Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2006. október 20.<br />
A történelem az élet<br />
tanítómestere<br />
A történelem az élet tanítómestere, mondja a mûvelt latin. Ez<br />
igaz is lehet, de csak akkor, ha a história tudománya nem a hatalom<br />
szolgálóleánya, ha a historikusok és politikusok a tényeken<br />
alapulóan, objektíven magyarázzák az eseményeket. Sajnos tény,<br />
hogy a mindenkori hatalom szorításából csak kevés történész tud<br />
kitörni és vagy meghamisítja, vagy úgy aktualizálja a megtörtént<br />
eseményeket, ahogyan a korszellem, az egyes pártok politikusainak<br />
érdekei megkívánják.<br />
Mit tehet a szegény olvasó, tévé-nézõ, aki a munkamegosztás<br />
miatt nem rendelkezik elég idõvel, hogy kihámozza az igazságot?<br />
Nos, erre receptet nem tudok adni, de azt tanácsolom, akárki,<br />
akármit mond, gondolkozzon el a mondottakon, ne fogadjon el<br />
semmit kétkedés nélkül, nézze meg, mi az érdeke a nyilatkozónak,<br />
írónak. Folyamatosan olvasson történelmi munkákat, ne hagyatkozzon<br />
a tévé-mûveltségre, és ha mindezt megteszi, rájöhet, hogy<br />
határozottan kimondani, hogy ez így történt, nemigen lehet, mert<br />
nem biztos, hogy újabb tényeket nem tártak fel azóta a történészek.<br />
László Gyula, a kiváló történész, akinek hálás vagyok, mert<br />
megszerettette velem a históriát, olyannyira, hogy az õ ösztönzésére<br />
jelentkeztem történelem szakra, s aki a pontosságot és a bizonyítást<br />
tartotta legfontosabbnak, és évtizedekig dolgozott a kettõs<br />
honfoglalás témáján, gyakran mondta: nem kell elfogadni, amit<br />
mondok, írok, ez az én hipotézisem, feltételezésem, lehetséges,<br />
hogy így történt. Igen, ezt a szerény hozzáállást kellene tanúsítania,<br />
aki történelemrõl ír vagy beszél, vagy ünnepi beszédet mond.<br />
Közeledik egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, október 23-a<br />
és már elhangzottak és elhangzanak majd más-más pártelfogultságú<br />
nyilatkozatok. Abban csaknem mindannyian egyetértünk, hogy<br />
1956-ban forradalom volt, de a 13 nap és az utána következõ hónapok<br />
évek közéleti szereplõinek tetteirõl még folynak a viták.<br />
Nézzük, mi az, amiben még csaknem mindannyian egyetértünk?<br />
Ez pedig az, hogy nem volt hiábavaló a forradalom, a nemzet nem<br />
tudta tovább elviselni a buta, ostoba megaláztatást, öntudatra ébredt,<br />
és akárcsak 1848-ban, egy reménytelen harcba kezdett. Megmutatta<br />
a világnak, hogy a magyar öntudatos nemzet.<br />
De a nagyhatalmak számára a XIX. és a XX. században sem az<br />
igazság volt az elsõdleges, hanem a világhatalmi egyensúly megõrzése.<br />
Ismeretes, hogy Pitt angol miniszterelnök azt mondta a<br />
magyar szabadságharcra utalva, egy osztrák diplomatának, végezzenek<br />
velük, de gyorsan. Hasonló volt a helyzet 1956-ban is, Washington<br />
szabad kezet adott Moszkvának. November 4-én megindult<br />
a szovjet hadsereg. A többit tudjuk. Több mint kétezer magyar<br />
esett el, több mint háromszáz magyart végeztek ki, több ezer magyart<br />
börtönöztek be, csaknem 200 ezer magyar hagyta el hazáját.<br />
Kivégezték Nagy Imrét, aki életének végén szívére hallgatott és<br />
nem a politikai rációra. Így üzenve a mának is, van egy pont, amikor<br />
az ember nem alkudhat meg. Amikor megálljt kell kiáltani,<br />
még akkor is, ha az életünk megy rá. A legfurcsább azonban az,<br />
hogy a mártír Nagy Imre reformelképzeléseinek egy részét, a népét<br />
eláruló Kádár János valósította meg: a kisebbik rossz politikai<br />
taktikája, stratégiája alapján élhetõvé tette az országot és a hetvenes<br />
években népszerû politikussá vált, akit elfogadott a nemzet.<br />
Az olvasó zavarban van. Ki legyen a követendõ? Nagy Imre, aki<br />
tudván tudva, hogy elbukik, kifejezte nemzete gondolatait, vagy<br />
Kádár János, aki elárulta nemzetét, de használt népének. Azt hiszem,<br />
a politikai helyzet határozza meg, melyik viselkedést kell<br />
választanunk. Vigyázzunk! Nem vagyunk bírák. Az élet ritkán ad<br />
egyértelmû válaszokat. Most, hogy az ötven évvel ezelõtti forradalmat<br />
ünnepeljük, töprengjünk el elõítéleteinket félretéve, vajon,<br />
ha mi vagyunk a politikai szereplõk helyében, hogyan viselkednénk?<br />
Udvarhelyi András<br />
Magyar gondok, dán ötletek<br />
Öt Dél-pesti kerület (köztük Csepel) szociális- és munkaügyi<br />
szakembereinek együttmûködésével, a munkaadók és a nonprofit<br />
szféra bevonásával új álláslehetõségeket teremteni a hátrányos<br />
helyzetû embereknek – ez a célja az „Öt muskétás” elnevezésû<br />
projektnek.<br />
A program irányítói legutóbb<br />
október 12-én csütörtökön,<br />
a XX. kerületi „Csili”<br />
Mûvelõdési Házban számoltak<br />
be nyári, dániai tanulmányútjuk<br />
tapasztalatairól, s ugyanekkor<br />
mutatták be nemrégiben<br />
elkészült új honlapjukat is. A<br />
közel 100 fõnyi hallgatóság<br />
soraiban csepeli részrõl jelen<br />
voltak az eseményen a Gyermekjóléti<br />
Központ munkatársai,<br />
több civil szervezet képviselõi,<br />
valamint Sárosi Miklósné,<br />
az önkormányzat Szociális<br />
Irodájának vezetõje is.<br />
A rendezvény keretében<br />
elõbb Komoróczi László, a<br />
helyi önkormányzat alpolgármestere,<br />
majd Erdélyi László<br />
projekt-menedzser köszöntötte<br />
a megjelenteket. Ezt követõen<br />
Molnár Éva szociológus<br />
moderátori közremûködése<br />
mellett a koppenhágai látogatáson<br />
részt vett magyar szakemberek<br />
(köztük a projekt<br />
csepeli koordinátora, Gábor-<br />
né Aczél Ágnes, a Családsegítõ<br />
Szolgálat vezetõje) ismertették<br />
a munkanélküliség elleni<br />
küzdelem dániai gyakorlatának<br />
egy-egy szegmensét.<br />
Egyértelmûen kiviláglott az<br />
elmondottakból, hogy tudatos<br />
„építkezéssel”, megfelelõ<br />
anyagi források birtokában, s<br />
persze egy érett és nyugodt<br />
polgári társadalom keretei között<br />
milyen humánusan, s<br />
egyben milyen eredményesen<br />
lehet kezelni ezt a problémát.<br />
Bizonyos, hogy a dán megoldási<br />
módokat, illetve az ott<br />
mûködõ intézményhálózatot<br />
a feltételrendszerek különbözõsége<br />
miatt „egy az egyben”<br />
nem lehet „átültetni” Magyarországra,<br />
de tény az is, hogy a<br />
távlatokat tekintve kár lenne<br />
idehaza sokkal alacsonyabbra<br />
rakni a mércét…<br />
Illusztrációképpen álljon itt<br />
az úgynevezett „szetlementermozgalom”<br />
példája. A Koppenhága<br />
egyik szegényne-<br />
Katasztrófavédelmi Emlékérem<br />
Katasztrófavédelmi Emlékérmet adományozott az Országos<br />
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója, Dr. Tatár<br />
Attila, tûzoltó altábornagy a „Katasztófa Csökkentési Világnap”<br />
alkalmából Bárány Tibornak, lapunk felelõs szerkesztõjének,<br />
a katasztrófavédelem, a tûzoltóság, és a polgári védelem<br />
munkáját bemutató, a közvéleményt folyamatosan, pontosan<br />
és hitelesen tájékoztató tevékenysége elismeréséül.<br />
Az október 12-én, a Fõpolgármesteri Hivatalban megrendezett<br />
ünnepségen a budapesti kerületi lapok és televíziók kitüntetett<br />
vezetõit köszöntötték a katasztrófavédelem fõvárosi vezetõi.<br />
gyedében, privát vállalkozásként<br />
mûködõ szervezetet melyet<br />
még 1911-ben alapítottak<br />
katolikus egyetemisták.<br />
Ugyancsak a katolikus egyház<br />
anyagi támogatásával, valamint<br />
állami-, és „uniós”<br />
pénzekbõl vették meg néhány<br />
évtizede egy csõdbe ment<br />
gyár épületeit, illetve kisebb<br />
bolthelyiségeket, amelyekben<br />
ma különbözõ kisvállalkozásokat<br />
(kerékpár-javítás, vendéglátás,használtruha-árusítás,<br />
ingatlan-bérbeadás) mûködtetnek.<br />
A vállalkozásokat<br />
a mozgalom munkatársai vezetik,<br />
a dolgozók pedig a környékbeli<br />
munkanélküliek közül<br />
kerülnek ki. A munkaerõpiacról<br />
kiszorult emberek záros<br />
idõn belül megfelelõ kereseti<br />
lehetõséget kapnak tehát,<br />
miközben megismerkedhetnek<br />
az adott szakma mesterfogásaival<br />
és a piacgazdaság<br />
követelményeivel, megsokszorozva<br />
ezzel esélyeiket a<br />
„mozgalmon kívüli” elhelyezkedésre.<br />
Megüresedõ helyükre<br />
pedig újabb munkanélküliek<br />
léphetnek aztán a<br />
„szetlementer” üzemeiben és<br />
boltjaiban…<br />
Hogy e humánus és hatékony<br />
módszert nálunk is meg<br />
lehessen honosítani, ahhoz tehát<br />
kezdetben „csupán” egy<br />
tõkeerõs civil szervezet (netán<br />
egyház), az állam komoly<br />
pénzügyi támogatása, valamint<br />
olcsón megvásárolható<br />
üzlethelyiségek kellenének…<br />
Merthogy rászoruló munkanélküliekbõl<br />
úgy tûnik, egy<br />
ideig nem kényszerülünk még<br />
dániai importra…<br />
Donnert Károly<br />
Lakossági<br />
fórum<br />
a csapadékvíz<br />
elvezetésrõl<br />
Budapest-Csepel Önkormányzata<br />
a környezetvédelmi<br />
elõírásoknak eleget téve kezdeményezte<br />
a csapadékvíz elvezetõ<br />
csatornarendszer bõvítését<br />
az alábbi területeken:<br />
Gerincút és a II. Rákóczi Ferenc<br />
út jelentõs szakasza; a<br />
csepeli Rózsadomb területe;<br />
az Akácfa utca–II. Rákóczi<br />
Ferenc út–városhatár által határolt<br />
terület; a Szebeni úti kiömlõ<br />
vízgyûjtõ területe (amelyet<br />
a József Attila utca–Szatmári<br />
utca–Szabadkai utca–<br />
Határ út fog közre) és a Királyerdõ<br />
út déli része.<br />
A koncepciótervben kialakított<br />
rendszerrel az érintett<br />
szolgáltatók, hatóságok egyetértettek.<br />
A terveket (mely zárt<br />
csatornákat, zárt felszíni árokrendszereket,<br />
illetve szikkasztó<br />
árkokat tartalmaz) szeretnénk<br />
bemutatni a lakosságnak.<br />
Ezért a Királyerdei Mûvelõdési<br />
Házban (Bp. XXI.<br />
ker., Szent István út 230.)<br />
2006. október 25-én (szerdán)<br />
17.00 órakor, és a <strong>Csepeli</strong><br />
Munkásotthonban (Bp. XXI.<br />
ker., Árpád u. 1.) 2006. november<br />
2-án (csütörtökön)<br />
17.00 órakor a tervezõ ismerteti<br />
a terveket, válaszol a kérdésekre.<br />
Minden érdeklõdõt tisztelettel<br />
várunk.<br />
Szenteczky János<br />
a Csevak Kft<br />
ügyvezetõ igazgatója<br />
Kisebbségi önkormányzatok alakuló ülései<br />
Bolgár kisebbség<br />
Az október 1-én megválasztott csepeli<br />
bolgár kisebbségi önkormányzat október<br />
11-én, a Polgármesteri Hivatalban tartotta<br />
meg alakuló ülését. Megválasztották a testület<br />
elnökét és elnökhelyettesét, s most<br />
került sor az eskütételre, valamint a megbízólevelek<br />
átadására-átvételére is. Az eseményen<br />
a kerületi önkormányzatot Tóth<br />
Mihály polgármester és dr. Szeles Gábor<br />
jegyzõ képviselte, s jelen volt természetesen<br />
a helyi Választási Bizottság elnöke,<br />
Bartok Péter is. A testület elnöke Jorgov<br />
Cvjatko, elnökhelyettese pedig Tyutyunkov<br />
Mária lett a nyílt szavazás eredményeképpen.<br />
Az elnökhelyettes a Magyarországi<br />
Bolgárok Egyesületének munkatársaként<br />
már 10 esztendeje kíséri figyelemmel a hazai<br />
bolgár fiatalok kulturális és hagyományõrzõ<br />
tevékenységét. Jorgov Cvjatko<br />
elnök szintén komoly tapasztalatokkal bír<br />
már a nemzetiségi kultúra ápolása terén,<br />
hiszen vezetõségi tagja a Magyarországi<br />
Bolgárok Egyesületének is. Most arra hívta<br />
fel a figyelmet, hogy az 1927-ben Csepelre<br />
költözött bolgárok története immár<br />
szerves része kerületünk történelmének,<br />
utódaik, a nemzeti identitását ma is õrzõ 52<br />
csepeli bolgár család tagjai pedig alkotó<br />
munkájukkal és kultúrájuk sajátos színeivel<br />
ma is aktívan hozzá kívánnak járulni új<br />
otthonuk szellemi-anyagi gyarapításához.<br />
Csepel polgármestere kifejezte szándékát a<br />
további szoros és hatékony együttmûködésre.<br />
Tanev Dimiter köszönetet mondott<br />
az önkormányzatnak a sokoldalú erkölcsi<br />
és anyagi támogatásért.<br />
Cigány kisebbség<br />
Budapest-Csepel Cigány Kisebbségi<br />
Önkormányzata alakuló ülését október<br />
12-én a Polgármesteri Hivatal Kistanácstermében<br />
tartotta, amelyen megjelent<br />
Tóth Mihály polgármester és Bernádné<br />
dr. Faragó Ibolya aljegyzõ is. Bartok Péter<br />
a helyi választási bizottság elnöke a<br />
Himnusz elhangzása után, köszöntötte a<br />
megjelenteket, majd ismertette a Cigány<br />
Kisebbségi Önkormányzat választási<br />
eredményeit.<br />
A szavazók bizalmat adtak Debre<br />
Istvánnénak, Kovács Ferencnek, Daróczi<br />
Lászlónak, Kovács Éva Anikónak és<br />
Zombori Jánosnak. Az ünnepélyes eskütétel<br />
után Bartok Péter átadta a képviselõknek<br />
a megbízólevelet. Az új összetételû<br />
kisebbségi önkormányzat tagjai úgy<br />
döntöttek, hogy a jegyzõkönyvet magyarul<br />
vezetik, majd az ülésvezetõ vezetésével<br />
elnöknek választották Daróczi Lászlót,<br />
alelnöknek Kovács Ferencet. Tóth<br />
Mihály köszöntötte a tisztségviselõket,<br />
gratulált megválasztásukhoz és megígérte,<br />
hogy az önkormányzat biztosítja az új<br />
testület mûködésének feltételeit, és reményét<br />
fejezte ki, hogy a Cigány Kisebbségi<br />
Önkormányzat tagjaival eredményesen<br />
mûködhetnek együtt a kerület érdekében.<br />
- u -<br />
Görög kisebbség<br />
A <strong>Csepeli</strong> Görög Kisebbségi Önkormányzat<br />
elnöki tisztére Deliogosz Pantelisz<br />
nyert megbízatást, míg elnökhelyettesként<br />
Csumarisz Sztavrula kapott<br />
bizalmat az október 11-i alakuló ülés<br />
nyílt szavazásában. Az új elnök elmondotta:<br />
õk maguk jelenleg közel 100 görög<br />
származású embert tartanak számon<br />
kerületünkben, akik valamennyien az<br />
1940-es évek végén hazánkba érkezett,<br />
úgynevezett „második görög diaszpóra”<br />
tagjai, illetve azok leszármazottai. (Az<br />
1700-as évek elsõ, fõleg kereskedõket<br />
megmozgató betelepülési hullámának jeles<br />
képviselõje volt ugyanakkor például a<br />
Dél-pesten jól ismert Sina báró, a magyar<br />
borok világkereskedelmének fellendítõje.)<br />
A fenti létszámmal Csepel (Belojannisz,<br />
Pécs és a fõváros XVIII. kerülete<br />
mellett) a hazai görögség egyik jelentõs<br />
bázisának számít, s ennek megfelelõen<br />
az itteni Görög Kisebbségi Önkormányzat<br />
már eddig is szép eredményeket mutathat<br />
fel mind a hagyományõrzés, mind<br />
az ismeretterjesztés területén. Jó példa<br />
erre a Radnóti Mûvelõdési Központ görög<br />
táncházainak, illetve a hellén kultúra<br />
kincseit bemutató elõadássorozat nagy<br />
sikere, mint ahogy természetes az is,<br />
hogy a csepeli görögség képviselõi állandó<br />
résztvevõi a külföldön élõ görögök<br />
rendszeres Világtalálkozóinak is…
Change language