Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Csepeli Pedagógiai Napok Stresszkezelés napról napra - Csepp TV
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4 KULTÚRA, MÛVÉSZET CSEPEL, 2006. október 20.<br />
Elõtérben<br />
az egészség<br />
A tél közeledtével bizony figyelnünk<br />
kell szervezetünkre,<br />
és arra, hogy mit eszünk. A<br />
„megfázásos” idõszak közeledtével,<br />
ha lehet, még fontosabb,<br />
hogy felkészítsük szervezetünket,<br />
ezért szerveztek Egészség<br />
<strong>Napok</strong>at a Csepel Plázában október<br />
10–13-a között.<br />
Az elsõ két napon a bio<br />
zöldség- és gyümölcsleveké<br />
volt a fõszerep: vegyes zöldséglevet<br />
és családi gyümölcskoktélt<br />
ízlelhettek meg az érdeklõdõk.<br />
Csütörtökön és pénteken,<br />
pedig cukormentes süteményeket<br />
kóstolhattak a nassolni<br />
vágyók.<br />
Az Egészségnapok ideje<br />
alatt egy szobakerékpárt kipróbálhattak<br />
a vállalkozó kedvûek<br />
a földszinten. Aki, pedig komolyabban<br />
érdeklõdött, az<br />
egészséges életmód tanácsokat<br />
is kaphatott.<br />
Úgy gondolom, nagyon jó<br />
ez a kezdeményezés, mert felhívta<br />
figyelmünket arra, hogy<br />
nem mindegy mit eszünk, és<br />
mennyit mozgunk. Sétáljunk,<br />
vagy biciklizzünk legalább fél<br />
órát naponta, és közérzetünk is<br />
sokkal jobb lesz!<br />
F. T.<br />
Bolla Dezsõ: CSEPEL 1956 (XIX. rész)<br />
Az 1956-os forradalom csepeli krónikája<br />
(1956. október 23.–1957. január 11.)<br />
4. A forradalom csepeli kronológiája<br />
1956.<br />
Január 12.: Földrengés volt Csepel térségében.<br />
Március 8.: Árvíz pusztított a Ráckevei-Duna<br />
mentén.<br />
Október: A Rákosi Mátyás Vas- és Fémmûvek<br />
elnevezést a Minisztertanács Csepel Vas- és<br />
Fémmûvekre változtatta.<br />
Október 18.: Megalakult a csepeli József Attila<br />
politikai vitakör.<br />
Október 23.: Délelõtt egyetemi hallgatók keresték<br />
fel a CSM-et kapcsolatfelvétel céljából.<br />
A párttitkár kiutasította õket.<br />
Október 24.: Éjszaka a kommunisták megszervezték<br />
a CSM védelmét. Reggel megtámadták<br />
a felkelõk a Tanácsház téri Katonai Kiegészítõ<br />
Parancsnokságot. Az elsõ polgári áldozat<br />
Raskó Tibor volt. A CSM-be délelõtt szovjet<br />
harckocsik érkeztek. Kirendeltek az ostromlott<br />
kiegészítõ parancsnokság felmentésére két<br />
harckocsit. A tankok védelmében a parancsnokságot<br />
elhagyó tisztek közül Daru Lajos századost<br />
a felkelõk lelõtték. A gyárak leálltak, a dolgozók<br />
sztrájkba léptek.<br />
Október 25.: A harckocsik elhagyták Csepelt.<br />
Váradi Gyula vezérõrnagy fegyvereket<br />
szállított a CSM kommunista õrségének. A<br />
rendõrök hat fegyveres felkelõt letartóztattak. A<br />
tüntetõk kiszabadították a rendõrségen fogva<br />
tartott felkelõket, majd elfoglalták a kerületi<br />
pártbizottságot.<br />
Október 26.: A felkelõk elfoglalták a rendõrséget<br />
és megalakították a nemzetõrséget. A felkelõk<br />
agyonlõtték Bordás András Kossuth-díjas<br />
esztergályost és Kalamár József tanácselnököt.<br />
A CSM Szerszámgépgyárban munkástanácsot<br />
választottak.<br />
Október 27.: A CSM fõkapujánál kialakult<br />
tüntetés során a felkelõk lelõtték Kupper Béla<br />
századost, majd fegyveres összetûzésre került<br />
sor. A kiskunhalasi honvédegység megszállta a<br />
kerületet. A felkelõk elhagyták a rendõrséget. A<br />
katonaság elfoglalta a rendõrséget és a pártbizottságot,<br />
hetven felkelõt lefogtak.<br />
Október 29.: A felkelõk visszafoglalták a<br />
rendõrséget. Megtartották a Nemzeti Bizottság<br />
megválasztását elõkészítõ jelölõgyûlést.<br />
Október 30.: A <strong>Csepeli</strong> Sportpályán megválasztották<br />
a Nemzeti Bizottságot, elnöke Ivanics<br />
István, helyettese Bali Vendel, a nemzetõrség parancsnoka<br />
Major Ernõ lett. A CSM-bõl visszarendelték<br />
a katonaságot, a kommunista gyári õrség<br />
feloszlott. A <strong>Csepeli</strong> Nemzeti Bizottság küldöttségét<br />
fogadta Nagy Imre miniszterelnök. A<br />
kerület a megválasztott Nemzeti Bizottság, míg a<br />
CSM a munkástanácsok irányítása alá került. Új-<br />
Emlékezés, tisztelet és kegyelet<br />
a csepeli ’56-osoknak<br />
Megtartották a történelmi verseny középiskolai döntõjét<br />
A Budapest-Csepel Önkormányzata ’56-os Emlékbizottsága által<br />
meghirdetett történelmi verseny középiskolai döntõjét október<br />
11-én délután rendezték meg a Radnóti Miklós Mûvelõdési<br />
Házban. Az ötven évvel ezelõtti eseményeket elevenítették fel az<br />
igen lelkiismeretesen felkészült mai fiatalok, s tanúbizonyságot<br />
tettek a hazaszeretet, a nemzeti érzés és a hõsökre való emlékezés<br />
erõsítésének fontosságáról. A nemes vetélkedõ nyertesei október<br />
23-án a csepeli központi ünnepségen vehetik át a díjakat.<br />
Mint ahogy arról már lapunk<br />
korábban is beszámolt, Budapest-Csepel<br />
Önkormányzata<br />
’56-os Emlékbizottsága még a<br />
múlt esztendõben az 1956-os<br />
forradalom 50. évfordulója<br />
tiszteletére általános és középiskolások<br />
számára történelmi<br />
versenyt hirdetett. Az elõdöntõk<br />
már tavaly elkezdõdtek, s<br />
most a Radnóti Miklós Mûvelõdési<br />
Házban hat középiskolás<br />
csapat mérte össze tudását. A<br />
zsûri elnöke dr. Bolla Dezsõ<br />
helytörténész volt, tagjai Gerhardt<br />
Ferenc, a mûvelõdési ház<br />
igazgatója, Vukovich Zoltán, az<br />
’56-os Emlékbizottság titkára<br />
és Horváthné Ruby Edit, a <strong>Pedagógiai</strong><br />
Szolgáltató Intézet vezetõje<br />
voltak. A moderátor szerepét<br />
Kondor Ágnes, a Pedagó-<br />
giai Szolgáltató Intézet történelem-tantárgygondozója<br />
vállalta<br />
magára. Dr. Bolla Dezsõ a versenyzõket<br />
köszöntve hangsúlyozta:<br />
ez a vetélkedõ túlmutat<br />
egy évfordulós megemlékezésen,<br />
a fiatalok a hazaszeretet, a<br />
nemzeti érzés, a hõsök iránti<br />
tisztelet fontosságáról tesznek<br />
tanúbizonyságot.<br />
A döntõbe a Jedlik Ányos<br />
Gimnáziumból három csapat, a<br />
Vásárhelyi Pál Kereskedelmi<br />
Szakközépiskolából két csapat<br />
és a Csete Balázs Szakközépiskolából<br />
egy csapat került be.<br />
Hogy még játékosabbá tegyék<br />
a vetélkedõt, sorsolás alapján<br />
minden csapatot egy-egy történelmi<br />
helyszínrõl (például Széna<br />
tér, Tompa utca, Móricz<br />
Zsigmond körtér, Corvin köz)<br />
jáalakult a Szociáldemokrata és a Kisgazda Párt<br />
<strong>Csepeli</strong> Szervezete.<br />
November 1.: Megjelent a Csepel újság elsõ<br />
száma. Eltemették a harcokban elesetteket a<br />
<strong>Csepeli</strong> temetõben.<br />
November 2.: A Nemzeti Bizottság és a CSM<br />
munkástanácsa együttes ülést tartott.<br />
November 3.: A CSM munkástanácsa a<br />
sztrájk befejezésérõl és a munka november 5-i<br />
felvételérõl hozott határozatot.<br />
November 4.: A <strong>Csepeli</strong> Nemzeti Bizottság<br />
elutasította a támadó szovjet hadsereg elleni<br />
harcot. Buri István, a nemzetõrség parancsnokhelyettese<br />
elutasította az NB álláspontját és<br />
megkezdte a kerület védelmének kialakítását. A<br />
felkelõkhöz ágyúkkal csatlakozott a szigetszentmiklósi<br />
légvédelmi üteg katonáinak egy<br />
része. Reggel átvonult Csepelen a Tökölön letartóztatott<br />
magyar kormánydelegációt kísérõ<br />
szovjet katonákból és ÁVH-s tisztekbõl álló<br />
konvoj. A felkelõk délután kilõttek a Tanácsház<br />
téren egy szovjet tankot és egy harckocsit.<br />
November 5.: <strong>Csepeli</strong> felkelõk sorozatvetõvel<br />
lõtték a tököli szovjet repülõteret.<br />
November 6.: A felkelõk az idegen támadók<br />
behatolásának megakadályozására felrobbantották<br />
a Kvassay utat és a Gubacsi híd lejáróját.<br />
A megszállók ágyúkkal és repülõgépekkel támadták<br />
Csepelt. Többen életüket vesztették.<br />
November 7.: A forradalmárok légvédelmi<br />
ütege lelõtt egy IL-28-as típusú repülõgépet.<br />
November 8.: A szigetcsúcs felõl támadó<br />
szovjet tankokat a felkelõk visszaverték.<br />
November 9.: Az újabb szovjet támadást súlyos<br />
harcok árán elhárították. Csepelen a harcok<br />
következtében ezen a napon 53-an vesztették<br />
életüket. Királyerdõben kilõttek egy szovjet<br />
páncélosautót. Megkezdõdött az MSZMP szervezése.<br />
November 10.: Csepel elfoglalására a szovjet<br />
hadvezetés nagy páncélos erõket összpontosított<br />
a kerület térségébe. Délután megkezdõdött<br />
a támadás.<br />
November 11.: A szovjet megszálló erõk<br />
nagy áldozatok árán hajnalban elfoglalták Csepelt.<br />
Ezzel lezárult a forradalom fegyveres szakasza.<br />
A harcok következtében a középületekben,<br />
üzemekben, a közlekedésben és a lakóépületekben<br />
súlyos károk keletkeztek október 24-e<br />
és november 11-e között.<br />
November 12.: Újjáalakult a XXI. kerületi<br />
Tanács, a Végrehajtó Bizottság elnöke Végh<br />
Károly lett. Megkezdõdött a közigazgatás, a<br />
közellátás és az oktatás újjászervezése. Megindult<br />
a romeltakarítás. Megkezdõdött a lakóterületen<br />
és az üzemekben az MSZMP szervezése.<br />
A Nemzeti Bizottság támogatta az újjáépítést.<br />
(Folytatjuk)<br />
neveztek el. A vetélkedõ során<br />
eredeti hangfelvételek, illetve<br />
filmfelvételek bejátszására is<br />
sor került. Így például Mészáros<br />
Márta: A temetetlen halott<br />
címû filmjének egy részlete is<br />
megjelent a kivetítõn, s azzal<br />
kapcsolatban kaptak kérdéseket<br />
a versenyzõk. A csapatok között<br />
szoros verseny alakult ki,<br />
mivel 1956 eseményeivel kapcsolatban<br />
igencsak tájékozottak<br />
voltak. Az alapos felkészülésben<br />
természetesen segítségükre<br />
voltak történelemtanáraik. A<br />
diákok számos történeti munkát<br />
is áttanulmányoztak, így<br />
például dr. Bolla Dezsõ immár<br />
második kiadást megért, a csepeli<br />
1956-os eseményekrõl írott<br />
könyvét.<br />
A nemes versengés végül az<br />
alábbi eredménnyel zárult:<br />
I. helyezett a Jedlik Ányos<br />
Gimnázium csapata 51 ponttal.<br />
A 11. évfolyamos csapat tagjai:<br />
Gulyás Bálint, Sáfrány Levente,<br />
Tóth Krisztián, felkészítõ tanáruk<br />
Ádány Vincéné volt.<br />
II. helyezett a Jedlik Ányos<br />
Gimnázium csapata 40 ponttal.<br />
A 9. évfolyamos csapat tagjai:<br />
Bán Olivér, Kónya Gábor,<br />
Szûcs Ákos, felkészítõ tanáruk<br />
Ádány Vincéné volt.<br />
III. helyezett a Jedlik Ányos<br />
Gimnázium 12. évfolyamos<br />
csapata 38,5 ponttal. Az idén<br />
érettségizõ csapat tagjai: Barna<br />
Balázs, Hajas Dávid, Majoros<br />
Attila, akik egyénileg készültek<br />
fel a versenyre.<br />
A díjazottak október 23-án,<br />
a csepeli központi ünnepségen<br />
vehetik át értékes nyereményeiket.<br />
Eredményükhöz ezúton is<br />
gratulálunk!<br />
Deák Attila<br />
Látványosság<br />
és öröm<br />
B. Laborcz Flóra Ferenczy Noémi-díjas ötvös-szobrászmûvész,<br />
és férje, Benedek József képzõmûvész látványos munkáit<br />
bemutató tárlatot nyitott meg P. Szabó Ernõ mûvészettörténész<br />
a Kék Iskola Galériában. Az egyéni hangulatot teremtõ,<br />
és sokoldalú mûvészi munkásságról tanúskodó alkotók<br />
kiállítása október végéig tekinthetõ meg.<br />
Érdemes megnézni ezt a<br />
kettõs kiállítást, mert nem<br />
csak a modern mûvészet jellegzetesen<br />
egyedi vonulata,<br />
látványvilága érvényesül<br />
ezekben a munkákban, hanem<br />
egyfajta játékosság, és alkotói<br />
öröm is tükrözõdik bennük.<br />
Flóra asszony munkáit a sokszínûség,<br />
a térbeliség, az alkotói<br />
változatosság jellemzi.<br />
Kisplasztikái eltérnek a hagyományos<br />
mûfelfogástól, inkább<br />
apró szobrok, amelyek<br />
tartalmazva a két formavilág<br />
sajátosságait, több értelmû jelentést<br />
hordoznak. Ugyanez<br />
mondható el egyedi látványt<br />
nyújtó ötvösmunkáiról is,<br />
amik szintén a szobrászat erényeit<br />
kölcsönözve hoznak létre<br />
mûfajon túli, harmonikus<br />
mûvészi világot.<br />
Benedek mester munkáin a<br />
népies vonulat, az absztrakt<br />
játékosság érezhetõ, de a naiv<br />
mûvész látásmódja nélkül.<br />
Számítógépes grafikái is mu-<br />
Állatorvosok:<br />
Dr. Balogh Péter<br />
06 20 399 7131<br />
Dr. Boda Attila<br />
06 30 949 5703<br />
Dr. Szentpétery Zselyke<br />
06 20 921 1153<br />
tatják, hogy mûvészetében jelen<br />
van a hagyományos népi<br />
ízlésvilág és modern szemlélet.<br />
Ebben talán van közös<br />
pont közte és felesége mûvészete<br />
között. Famunkái kirakós<br />
gyermekjátékot idéznek,<br />
s ezek a megoldások nála is<br />
könnyedek, játékosak. Egymásba<br />
illeszkedõ, csavart formájú<br />
fakonstrukciói látványosak,<br />
valódi köztéri alkotások.<br />
B. Laborcz Flóra munkái között<br />
szintén találunk olyan famunkákat<br />
– hajót, lovas kocsit<br />
–, amelyek gyermekjátékok<br />
képzetét keltik, s e funkciónak<br />
meg is megfelelnek,<br />
akárcsak remek látványt nyújtó<br />
térbeli mobilmunkái.<br />
A játékosság komolysága<br />
és öröme jellemzi a mûveket –<br />
mondta a két mûvész munkáiról<br />
Lukács József Jóka, az ismert<br />
szobrászmûvész, a Szárcsa<br />
iskola egykori tanulója.<br />
-dia-<br />
Rendelési idõ:<br />
Hétfõtõl péntekig: 9.00-12.00 és 16.00-20.00<br />
Szombat: 9.00-12.00 Vasárnap: 16.00-20.00