0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
74<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
419. sor: Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>, a 411. és a 414. sorok együttes<br />
<strong>ös</strong>szegének a 418. sor <strong>ös</strong>szegét meghaladó része, vagy ha az<br />
utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. Ezt az <strong>ös</strong>szeget kell<br />
beírnia a <strong>0753</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> 180. sorának „a” oszlopába. (Ebben a<br />
sorban negatív szám nem szerepelhet.)<br />
420. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába a 25%-os adó a<strong>lap</strong>ját,<br />
a „c” oszlopba az adót írja be. A vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> azon<br />
része után kell 25%- adót fizetnie, amely nem haladja meg a<br />
387. sorba írt vállalkozói kivétnek a 30%-át. Ha a 419. sorba írt<br />
<strong>ös</strong>szeg több, mint a vállalkozói kivét 30%-a, akkor ennek a sornak<br />
a „b” oszlopába a vállalkozói kivét 30%-át írja be, ha kevesebb,<br />
akkor a 419. sor <strong>ös</strong>szegével egyezô <strong>ös</strong>szeget írjon be. A „c”<br />
oszlopba, a „b” oszlopba írt <strong>ös</strong>szeg 25%-át írja be.<br />
421. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába a 35%-os adó a<strong>lap</strong>ját,<br />
a „c” oszlopba az adóa<strong>lap</strong> után fizetendô adó <strong>ös</strong>szegét írja be. Ha<br />
a 419. sor „c” oszlopának <strong>ös</strong>szege nagyobb a 420. sor „b” oszlopának<br />
<strong>ös</strong>szegénél, a 419. sor „c” oszlopának <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a<br />
420. sor „b” oszlopába beírt <strong>ös</strong>szeget és az így kiszámított különbséget<br />
írja be a „b” oszlopba. Ennek az <strong>ös</strong>szegnek a 35%-át kell a<br />
„c” oszlopba beírnia.<br />
(Példa a példatárban található.)<br />
422. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> után fizetendô<br />
adót <strong>ös</strong>szesítse, mely a 420. és a 421. sorok „c” oszlopába írt adatok<br />
együttes <strong>ös</strong>szege.<br />
423. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén lekötött <strong>ös</strong>zszeg<br />
nem célszerinti feloldása miatt fizetendô vállalkozási személyi<br />
jövedelemadó és vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> utáni adó együttes <strong>ös</strong>szegének<br />
késedelmi pótlékkal növelt <strong>ös</strong>szegét írja be. E címen akkor<br />
van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2007. január<br />
elsejét megelôzôen csökkentette a lekötött <strong>ös</strong>szeggel és azt a 2007.<br />
évben a feloldást követôen nem az elismert cél szerint költötte el.<br />
Nem oldható fel a fejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése<br />
nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történô elszámolása<br />
címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy<br />
amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a feloldott <strong>ös</strong>szeget annak<br />
célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói<br />
személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi<br />
jövedelemadót meghaladó része után pedig 35% vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong><br />
utáni adót kell fizetni. Az adót, a feloldást követô 30 napon<br />
belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E sor „a” oszlopában<br />
az arra szolgáló mezôben töltse ki a lekötött pénz<strong>ös</strong>szeg feloldásának<br />
idôpontját, amennyiben a lekötés feloldása nem a törvényben<br />
elismert cél szerint történt. A „b” oszlopba az adó a<strong>lap</strong>jául szolgáló<br />
<strong>ös</strong>szeget, a „c” oszlopba pedig az adó <strong>ös</strong>szegét, a késedelmi<br />
pótlékkal növelten írja be.<br />
424. sor: Ebben a sorban kell <strong>ös</strong>szesítenie a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó és a vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> utáni adó, valamint<br />
a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása miatt visszafizetendô<br />
adó késedelmi pótlékkal növelt <strong>ös</strong>szegét (a 410. és a<br />
422–423. sorok „c” oszlopaiba beírt adatok). Az <strong>ös</strong>szesített adatokat<br />
a <strong>0753</strong>- 05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> 180. sorának „e” oszlopába is be kell írnia.<br />
Az átalányadó<br />
A fôállású és a kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó<br />
eltérô költséghányad alkalmazásával ál<strong>lap</strong>íthatja meg az<br />
egyéni vállalkozásból származó bevételébôl az átalányadó a<strong>lap</strong>ját.<br />
Az átalányadózással és annak választásával<br />
kapcsolatos tudnivalók a 2008. évre<br />
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó<br />
a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az áta-<br />
16 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet az üzletek mûködésérôl és a belkereskedelmi tevékenység<br />
folytatásának feltételeirôl<br />
17 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 7. § (3) bekezdés. Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások<br />
<strong>ös</strong>szegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési<br />
lányadózást akkor választhatja, ha az átalányadózás megkezdését<br />
közvetlenül megelôzô adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a<br />
8 millió Ft-ot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.<br />
Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett<br />
tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi<br />
tevékenység16 , akkor választhatja az átalányadózást, ha<br />
az átalányadózást közvetlenül megelôzô adóévben vállalkozói<br />
bevétele a 40 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.<br />
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi<br />
értékhatárok megemelkednek a bevételként figyelembe vett támogatások<br />
<strong>ös</strong>szegével. 17<br />
Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység<br />
egészére lehet választani.<br />
Ha egyéni vállalkozóként és mezôgazdasági ôstermelôként is<br />
jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és<br />
egyidejûleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást.<br />
Ha Ön a 2007. évi bevallásában a 2008. évre az átalányadózást<br />
választja és az ezt követô adóévekben sem kíván ezen az adózási<br />
módon változtatni, akkor a választása a feltételek megléte esetén<br />
– a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.<br />
Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév<br />
egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérni.<br />
Ha átalányadózást választ a 2008. évre, majd azt megszünteti,<br />
vagy az arra való jogosultsága megszûnik, ismételten átalányadózást<br />
– feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az átalányadózás<br />
megszûnése/megszüntetése évét követô legalább 4 adóév elteltével<br />
választhat.<br />
Az érvényesíthetô költségátalányok<br />
a következôk:<br />
A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható<br />
rendelkezés szerint az egyéni vállalkozásból származó bevétel<br />
40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén az egyéni<br />
vállalkozásból származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ításakor.<br />
Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,<br />
valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló törvény szerint<br />
kiegészítô tevékenységet folytatónak minôsül, az 25% vélelmezett<br />
költséghányadot érvényesíthet.<br />
Aki az adóév egészében kizárólag az Szja törvény 53. §-ának<br />
(3) bekezdésében vagy kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt<br />
tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át, kiegészítô tevékenység<br />
folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett<br />
költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat,<br />
annak az egész bevételére a 40, illetôleg a 25%-os költséghányadot<br />
kell alkalmaznia.<br />
Aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet<br />
folytat18 (kiskereskedô), az a bevétel 87%-át, ha kiegészítô<br />
tevékenységet folytatónak minôsül, a bevétel 83%-át tekintheti<br />
vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége<br />
keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi<br />
tevékenysége külön-külön, vagy együttesen az adóév egészében<br />
kizárólag a továbbiakban felsorolt üzletek mûködtetésére<br />
terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítô tevékenységet<br />
folytatónak minôsül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett<br />
költséghányadként figyelembe venni.<br />
Ezek az üzletek a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás<br />
szerint a következôk [Szja tv. 53. §-ának (4) bekezdése]: üzletköri<br />
jelzôszám: élelmiszer jellegû áruház 111.; élelmiszer jellegû vegyes<br />
üzlet 113.; zöldség- és gyümölcsüzlet 121.; hús, húskészítmény,<br />
baromfiüzlet 122.; hal és halkészítmény üzlet 123.; kenyér-<br />
célra elôre folyósított támogatás <strong>ös</strong>szege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek,<br />
azt a bevallás 9. sorában lehet figyelembe venni. (Példa a példatárban található.)<br />
18 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek mûködésérôl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának<br />
feltételeirôl
Change language