Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

More documents

Recommendations

Info

Becsei <strong>mozaik</strong> Óbecsének 8 meg nem valósított stratégiája van Eljött a felülvizsgálat ideje Szemét Óbecsén a következő stratégiák léteznek, többé-kevésbé meg nem valósítottak: a 2005 júliusában elfogadott Helyi Környezetvédelmi Akcióterv (LEAP); Óbecse község Helyi Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007-től 2017-ig (LA 21), amelyet 2007 októberében fogadtak el; Óbecse község Gazdasági Fejlődési Stratégiája, amelyet 2007 októberében fogadtak el; Helyi Gyermekakcióterv 2008-tól 2012-ig, amelyet 2007decemberében fogadtak el; Óbecse község Szociális-védelmi szolgálatainak javításáról szóló Stratégia, amelyet 2008 márciusában fogadtak el; helyi akciótervek a romák oktatási helyzetének és foglalkoztatottságának javítására, amelyeket 2010 februárjában fogadtak el és a helyi Ifjúsági Akcióterv 2010 májusából. A községi stratégiák felülvizsgálására alakult munkacsoport jelentésében többek között az áll, hogy nincs rendszerezve, hogy ki, mikor és hogyan dolgozza ki ezeket a stratégiai dokumentumokat. Emiatt nem azonos minőségűek és a megvalósításuk sem koordinált. A stratégiák vonatkozásában több hiányosságot állapított meg a munkacsoport: nincs rendezett dokumentáció az elfogadott stratégiai dokumentumokról, vagyis az említett dokumentumokat nem lehet egy helyen meglelni; a stratégiák nem érhetőek el Óbecse község hivatalos honlapján, az eredeti példányokról készült másolatokat nagyon nehéz fellelni, aminek következtében nem átláthatóak, és nem is látják el a feladatukat; a dokumentumok többségében nincsenek végrehajtási mechanizmusok (akciótervek), mint ahogyan megfigyelési, értékelési, jelentéstételi és pénzelési rendszer sincs kialakítva; nagyobbrészt összhangban állnak ezek a stratégiák a felsőbb rendűekkel, de nem tudni, hogy ki, mikor és hogyan kell, hogy kövesse az újdonságokat a stratégiai dokumentumok terén és ennek függvényében elvégezze az összehangolást. A legfrissebb példa a Helyi Környezetvédelmi Akcióterv (LEAP), amelyet minél előbb össze kellene hangolni a nemrég elfogadott Hulladékigazgatási Tervvel. A munkacsoport azt is leszögezte, hogy a legnagyobb gondok a régebbi stratégiai dokumentumokkal vannak és hogy az észrevételek java éppen ezekre vonatkozik, míg az újabb dokumentumok szerkezetileg és módszertanilag is megfelelnek a követelményeknek. A munkacsoport véleménye szerint komoly felülvizsgálatra szorul Óbecse község Fenntartható Fejlődési Stratégiája – LA 21, amely bizonyos értelemben a legfontosabb, mindent átfogó stratégia. Nemrégi kiegészítése csupán azt teszi lehetővé, hogy az általa tárgyalt témák vonatkozásában zavartalanul lehessen pályázni alapoknál. A munkacsoport szerint megoldást kell találni a meglevő stratégiai dokumentumok felülvizsgálatára. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy új stratégiai dokumentumokat kell meghozni. Enélkül ugyanis a helyi stratégiai dokumentumok értelmüket veszítik, hiszen Óbecse község fejlesztése miatt hozták létre azokat. Emiatt a munkacsoport javasolja, hogy mielőbb vizsgálják felül a fenntartható fejlődési stratégiát, azzal, hogy a gazdasági és a környezetvédelmi célokat egy stratégiába tömörítsék, és hogy ezt politikai programként fogadja el a jelenlegi hatalom a községi képviselő-testületben. Idő viszont fogytán, mert lassan letelik a jelenlegi hatalom négy évre szóló megbízatása. A következő év pedig már választási év lesz és lehet, hogy egy újabb hatalom jön újabb ötlettel, hogy Óbecséből hogyan lesz Eldorádó. Nem tudni, ki hozta meg a község Gazdasági Fejlődési Stratégiáját A községi stratégiák felülvizsgálásával megbízott óbecsei munkacsoport Óbecse község Gazdasági Fejlődési Stratégiájával kapcsolatban megállapította, hogy ezt a dokumentumot 2006- ban hozták meg, de nem tudni, vagy nem lehet megállapítani, hogy melyik községi szerv (intézmény) fogadta el azt, és nem is létezik vonatkozó akcióterv. Ennek a stratégiának az alapvető célja az ipar és minden gazdasági ág fejlesztése (lett volna) a végtermékek gyártása irányában (azóta tönkrement az óbecsei ipar); továbbá egy erős regionális mezőgazdasági üzleti központ létrehozása, a gazdák és a Mezőgazdasági-ipari kombinát (PIK) egyesült piaci fellépése (a PIK is tönkrement miután Đorđije Nicović üzletember privatizálta, most pedig az állam megkíséreli megmenteni a vállalatot, hogy azt követően ismét privatizálják, reméljük legalább egy árnyalattal sikeresebben); a célok között szerepel(t) az is, hogy el kell érni Szlovénia gazdasági fejlettségi szintjét (jobb, ha ezt az ötletet, akárkié is, nem kommentáljuk); a város és települések tervszerű kiépítése környezetvédelmi elvek mentén (nézzenek csak körül!); a foglalkoztatottak számának növelése (erről a célról kár is beszélni); a teljes infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások javítása (mindenki látja 6 Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása
Becsei <strong>mozaik</strong> és érzi); a helyi önkormányzat politikailag stabil vezetősége (jelenleg időszerű a torzsalkodás a hatalmi pártok között az ügyben, hogy ki lesz a befektető a majdani fürdőben); az idegenforgalom fejlesztése; befektetők idevonzása; hatékony helyi önkormányzat (e téren vannak kisebb előrelépések); a közösség fenntartható fejlődése (a polgárok azt sem tudják, hogy ez mi fán terem); a város főterének rendbehozatala (ez már viccek tárgya ), stb. A munkacsoport továbbá megállapította, hogy nincs meghatározott cím (intézmény), amelyre az adatokat küldeni kell, de azt sem tudni, hogy kinek kellene a stratégia megvalósításáról szóló adatokat küldeni és milyen formában, meg milyen ütemben. A stratégia megvalósításához szükséges eszközök biztosítására nincs rendszerbeli megoldás, vagyis nem tudni, hogy kinek, miből, mikor és mennyi pénzt kell biztosítania. Azt sem tudni, hogy kinek és mikor kell felülvizsgálni a stratégia és a felsőbb dokumentumok összhangját. Egyetlen szerv (intézmény) sem felelős a stratégia megvalósításáért és nem is köteles erről jelentést tenni. Nincsenek stratégiák közötti kapcsolatok, de azt sem tudni, hogy ezeket kinek kellene meghatároznia. A stratégia kidolgozásába bevonták ugyan a közvéleményt, de nem tudni, hogy bizonyos érdekelt felek részt vettek-e ebben. Azt is megállapította a munkacsoport, hogy a stratégia kidolgozása hagy maga mögött kivetnivalót (nem eléggé szakszerű, sok a hiányosság). Azt sem tudni, hogy lefordították-e egyáltalán és mely nyelvekre ezt a stratégiát. Nincsenek indikátorok, amelyek A Községi Tanács határozata A Községi Tanács nemrég, az Óbecse község stratégiáit felülvizsgáló munkacsoport jelentése alapján, úgy döntött, hogy újabb munkacsoportot hoz létre, amely „kidolgozza a konkrét lépéseket a különböző stratégiák és akciótervek összehangolásával kapcsolatban, azzal, hogy ezek módosítására és kiegészítésére konkrét javaslatokat tesz”. Ez azt jelenti, hogy újradefiniálják a meglevő Fenntartható Fejlődési Stratégiát, összehangolják azt a megfelelő magasabb szintű stratégiákkal, valamint a meglevő helyiekkel. Nincs arról információnk, hogy ez mikor történik majd meg. B.M. alapján követni lehetne a stratégia megvalósítását... Habár erre nincs is szükség, mert a gazdasági fejlődési stratégia felsorolt céljai közül gyakorlatilag egy sem valósult meg. Különösen nem az a tétel, hogy utol kell érni Szlovéniát. LJ.M. és F.D.K. Élet Óbecsén a fenntartható fejlődési stratégiával vagy anélkül Hol vagyunk és merre tartunk A teljes infrastruktúra és a kommunális szolgáltatások javítása, továbbá a város és a környező települések tervszerű kiépítése a környezetvédelmi követelmények teljesítésével – ezek többek között a célok, amelyeket Óbecse község fenntartható fejlődési stratégiája tartalmaz, és amelyek a polgárok jobb életkörülményeit, a község fejlődését és az új befektetéseket hivatottak biztosítani. A vízellátást a központi vízvezeték biztosítja, amelyet a Vodokanal Közvállalat irányít. A rendszer az utóbbi időben kibővült – a Vodokanal ugyanis 2010. január 1-től Bácsföldváron és Péterrévén is átvette a vízellátást meg a vízvezeték-hálózat irányítását, idén pedig ugyanez történt Csikériapusztán (Radičević), Kutaspusztán (Mileševo) és Pecesoron is. Ezáltal a Vodokanal egyéni fogyasztóinak száma a 26 000- ről (2009 végén) 43 000-re növekedett. Előzőleg megállapították, hogy a szóban forgó lakott településeken létező rendszerek nagyon rossz állapotban vannak. A Vodokanal illetékesei azt mondták, hogy előbb mennyiségi változást eszközölnek, vagyis nyomásnövelést, hogy legyen elegendő víz, majd pedig minőségit is, hogy a csapvíz megfeleljen a köztisztasági szabványoknak. Mindezt a lehetőségekhez mérten, hiszen a Vodokanalnak nincs pénze e célra. Ami a vízvezeték-hálózat fejlesztését illeti, a Vodokanal 2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Alaptól (NIP) és a Vajdasági Nagybefektetési Alaptól kapott pénzből kidolgozta a műszaki tervdokumentációt, a vízvezeték- és szennyvízelvezető-hálózat tervrajzának felülvizsgálatát (4,72 millió dinár), továbbá a szennyvíztisztító objektumok és berendezések felújítását és kiépítését (3,5 millió dinár) és az óbecsei vízvezeték-hálózat felújítását és kijavítását (30 millió dinár) a jobb vízellátás és a szállítási veszteségek csökkentése érdekében. A Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdészeti Titkárság biztosította a pénzt a szűrőállomás szanálására (3 millió dinár), a szivattyúk cseréjére a szennyvíz-szivattyútelepeken (1,55 millió dinár), a Táncsics Mihály utcai csövezett csapadékelvezetésre (800 000 dinár). A helyi önkormányzat biztosította a pénzt a szennyvízelvezető-hálózat kiépítésére a Holló Ferenc utcában (3,17 millió dinár), a Živinopromet-Veljko Vlahović szivattyúinak cseréjére (1,56 millió dinár), a szűrőállomás szanálásának társfinanszírozására (2 millió dinár), a botrai fő-vízvezeték kiépítésére (800 000 dinár körül), tervdokumentáció kidolgozására és munkálatokra a Predrag Hadnađev utcában (961 000 dinár) és az Ivo Lola Ribar utcai vízvezeték szanálására (1,16 millió dinár). A 2009-es évben felújították a vízvezeték-hálózatot a Đura Jakšić, a Szabadság és a Nikola Tesla utcákban (összesen 1709 méter), ami összesen 15 millió dinárba került, meg a Holló Ferenc utcai szennyvízhálózatot (a páros oldalon), 257 méter hosszan. 2010-ben felújították a vízvezetékhálózatot Óbecsén a Hajduk Veljko utcában, a Petőfi Sándor utcától a vasútig, 760 méter hosszan, 7 új aknát és 3 tűzcsapot helyeztek ott el. Ezek a munkálatok összesen 4,6 millió dinárba kerültek és a pénzt a Vajdasági Nagybefektetési Alap adta. A Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdészeti Titkárságtól kapott pénzből (2 400 000 dinár) az óbecsei Vladimir Nazor utcának egyik részén és Péterrévén szanálták a hidromechanikai felszerelést. Annak ellenére, hogy a Vodokanal terveiben szerepel az is, hogy évente legalább egy kutat kell fúrni, az előző évek során (kb. az előző 4 év során) nem fúrtak egyetlen új kutat sem. Ez a tény már idén nyáron ki fog hatni a vízellátásra. A meglevő kutakat fizikaivegyi-hidraulikus revitalizációval tartják karban. A Nagybefektetési Alap 52 millió dinárt hagyott jóvá két óbecsei kút Tervezzük a jövőt – a fejlődési stratégiák megvalósítása 7
Page 1 and 2: „Planiranje budućnosti - realiza
Page 3 and 4: misle da će se možda i ostvariti,
Page 5 and 6: informacija o prethodnom stanju. Je
Page 7 and 8: Radna grupa opštine za reviziju st
Page 9 and 10: Tervezzük a jövőt - a fejlődés
Page 11 and 12: Kik a Stratégia szerzői A fenntar
Page 13: Becsei mozaik létező stratégiák

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

Planiranje buduÄnosti â realizacija strategija razvoja - BeÄejski mozaik