Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

More documents

Recommendations

Info

Becsei <strong>mozaik</strong> Van már fejlődési stratégiánk, de lesz újabb is Cél vagy vicc: Óbecse érje utol Szlovéniát gazdasági fejlődésben! Budislav Medurić Előző mellékletünkben, amely április végén jelent meg, Knézi Péter községi elnök, akinek a neve szerepel a község fenntartható fejlődési stratégiájának szerzői között, nem volt hajlandó válaszolni a Stratégia legfontosabb céljaira vonatkozó kérdésekre, mondván, hogy nem tud e témáról eleget. Emlékeztetőként hozzáfűzzük, hogy tavaly júniusban megalakult egy munkacsoport, amely a községi szinten létező stratégiák felülvizsgálásával volt megbízva – ideértve a fenntartható fejlődési stratégiát is. A munkacsoport leltározást követően megállapította, hogy nincs rendszerbeli megoldás, amely értelmében meghatároznák, hogy ki, mikor és hogyan dolgozza ki a község stratégiai jelentőségű dokumentumait, és azt is, hogy az esetek többségében nincsenek meghatározva a felügyeleti, értékelési meg pénzelési struktúrák és mechanizmusok sem. A község fenntartható fejlődési stratégiáját kidolgozó csapat tagja volt Budislav Medurić is, aki ma a községi elnök helyettese. Némileg paradox módon ő ma a stratégiák, többek között a fenntartható fejlődési stratégia, felülvizsgálásával foglalkozó munkacsoport koordinátora. Medurićtyal a fenntartható fejlődési stratégia meg (nem) valósításáról beszélgettünk. Arról, hogy tudomása szerint 2007 és 2011 között bármi is megvalósult-e a Stratégiában felsoroltak közül Medurić így válaszolt: - Mivel szerintem túltermelés történt stratégiákból Óbecse községben, és ezek csak papíron léteznek, még 2010 januárjában indítványoztam a Községi Tanács ülésén az összes stratégia felülvizsgálását, vagyis a leltározásukat és annak megállapítását, hogy melyikkel mi a helyzet. Megalakult a munkacsoport, azzal a feladattal, hogy olvassa el az összes stratégiát és mondjon véleményt arról, hogy azok közül van-e olyan, amelyik „él“. Mindegyik esetében a munkacsoport egy sor kérdés megválaszolása után adott választ. A következő kérdésekről van szó: mivel foglalkozik, mikor hozták meg, melyik szerv fogadta el a stratégiát, létezik-e akcióterv annak megvalósítására, melyek a fő céljai, kinek kell jelentést tenni a stratégia megvalósításáról, melyik intézmény felel a megvalósításért, módszertanilag helyesen dolgozták-e ki, meghatározott-e a jelentés formája, ki van-e tűzve a jelentési időpont és van-e pénz a stratégia megvalósítására, ha igen, akkor mennyi Amikor ily módon elvégeztük a stratégiák elemzését, arra a következtetésre jutottunk, hogy a többségük az elemi követelményeknek sem felel meg. Egyébként pedig olyasmit is tudni szerettünk volna, hogy hol az eredeti dokumentum, hogy lefordították-e magyarra és angolra, hogy a stratégiákban az általános célokat úgy határozták-e meg, hogy azok összhangban legyenek az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból pénzelt prioritásokkal, mert nekünk érdekünkben áll ott pályázni stb. Sok olyan dolog van, amelyre nem tudjuk a választ és úgy látom, hogy a stratégiák szerzői vagy nem rendelkeztek elegendő ténynyel vagy nem volt elegendő tudásuk ahhoz, hogy ilyen dokumentumokat hozzanak létre. Emiatt úgy döntöttünk, hogy új stratégiát hozunk létre. Megválaszolatlan maradt még az a kérdés is, hogy a meglevő községi stratégiák összhangban állnak-e a felsőbb szintűekkel és hogy időközönként frissítik-e a községieket, ahogyan az a felsőbb szintűek esetében szokás. Nekünk ilyenünk nincs. És még egy fontos dolog: amikor folyamatban volt a községi hatalom létrehozása, akkor azt javasoltam, hogy készítsük el a koalíció munkatervét és hogy ebből hozzuk létre a község fejlődési stratégiáját. Hiszen ez esetben kötelesek lettünk volna 4 éven át ezen dolgozni, majd pedig a mandátumunk végén megmérettetünk volna annak függvényében, hogy mit végeztünk el és mit nem. Hiszen mi értelme a stratégia meghozatalának, ha nem valósítjuk meg Most felsoroltam, tehát, az okokat, amelyek miatt nem tartom jónak a jelenlegi stratégiákat. Megpróbáltunk határon átívelő projektummal IPA-alapi pénzt kapni egy komoly községi fejlesztési stratégia kidolgozására, de ez nem sikerült. Nálunk az is gond, hogy amikor az érdekelt felek részt vesznek stratégiák kidolgozásában, akkor ezek a csoportok nem kötelesek végrehajtani a stratégiákat, sőt, nincs elegendő információjuk az előző állapotról. Mert amennyiben a stratégia valójában egy sor olyan akció, amely új állapothoz kell, hogy vezessen, akkor a stratégiába előbb bele kell írni, hogy mi a jelenlegi állapot, majd belefoglalni, hogy milyen célokat kell elérni a kívánt állapot megteremtéséhez, és ezt követően kezdődhetnek az akciók. Tehát sok embert kell kiképezni, megismertetni velük a jelenlegi állapotokat, a lehetőségeket, mert nem lehetnek irreális ambícióink. Kész röhej, hogy a Stratégiánkban most az áll, hogy el akarjuk érni a szlovéniai szintet. Akkor egyáltalán hogyan fogadták el ezeket a stratégiákat a helyi parlamentben Mi alapján - A kitűzött célok irreális jellegéről, a valóság mellőzéséről és a megvalósítási kötelezettség hiányáról beszéltem. Léteznek civil szervezetek is, amelyek stratégiák összeállításában vesznek részt, hiszen erre mindenkinek joga van. Ám nem ugyanaz a felelősség terheli azt, aki közvetlenül felelős és aki közvetlenül megérzi a következményeket és azt, akinek semmit sem jelent az, hogy eléri-e a kívánt állapotot. Fontos, hogy a stratégia kidolgozásában minél több érdekelt fél vegyen részt, de akkor felmerül az edukáció és a kidolgozási módszer problémája, ugyanakkor szükség van arra is, hogy a résztvevőkkel megismertessük az óbecsei állapotokat is, de a környezetünkben 4 Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása
Becsei <strong>mozaik</strong> létező stratégiákban levő adatokat is el kell nekik mondani. Ez a válaszom arra a kérdésre, hogy miért fogad el a községi parlament olyasmit is, ami nem egészen megfelelő és reális. Amikor például egy vállalkozónak komoly üzleti terve van, akkor ő azt a tervet átadja a banknak és felelős érte. Emez viszont egy futurisztikus mese, amelyből vagy lesz valami vagy nem. Ha, teszem azt, félévenként jelentést kellene tenni és értékelni kellene a stratégiákat, akkor rövid időn belül megtörténne az újraértékelés. A stratégiákból eltűnnének az irreális célkitűzések. Persze, ez esetben valaki felelős lenne a végrehajtásért. Nálunk viszont senki se felelős azért, amit beleír, mert nem felelős a végrehajtásért. Én azt szeretném, ha a Stratégia felülvizsgálása kötelezővé válna az önkormányzaton belül, éppúgy, ahogy a községi költségvetés esetében is van ilyen kötelezettség. Költségvetést ugyanis kötelező elfogadni, majd végül jelentést kell tenni annak megvalósításáról. Szerintem nagy plusz lenne, ha a Stratégiára is ez a szabály vonatkozna, mert akkor sokkal reálisabban és objektívebben viselkednénk és akkor a mindenkori helyi hatalomnak egyértelműen kitűzött céljai lennének. Nem különbözhetnek egymástól a célok és a stratégia. Mert akkor vagy a célokat vagy a stratégiát kell módosítani. És ez nagyon egyszerű. És én nem is tudom, hogy egy helyi önkormányzatnak mi más is lehetne a célja, ha nem az, hogy egy stratégia által végrehajtsa a saját politikai ígéreteit. És én ebben semmilyen gondot nem látok. Milyen határozatokat hozott a munkacsoport a helyi stratégiák elemzése után, a fenntartható fejlődés stratégiájára vonatkozóan - Javasolta a meglevő Stratégia hatályon kívül helyezését. Továbbá azt, hogy kezdődjön meg egy olyan községi fenntartható fejlődési stratégia kidolgozása, amely összhangban lesz az országossal – hogy vonjuk ki belőle az ágazatiakat, hogy készüljenek el az akciótervek, biztosítsák a teljes elfogadását, meg a felügyeleti, végrehajtási és jelentéstételi infrastruktúrát, azt, hogy a költségvetésben biztosítsák a végrehajtáshoz szükséges pénzt, hiszen enélkül minden csupán improvizáció. Nemrég akadályba ütköztünk, amikor Szerintem az az alapvető problémánk, hogy merre akarunk menni. Amint ezt megmondjuk, az akcióterv ki fogja mondani, hogy ki, mikor és mennyi pénzért teljesíti a kitűzött célokat pályázni akartunk az EU előcsatlakozási alapjainál. Ugyanis ilyen esetben az EU kéri a községi képviselő-testület határozatát a Stratégia elfogadásáról, idézetet a Stratégiából stb. Korábban elegendő volt csupán feltüntetni, hogy a projektum a stratégia része. Az általános terveinket összhangba kell hoznunk ezen EU-s alapok prioritásaival, amennyiben onnan akarjuk őket pénzelni. Az általános stratégiai célokat pedig figyelmesen és kiegyensúlyozottan kell meghatározni. Szerintem az az alapvető problémánk, hogy merre akarunk menni. Amint ezt megmondjuk, az akcióterv ki fogja mondani, hogy ki, mikor és mennyi pénzért teljesíti a kitűzött célokat. A stratégia meghozatalának a feltétele az általános irány meghatározása. És ezt az általános irányt nem lehet az év végén módosítani időközben megváltozott körülmények, például a gazdasági világválság miatt. Az így rögzített stratégia életképes lesz és négy éven belül megvalósítható. Azt mondta, hogy a fenntartható fejlődési stratégia csupán papíron létezik. - Ez így igaz. Néhány lehetséges megoldása van a jelenlegi helyzetnek. Az egyik az, hogy a Stratégia maradjon úgy, ahogy van, ami nem lenne jó. A másik lehetőség az, hogy a Stratégiát nagyon gyakran módosítsuk a napi szükségleteknek megfelelően. Ez sem jó, de egyelőre ez az egyetlen járható út, ameddig nem biztosítunk be komoly eszközöket, amelyekkel lehetővé válna egy új fejlődési stratégia kidolgozása, amely valós elemeket tartalmazna és, feltehetően, profi módon hajtanák végre. Szerintem új stratégiát kellene kidolgozni, de ehhez biztosítani kell eszközöket. Mi megkíséreltünk eszközökhöz jutni az IPA-alapok által, de nem jártunk sikerrel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felhagyunk a próbálkozásokkal, mert tagjai vagyunk a Bácskai Regionális Fejlesztési Ügynökségnek, amely megpróbálkozott ezzel. Nem adjuk fel. Ebből, ugyebár, az következik, hogy a jelenleg létező fenntartható fejlődési stratégia soha sem fog megvalósulni - Szerintem ebben is vannak olyan célok, amelyek egy jövőbeliben is célként szerepelnek majd, de vannak benne nem megfelelő, nem időszerű és nem érdekes célok is. Egyes részleteket már el is felejtettem, mert nem olvasom át újra meg újra. Azt viszont tudom, hogy a megírása óta teljesen megváltoztak a gazdasági állapotok, ma már értelmetlenek azok a részek, amelyek időközben megszűnt cégekre vonatkoznak, létesültek viszont újabbak. Akciótervekben kell részletezni, a Stratégiában viszont alapirányokat kell meghatározni, amelyeket Óbecse községnek követnie kell, éppúgy, mint minden más községnek Vajdaságban és Szerbiában is. Ha már van Stratégia és a 2007- 2017 közötti időszakra vonatkozik, akkor egyáltalán van-e pénz a végrehajtására - Tudomásom szerint az idei költségvetésben erre a célra nincs semmi elkülönítve. A pénzt évi szinten szokás biztosítani és megtörténhetett volna, hogy valamely célt a Stratégiából sikerül megvalósítani, majd azt mondani, hogy ez a stratégiára volt, de úgy emlékszem, hogy a költségvetésben egyetlen olyan tétel sem szerepel, amely a Stratégia megvalósítására vonatkozik. Úgy gondolom, hogy semmi sem lett erre elkülönítve. Egyedül a Stratégia kidolgozására volt pénz, de a végrehajtására semmi, és ez a problémák egyike. Amikor például az infrastruktúra fejlesztésének szükségességéről van szó, akkor mi lehet, hogy adtunk a Vodokanalnak valami pénzeket, és a Vodokanal javított valamit a vízvezeték-hálózaton, de az sehol sincs leírva, hogy ez a Stratégiára volt, vagy pedig a Távfűtő esete, amely felújította a távfűtési rendszer egyik részét, amire a költségvetésből különítettünk is el eszközöket. És ez jól is van így, de nem úgy lett könyvelve, hogy a Stratégia megvalósítására ment el a pénz. Gyakorlatilag új Stratégia kidolgozására lenne szükség. - Igen, el kell készíteni egy új stratégiát, amely figyelembe veszi a létező körülményeket Óbecsén, Vajdaságban, Szerbiában és a felsőbb szintű stratégiákat is, amelyekhez nekünk illeszkednünk kell. Emlékszik-e arra, hogy mi volt a fenntartható fejlődési stratégia jelmondata - Óbecse – az én városom, vagy valami ilyesmi, nem vagyok benne biztos. Erről sok vita volt, igaz, hogy marketing szempontból fontos, de szerintem a tartalom mégis fontosabb. A jelmondat jelentősége nem akkora, amennyi vita volt róla és amennyit reklámozták, mert nem hozta meg azt, amit kellett volna - nyilatkozta Medurić. Egyébként, a fenntartható fejlődés stratégiájának jelmondata ez volt: Óbecse - a világom közepe. Ljiljana Milovanov Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása 5
Page 1 and 2: „Planiranje budućnosti - realiza
Page 3 and 4: misle da će se možda i ostvariti,
Page 5 and 6: informacija o prethodnom stanju. Je
Page 7 and 8: Radna grupa opštine za reviziju st
Page 9 and 10: Tervezzük a jövőt - a fejlődés
Page 11: Kik a Stratégia szerzői A fenntar
Page 15 and 16: Becsei mozaik és érzi); a helyi

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik