alm

Megrögzö dirigálók, jéghegyek és olvasatlan levelek
Freud elméletei vezeek ahhoz, hogy az elmét mint jéghegyet
képzeljük el, amely mint tudjuk, sokkal nagyobb a felszín ala, mint
felee. Ennek az összehasonlításnak az alapján te különbséget
Freud a tudatos és a tudaalan elme közö. Abban hi, hogy az
elme azonnal felismerhető része, a tudatos elme valójában sokkal
kisebb rész, és az elme nagyobb része tudaalan – az a rész, amely
a felszín ala van.
Sokan azt gondolják, hogy semmivel sem többek, mint aminek tudatában
vannak: a gondolataik, érzéseik, hitük és az érzékelésük…
de mindez csak egy szelete annak, amilyenek valójában. Sajnos
sokan alva járunk életünk során, korlátoz bennünket mindaz, amit
a felszínen látunk, és nem vagyunk tudatában annak mentális energia-erőműnek,
amely a felszín ala van.
A tudaalan hatalmas információhalmazt tárol (mindazt, amit
valaha teünk, mondtunk, hallounk vagy láunk), amelyhez a tudat
korlátozoan fér hozzá az ébrenlét során. A jéghegy-hasonlatot
használva el tudjuk képzelni, hogy az elmének nagyjából z százaléka
tudatos, megfigyel, és racionális éber figyelmünk rendelkezésére áll,
míg nagyjából kilencven százaléka tudaalan, gyakran felismerhetetlen
és látszólag értelmetlen dolgokkal van tele – mármint a tudatos
elme számára értelmetlenekkel. A BBC Horizon című dokumentumsorozatának
2012-es, „How Big is the Unconscious Mind” (Milyen
nagy a tudaalan elme) című részében több tudós is azt állítoa,
hogy a tudaalan az elme kilencvenöt százalékát teszi ki, a tudatos
pedig mindössze az öt százalékát.
Tehát hogyan tárhatjuk fel legegyszerűbben a tudaalant? Az álmainkon
keresztül. Az álmok elsősorban a tudaalan elméből táplálkoznak,
így ha feltárjuk őket, a tudaalant is megismerjük. Az éber
álommal még egy szinel feljebb lépünk, hiszen ahogyan Valerie
Ausn hipnoterápia-szakértő mondta nekem egyszer, „ez hozzáfé-
25