0753-15-ös lap - Nemzeti Adó

More documents

Recommendations

Info

76 ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ – a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésû számítástechnikai gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési leírás és az igénybevett Internet szolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka, amenynyiben az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, de nem veszi igénybe az állandó képviselô szolgáltatását és a bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot; vagy állandó képviselô, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó adóévi bevétele a 25 millió Ft-ot nem haladja meg. A tevékenységét az adóévben megkezdô egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára esô átlagos napi bevétel 365 napra számított összege az irányadó az adókedvezmény érvényesítésénél. Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minôsül. E sor „c” oszlopába írt összeg nem haladhatja meg a 427. sor „c” oszlopában szereplô összegbôl a 428. sor „c” oszlopában szereplô összeg levonása után megmaradó részt. Ne felejtse el a 0753-15-05-ös tábláját is kitölteni! 430. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból származott, amellyel Magyarország a kettôs adóztatás elkerülésére nem kötött nemzetközi szerzôdést, akkor a 427. sor összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó (446. sor adata) 90%-a, de legfeljebb a külföldrôl származó bevétel számított jövedelme után az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcs az átalányadónak a számított jövedelem elosztásával kiszámított, két tizedesjegyre kerekített hányadosa. E sor „a” oszlopába az átlagos adókulcsot, a „b” oszlopba a külföldön is adóztatott számított jövedelmet, a „c” oszlopba az adó összegét írja be. 431. sor: Ebbe a sorba a ténylegesen fizetendô átalányadó összegét írja be. A 427. sor összegébôl vonja le a 428–430. sorok „c” oszlopába beírt összegeket és a számítás eredményeként kapott pozitív különbözetet, vagy nullát írjon ebbe a sorba. Ezt az összeget kell beírni a 0753-05-ös lap 179. sorába. Veszteségelhatárolás 20 A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely késôbbi adóévben (de legkésôbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál továbbra is keletkezésük sorrendjét kell követni. A tárgyévi veszteség továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kell kérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követô negyedik adóévben vagy késôbb keletkezett és az egyéni vállalkozó bevétele nem érte el a vállalkozói jövedelem megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozói tevékenysége alapján az egyéni vállalkozó a megelôzô két adóévben is veszteséget határolt el. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külsô ok miatt keletkezett, vagy ha az egyéni vállalkozó a veszteség mérséklése érdekében a tôle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tôle elvárható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva) kell benyújtani a telephely szerint illetékes adóhatósághoz. Ha az adóhatóság a benyújtott kérelmet az elôírt határidôn belül (30 nap) nem utasítja el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az elhatárolást engedélyezte volna. (A 30 napos határidô a hibátlan bevallás benyújtása esetén érvényes!) Eltérô szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezôgazdasági tevékenységet folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Esetében az adóévben elhatárolt veszteség összege – önellenôrzés keretében 20 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (7) bekezdés – az adóévet megelôzô két évre visszamenôlegesen is elhatárolható oly módon, hogy a megelôzô két év egyikében, vagy mindkettôben megszerzett mezôgazdasági tevékenységbôl származó jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre együttesen is legfeljebb – az elhatárolt veszteség összegével. Egyéni vállalkozói jövedelmébôl csak a mezôgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenôleges veszteségelhatárolást. A mezôgazdasági tevékenység arányát az ebbôl származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. A mezôgazdasági tevékenység meghatározásánál e tekintetben az Szja tv. 6. sz. melléklete az irányadó. Ne feledje, hogy a veszteség visszamenôleges elszámolására a 2005. és 2006. évi adóbevallásának önellenôrzéssel való helyesbítésével van lehetôsége (ehhez a 0735-ös nyomtatványt kell kitöltenie). Abban az esetben, ha ellenôrzéssel lezárt idôszakra vonatkozik a veszteség visszamenôleges elhatárolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van mód e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendô adónak az összegét. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok helyett az átalányadózást vagy az evát választja, akkor az átalányadózás ideje, illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség összegébôl 20–20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. 432. sor: Amennyiben Ön mezôgazdasági tevékenységet (is) folytató egyéni vállalkozó (de nem családi gazdaság keretében végzi ezt a tevékenységét) és 2007-ben e tevékenysége veszteséges (397. sor adata), úgy a 2007. évben keletkezett veszteség összegét visszamenôleg 2005. és a 2006. évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt e tevékenységébôl adóköteles jövedelme. Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezôgazdasági tevékenységet folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelmébôl csak a mezôgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja a visszamenôleges veszteségelhatárolást. A mezôgazdasági tevékenység arányát az ebbôl származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói bevétellel való elosztásával kell megállapítani. 433. sor: Ebbe a sorba a 397. sor összegét írja be, vagy ha ebbôl a 432. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó rész kerülhet (a 397. sor összegének a 432. sor összegét meghaladó része). 434. sor: Ebben a sorban a korábbi évekrôl áthozott veszteségének azt az összegét kell szerepeltetnie, amelyet a 2007. évi jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem számolt elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba, ebbôl a tevékenység megszüntetésének idôpontjáig elhatárolható veszteség összegét a „b” oszlopba írja be. Amennyiben a korábbi években keletkezett veszteség elhatárolásához az adóhatóság engedélye kellett, akkor annak összegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az adóhatóság az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért engedélyt, akkor a veszteség összegét nem veheti figyelembe e sor kitöltésénél. 435. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopában a 433–434. sorok „c” oszlopaiba írt adatokat összesítse. E sor „b” oszlopába a 433. sor „c” és a 434. sor „b” oszlopába írt adatokat írja be összesítve. Egyéb adatok 436. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-jén rendelkezésre álló – leltár szerinti – anyag, árukészlet, félkész és késztermék nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezôen a 2006. évi 0653-as bevallásban közölt zárókészlet összegével.
437. sor: A 2007. december 31-én felvett leltár szerinti – vásárolt és saját termelésû – anyag, árukészlet, félkész és késztermék értékét tartalmazza ez a sor. 438. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy az összes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani 12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fô alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20 : 12 = 1,66. Ez kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.) 439. sor: Ebbe a sorba a segítô családtagok átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó összegét írja be. Az átlagos létszámot a 438. sornál leírtak szerint állapítsa meg. 440. sor: Ebbe a sorba a 371. sor összegébôl a 2007. évben folyósított területalapú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított, valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be. A 441–443. sorokat a választott adózási módtól függetlenül ki kell tölteni. 441. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába a 2007. évben költségek fedezetére és fejlesztési célra elôre folyósított támogatás összegét írja be. 442. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 2007. január elsejét megelôzôen folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét kell beírni. E sorba jellemzôen akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás összegét elôre folyósították. 443. sor: Ebbe a sorba a 2007. évben utólag folyósított támogatás összegét írja be, amennyiben azt nem tekintette bevételnek. Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásának a támogatás összegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe. 444. sor 21 : Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóalapba be nem számító bevételként nyilvántartott készletérték összegét szerepeltesse. Ezt a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2007. december 20-áig bejelentkezett az eva hatálya alá. A készletek értékét az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania. 445. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány, selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét írja be. 446. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel külföldön megfizetett adó 2007. évi összegét írja be. A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor az MNB által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a Ft-ra történô átszámításhoz figyelembe venni. Nem vehetô figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerzôdés rendelkezése viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegébôl a magánszemély részére visszajár. ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 77 A kisvállalkozói kedvezmény részletezô adatai (0753-15-04-es lap) Mielôtt a 449–458. sorok adatait kitölti, olvassa el a 0753-15- 05-ös lap kitöltéséhez fûzött útmutatót a csekély összegû (de minimis) támogatásra vonatkozó tudnivalókról is. E tudnivalók ismeretében tudja megállapítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e, és ha igen, akkor mekkora összegben a kisvállalkozói kedvezményt. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének részletes szabályai 22 Ha az egyéni vállalkozó 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat (vagy alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely nem lehet több, mint a bevételek és az elismert költségek különbsége, de legfeljebb évi 30 000 000 Ft. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz beszerzésére, elôállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelô kiadásként elszámolt felújítási költségének együttes összege lehet. Beruházási költség nem vehetô figyelembe, az e rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási idôn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserébe visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármû, míg a nem anyagi javak közül a szellemi termék vehetô figyelembe. A kisvállalkozói kedvezmény összege a tárgyévi bevételek és a tárgyévben elszámolható költségek különbsége alapján állapítható meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a kisvállalkozói kedvezmény alapját képezô, az üzembe helyezett tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összege is. A kedvezmény érvényesítésének a 30 000 000 Ft-os korláton belül további kettôs korlátja van, ugyanis a kedvezmény összege nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és nem lehet több a kedvezmény alapjául szolgáló beruházási költség összegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van. Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti, ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft – 7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben a jövedelem 400 000 Ft. [A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor –, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelme marad és a korábbi évrôl áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a vállalkozói adóalap 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 16%. Ennek az adónak az összege csökkenthetô tovább a kisvállalkozói adókedvezménnyel.] E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „elsô” tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, mûhely, használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi 21 2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 51. § (4) bekezdés 22 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdések
Page 1 and 2: A 0753-15-17-es lapokon, illetôleg
Page 3 and 4: Bevételek 1 Vállalkozói személy
Page 5 and 6: 385. sor: Ebben a sorban a bevétel
Page 7 and 8: se mellett a magáncélú utakra ju
Page 9 and 10: 406. sor: Nemzetközi szerzôdés h
Page 11: és pékáruüzlet 124.; gyógyhat
Page 15 and 16: összeget.) Ha a bevételét a köl
Page 17 and 18: )állandó képviselô, feltéve, h
Page 19 and 20: A) A jövedelem-(nyereség)-minimum
Page 21 and 22: 2. példa: - Vállalkozói osztalé
Page 23 and 24: Mezôgazdasági tevékenységet vé

0753-15-ös lap - Nemzeti Adó

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?