0753-15-ös lap - Nemzeti Adó

72
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ
Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az
adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét
csak akkor veheti figyelembe a jövedelemszámítás során,
ha engedélyt kapott.
399. sor: 2007. évi vállalkozói adóalap (a 396. sor összegébôl a
398. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla).
400. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor
a jövedelmét módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható
részével, ha nemzetközi szerzôdés így rendelkezik. Ebbe a sorba a
399. sor összegébôl a vállalkozói adóalapnak azt a részét írja be,
amely a nemzetközi szerzôdés alapján külföldön (is) adóztatható.
A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének
figyelembevételével – a magyar szabályok szerint – számolja ki a
jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az összeget írja ebbe
a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét
telephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg.
Jövedelem-(nyereség)-minimum
figyelembevétel
401. sor: Módosított vállalkozói adóalap (a 399. sor összegébôl
a 400. sorba írt összeg levonása utáni rész, vagy nulla). Abban
az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges, ezt nem
tudhatja be a hazai jövedelemébe.
Feltétlenül olvassa el a 0753-13-as és a 0753-17-es laphoz tartozó
útmutatót! Az „a” oszlopban akkor jelölje „X”-szel, hogy a vállalkozói
személyi jövedelemadót az e sorba írt vállalkozói adóalap
után fizeti meg, vagyis, ha a 0753-13-as lapon a 311. sorba az (1),
(2), (3) vagy a (6)-os kódot választotta, úgy ne felejtse el az „a”
oszlopot kitölteni.
Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a 0753-18-as lapot is ki
kell töltenie, és be kell nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell
„X”-et szerepeltetnie, ha a 0753-13-as lapon a 311-es sorba a
(4)-es vagy az (5)-ös kódot írta be.
A sor „c” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi
jövedelemadót a 402. sor alapján fizeti meg.
402. sor: 2007. július elsejétôl a vállalkozói jövedelemadó szabályai
szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi
jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása elôtt meg kell
határoznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot.
Feltétlenül olvassa el a 0753-13-as és a 0753-17-es laphoz
tartozó útmutatót! Ha az útmutató alapján jövedelem-(nyereség)minimumot
kell számítania, úgy elôször a 0753-17-es lapot töltse
ki! Ha a törvény elôírása alapján jövedelem-(nyereség)-minimumot
kell számítania (a 0753-13-as lapon a 311. sorban a (4)-es vagy az
(5)-ös kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum összegét
(a 0753-17-es lap II. tábla 8. sor „c” oszlop vagy a II. tábla
21. sor „c” oszlop) írja be ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói
személyi jövedelemadó alapjának, úgy e sor „a” oszlopában jelölje
„X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-
(nyereség)-minimum után fizeti meg.
A sor „c” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi
jövedelemadót a 401. sor alapján fizeti meg, kivéve, ha nem kell
jövedelem-(nyereség)-minimumot számítania.
A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2008-ban a 10%-os adókulcs
akkor alkalmazható, ha 2007. évben legalább a jövedelem-
(nyereség)-minimum után megfizette az adót, ha arra kötelezett volt.
Az adó kiszámítása 12
403. sor: A módosított vállalkozói adóalap vagy a jövedelem-
(nyereség)-minimum utáni adó összegét írja be ennek a sornak a „c”
oszlopába a 401. vagy 402. sorba írt összeg alapulvételével. Ennek
a sornak a „b” oszlopába az adó összegének a 70%-át írja be.
12 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. §
Az adó összege a 401. vagy 402. sor összegébôl 5 millió Ft-ig
10%, 5 millió Ft felett 16%, feltéve, hogy nem vesz igénybe kisvállalkozói
adókedvezményt; a foglalkoztatottak (ide értve a nem
kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is) átlagos állományi
létszáma az adóévben legalább egy fô és a nyugdíj és egészségbiztosítási
járulék címén költségként elszámolt és bevallott
összeg eléri az átlagos állományi létszám és az adóév elsô napján
érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott
összeg másfélszeresét. Ha a telephelye a területfejlesztés
szempontjából a 64/2004 (IV.15) Kormányrendelet 3. számú
melléklete szerinti kistérségben, vagy az 5. számú melléklete szerinti
település valamelyikében van, akkor a nyugdíj és egészségbiztosítási
járulék évesített összegét kell figyelembe venni.
A 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói osztalékalap 6%-a az
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
csekély összegû (de minimis) támogatásnak minôsül. Az elôzôekben
felsorolt feltételek hiányában az adó mértéke az adóalap
egészére 16%.
Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítô tevékenységet
folytató egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a
16%-os adókulcs alkalmazására jogosult. Ha a 404. sor „b” oszlopában
is van adat, akkor sem lehet 10% az adó.
404. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre
is figyelemmel – a vállalkozói adókedvezményt írja be.
A 2007. évben csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadó
összegét
– a regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozók esetében az állandó
képviselô részére a 2007. évben igénybevett számviteli és
könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként elszámolt
díj 15 százaléka, feltéve, hogy az egyéni vállalkozásból származó
adóévi bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg;
– a 2006–2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésû számítástechnikai
gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési
leírás és az igénybevett Internet szolgáltatás 2007-ben elszámolt
költsége együttes összegének 10 százaléka, ha az egyéni
vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, de nem veszi
igénybe az állandó képviselô szolgáltatását és a bevétele nem
haladja meg a 4 millió Ft-ot; vagy, ha állandó képviselô, feltéve,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó adóévi
bevétele a 25 millió Ft-ot nem haladja meg.
A tevékenységét az adóévben megkezdô egyéni vállalkozó esetében
a tevékenység egy napjára esô átlagos napi bevétel 365 napra
számított összege az irányadó az adókedvezmény érvényesítésénél.
Az adókedvezmény összege de minimis támogatásnak minôsül.
E sor „b” oszlopában a „c” oszlop összegébôl a kisvállalkozói
adókedvezmény összegét tüntesse fel. E kedvezményt azzal a
korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak
legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói adókedvezmény
érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény
összege („c” oszlop adata) nem lehet több a 403. sor „b”
oszlopába írt összegnél.
A 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó
2000. december 31-ét követôen megkötött hitelszerzôdés
(ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez,
elôállításához pénzügyi intézménytôl igénybe vett hitel kamata
alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény
mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a azzal, hogy az
igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja
meg a 6 000 000 Ft-ot és e kedvezmény összege az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben
igénybe vett csekély összegû (de minimis) támogatásnak
minôsül.
405. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan
országból származott, amellyel a kettôs adóztatás elkerülésére
nincs nemzetközi szerzôdésünk, akkor ebbe a sorba a külföldi
telephelynek betudható vállalkozói adóalap összegét írja be.