti reči); poboljšanje celokupne infrastrukture 

i komunalnih usluga (svako vidi 

i oseća); politički stabilna rukovodstvena 

garnitura lokalne samouprave (aktuelna 

je „svađica“ između vladajućih stranaka 

zbog eventualnog ulagača u buduću banju); 

razvoj turizma; privlačenje investitora; 

efikasna lokalna samouprava (prave 

se mali koraci); održivi razvoj lokalne zajednice 

(građani ne znaju ni šta je to); 

uređenje gradskog trga (o tome se već 

pričaju vicevi) itd. 

U zaključku radne grupe navodi se 

da ne postoji definisana adresa (institucija) 

na koju treba da se šalju podaci, ni ko 

treba da šalje podatke u kojoj formi i dinamici 

o ostvarenju Strategije; ne obezbeđuju 

se sistemski sredstva za njeno 

ostvarenje i ne zna se ni ko, odakle, kada 

i koliko sredstava treba da obezbedi; 

nije definisano ni ko, ni kada treba da 

preispituje usaglašenost Strategije sa višim 

dokumentima; ne postoji organ (institucija) 

koji je odgovoran za sprovođenje 

Strategije i izveštavanje o tome; ne 

postoje međustrateške korelacije, a ne 

zna se ni ko treba da ih definiše; u izradu 

Strategije javnost je bila uključena, ali se 

ne zna da li su određene zainteresovane 

strane u tome participirale, takođe je 

uočljivo da nije korektno rađeno (nedovoljno 

stručno, te ima mnogo nedostataka); 

ne zna se ni da li je i na koliko jezika 

prevedena Strategija, ne postoje indikatori 

za praćenje realizacije Strategije… 

Doduše, praćenje realizacije Strategije 

ekonomskog razvoja opštine Bečej i nije 

potrebno, jer ni delić navedenih planova 

nije ostvaren. Naročito ne deo o dostizanju 

nivoa Slovenije. LJ.M. i K.D.F. 

dopunu istih“, što znači da će se redefinisati 

postojeća Strategija održivog 

razvoja, biće usklađena sa odgovarajućim 

strategijama višeg nivoa, kao i 

sa već postojećim lokalnim strategijama. 

Nema informacije o tome kada će 

to biti urađeno. 

stanju, a nadležni u Vodokanalu su rekli 

da će preduzeće nastojati da te sisteme 

unapredi prvo u kvantitativnom smislu, 

da bude bolji pritisak, da ima dovoljno 

vode, a onda i u kvalitativnom, da voda 

sa slavina potrošača bude higijenski 

ispravna, shodno mogućnostima koje su 

dosta ograničene jer Vodokanal ne raspolaže 

novcem za tu namenu. 

Što se tiče ulaganja u razvoj vodovodne 

mreže Vodokanal je u 2008. godini 

sredstvima iz NIP-a i Fonda za kapitalna 

ulaganja Vojvodine izradio projektno-tehničku 

dokumentaciju, reviziju 

idejnog rešenja vodovoda i kanalizacije 

(4,72 miliona dinara), rekonstrukciju i izgradnju 

objekata i uređaja za prečišćavanje 

otpadnih voda (3,5) i rekonstrukciju 

i sanaciju vodovodne mreže u Bečeju 

(30 miliona) u cilju poboljšanja vodosnabdevanja 

i smanjenja gubitaka vode 

u transportu. Pokrajinski sekretarijat za 

poljoprivredu, vodoprivredu i šumarstvo 

obezbedio je sredstva za sanaciju filter 



Očekivanja 

stanice (3 miliona), za zamenu pumpi na 

crpnim stanicama otpadnih voda (1,55 

miliona), za izgradnju zacevljene atmosferske 

kanalizacije u ulici Mihalja Tančića 

(800.000). Lokalna samouprava je obezbedila 

novac za radove na postavljanju 

kanalizacije u ulici Ferenca Holoa (3,17 

miliona), za zamenu pumpi „Živinopromet-Veljko 

Vlahović“ (1,56 miliona), za 

sufinansiranje sanacije filter stanice (2 

miliona), za izgradnju magistralnog vodovoda 

u Botri (oko 800.000 dinara), za 

izradu projektne dokumentacije i za radove 

u ulici Predraga Hadnađeva 

(961.000) i za sanaciju vodovoda u ulici 

Ive Lole Ribara (1,16 miliona). 

Tokom 2009. godine rekonstruisana 

je vodovodna mreža u ulicama Đure Jakšića, 

Slobodarskoj i Nikole Tesle (ukupno 

1.709 metara) u vrednosti od 15 miliona 

dinara i kanalizaciona mreža u ulici Holo 

Ferenca (parna strana) u dužini od 257 

metara. 

U 2010. godine izvršena je rekonstrukcija 

vodovodne mreže u Bečeju u 

Hajduk Veljkovoj ulici, od ulice Petefi 

Šandora do železničke pruge u dužini od 

760 metara, postavljeno je sedam novih 

šahtova i tri hidranta. Novac za realizaciju 

ovih radova, čija je ukupna vrednost 

4,6 miliona dinara, obezbeđen je iz Fonda 

za kapitalna ulaganja Vojvodine. Novcem 

od Pokrajinskog sekretarijata za 

poljoprivredu, vodoprivredu i šumarstvo 

(2.400.000 dinara) urađena je sanacija 

hidromašinske opreme u delu ulice Vladimira 

Nazora u Bečeju i sanacija hidromašinske 

opreme u Bačkom Petrovom 

Selu. 

Iako je u planovima Vodokanala 

predviđeno bušenje bar jednog bunara 

godišnje, u prethodnih nekoliko godina 

(oko 4) nije izbušen nijedan novi bunar, 

što će se već ove godine u letnjem periodu 

odraziti na snabdevanje vodom, a 

održavanje kapaciteta postojećih bunara 

radi se fizičko-hemijsko-hidrauličnom revitalizacijom. 

Iz Fonda za kapitalna ulaganja 

odobreno je 52 miliona dinara za 

bušenje dva bunara u Bečeju, jednog u 

Bačkom Gradištu, a u Bačkom Petrovom 

Selu treba da se povežu dva već izbušena 

bunara u sistem, što bi trebalo da dovede 

prvenstveno do kvantitativnog poboljšanja 

vodosnabdevanja, ali bi u Petrovom 

Selu bila u pitanju bela voda, koja 

može da se hloriše i bakteriološki da se 

poboljša. Realizacija ovih radova bi trebala 

da počne ove godine. 

U Javnom preduzeću Toplana direktor 

je zadovoljan učinjenim, recimo, u 

prethodnoj godini, jer je tokom godine 

bilo znatno manje prekida u isporuci toplotne 

energije, kao i manje žalbi na kvalitet 

grejanja. Krajem oktobra Toplana je 

dobila novu odluku o uslovima i načinu 

snabdevanja toplotnom energijom iz sistema 

daljinskog grejanja, koja pored 

brojnih novina uvodi i mogućnost individualnog 

merenja u kolektivne stambene 

objekte. 

Tokom 2010. godine realizovan je jedan 

od dva projekta koji su pripremljeni 

još 2008. godine: reč je o projektu rekonstrukcije 

severnog magistralnog voda u 

ulici Miloša Crnjanskog. Realizacijom 

ovog projekta ove godine se očekuje da 

ne bude havarija na toj deonici, kao i 

značajno smanjenje gubitaka u distribuciji. 

Ove godine trebalo bi da se rekonstruišu 

ekonomajzerski paketi na kotlovima, 

čime bi se obezbedilo povećanje 

efikasnosti energetskog postrojenja, što 

predstavlja jedan od osnovnih uslova za 

redukciju troškova energenata. 

U Direkciji za izgradnju takođe su nastupile 

neke promene nabolje: urađena 

su četiri plana detaljne regulacije koji su 

proizašli iz Generalnog urbanističkog 

plana i prilagođeni su novom Zakonu o 

planiranju i izgradnji. Najvažnije je da su 

urađeni planovi detaljne regulacije banje 

i industrijske zone. U planu detaljne regulacije 

banje date su i ideje kako može 

taj prostor da se razvija. 

Pored toga, urađena je i unutrašnja 

organizacija u firmi što bi trebalo da omogući 

efikasniji rad sa građanima. 

Inače, u prošloj godini Direkcija je asfaltirala 

nekoliko ulica u Bečeju, opremila 

industrijsku zonu transformatorima i ponovo 

je asfaltiran deo Iđoškog puta, doduše 

loše, i put je već delimično propao. 

Loše je i to što firma, zahvaljujući tome 

što iz opštine nije dobila svoj novac 

na vreme, nije platila struju Elektrovojvodini, 

pa se tako desilo da su u 21. veku 

bečejske ulice noću bile u mraku. 

Što se tiče ostalih preduzeća čiji je 

cilj poboljšanje života građana, one rade 

manje-više prihvatljivo, a desi se i da izazovu 

bes građana, kada, recimo, Komunalac 

i Potisje zaborave da očiste grad i 

u ranim jutarnjim satima da odnesu smeće. 

U nekim segmentima života u Bečeju 

mnogo smo daleko od toga što je navedeno 

u Strategiji održivog razvoja, kulturne 

institucije propadaju (zgrade pozorišta 

i muzeja), o turizmu i ekologiji se deklarativno 

veoma vodi računa, ali u realnom 

životu manje, mada su potencijali ogromni, 

ali neiskorišćeni. 

Bruka je za grad i to što su autobuska 

stanica i benzinska pumpa u centru, a 

pumpa je pored škole, jer bi se ti prostori 

mogli iskoristiti na mnogo bolji i lepši 

način. 

Nije prihvatljivo ni to da Bečej leži na 

obali reke Tise, a nema plažu, mada svaka 

vlast to obećava. Valjda će u budućnosti 

biti zaista i izgrađena ukoliko se 

ostvari ideja svagdašnje lokalne vlasti o 

izgradnji velikog banjskog kompleksa veoma 

blizu reke Tise. Dakako, izgradnja 

banje je jedan od ciljeva u Strategiji održivog 

razvoja. 

O stanju u privredi bolje da ne govorimo: 

dovoljno je reći samo da je svako 

privatizovano preduzeće propalo, osim 

Sojaproteina i Linde gasa. 

I za kraj, u vremenu kada turisti idu 

na Mesec, u opštini Bečej nisu sve ulice 

asfaltirane i nema svaka kuća vodovod i 

kanalizaciju i zato Bečej nije centar sveta 

za svoje građane, nego je za mnoge mesto 

koje treba hitno napustiti. 

K.D.F. i LJ.M. 

8 


Tervezzük a jövőt – a fejlődési 

stratégiák megvalósítása 

A melléklet megjelenését Szerbia Köztársaság Művelődési 

Minisztériuma támogatja

Becsei mozaik 

Körkérdés: Ki emlékszik még a fenntartható fejlődés stratégiájára 

Berozsdásodott a fejlődés 

motorja 

Óbecse község fenntartható fejlődési 

stratégiájának meghozatalát 

megelőzően a dokumentum szerzői, 

élükön Zoran Subotičkivel, aki akkoriban 

a községi hatalomhoz tartozott, 

azt közölték, hogy a Stratégiáról folytatott 

közvitában a község sok polgára 

vett részt és hogy az emberek megkapták 

a szükséges információkat a 

dokumentumról, amelynek mottója: 

Körhinta 

Óbecse – a világom központja. 

A Stratégia bevezetőjében (igaz, a 

szerb nyelvű változatban a nagy betűket 

nem mindig a megfelelő helyen 

használva, ami feltehetően a szerzők 

nagyravágyását és öntömjénezését 

tükrözi) ez áll (idézet a község hivatalos 

honlapján megjelent magyar változatból): 

„Óbecse község polgárai értelmes, 

megfelelően szervezett és 

minőséges életre vágynak. Ezt a jelen 

dokumentum kidolgozásában való jelentős 

részvételükkel is bizonyították, 

miközben értékes segítséget nyújtottak 

a Községi Fórumnak és a munkacsoportoknak, 

hogy teljesen reálisnak 

és valóra válthatónak mondható elvárásaikat 

egy módszerezett fejlesztési 

tervbe foglalják. A polgárok és a szaknyilvánosság 

véleménye megegyezik 

abban, hogy az összes releváns emberi 

erőt és intézményt a helyi közigazgatás 

teljes reformjának szolgálatába 

kell állítani, egy olyan komoly, 

vállalkozó felépítésű önkormányzat kialakítása 

céljából, amely Óbecse község 

általános fejlődésének mozgató 

ereje lesz“. 

Ma, 2011-ben azonban Óbecse 

község lakosai nem is tudnak a Stratégia 

létéről, és azt sem tudják, hogy 

az egyáltalán miért fontos. Erre a következtetésre 

jutottunk elvégzett körkérdésünk 

alapján. 250 óbecseinek a 

következő kérdéseket tettük fel: „Hallott-e 

a község fenntartható fejlődési 

stratégiájáról“ és „Ismeri-e annak tartalmát“. 

A körkérdésben részt vevők 

többsége nem is hallott a Stratégiáról, 

de arról sem, hogy ez a dokumentum 

mire jó – márpedig a község fenntartható 

(fenntarthatatlan) fejlesztésének 

terveiről van szó – minden téren, és 

2017-ig. 

Ebből továbbá az következik, hogy 

a Stratégia kidolgozására elköltött 

pénz valójában kidobott pénz és hogy 

a Stratégia semmire sem jó, hiszen 

nem valósulnak meg a benne foglaltak. 

Okkal „hitetlenek“ 

A Becsei Mozaik körkérdésében 

250 (18 és 65 év közötti) polgár vett 

részt, ebből 125 magyar és ugyananynyi 

szerb nemzetiségű. A megkérdezettek 

közül 130 volt férfi és 120 a nő. 

Egyharmaduk volt általános iskolai, 

egyharmaduk középiskolai és ugyanannyi 

főiskolai vagy egyetemi végzettségű. 

Óbecse városából 160-an voltak, 

Bácsföldvárról 45-en és ugyanannyian 

Péterrévéről. 

A válaszadók 78%-a azt mondta, 

hogy eddig nem is hallott a községi 

fenntartható fejlődési stratégiáról, és 

nem is tudja, hogy mit tartalmaz. Ezeknek 

a megkérdezetteknek a 80%-a 

volt 20 és 40 év közötti. 

A válaszadók 17%-a tudott a község 

fejlesztési stratégiájáról, és – mint 

mondták – erről a helyi médiából szereztek 

tudomást, ám egyikük sem tudta 

megmondani, hogy mit tartalmaz a 

dokumentum. 

A körkérdésünkben részt vevőknek 

csupán az 5%-a tudta, hogy a Stratégia 

rendeltetése, hogy a község fejlesztésének 

sajátos üzleti terve legyen. 

A 250 megkérdezett egyike sem 

olvasta el a fenntartható fejlődési stratégiát, 

amely az interneten hozzáférhető. 

Az is érdekes, hogy a 250 megkérdezett 

közül egy sem vett részt a Stratégia 

elfogadása előtt megrendezett 

közvitában. 

A körkérdésben ezt a kérdést is 

feltettük: „Ön szerint valaha is megvalósul-e 

majd a fenntartható fejlődési 

stratégia“. 235-en válaszoltak nemmel, 

a többiek viszont – fenntartásaik 

ellenére – azt mondták, „lehet, hogy 

megvalósul“, habár számukra teljesen 

ismeretlen volt a Stratégia tartalma. 

Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása, a Becsei Mozaik melléklete. 

Szerkesztő: Filipčev Dömötör Krisztina, Kiadó: Mozaik Kft., Nyomtatja: Magyar Szó Kft. Forum Nyomda, Újvidék 

2 

Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása

Kik a Stratégia 

szerzői 

A fenntartható fejlődési stratégia 

tartalmát a Becsei Mozaik április 29-i 

számában megjelent tematikus mellékletben 

ismertettük. Most közöljük a 

Stratégia kidolgozásában részt vevő 

óbecseiek nevét (ahogyan a Stratégia 

szövegében szerepelnek; szembetűnő, 

hogy a vezetéknevek és keresztnevek 

közlési sorrendjében nem lelhető 

fel szabály): 

Mgr. Zoran Subotički, Kúti Imre, 

Molnár Endre, Goran Sadžakov, 

Nikola Dolinka, Svetlana Gagić (PIK 

Bečej), Nikola Popović, Gordana 

Kovačev, Svetlana Gagić (Szociális 

Központ), dr. Dejan Dudvarski, Velimir 

Cvejanov, Börcsök Ferenc, Ferenc 

Edvin, Ljubomir Glavonić, Tamara 

Ivanišević, Radoslav Ivanović, 

Radomir Jelić, Miodrag Jovićević, 

Budislav Medurić, Žužana Mišković, 

Aleksandar Obrovački, Julija Popić, 

Dušan Radivojević, Dragan Ristić, 

Sándor Pál, Šormaz Izabella, Radovan 

Stojanović, Varnjú Ilona, Govedarica 

Andrea, Kis Tereza, Vračarić Tatjana, 

Avramov Rade, mgr. Fehér László, 

Stražmešterov Miloš, Nagy Sándor, 

Sretenović Siniša, Barsi Gyula, Molnár 

Imre, Babin Dejan, Nežić Miodrag, 

Radičević Marjan, Pavlović Ljubomir, 

Mihajlović Miloš, Galusz Zsolt, Kúti 

Hanák Ágnes, Dumić Dušan, Ivošev 

Radivoj, Ludmány Tibor, Marjanović 

Milica, Plavšić Petar, Sekulić Milan, 

Jevtimijević Saša, Matić Aleksandar, 

Krečković Sofija, Subakov Gordana, 

Krunić Ljubica, Tašin Nestor, Mikalački 

Žarko, Mikalački Velimir, Gavrić 

Bogdan, Knecht Lászlo, Saravolac 

Ljiljana, Krkobabić Damir, dr. Ricz 

György, Zahar Kéri Gizella, Silágyi Attila, 

Mirić Dragan, dr Zora Apić, Ferenc 

Magdolna, Prpa Maja, Prkosovački 

Vojislav, Ružička Ivana, Strajnić 

Goran, Bašić Budimir, Dimitrijević 

Aleksandar, Gujanica Marjan, Kekić 

Dalibor, Bašić Sanja, Sztankó Imre, 

Mikić Antonić Branislava, Džigurski 

Miladin, Opinćal Milan, Bašić Pero, 

Ćelić Mihajlo, dr Šijačić Siniša, dr. 

Nešić Kosara (Kosana lett volna a helyes), 

Vukelić Nenad, Lučev Marija, 

Knézi Péter, Dušan Jovanović és doc. 

dr. Marija Jevtić. 

Érdekes, de egyben aggasztó is, 

hogy a Stratégia kidolgozásában részt 

vevők közül majdnem senki sem ragaszkodik 

a kitűzött célok megvalósításához, 

aki pedig ezt teszi, az választási 

kampány keretében „veri az asztalt“. 

A „nem eléggé 

irányított léttől“ a ... 

A körkérdésünkben részt vevő polgároknak, 

akik nem értik, hogy mi a 

célja a 2017-ig szóló fenntartható fejlődési 

stratégiának, útmutatóul szolgálhatnak 

Zoran Subotički szavai, ő 

mondható ugyanis a Stratégia kidolgozása 

koordinátorának. Subotički a 

dokumentum bevezetőjében ihletett 

A Becsei Mozaik körkérdésében 250 (18 és 65 év közötti) polgár 

vett részt. A válaszadók 78%-a azt mondta, hogy eddig nem is 

hallott a községi fenntartható fejlődési stratégiáról, és nem is tudja, 

hogy mit tartalmaz. Ezeknek a megkérdezetteknek a 80%-a volt 

20 és 40 év közötti. A válaszadók 17%-a tudott a községi fejlesztési 

stratégiájáról, és – mint mondták – erről a helyi médiából szereztek 

tudomást, ám egyikük sem tudta megmondani, hogy mit 

tartalmaz a dokumentum. A körkérdésünkben részt vevőknek csupán 

az 5%-a tudta, hogy a Stratégia rendeltetése, hogy a község 

fejlesztésének sajátos üzleti terve legyen. A 250 megkérdezett 

egyike sem olvasta el a fenntartható fejlődési stratégiát, amely az 

interneten hozzáférhető. 

szavakkal és derűlátóan határozta 

meg a célokat (idézet következik a 

község hivatalos honlapján megjelent 

magyar változatból): „A fenntartható 

fejlődési stratégia (Lokális 21-es 

Agenda) olyan folyamat és dokumentum, 

amely a céltalan vagy nem eléggé 

irányított közösségi lét helyébe értelmes 

és szervezett életet kínál úgy 

maga a közösség, mint minden egyes 

tagja részére. Az elmúlt másfél évben 

több mint 100 ember, polgártársunk, 

éppen ezen dolgozott: világos célokat 

határoztunk meg, világos intézkedésekkel 

és tevékenységekkel, amelyek 

minőségesebb és tartalmasabb élethez 

vezetnek bennünket. Az irányadási 

folyamatba nagyon sok embert kapcsoltunk 

be, kezdve a legfiatalabb 

polgártársainktól a legidősebbekig, a 

kevésbé iskolázottaktól az egyetemi 

végzettségűekig, a foglalkoztatottaktól 

a munkanélküliekig. Mint ahogy a 


hegytetőről ledobott hógolyó hógörgeteggé 

válik, a fenntartható fejlődési 

stratégia kidolgozása is a néhány ember 

által elindított kezdeményezésből 

mozgalommá nőtt ki, jövőnk világos 

meghatározásával az élet valamennyi 

területén. Tulajdonképpen ebben rejlik 

a Lokális 21-es Agenda lényegbeli értelme 

is: hogy azon a területen, amelyen 

élünk, saját magunk, saját akaratunkból, 

saját eszünkkel tervezzük 

meg a jövőt, amelyre aktív hatást gyakorolhatunk. 

Mint már eddig is számtalanszor, 

ezúttal is bebizonyosodott, 

hogy mi, óbecseiek, nem vagyunk 

egyedül, hogy barátaink vannak, akik 

jobban hisznek bennünk, mint mi önmagunk. 

Az egész folyamat a Szerbiai 

Városok és Községek Állandó Konferenciájával 

és a norvégiai barátainkkal 

karöltve zajlott. Hálás köszönettel tartozunk 

a támogatásukért, hogy akkor 

is hittek bennünk, amikor a politikai 

áramlások miatt igazán nehéz helyzetben 

voltunk, és amikor már sokan 

azt gondolták, hogy füstbe megy még 

egy terv, még egy jó elgondolás. 

Ahogy a távoli mennydörgés az eső 

előjelzője, úgy ez a dokumentum is 

egy teljesen új dimenziót jelez a városunkhoz, 

a községünkhöz, az itt zajló 

élethez való viszonyulásunkban. A 

nyilvános vitákat és megbeszéléseket, 

továbbá a jelen dokumentumnak a helyi 

önkormányzat által való jóváhagyását 

követően a Fenntartható fejlődési 

stratégia a legfontosabb Nyilvános 

könyvünk lett, amelyben meg van írva 

a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk, 

akárcsak az utódaink sorsa. Útmutatóul 

fog szolgálni a jövőbe. A legnagyobb 

felelősség a Fenntartható fejlődési 

stratégia végrehajtásában azokra 

hárul, akiket Önök szavazataikkal 

megválasztanak, és megbíznak közösségünk 

irányításával. Ők ezzel a 

dokumentummal egy hatékony munkaeszközt 

kaptak kézhez. Tisztelt polgártársnők 

és polgártársak, a jövőnk 

tehát saját kezünkben van és közös 

tulajdonunkat képezi“. 

Ennek ellenére, az embernek az a 

benyomása támad, hogy a Subotički 

által a „legfontosabb Nyilvános Könyvünknek“ 

nevezett dokumentumot 

(„amelyben meg van írva a sorsunk, a 

jelenünk és a jövőnk“...) senki sem olvassa 

és az senkit sem érdekel. Politikailag 

bölcs dolog lenne, ha a községi 

önkormányzat felelős személyei 

választ adnának arra a kérdésre, hogy 

ez miért van így, vagy pedig, amennyiben 

ez a „nyilvános könyv“ ma már 

nem elfogadható, akkor mikor állítunk 

össze és valósítunk meg egy másikat, 

fenntartható célokkal 

Filipčev Dömötör Krisztina 

(A mellékletben közölt cikkeket 

Márton Attila fordította) 

Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása 3


Van már fejlődési stratégiánk, de lesz újabb is 

Cél vagy vicc: Óbecse érje utol 

Szlovéniát gazdasági fejlődésben! 

Budislav Medurić 

Előző mellékletünkben, amely április 

végén jelent meg, Knézi Péter községi 

elnök, akinek a neve szerepel a 

község fenntartható fejlődési stratégiájának 

szerzői között, nem volt hajlandó 

válaszolni a Stratégia legfontosabb céljaira 

vonatkozó kérdésekre, mondván, 

hogy nem tud e témáról eleget. 

Emlékeztetőként hozzáfűzzük, hogy 

tavaly júniusban megalakult egy munkacsoport, 

amely a községi szinten létező 

stratégiák felülvizsgálásával volt 

megbízva – ideértve a fenntartható fejlődési 

stratégiát is. A munkacsoport leltározást 

követően megállapította, hogy 

nincs rendszerbeli megoldás, amely értelmében 

meghatároznák, hogy ki, mikor 

és hogyan dolgozza ki a község 

stratégiai jelentőségű dokumentumait, 

és azt is, hogy az esetek többségében 

nincsenek meghatározva a felügyeleti, 

értékelési meg pénzelési struktúrák és 

mechanizmusok sem. 

A község fenntartható fejlődési stratégiáját 

kidolgozó csapat tagja volt 

Budislav Medurić is, aki ma a községi 

elnök helyettese. Némileg paradox módon 

ő ma a stratégiák, többek között a 

fenntartható fejlődési stratégia, felülvizsgálásával 

foglalkozó munkacsoport 

koordinátora. 

Medurićtyal a fenntartható fejlődési 

stratégia meg (nem) valósításáról beszélgettünk. 

Arról, hogy tudomása szerint 

2007 és 2011 között bármi is megvalósult-e 

a Stratégiában felsoroltak 

közül 

Medurić így válaszolt: 

- Mivel szerintem túltermelés történt 

stratégiákból Óbecse községben, és 

ezek csak papíron léteznek, még 2010 

januárjában indítványoztam a Községi 

Tanács ülésén az összes stratégia 

felülvizsgálását, vagyis a leltározásukat 

és annak megállapítását, hogy melyikkel 

mi a helyzet. Megalakult a munkacsoport, 

azzal a feladattal, hogy olvassa 

el az összes stratégiát és mondjon 

véleményt arról, hogy azok közül 

van-e olyan, amelyik „él“. Mindegyik 

esetében a munkacsoport egy sor kérdés 

megválaszolása után adott választ. 

A következő kérdésekről van szó: mivel 

foglalkozik, mikor hozták meg, melyik 

szerv fogadta el a stratégiát, létezik-e 

akcióterv annak megvalósítására, melyek 

a fő céljai, kinek kell jelentést tenni 

a stratégia megvalósításáról, melyik intézmény 

felel a megvalósításért, módszertanilag 

helyesen dolgozták-e ki, 

meghatározott-e a jelentés formája, ki 

van-e tűzve a jelentési időpont és van-e 

pénz a stratégia megvalósítására, ha 

igen, akkor mennyi Amikor ily módon 

elvégeztük a stratégiák elemzését, arra 

a következtetésre jutottunk, hogy a 

többségük az elemi követelményeknek 

sem felel meg. Egyébként pedig olyasmit 

is tudni szerettünk volna, hogy hol 

az eredeti dokumentum, hogy lefordították-e 

magyarra és angolra, hogy a 

stratégiákban az általános célokat úgy 

határozták-e meg, hogy azok összhangban 

legyenek az Európai Unió 

előcsatlakozási alapjaiból pénzelt prioritásokkal, 

mert nekünk érdekünkben 

áll ott pályázni stb. Sok olyan dolog 

van, amelyre nem tudjuk a választ és 

úgy látom, hogy a stratégiák szerzői 

vagy nem rendelkeztek elegendő ténynyel 

vagy nem volt elegendő tudásuk 

ahhoz, hogy ilyen dokumentumokat 

hozzanak létre. Emiatt úgy döntöttünk, 

hogy új stratégiát hozunk létre. Megválaszolatlan 

maradt még az a kérdés is, 

hogy a meglevő községi stratégiák 

összhangban állnak-e a felsőbb szintűekkel 

és hogy időközönként frissítik-e a 

községieket, ahogyan az a felsőbb 

szintűek esetében szokás. Nekünk 

ilyenünk nincs. És még egy fontos dolog: 

amikor folyamatban volt a községi 

hatalom létrehozása, akkor azt javasoltam, 

hogy készítsük el a koalíció munkatervét 

és hogy ebből hozzuk létre a 

község fejlődési stratégiáját. Hiszen ez 

esetben kötelesek lettünk volna 4 éven 

át ezen dolgozni, majd pedig a mandátumunk 

végén megmérettetünk volna 

annak függvényében, hogy mit végeztünk 

el és mit nem. Hiszen mi értelme 

a stratégia meghozatalának, ha nem 

valósítjuk meg Most felsoroltam, tehát, 

az okokat, amelyek miatt nem tartom 

jónak a jelenlegi stratégiákat. Megpróbáltunk 

határon átívelő projektummal 

IPA-alapi pénzt kapni egy komoly 

községi fejlesztési stratégia kidolgozására, 

de ez nem sikerült. Nálunk az is 

gond, hogy amikor az érdekelt felek 

részt vesznek stratégiák kidolgozásában, 

akkor ezek a csoportok nem kötelesek 

végrehajtani a stratégiákat, sőt, 

nincs elegendő információjuk az előző 

állapotról. Mert amennyiben a stratégia 

valójában egy sor olyan akció, amely új 

állapothoz kell, hogy vezessen, akkor a 

stratégiába előbb bele kell írni, hogy mi 

a jelenlegi állapot, majd belefoglalni, 

hogy milyen célokat kell elérni a kívánt 

állapot megteremtéséhez, és ezt követően 

kezdődhetnek az akciók. Tehát 

sok embert kell kiképezni, megismertetni 

velük a jelenlegi állapotokat, a lehetőségeket, 

mert nem lehetnek irreális 

ambícióink. Kész röhej, hogy a Stratégiánkban 

most az áll, hogy el akarjuk 

érni a szlovéniai szintet. 

Akkor egyáltalán hogyan fogadták 

el ezeket a stratégiákat a helyi 

parlamentben Mi alapján 

- A kitűzött célok irreális jellegéről, a 

valóság mellőzéséről és a megvalósítási 

kötelezettség hiányáról beszéltem. 

Léteznek civil szervezetek is, amelyek 

stratégiák összeállításában vesznek 

részt, hiszen erre mindenkinek joga 

van. Ám nem ugyanaz a felelősség terheli 

azt, aki közvetlenül felelős és aki 

közvetlenül megérzi a következményeket 

és azt, akinek semmit sem jelent 

az, hogy eléri-e a kívánt állapotot. Fontos, 

hogy a stratégia kidolgozásában 

minél több érdekelt fél vegyen részt, de 

akkor felmerül az edukáció és a kidolgozási 

módszer problémája, ugyanakkor 

szükség van arra is, hogy a résztvevőkkel 

megismertessük az óbecsei 

állapotokat is, de a környezetünkben 

4 



létező stratégiákban levő adatokat is el 

kell nekik mondani. Ez a válaszom 

arra a kérdésre, hogy miért fogad el a 

községi parlament olyasmit is, ami nem 

egészen megfelelő és reális. Amikor 

például egy vállalkozónak komoly üzleti 

terve van, akkor ő azt a tervet átadja 

a banknak és felelős érte. Emez viszont 

egy futurisztikus mese, amelyből 

vagy lesz valami vagy nem. Ha, teszem 

azt, félévenként jelentést kellene tenni 

és értékelni kellene a stratégiákat, akkor 

rövid időn belül megtörténne az újraértékelés. 

A stratégiákból eltűnnének 

az irreális célkitűzések. Persze, ez 

esetben valaki felelős lenne a végrehajtásért. 

Nálunk viszont senki se felelős 

azért, amit beleír, mert nem felelős 

a végrehajtásért. Én azt szeretném, ha 

a Stratégia felülvizsgálása kötelezővé 

válna az önkormányzaton belül, éppúgy, 

ahogy a községi költségvetés esetében 

is van ilyen kötelezettség. Költségvetést 

ugyanis kötelező elfogadni, 

majd végül jelentést kell tenni annak 

megvalósításáról. Szerintem nagy 

plusz lenne, ha a Stratégiára is ez a 

szabály vonatkozna, mert akkor sokkal 

reálisabban és objektívebben viselkednénk 

és akkor a mindenkori helyi hatalomnak 

egyértelműen kitűzött céljai 

lennének. Nem különbözhetnek egymástól 

a célok és a stratégia. Mert akkor 

vagy a célokat vagy a stratégiát kell 

módosítani. És ez nagyon egyszerű. 

És én nem is tudom, hogy egy helyi önkormányzatnak 

mi más is lehetne a 

célja, ha nem az, hogy egy stratégia 

által végrehajtsa a saját politikai ígéreteit. 

És én ebben semmilyen gondot 

nem látok. 

Milyen határozatokat hozott a 

munkacsoport a helyi stratégiák 

elemzése után, a fenntartható fejlődés 

stratégiájára vonatkozóan 

- Javasolta a meglevő Stratégia hatályon 

kívül helyezését. Továbbá azt, 

hogy kezdődjön meg egy olyan községi 

fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása, 

amely összhangban lesz az 

országossal – hogy vonjuk ki belőle az 

ágazatiakat, hogy készüljenek el az akciótervek, 

biztosítsák a teljes elfogadását, 

meg a felügyeleti, végrehajtási és 

jelentéstételi infrastruktúrát, azt, hogy a 

költségvetésben biztosítsák a végrehajtáshoz 

szükséges pénzt, hiszen 

enélkül minden csupán improvizáció. 

Nemrég akadályba ütköztünk, amikor 

Szerintem az az alapvető problémánk, hogy merre akarunk 

menni. Amint ezt megmondjuk, az akcióterv ki fogja mondani, 

hogy ki, mikor és mennyi pénzért teljesíti a kitűzött célokat 

pályázni akartunk az EU előcsatlakozási 

alapjainál. Ugyanis ilyen esetben 

az EU kéri a községi képviselő-testület 

határozatát a Stratégia elfogadásáról, 

idézetet a Stratégiából stb. Korábban 

elegendő volt csupán feltüntetni, hogy 

a projektum a stratégia része. Az általános 

terveinket összhangba kell hoznunk 

ezen EU-s alapok prioritásaival, 

amennyiben onnan akarjuk őket pénzelni. 

Az általános stratégiai célokat 

pedig figyelmesen és kiegyensúlyozottan 

kell meghatározni. Szerintem az az 

alapvető problémánk, hogy merre akarunk 

menni. Amint ezt megmondjuk, az 

akcióterv ki fogja mondani, hogy ki, mikor 

és mennyi pénzért teljesíti a kitűzött 

célokat. A stratégia meghozatalának 

a feltétele az általános irány meghatározása. 

És ezt az általános irányt 

nem lehet az év végén módosítani időközben 

megváltozott körülmények, például 

a gazdasági világválság miatt. Az 

így rögzített stratégia életképes lesz és 

négy éven belül megvalósítható. 

Azt mondta, hogy a fenntartható 

fejlődési stratégia csupán papíron 

létezik. 

- Ez így igaz. Néhány lehetséges 

megoldása van a jelenlegi helyzetnek. 

Az egyik az, hogy a Stratégia maradjon 

úgy, ahogy van, ami nem lenne jó. A 

másik lehetőség az, hogy a Stratégiát 

nagyon gyakran módosítsuk a napi 

szükségleteknek megfelelően. Ez sem 

jó, de egyelőre ez az egyetlen járható 

út, ameddig nem biztosítunk be komoly 

eszközöket, amelyekkel lehetővé válna 

egy új fejlődési stratégia kidolgozása, 

amely valós elemeket tartalmazna és, 

feltehetően, profi módon hajtanák végre. 

Szerintem új stratégiát kellene kidolgozni, 

de ehhez biztosítani kell eszközöket. 

Mi megkíséreltünk eszközökhöz 

jutni az IPA-alapok által, de nem 

jártunk sikerrel. Ez azonban nem jelenti 

azt, hogy felhagyunk a próbálkozásokkal, 

mert tagjai vagyunk a Bácskai 

Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, 

amely megpróbálkozott ezzel. Nem adjuk 

fel. 

Ebből, ugyebár, az következik, 

hogy a jelenleg létező fenntartható 

fejlődési stratégia soha sem 

fog megvalósulni 

- Szerintem ebben is vannak olyan 

célok, amelyek egy jövőbeliben is célként 

szerepelnek majd, de vannak 

benne nem megfelelő, nem időszerű 

és nem érdekes célok is. Egyes részleteket 

már el is felejtettem, mert nem 

olvasom át újra meg újra. Azt viszont 

tudom, hogy a megírása óta teljesen 

megváltoztak a gazdasági állapotok, 

ma már értelmetlenek azok a részek, 

amelyek időközben megszűnt cégekre 

vonatkoznak, létesültek viszont újabbak. 

Akciótervekben kell részletezni, a 

Stratégiában viszont alapirányokat kell 

meghatározni, amelyeket Óbecse községnek 

követnie kell, éppúgy, mint minden 

más községnek Vajdaságban és 

Szerbiában is. 

Ha már van Stratégia és a 2007- 

2017 közötti időszakra vonatkozik, 

akkor egyáltalán van-e pénz 

a végrehajtására 

- Tudomásom szerint az idei költségvetésben 

erre a célra nincs semmi 

elkülönítve. A pénzt évi szinten szokás 

biztosítani és megtörténhetett volna, 

hogy valamely célt a Stratégiából sikerül 

megvalósítani, majd azt mondani, 

hogy ez a stratégiára volt, de úgy emlékszem, 

hogy a költségvetésben 

egyetlen olyan tétel sem szerepel, 

amely a Stratégia megvalósítására vonatkozik. 

Úgy gondolom, hogy semmi 

sem lett erre elkülönítve. Egyedül a 

Stratégia kidolgozására volt pénz, de a 

végrehajtására semmi, és ez a problémák 

egyike. Amikor például az infrastruktúra 

fejlesztésének szükségességéről 

van szó, akkor mi lehet, hogy adtunk 

a Vodokanalnak valami pénzeket, és a 

Vodokanal javított valamit a vízvezeték-hálózaton, 

de az sehol sincs leírva, 

hogy ez a Stratégiára volt, vagy pedig 

a Távfűtő esete, amely felújította a távfűtési 

rendszer egyik részét, amire a 

költségvetésből különítettünk is el eszközöket. 

És ez jól is van így, de nem 

úgy lett könyvelve, hogy a Stratégia 

megvalósítására ment el a pénz. 

Gyakorlatilag új Stratégia kidolgozására 

lenne szükség. 

- Igen, el kell készíteni egy új stratégiát, 

amely figyelembe veszi a létező 

körülményeket Óbecsén, Vajdaságban, 

Szerbiában és a felsőbb szintű stratégiákat 

is, amelyekhez nekünk illeszkednünk 

kell. 

Emlékszik-e arra, hogy mi volt a 

fenntartható fejlődési stratégia 

jelmondata 

- Óbecse – az én városom, vagy 

valami ilyesmi, nem vagyok benne biztos. 

Erről sok vita volt, igaz, hogy marketing 

szempontból fontos, de szerintem 

a tartalom mégis fontosabb. A jelmondat 

jelentősége nem akkora, 

amennyi vita volt róla és amennyit reklámozták, 

mert nem hozta meg azt, 

amit kellett volna - nyilatkozta 

Medurić. 

Egyébként, a fenntartható fejlődés 

stratégiájának jelmondata ez volt: 

Óbecse - a világom közepe. 

Ljiljana Milovanov 



Óbecsének 8 meg nem valósított stratégiája van 

Eljött a felülvizsgálat ideje 

Szemét 

Óbecsén a következő stratégiák léteznek, 

többé-kevésbé meg nem valósítottak: 

a 2005 júliusában elfogadott 

Helyi Környezetvédelmi Akcióterv 

(LEAP); Óbecse község Helyi Fenntartható 

Fejlődési Stratégiája 2007-től 

2017-ig (LA 21), amelyet 2007 októberében 

fogadtak el; Óbecse község 

Gazdasági Fejlődési Stratégiája, amelyet 

2007 októberében fogadtak el; Helyi 

Gyermekakcióterv 2008-tól 2012-ig, 

amelyet 2007decemberében fogadtak 

el; Óbecse község Szociális-védelmi 

szolgálatainak javításáról szóló Stratégia, 

amelyet 2008 márciusában fogadtak 

el; helyi akciótervek a romák oktatási 

helyzetének és foglalkoztatottságának 

javítására, amelyeket 2010 februárjában 

fogadtak el és a helyi Ifjúsági 

Akcióterv 2010 májusából. 

A községi stratégiák felülvizsgálására 

alakult munkacsoport jelentésében 

többek között az áll, hogy nincs 

rendszerezve, hogy ki, mikor és hogyan 

dolgozza ki ezeket a stratégiai 

dokumentumokat. Emiatt nem azonos 

minőségűek és a megvalósításuk sem 

koordinált. 

A stratégiák vonatkozásában több 

hiányosságot állapított meg a munkacsoport: 

nincs rendezett dokumentáció 

az elfogadott stratégiai dokumentumokról, 

vagyis az említett dokumentumokat 

nem lehet egy helyen meglelni; 

a stratégiák nem érhetőek el Óbecse 

község hivatalos honlapján, az eredeti 

példányokról készült másolatokat nagyon 

nehéz fellelni, aminek következtében 

nem átláthatóak, és nem is látják 

el a feladatukat; a dokumentumok 

többségében nincsenek végrehajtási 

mechanizmusok (akciótervek), mint 

ahogyan megfigyelési, értékelési, jelentéstételi 

és pénzelési rendszer sincs 

kialakítva; nagyobbrészt összhangban 

állnak ezek a stratégiák a felsőbb rendűekkel, 

de nem tudni, hogy ki, mikor 

és hogyan kell, hogy kövesse az újdonságokat 

a stratégiai dokumentumok 

terén és ennek függvényében elvégezze 

az összehangolást. 

A legfrissebb példa a Helyi Környezetvédelmi 

Akcióterv (LEAP), amelyet 

minél előbb össze kellene hangolni a 

nemrég elfogadott Hulladékigazgatási 

Tervvel. 

A munkacsoport azt is leszögezte, 

hogy a legnagyobb gondok a régebbi 

stratégiai dokumentumokkal vannak és 

hogy az észrevételek java éppen ezekre 

vonatkozik, míg az újabb dokumentumok 

szerkezetileg és módszertanilag 

is megfelelnek a követelményeknek. 

A munkacsoport véleménye szerint 

komoly felülvizsgálatra szorul Óbecse 

község Fenntartható Fejlődési Stratégiája 

– LA 21, amely bizonyos értelemben 

a legfontosabb, mindent átfogó 

stratégia. Nemrégi kiegészítése csupán 

azt teszi lehetővé, hogy az általa 

tárgyalt témák vonatkozásában zavartalanul 

lehessen pályázni alapoknál. 

A munkacsoport szerint megoldást 

kell találni a meglevő stratégiai dokumentumok 

felülvizsgálatára. A jelentésben 

hangsúlyozzák, hogy új stratégiai 

dokumentumokat kell meghozni. 

Enélkül ugyanis a helyi stratégiai dokumentumok 

értelmüket veszítik, hiszen 

Óbecse község fejlesztése miatt hozták 

létre azokat. 

Emiatt a munkacsoport javasolja, 

hogy mielőbb vizsgálják felül a fenntartható 

fejlődési stratégiát, azzal, hogy 

a gazdasági és a környezetvédelmi célokat 

egy stratégiába tömörítsék, és 

hogy ezt politikai programként fogadja 

el a jelenlegi hatalom a községi képviselő-testületben. 

Idő viszont fogytán, mert lassan letelik 

a jelenlegi hatalom négy évre szóló 

megbízatása. A következő év pedig 

már választási év lesz és lehet, hogy 

egy újabb hatalom jön újabb ötlettel, 

hogy Óbecséből hogyan lesz Eldorádó. 

Nem tudni, ki hozta 

meg a község 

Gazdasági Fejlődési 

Stratégiáját 

A községi stratégiák felülvizsgálásával 

megbízott óbecsei munkacsoport 

Óbecse község Gazdasági Fejlődési 

Stratégiájával kapcsolatban megállapította, 

hogy ezt a dokumentumot 2006- 

ban hozták meg, de nem tudni, vagy 

nem lehet megállapítani, hogy melyik 

községi szerv (intézmény) fogadta el 

azt, és nem is létezik vonatkozó akcióterv. 

Ennek a stratégiának az alapvető 

célja az ipar és minden gazdasági ág 

fejlesztése (lett volna) a végtermékek 

gyártása irányában (azóta tönkrement 

az óbecsei ipar); továbbá egy erős regionális 

mezőgazdasági üzleti központ 

létrehozása, a gazdák és a Mezőgazdasági-ipari 

kombinát (PIK) egyesült 

piaci fellépése (a PIK is tönkrement miután 

Đorđije Nicović üzletember privatizálta, 

most pedig az állam megkíséreli 

megmenteni a vállalatot, hogy azt 

követően ismét privatizálják, reméljük 

legalább egy árnyalattal sikeresebben); 

a célok között szerepel(t) az is, hogy el 

kell érni Szlovénia gazdasági fejlettségi 

szintjét (jobb, ha ezt az ötletet, akárkié 

is, nem kommentáljuk); a város és települések 

tervszerű kiépítése környezetvédelmi 

elvek mentén (nézzenek csak 

körül!); a foglalkoztatottak számának 

növelése (erről a célról kár is beszélni); 

a teljes infrastruktúra és a kommunális 

szolgáltatások javítása (mindenki látja 

6 



és érzi); a helyi önkormányzat politikailag 

stabil vezetősége (jelenleg időszerű 

a torzsalkodás a hatalmi pártok között 

az ügyben, hogy ki lesz a befektető 

a majdani fürdőben); az idegenforgalom 

fejlesztése; befektetők idevonzása; hatékony 

helyi önkormányzat (e téren 

vannak kisebb előrelépések); a közösség 

fenntartható fejlődése (a polgárok 

azt sem tudják, hogy ez mi fán terem); 

a város főterének rendbehozatala (ez 

már viccek tárgya ), stb. 

A munkacsoport továbbá megállapította, 

hogy nincs meghatározott cím (intézmény), 

amelyre az adatokat küldeni 

kell, de azt sem tudni, hogy kinek kellene 

a stratégia megvalósításáról szóló 

adatokat küldeni és milyen formában, 

meg milyen ütemben. A stratégia megvalósításához 

szükséges eszközök biztosítására 

nincs rendszerbeli megoldás, 

vagyis nem tudni, hogy kinek, miből, mikor 

és mennyi pénzt kell biztosítania. 

Azt sem tudni, hogy kinek és mikor kell 

felülvizsgálni a stratégia és a felsőbb 

dokumentumok összhangját. Egyetlen 

szerv (intézmény) sem felelős a stratégia 

megvalósításáért és nem is köteles 

erről jelentést tenni. Nincsenek stratégiák 

közötti kapcsolatok, de azt sem tudni, 

hogy ezeket kinek kellene meghatároznia. 

A stratégia kidolgozásába bevonták 

ugyan a közvéleményt, de nem 

tudni, hogy bizonyos érdekelt felek részt 

vettek-e ebben. Azt is megállapította a 

munkacsoport, hogy a stratégia kidolgozása 

hagy maga mögött kivetnivalót 

(nem eléggé szakszerű, sok a hiányosság). 

Azt sem tudni, hogy lefordították-e 

egyáltalán és mely nyelvekre ezt a stratégiát. 

Nincsenek indikátorok, amelyek 

A Községi Tanács határozata 

A Községi Tanács nemrég, az 

Óbecse község stratégiáit felülvizsgáló 

munkacsoport jelentése alapján, 

úgy döntött, hogy újabb munkacsoportot 

hoz létre, amely „kidolgozza a 

konkrét lépéseket a különböző stratégiák 

és akciótervek összehangolásával 

kapcsolatban, azzal, hogy ezek 

módosítására és kiegészítésére konkrét 

javaslatokat tesz”. Ez azt jelenti, 

hogy újradefiniálják a meglevő Fenntartható 

Fejlődési Stratégiát, összehangolják 

azt a megfelelő magasabb 

szintű stratégiákkal, valamint a meglevő 

helyiekkel. 

Nincs arról információnk, hogy ez 

mikor történik majd meg. 

B.M. 

alapján követni lehetne a stratégia megvalósítását... 

Habár erre nincs is szükség, 

mert a gazdasági fejlődési stratégia 

felsorolt céljai közül gyakorlatilag 

egy sem valósult meg. Különösen nem 

az a tétel, hogy utol kell érni Szlovéniát. 

LJ.M. és F.D.K. 

Élet Óbecsén a fenntartható fejlődési stratégiával vagy anélkül 

Hol vagyunk és merre tartunk 

A teljes infrastruktúra és a kommunális 

szolgáltatások javítása, továbbá 

a város és a környező települések tervszerű 

kiépítése a környezetvédelmi követelmények 

teljesítésével – ezek többek 

között a célok, amelyeket Óbecse 

község fenntartható fejlődési stratégiája 

tartalmaz, és amelyek a polgárok 

jobb életkörülményeit, a község fejlődését 

és az új befektetéseket hivatottak 

biztosítani. 

A vízellátást a központi vízvezeték 

biztosítja, amelyet a Vodokanal Közvállalat 

irányít. A rendszer az utóbbi 

időben kibővült – a Vodokanal ugyanis 

2010. január 1-től Bácsföldváron és 

Péterrévén is átvette a vízellátást meg 

a vízvezeték-hálózat irányítását, idén 

pedig ugyanez történt Csikériapusztán 

(Radičević), Kutaspusztán (Mileševo) 

és Pecesoron is. Ezáltal a Vodokanal 

egyéni fogyasztóinak száma a 26 000- 

ről (2009 végén) 43 000-re növekedett. 

Előzőleg megállapították, hogy a 

szóban forgó lakott településeken létező 

rendszerek nagyon rossz állapotban 

vannak. A Vodokanal illetékesei azt 

mondták, hogy előbb mennyiségi változást 

eszközölnek, vagyis nyomásnövelést, 

hogy legyen elegendő víz, majd 

pedig minőségit is, hogy a csapvíz 

megfeleljen a köztisztasági szabványoknak. 

Mindezt a lehetőségekhez 

mérten, hiszen a Vodokanalnak nincs 

pénze e célra. 

Ami a vízvezeték-hálózat fejlesztését 

illeti, a Vodokanal 2008-ban a Nemzeti 

Fejlesztési Alaptól (NIP) és a Vajdasági 

Nagybefektetési Alaptól kapott 

pénzből kidolgozta a műszaki tervdokumentációt, 

a vízvezeték- és szennyvízelvezető-hálózat 

tervrajzának felülvizsgálatát 

(4,72 millió dinár), továbbá 

a szennyvíztisztító objektumok és berendezések 

felújítását és kiépítését 

(3,5 millió dinár) és az óbecsei vízvezeték-hálózat 

felújítását és kijavítását 

(30 millió dinár) a jobb vízellátás és a 

szállítási veszteségek csökkentése érdekében. 

A Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági 

és Erdészeti Titkárság biztosította 

a pénzt a szűrőállomás szanálására 

(3 millió dinár), a szivattyúk 

cseréjére a szennyvíz-szivattyútelepeken 

(1,55 millió dinár), a Táncsics Mihály 

utcai csövezett csapadékelvezetésre 

(800 000 dinár). 

A helyi önkormányzat biztosította a 

pénzt a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésére 

a Holló Ferenc utcában (3,17 

millió dinár), a Živinopromet-Veljko 

Vlahović szivattyúinak cseréjére (1,56 

millió dinár), a szűrőállomás szanálásának 

társfinanszírozására (2 millió 

dinár), a botrai fő-vízvezeték kiépítésére 

(800 000 dinár körül), tervdokumentáció 

kidolgozására és munkálatokra a 

Predrag Hadnađev utcában (961 000 

dinár) és az Ivo Lola Ribar utcai vízvezeték 

szanálására (1,16 millió dinár). 

A 2009-es évben felújították a vízvezeték-hálózatot 

a Đura Jakšić, a 

Szabadság és a Nikola Tesla utcákban 

(összesen 1709 méter), ami összesen 

15 millió dinárba került, meg a Holló 

Ferenc utcai szennyvízhálózatot (a páros 

oldalon), 257 méter hosszan. 

2010-ben felújították a vízvezetékhálózatot 

Óbecsén a Hajduk Veljko utcában, 

a Petőfi Sándor utcától a vasútig, 

760 méter hosszan, 7 új aknát és 

3 tűzcsapot helyeztek ott el. Ezek a 

munkálatok összesen 4,6 millió dinárba 

kerültek és a pénzt a Vajdasági 

Nagybefektetési Alap adta. A Tartományi 

Mezőgazdasági, Vízgazdasági és 

Erdészeti Titkárságtól kapott pénzből 

(2 400 000 dinár) az óbecsei Vladimir 

Nazor utcának egyik részén és 

Péterrévén szanálták a hidromechanikai 

felszerelést. 

Annak ellenére, hogy a Vodokanal 

terveiben szerepel az is, hogy évente 

legalább egy kutat kell fúrni, az előző 

évek során (kb. az előző 4 év során) 

nem fúrtak egyetlen új kutat sem. Ez a 

tény már idén nyáron ki fog hatni a vízellátásra. 

A meglevő kutakat fizikaivegyi-hidraulikus 

revitalizációval tartják 

karban. 

A Nagybefektetési Alap 52 millió dinárt 

hagyott jóvá két óbecsei kút 



fúrására, továbbá egyre Bácsföldváron. 

Péterrévén pedig két már kifúrt kutat 

kellene rákötni a hálózatra, aminek 

egyrészt az lenne az eredménye, hogy 

a vízvezetékben több víz folyna, de minőségi 

javítás is lehetséges, mivel – fehér 

vízről lévén szó – ezt a vizet klórozni 

és bakteriológiai szempontból is 

javítani lehetne. Ezeket a munkálatokat 

az idén kellene elkezdeni. 

Remény 

A Távfűtő Közvállalat igazgatója 

elégedett azzal, amit a vállalat elért, 

például tavaly, mert a korábbiaknál 

sokkal kevesebbet akadozott az ellátás 

és a polgárok is kevesebb panaszt 

tettek a fűtés minőségére. 

Október vége óta a Távfűtő új határozat 

alapján irányítja a távfűtő rendszert, 

amely – több más újdonságon 

kívül – lehetővé teszi a lakásonkénti 

mérést a tömbházakban. 

A 2010-es év során megvalósult a 

2008-ban elkészített két terv egyike: a 

Miloš Crnjanski utcában levő északi fővezetéket 

újították fel. Ennek köszönhetően 

feltehetően az idén nem lesznek 

meghibásodások ezen a vonalon 

és jelentősen csökkennek majd a szállítási 

veszteségek. Idén kellene felújítani 

a gazdaságossági csomagokat is 

az üstkazánokon, ami növelni fogja az 

energetikai rendszer hatékonyságát, 

és ezáltal csökkenek majd a fűtőanyagköltségek. 

Az Építésügyi Igazgatóság Közvállalatban 

is történtek pozitív változások: 

négy részletes regulációs terv készült 

el, amelyek a Városrendezési tervből 

erednek és összhangban vannak az új 

vonatkozó törvénnyel. Az a legfontosabb, 

hogy elkészültek a fürdő és az 

8 

ipari övezet részletes regulációs tervei. 

A fürdőre vonatkozó tervben ötletek is 

szerepelnek a terület további fejlesztéséről. 

Ezen kívül megtörtént a vállalat belső 

átszervezése is, aminek eredményeként 

hatékonyabb kommunikációt 

lehetne megvalósítani a polgárokkal. 

Egyébként tavaly az Építésügyi 

Igazgatóság kiaszfaltozott néhány utcát 

Óbecsén, transzformátorokat épített 

be az ipari övezetbe és ismét kiaszfaltozta 

a Hegyesi út egyik részét, 

igaz rosszul – az út már részben tönkre 

is ment. 

Az is rossz, hogy a vállalat nem 

tudta időben törleszteni az 

Elektrovojvodina iránti adósságait, 

mert nem kapta meg időben a pénzét a 

községtől. Így – a 21. században – az 

óbecsei utcák este sötétben maradtak. 

Ami a polgárok életének megkönynyítésére 

hívatott többi vállalatot illeti, 

azok többé-kevésbé elfogadhatóan 

működnek, ám megtörténik, hogy feldühítik 

a polgárokat – mint például 

amikor a Komunalac és a Tiszamente/ 

Potisje elfelejtik feltakarítani az utcákat 

és a kora reggeli órákban elvinni a szemetet. 

Óbecsén egyes dolgokat illetően 

nagyon távol vagyunk attól, ami a fenntartható 

fejlődési stratégiában áll, a 

művelődési intézmények tönkremennek 

(a színház és a múzeum épülete), 

az idegenforgalomról és a környezetvédelemről 

nyilatkozatok szintjén nagyon 

gondot viselnek, de kevesebbet a 

valós életben – a lehetőségek óriásiak 

ugyan, de nincsenek kihasználva. 

A város szégyene, hogy autóbuszállomás 

és benzinkút van a központban, 

sőt, a benzinkút iskola mellett van. 

Ezeket a területeket sokkal jobban és 

szebb célra is fel lehetne használni. 

Elfogadhatatlan, hogy Óbecsének 

nincs Tisza menti strandja, habár minden 

hatalom azt ígéri, hogy lesz. Egyszer 

majd talán meg is épül, ha megvalósul 

a mindenkori helyi hatalom ötlete, 

mely szerint a Tisza közelében nagy 

fürdőközpontot kellene építeni. Természetesen, 

a fürdő kiépítése is az egyik 

cél a fenntartható fejlődési stratégiában. 

A gazdasági helyzetről jobb nem 

beszélni: elegendő annyit mondani, 

hogy Óbecsén tönkrement minden privatizált 

vállalat, a Sojaprotein és a 

Linde Gas kivételével. 

Végül, olyan korban, amikor turisták 

utaznak a Holdra, Óbecsén nincs 

kiaszfaltozva az összes utca és nincs 

minden ház rákötve a vízvezeték-hálózatra 

és a szennyvíz-hálózatra. Így 

A város szégyene, hogy autóbusz-állomás és benzinkút van a 

központban, sőt, a benzinkút iskola mellett van. Ezeket a területeket 

sokkal jobban és szebb célra is fel lehetne használni. 

Elfogadhatatlan, hogy Óbecsének nincs Tisza menti strandja, 

habár minden hatalom azt ígéri, hogy lesz. Egyszer majd talán 

meg is épül, ha megvalósul a mindenkori helyi hatalom ötlete, 

mely szerint a Tisza közelében nagy fürdőközpontot kellene építeni. 

Természetesen, a fürdő kiépítése is az egyik cél a fenntartható 

fejlődési stratégiában. 

A gazdasági helyzetről jobb nem beszélni: elegendő annyit 

mondani, hogy Óbecsén tönkrement minden privatizált vállalat, a 

Sojaprotein és a Linde Gas kivételével. 

Óbecse nem a világ központja polgárai 

számára, hanem sokak számára egy 

olyan hely, ahonnan menekülni kell. 

F.D.K. és LJ.M.

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik