0753-15-ös lap - Nemzeti Adó

More documents

Recommendations

Info

66 ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató adatok megállapításakor a 0753-15-ös bevallási lapon mindkét idôszak éves összesített adatait szerepeltesse, tehát ebben az esetben a beadott 0771-es bevallásban feltüntetett adatokat is vegye figyelembe. Ha Ön a 2007. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie. A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg: • a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, • az átalányadózás. Az átalányadózás következô adóévre történô választásáról vagy annak megszüntetésérôl a 0753-13-as bevallási lap IV. és V. pontjaiban nyilatkozhat. Ott találja az átalányadózással és annak választásával kapcsolatos tudnivalókat is. A családi gazdaságok egyéni vállalkozó tagjainak adózása A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagnak mezôgazdasági ôstermelôi tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezôgazdasági ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is, ha a családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói igazolvány alapján történt, ha a bevétele az Szja. tv. 6. sz. mellékletében felsorolt ôstermelôi termékek elôállításából, vagy a 14-es lap útmutatójában felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik. A mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem megállapításával kapcsolatos tudnivalók a 0753-14-es laphoz fûzött útmutatóból ismerhetôk meg. Mindez a következôket is jelenti: – A családi gazdaságban folytatható kiegészítô tevékenység után továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adóznia, ha az az egyéni vállalkozói igazolványában fel van tüntetve. – Egyéni vállalkozóként a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek nem minôsülô tevékenységek tekintetében az átalányadó választásáról nyilatkozni lehet. – Ha a családi gazdaságba befolyt összes bevétel ôstermelôi tevékenységbôl származik, akkor a mezôgazdasági ôstermelôkre vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget tenni, de az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô magánszemélynek a (0753-15-ös) bevallási lapot ekkor is be kell küldenie az adóhatósághoz. Ebben az esetben csak a 0753-15-ös bevallási lap összesítô soraiba kell csak nullát beírni. – A nem egyéni vállalkozói igazolvánnyal végzett kiegészítô tevékenységbôl származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt az adóhatósághoz bejelentette. A bejelentkezéskor választott adózási mód szerint kell a kiegészítô tevékenység után a jövedelmet megállapítania. – Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezôen fizetett saját jogú járulék összegét, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt keletkezett veszteség összegét nem lehet megosztani a családtagokkal. A járulék összegét a bevételével szemben az a magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A nyilvántartott veszteség összegét is az a magánszemély érvényesítheti a jövedelmével szemben, aki a veszteséget „hozta”. – A bevételt csökkentô kedvezményeket az ôstermelésbôl származó jövedelmével szemben a családi gazdálkodó érvényesítheti. Az egyszerûsített vállalkozói adó 2008. évre történô választása esetére vonatkozó szabályok Amennyiben Ön 2007-ben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint állapítja meg egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, de 2007. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatosan az alábbiakra legyen figyelemmel: – A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó elôírások szerint meg kell állapítania a meglévô készletekkel kapcsolatos bevételét és azt mindaddig adóalapot nem érintô bevételként kell nyilvántartania, amíg e törvény elôírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy – ezt megszüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózást alkalmazza. – A megszûnés szabályai szerint megállapított készletek értékét az adóalanyiság 2008. évre való választása esetén a 2007. évi bevallásban (0753-15-ös bevallási lap 444. sorában) kell szerepeltetni. – Az adóalanyiság elsô adóévét megelôzô adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megilletô ellenértéket (372. sor adata), amelyrôl kiállított számla, egyszerûsített számla szerinti teljesítési idôpont megelôzi az eva törvény szerinti adóalanyiság elsô adóévét. – Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, vagy fejlesztési tartalék lekötése, foglalkoztatottak számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó szabályok az evás idôszak alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja törvényben meghatározott idôszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját – mely 2003. december 31-éig 18%, 2004. január elsejétôl 16%, 2006. évtôl 10% – vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni. – Abban az esetben, ha az evás idôszakot megelôzôen fejlesztési tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2008. évre átjelentkezett az eva törvény hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a fejlesztési tartalék nem cél szerint történô feloldása esetén a feloldott összeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie. – Ha a tárgyi eszközt az evás idôszakban helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést megelôzôen az adózás utáni jövedelem csökkentésekor levont beruházási költség összegével nem kell az adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja törvény e rendelkezése az evás idôszakban nem vonatkozik Önre. – Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót az adóévben megszerzett bevétele után nem terheli a cégautó adó, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó. Természetesen más jogcímen megszerzett jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség fennáll. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetése (0753-15-ös lap) A 0753-15-ös lapokon a kétféle adózási módszer közül csak egy – az adóévre választott – alkalmazható.
Bevételek 1 Vállalkozói személyi jövedelemadó 371. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt) bevételét kell szerepeltetnie. Bevételnek minôsülnek különösen az Szja. tv. 10. számú mellékletében meghatározottak. A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések szerint a támogatással összefüggô adókötelezettséget a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kapott támogatást valamely ok miatt részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendô összegbôl bevételként már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételébôl. Az egységes területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatás a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában nem tekinthetô a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Az egységes területalapú támogatás összegét a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. Amennyiben az egységes területalapú támogatást köteles lesz visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben a visszafizetés megtörtént. A támogatás címén folyósított összeg kezelését az is befolyásolja, hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés rendelkezése alapján vissza nem térítendô támogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történô teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerzôdés lehetôvé teszi. Az elôre folyósított támogatás összegébôl az adóévben az az összeg minôsül bevételnek, amely egyenlô a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Amennyiben az elôre folyósított támogatás összege költségnek nem minôsülô kiadás fedezetére is szolgál, akkor a költségként el nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükségletre) felhasznált támogatás összege az adóévben megszerzett bevételnek minôsül. Abban az esetben, ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra elôre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt bevétel tekintetében az önellenôrzésre irányadó szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a támogatás bevételként történô elszámolása a visszafizetés adóévét megelôzi. Ebben az esetben a visszafizetés miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el költségként. A jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejûleg, vagy azt követôen utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának megfelelôen teljesített kiadás alapján sem számolható el költség, értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható. Abban az esetben, ha Ön olyan 100 ezer – 2006. január 1-je elôtti beszerzés esetén 50 ezer – Ft-nál magasabb egyedi értékû, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték nélkül 2007-ben, melynek a beszerzési árát egy összegben költségként elszámolta és ez az átadás a beszerzés idôpontját követô 1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a be- 1 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 67 szerzést követô 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhez hozzászámítania. A bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén, vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi eszközök beszerzési árának egy összegben történô elszámolására csak akkor volt mód, ha azt korábban még nem vették használatba és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozói övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból történt, illetve 2006. január elsejét követôen 250 fônél kevesebb alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembehelyezésére a leghátrányosabb helyzetû 48 kistérség valamelyikében került sor.) Bevételnek minôsül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz – ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetôleg ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok beszerzési, elôállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta vagy értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékû jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebbôl származó jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Bevételnek minôsül a kizárólag üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben a nyilvántartásba vett beruházási költséget lehet figyelembe venni az értékesítéskor a költségek között. Bevételnek minôsül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékû jog visszterhes alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából) származó ellenérték, amelyet az átruházásra tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez; ilyennek minôsül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés idôpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékû jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történô szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerzôdésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke, megnövelve a korábban lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik. Abban az esetben, ha a 2007. évre bejelentkezett az eva hatálya alá és a kifizetônek tett nyilatkozatában valamely bevételére az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ezt az összeget a 0753-08-as bevallási lap 236. sorából kell átírnia a 371. sorba. A táppénz címén folyósított összeg adózás szempontjából bérnek minôsül (0753-A lap 4. sora). Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték összege még akkor sem, ha az értékesítést megelôzôen az a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgált és megfizette utána a cégautó adót. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó értékesítésbôl származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat (162. sor) kell alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása nem minôsül rendszeresen vagy üzletszerûen végzett gazdasági tevékenységnek. Bevételt növelô tételek 2 372. sor 3 : Amennyiben 2007. december 20-áig elsô ízben jelentkezett be az eva hatálya alá, akkor bevételnek kell tekintenie minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel 2 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (4)-(5) bekezdések 3 2002. évi XLIII. tv. 17. § (1) bekezdés
Page 1: A 0753-15-17-es lapokon, illetôleg
Page 5 and 6: 385. sor: Ebben a sorban a bevétel
Page 7 and 8: se mellett a magáncélú utakra ju
Page 9 and 10: 406. sor: Nemzetközi szerzôdés h
Page 11 and 12: és pékáruüzlet 124.; gyógyhat
Page 13 and 14: 437. sor: A 2007. december 31-én f
Page 15 and 16: összeget.) Ha a bevételét a köl
Page 17 and 18: )állandó képviselô, feltéve, h
Page 19 and 20: A) A jövedelem-(nyereség)-minimum
Page 21 and 22: 2. példa: - Vállalkozói osztalé
Page 23 and 24: Mezôgazdasági tevékenységet vé

0753-15-ös lap - Nemzeti Adó

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?