0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
0753-15-ös lap - Nemzeti Adó
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-17-es <strong>lap</strong>okon, illetôleg bizonyos esetekben a<br />
<strong>0753</strong>-18-as <strong>lap</strong>on az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó<br />
jövedelmének adójáról kell számot adnia, nyilatkoznia,<br />
amennyiben azt a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései<br />
szerint kell megál<strong>lap</strong>ítania. A 4. számú mellékletben talál példákat<br />
a bevallás kitöltéséhez, az 5. számú melléklet az értékcsökkenés<br />
szabályait tartalmazza.<br />
E bevallási <strong>lap</strong>okat kell kitöltenie annak az egyéni vállalkozónak is<br />
1. aki az eva hatálya alá tartozik, de az evás idôszak elôtt<br />
foglalkoztatási, kisvállalkozói, fejlesztési tartalék címén érvényesített<br />
bevételt csökkentô kedvezmény a feltételek hiánya miatt nem<br />
vált véglegessé és emiatt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége<br />
keletkezett;<br />
2. aki az eva hatálya alá tartozik, de az egyszerûsített közteherviselési<br />
hozzájárulásra tett nyilatkozata nem volt jogszerû;<br />
3. akinél az evás idôszak elôtt érvényesített kisvállalkozói adókedvezmény<br />
nem vált véglegessé;<br />
4. aki a 2007. évre az eva szerinti adózást választotta, de évközben<br />
a feltételek hiánya miatt kikerült az eva törvény hatálya alól<br />
és emiatt vissza kellett térnie a személyi jövedelemadó törvény<br />
hatálya alá, az áttérés idôpontjától;<br />
5. aki családi gazdálkodóként mezôgazdasági ôstermelôi<br />
tevékenységet folytat, de a családi gazdaság nyilvántartásba<br />
vétele elôtt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozások adókedvezményét,<br />
foglalkoztatási kedvezményt vett igénybe, illetve fejlesztési<br />
tartalék címén csökkentette a bevételét és ezek az igénybevett<br />
kedvezmények nem váltak véglegessé.<br />
Aki az Szja. tv. hatálya alatt, a tevékenységét évközben megszüntette,<br />
vagy áttért a társasági és osztalékadó törvény hatálya<br />
alá, annak csak a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong>ot kell kitöltenie, vagy azzal<br />
egyenértékû nemleges nyilatkozatot tenni a 13-as <strong>lap</strong> 311. sorában.<br />
Egyébként az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a<br />
0771-es bevallásból kell átírni a <strong>0753</strong>-as bevallásba.<br />
Akkor is ezt a bevallási <strong>lap</strong>ot kell kitöltenie, ha Ön más törvény<br />
szerint kettôs könyvvitel vezetésére kötelezett. A <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-tôl a<br />
04-esig tartó bevallási <strong>lap</strong>okat akkor is be kell nyújtania, ha azon<br />
nem szerepel adat. Ebben az esetben csak az <strong>ös</strong>szesítô (vastag<br />
keretes) sorokba írjon nullát.<br />
Amennyiben Ön kiegészítô tevékenységet folytató egyéni<br />
vállalkozó, a 2007. január 1-je és december 31-e közötti idôszakra<br />
esô egészségügyi szolgáltatási járulékát és a nyugdíjjárulékát a<br />
<strong>0753</strong>-16-os <strong>lap</strong>on kell bevallani.<br />
A cégautó adót az egyéni vállalkozónak a <strong>0753</strong>-06-os <strong>lap</strong>on kell<br />
bevallania.<br />
A kiegészítô tevékenységet folytatónak nem minôsülô<br />
egyéni vállalkozónak a saját járulékait a 2007. évben a 0758-as<br />
bevallásban kellett közölnie.<br />
Az államháztartással szembeni egyéb<br />
kötelezettség (0703) teljesítése<br />
Az egyéni vállalkozó a rehabilitációs hozzájárulás-, a játékadó-,<br />
a kulturális járulék-, az innovációs járulék-, a szakképzési<br />
hozzájárulás-, a különféle környezetvédelmi termékdíj-fizetési,<br />
valamint a piacra-jutási támogatás visszafizetési kötelezettségét a<br />
2008. február <strong>15</strong>-éig beadandó 0703-as bevallásban tudja bevallani.<br />
Ha Ön a 0703-as bevallásban felsorolt adónemek egyikének<br />
fizetésére sem kötelezett, akkor ezt a bevallást nem kell benyújtania,<br />
de errôl, ha<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65<br />
ÚTMUTATÓ AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ<br />
2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ<br />
• kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minôsül<br />
a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> VI. pontjának 310. sorában,<br />
• nem minôsül kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak,<br />
a 0758-as bevallásban,<br />
• ha az eva hatálya alá tartozik és a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> bevallási <strong>lap</strong>ot az<br />
1–3. pontban leírtak miatt kell kitöltenie a 0703-as bevallási <strong>lap</strong>pal<br />
kapcsolatos nyilatkozatát a 0743-as bevallásban,<br />
• ha az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében az eva hatálya<br />
alá tartozik, de ôstermelôként is nyilvántartja az adóhatóság,<br />
a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> VI. pontjánál a 310. sorban<br />
nyilatkozhat.<br />
A foglalkoztatói minôségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás<br />
kötelezettség bevallására a 0708-as számú bevallás szolgált.<br />
Az egyéni vállalkozói tevékenységbôl<br />
származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ítása<br />
(<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> kitöltése)<br />
Általános tudnivalók<br />
A jövedelem megál<strong>lap</strong>ításakor a bevételeket és a költségeket<br />
Ft-ban kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha Ön nem<br />
pénzben kapja az ellenértéket (vagyoni értéket), akkor bevételnek<br />
a Ft-ban kifejezett szokásos piaci értéket kell tekintenie.<br />
Az éves <strong>ös</strong>szesített adatok a<strong>lap</strong>ján kell kitöltenie a bevallást<br />
akkor, ha Ön a 2007. évben év közben vált özvegyi vagy örök<strong>ös</strong>i<br />
jogon egyéni vállalkozóvá. Ebben az esetben, a vállalkozói kivét<br />
<strong>ös</strong>szegébôl nem kell a <strong>0753</strong>-as bevallás 10. sorába átírni azt a<br />
részt, amelyet az elhunyt egyéni vállalkozó a halálát megelôzôen<br />
számolt el költségként. Ez utóbbi <strong>ös</strong>szeg után az adóhivatal ál<strong>lap</strong>ítja<br />
meg a végleges adót az elhunyt magánszemélynél. Ügyeljen<br />
arra, hogy az elhunyt által megfizetett adóelôleget is nála számítsák<br />
be.<br />
Az elhunyt által elszámolt vállalkozói kivét <strong>ös</strong>szegét viszont<br />
vegye figyelembe a vállalkozói adóa<strong>lap</strong> megál<strong>lap</strong>ításánál, valamint<br />
vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>nak azon részénél, amely 25%-os adót<br />
visel.<br />
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az egyéni vállalkozásból<br />
származó bevételeit és a költségeit együttesen (<strong>ös</strong>szesítve)<br />
vegye figyelembe.<br />
Amennyiben az evát jogszerûtlenül választotta, akkor az adóhatóságnak<br />
kellett megál<strong>lap</strong>ítania becsléssel a bevételét és a költségeit<br />
azon idôpontig, amikor ennek tényét Ön vagy az adóhatóság<br />
feltárta. Ebben az esetben a becsléssel megál<strong>lap</strong>ított bevételi<br />
és költség adatokat kötelezô figyelembe vennie a jövedelemszámításkor<br />
és az Szja törvény szerinti könyvvezetési kötelezettségének<br />
a becsült idôszakot követôen kell eleget tennie. Az eva választása<br />
miatt a 2006. évi bevallásában további korrekciókkal kellett<br />
számolnia. Amennyiben a választása nem volt jogszerû a 2007.<br />
évre, akkor a korrekciós tételek miatt a 2006. évi bevallását is<br />
módosítania kell önrevízió útján.<br />
Ha Ön 2006-ban az átalányadó szabályai szerint adózott és<br />
az eva választása a 2007. évre nem volt jogszerû, akkor csak a<br />
vállalkozói személyi jövedelemadó megál<strong>lap</strong>ítására vonatkozó<br />
szabályokat alkalmazhatja, mivel az átalányadózásra nem térhetett<br />
vissza.
66<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben<br />
megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói<br />
tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában<br />
az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztató<br />
adatok megál<strong>lap</strong>ításakor a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> bevallási <strong>lap</strong>on mindkét<br />
idôszak éves <strong>ös</strong>szesített adatait szerepeltesse, tehát ebben<br />
az esetben a beadott 0771-es bevallásban feltüntetett adatokat is<br />
vegye figyelembe.<br />
Ha Ön a 2007. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni<br />
vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, majd az adóéven<br />
belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói<br />
jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie.<br />
A személyi jövedelemadó törvény szerint jövedelmét – a törvényben<br />
is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle<br />
módszer szerint ál<strong>lap</strong>íthatja meg:<br />
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózás,<br />
• az átalányadózás.<br />
Az átalányadózás következô adóévre történô választásáról vagy<br />
annak megszüntetésérôl a <strong>0753</strong>-13-as bevallási <strong>lap</strong> IV. és V. pontjaiban<br />
nyilatkozhat. Ott találja az átalányadózással és annak választásával<br />
kapcsolatos tudnivalókat is.<br />
A családi gazdaságok<br />
egyéni vállalkozó tagjainak adózása<br />
A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként<br />
közremûködô családtagnak mezôgazdasági ôstermelôi<br />
tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezôgazdasági<br />
ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie akkor is,<br />
ha a családi gazdaság nyilvántartásba vétele egyéni vállalkozói igazolvány<br />
a<strong>lap</strong>ján történt, ha a bevétele az Szja. tv. 6. sz. mellékletében<br />
felsorolt ôstermelôi termékek elôállításából, vagy a 14-es <strong>lap</strong><br />
útmutatójában felsorolt tevékenységek gyakorlásából származik.<br />
A mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ításával<br />
kapcsolatos tudnivalók a <strong>0753</strong>-14-es <strong>lap</strong>hoz fûzött<br />
útmutatóból ismerhetôk meg.<br />
Mindez a következôket is jelenti:<br />
– A családi gazdaságban folytatható kiegészítô tevékenység után<br />
továbbra is az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint<br />
kell adóznia, ha az az egyéni vállalkozói igazolványában fel van<br />
tüntetve.<br />
– Egyéni vállalkozóként a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek<br />
nem minôsülô tevékenységek tekintetében az átalányadó<br />
választásáról nyilatkozni lehet.<br />
– Ha a családi gazdaságba befolyt <strong>ös</strong>szes bevétel ôstermelôi<br />
tevékenységbôl származik, akkor a mezôgazdasági ôstermelôkre<br />
vonatkozó bevallásadási kötelezettségnek kell eleget tenni,<br />
de az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô magánszemélynek<br />
a (<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong>) bevallási <strong>lap</strong>ot ekkor is be kell küldenie<br />
az adóhatósághoz. Ebben az esetben csak a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong><br />
bevallási <strong>lap</strong> <strong>ös</strong>szesítô soraiba kell csak nullát beírni.<br />
– A nem egyéni vállalkozói igazolvánnyal végzett kiegészítô tevékenységbôl<br />
származó jövedelem után annak kell adóznia, aki<br />
azt az adóhatósághoz bejelentette. A bejelentkezéskor választott<br />
adózási mód szerint kell a kiegészítô tevékenység után a<br />
jövedelmet megál<strong>lap</strong>ítania.<br />
– Egyéni vállalkozói bevétel hiányában a kötelezôen fizetett saját<br />
jogú járulék <strong>ös</strong>szegét, és a családi gazdaság nyilvántartásba vétele<br />
elôtt keletkezett veszteség <strong>ös</strong>szegét nem lehet megosztani a<br />
családtagokkal. A járulék <strong>ös</strong>szegét a bevételével szemben az a<br />
magánszemély vonhatja le, aki annak megfizetésére kötelezett. A<br />
nyilvántartott veszteség <strong>ös</strong>szegét is az a magánszemély érvényesítheti<br />
a jövedelmével szemben, aki a veszteséget „hozta”.<br />
– A bevételt csökkentô kedvezményeket az ôstermelésbôl származó<br />
jövedelmével szemben a családi gazdálkodó érvényesítheti.<br />
Az egyszerûsített vállalkozói adó<br />
2008. évre történô választása esetére<br />
vonatkozó szabályok<br />
Amennyiben Ön 2007-ben a személyi jövedelemadó törvény<br />
rendelkezései szerint ál<strong>lap</strong>ítja meg egyéni vállalkozásból származó<br />
jövedelmét, de 2007. december 20-áig bejelentkezett az<br />
eva hatálya alá, akkor az áttéréssel kapcsolatosan az alábbiakra<br />
legyen figyelemmel:<br />
– A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves<br />
jövedelem megál<strong>lap</strong>ításakor az egyéni vállalkozói tevékenység<br />
megszüntetésére vonatkozó elôírások szerint meg kell ál<strong>lap</strong>ítania<br />
a meglévô készletekkel kapcsolatos bevételét és azt mindaddig<br />
adóa<strong>lap</strong>ot nem érintô bevételként kell nyilvántartania,<br />
amíg e törvény elôírásai szerint teljesíti adókötelezettségét vagy<br />
– ezt megszüntetve – a személyi jövedelemadó törvény szerinti<br />
átalányadózást alkalmazza.<br />
– A megszûnés szabályai szerint megál<strong>lap</strong>ított készletek értékét az<br />
adóalanyiság 2008. évre való választása esetén a 2007. évi bevallásban<br />
(<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> bevallási <strong>lap</strong> 444. sorában) kell szerepeltetni.<br />
– Az adóalanyiság elsô adóévét megelôzô adóév utolsó napján<br />
megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan<br />
Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megilletô ellenértéket<br />
(372. sor adata), amelyrôl kiállított számla, egyszerûsített<br />
számla szerinti teljesítési idôpont megelôzi az eva törvény<br />
szerinti adóalanyiság elsô adóévét.<br />
– Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény hatálya alatt<br />
kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt<br />
érvényesített, vagy fejlesztési tartalék lekötése, foglalkoztatottak<br />
számának növekedése miatt csökkentette a bevételét, akkor a<br />
felsorolt kedvezmények végleges érvényesítésére vonatkozó<br />
szabályok az evás idôszak alatt is vonatkoznak majd Önre. Ez<br />
azt jelenti, ha például a kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgáló<br />
tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja, stb. az Szja törvényben<br />
meghatározott idôszakon belül, akkor e tárgyi eszközökre<br />
tekintettel a nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének<br />
adóját – mely 2003. december 31-éig 18%, 2004. január<br />
elsejétôl 16%, 2006. évtôl 10% – vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
címén meg kell fizetni.<br />
– Abban az esetben, ha az evás idôszakot megelôzôen fejlesztési<br />
tartalékkal csökkentette a bevételét és a 2008. évre átjelentkezett<br />
az eva törvény hatálya alá, akkor az eva hatálya alatt a<br />
fejlesztési tartalék nem cél szerint történô feloldása esetén a<br />
feloldott <strong>ös</strong>szeg utáni adót késedelmi pótlékkal növelten kell<br />
visszafizetnie.<br />
– Ha a tárgyi eszközt az evás idôszakban helyezi üzembe, akkor az<br />
üzembe helyezést megelôzôen az adózás utáni jövedelem csökkentésekor<br />
levont beruházási költség <strong>ös</strong>szegével nem kell az<br />
adózás utáni jövedelmét növelnie, mivel e tekintetben az Szja törvény<br />
e rendelkezése az evás idôszakban nem vonatkozik Önre.<br />
– Az eva hatálya alá bejelentkezett adózót az adóévben megszerzett<br />
bevétele után nem terheli a cégautó adó, továbbá a vállalkozói<br />
személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> utáni<br />
adó, vagy átalányadó. Természetesen más jogcímen megszerzett<br />
jövedelmek tekintetében a személyi jövedelemadó fizetési<br />
kötelezettség fennáll.<br />
Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem<br />
levezetése<br />
(<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong>)<br />
A <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong>okon a kétféle adózási módszer közül csak egy<br />
– az adóévre választott – alkalmazható.
Bevételek 1<br />
Vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
371. sor: Ebben a sorban az egyéni vállalkozói tevékenységével<br />
kapcsolatosan az adóévben elért (kézhez vett vagy jóváírt)<br />
bevételét kell szerepeltetnie.<br />
Bevételnek minôsülnek külön<strong>ös</strong>en az Szja. tv. 10. számú mellékletében<br />
meghatározottak.<br />
A támogatások kezelésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések<br />
szerint a támogatással <strong>ös</strong>szefüggô adókötelezettséget a 2003.<br />
december 31-én hatályos rendelkezések szerint kapott támogatást<br />
valamely ok miatt részben vagy egészben vissza kell fizetnie,<br />
akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendô <strong>ös</strong>szegbôl bevételként<br />
már elszámolt, a visszafizetés évében levonhatja a bevételébôl.<br />
Az egységes területa<strong>lap</strong>ú (földa<strong>lap</strong>ú) és az egyéb jogcímen folyósított<br />
támogatás a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában<br />
nem tekinthetô a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra<br />
folyósított támogatásnak.<br />
Az egységes területa<strong>lap</strong>ú támogatás <strong>ös</strong>szegét a folyósítás évében<br />
kell bevételnek tekinteni. Amennyiben az egységes területa<strong>lap</strong>ú<br />
támogatást köteles lesz visszafizetni, a visszafizetés <strong>ös</strong>szegével<br />
annak az adóévnek a bevételét kell csökkentenie, amely évben<br />
a visszafizetés megtörtént.<br />
A támogatás címén folyósított <strong>ös</strong>szeg kezelését az is befolyásolja,<br />
hogy azt végleges támogatásként vagy visszafizetési<br />
kötelezettség mellett folyósították. Amennyiben jogszabály vagy<br />
nemzetközi szerzôdés rendelkezése a<strong>lap</strong>ján vissza nem térítendô<br />
támogatást kapott, a támogatás révén megszerzett bevételével<br />
szemben csak olyan kiadás a<strong>lap</strong>ján számolhat el költséget, amelynek<br />
a támogatás felhasználásával történô teljesítését a jogszabály,<br />
illetve a nemzetközi szerzôdés lehetôvé teszi.<br />
Az elôre folyósított támogatás <strong>ös</strong>szegébôl az adóévben az az<br />
<strong>ös</strong>szeg minôsül bevételnek, amely egyenlô a támogatás felhasználásával<br />
teljesített kiadás a<strong>lap</strong>ján az adóévben elszámolt költség(ek)<br />
– ideértve az értékcsökkenési leírást is – <strong>ös</strong>szegével.<br />
Amennyiben az elôre folyósított támogatás <strong>ös</strong>szege költségnek<br />
nem minôsülô kiadás fedezetére is szolgál, akkor a költségként el<br />
nem ismert kiadásokra (személyes vagy családi szükségletre) felhasznált<br />
támogatás <strong>ös</strong>szege az adóévben megszerzett bevételnek<br />
minôsül.<br />
Abban az esetben, ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési<br />
célra elôre folyósított, bevételként elszámolt támogatást köteles<br />
lesz egészben vagy részben visszafizetni, akkor a már elszámolt<br />
bevétel tekintetében az önellenôrzésre irányadó szabályok szerint<br />
kell eljárni, amennyiben a támogatás bevételként történô elszámolása<br />
a visszafizetés adóévét megelôzi. Ebben az esetben a visszafizetés<br />
miatti késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló<br />
jogkövetkezmény címén teljesített kiadás sem számolható el<br />
költségként.<br />
A jogszabály vagy nemzetközi szerzôdés rendelkezése a<strong>lap</strong>ján a<br />
cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejûleg, vagy azt követôen<br />
utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított<br />
támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe<br />
venni, ekkor azonban a támogatás cél szerinti felhasználásának<br />
megfelelôen teljesített kiadás a<strong>lap</strong>ján sem számolható el költség,<br />
értékcsökkenési leírás. Amennyiben a támogatás csak részben<br />
nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás <strong>ös</strong>szegét meghaladó kiadás<br />
tekintetében költség, értékcsökkenési leírás elszámolható.<br />
Abban az esetben, ha Ön olyan 100 ezer – 2006. január 1-je<br />
elôtti beszerzés esetén 50 ezer – Ft-nál magasabb egyedi értékû,<br />
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközt adott át ellenérték<br />
nélkül 2007-ben, melynek a beszerzési árát egy <strong>ös</strong>szegben költségként<br />
elszámolta és ez az átadás a beszerzés idôpontját követô<br />
1 éven belül történt, akkor a beszerzési értéket teljes egészében<br />
bevételként kell figyelembe vennie. Amennyiben az átadás a be-<br />
1 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 17. §; 49/B. §; 49/B. § (1) bekezdés, 10. sz. melléklet<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 67<br />
szerzést követô 1 éven túl, de 2 éven belül történt, akkor a beszerzési<br />
érték 66%-át, ha 2 éven túl, de 3 éven belül történt, akkor a<br />
beszerzési érték 33%-át kell a bevételéhez hozzászámítania. A<br />
bevételét e címen nem kell megnövelnie 3 éven túli átadás esetén,<br />
vagy ha azt természetbeni juttatás címén nyújtotta. (Egyes tárgyi<br />
eszközök beszerzési árának egy <strong>ös</strong>szegben történô elszámolására<br />
csak akkor volt mód, ha azt korábban még nem vették használatba<br />
és az üzembe helyezésre kiemelt térségben, vállalkozói<br />
övezetben került sor, valamint akkor, ha a tárgyi eszköz beszerzési<br />
árának forrása bevételnek számító, kizárólag cél szerinti támogatásból<br />
történt, illetve 2006. január elsejét követôen 250 fônél kevesebb<br />
alkalmazott foglalkoztatása esetén a tárgyi eszköz üzembehelyezésére<br />
a leghátrányosabb helyzetû 48 kistérség valamelyikében<br />
került sor.)<br />
Bevételnek minôsül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz<br />
– ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is –, nem anyagi javak,<br />
anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetôleg<br />
ezek szokásos piaci értéke, ha ez utóbbi a több, amennyiben azok<br />
beszerzési, elôállítási költségét bármelyik évben költségként elszámolta<br />
vagy értékcsökkenési leírást számolt el. Ha olyan ingó<br />
vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékû jogot idegenít el, amelyet<br />
nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebbôl származó<br />
jövedelem adózására az ingó, az ingatlan, a vagyoni értékû jog<br />
átruházásából származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ítására vonatkozó<br />
rendelkezéseket kell alkalmazni. Bevételnek minôsül a kizárólag<br />
üzleti célt szolgáló, de az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi<br />
eszközök, nem anyagi javak eladási ára is azzal, hogy ilyen esetben<br />
a nyilvántartásba vett beruházási költséget lehet figyelembe<br />
venni az értékesítéskor a költségek között.<br />
Bevételnek minôsül minden olyan, az egyéni vállalkozói tevékenység<br />
keretében átruházott ingatlanból, vagyoni értékû jog<br />
visszterhes a<strong>lap</strong>ításából, átruházott (véglegesen átengedett),<br />
megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan, vagyoni értékû<br />
jog átruházásából) származó ellenérték, amelyet az átruházásra<br />
tekintettel az egyéni vállalkozó megszerez; ilyennek minôsül<br />
külön<strong>ös</strong>en az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés<br />
idôpontjára megál<strong>lap</strong>ított szokásos piaci értéke, valamint<br />
az ingatlan, a vagyoni értékû jog gazdasági társaság vagy más cég<br />
részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként)<br />
történô szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerzôdésben,<br />
más hasonló okiratban meghatározott értéke, megnövelve<br />
a korábban lakásszerzési kedvezmény a<strong>lap</strong>jaként érvényesített<br />
<strong>ös</strong>szeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni<br />
értékû jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések<br />
alkalmazásából következik.<br />
Abban az esetben, ha a 2007. évre bejelentkezett az eva hatálya<br />
alá és a kifizetônek tett nyilatkozatában valamely bevételére az<br />
egyszerûsített közteherviselési hozzájárulást jogosulatlanul<br />
választotta, akkor e bevétele után a vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
megál<strong>lap</strong>ítására vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.<br />
Ezt az <strong>ös</strong>szeget a <strong>0753</strong>-08-as bevallási <strong>lap</strong> 236. sorából kell átírnia<br />
a 371. sorba.<br />
A táppénz címén folyósított <strong>ös</strong>szeg adózás szempontjából bérnek<br />
minôsül (<strong>0753</strong>-A <strong>lap</strong> 4. sora).<br />
Nem bevétel a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték<br />
<strong>ös</strong>szege még akkor sem, ha az értékesítést megelôzôen az a<br />
kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgált és megfizette utána a<br />
cégautó adót. Személygépkocsi értékesítése esetén az ingó<br />
értékesítésbôl származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ítására vonatkozó<br />
szabályokat (162. sor) kell alkalmazni, amennyiben az ingó vagyontárgy<br />
átruházása nem minôsül rendszeresen vagy üzletszerûen<br />
végzett gazdasági tevékenységnek.<br />
Bevételt növelô tételek 2<br />
372. sor 3 : Amennyiben 2007. december 20-áig elsô ízben<br />
jelentkezett be az eva hatálya alá, akkor bevételnek kell tekintenie<br />
minden olyan Önt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel<br />
2 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (4)-(5) bekezdések<br />
3 2002. évi XLIII. tv. 17. § (1) bekezdés
68<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
megilletô ellenértéket, amelyrôl kiállított számla, egyszerûsített<br />
számla szerinti teljesítési idôpont megelôzi az eva alanyiság elsô<br />
adóévét.<br />
373. sor: Vállalkozói bevételnek minôsül az egyéni vállalkozó<br />
által foglalkoztatottak adóévet megelôzô adóévi átlagos állományi<br />
létszámának az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát<br />
meghaladó érték és a megelôzô adóév elsô napján érvényes<br />
havi minimálbér évesített <strong>ös</strong>szegének szorzataként meghatározott<br />
<strong>ös</strong>szeg 1,2-szerese, de legfeljebb a korábban érvényesített<br />
<strong>ös</strong>szes foglalkoztatási kedvezmény <strong>ös</strong>szegének, az egyéb feltételek<br />
megléte esetén, 1,2-szerese.*<br />
374. sor: Abban az esetben, ha a 2006. évben az egyéni vállalkozásból<br />
származó jövedelme megál<strong>lap</strong>ításakor átalányadózást<br />
alkalmazott, majd a 2007. évre áttért a vállalkozói jövedelem szerinti<br />
adózásra, akkor a bevételének része az adóa<strong>lap</strong>ot nem érintô<br />
bevételként nyilvántartott – a megszûnés szabályai szerint kiszámított<br />
– készlet leltári értéke is, amelyet az átalányadózásra való<br />
áttéréskor kellett kiszámítania.<br />
375. sor: Ebben a sorban <strong>ös</strong>szegezze a 372–374. sorokba írt<br />
bevételt növelô <strong>ös</strong>szegeket.<br />
Bevételt csökkentô tételek (kedvezmények) 4<br />
Ha Ön olyan családi gazdálkodó, akit egyéni vállalkozói igazolvány<br />
a<strong>lap</strong>ján vettek nyilvántartásba a családi gazdaság bejegyzésekor<br />
és csak ôstermelôi bevétele van, akkor egyéni vállalkozói<br />
bevétel hiányában a 376–378. és a 383. sorokat ne töltse ki. E<br />
sorok kedvezményeit az ôstermelésbôl származó bevételébôl<br />
vonja le. E kedvezmények <strong>ös</strong>szegét a családi gazdaság nem<br />
foglalkoztatottként közremûködô tagjaival nem oszthatja meg a<br />
jövedelemszámítás során.<br />
376. sor: A szakképzô iskolai tanulóval kötött – jogszabályban<br />
meghatározott – tanulószerzôdés a<strong>lap</strong>ján folytatott gyakorlati<br />
képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér<br />
24%-ával (<strong>15</strong> 720 Ft), ha a szakképzô iskolával kötött együttmûködési<br />
megál<strong>lap</strong>odás a<strong>lap</strong>ján végzi a gyakorlati képzést, minden<br />
megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával<br />
(7860 Ft) csökkentheti a bevételét.<br />
377. sor: A legalább 50%-ban megváltozott munkaképességû<br />
alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként, havonta az<br />
ilyen alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap elsô<br />
napján érvényes havi minimálbérrel csökkentheti a bevételét.<br />
378. sor: A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább<br />
foglalkoztatott volt szakképzô iskolai tanuló, valamint a korábban<br />
munkanélküli5 , továbbá a szabadulást követô 6 hónapon belül<br />
alkalmazott szabadságvesztésbôl szabaduló, illetve a pártfogó<br />
felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történô<br />
foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek<br />
után befizetett társadalombiztosítási járulék <strong>ös</strong>szegével a<br />
bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az <strong>ös</strong>szeg költségként is<br />
(a 392. sorban) elszámolható.<br />
A kedvezmény <strong>ös</strong>szegét a 378. sor „c” oszlopába írja be. E sor<br />
„b” oszlopába a „c” oszlop <strong>ös</strong>szegébôl a pártfogó felügyelet hatálya<br />
alatt álló és a szabadságvesztésbôl szabaduló személy foglalkoztatására<br />
tekintettel levonható <strong>ös</strong>szeget írja be.<br />
379. sor: Az adóév elsô napján 5 fônél kevesebb alkalmazottat<br />
foglalkoztató egyéni vállalkozó a létszámnövekedésre tekintettel<br />
csökkentheti a bevételét az adóévben foglalkoztatottak átlagos<br />
állományi létszámának az elôzô adóévben foglalkoztatottak átlagos<br />
állományi létszámát meghaladó érték és az adóév elsô napján<br />
érvényes havi minimálbér évesített <strong>ös</strong>szegének szorzataként<br />
meghatározott <strong>ös</strong>szeggel, feltéve, hogy az adóév végén nincs köztartozása.<br />
A tevékenységét év közben kezdô egyéni vállalkozó<br />
* 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (5) bekezdés a)-b) pont<br />
4 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (6) bekezdés<br />
esetében az adóévi átlagos állományi létszám és a tevékenység<br />
kezdô idôpontjában érvényes havi minimálbér az irányadó. A megál<strong>lap</strong>ított<br />
<strong>ös</strong>szeg 10 és/vagy 16%-nyi adóval számított értéke az<br />
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában<br />
csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis) támogatásnak minôsül.<br />
380. sor: Csökkenthetô a bevétel az a<strong>lap</strong>kutatás, az alkalmazott<br />
kutatás vagy a kísérleti fejlesztés 6 folytatása érdekében felmerült<br />
kiadásból az adóévben költségként elszámolt <strong>ös</strong>szeggel, vagy –<br />
választás szerint – a kísérleti fejlesztésre fordított beruházási költség<br />
a<strong>lap</strong>ján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben elszámolt<br />
értékcsökkenési leírás <strong>ös</strong>szegével, feltéve, hogy az elszámolás nem<br />
támogatásból származó bevétellel szemben történt és a szolgáltatást<br />
nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetôségû<br />
adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétôl, vagy az Szja<br />
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási<br />
és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybe vételével teljesítette. Az<br />
elôzôek nem alkalmazhatók a társasági adóról és osztalékadóról<br />
szóló törvény szerinti belföldi illetôségû adózótól, külföldi vállalkozó<br />
belföldi telephelyétôl vagy más egyéni vállalkozótól közvetve vagy<br />
közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás<br />
ellenértéke a<strong>lap</strong>ján felmerült kiadások esetében.<br />
Aki felsôoktatási intézményben vagy a Magyar Tudományos<br />
Akadémia által a<strong>lap</strong>ított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében<br />
lévô területen mûködik és ott a<strong>lap</strong>kutatást, alkalmazott kutatást<br />
vagy kísérleti fejlesztést végez, az az elôzôekben meghatározott<br />
<strong>ös</strong>szeg háromszorosát (de legfeljebb 50 millió Ft-ot) veheti figyelembe,<br />
amelynek a 10 és/vagy 16%-os adókulccsal számított értéke,<br />
az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában<br />
az adóévben igénybe vett csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis)<br />
támogatásnak minôsül.<br />
381. sor: Az adóév utolsó napján 250 fônél kevesebb alkalmazottat<br />
foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében csökkenti a bevételt<br />
a szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom<br />
magyarországi megszerzése és fenntartása érdekében felmerült<br />
kiadásból az adóévben költségként elszámolt <strong>ös</strong>szeg, amennyiben<br />
az nem minôsül a<strong>lap</strong>kutatás, alkalmazott kutatás vagy a kísérleti<br />
fejlesztés elszámolt költségének. E sorba írt <strong>ös</strong>szeg 10 és/vagy<br />
16%-os adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó<br />
rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett<br />
csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis) támogatásnak minôsül.<br />
382. sor: Mielôtt ezt a sort kitöltené, töltse ki a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-04-es<br />
bevallási <strong>lap</strong> 449–458. sorait, valamint a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong>ot, és<br />
olvassa el az azokhoz fûzött magyarázatot!<br />
A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek<br />
(371. sor adata) a vállalkozói költséget (395. sor „c” oszlopának<br />
adata) meghaladó részénél.<br />
Ebbe a sorba a 458. sorban szereplô <strong>ös</strong>szeget kell átírnia.<br />
383. sor: Ha az adóév utolsó napján nincs az állami vagy az<br />
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, a bevétel<br />
csökkenthetô a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint<br />
megfizetett helyi iparûzési adó címén az adóévben elszámolt<br />
vállalkozói költséggel.<br />
384. sor: Csökkentheti a bevételét fejlesztési tartalék címén, a<br />
belföldi pénzforgalmi bankszámláján fennálló számlakövetelésbôl<br />
az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötöttként fennálló,<br />
számlakövetelésként kimutatott <strong>ös</strong>szeg (de legfeljebb az adóévben<br />
megszerzett vállalkozói bevétel(ek) <strong>ös</strong>szegébôl, az adóévben<br />
elszámolt vállalkozói költségek <strong>ös</strong>szegét meghaladó rész) 25%ával<br />
és legfeljebb adóévenként 500 millió Ft-tal. Ebbe a sorba, a<br />
371. sor <strong>ös</strong>szegébôl a 395. sor „c” oszlopába írt <strong>ös</strong>szeg levonása<br />
utáni rész 25%-a, de legfeljebb 500 millió Ft írható be. (Amennyiben<br />
a fejlesztési tartalék címén lekötött számlakövetelését feloldja<br />
az adóévet követôen és azt tárgyi eszköz beszerzésére fordítja,<br />
akkor a beszerzési árnak azt a részét számolhatja el a költségei<br />
között értékcsökkenési leírás címén, amely a feloldott számlakövetelés<br />
<strong>ös</strong>szegét meghaladja.)<br />
5 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 3. § 43. pont<br />
6 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 3. § 66-68. pontok
385. sor: Ebben a sorban a bevételt csökkentô tételeket <strong>ös</strong>szesítse<br />
(a 376–384. sorokba írt adatok együttes <strong>ös</strong>szege).<br />
386. sor: Ebbe a sorba a bevételt növelô és csökkentô tételekkel<br />
módosított bevételét írja be (a 371. és 375. sorok együttes<br />
<strong>ös</strong>szegének a 385. sor <strong>ös</strong>szegét meghaladó része vagy nulla).<br />
Költségek 7<br />
Amennyiben olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke a<strong>lap</strong>ján<br />
kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítôje, illetve nyújtója az<br />
általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat<br />
kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános<br />
forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve<br />
a nyugtát) alkalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a<br />
bizonylat alkalmas, amely megfelel az Szja tv. 9. §-ában foglaltaknak<br />
és tartalmazza a költség <strong>ös</strong>szegének megál<strong>lap</strong>ításához szükséges<br />
valamennyi adatot (így például az eladó és a vevô nevét,<br />
címét, a kiadás megnevezését, <strong>ös</strong>szegét és pénznemét) is.<br />
Külön szabály vonatkozik a kezdô vállalkozóra. A tevékenység<br />
megkezdését megelôzôen 3 évvel korábban beszerzett és<br />
utóbb e tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet<br />
beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem<br />
számolt kiadások, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges<br />
egyéb kiadások a kezdés évében a költségek között elszámolhatók,<br />
valamint a legfeljebb három évvel korábban beszerzett<br />
tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében az értékcsökkenési<br />
leírás elszámolása megkezdhetô.<br />
Többféle vállalkozói tevékenység esetén az elismert költségeket<br />
is együttesen kell elszámolni.<br />
Több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi<br />
javak esetében (pl. bérbeadás/egyéni vállalkozás, ôstermelés/egyéni<br />
vállalkozás) választhat, hogy melyik tevékenységének<br />
bevételével szemben számolja el az érvényesíthetô költségeket.<br />
A költségek (ide értve az értékcsökkenési leírást is a teljes leírásig)<br />
nem oszthatók meg a különbözô tevékenységek bevételei<br />
között.<br />
Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenysége mellett<br />
mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységet is folytat (pl. családi<br />
gazdaságban), akkor<br />
– az ôstermelôi tevékenység során elôállított azon termékek szokásos<br />
piaci értéke, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít<br />
(vállalkozói bevétel az ellenérték), a vállalkozói jövedelem szerinti<br />
adózás alkalmazása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység<br />
elismert költségének minôsül;<br />
– egyéni vállalkozói és ôstermelôi tevékenység együttes folytatása<br />
esetén a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket<br />
elkülönítve kell nyilvántartania, ha a törvény másként<br />
nem rendelkezik – a mindkét tevékenységgel <strong>ös</strong>szefüggô (fel nem<br />
osztható) költségeket a bevételek arányában kell megosztani.<br />
A vállalkozói szerzôdés a<strong>lap</strong>ján elért bevétele után ekhót fizetô<br />
egyéni vállalkozó magánszemély az Szja tv. költség elszámolására<br />
vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazhatja,<br />
hogy az adóévben felmerült vállalkozói költségeit (az értékcsökkenési<br />
leírást is ideértve) olyan arányban számolhatja el, amilyen<br />
arányt a vállalkozói bevétele és a jogszerûen figyelembe vett ekhóa<strong>lap</strong><br />
adóévi együttes <strong>ös</strong>szegében a vállalkozói bevétel képvisel.<br />
(Pl.: Az ekhóval adózott bevétel 5 millió; az egyéni vállalkozás<br />
bevétele 10 millió, akkor az egyéni vállalkozói bevétellel szemben<br />
elszámolható költségek aránya (10 m/<strong>15</strong> m) 67%.)<br />
A költségek között elszámolt cégautó adó <strong>ös</strong>szegét az egyéni<br />
vállalkozó a <strong>0753</strong>-06-os <strong>lap</strong>on vallja be.<br />
387. sor 8 : Ebben a sorban a vállalkozói kivét <strong>ös</strong>szegét szerepeltesse.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 69<br />
Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes<br />
munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt<br />
<strong>ös</strong>szeg. Ezt az <strong>ös</strong>szeget, valamint (az akár csak részben) a személyes<br />
vagy családi szükséglet kielégítését szolgáló kiadás<br />
a<strong>lap</strong>ján elszámolt minden olyan vállalkozói költséget, amelyet a<br />
vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezések<br />
nem nevesítenek jellemzôen elôforduló költségként, együttvéve<br />
kell a <strong>0753</strong>-A bevallási <strong>lap</strong> 10. sorába is beírnia.<br />
Ha a vállalkozásához használt személygépkocsi után nem fizet<br />
cégautóadót, akkor vállalkozói kivétnek kell tekintenie a költségek<br />
között elszámolt úthasználatra jogosító bérlet, jegy értékébôl – a<br />
tételes elkülönítéssel megál<strong>lap</strong>ított – a magáncélú használatra jutó<br />
részt, vagy – tételes elkülönítés hiányában – az e címen elszámolt<br />
költség 50%-át.<br />
Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének idôpontja<br />
a költség elszámolásának a napja.<br />
Az adóévben felvett kivét <strong>ös</strong>szege után – a göngyölítésre vonatkozó<br />
szabályok alkalmazása mellett – negyedévente adóelôleget<br />
kellett fizetnie, melyrôl a negyedéves vállalkozói személyi jövedelem<br />
adóelôleg kötelezettségével együtt a <strong>0753</strong>-C bevallási <strong>lap</strong><br />
63–66. soraiban kell számot adnia.<br />
Olyan esetben, ha Ön özvegyi vagy örök<strong>ös</strong>i jogon vált 2007-ben<br />
egyéni vállalkozóvá, akkor a „b” oszlopba az örökhagyó által felvett<br />
kivét <strong>ös</strong>szegét, a „c” oszlopba pedig az örökhagyó által felvett és a<br />
saját kivét együttes <strong>ös</strong>szegét írja be. Ügyeljen arra, hogy a <strong>0753</strong>-A<br />
bevallási <strong>lap</strong> 10. sorába viszont csak azt az <strong>ös</strong>szeget írja be, amelyet<br />
Ön vett fel a tevékenység özvegyi, örök<strong>ös</strong>i jogon való folytatása<br />
során. [A „c” oszlop <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a „b” oszlopba írt<br />
<strong>ös</strong>szeget és a maradéknak egyeznie kell a <strong>0753</strong>-A bevallási <strong>lap</strong><br />
10. sorába írt <strong>ös</strong>szeggel.]<br />
388. sor: A tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési<br />
leírás <strong>ös</strong>szegét írja ide. A leírási kulcsok jegyzékét és alkalmazásuk<br />
szabályait az útmutató 3. sz. mellékletében találja.<br />
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá való visszatérés<br />
elsô napjával az eva törvény 17. §-ában foglaltak szerint<br />
részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközérôl,<br />
amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.<br />
A részletes vagyonleltárban kimutatott beruházási költségnek az<br />
eva adóalanyiságot megelôzô adóév utolsó napjára – az Szja tv.<br />
szerinti nyilvántartás a<strong>lap</strong>ján – kimutatott beruházási költséget<br />
meghaladó részét az Szja szempontjából elszámoltnak kell tekinteni.<br />
Az evás idôszak alatt megszerzett tárgyi eszközök, nem<br />
anyagi javak esetében az adóalanyként lezárt adóévre az Szja. tv.<br />
szerint idôarányosan jutó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell<br />
tekinteni. A továbbiakban értékcsökkenési leírás ezen tárgyi<br />
eszközök, nem anyagi javak esetében csak akkor számolható el,<br />
ha annak a<strong>lap</strong>jául más által kiállított bizonylaton feltüntetett ellenérték<br />
– mint beruházási költség – szolgál. Az adóalanyként lezárt<br />
evás adóévben teljesített valamennyi – egyébként az Szja törvény<br />
szerint költségnek minôsülô – kiadást (juttatást) elszámoltnak kell<br />
tekinteni. (Példa a példatárban található.)<br />
A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép,<br />
berendezés, felszerelés, jármû – kivéve a személygépkocsit –<br />
esetén egy évben, a használatbavétel évében az értékcsökkenési<br />
leírás átalányban számolható el. Az átalány <strong>ös</strong>szege több ilyen<br />
eszköz használata mellett is legfeljebb az éves bevétel 1%-áig,<br />
ezen belül is az eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb<br />
50%-áig terjedhet. Ezen felül saját tulajdonú személygépkocsi<br />
esetében a használatbavétel évében az éves bevétel 1%-a, de<br />
legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehetô<br />
figyelembe értékcsökkenési leírás címén (ha nem fizeti meg a<br />
személygépkocsi után a cégautó adót.)<br />
Amennyiben a támogatás <strong>ös</strong>szegét bevételként kell figyelembe<br />
vennie, akkor a támogatásból vásárolt kizárólag üzleti célt szolgáló<br />
tárgyi eszköz esetében a tárgyi eszköz beszerzési ára az üzembe<br />
helyezés évében a támogatás mértékéig egy <strong>ös</strong>szegben, a fennmaradó<br />
rész értékcsökkenési leírás útján számolható el azzal,<br />
hogy ilyen esetben is a teljes beszerzési ár az értékcsökkenési<br />
7 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 4. § (3) bekezdés; 11. sz. melléklet 8 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 16. § (4) bekezdés
70<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
leírás a<strong>lap</strong>ja. Abban az esetben, ha a támogatás felhasználásával<br />
megszerzett tárgyi eszköz nem tekinthetô kizárólag üzleti célt szolgáló<br />
tárgyi eszköznek, akkor a költségek között csak a támogatás<br />
<strong>ös</strong>szege számolható el értékcsökkenési leírás címén, ezen túlmenôen<br />
nincs mód értékcsökkenési leírás elszámolására.<br />
389. sor: A nem anyagi javak után elszámolt értékcsökkenési<br />
leírás9 <strong>ös</strong>szegét írja ebbe a sorba. Nem anyagi javak esetében<br />
értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag<br />
üzemi célt szolgálnak. Az értékcsökkenési leírás a<strong>lap</strong>ja ebben<br />
az esetben is a beruházási költség. Évközi üzembe helyezés<br />
esetén a leírás <strong>ös</strong>szegét idôarányosan kell megál<strong>lap</strong>ítani.<br />
Részletre történô vásárlás esetén a 3. sz. mellékletben található<br />
szabályokat kell alkalmaznia.<br />
Az értékcsökkenési leírás érdekében a nem anyagi javak<br />
beruházási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben<br />
várhatóan az egyéni vállalkozói tevékenységhez használni fogja. A<br />
befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét 5 év vagy ennél<br />
rövidebb idô alatt lehet leírni. Az elszámolási idôszakot és az<br />
évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható <strong>ös</strong>szeget (vagy<br />
meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele<br />
idôpontjában kell meghatározni és az egyedi részletezô nyilvántartásban<br />
feljegyezni.<br />
390. sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök egy <strong>ös</strong>szegben elszámolt<br />
beszerzési árát számolja el.<br />
A leghátrányosabb helyzetû 48 kistérségben a 250 fônél<br />
kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban<br />
még használatba nem vett mûszaki gépek, berendezések és a –<br />
személygépkocsi kivételével – jármûvek között nyilvántartott tárgyi<br />
eszköznek az üzembe helyezés idôpontjára megál<strong>lap</strong>ított beruházási<br />
költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy<br />
<strong>ös</strong>szegben költségként elszámolni azzal, hogy az évközi üzembe<br />
helyezés miatt az idôarányos elszámolásra nem kell figyelemmel<br />
lenni. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett <strong>ös</strong>szegnek<br />
1%-a, jármû esetében a 3%-a csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis)<br />
támogatásnak minôsül, vagy döntése szerint a 70/2001/EK rendelet<br />
4. cikkében foglaltakkal <strong>ös</strong>szhangban vehetô figyelembe. Ez<br />
utóbbival kapcsolatban a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> útmutatójához fûzött<br />
magyarázatban talál részletesebb tájékoztatást.<br />
A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetû<br />
48 kistérség jegyzékét 64/2004 (IV. <strong>15</strong>.) kormányrendelet 3. számú<br />
melléklete tartalmazza.<br />
Amennyiben a 100 000 Ft egyedi értéket meg nem haladó tárgyi<br />
eszköz, nem anyagi javak bekerülési értékét egy <strong>ös</strong>szegben számolja<br />
el, akkor ezt az <strong>ös</strong>szeget a 394. sorban szerepeltesse.<br />
391. sor: Ebbe a sorba az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre,<br />
a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak visszaküldött<br />
betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított<br />
költségeit írja be.<br />
392. sor 10 : Az egyéni vállalkozó a költségként elszámolható, az<br />
adóévben megfizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be e sor „c” oszlopába.<br />
393. sor: Ez a sor tartalmazza a vállalkozási tevékenységgel<br />
kapcsolatosan felvett hitelre, kölcsönre fizetett <strong>ös</strong>szeget. A vállalkozási<br />
tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre)<br />
kifizetett kamat (kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz<br />
beszerzési árának részét képezi) költségként elszámolható.<br />
Az <strong>ös</strong>szevont adóa<strong>lap</strong> adóját csökkenti az egyéni vállalkozói<br />
tevékenységgel <strong>ös</strong>szefüggésben 1993. december 31. és 1996. január<br />
1. napja között a pénzintézettel kötött üzleti célú hitelszerzôdés<br />
a<strong>lap</strong>ján megfizetett kamat 25%-a. Ez a kedvezmény az 1996.<br />
január elseje után felvett hitel kamata után akkor illeti meg, ha azt<br />
beruházási és forgóeszköz finanszírozási célra vette fel. Az 1996.<br />
december 31-ét követôen felvett hitel kamata után kedvezményt a<br />
<strong>0753</strong>-01-es bevallási <strong>lap</strong> 85. sorában érvényesíthet.<br />
394. sor: Ebbe a sorba a 387–393. sorokban fel nem sorolt, de<br />
az adóévben felmerült és költségként elismert kiadásainak<br />
együttes <strong>ös</strong>szegét írja be. Költség – többek között – az alkalmazott<br />
részére kifizetett bér, a megbízási díj, a munkaszerzôdés a<strong>lap</strong>ján<br />
járó – a munkáltatót kötelezôen terhelô – juttatás, kifizetés, a munkaadói<br />
járulék, az alkalmazottak után kötelezôen befizetett társadalombiztosítási<br />
járulék, a munkáltatói és kifizetôi minôségében<br />
megfizetett egészségügyi hozzájárulás, az adóévben megfizetett<br />
a legfeljebb 100 000 Ft egyedi értékû tárgyi eszközökre, nem<br />
anyagi javakra fordított kiadás.<br />
Amennyiben Ön olyan egyéni vállalkozó, akinek a családi<br />
gazdaságból és csak ôstermelôi tevékenységbôl származik<br />
bevétele, akkor a kötelezôen fizetendô járulék <strong>ös</strong>szegét ne itt,<br />
hanem az ôstermelésbôl származó jövedelme megál<strong>lap</strong>ításakor<br />
vegye figyelembe, amennyiben a tételes költségelszámolást<br />
választották. Költségei között számolhatja el a saját tulajdonában<br />
lévô, a bérelt vagy lízingelt személygépkocsi után befizetett<br />
cégautó adó <strong>ös</strong>szegét azzal, hogy az adóévben a ténylegesen<br />
megfizetett <strong>ös</strong>szeget számolhatja el a költségei között. Ha a<br />
december havi cégautó adót 2008. január 1-je és 2008. január<br />
12-e közötti idôszakban fizette meg, akkor annak <strong>ös</strong>szegét a 2008.<br />
évi költségei között számolhatja el. Ezt az <strong>ös</strong>szeget mint „kötelezettséget”<br />
a <strong>0753</strong>-06-os <strong>lap</strong> 202. sorában december havi kötelezettségként<br />
kell szerepeltetnie.<br />
Ha az új személygépkocsi beszerzésére tekintettel kisvállalkozói<br />
kedvezményt vett igénybe, akkor az adott személygépkocsi után a<br />
cégautó adót kötelezô megfizetnie a kedvezmény érvényesítésének<br />
évét követô 4 évig. (Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha a<br />
kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgáló személygépkocsit<br />
értékesítette, vagy elháríthatatlan külsô ok miatti megrongálódás<br />
miatt át kellett sorolnia, illetve akkor sem, ha az eva hatálya alá<br />
átjelentkezett).<br />
A jármûvek költségelszámolása 11<br />
A jármûvek üzemeltetésével kapcsolatos költségelszámolás<br />
a<strong>lap</strong>ja az útnyilvántartás. A saját tulajdonú – ideértve a házastárs<br />
tulajdonában lévô jármûvet is – kizárólag üzemi célt szolgáló jármû<br />
üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történô<br />
igazolás a<strong>lap</strong>ján a jármû fenntartásának, javításának és felújításának<br />
költsége számolható el, valamint az adott jármû értékcsökkenési<br />
leírása az útmutató 3. sz. mellékletében ismertetett<br />
módon. Az üzemanyagár az üzemanyag-vásárlási számla szerint<br />
vagy az APEH által havonta közzétett áron vehetô figyelembe. Az<br />
adóév során egy-egy negyedéven belül csak egyfajta módon –<br />
számla (számlák) a<strong>lap</strong>ján vagy az APEH által közzétett áron – számolhatta<br />
el az üzemanyagköltséget az adott jármûre vonatkozó<br />
norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével.<br />
Amennyiben az üzemanyag beszerzés általános forgalmi<br />
adóját levonásba helyezte, az üzemanyag-felhasználás költségként<br />
való elszámolásánál nem alkalmazhatja az APEH által<br />
közzétett üzemanyagárakat.<br />
Az üzemanyagköltség elszámolásánál a 60/1992. (IV. 1.) Kormányrendeletben<br />
meghatározott fogyasztási normákat meghaladó<br />
üzemanyag-fogyasztás költsége nem számolható el.<br />
Saját tulajdonú személygépkocsi esetében a tételes költségelszámolás<br />
helyett az üzemi célból megtett utakra kilométerenként<br />
9 Ft elszámolását is választhatja, amely az üzemanyagköltségen<br />
felül minden más költséget (így például a fenntartás, javítás, felújítás)<br />
magában foglal. Azokban a hónapokban, amikor a cégautó<br />
adót megfizette, a személygépkocsiját kizárólag üzemi célból<br />
használtnak tekintheti a költségelszámolás során, kivéve azt a<br />
futásteljesítményt, amelyre nézve az Ön munkáltatója kiküldetési<br />
rendelvény a<strong>lap</strong>ján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem<br />
számító költségtérítést és/vagy saját gépjármûvel történô munkába<br />
járás címén költségtérítést fizetett. Az úthasználat díja is elszámolható<br />
a költségek között azzal, hogy ha nem fizetett cégautó<br />
adót, akkor e díjnak 50%-a, vagy részletes útnyilvántartás vezeté-<br />
9 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 11. sz. melléklet II./1./b) pont<br />
10 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (10) bekezdés c) pont 11 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 11. sz. melléklet III. pont
se mellett a magáncélú utakra jutó arányos része a 387. sorban<br />
számolható el. (Példa a példatárban található.)<br />
Részletes útnyilvántartás hiányában a norma szerinti üzemanyagmennyiség<br />
megál<strong>lap</strong>ításánál korrekciós szorzók figyelembevételére<br />
– a téli üzemmód miatti további költségek kivételével – nincs mód.<br />
A téli üzemeltetés címén december 1-je és március 1-je közötti<br />
idôszakra lehet további költséget elszámolni, amelynek mértéke a<br />
norma szerinti üzemanyag mennyiség 3%-a lehet.<br />
Az a<strong>lap</strong>norma mellett alkalmazható korrekciós tényezôkkel <strong>ös</strong>szefüggésben<br />
fontos tudnia, hogy azonos útszakaszon csak egy szorzó<br />
vehetô figyelembe, kivéve a téli üzemeltetés szorzóját, amely a<br />
jelzett naptári idôszakban a teljes futásteljesítményre alkalmazható.<br />
Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval<br />
együtt kell figyelembe venni, az alkalmazható szorzó meghatározása<br />
úgy történik, hogy a téli üzemeltetés szorzóját (az a<strong>lap</strong>norma<br />
3%-a december 1-je és március 1-je közötti idôszakban) a<br />
másik szorzóval <strong>ös</strong>sze kell adni, és az így kapott eredménnyel kell<br />
az a<strong>lap</strong>normát növelô értéket kiszámítani.<br />
Légkondicionáló berendezés üzemeltetése esetén a korrekciós<br />
szorzó az a<strong>lap</strong>norma 5%-a. Ez a szorzó a légkondicionálóval felszerelt<br />
gépkocsi június 1-je és szeptember 1-je közötti üzemeltetési<br />
idôszakában alkalmazható azzal, hogy e korrekciós szorzó alkalmazása<br />
mellett más korrekciós szorzó nem vehetô figyelembe.<br />
Amennyiben a cégautó adót nem fizette meg egész évre, akkor<br />
az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeit az üzemi használat arányában<br />
számolhatja el, az értékcsökkenési leírást pedig olyan<br />
arányban, amilyen arányt azok a hónapok képviselnek az év egészében,<br />
amelyekre a cégautó adót megfizette.<br />
Az elôzôekben ismertetett szabályok helyett a saját tulajdonában<br />
lévô személygépkocsi esetében – az üzemeltetett személygépkocsik<br />
számától függetlenül – havi 500 km utat számolhat el<br />
útnyilvántartás vezetése nélkül. E költségelszámolásnál is az<br />
adott jármûre vonatkozó norma szerinti üzemanyag-mennyiséget<br />
veheti figyelembe az APEH által közzétett áron, vagy számla<br />
(számlák) szerinti áron, továbbá kilométerenként 9 Ft-ot számolhat<br />
el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az<br />
egyéni vállalkozói tevékenység teljes idôtartamában lehet alkalmazni.<br />
A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármû<br />
esetében elszámolható az üzemi használatra esô bérleti díj (ez<br />
alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti díja, ahol a bérleti díj<br />
címén a költségként figyelembe vehetô <strong>ös</strong>szeg több személygépkocsi<br />
esetében sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1%-át).<br />
Abban az esetben, ha a személygépkocsi üzemeltetésére tekintettel<br />
a cégautó adót megfizeti, akkor a bérleti díj címén kifizetett<br />
<strong>ös</strong>szeg elszámolható költségként. Ezen felül elszámolható az<br />
üzemi használatra esô – üzemanyag-fogyasztás, – a számla szerinti<br />
egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerzôdés a<strong>lap</strong>ján a<br />
bérbevevôt terhelik.<br />
Jármûvezetô gyakorlati szakoktató – akkor is, ha egyéni vállalkozás<br />
keretében gyakorolja tevékenységét – alkalmazhatja az<br />
oktatáshoz használt saját tulajdonban lévô jármû üzemeltetésének<br />
költségtérítésérôl szóló módosított 124/1994. (IX.<strong>15</strong>.) Kormányrendeletben<br />
meghatározott költségátalányt is. Az oktatási órákon<br />
kívüli üzleti utakra az egyéni vállalkozókra vonatkozó általános<br />
szabályokat is alkalmazhatja. Ha a kormányrendelet szerinti költségátalányt<br />
alkalmazza, akkor a további üzleti célú utak arányának<br />
megál<strong>lap</strong>ításánál figyelembe kell venni azt a futásteljesítményt is,<br />
amelyet az oktatási órákra költségátalány keretében számolt el, de<br />
ez utóbbi futásteljesítményre költséget újból nem számolhat el.<br />
Hivatali, üzleti utazás<br />
Üzleti utazás esetén elszámolható az utazás, a szállás díja.<br />
Külföldre történô üzleti utazás esetén elszámolható napi <strong>15</strong> eurónak<br />
megfelelô Ft <strong>ös</strong>szeg, de a költségelszámolásnak feltétele,<br />
hogy az üzleti cél valós tartalmát bizonyítani kell.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 71<br />
A nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetôként<br />
és árukísérôként történô részvétel esetén a napi <strong>15</strong><br />
euró helyett napi 25 eurónak megfelelô Ft <strong>ös</strong>szeg számolható el<br />
azzal, hogy ebben az esetben nem számít elismert költségnek a<br />
szállásra fordított kiadás.<br />
Alkalmazottak esetében a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó<br />
rendelkezéseket kell alkalmazni. Olvassa el a <strong>0753</strong>-as bevallás 2.<br />
és 3. sorához fûzött magyarázatot!<br />
Az államháztartás egyensúlyát javító különadó <strong>ös</strong>szege (a <strong>0753</strong>-<br />
07-es <strong>lap</strong>) nem vehetô figyelembe költségként.<br />
Az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi<br />
javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor<br />
költségként elszámolható.<br />
Az 1997. január 1-je elôtt kötött lízingszerzôdés a<strong>lap</strong>ján lízingdíj<br />
címén kifizetett <strong>ös</strong>szegbôl az Szja törvény elôírása a<strong>lap</strong>ján számolható<br />
el költség.<br />
A további elszámolható költségeket az Szja tv. 11. sz. melléklete<br />
tartalmazza.<br />
395. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába a 2007. évben felmerült<br />
– a 387–394. sorokba írt – költségei együttes <strong>ös</strong>szegét szerepeltesse.<br />
Amennyiben egyes bevételeire az egyszerûsített közteherviselési<br />
hozzájárulást jogszerûen választotta a 2007. évben,<br />
akkor a költségeit arányosítania kell. A „c” oszlopba az elismert<br />
költségeit írja be. Az idevonatkozó szabályok a költségek elszámolására<br />
vonatkozó általános tudnivalók között ismerhetô meg.<br />
396. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozásból származó<br />
2007. évi jövedelmét kell beírnia. A 386. sor <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a<br />
395. sor „c” oszlopába írt <strong>ös</strong>szeget és ha az pozitív, vagy nulla írja<br />
e sornak a „c” oszlopába.<br />
397. sor: A vállalkozás 2007. évi vesztesége (a 395. sor „c” oszlopába<br />
írt <strong>ös</strong>szegnek a 386. sor <strong>ös</strong>szegének levonása utáni rész.)<br />
398. sor: Ebben a sorban a korábbi év(ek)rôl áthozott veszteségének<br />
azt a részét szerepeltesse, amelyet a 2007. évi jövedelmével<br />
szemben érvényesít. E sorba legfeljebb a 396. sor <strong>ös</strong>szegét<br />
lehet beírni.<br />
Az elôzô év(ek) veszteségeit a korábbi adóbevallásainak megfelelô<br />
sorai tartalmazzák. A korábbi években elhatárolt veszteségek<br />
elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.<br />
A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkozói jövedelemmel<br />
szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése<br />
idôpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. E szerint a<br />
2003. december 31-éig a korlátlan és korlátozott idôtartamra elhatárolható<br />
veszteség <strong>ös</strong>szege között különbséget kellett tenni, és<br />
amíg a korlátlan ideig elhatárolható veszteség <strong>ös</strong>szege nem fogyott<br />
el, addig a korlátozott ideig elhatárolható veszteség <strong>ös</strong>szegének<br />
elszámolására a jövedelemmel szemben nem volt mód.<br />
Amennyiben a családi gazdálkodónak vagy a családi gazdaság<br />
nem foglalkoztatottként közremûködô tagjának olyan vesztesége<br />
van, amely a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtti<br />
év(ek)ben keletkezett és azért nincs egyéni vállalkozásból származó<br />
bevétele, mert az ôstermelésbôl származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ítására<br />
vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, akkor az ilyen<br />
veszteség <strong>ös</strong>szegét az ôstermelésbôl származó bevétellel szemben<br />
lehet érvényesíteni.<br />
Ha az egyéni vállalkozói tevékenységét özvegyi vagy örök<strong>ös</strong>i<br />
jogon folytatja, akkor az örökhagyónál keletkezett veszteség <strong>ös</strong>szegét<br />
figyelembe veheti a vállalkozói adóa<strong>lap</strong> megál<strong>lap</strong>ításánál.<br />
Abban az esetben, ha évközben a feltételek hiánya miatt kikerült<br />
az eva hatálya alól, akkor az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe<br />
kell venni a megelôzô idôszakból fennmaradt elhatárolt<br />
veszteség érvényesítésének idôtartama tekintetében. Ez azt jelenti,<br />
hogy adóévenként az elhatárolt veszteségbôl 20%-ot elszámoltnak<br />
kell tekinteni az evás adóévekben.
72<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
Amennyiben a korábbi évek veszteségének elhatárolásához az<br />
adóhatóságtól kellett engedélyt kérnie, akkor a korábbi évek veszteségét<br />
csak akkor veheti figyelembe a jövedelemszámítás során,<br />
ha engedélyt kapott.<br />
399. sor: 2007. évi vállalkozói adóa<strong>lap</strong> (a 396. sor <strong>ös</strong>szegébôl a<br />
398. sorba írt <strong>ös</strong>szeg levonása utáni rész, vagy nulla).<br />
400. sor: Amennyiben külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor<br />
a jövedelmét módosíthatja a jövedelmének külföldön adóztatható<br />
részével, ha nemzetközi szerzôdés így rendelkezik. Ebbe a sorba a<br />
399. sor <strong>ös</strong>szegébôl a vállalkozói adóa<strong>lap</strong>nak azt a részét írja be,<br />
amely a nemzetközi szerzôdés a<strong>lap</strong>ján külföldön (is) adóztatható.<br />
A külföldi telephelynek betudható bevételeinek és költségének<br />
figyelembevételével – a magyar szabályok szerint – számolja ki a<br />
jövedelem külföldön adóztatható részét és ezt az <strong>ös</strong>szeget írja ebbe<br />
a sorba. Azokat a kiadásokat, vagy kedvezményeket, amelyek mindkét<br />
telephelynek betudhatók – a bevétel arányában – ossza meg.<br />
Jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
figyelembevétel<br />
401. sor: Módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong> (a 399. sor <strong>ös</strong>szegébôl<br />
a 400. sorba írt <strong>ös</strong>szeg levonása utáni rész, vagy nulla). Abban<br />
az esetben, ha a külföldi tevékenysége veszteséges, ezt nem<br />
tudhatja be a hazai jövedelemébe.<br />
Feltétlenül olvassa el a <strong>0753</strong>-13-as és a <strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong>hoz tartozó<br />
útmutatót! Az „a” oszlopban akkor jelölje „X”-szel, hogy a vállalkozói<br />
személyi jövedelemadót az e sorba írt vállalkozói adóa<strong>lap</strong><br />
után fizeti meg, vagyis, ha a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong>on a 311. sorba az (1),<br />
(2), (3) vagy a (6)-os kódot választotta, úgy ne felejtse el az „a”<br />
oszlopot kitölteni.<br />
Ha a (6)-os kódot választotta, akkor a <strong>0753</strong>-18-as <strong>lap</strong>ot is ki<br />
kell töltenie, és be kell nyújtania a bevallásával együtt. Nem kell<br />
„X”-et szerepeltetnie, ha a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong>on a 311-es sorba a<br />
(4)-es vagy az (5)-<strong>ös</strong> kódot írta be.<br />
A sor „c” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadót a 402. sor a<strong>lap</strong>ján fizeti meg.<br />
402. sor: 2007. július elsejétôl a vállalkozói jövedelemadó szabályai<br />
szerint adózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó fizetési kötelezettsége kiszámítása elôtt meg kell<br />
határoznia, a jövedelem-(nyereség)-minimumot.<br />
Feltétlenül olvassa el a <strong>0753</strong>-13-as és a <strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong>hoz<br />
tartozó útmutatót! Ha az útmutató a<strong>lap</strong>ján jövedelem-(nyereség)minimumot<br />
kell számítania, úgy elôször a <strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong>ot töltse<br />
ki! Ha a törvény elôírása a<strong>lap</strong>ján jövedelem-(nyereség)-minimumot<br />
kell számítania (a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong>on a 311. sorban a (4)-es vagy az<br />
(5)-<strong>ös</strong> kódot választotta), a jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szegét<br />
(a <strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong> II. tábla 8. sor „c” oszlop vagy a II. tábla<br />
21. sor „c” oszlop) írja be ide. Amennyiben ezt tekinti a vállalkozói<br />
személyi jövedelemadó a<strong>lap</strong>jának, úgy e sor „a” oszlopában jelölje<br />
„X”-szel, ha a vállalkozói személyi jövedelemadót a jövedelem-<br />
(nyereség)-minimum után fizeti meg.<br />
A sor „c” oszlopát akkor is ki kell tölteni, ha a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadót a 401. sor a<strong>lap</strong>ján fizeti meg, kivéve, ha nem kell<br />
jövedelem-(nyereség)-minimumot számítania.<br />
A döntésénél vegye figyelembe, hogy 2008-ban a 10%-os adókulcs<br />
akkor alkalmazható, ha 2007. évben legalább a jövedelem-<br />
(nyereség)-minimum után megfizette az adót, ha arra kötelezett volt.<br />
Az adó kiszámítása 12<br />
403. sor: A módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong> vagy a jövedelem-<br />
(nyereség)-minimum utáni adó <strong>ös</strong>szegét írja be ennek a sornak a „c”<br />
oszlopába a 401. vagy 402. sorba írt <strong>ös</strong>szeg a<strong>lap</strong>ulvételével. Ennek<br />
a sornak a „b” oszlopába az adó <strong>ös</strong>szegének a 70%-át írja be.<br />
12 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. §<br />
Az adó <strong>ös</strong>szege a 401. vagy 402. sor <strong>ös</strong>szegébôl 5 millió Ft-ig<br />
10%, 5 millió Ft felett 16%, feltéve, hogy nem vesz igénybe kisvállalkozói<br />
adókedvezményt; a foglalkoztatottak (ide értve a nem<br />
kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is) átlagos állományi<br />
létszáma az adóévben legalább egy fô és a nyugdíj és egészségbiztosítási<br />
járulék címén költségként elszámolt és bevallott<br />
<strong>ös</strong>szeg eléri az átlagos állományi létszám és az adóév elsô napján<br />
érvényes havi minimálbér évesített <strong>ös</strong>szegének szorzataként meghatározott<br />
<strong>ös</strong>szeg másfélszeresét. Ha a telephelye a területfejlesztés<br />
szempontjából a 64/2004 (IV.<strong>15</strong>) Kormányrendelet 3. számú<br />
melléklete szerinti kistérségben, vagy az 5. számú melléklete szerinti<br />
település valamelyikében van, akkor a nyugdíj és egészségbiztosítási<br />
járulék évesített <strong>ös</strong>szegét kell figyelembe venni.<br />
A 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> 6%-a az<br />
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában<br />
csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis) támogatásnak minôsül. Az elôzôekben<br />
felsorolt feltételek hiányában az adó mértéke az adóa<strong>lap</strong><br />
egészére 16%.<br />
Ez a gyakorlatban pl. azt is jelenti, ha a kiegészítô tevékenységet<br />
folytató egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor csak a<br />
16%-os adókulcs alkalmazására jogosult. Ha a 404. sor „b” oszlopában<br />
is van adat, akkor sem lehet 10% az adó.<br />
404. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába – az átmeneti rendelkezésekre<br />
is figyelemmel – a vállalkozói adókedvezményt írja be.<br />
A 2007. évben csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
<strong>ös</strong>szegét<br />
– a regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozók esetében az állandó<br />
képviselô részére a 2007. évben igénybevett számviteli és<br />
könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként elszámolt<br />
díj <strong>15</strong> százaléka, feltéve, hogy az egyéni vállalkozásból származó<br />
adóévi bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg;<br />
– a 2006–2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésû számítástechnikai<br />
gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési<br />
leírás és az igénybevett Internet szolgáltatás 2007-ben elszámolt<br />
költsége együttes <strong>ös</strong>szegének 10 százaléka, ha az egyéni<br />
vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, de nem veszi<br />
igénybe az állandó képviselô szolgáltatását és a bevétele nem<br />
haladja meg a 4 millió Ft-ot; vagy, ha állandó képviselô, feltéve,<br />
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó adóévi<br />
bevétele a 25 millió Ft-ot nem haladja meg.<br />
A tevékenységét az adóévben megkezdô egyéni vállalkozó esetében<br />
a tevékenység egy napjára esô átlagos napi bevétel 365 napra<br />
számított <strong>ös</strong>szege az irányadó az adókedvezmény érvényesítésénél.<br />
Az adókedvezmény <strong>ös</strong>szege de minimis támogatásnak minôsül.<br />
E sor „b” oszlopában a „c” oszlop <strong>ös</strong>szegébôl a kisvállalkozói<br />
adókedvezmény <strong>ös</strong>szegét tüntesse fel. E kedvezményt azzal a<br />
korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak<br />
legalább a 30%-át meg kell fizetnie kisvállalkozói adókedvezmény<br />
érvényesítése esetén. Ez azt jelenti, hogy az adókedvezmény<br />
<strong>ös</strong>szege („c” oszlop adata) nem lehet több a 403. sor „b”<br />
oszlopába írt <strong>ös</strong>szegnél.<br />
A 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó<br />
2000. december 31-ét követôen megkötött hitelszerzôdés<br />
(ideértve a pénzügyi lízinget is) a<strong>lap</strong>ján tárgyi eszköz beszerzéséhez,<br />
elôállításához pénzügyi intézménytôl igénybe vett hitel kamata<br />
a<strong>lap</strong>ján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény<br />
mértéke az adóévben megfizetett kamat 40%-a azzal, hogy az<br />
igénybe vett adókedvezmény <strong>ös</strong>szege adóévenként nem haladhatja<br />
meg a 6 000 000 Ft-ot és e kedvezmény <strong>ös</strong>szege az állami<br />
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben<br />
igénybe vett csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis) támogatásnak<br />
minôsül.<br />
405. sor: Amennyiben a külföldön is adózott jövedelme olyan<br />
országból származott, amellyel a kettôs adóztatás elkerülésére<br />
nincs nemzetközi szerzôdésünk, akkor ebbe a sorba a külföldi<br />
telephelynek betudható vállalkozói adóa<strong>lap</strong> <strong>ös</strong>szegét írja be.
406. sor: Nemzetközi szerzôdés hiányában a vállalkozói adóa<strong>lap</strong><br />
utáni adót csökkenti a külföldi telephelynek betudható vállalkozói<br />
adóa<strong>lap</strong> után a külföldön igazoltan megfizetett adó 90%-a,<br />
de legfeljebb erre az adóa<strong>lap</strong>ra az átlagos vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó szerint kiszámított adó.<br />
Az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adót úgy<br />
kell kiszámítani kéttizedes jegyre kerekítve, hogy az adókedvezménnyel<br />
is csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadót<br />
(403–404. sorok „c” oszlopainak különbségét) el kell osztani a vállalkozói<br />
adóa<strong>lap</strong>pal (399. sor adata). Az „a” oszlopba az átlagos vállalkozói<br />
személyi jövedelemadó kulcsot, a „c” oszlopba a korlátok<br />
figyelembevételével megál<strong>lap</strong>ított levonható adó <strong>ös</strong>szegét írja be.<br />
407. sor: Ebbe a sorba a 2003–2006. években érvényesített<br />
kisvállalkozói kedvezmény visszafizetendô adóját kell beírni.<br />
Olvassa el a 449–458. sorok kitöltéséhez fûzött tájékoztatót, a kedvezmény<br />
címén levont <strong>ös</strong>szeg kétszeresének 18, 16, és/vagy<br />
10%-át visszafizetés eseteihez.<br />
A kisvállalkozói kedvezmény visszafizetésével kapcsolatos<br />
kötelezettség azt az egyéni vállalkozót is terheli, aki bejelentkezett<br />
az eva hatálya alá és az evás idôszakban következik be a kedvezmény<br />
visszafizetése a<strong>lap</strong>jául szolgáló körülmény; az átalányadó<br />
szabályai szerint ál<strong>lap</strong>ítja meg az egyéni vállalkozásból származó<br />
jövedelmét.<br />
408. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
módosított <strong>ös</strong>szegét kell beírnia. A 403. sor <strong>ös</strong>szegébôl le kell<br />
vonni a 404. és a 406. sorok „c” oszlopaiba beírt <strong>ös</strong>szegeket, majd<br />
azt növelni kell a 407. sor „c” oszlopába írt adattal.<br />
409. sor: Ebbe a sorba a hitelkamat a<strong>lap</strong>ján érvényesített kisvállalkozói<br />
adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt <strong>ös</strong>szegét írja<br />
be, amennyiben azt a tárgyi eszköz elidegenítése miatt vagy<br />
üzembe helyezés hiányában – kivéve, ha annak oka elháríthatatlan<br />
külsô ok – vissza kell fizetnie. A kedvezmény visszafizetésére<br />
Ön akkor kötelezett, ha a hitelszerzôdés megkötésének évét követô<br />
4 éven belül a beruházást nem helyezte üzembe – kivéve ha<br />
annak oka elháríthatatlan külsô ok miatti megrongálódás –, valamint<br />
akkor, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében<br />
vagy az azt követô három évben elidegenítette.<br />
A „b” oszlopba az adókedvezmény <strong>ös</strong>szegét, a „c” oszlopba a<br />
visszafizetendô adókedvezmény késedelmi pótlékkal növelt<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be.<br />
410. sor: Ebbe a sorba a 2007. évi vállalkozói személyi jövedelemadó<br />
kötelezettségét szerepeltesse, mely a 408. és a 409. sorok<br />
„c” oszlopaiba írt adatok együttes <strong>ös</strong>szege.<br />
A vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong><br />
és annak adójának megál<strong>lap</strong>ítása 13<br />
411. sor: Ebbe a sorba az adózás utáni vállalkozói jövedelmét<br />
írja be, amely a 401. és a 382. sorok együttes <strong>ös</strong>szegének a 408.<br />
sorba írt <strong>ös</strong>szeget meghaladó része, vagy nulla.<br />
A vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>ot az adózás utáni jövedelembôl kiindulva<br />
kell kiszámítania azzal, hogy a módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ból<br />
kell kiindulnia akkor is a számítás során, ha a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadót a jövedelem-(nyereség)-minimum után fizette meg.<br />
<strong>Adó</strong>zás utáni vállalkozói jövedelmet<br />
növelô tételek 14<br />
412. sor: Ha Ön a 2005. január elsejét követôen üzembe helyezett<br />
tárgyi eszköz nettó értékével az akkori adózás utáni vállalkozói<br />
jövedelmét csökkentette és ezt a tárgyi eszközt 2007-ben ellenszolgáltatás<br />
nélkül átadta – és az átadás nem minôsül természetbeni<br />
juttatásnak, ami után meg kellett fizetnie a személyi jövedelem-<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 73<br />
adót –, akkor az akkori nettó érték meghatározott <strong>ös</strong>szegével növelnie<br />
kell az adózás utáni vállalkozói jövedelmét. Ez azt jelenti, hogy<br />
a levont <strong>ös</strong>szeget vagy annak meghatározott részét attól függôen<br />
kell ebbe a sorba beírnia, hogy mikor történt a jövedelem csökkentése.<br />
Ha 2007-ben, akkor a teljes levonással, a 2006-ban történt levonás<br />
esetén az <strong>ös</strong>szeg 66%-ával, a 2005-ben levont <strong>ös</strong>szegnek<br />
pedig a 33%-ával kell most növelnie az adózás utáni jövedelmét.<br />
413. sor: Amennyiben 2007-ben olyan tárgyi eszközt helyezett<br />
üzembe, amelynek a beruházási költségével a korábbi években<br />
részben vagy egészben az adózás utáni jövedelmét csökkentette,<br />
akkor ebbe a sorba írja be az üzembe helyezett tárgyi eszközre<br />
tekintettel beruházási költség címén ténylegesen levont <strong>ös</strong>szeget.<br />
Ha az adózás utáni jövedelem csökkentésének évét követô negyedik<br />
évben nem helyezi üzembe a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat,<br />
akkor a beruházási és felújítási költség címén levont <strong>ös</strong>szeggel az<br />
adózás utáni jövedelmét a negyedik évben növelnie kell. Ültetvénytelepítés<br />
esetén a termôre fordulás évében kell az adózás utáni jövedelmét<br />
növelnie a beruházási költség címén levont <strong>ös</strong>szeggel.<br />
Ha a tárgyi eszköz üzembe helyezése a családi gazdasághoz<br />
tartozó tárgyi eszközként történt és a jövedelmét az ôstermelôkre<br />
vonatkozó szabályok szerint kell megál<strong>lap</strong>ítania, akkor a beruházási<br />
költség címén levont <strong>ös</strong>szeget nem kell adózás utáni jövedelmet<br />
növelô tételként figyelembe venni. Nem kell ezt a szabályt<br />
alkalmaznia akkor sem, ha bejelentkezett az eva hatálya alá és<br />
ezen idôszak alatt került sor az üzembe helyezésre.<br />
414. sor: Ebben a sorban a 412–413. sorokba írt adatokat<br />
<strong>ös</strong>szesítse.<br />
<strong>Adó</strong>zás utáni vállalkozói jövedelmet<br />
csökkentô tételek <strong>15</strong><br />
13 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/C. §<br />
14 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/C. § <strong>15</strong> 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/C. §<br />
Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet és az azt növelô tételek<br />
együttes <strong>ös</strong>szegét legfeljebb annak <strong>ös</strong>szegéig lehet csökkenteni.<br />
4<strong>15</strong>. sor: Ebben a sorban a beruházási és felújítási költségnyilvántartásban<br />
szereplô, a 2007. évben felmerült beruházási költségét<br />
szerepeltetheti akkor, ha a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célú<br />
tárgyi eszköz, nem anyagi dolog értékcsökkenési leírását üzembe<br />
helyezés hiányában még nem kezdte el a 2007. évben. Ha a tárgyi<br />
eszköz, nem anyagi dolog üzembe helyezése 2007-ben megtörtént,<br />
akkor annak költségét ebben a sorban hagyja figyelmen kívül.<br />
Ha évközben kikerült az eva törvény hatálya alól, akkor a<br />
beruházási költségnek azt a részét, amely az evás idôszakban<br />
merült fel, nem veheti figyelembe az adózás utáni jövedelmet<br />
csökkentô tételek között.<br />
416. sor: A 2007. évi adózás utáni vállalkozói jövedelmét<br />
csökkentheti a kizárólag üzemi célt szolgáló, saját tulajdonú tárgyi<br />
eszközök, nem anyagi javak értékébôl 2007-ben elszámolt értékcsökkenési<br />
leírást meghaladó <strong>ös</strong>szeggel, amennyiben az értékcsökkenési<br />
leírást a 2007. évben kezdte el. Az adózás utáni jövedelmet<br />
csökkenti annak a személygépkocsi beszerzési árának nettó értéke<br />
is, amelyre a kisvállalkozói kedvezményt érvényesítette.<br />
Más személygépkocsi továbbra sem tekinthetô ebbôl a szempontból<br />
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, még akkor<br />
sem, ha a cégautó adót megfizette.<br />
417. sor: Ebben a sorban az olyan adórövidítéssel, egyéb jogszabály<br />
megsértésével <strong>ös</strong>szefüggô bírság, késedelmi pótlék stb.<br />
<strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetni, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenységének<br />
gazdasági, pénzügyi ellenôrzése során feltárt szabálytalanságok<br />
következményeként fizetett meg.<br />
418. sor: Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet csökkentô tételeket<br />
<strong>ös</strong>szesítse (a 4<strong>15</strong>–417. sorokba írt adatok együttes <strong>ös</strong>szege)<br />
ebben a sorban.
74<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
419. sor: Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>, a 411. és a 414. sorok együttes<br />
<strong>ös</strong>szegének a 418. sor <strong>ös</strong>szegét meghaladó része, vagy ha az<br />
utóbbi ugyanannyi vagy több, akkor nulla. Ezt az <strong>ös</strong>szeget kell<br />
beírnia a <strong>0753</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> 180. sorának „a” oszlopába. (Ebben a<br />
sorban negatív szám nem szerepelhet.)<br />
420. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába a 25%-os adó a<strong>lap</strong>ját,<br />
a „c” oszlopba az adót írja be. A vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> azon<br />
része után kell 25%- adót fizetnie, amely nem haladja meg a<br />
387. sorba írt vállalkozói kivétnek a 30%-át. Ha a 419. sorba írt<br />
<strong>ös</strong>szeg több, mint a vállalkozói kivét 30%-a, akkor ennek a sornak<br />
a „b” oszlopába a vállalkozói kivét 30%-át írja be, ha kevesebb,<br />
akkor a 419. sor <strong>ös</strong>szegével egyezô <strong>ös</strong>szeget írjon be. A „c”<br />
oszlopba, a „b” oszlopba írt <strong>ös</strong>szeg 25%-át írja be.<br />
421. sor: Ennek a sornak a „b” oszlopába a 35%-os adó a<strong>lap</strong>ját,<br />
a „c” oszlopba az adóa<strong>lap</strong> után fizetendô adó <strong>ös</strong>szegét írja be. Ha<br />
a 419. sor „c” oszlopának <strong>ös</strong>szege nagyobb a 420. sor „b” oszlopának<br />
<strong>ös</strong>szegénél, a 419. sor „c” oszlopának <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a<br />
420. sor „b” oszlopába beírt <strong>ös</strong>szeget és az így kiszámított különbséget<br />
írja be a „b” oszlopba. Ennek az <strong>ös</strong>szegnek a 35%-át kell a<br />
„c” oszlopba beírnia.<br />
(Példa a példatárban található.)<br />
422. sor: Ebbe a sorba a vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> után fizetendô<br />
adót <strong>ös</strong>szesítse, mely a 420. és a 421. sorok „c” oszlopába írt adatok<br />
együttes <strong>ös</strong>szege.<br />
423. sor: Ebbe a sorba a fejlesztési tartalék címén lekötött <strong>ös</strong>zszeg<br />
nem célszerinti feloldása miatt fizetendô vállalkozási személyi<br />
jövedelemadó és vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> utáni adó együttes <strong>ös</strong>szegének<br />
késedelmi pótlékkal növelt <strong>ös</strong>szegét írja be. E címen akkor<br />
van adófizetési kötelezettsége, ha a bevételét e címen 2007. január<br />
elsejét megelôzôen csökkentette a lekötött <strong>ös</strong>szeggel és azt a 2007.<br />
évben a feloldást követôen nem az elismert cél szerint költötte el.<br />
Nem oldható fel a fejlesztési tartalék adó és késedelmi pótlék fizetése<br />
nélkül olyan tárgyi eszköz beruházásként történô elszámolása<br />
címén, amelyre értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet, vagy<br />
amelyhez ingyenesen jutott. Amennyiben a feloldott <strong>ös</strong>szeget annak<br />
célja szerint nem költötte el, akkor a feloldott rész után 16% vállalkozói<br />
személyi jövedelemadót, a feloldott rész vállalkozói személyi<br />
jövedelemadót meghaladó része után pedig 35% vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong><br />
utáni adót kell fizetni. Az adót, a feloldást követô 30 napon<br />
belül kell megfizetni késedelmi pótlékkal növelten. E sor „a” oszlopában<br />
az arra szolgáló mezôben töltse ki a lekötött pénz<strong>ös</strong>szeg feloldásának<br />
idôpontját, amennyiben a lekötés feloldása nem a törvényben<br />
elismert cél szerint történt. A „b” oszlopba az adó a<strong>lap</strong>jául szolgáló<br />
<strong>ös</strong>szeget, a „c” oszlopba pedig az adó <strong>ös</strong>szegét, a késedelmi<br />
pótlékkal növelten írja be.<br />
424. sor: Ebben a sorban kell <strong>ös</strong>szesítenie a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó és a vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> utáni adó, valamint<br />
a fejlesztési tartalék nem célszerinti feloldása miatt visszafizetendô<br />
adó késedelmi pótlékkal növelt <strong>ös</strong>szegét (a 410. és a<br />
422–423. sorok „c” oszlopaiba beírt adatok). Az <strong>ös</strong>szesített adatokat<br />
a <strong>0753</strong>- 05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> 180. sorának „e” oszlopába is be kell írnia.<br />
Az átalányadó<br />
A fôállású és a kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó<br />
eltérô költséghányad alkalmazásával ál<strong>lap</strong>íthatja meg az<br />
egyéni vállalkozásból származó bevételébôl az átalányadó a<strong>lap</strong>ját.<br />
Az átalányadózással és annak választásával<br />
kapcsolatos tudnivalók a 2008. évre<br />
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó<br />
a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett az áta-<br />
16 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet az üzletek mûködésérôl és a belkereskedelmi tevékenység<br />
folytatásának feltételeirôl<br />
17 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 7. § (3) bekezdés. Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások<br />
<strong>ös</strong>szegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési<br />
lányadózást akkor választhatja, ha az átalányadózás megkezdését<br />
közvetlenül megelôzô adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a<br />
8 millió Ft-ot nem haladta meg, és nem áll munkaviszonyban.<br />
Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói igazolványában feltüntetett<br />
tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi<br />
tevékenység16 , akkor választhatja az átalányadózást, ha<br />
az átalányadózást közvetlenül megelôzô adóévben vállalkozói<br />
bevétele a 40 millió Ft-ot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.<br />
Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi<br />
értékhatárok megemelkednek a bevételként figyelembe vett támogatások<br />
<strong>ös</strong>szegével. 17<br />
Átalányadózást csak az egyéni vállalkozói tevékenység<br />
egészére lehet választani.<br />
Ha egyéni vállalkozóként és mezôgazdasági ôstermelôként is<br />
jogosult az átalányadózás választására, akkor külön-külön és<br />
egyidejûleg is választhatja a kétféle tevékenységére az átalányadózást.<br />
Ha Ön a 2007. évi bevallásában a 2008. évre az átalányadózást<br />
választja és az ezt követô adóévekben sem kíván ezen az adózási<br />
módon változtatni, akkor a választása a feltételek megléte esetén<br />
– a visszavonásig – érvényes, és nem kell újból nyilatkoznia.<br />
Bármely feltétel hiányában (pl. munkaviszonyt létesít) az adóév<br />
egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra kell áttérni.<br />
Ha átalányadózást választ a 2008. évre, majd azt megszünteti,<br />
vagy az arra való jogosultsága megszûnik, ismételten átalányadózást<br />
– feltéve, hogy annak feltételei fennállnak – az átalányadózás<br />
megszûnése/megszüntetése évét követô legalább 4 adóév elteltével<br />
választhat.<br />
Az érvényesíthetô költségátalányok<br />
a következôk:<br />
A bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható<br />
rendelkezés szerint az egyéni vállalkozásból származó bevétel<br />
40%-a vonható le vélelmezett költséghányad címén az egyéni<br />
vállalkozásból származó jövedelem megál<strong>lap</strong>ításakor.<br />
Aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,<br />
valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló törvény szerint<br />
kiegészítô tevékenységet folytatónak minôsül, az 25% vélelmezett<br />
költséghányadot érvényesíthet.<br />
Aki az adóév egészében kizárólag az Szja törvény 53. §-ának<br />
(3) bekezdésében vagy kizárólag a (3)-(4) bekezdésében felsorolt<br />
tevékenységet folytat, az a bevétel 80%-át, kiegészítô tevékenység<br />
folytatása esetén a bevétel 75%-át vonhatja le vélelmezett<br />
költséghányad címén. Aki ezeken kívüli tevékenységet is folytat,<br />
annak az egész bevételére a 40, illetôleg a 25%-os költséghányadot<br />
kell alkalmaznia.<br />
Aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet<br />
folytat18 (kiskereskedô), az a bevétel 87%-át, ha kiegészítô<br />
tevékenységet folytatónak minôsül, a bevétel 83%-át tekintheti<br />
vélelmezett költséghányadnak. Akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége<br />
keretén belül a kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi<br />
tevékenysége külön-külön, vagy együttesen az adóév egészében<br />
kizárólag a továbbiakban felsorolt üzletek mûködtetésére<br />
terjed ki, annak a bevétel 93%-át, ha kiegészítô tevékenységet<br />
folytatónak minôsül, akkor a bevétel 91%-át lehet vélelmezett<br />
költséghányadként figyelembe venni.<br />
Ezek az üzletek a 2006. augusztus 31-éig hatályos besorolás<br />
szerint a következôk [Szja tv. 53. §-ának (4) bekezdése]: üzletköri<br />
jelzôszám: élelmiszer jellegû áruház 111.; élelmiszer jellegû vegyes<br />
üzlet 113.; zöldség- és gyümölcsüzlet 121.; hús, húskészítmény,<br />
baromfiüzlet 122.; hal és halkészítmény üzlet 123.; kenyér-<br />
célra elôre folyósított támogatás <strong>ös</strong>szege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek,<br />
azt a bevallás 9. sorában lehet figyelembe venni. (Példa a példatárban található.)<br />
18 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek mûködésérôl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának<br />
feltételeirôl
és pékáruüzlet 124.; gyógyhatású készítmények szaküzlete 129.;<br />
vegyi áruk üzlete 141.; festékek és lakkok üzlete 1362.; mezôgazdasági,<br />
méhészeti üzlet 1607.<br />
2006. szeptember 1-jétôl hatályos besorolás üzletköri jelzôszám:<br />
élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem 1111–1114.;<br />
zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.; hús, húskészítmény, baromfiüzlet<br />
1220.; hal- és halkészítmény üzlet 1230.; kenyér- és pékáruüzlet<br />
1240.; gyógyhatású készítmények szaküzlete 1290.; festékek<br />
és lakkok üzlete 1362.; vegyi áruk üzlete 1410.; mezôgazdasági,<br />
méhészeti üzlet 1607.<br />
Az átmeneti rendelkezések szerint, a 2006. augusztus 31-éig<br />
hatályos besorolás szerinti üzletek üzemeltetése szerinti besorolás<br />
a<strong>lap</strong>ján, utoljára abban az adóévben alkalmazhatja (választhatja)<br />
az átalányadózást adózó, amely adóévben mûködési engedélyét<br />
az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az egyes<br />
üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének<br />
feltételeirôl szóló kormányrendelet szerint módosították.<br />
2007. évben, a következô besorolás alá tartozó üzletek üzemeltetése<br />
esetén is lehetôség van az átalányadó szabályai<br />
szerint adózni a 2008. január 1-jétôl hatályos új besorolás<br />
szerint. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozó, a mûködési<br />
engedélyét az üzletek mûködésének rendjérôl, valamint az<br />
egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek<br />
végzésének feltételeirôl szóló kormányrendelet szerint kapta.<br />
Ezek az üzletek:<br />
Élelmiszer jellegû vegyes kiskereskedelem 1111–1112.; zöldségés<br />
gyümölcsüzlet 1210.; hús, húsáruüzlet 1220.; halüzlet 1230.;<br />
kenyér- és pékáruüzlet 1240.; közérzetjavító és étrend-kiegészítô<br />
termékek szaküzlete 1290.; festékek és lakkok, vasáru, barkács és<br />
építési anyagok üzlete 1363.; egyéb iparcikk-üzlet 1750.<br />
Akinek a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a<br />
korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, annak a<br />
változás idôpontjában az év elsô napjától visszamenôlegesen az<br />
<strong>ös</strong>szes bevételére vonatkozóan át kell térnie a tevékenységének<br />
megfelelô alacsonyabb költséghányad alkalmazására.<br />
Amennyiben az adóév egy részében kiegészítô tevékenységet<br />
folytatónak is minôsül (év közben nyugdíjba megy), akkor az<br />
átalányadó a<strong>lap</strong>ját ebben az évben még a fôfoglalkozású vállalkozókra<br />
vonatkozó „magasabb” költséghányad alkalmazásával<br />
ál<strong>lap</strong>íthatja meg.<br />
Abban az esetben, ha a 2006. évben az átalányadó szabályai<br />
szerint adózott és a 2007. évre az eva törvény szerinti adózást<br />
választotta, de a feltételek hiánya miatt év közben kikerült e törvény<br />
hatálya alól, akkor az átalányadót az evás adóévet követô<br />
négy adóévre nem választhatja.<br />
Ha az elôzôekben ismertetett szabályok figyelembevételével a<br />
2008. évre az átalányadózást kívánja választani, akkor a<br />
<strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong>on a IV. pont alatt a 308. sorban ezt a döntését<br />
jelölje X-szel.<br />
Abban az esetben, ha a 2007. évben az átalányadó szabályai<br />
szerint adózott, de ezt az adózási módot a 2008. évre nem kívánja<br />
továbbra is fenntartani, akkor a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> V. pontjánál a<br />
309. sorban kell nyilatkoznia errôl.<br />
Mielôtt ezt a döntését meghozná, ne feledje, hogy legközelebb<br />
átalányadózást a feltételek megléte esetén a 2013. évre választhat<br />
ismételten.<br />
Ha 2007. december 31-éig a vállalkozói jövedelem szerinti adózást<br />
alkalmazta és a 2008. évre az átalányadózást választja, akkor<br />
– 2007. december 31-ét a<strong>lap</strong>ul véve, meg kell ál<strong>lap</strong>ítania az egyéni<br />
vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok<br />
szerint a meglévô készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet<br />
a továbbiakban mindaddig adóa<strong>lap</strong>ot nem érintô bevételként<br />
kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz;<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 75<br />
– az átalányadózás évében felmerült <strong>ös</strong>szes költséget elszámoltnak<br />
kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás idôszakában<br />
beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és elôállítási<br />
értékének az átalányadózás idôszakára jutó, a személyi jövedelemadó<br />
törvény szerint elszámolható értékcsökkenési leírását is;<br />
– nem vonatkozik ez a rendelkezés azon költségekre, fejlesztési<br />
kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi<br />
szerzôdés a<strong>lap</strong>ján vissza nem térítendô támogatás folyósítása<br />
történt. Ennek az az oka, hogy e támogatások <strong>ös</strong>szege nem az<br />
átalányadó a<strong>lap</strong>jába számít bele, hanem – amennyiben a támogatás<br />
<strong>ös</strong>szegét bevételként kezeli – önálló tevékenységbôl származó<br />
bevételként kell figyelembe venni a <strong>0753</strong>-as bevallás<br />
9. soránál, mellyel szemben a költségek elszámolhatók;<br />
– az átalányadózást megelôzô idôszakból fennmaradt <strong>ös</strong>szes elhatárolt<br />
veszteségbôl az átalányadózás idôszakának minden<br />
évében 20–20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.<br />
Az átalányadó a<strong>lap</strong>jának megál<strong>lap</strong>ítása<br />
és a fizetendô adó kiszámítása 19<br />
425. sor: Ebbe a sorba az átalányadó a<strong>lap</strong>jául szolgáló bevételt<br />
kell beírni. A bevételek számbavétele a 371. sorhoz fûzött tájékoztatás<br />
a<strong>lap</strong>ján, a támogatásokra vonatkozó eltérô szabályra is<br />
figyelemmel történhet. A támogatás <strong>ös</strong>szegébôl az a rész, amelyet<br />
a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minôsül<br />
az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló<br />
tevékenységbôl származó jövedelem (9. sor) megál<strong>lap</strong>ítására<br />
irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területa<strong>lap</strong>ú (földa<strong>lap</strong>ú)<br />
és az egyéb jogcímen folyósított támogatást bevételnek kell<br />
tekintenie, amennyiben Ön a mezôgazdasági tevékenységét egyéni<br />
vállalkozás keretében folytatja.<br />
A támogatás <strong>ös</strong>szege megemeli az átalányadózás alkalmazási<br />
feltételéül rendelt bevételi értékhatárt is. E sor „b” oszlopába a „c”<br />
oszlop <strong>ös</strong>szegébôl a támogatás <strong>ös</strong>szegét kell beírni.<br />
(Példa a példatárban található.)<br />
426. sor: Ebbe a sorba az Önre vonatkozó költséghányaddal<br />
számított jövedelmét írja be, a 425. sorba írt adat figyelembevételével.<br />
427. sor: Ebbe a sorba a számított jövedelme utáni átalányadó<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be. Az adót, az útmutató 1. számú mellékletében található<br />
adótábla felhasználásával határozza meg. A „b” oszlopba,<br />
a „c” oszlopból az átalányadó 70%-át írja be.<br />
428. sor: Ebbe a sorba a kettôs adózást kizáró egyezmény szerint<br />
mentesített, adóterhet nem viselô jövedelmét és annak adóját<br />
írja be. Ezt a sort akkor kell kitöltenie, ha külföldön is rendelkezik<br />
telephellyel. Ebben az esetben az átalányadó csökkenthetô a külföldi<br />
telephelynek betudható, külföldön adóztatható bevétel a<strong>lap</strong>ján<br />
számított jövedelem adójával, feltéve, hogy nemzetközi szerzôdés<br />
a mentesítés módszerének alkalmazását írja elô.<br />
A jövedelmet úgy ál<strong>lap</strong>íthatja meg, hogy az egyéni vállalkozói<br />
tevékenységére tekintettel külföldrôl származó bevételébôl az<br />
Önre vonatkozó költséghányadok a<strong>lap</strong>ulvételével számol, amelyet<br />
a „b” oszlopba kell beírnia.<br />
E sor „c” oszlopába az adóterhet nem viselô számított jövedelem<br />
utáni adó <strong>ös</strong>szegét írja be. A „b” oszlopba írt <strong>ös</strong>szeg adóját a<br />
427. sor szerint számítsa ki.<br />
429. sor: A 2007. évben csökkenti – adókedvezmény címén<br />
– az átalányadó <strong>ös</strong>szegét:<br />
– a regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozók esetében az állandó<br />
képviselô részére a 2007. évben igénybevett számviteli és<br />
könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként elszámolt<br />
díj <strong>15</strong> százaléka, feltéve, hogy az egyéni vállalkozásból származó<br />
adóévi bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg;<br />
19 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 55. §
76<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
– a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésû számítástechnikai<br />
gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési<br />
leírás és az igénybevett Internet szolgáltatás 2007. évben elszámolt<br />
költsége együttes <strong>ös</strong>szegének 10 százaléka, amenynyiben<br />
az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy,<br />
de nem veszi igénybe az állandó képviselô szolgáltatását és a<br />
bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot; vagy állandó képviselô,<br />
feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységébôl származó<br />
adóévi bevétele a 25 millió Ft-ot nem haladja meg.<br />
A tevékenységét az adóévben megkezdô egyéni vállalkozó<br />
esetében a tevékenység egy napjára esô átlagos napi bevétel<br />
365 napra számított <strong>ös</strong>szege az irányadó az adókedvezmény<br />
érvényesítésénél. Az adókedvezmény <strong>ös</strong>szege de minimis támogatásnak<br />
minôsül.<br />
E sor „c” oszlopába írt <strong>ös</strong>szeg nem haladhatja meg a 427. sor „c”<br />
oszlopában szereplô <strong>ös</strong>szegbôl a 428. sor „c” oszlopában szereplô<br />
<strong>ös</strong>szeg levonása után megmaradó részt.<br />
Ne felejtse el a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-05-<strong>ös</strong> tábláját is kitölteni!<br />
430. sor: Ha a külföldön is adózott jövedelme olyan országból<br />
származott, amellyel Magyarország a kettôs adóztatás elkerülésére<br />
nem kötött nemzetközi szerzôdést, akkor a 427. sor <strong>ös</strong>szegét<br />
csökkenti a külföldön megfizetett adó (446. sor adata) 90%-a, de<br />
legfeljebb a külföldrôl származó bevétel számított jövedelme után<br />
az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcs<br />
az átalányadónak a számított jövedelem elosztásával kiszámított,<br />
két tizedesjegyre kerekített hányadosa. E sor „a” oszlopába az<br />
átlagos adókulcsot, a „b” oszlopba a külföldön is adóztatott számított<br />
jövedelmet, a „c” oszlopba az adó <strong>ös</strong>szegét írja be.<br />
431. sor: Ebbe a sorba a ténylegesen fizetendô átalányadó<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be. A 427. sor <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a 428–430. sorok<br />
„c” oszlopába beírt <strong>ös</strong>szegeket és a számítás eredményeként<br />
kapott pozitív különbözetet, vagy nullát írjon ebbe a sorba.<br />
Ezt az <strong>ös</strong>szeget kell beírni a <strong>0753</strong>-05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> 179. sorába.<br />
Veszteségelhatárolás 20<br />
A tárgyévben elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely<br />
késôbbi adóévben (de legkésôbb a tevékenység megszüntetésének<br />
adóévében) az egyéni vállalkozásból származó jövedelmével<br />
szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja.<br />
Az elhatárolt veszteség elszámolásánál továbbra is keletkezésük<br />
sorrendjét kell követni.<br />
A tárgyévi veszteség továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét<br />
kell kérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét<br />
követô negyedik adóévben vagy késôbb keletkezett és az egyéni<br />
vállalkozó bevétele nem érte el a vállalkozói jövedelem megál<strong>lap</strong>ításánál<br />
elszámolt költség 50%-át, vagy a vállalkozói tevékenysége<br />
a<strong>lap</strong>ján az egyéni vállalkozó a megelôzô két adóévben is veszteséget<br />
határolt el.<br />
Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megál<strong>lap</strong>ítható,<br />
hogy az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külsô ok miatt keletkezett,<br />
vagy ha az egyéni vállalkozó a veszteség mérséklése érdekében<br />
a tôle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el,<br />
ahogy az az adott helyzetben tôle elvárható.<br />
Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás<br />
benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva) kell benyújtani<br />
a telephely szerint illetékes adóhatósághoz. Ha az adóhatóság a<br />
benyújtott kérelmet az elôírt határidôn belül (30 nap) nem utasítja<br />
el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az elhatárolást engedélyezte<br />
volna. (A 30 napos határidô a hibátlan bevallás benyújtása esetén<br />
érvényes!)<br />
Eltérô szabály vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki mezôgazdasági<br />
tevékenységet folytat és a jövedelmét az egyéni vállalkozókra<br />
vonatkozó szabályok szerint ál<strong>lap</strong>ítja meg. Esetében az<br />
adóévben elhatárolt veszteség <strong>ös</strong>szege – önellenôrzés keretében<br />
20 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (7) bekezdés<br />
– az adóévet megelôzô két évre visszamenôlegesen is elhatárolható<br />
oly módon, hogy a megelôzô két év egyikében, vagy mindkettôben<br />
megszerzett mezôgazdasági tevékenységbôl származó<br />
jövedelmét csökkenti választása szerinti mértékben – de a két évre<br />
együttesen is legfeljebb – az elhatárolt veszteség <strong>ös</strong>szegével.<br />
Egyéni vállalkozói jövedelmébôl csak a mezôgazdasági tevékenység<br />
arányában megál<strong>lap</strong>ított részre alkalmazhatja a visszamenôleges<br />
veszteségelhatárolást. A mezôgazdasági tevékenység<br />
arányát az ebbôl származó vállalkozói bevételnek az <strong>ös</strong>szes vállalkozói<br />
bevétellel való elosztásával kell megál<strong>lap</strong>ítani. A mezôgazdasági<br />
tevékenység meghatározásánál e tekintetben az Szja tv.<br />
6. sz. melléklete az irányadó.<br />
Ne feledje, hogy a veszteség visszamenôleges elszámolására<br />
a 2005. és 2006. évi adóbevallásának önellenôrzéssel<br />
való helyesbítésével van lehetôsége (ehhez a 0735-<strong>ös</strong> nyomtatványt<br />
kell kitöltenie).<br />
Abban az esetben, ha ellenôrzéssel lezárt idôszakra vonatkozik<br />
a veszteség visszamenôleges elhatárolása, akkor az adóhatóságnál<br />
kezdeményezett eljárás keretében van mód e szabály érvényesítésére.<br />
Az adóhatóság ekkor határozatban ál<strong>lap</strong>ítja meg a<br />
veszteségelhatárolás mértékét, az adó a<strong>lap</strong>jának, illetve a fizetendô<br />
adónak az <strong>ös</strong>szegét.<br />
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadó<br />
megál<strong>lap</strong>ítására vonatkozó szabályok helyett az átalányadózást<br />
vagy az evát választja, akkor az átalányadózás ideje,<br />
illetve az eva hatálya alatt a nyilvántartott veszteség <strong>ös</strong>szegébôl<br />
20–20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.<br />
432. sor: Amennyiben Ön mezôgazdasági tevékenységet (is)<br />
folytató egyéni vállalkozó (de nem családi gazdaság keretében<br />
végzi ezt a tevékenységét) és 2007-ben e tevékenysége veszteséges<br />
(397. sor adata), úgy a 2007. évben keletkezett veszteség<br />
<strong>ös</strong>szegét visszamenôleg 2005. és a 2006. évekre is elszámolhatja,<br />
ha ezekben az években volt e tevékenységébôl adóköteles<br />
jövedelme.<br />
Ha az egyéni vállalkozásában nem csak mezôgazdasági tevékenységet<br />
folytat, akkor az <strong>ös</strong>szes egyéni vállalkozói jövedelmébôl<br />
csak a mezôgazdasági tevékenység arányában megál<strong>lap</strong>ított<br />
részre alkalmazhatja a visszamenôleges veszteségelhatárolást. A<br />
mezôgazdasági tevékenység arányát az ebbôl származó vállalkozói<br />
bevételnek az <strong>ös</strong>szes vállalkozói bevétellel való elosztásával<br />
kell megál<strong>lap</strong>ítani.<br />
433. sor: Ebbe a sorba a 397. sor <strong>ös</strong>szegét írja be, vagy ha<br />
ebbôl a 432. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a<br />
fennmaradó rész kerülhet (a 397. sor <strong>ös</strong>szegének a 432. sor<br />
<strong>ös</strong>szegét meghaladó része).<br />
434. sor: Ebben a sorban a korábbi évekrôl áthozott veszteségének<br />
azt az <strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetnie, amelyet a 2007. évi<br />
jövedelmével szemben nem számolt el. A még el nem számolt<br />
elhatárolható veszteséget a „c” oszlopba, ebbôl a tevékenység<br />
megszüntetésének idôpontjáig elhatárolható veszteség <strong>ös</strong>szegét a<br />
„b” oszlopba írja be. Amennyiben a korábbi években keletkezett<br />
veszteség elhatárolásához az adóhatóság engedélye kellett, akkor<br />
annak <strong>ös</strong>szegét csak akkor írhatja be e sorba, ha az adóhatóság<br />
az engedélyt megadta a veszteség továbbvitelére. Ha nem kért<br />
engedélyt, akkor a veszteség <strong>ös</strong>szegét nem veheti figyelembe e<br />
sor kitöltésénél.<br />
435. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopában a 433–434. sorok „c”<br />
oszlopaiba írt adatokat <strong>ös</strong>szesítse. E sor „b” oszlopába a 433. sor<br />
„c” és a 434. sor „b” oszlopába írt adatokat írja be <strong>ös</strong>szesítve.<br />
Egyéb adatok<br />
436. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-jén rendelkezésre<br />
álló – leltár szerinti – anyag, árukészlet, félkész és késztermék<br />
nyitó értékét kell szerepeltetni, egyezôen a 2006. évi 0653-as<br />
bevallásban közölt zárókészlet <strong>ös</strong>szegével.
437. sor: A 2007. december 31-én felvett leltár szerinti –<br />
vásárolt és saját termelésû – anyag, árukészlet, félkész és késztermék<br />
értékét tartalmazza ez a sor.<br />
438. sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak<br />
átlagos létszámát és a részükre kifizetett jövedelem bruttó<br />
<strong>ös</strong>szegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy ál<strong>lap</strong>ítható meg,<br />
hogy az <strong>ös</strong>szes foglalkoztatási hónap számát el kell osztani<br />
12-vel). A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell<br />
két tizedes jegyig. (Például, ha 3 fô alkalmazott <strong>ös</strong>szes foglalkoztatási<br />
ideje 20 hónap, akkor az átlagos létszám 20 : 12 = 1,66. Ez<br />
kerekítve 2. Ezt a számot a „b” oszlopba kell beírni.)<br />
439. sor: Ebbe a sorba a segítô családtagok átlagos létszámát<br />
és a részükre kifizetett jövedelem bruttó <strong>ös</strong>szegét írja be. Az átlagos<br />
létszámot a 438. sornál leírtak szerint ál<strong>lap</strong>ítsa meg.<br />
440. sor: Ebbe a sorba a 371. sor <strong>ös</strong>szegébôl a 2007. évben<br />
folyósított területa<strong>lap</strong>ú támogatás, az egyéb jogcímen folyósított,<br />
valamint a költségek fedezetére és fejlesztési célra folyósított<br />
támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be.<br />
A 441–443. sorokat a választott adózási módtól függetlenül<br />
ki kell tölteni.<br />
441. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába a 2007. évben költségek<br />
fedezetére és fejlesztési célra elôre folyósított támogatás<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be.<br />
442. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési<br />
célra 2007. január elsejét megelôzôen folyósított támogatás<br />
<strong>ös</strong>szegének még fel nem használt részét kell beírni. E sorba<br />
jellemzôen akkor kerülhet adat, amennyiben a támogatás <strong>ös</strong>szegét<br />
elôre folyósították.<br />
443. sor: Ebbe a sorba a 2007. évben utólag folyósított támogatás<br />
<strong>ös</strong>szegét írja be, amennyiben azt nem tekintette bevételnek.<br />
Ilyen esetben a támogatott cél szerinti kiadásának a támogatás<br />
<strong>ös</strong>szegével fedezett részét költségként nem veheti figyelembe.<br />
444. sor 21 : Ha Ön korábban a vállalkozói jövedelem szerinti<br />
adózást alkalmazta, de jelenleg az átalányadózás szabályai<br />
szerint adózik, akkor ebbe a sorba, az adóa<strong>lap</strong>ba be nem számító<br />
bevételként nyilvántartott készletérték <strong>ös</strong>szegét szerepeltesse. Ezt<br />
a szabályt kell alkalmaznia akkor is, ha 2007. december 20-áig<br />
bejelentkezett az eva hatálya alá. A készletek értékét az egyéni<br />
vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok<br />
szerint kellett megál<strong>lap</strong>ítania.<br />
445. sor: Ebbe a sorba az adóév során elszámolt leltárhiány,<br />
selejt, káresemény miatt megsemmisült készlet beszerzési értékét<br />
írja be.<br />
446. sor: Ebbe a sorba az egyéni vállalkozói tevékenységére<br />
tekintettel külföldön megfizetett adó 2007. évi <strong>ös</strong>szegét írja be. A<br />
külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az adóév utolsó<br />
napján érvényes devizaárfolyamának a<strong>lap</strong>ulvételével kell Ft-ra<br />
átszámítani.<br />
Ha az adót olyan pénznemben ál<strong>lap</strong>ították meg, amely nem<br />
szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-<strong>lap</strong>ján, akkor az MNB<br />
által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban<br />
megadott árfolyamot kell a Ft-ra történô átszámításhoz figyelembe<br />
venni.<br />
Nem vehetô figyelembe külföldön megfizetett adóként az az<br />
<strong>ös</strong>szeg, amely törvény, nemzetközi szerzôdés rendelkezése viszonosság<br />
vagy külföldi jog a<strong>lap</strong>ján a jövedelem után fizetett adó<br />
<strong>ös</strong>szegébôl a magánszemély részére visszajár.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 77<br />
A kisvállalkozói kedvezmény részletezô adatai<br />
(<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-04-es <strong>lap</strong>)<br />
Mielôtt a 449–458. sorok adatait kitölti, olvassa el a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-<br />
05-<strong>ös</strong> <strong>lap</strong> kitöltéséhez fûzött útmutatót a csekély <strong>ös</strong>szegû (de<br />
minimis) támogatásra vonatkozó tudnivalókról is. E tudnivalók<br />
ismeretében tudja megál<strong>lap</strong>ítani (eldönteni), hogy Ön érvényesítheti-e,<br />
és ha igen, akkor mekkora <strong>ös</strong>szegben a kisvállalkozói kedvezményt.<br />
A kisvállalkozói kedvezmény<br />
érvényesítésének részletes szabályai 22<br />
Ha az egyéni vállalkozó 250 fônél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat<br />
(vagy alkalmazott nélkül folytatja tevékenységét), akkor az<br />
egyéni vállalkozásból származó bevételét csökkentheti a kisvállalkozói<br />
kedvezmény címén elismert beruházások értékével, amely<br />
nem lehet több, mint a bevételek és az elismert költségek különbsége,<br />
de legfeljebb évi 30 000 000 Ft.<br />
A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet<br />
közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett,<br />
kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak<br />
adóévi együttes beruházási költségének (ideértve az ilyen eszköz<br />
beszerzésére, elôállítására fordított, az adóévben költségként elszámolt<br />
kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül<br />
szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési<br />
leírás a<strong>lap</strong>ját növelô kiadásként elszámolt felújítási költségének<br />
együttes <strong>ös</strong>szege lehet.<br />
Beruházási költség nem vehetô figyelembe, az e rendelkezés<br />
alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási idôn belül cserébe<br />
kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserébe visszaadott<br />
tárgyi eszközre, szellemi termékre a kisvállalkozói kedvezményt<br />
érvényesítette –, valamint az üzemkörön kívüli ingatlan és<br />
ültetvény esetén. A tárgyi eszközök közül az ingatlan, valamint a<br />
leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazási szabályai szerinti gép,<br />
berendezés, felszerelés, jármû, míg a nem anyagi javak közül a<br />
szellemi termék vehetô figyelembe.<br />
A kisvállalkozói kedvezmény <strong>ös</strong>szege a tárgyévi bevételek és<br />
a tárgyévben elszámolható költségek különbsége a<strong>lap</strong>ján ál<strong>lap</strong>ítható<br />
meg. A tárgyévben elszámolható költségek részét képezi a<br />
kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>ját képezô, az üzembe helyezett<br />
tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás <strong>ös</strong>szege is.<br />
A kedvezmény érvényesítésének a 30 000 000 Ft-os korláton<br />
belül további kettôs korlátja van, ugyanis a kedvezmény <strong>ös</strong>szege<br />
nem lehet több a bevételek és a költségek különbségénél, és<br />
nem lehet több a kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgáló beruházási költség<br />
<strong>ös</strong>szegénél sem. E kiadások közé kell sorolni azokat a tárgyi<br />
eszközöket is, amelyek egyedi beszerzési ára 100 000 Ft alatt van.<br />
Beruházási költségnek a számla szerinti beszerzési árat kell tekinteni,<br />
függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ez azt jelenti,<br />
ha a bevétel például 10 000 000 Ft, a költség 7 600 000 Ft és a<br />
tárgyi eszközök beszerzési ára 2 000 000 Ft, akkor kisvállalkozói<br />
kedvezmény címén a 2 000 000 Ft levonható, mivel a beruházás<br />
költsége kevesebb a bevételek és a költségek (10 000 000 Ft –<br />
7 600 000 Ft = 2 400 000 Ft) különbségénél. A példabeli esetben<br />
a jövedelem 400 000 Ft.<br />
[A példánknál maradva – egyéni vállalkozásból származó éves<br />
jövedelem megál<strong>lap</strong>ításakor –, ha az egyéni vállalkozónak a kisvállalkozói<br />
kedvezmény levonása után 400 000 Ft jövedelme<br />
marad és a korábbi évrôl áthozott vesztesége 100 000 Ft, akkor a<br />
vállalkozói adóa<strong>lap</strong> 300 000 Ft, mely után az adó 10 és/vagy 16%.<br />
Ennek az adónak az <strong>ös</strong>szege csökkenthetô tovább a kisvállalkozói<br />
adókedvezménnyel.]<br />
E kedvezmény alkalmazhatósága azt is jelenti, hogy az „elsô”<br />
tulajdonosok által megvalósuló beruházásokat kedvezményezi a<br />
törvény. A mások által korábban használatba vett üzlet, mûhely,<br />
használt személygépkocsi vásárlására fordított kiadás nem képezi<br />
21 2002. évi XLIII. tv. 17. § (2); 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 51. § (4) bekezdés 22 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 49/B. § (6) bekezdés d) pont, (12)-(14), (17) bekezdések
78<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
a kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>ját. A korábban még használatba<br />
nem vett fordulat teljesen új eszközt feltételez, amelynek<br />
értelemszerûen a külföldrôl behozott használt gépek, berendezések<br />
sem felelnek meg.<br />
A jármû abban az esetben szolgálja a tevékenységet közvetlenül,<br />
ha az a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység<br />
folytatásához szorosan kapcsolódik és – mindkét esetben – a vállalkozás<br />
azt a tevékenységéhez rendszeresen (nemcsak egy-egy<br />
esetben) használja, továbbá, ha a végzett tevékenység a jármû<br />
használata nélkül a szokásos módon nem folytatható. A vállalkozási<br />
tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú<br />
tárgyi eszköznek minôsül a korábban még használatba nem vett<br />
személygépkocsi is.<br />
A személygépkocsik közül azok szolgálnak a kisvállalkozói<br />
kedvezmény szempontjából kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi<br />
eszköznek, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát<br />
képezik és amelyeket az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzéssel,<br />
sem személyes használattal <strong>ös</strong>szefüggésben nem<br />
üzemeltet. A személygépkocsi akkor képezi a vállalkozói tevékenység<br />
tárgyát, ha azt pl. bérbeadás céljából vásárolják. Ebbôl az<br />
is következik, hogy az autókereskedô esetében a személygépkocsik<br />
beszerzési ára nem képezheti a kedvezmény a<strong>lap</strong>ját, mivel az<br />
ebben az esetben árunak minôsül.<br />
Az Szja tv. hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a többi személygépkocsira is érvényesíthetô,<br />
ennek azonban az a feltétele, hogy a cégautó adót a kedvezmény<br />
igénybevételét követôen legalább négy éven át meg kell fizetni. Így<br />
például, ha a kiskereskedô egyéni vállalkozó új személygépkocsit<br />
vásárol 2007-ben és a kisvállalkozói kedvezményt igénybe veszi,<br />
ez egyben azt is jelenti, hogy a cégautó adót a kedvezmény érvényesítését<br />
követô 4 adóévben meg kell fizetnie.<br />
A telek vásárlására fordított <strong>ös</strong>szeg nem képezi a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>ját!<br />
Amennyiben az egyéni vállalkozó új lakóingatlant vásárol bérbeadás<br />
céljából és az egyéni vállalkozói tevékenységei között az<br />
ingatlan hasznosítás szerepel, a beruházási érték a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgálhat.<br />
A kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgáló üzemkörön belüli ingatlanok<br />
körébe jellemzôen az üzlethelyiség, a mûhely, a raktár sorolható.<br />
Az üzemkörön kívüli ingatlanok23 beszerzési ára nem szolgál a<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>jául.<br />
A kisvállalkozói kedvezmény végleges érvényesítésének általános<br />
– idôhatárhoz kötött – korlátai vannak. Ha a kisvállalkozói kedvezmény<br />
érvényesítésének évét követô negyedik adóév utolsó<br />
napjáig a továbbiakban felsorolt esetek bármelyike bekövetkezik –<br />
az idevágó rendelkezések szerint elrendelt idôpontban – az eszközhöz<br />
kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény címén levont <strong>ös</strong>zszeg<br />
kétszeresének 18, 16, illetve 10%-át kell megfizetni vállalkozói<br />
személyi jövedelemadó címén.<br />
Amennyiben tehát:<br />
– az eszköz üzembe helyezésére négy éven belül nem kerül sor<br />
(kivéve, ha annak oka elháríthatatlan külsô ok miatti megrongálódás),<br />
akkor a kisvállalkozói kedvezmény <strong>ös</strong>szegébôl az eszközhöz<br />
kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követô<br />
negyedik adóévre vonatkozó adókötelezettségnél kell figyelembe<br />
venni;<br />
– az eszköz már az üzembe helyezéskor, használatba vételkor<br />
sem szolgált kizárólag üzemi célt, vagy nem közvetlenül a vállalkozási<br />
tevékenységet szolgálta, akkor a kisvállalkozói kedvezmény<br />
<strong>ös</strong>szegébôl az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe<br />
helyezés évének adókötelezettségénél kell figyelembe venni;<br />
– az eszközt az üzembe helyezést követôen, de 4 éven belül nem<br />
közvetlenül a vállalkozási tevékenységhez vagy nem kizárólag<br />
üzemi célúként használják, akkor a kisvállalkozói kedvezmény-<br />
23 1995. évi CXVII. törvény (Szja) 11. sz. melléklet II./1./aa) pontja<br />
24 Az Szja. tv. egyéni vállalkozókkal kapcsolatos rendelkezési közül az állami támogatásokra irányadó<br />
rendelkezések alkalmazásában, a következôk minôsülnek de minimis támogatásnak: A 49/B. § (6)<br />
bekezdésének cb) pontja 2005. évtôl [az a<strong>lap</strong>kutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti<br />
fejlesztés]; d) pontja 2004. évtôl [kisvállalkozói kedvezmény], <strong>ös</strong>szefüggésben a (9)-(10) bekezdés-<br />
bôl az eszközhöz kapcsolódó részt az „átsorolás” évében kell az<br />
adókötelezettség megál<strong>lap</strong>ításánál figyelembe venni. Nem kell<br />
ezt a szabályt alkalmazni, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan<br />
külsô ok miatti megrongálódás következménye. (Személygépkocsi<br />
esetében ez azt is jelenti, hogy a cégautó adó fizetési<br />
kötelezettsége is megszûnik az egyéni vállalkozónak, ha a roncsolódás<br />
miatt a jármûvet kivonják a forgalomból.)<br />
– az eszköz – akár az üzembe helyezése, használatba vétele elôtt<br />
vagy utána, – de a kedvezmény igénybevételét követô négy<br />
éven belül – értékesítésre kerül (ideértve a természetbeni juttatás<br />
formájában történô átadást, az ellenszolgáltatás nélküli<br />
átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel,<br />
halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerzôdés szerinti feltételek<br />
teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), akkor a<br />
kisvállalkozói kedvezménybôl az eszközhöz kapcsolódó részt az<br />
értékesítés évében kell az adókötelezettség megál<strong>lap</strong>ításánál<br />
figyelembe venni.<br />
Az elôzô szabályok a következôket jelentik:<br />
– A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésekor a részletezô nyilvántartásban<br />
(pl. a tárgyi eszköz nyilvántartásban) meg kell jelölni,<br />
hogy melyek azok a tárgyi eszközök, szellemi termékek,<br />
amelyek tekintetében egy esetleges értékesítés, „átsorolás”<br />
eredményeképpen a kedvezmény kétszeres <strong>ös</strong>szegének adóját<br />
vissza kell fizetni.<br />
– A kedvezmény folyamatos beruházás esetén [pl. saját kivitelezésben<br />
megvalósuló beruházás esetén (üzlethelyiség építése,<br />
építtetése)] akkor is érvényesíthetô, ha az több adóévben valósul<br />
meg. Ez azt is jelenti, ha három év alatt valósul meg a beruházás<br />
és a kisvállalkozói kedvezményt mindegyik évben érvényesíti,<br />
akkor pl. a hatodik évben történô értékesítés esetén az<br />
elsô két évben igénybevett kedvezmény <strong>ös</strong>szegét már nem kell<br />
visszafizetni, mivel a kedvezmény visszafizetési kötelezettséget<br />
a kedvezmény igénybevételének idôpontjától kell vizsgálni.<br />
– A cégautó adó fizetési kötelezettségen az sem változtat, ha<br />
a következô adóévre az egyéni vállalkozó az átalányadózást<br />
választja.<br />
Mivel az átalányadózó elismert költséghányad szerint ál<strong>lap</strong>ítja<br />
meg jövedelmét, a cégautó adó költségek közötti érvényesítésére<br />
nem lesz módja. Nem kell viszont a cégautó adót megfizetnie a<br />
kedvezmény érvényesítését követôen annak az egyéni vállalkozónak,<br />
aki bejelentkezik az eva hatálya alá. Ha kikerül az eva hatálya<br />
alól 4 éven belül, akkor a hátralévô idôszakban a cégautó adó<br />
fizetési kötelezettség fennáll.<br />
– Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó átalányadózást<br />
választ és értékesíti vagy átsorolja pl. azt az üzlethelyiséget<br />
4 éven belül, amelyre kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe,<br />
akkor az üzlethelyiséghez kapcsolódó kedvezmény <strong>ös</strong>szegének<br />
kétszeresét ebben az esetben is vissza kell fizetnie. Ilyen esetben<br />
tehát nem csak az átalányadózás szerinti adót kell megfizetnie,<br />
hanem meg kell fizetnie az üzlethelyiséghez kapcsolódó kisvállalkozói<br />
kedvezmény címén levont bevétel kétszeresének 18, 16,<br />
illetve 10%-át is vállalkozói személyi jövedelemadó címén.<br />
– Részletfizetéssel, halasztott fizetéssel, pénzügyi lízing keretében<br />
átvett eszköznek a teljes beszerzési ára képezi a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>ját.<br />
– Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékcsökkenési<br />
leírás alá vonható, ez még nem jelenti azt, hogy a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>jául is szolgál. Pl. a cukrász esetében a hûtôszekrény<br />
nélkülözhetetlen a tevékenység folytatásához, de egy<br />
könyveléssel foglalkozó egyéni vállalkozó esetében a tevékenység<br />
hûtôszekrény nélkül is folytatható.<br />
449. sor: Ebben a sorban <strong>ös</strong>szesítse az egyéni vállalkozói<br />
bevételének az elismert költségeket meghaladó részét. (A 371. sor<br />
„c” oszlopának <strong>ös</strong>szegébôl vonja le a 395. sor „c” oszlopába írt<br />
sel; g) pontja 2005. évtôl [foglalkoztatási kedvezmény]; h) pontja 2005. évtôl [szabadalom, a használati-<br />
és formatervezési mintaoltalom megszerzése, fenntartása].<br />
A 49/B. § (9) bekezdése 2007. évre [vállalkozói személyi jövedelemadó csökkentése]. A 49/B. §<br />
(10) bekezdése 2006. évtôl [a 10%-os adómértékkel adózó vállalkozói adóa<strong>lap</strong> 6 %-a]. Az 55. §<br />
(2) bekezdése 2007. évre [átalányadó csökkentése].
<strong>ös</strong>szeget.) Ha a bevételét a költségei meghaladják, akkor a kisvállalkozói<br />
kedvezmény érvényesítésére nincs mód, a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-04-es<br />
<strong>lap</strong> nem tölthetô ki.<br />
450–455. sorok: Ezekben a sorokban szerepeltesse a kisvállalkozói<br />
kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgáló beruházásokra fordított kiadásait,<br />
ideértve a 100 000 Ft alatti egyedi értékû tárgyi eszközre, szellemi<br />
termékre fordított kiadásait is, ha az a kedvezmény a<strong>lap</strong>jául szolgál.<br />
456. sor: Ebben a sorban <strong>ös</strong>szesítse a 450–455. sorokba írt<br />
adatokat.<br />
457. sor: Ebbe a sorba – a kisvállalkozói kedvezmény a<strong>lap</strong>jául<br />
szolgáló <strong>ös</strong>szeget – legfeljebb 30 000 000 Ft-ot írhat, de a kedvezmény<br />
<strong>ös</strong>szege nem lehet több a beruházási költségnél (456.<br />
sor adata), és nem lehet több a bevételek és költségek különbségénél<br />
sem (449. sor adata).<br />
458. sor: Ebbe a sorba csak a ténylegesen figyelembe vehetô<br />
<strong>ös</strong>szeget írja be. Ezt kell a bevételt csökkentô tételek közé, a 382.<br />
sorba átírni.<br />
Adatok a csekély <strong>ös</strong>szegû (de minimis)<br />
támogatásokról 24<br />
(0653-<strong>15</strong>-05-<strong>ös</strong> bevallási <strong>lap</strong>)<br />
Ezen a <strong>lap</strong>on – 460–469. sorokban – kell feltüntetni az állami<br />
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a<br />
csekély <strong>ös</strong>szegû, de minimis (a továbbiakban: de minimis)<br />
támogatásnak minôsülô kedvezményeket.<br />
De minimis támogatások azok a csekély <strong>ös</strong>szegû támogatások,<br />
amelyeket jogszabály (pályázat) ilyenként nevesít. Ezeket a<br />
személyi jövedelemadóban, illetôleg közvetlen (pénzbeli) adórendszeren<br />
kívüli támogatás formájában lehet igénybe venni.<br />
2006 december 31-éig de minimis támogatásnak minôsültek25<br />
azok az egy vállalkozásnak juttatott – adórendszer keretében<br />
és az adórendszeren kívüli – támogatások, amelyek együttes<br />
<strong>ös</strong>szege bármely 3 egymást követô év, pontosan 3 x 365, azaz<br />
1095 nap alatt nem több, mint 100 000 eurónak megfelelô<br />
Ft-<strong>ös</strong>szeg.<br />
A 69/2001/EK rendelet 2006. december 31-ével hatályát<br />
vesztette. Ugyanakkor hat hónapos idôszakban tovább alkalmazható<br />
volt.<br />
Az Art. de minimis támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseit<br />
2007. május 21-éig, a fenti rendeletre hivatkozva határozta meg. A<br />
2007. évi XXXIX. törvény módosította az Art. rendelkezéseit oly<br />
módon, hogy 2007. január 1-jétôl de minimis támogatások az<br />
EK Szerzôdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra<br />
való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK (2006. december <strong>15</strong>-i)<br />
bizottsági rendelet a<strong>lap</strong>ján nyújtható támogatások. Elôfordulhat,<br />
hogy a visszamenôleges hatály miatt, az adózó számára az új<br />
szabály kedvezôbb lehet (200 000 euró felsô határ), ilyenkor a<br />
2006. évi bevallás önellenôrzéssel helyesbíthetô.<br />
A 2007. évtôl kezdôdôen a de minimis támogatás feltételei a<br />
következôk:<br />
De minimis lehet minden támogatás, ha azt jogszabály, jogszabályon<br />
a<strong>lap</strong>uló kiírás de minimisként nevesít. Csak az ún. transzparens<br />
támogatások esetén alkalmazható, azaz csak akkor, ha<br />
elôre meghatározható a támogatás pontos <strong>ös</strong>szege (pl.: ilyen az<br />
adó, illetve adóa<strong>lap</strong> kedvezmény). A de minimis támogatás bár-<br />
25 Az Európai Köz<strong>ös</strong>séget létrehozó Szerzôdés 87. és 88. cikkének a csekély <strong>ös</strong>szegô támogatásokra<br />
való alkalmazásáról szóló 69/2001/EK (2001. január 12.) Bizottsági rendelettel <strong>ös</strong>szhangban.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 79<br />
mely három adóévben, legfeljebb 200 000 eurónak megfelelô<br />
Ft- <strong>ös</strong>szeg lehet, kivéve a szállítási ágazatban, ahol bármely három<br />
adóévben legfeljebb 100 000 eurónak megfelelô Ft <strong>ös</strong>szeg<br />
lehet. Abban az esetben, ha a vállalkozás egyéb tevékenységei<br />
mellett, akár csak részben is végez szállítási szolgáltatási tevékenységet,<br />
kizárólag a 100 000 eurós értékhatárig részesülhet de<br />
minimis támogatásban. Az érvényesíthetô <strong>ös</strong>szes támogatási<br />
<strong>ös</strong>szeget az <strong>ös</strong>szes de minimis támogatás a<strong>lap</strong>ján kell meghatározni.<br />
Azonos költséghez – eltérôen a régi EK rendelettôl – adott<br />
de minimis támogatást, más állami támogatásokkal kumuláltan kell<br />
figyelembe venni.<br />
Az új szabályozás szerint adóévben (és nem naptári napokban)<br />
kell a támogatás maximálisan igénybe vehetô <strong>ös</strong>szegét meghatározni.<br />
A három adóév <strong>ös</strong>szeszámításának kiindulásánál mindig<br />
az aktuális adóév a harmadik év. A hároméves idôszakot ún.<br />
gördülô módszerrel kell megál<strong>lap</strong>ítani, azaz mindig az aktuális<br />
adóévhez képest kell az elôzô két adóév de minimis támogatásait<br />
<strong>ös</strong>szeszámítani. (Például a 2007. évben a 2005. és 2006. évrôl<br />
benyújtott bevallás de minimis támogatásait kellett levonnia a<br />
200 000 eurós határ <strong>ös</strong>szegbôl, hogy a 2007. évben érvényesíthetô<br />
de minimis <strong>ös</strong>szegét megkapja. A 2008. évben érvényesíthetô<br />
„keret” kiszámításakor a 2006. és 2007. évrôl benyújtott bevallás<br />
de minimis tábláit kell felhasználni.) Amennyiben egy de minimis<br />
támogatás érvényesítésével 3 éven belül túllépné a vállalkozás a<br />
megengedett <strong>ös</strong>szeghatárt, ez esetben ez a támogatás részben<br />
sem érvényesíthetô. A támogatástartalmat kell egybeszámítani,<br />
ezért a táblában több számításra van mód attól függôen,<br />
hogy adóa<strong>lap</strong>ot érint vagy adókedvezményként lehet figyelembe<br />
venni a támogatást. Azonos költséghez egybe kell számítani a<br />
kapott állami támogatás és a de minimis <strong>ös</strong>szegét (kumuláció).<br />
Ez azt jelenti, hogy ha ilyen beruházáshoz akar az egyéni vállalkozó<br />
de minimis támogatást igénybe venni, akkor az állami<br />
támogatás és a de minimis <strong>ös</strong>szege együttesen nem haladhatja<br />
meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást. [Azaz<br />
azt a %-ot, amely megmutatja, hogy egy adott egységnyi<br />
beruházáshoz maximum hány % támogatás vehetô igénybe.]<br />
Az EK rendeletben említett regionális támogatási térképet a<br />
85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza. 26<br />
Ha az egyéni vállalkozó az Szja. tv. szerint kisvállalkozónak<br />
minôsül, úgy 2007. január 1-jétôl a támogatás intenzitás 20 százalékponttal,<br />
ha középvállalkozás 10 százalékponttal növelt értéke a<br />
régióra meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kisvállalkozás a<br />
szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg.<br />
(Például a kisvállalkozás Budapesten kíván a beszerzett gépéhez<br />
támogatást elszámolni, úgy az állami támogatás és a de minimis<br />
együtt, azaz a támogatási intenzitás (25+20) 45%.<br />
A támogatás megszerzésének idôpontja:<br />
– adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a támogatás<br />
igénybevételi jogának a kedvezményezettre ruházásának<br />
idôpontja, azaz a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat<br />
kelte (a támogatás megítélése).<br />
– az adórendszeren belüli támogatások esetén: az adóbevallás<br />
benyújtásának a napját kell a de minimis támogatás megszerzési<br />
idôpontjának tekinteni.<br />
A forintban megál<strong>lap</strong>ított támogatástartalom<br />
átszámítása euróra:<br />
– az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás esetén: a<br />
forintérték az adott támogatás megítélése adóévében érvényes<br />
referencia rátával számított jelenértéken meghatározott <strong>ös</strong>szeg,<br />
amelyet a támogatási kérelem benyújtásának napját megelôzô<br />
hónap utolsó napján érvényes, a Magyar <strong>Nemzeti</strong> Bank által<br />
jegyzett devizaárfolyamon kell euróra átszámítani,<br />
26 Magyarország esetében 2007. január 1-jétôl a következô támogatás intenzitások érvényesek:<br />
Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl esetében 50%; Közép-Dunántúl<br />
esetében 40 %; Nyugat-Dunántúl és Pest megye esetében 30%; Budapest esetében 25%.
80<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
– az adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történô<br />
átszámítás a<strong>lap</strong>ja az adóbevallással érintett üzleti év utolsó<br />
napján érvényes, a Magyar <strong>Nemzeti</strong> Bank által jegyzett devizaárfolyam.<br />
Figyelem! Az új rendelet hatálya eltér a korábbitól. 27 Ez a<strong>lap</strong>ján<br />
a szállítási ágazatot korábban kizáró, 2006. december 31-éig hatályos<br />
rendelethez képest az új rendelet nem zárja ki a támogatásra<br />
jogosultak körébôl a szállítási ágazatban mûködô vállalkozásokat,<br />
csak korlátozza a támogatások érvényesítését (100 000 eurós<br />
maximum <strong>ös</strong>szeg, illetve nem vehetô igénybe a kedvezmény a<br />
teherszállító jármûvek megvásárlására, ha a vállalkozás a kereskedelmi<br />
fuvarozás terén mûködik).<br />
A mezôgazdaság területén az új rendelet meghatározza a<br />
mezôgazdasági termékek feldolgozásának fogalmát. Függetlenül<br />
attól, hogy az a<strong>lap</strong>anyag és a végtermék is szerepel az EK Szerzôdés<br />
I. számú mellékletében, ha az nem minôsül mezôgazdasági<br />
termék elsôdleges elôállításának, nem vehetô igénybe a de<br />
minimis támogatás. A halászatra külön de minimis támogatás<br />
alkalmazható, mely az 1860/2004-es rendelet (2005. január 1-jétôl,<br />
2008. december 31-éig hatályos).<br />
A közvetlen támogatás támogatástartalmát az EK-Szerzôdés<br />
87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos<br />
eljárásról és a regionális támogatási térképrôl szóló<br />
85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet, illetve a támogatás a<strong>lap</strong>jául szolgáló<br />
jogszabály a<strong>lap</strong>ján kell meghatározni.<br />
A táblázat kitöltése<br />
Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több<br />
oszlop adata is kitöltött lehet. Az egyes sorok kitöltésénél meghatározó<br />
az igénybevétel napja szerinti tételes idôrendi felsorolás.<br />
Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Szja. tv. szerinti<br />
kedvezmény [a „d”–„k” oszlopok] egy sorban jelölendô.<br />
„a” oszlop:<br />
Valamennyi, 2007. évben igénybe vett de minimis támogatás<br />
idôpontját kell feltüntetni. Az igénybevétel napjaként az Szja. tv.<br />
szerinti kedvezményeknél az adóbevallás benyújtásának a napját,<br />
míg a közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások esetében a<br />
támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a támogatás<br />
megítélését) kell figyelembe venni.<br />
Ezt a táblát tehát abban az esetben kell kitöltenie, ha 2007. évben<br />
érvényesít de minimis támogatás(oka)t. Tekintettel a gördülô<br />
módszer alkalmazására, a 2005. és/vagy a 2006. évi bevallása de<br />
minimis adatait vegye figyelembe a 2007. évben érvényesíthetô de<br />
minimis <strong>ös</strong>szegének kiszámításánál!<br />
Amennyiben Ön a 2007. évi bevallásában nem vesz/nem vehet<br />
igénybe az Szja. tv. szerinti (egyetlen jogcímen sem) de minimis<br />
támogatást, akkor ezt a táblát nem kell kitöltenie.<br />
Az adórendszeren kívüli, valamint az adórendszer keretében<br />
igénybe vett de minimis támogatások <strong>ös</strong>szege egy sorban (egymás<br />
mellett) nem szerepeltethetô, kivéve azt a véletlenszerû esetet,<br />
ha a kettô igénybevételének a napja egybeesik, azaz a bevallás<br />
benyújtásának a napján kap az adózó adórendszeren kívüli<br />
támogatást is.<br />
„b” és „c” oszlopok:<br />
A 2007. évben kapott, közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások<br />
– a jelen bevallás benyújtásának napjáig megítélt, igénybe<br />
vett, és a 2005. és/vagy 2006. évrôl benyújtott bevallásban nem<br />
szereplô – <strong>ös</strong>szegeit egyenként, a támogatás igénybevételének<br />
idôpontja szerint, külön-külön sorokban a „c” oszlopban forintban,<br />
és euróban a „b” oszlopban kell szerepeltetni.<br />
27 Nem terjed ki az új rendelet hatálya a 104/200/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó halászathoz<br />
vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végzô vállalkozásoknak nyújtott támogatásokra;<br />
a Szerzôdés I. mellékletében felsorolt mezôgazdasági termékek elsôdleges termelésével foglalkozó<br />
vállalkozásoknak nyújtott támogatásra; a Szerzôdés I. mellékletében felsorolt mezôgazdasági<br />
termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékenykedô vállalkozásoknak nyújtott támogatás-<br />
„d” és „e” oszlopok:<br />
Az Szja. tv. szerinti, 2007. évi bevételt csökkentô tételek<br />
együttes <strong>ös</strong>szegének támogatástartalma megnevezésû oszloppárban<br />
(euró/Ft) kell feltüntetni külön-külön sorokban a bevételt<br />
csökkentô tételek, 2007. adóévrôl benyújtott bevallásban szerepeltetett<br />
adatok együttes <strong>ös</strong>szegének 16%-át, vagy – a sávos adófizetési<br />
kötelezettség alkalmazása esetén – a 10/16%-át.<br />
Az „e” oszlopban forintban, a „d” oszlopban az euróban meghatározott<br />
<strong>ös</strong>szegét.<br />
Ne felejtse el, az igénybevétel napjaként mindig a bevallás<br />
benyújtásának a napját kell megjelölni az „a” oszlopban.<br />
De minimis támogatásnak minôsülô bevételt csökkentô jogcímek<br />
és azok támogatás tartalma:<br />
„a” oszlop csökkentô jogcímek „e” oszlop<br />
2007. adóévi bevallás Szja tv.49/B. § (6) bek. c, d, g, h, (21)<br />
benyújtásának napja bekezdés · x 16%<br />
Vagy · -ból az 5 M Ft-ig x 10%<br />
+ 5 M Ft feletti rész x 16%<br />
„f” és „g” oszlopok:<br />
Az Szja. tv. szerinti kisvállalkozások adókedvezményének<br />
<strong>ös</strong>szege oszlop-párban (euró/forint) az az adózó tüntessen fel adatot,<br />
aki az Szja tv. 13. számú melléklete szerint a 2007. adóévrôl<br />
benyújtott bevallásban (amennyiben a szerzôdést 2003. december<br />
31. után kötötték) igénybe vette a de minimis támogatásnak minôsülô<br />
kisvállalkozások adókedvezményét. Az adókedvezmény(ek)<br />
<strong>ös</strong>szegét a „g” oszlopban forintban, és az euróban meghatározott<br />
<strong>ös</strong>szegét az „f” oszlopban kell szerepeltetni.<br />
„h” és „i” oszlopok:<br />
Az Szja. tv. 11. számú mellékletének II/2. pontja szerinti<br />
<strong>ös</strong>szeg megnevezésû oszlop-párban (euró/Ft) kell szerepeltetetni<br />
a hivatkozott törvényhely a<strong>lap</strong>ján, a 2007. adóévrôl benyújtott<br />
bevallásban az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében<br />
100%-os értékcsökkenésként figyelembe vett bekerülési érték<br />
1%-át, illetve jármû esetén 3%-át. Ennek <strong>ös</strong>szegét az i) oszlopban<br />
forintban, és euróban a „h” oszlopban kell megadni. Ide adatot<br />
csak azok írjanak, akik azt választják, hogy az így meghatározott<br />
támogatástartalmat de minimisként (és nem másként) veszik<br />
számba. Akik e jogcímen a kedvezményt a 70/2001/EK rendelet<br />
4. cikkében foglaltakkal <strong>ös</strong>szhangban veszik figyelembe, ezt a<br />
tényt a <strong>0753</strong>-03-as <strong>lap</strong> 312. sorában „X”-szel jelöljék.<br />
„j” és „k” oszlopok:<br />
Az Szja. tv. 49/B. § (9) és (10) bekezdése, valamint az 55. §<br />
(2) bekezdése szerinti <strong>ös</strong>szeg megnevezésû oszlop-párban szerepeltesse<br />
– a 2007. adóévrôl benyújtott bevallásban a 10/16%-os<br />
sávos adófizetés választása esetén – a kedvezményes kulcs (a<br />
vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ból 5 millió Ft-ig a 10%-os adókulcs) alkalmazása<br />
következtében kiesô 6 százalék adó <strong>ös</strong>szegét (amely legfeljebb<br />
300 e Ft lehet).<br />
Itt kell feltüntetnie a 2007. évre alkalmazható (a 404. és a 429. sorból)<br />
adókedvezmény <strong>ös</strong>szegét, mely a regisztrációra kötelezett<br />
egyéni vállalkozók esetében az állandó képviselô részére a 2007.<br />
évben igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében<br />
fizetett, költségként elszámolt díj <strong>15</strong>%-a (feltétel: az egyéni vállalkozásból<br />
származó adóévi bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg);<br />
a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésû számítástechnikai<br />
gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési leírás és<br />
az igénybevett Internet szolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége<br />
együttes <strong>ös</strong>szegének 10%-a, amennyiben az egyéni vállalkozó<br />
a)regisztrációra kötelezett személy, de nem veszi igénybe az állandó<br />
képviselô szolgáltatását és a bevétele nem haladja meg a<br />
4 millió Ft-ot;<br />
ra (ha a támogatás <strong>ös</strong>szege az elsôdleges termelôtôl beszerzett vagy az érintett vállalkozások által<br />
forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége a<strong>lap</strong>ján kerül rögzítésre, vagy ha a támogatás az<br />
elsôdleges termelôknek történô teljes vagy részleges továbbítástól függ); az exporttal kapcsolatos<br />
tevékenységek támogatására (exportált mennyiséggel, értékesítési hálózat kialakításával és<br />
mûködésével, exporttevékenységgel <strong>ös</strong>szefüggésben felmerülô egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül
)állandó képviselô, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységébôl<br />
származó adóévi bevétele a 25 millió Ft-ot nem<br />
haladja meg.<br />
A tevékenységét az adóévben megkezdô egyéni vállalkozó<br />
esetében a tevékenység egy napjára esô átlagos napi bevétel<br />
365 napra számított <strong>ös</strong>szege az irányadó az adókedvezmény<br />
számításánál. Ezt az <strong>ös</strong>szeget kell a „k” oszlopban Ft-ban, a „j”<br />
oszlopban euróban feltüntetni. (Példa a példatárban található.)<br />
A saját termékek, a<strong>lap</strong>anyagok szállításához a de minimis<br />
támogatás érvényesíthetô. Azok a vállalkozások, amelyek belföldi<br />
közúti áruszállítási tevékenységet is folytatnak és e tevékenységükhöz<br />
kapcsolódó költségeiket egyértelmûen el tudják különíteni<br />
egyéb tevékenységüktôl, részesülhetnek erre tekintettel de<br />
minimis adóa<strong>lap</strong>-, adókedvezményben.<br />
A kiegészítô tevékenységet folytatónak<br />
minôsülô egyéni vállalkozót terhelô járulék<br />
(A <strong>0753</strong>-16-os <strong>lap</strong> kitöltése) 28<br />
Kiegészítô tevékenységet folytatónak minôsül az az egyéni<br />
vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként29<br />
folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülô személy,<br />
aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.<br />
A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2007. január<br />
1-jétôl 2007. március 31-éig bezárólag 16%-os mértékû<br />
egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. 2007. április<br />
1-jétôl az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9%. A járulék<br />
a<strong>lap</strong>ja az e tevékenységbôl származó vállalkozói kivét, átalányadózó<br />
esetén az átalányadó a<strong>lap</strong>ját képezô jövedelem. 2007. április<br />
1-jétôl a kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a<br />
járuléka<strong>lap</strong>ot képezô jövedelme után 8,5%-os mértékû nyugdíjjárulékot<br />
is köteles fizetni. A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni<br />
vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti idôszakra<br />
is választhatja a nyugdíjjárulék megfizetését.<br />
Figyelem! A kiegészítô tevékenységet folytató egyéni vállalkozó<br />
magánnyugdíjpénztár tagsága esetén is 8,5% nyugdíjjárulékot fizet!<br />
470. sor: A 16%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék<br />
a<strong>lap</strong>ja<br />
Az egészségügyi szolgáltatási járulék a<strong>lap</strong>ja a vállalkozói kivét<br />
<strong>ös</strong>szege, vagy az átalányadó a<strong>lap</strong>ja. Kiegészítô tevékenységet folytató<br />
egyéni vállalkozó kiesô idôvel nem csökkenthet járuléka<strong>lap</strong>ot!<br />
kapcsolatos támogatások); az import áruk helyett hazai áru használatától függô támogatás;<br />
az 1407/2002/EK rendelet értelmében a szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozásoknak<br />
nyújtott támogatásra; a kereskedelmi fuvarozás terén mûködô vállalkozások számára teherszállító<br />
jármûvek megvásárlására nyújtott támogatásra; nehéz helyzetben lévô vállalkozásoknak nyújtott<br />
támogatásra.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 81<br />
471. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék <strong>ös</strong>szege<br />
(16%)<br />
Ebbe a sorba a 2007. január 1-jétôl március 31-éig terjedô idôszakra<br />
vonatkozó – a 470. sorban feltüntetett járuléka<strong>lap</strong> után<br />
kiszámított – 16%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék<br />
<strong>ös</strong>szegét kell beírni.<br />
Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási A<strong>lap</strong>ot<br />
megilletô bevételek számla<br />
472. sor: A 9%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék<br />
a<strong>lap</strong>ja<br />
Az egészségügyi szolgáltatási járulék a<strong>lap</strong>ja a vállalkozói kivét<br />
<strong>ös</strong>szege, vagy az átalányadó a<strong>lap</strong>ja. Kiegészítô tevékenységet<br />
folytató egyéni vállalkozó kiesô idôvel nem csökkenthet járuléka<strong>lap</strong>ot!<br />
473. sor: Az egészségügyi szolgáltatási járulék <strong>ös</strong>szege<br />
(9%)<br />
Ebbe a sorba a 2007. április 1-jétôl december 31-éig terjedô<br />
idôszakra vonatkozó – a 472. sorban feltüntetett járuléka<strong>lap</strong> után<br />
kiszámított – 9%-os mértékû egészségügyi szolgáltatási járulék<br />
<strong>ös</strong>szegét kell beírni.<br />
Számlaszám: 10032000-06056229 Egészségbiztosítási A<strong>lap</strong>ot<br />
megilletô bevételek számla<br />
474. sor: A nyugdíjjárulék a<strong>lap</strong>ja<br />
A nyugdíjjárulék a<strong>lap</strong>ja az e tevékenységbôl származó vállalkozói<br />
kivét, átalányadózó esetén az átalányadó a<strong>lap</strong>ját képezô<br />
jövedelem.<br />
475. sor: A nyugdíjjárulék <strong>ös</strong>szege (8,5%)<br />
2007. április 1-jétôl a kiegészítô tevékenységet folytató egyéni<br />
vállalkozó a járuléka<strong>lap</strong>ot képezô jövedelme után 8,5%-os mértékû<br />
nyugdíjjárulékot is köteles fizetni. A kiegészítô tevékenységet folytató<br />
egyéni vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e<br />
közötti idôszakra is választhatja a nyugdíjjárulék megfizetését.<br />
Az egyéni vállalkozásból származó<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum kiszámítása<br />
(a <strong>0753</strong>-17-es bevallási <strong>lap</strong>)<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum meghatározására vonatkozó<br />
módosítások 2007. július 1-jétôl léptek hatályba azzal, hogy az<br />
átmeneti rendelkezések szerint a 2007. évre a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó két<br />
lehetôség közül választhat annak meghatározására.<br />
Amikor a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong> 401-es sorát kitöltötte, meg kell<br />
vizsgálnia, hogy e sor adatával számolhat-e a továbbiakban az<br />
adózás utáni jövedelmének a megál<strong>lap</strong>ításakor. Ezt a számítást<br />
segíti a <strong>0753</strong>-17-es bevallási <strong>lap</strong> és annak segédtáblája.<br />
Abban az esetben, ha a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> 311. sorában (4)-es<br />
kódot használt, akkor e döntését e <strong>lap</strong> 25. sorának adatai a<strong>lap</strong>ján<br />
tudta meghozni.<br />
Amennyiben a <strong>0753</strong>-13-as bevallási <strong>lap</strong> 311. sorába 5-<strong>ös</strong> kódot<br />
írt, akkor e <strong>lap</strong>on a I-es vagy a II-es táblát ki kell töltenie.<br />
Ha a jövedelem-(nyereség)-minimumot arányosítással kívánja<br />
megál<strong>lap</strong>ítani, akkor a I-es, ha megosztással kívánja megál<strong>lap</strong>ítani,<br />
akkor a II-es táblát kell kitöltenie. Amennyiben a megosztást<br />
28 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 19. § (2), (4) bekezdések; 37. § (1) bekezdés<br />
29 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 4. § f) pontja
82<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
választja, úgy a <strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong> 23–25. sorai segítik a számítás<br />
elvégzését, továbbá azt, hogy melyik módszert válassza a jövedelem<br />
minimum megál<strong>lap</strong>ítására.<br />
Az ún. arányosítás módszerének alkalmazása esetén (I. tábla),<br />
a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong> 411. sor „b” oszlopában megál<strong>lap</strong>ított<br />
adóa<strong>lap</strong>ból az adóév elsô napjától június 30-áig számított naptári<br />
napoknak (2007. január 1. és június 30. közötti naptári napok száma<br />
181) a mûködése adóévi naptári napjaihoz (2007. január 1-jétôl<br />
december 31-éig eltelt naptári napok száma) viszonyított arányával<br />
meghatározott részhez kell hozzáadnia a 2007. adóév egészére<br />
megál<strong>lap</strong>ított jövedelem-(nyereség)-minimumnak a 2007. július<br />
1-jétôl az adóév utolsó napjáig számított naptári napoknak (2007.<br />
július 1-jétôl a december 31-éig eltelt naptári napok száma 184) a<br />
mûködés ideje adóévi naptári napjaihoz (2007. január 1-jétôl december<br />
31-éig eltelt naptári napok száma 365) viszonyított arányával<br />
meghatározott részt. Az arány kiszámítását kettô tizedes jegyre<br />
kell elvégezni. A Segédlet tábla kitöltésével az elôzô adatok könynyen<br />
elérhetôk.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum: a belföldi telephelyhez köthetô,<br />
eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások<br />
értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2%-a.<br />
(Példa a példatárban található.)<br />
A másik lehetôség, amikor megosztással, a számított jövedelem-(nyereség)-minimumok<br />
különbözete és a 2007. június<br />
30-áig képzôdött vállalkozói adó<strong>lap</strong> <strong>ös</strong>szegeként ál<strong>lap</strong>ítja meg<br />
(II. tábla) a jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szegét.<br />
Ennek során meg kell határozni a 2007. január 1-je és június<br />
30-a közötti idôszakra a vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ot. Ki kell számítani a<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szegét az adóév egészére, és a<br />
2007. január 1-je és június 30-a közötti idôszakra is. Az így kiszámított<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum különbözetét kell hozzáadni<br />
a már kiszámított vállalkozói adóa<strong>lap</strong>hoz. Használja a 23–25. sor<br />
adatait! (Példa a példatárban található.)<br />
I. tábla<br />
A 2007. évi vállalkozói adóa<strong>lap</strong> megál<strong>lap</strong>ítása<br />
az arányosítás módszerével<br />
Ezt a táblát akkor kell kitöltenie, ha a jövedelem-(nyereség)-minimumot<br />
arányosítással kívánja meghatározni. Ebben az esetben a<br />
<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es <strong>lap</strong>on a jövedelem levezetése a 2007. január<br />
1-jétôl december 31-éig terjedô idôszakra történik, az útmutató<br />
vonatkozó részei szerint.<br />
A belföldi telephelynek betudható<br />
bevételek <strong>ös</strong>szege<br />
1. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es <strong>lap</strong><br />
371. sora „b” oszlopának és 372-374. sorai „c” oszlopában feltüntetett<br />
bevételek együttes <strong>ös</strong>szegét kell beírnia.<br />
A belföldi telephelynek betudható,<br />
eladásra beszerzett áruk értéke<br />
2. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-je és a december 31-e<br />
közötti idôszak alatt a belföldi telephelyének betudható, eladásra<br />
beszerzett áruk értékének <strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetni.<br />
Eladott közvetített szolgáltatások értéke<br />
3. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-je és a december 31-e<br />
közötti idôszak alatt a belföldi telephelyének betudható, eladott<br />
közvetített szolgáltatások értékének <strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetni.<br />
Jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
számításának a<strong>lap</strong>ja<br />
4. sor: Ebben a sorban a „c” oszlopban kell kiszámítani a bevételbôl<br />
(1. sor „c” oszlopa) levonható (2. és 3. sor „b” oszlopaiban<br />
szereplô) <strong>ös</strong>szeget.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
5. sor: A jövedelem-(nyereség)-minimumnak a 4. sor „c” oszlopában<br />
feltüntetett <strong>ös</strong>szeg 2%-át kell tekinteni és e sor „c” oszlopába<br />
beírni.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szege<br />
2007. július elsejétôl<br />
6. sor: Ebbe a sorba a „b” oszlopba a július 1-jétôl az adóév utolsó<br />
napjáig számított napok és a mûködés adóévi napjainak arányával<br />
meghatározott jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szegét kell beírni.<br />
Az „a” oszlopban kéttizedes jegyre kerekítve kell közölni a kiszámított<br />
arányszámot. (Pl.: ha az egyéni vállalkozói tevékenységét<br />
szeptember 6-ától szüneteltette és október 6-án már újból megkezdi,<br />
a július 1-jétôl az év végéig eltelt mûködési napok száma <strong>15</strong>4. Az<br />
adóév mûködési napjainak száma (181 + 31 + 31 + 5 + 25 + 30 + 31)<br />
335. A napok aránya <strong>15</strong>4/335 = 0, 4597 ~ 0,46.)<br />
A kiszámított arányszámmal („a” oszlop) kell megszorozni az<br />
5. sor „c” oszlopában szereplô <strong>ös</strong>szeget és a szorzás eredményét<br />
kell e sor „b” oszlopába beírni.<br />
Vállalkozói adóa<strong>lap</strong> 2007. június 30-áig<br />
7. sor: E sor „b” oszlopa szolgál az adóév egészére megál<strong>lap</strong>ított<br />
vállalkozói adó<strong>lap</strong>ból kiindulva, az adóév elsô napjától június<br />
30-áig számított naptári napok és a mûködés adóévi naptári napjainak<br />
arányával számított <strong>ös</strong>szeg beírására.<br />
Az „a” oszlopban kéttizedes jegyre kerekítve kell közölni a kiszámított<br />
arányszámot. (Például, a 6. sornál leírt esetben a január<br />
1-jétôl június 30-áig eltelt napok száma 181. Az adóév mûködési<br />
napjainak száma 335. A napok aránya 181/335 = 0,5402 ~ 0,54.)<br />
A kiszámított arányszámmal („a” oszlop) kell megszorozni a<br />
<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong> 401. sor „c” oszlopában szereplô <strong>ös</strong>szeget és<br />
a szorzás eredményét kell e sor „b” oszlopába beírni.<br />
A 2007. évre számított<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
8. sor: Az arányosítással megál<strong>lap</strong>ított jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
<strong>ös</strong>szegét kell ebben a sorban feltüntetni, melyet a 6. és 7. sor<br />
„b” oszlopaiba írt adatok együttes <strong>ös</strong>szegeként kell meghatározni.<br />
Az így kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimumot kell átírnia<br />
a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong> 402. sorába.<br />
II. tábla<br />
A 2007. évi vállalkozói adóa<strong>lap</strong> megál<strong>lap</strong>ítása<br />
a megosztásos módszerrel<br />
Ezt a táblát akkor kell kitöltenie, ha a jövedelem-(nyereség)-minimumok<br />
különbözete és a 2007. június 30-áig elért vállalkozói<br />
adóa<strong>lap</strong>ja <strong>ös</strong>szege szerint, azaz megosztással kívánja meghatározni<br />
a vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ot. Ebben az esetben is a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es<br />
és 02-es <strong>lap</strong>on a jövedelem levezetése a 2007. január 1-jétôl<br />
2007. december 31-éig terjedô idôszakra történik, az útmutató<br />
vonatkozó részei szerint.
A) A jövedelem-(nyereség)-minimum 2007. január 1-jétôl<br />
december 31-éig terjedô idôszakra történô megál<strong>lap</strong>ítása<br />
A belföldi telephelynek betudható bevételek<br />
<strong>ös</strong>szege 2007. évben<br />
9. sor: Ebbe a sorba a 2007. január 1-je és a december 31-e<br />
idôpontja között megszerzett (csak a növelô tételek figyelembevételével)<br />
meghatározott, belföldi telephelyének betudható bevétel<br />
<strong>ös</strong>szegét kell beírni.<br />
A belföldi telephelynek betudható,<br />
eladásra beszerzett áruk értéke<br />
10. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-je és a december 31-e<br />
közötti idôszak alatt a belföldi telephelyének betudható, eladásra<br />
beszerzett áruk értékének <strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetni.<br />
Eladott közvetített szolgáltatások értéke<br />
11. sor: Ebben a sorban a 2007. január 1-je és a december 31-e<br />
közötti idôszak alatt a belföldi telephelyének betudható, eladott közvetített<br />
szolgáltatások értékének <strong>ös</strong>szegét kell szerepeltetni.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
számításának a<strong>lap</strong>ja<br />
12. sor: Az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások<br />
értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel meghatározására<br />
szolgál ez a sor. A „c” oszlopba a 9. sor „c” oszlopának <strong>ös</strong>szegébôl<br />
a 10 és 11. sor „c” oszlopa <strong>ös</strong>szegének levonása után megmaradó<br />
részt kell beírni. Ez lesz a jövedelem-(nyereség)-minimum a<strong>lap</strong>ja.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
megál<strong>lap</strong>ítása<br />
13. sor: A jövedelem-(nyereség)-minimumot a 12. sor „c” oszlopában<br />
feltüntetett <strong>ös</strong>szeg 2%-ában kell meghatározni és e sor „c”<br />
oszlopába beírni.<br />
B) A jövedelem-(nyereség)-minimum 2007. január 1-jétôl június<br />
30-áig terjedô idôszakra történô megál<strong>lap</strong>ítása<br />
E sorok kitöltéséhez a segédtábla 23–25. sorainak adatait figyelembe<br />
veheti.<br />
A bevételek <strong>ös</strong>szege 2007. évben<br />
14. sor: Ennek a sornak a „c” oszlopába belföldi telephelynek<br />
betudható, 2007. január 1. és június 30-a közötti idôszak bevételek<br />
(csak a növelô tételek figyelembevételével) kiszámított együttes<br />
<strong>ös</strong>szegét kell beírnia.<br />
Eladásra beszerzett áruk<br />
és eladott közvetített szolgáltatás értéke<br />
<strong>15</strong>–16. sor: Ezekben a sorokban a „b” oszlopban kell a nyilvántartás<br />
szerint a 2007. január 1. és június 30-a közötti idôszakban<br />
az eladásra beszerzett áruk, illetve az eladott szolgáltatások<br />
értékét feltüntetni.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
számításának a<strong>lap</strong>ja<br />
17. sor: Ebben a sorban a „c” oszlopban kell <strong>ös</strong>szesíteni a<br />
bevételbôl (14. sor) levonható (a <strong>15</strong> és a 16. sor „b” oszlopaiban<br />
szereplô) <strong>ös</strong>szeget.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 83<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
2007. június 30-áig<br />
18. sor: A jövedelem-(nyereség)-minimumot a 17. sor „c” oszlopában<br />
feltüntetett <strong>ös</strong>szeg 2%-ában kell meghatározni és e sor „c”<br />
oszlopába beírni.<br />
A számított jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
különbözete<br />
19. sor: Ebbe a sorba kell a 13. sor „c” oszlopában feltüntetett<br />
<strong>ös</strong>szegbôl a 18. sor „c” oszlopában szereplô <strong>ös</strong>szeg levonása után<br />
megmaradó részt beírni.<br />
A 2007. január 1-jétôl június 30-áig terjedô<br />
idôszakra kiszámított<br />
módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong><br />
20. sor: Ennek a sornak a kitöltésénél, az egyéni vállalkozásból<br />
származó jövedelmét kell megál<strong>lap</strong>ítania 2007. június 30-áig a<br />
<strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es és <strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong>ok adattartalmára figyelemmel.<br />
A 2007. évre számított<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
21. sor: Ez a sor szolgál a 2007. évre számított jövedelem-<br />
(nyereség)-minimum megosztással történô meghatározására. A<br />
„c” oszlopban kell <strong>ös</strong>szesíteni a 19. sor „c” oszlopában meghatározott<br />
jövedelem-(nyereség)-minimumok különbözetét és a 20. sor<br />
„c” oszlopában szereplô vállalkozói adóa<strong>lap</strong> <strong>ös</strong>szegét. Ez az<br />
<strong>ös</strong>szesen adat lesz a 2007. évre kiszámított jövedelem-(nyereség)-minimum,<br />
melyet a 22. sorhoz fûzött magyarázat a<strong>lap</strong>ján kell<br />
átírni a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-02-es <strong>lap</strong> 402. sorába.<br />
II. félévi hasonlítási a<strong>lap</strong><br />
és a jövedelem minimum<br />
22. sor: Amennyiben a 24. sor c) oszlopába írt adat nagyobb,<br />
mint a 24. sor d) oszlopába írt <strong>ös</strong>szeg, akkor a kódkockába 1-est<br />
írjon és az adózás utáni jövedelmét a 401. sor adatainak a<strong>lap</strong>ulvételével<br />
ál<strong>lap</strong>ítsa meg. Amennyiben kisebb, akkor a 402-es sor<br />
adatából kell kiindulni az adózás utáni jövedelem megál<strong>lap</strong>ításánál<br />
és a kódkockába 2-est kell beírni.<br />
A Segédlet tábla sorai (I. és II. félévi adatok)<br />
23–24. sorok: Ezek a sorok szolgálnak a 2007. év két félévének<br />
megfelelô vállalkozói adóa<strong>lap</strong>, hasonlító a<strong>lap</strong>, jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
és a mûködés naptári napjainak elkülönített meghatározására.<br />
25. sor: Ez a sor az I. és a II. félévi <strong>ös</strong>szesített adatokat tartalmazza.<br />
A Segédlet tábla oszlopai<br />
Vállalkozói adóa<strong>lap</strong> „b” oszlop: a vállalkozói adóa<strong>lap</strong> meghatározása<br />
(Szja tv. 49/B § (1)-(7) bekezdése szerinti módosított vállalkozói<br />
adóa<strong>lap</strong>) a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es <strong>lap</strong> sorainál leírtak szerint történik.<br />
Célszerû levezetni a két félév adatait külön-külön is, mivel a<br />
késôbbiekben lehet, hogy szüksége lesz rájuk.<br />
Hasonlító adóa<strong>lap</strong> „c” oszlop: a hasonlítás a<strong>lap</strong>jának meghatározása<br />
során az Szja tv. 49/B. § (1)-(5) bekezdéseiben meghatározott,<br />
a bevétel és a bevételt növelô tételek együttes <strong>ös</strong>szegébôl<br />
kell az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében leírtak szerint meghatározott<br />
költségeket levonni. A fennmaradó rész a hasonlítási a<strong>lap</strong>.
84<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
Jövedelem-(nyereség)-minimum „d” oszlop: a belföldi telephelyhez<br />
köthetô, a tárgyévi adóa<strong>lap</strong>ba beszámító bevételnek az<br />
adóévben – a belföldi telephelyhez köthetô – az eladásra beszerzett<br />
áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások<br />
értékével csökkentett részének 2%-a. Ha külföldi telephellyel is<br />
rendelkezik, de a kettôs adóztatás elkerülésére nincs egyezmény,<br />
akkor az <strong>ös</strong>szes bevétel <strong>ös</strong>szegbôl kell kiindulnia a jövedelem-<br />
(nyereség)-minimum meghatározásánál.<br />
Mûködés naptári napjainak száma „e” oszlop: az adott félév<br />
mûködési naptári napjainak a számát megbontva kell itt feltüntetni.<br />
(Pl.: 2003. év óta mûködô egyéni vállalkozó 2007. december<br />
31-éig tevékenységének mûködési napjainak száma I. félévben<br />
181, a II. félévben 184., <strong>ös</strong>szesen 365 nap.)<br />
Elôször meg kell határozni a <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-01-es <strong>lap</strong> sorainál leírtak<br />
a<strong>lap</strong>ján a módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ot (25 „c”), majd ki kell<br />
számítani az ún. hasonlítási a<strong>lap</strong>ot [25 „c” = (371 „c” + 375 „c”) -<br />
395 „c”]. Ezután el kell végezni a jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
levezetését [25 „d” = 371 „b” vagy 371 „c” 30 - (391 „b”-bôl, a 447.<br />
sorban feltüntetett, eladásra beszerzett áru értéke)-(395. „c”-bôl, a<br />
448. sorban feltüntetett, az eladott közvetített szolgáltatás értéke)].<br />
Ha elvégezte a számításokat, azaz kitöltötte a Segédtáblát, akkor<br />
hasonlítsa <strong>ös</strong>sze a 25. sor „c” és 25. sor „d” oszlopának <strong>ös</strong>szegeit,<br />
azaz nézze meg, hogy a hasonlítási a<strong>lap</strong> eléri-e a jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
<strong>ös</strong>szegét.<br />
Ha a 25. sor „c” <strong>ös</strong>szege nagyobb, mint a 25. sor „d”, akkor<br />
a 401. sor „c” szerinti módosított vállalkozói adóa<strong>lap</strong> után kell a vállalkozói<br />
személyi jövedelemadót megfizetnie.<br />
Ha a fentiek miatt nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség)minimum<br />
számítást, úgy a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> 311. sorába, az erre<br />
szolgáló négyzetbe „4”-est írjon.<br />
Ha a 25. sor „c” <strong>ös</strong>szege kisebb, mint a 25. sor „d”, úgy<br />
választási lehetôsége van.<br />
Eldöntheti, hogy a 401. sor „c” szerinti módosított vállalkozói<br />
adóa<strong>lap</strong> után fizeti a vállalkozói személyi jövedelemadót és ekkor<br />
a <strong>0753</strong>-18-as Nyilatkozatot ki kell töltenie és csatolnia kell a bevallásához<br />
(<strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> 311. sorába, az erre szolgáló négyzetbe<br />
„6”-ost írjon).<br />
Dönthet úgy is, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimumot tekinti<br />
a vállalkozói személyi jövedelemadó a<strong>lap</strong>jának, ez esetben azonban<br />
a 25. sor „d” oszlopába beírt <strong>ös</strong>szeget a továbbiakban nem<br />
veheti figyelembe, mint a jövedelem-(nyereség)-minimum a<strong>lap</strong>ját.<br />
Amennyiben a fentiek miatt alkalmazza a jövedelem-(nyereség)minimum<br />
számítást, úgy <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong> 311. sorába, az erre szolgáló<br />
négyzetbe „5”-<strong>ös</strong>t írjon.<br />
Ha a megosztást választja, meg kell néznie, hogy 2007. július<br />
1-jétôl az év végéig mekkora a hasonlítás a<strong>lap</strong>ja, azaz a 24. sor „c”<br />
oszlopánál leírt számítást vegye elô. Erre az idôszakra, ugyancsak<br />
meg kell néznie a 24. sor „d” oszlopánál leírt számítás szerint a<br />
jövedelem-(nyereség)-minimum <strong>ös</strong>szegét is.<br />
Az Szja tv. 49/B. § (8) bekezdés ba) pontja<br />
szerinti bevallást kiegészítô nyilatkozat<br />
(a <strong>0753</strong>-18-as <strong>lap</strong>)<br />
Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevallásához mellékelni az egyéni<br />
vállalkozó abban az esetben, ha az Szja tv. 49/B. § (8)<br />
bekezdésében foglaltak a<strong>lap</strong>ján jövedelem-(nyereség)-minimumot<br />
kellett számítania, de az Art. 91/A. § (1) bekezdése a<strong>lap</strong>ján nem a<br />
jövedelem-(nyereség)-minimumot választotta a vállalkozói személyi<br />
jövedelemadó a<strong>lap</strong>jának. Ebben az esetben a <strong>0753</strong>-13-as <strong>lap</strong>on<br />
a 311. sorban a 6-os kód választásával ezt a szándékát jelölte.<br />
30 *Ha külföldi telephellyel is rendelkezik, de a kettôs adóztatás elkerülésére nincs egyezmény, akkor a<br />
371. sor „c” oszlopába írt <strong>ös</strong>szegbôl kell kiindulnia a jövedelem-(nyereség)-minimum meghatározásánál.<br />
A Nyilatkozat 1–27. sorainak megfelelô adattartalom az egyéni<br />
vállalkozó 2007. évével, illetôleg a 2006. és 2005. adóéveivel<br />
<strong>ös</strong>szefüggésben töltendô ki.<br />
Az adatokat az egyéni vállalkozó adott adóévi nyilvántartásai felhasználásával<br />
kell kitölteni, ugyanakkor fontos, hogy az adatok<br />
ezer Ft-ra kerekítve szerepelnek a Nyilatkozatban.<br />
Az 1. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy<br />
„1”-est, ha a válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe<br />
beírni.<br />
Figyelem! A nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni! Amennyiben<br />
az érték nulla, akkor a „0”-át is be kell írni.<br />
A Nyilatkozatot az általános részben leírtak szerint, alá kell írnia.<br />
Példák a <strong>0753</strong>-as bevallás egyes sorainak<br />
kitöltéséhez<br />
(Egyéni vállalkozók)<br />
388. sor: Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása<br />
Példa<br />
2007. január 10-én vásárolt és 2007. január 11-én üzembe helyezett<br />
tárgyi eszköz (berendezés) beszerzési ára 800 000 Ft volt.<br />
<strong>Adó</strong>zó 2007. szeptember 30-áig az eva hatálya alá tartozott. Az<br />
értékcsökkenési leírás idôarányos részét [116 000 Ft (800 000 x<br />
0,145)] az evás idôszakra elszámoltnak kell tekinteni, ennek <strong>ös</strong>szege<br />
83 583 Ft (116 000 : 365 x 263), így a továbbiakban a részletes vagyonleltárban<br />
is kimutatott nettó értéket lehet értékcsökkenési leírás<br />
keretében elszámolni a teljes beszerzési ár (800 000 Ft) a<strong>lap</strong>ulvételével,<br />
azzal, hogy a példabeli esetben 2007. október 1. és december<br />
31. közötti idôszakra is idôarányosan lehet elszámolni a leírás<br />
<strong>ös</strong>szegét (116 000 : 365 x 92), mely a példa szerint 32 417 Ft.<br />
394. sor: Jármûvek költségelszámolása<br />
Példa:<br />
Amennyiben az egész futásteljesítmény 25 000 km volt és a<br />
munkáltatója a kiküldetési rendelvény a<strong>lap</strong>ján és munkába járás<br />
címén 10 000 km után fizetett költségtérítést, akkor a cégautó adó<br />
egész évre történô megfizetése mellett <strong>15</strong> 000 km üzleti célból<br />
megtett út költségét számolhatja el az egyéni vállalkozásból származó<br />
bevételével szemben.<br />
A példa szerinti futásteljesítménynél maradva, amennyiben<br />
nincs munkáltatója és a cégautó adót egész évben fizette, akkor a<br />
személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget<br />
elszámolhatja részletes útnyilvántartás vezetése nélkül is.<br />
Ilyen esetben a kilométeróra állást kellett az év elsô és utolsó<br />
napjával feljegyeznie, annak érdekében, hogy a norma szerinti<br />
üzemanyag-mennyiséget meg tudja ál<strong>lap</strong>ítani.<br />
420–421. sorok: Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong><br />
1. Példa:<br />
– Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> 1 000 000 Ft<br />
– Vállalkozói kivét 750 000 Ft<br />
az osztaléka<strong>lap</strong>ból:<br />
25%-kal adóztatható rész<br />
750 000 x 0,3 = 225 000 Ft<br />
(420. sor „b” oszlop)<br />
35%-kal adózandó rész<br />
1 000 000 – 225 000 = 775 000 Ft<br />
(421. sor „b” oszlop)
2. példa:<br />
– Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> 100 000 Ft<br />
– Vállalkozói kivét 750 000 Ft<br />
– A vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>ból 25%-kal<br />
adóztatható rész 750 000 x 0,30 = 225 000 Ft.<br />
Tekintettel arra, hogy a példa szerint csak 100 000 Ft a vállalkozói<br />
osztaléka<strong>lap</strong>, így az egész <strong>ös</strong>szeg 25%-kal adózik.<br />
(420. sor „b” oszlop)<br />
3. példa:<br />
– Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong> 400 000 Ft<br />
– Vállalkozói kivét 0 Ft<br />
– Vállalkozói osztaléka<strong>lap</strong>ból<br />
25%-kal adózik 0 Ft<br />
35%-kal adózik 400 000 Ft<br />
(421. sor „b” oszlop)<br />
425. sor: Az átalányadó a<strong>lap</strong>jába beszámító bevétel<br />
Példa:<br />
– a 2007. évben a vállalkozás bevétele a területa<strong>lap</strong>ú támogatás<br />
nélkül 7 600 000 Ft<br />
– 2007. évben folyósított és bevételek között is figyelembevett<br />
területa<strong>lap</strong>ú támogatás <strong>ös</strong>szege („b” oszlop adata) 800 000 Ft<br />
2007. évi bevétel <strong>ös</strong>szesen („c” oszlop adata) 8 400 000 Ft<br />
A példabeli adózó átalányadózására való jogosultsága nem<br />
szûnik meg, esetében az átalányadózás feltételéül rendelt bevételi<br />
értékhatár a 8 400 000 Ft.<br />
459–469. sorok:<br />
A <strong>0753</strong>-<strong>15</strong>-05 <strong>lap</strong> kitöltése<br />
Példák a kitöltésre<br />
1. példa:<br />
Az egyéni vállalkozó az alábbi de minimis támogatásokat vette<br />
igénybe:<br />
– 2002. március 2. 25 000 euró <strong>ös</strong>szegû közvetlen támogatás<br />
– 2005. július 8. 40 000 euró <strong>ös</strong>szegû közvetlen támogatás<br />
– 2006. április 6. 45 000 euró <strong>ös</strong>szegû közvetlen támogatás<br />
– 2007. február <strong>15</strong>. 25 000 euró <strong>ös</strong>szegû bevételt csökkentô tétel<br />
az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) pontja a<strong>lap</strong>ján<br />
(a 2006. évrôl benyújtott bevallásban).<br />
Az egyéni vállalkozó 2008. február <strong>15</strong>-én nyújtja be a 2007. évi<br />
adókötelezettségérôl a jelen bevallását, melyben – az Szja. tv.<br />
49/B. § (6) bekezdés d) pontja a<strong>lap</strong>ján – 28 000 eurónak megfelelô<br />
<strong>ös</strong>szegû kedvezményt kíván érvényesíteni. Az egyéni vállalkozó a<br />
sávos adófizetést nem alkalmazza. Annak megítéléséhez, hogy<br />
ezen csökkentô tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia,<br />
hogy a megelôzô 3 évben, a jelen bevallás benyújtása napjával<br />
bezárólag (2005. január 1-jétôl) a már érvényesített de minimis<br />
támogatások <strong>ös</strong>szege a jelen bevallásban érvényesíteni kívánt<br />
<strong>ös</strong>szeggel együtt nem haladja-e meg a 200 000 eurós korlátot. A<br />
vizsgált idôszakban a de minimis támogatások <strong>ös</strong>szege: 40 000 +<br />
45 000 + 25 000 = 110 000 euró, vagyis (110 + 28 = 138 < 200)<br />
jelen bevallásban a 28 000 euró <strong>ös</strong>szegû Szja. tv. szerinti kedvezmény<br />
igénybe vehetô.<br />
A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következô:<br />
457. sor a) oszlopban 2008. 02. <strong>15</strong>.<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 85<br />
457. sor d) oszlopban 28 000 (euró) és az e) oszlopban az<br />
ennek megfelelô (Ft)<br />
A nem jelölt adathelyek üresen maradnak.<br />
2. példa:<br />
Az egyéni vállalkozó de minimis támogatásokkal <strong>ös</strong>szefüggô<br />
adatai a következôk:<br />
– 2005. december 12. <strong>15</strong>2 000 euró <strong>ös</strong>szegû közvetlen támogatás;<br />
– 2006. január 28. 2006. évi adóbevallás benyújtásának a<br />
napja, amely bevallásában 19 000 euró<br />
az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) és g) pontja<br />
szerinti csökkentô tételek <strong>ös</strong>szege;<br />
– 2007. február <strong>15</strong>. 2007. évi adóbevallás benyújtásának a<br />
napja, amely bevallásában 1000 euró<br />
a sávos adófizetés miatti 6 százaléknyi<br />
adó <strong>ös</strong>szege.<br />
– 2007. február <strong>15</strong>. 2007. évi adóbevallás benyújtásának a<br />
napja, amely bevallásában Szja. tv.<br />
49/B. § d) pontja és (9) bekezdése szerinti<br />
csökkentô tétel – általános használatra<br />
beszerzett számítástechnikai gép<br />
beszerzése – 23 000 euró<br />
Az egyéni vállalkozó a jelen – 2008. február 10-én benyújtásra<br />
kerülô – bevallásában érvényesíteni kíván továbbá az Szja. tv.<br />
11. sz. melléklet II.2. pontja szerint az új tehergépjármûvek beszerzésével<br />
kapcsolatban – azok bekerülési értéke 3 százalékának<br />
megfelelô – 7000 euró támogatást. (A beszerzési árat egy<strong>ös</strong>szegben<br />
számolja el.)<br />
A de minimis <strong>ös</strong>szeghatár számítása: <strong>15</strong>2 000 + 19 000 + 1000 +<br />
23 000 = 195 000 euró, amely mellett – figyelemmel a 3 éves idôkorlátra<br />
és a 200 000 eurós küszöbértékre – az egyéni vállalkozó de<br />
minimis támogatásként 5000 eurót érvényesíthetne. Az Szja. tv. 11.<br />
számú mellékletének II/2. pontja szerinti 7000 euró ennél több. A<br />
törvény nem ad arra lehetôséget, hogy ezt megossza a de minimis<br />
rendelet, illetve az ún. csoportmentességi 70/2001/EK rendeletnek<br />
megfelelô támogatásra, ezért az egész <strong>ös</strong>szeget csak a 70/2001/EK<br />
rendeletnek megfelelôen tudja érvényesíteni. (Megjegyezzük, hogy<br />
az a lehetôsége megvan az adózónak, hogy ne érvényesítse minden<br />
beszerzett tehergépjármûre a 100%-os értékcsökkenési leírást, csak<br />
azokra, amelyekkel számolva a támogatástartalom nem lesz több,<br />
mint 5000 euró.)<br />
A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következô:<br />
<strong>Adó</strong>zó a „h” és az „i” oszlopba 5000 euróig – illetve ennek<br />
megfelelô forintig – írhat adatot figyelemmel az egyes tárgyi<br />
eszközök egyedi beszerzési értékére.<br />
A nem jelölt adathelyek üresen maradnak.<br />
3. példa:<br />
Az egyéni vállalkozó közvetlen támogatásban nem részesült, az<br />
adórendszer keretében felmerülô de minimis támogatásokkal<br />
<strong>ös</strong>szefüggô adatai a következôk:<br />
– 2006. január 21. 2005. évi adóbevallás benyújtásának a napja,<br />
amely bevallásában 60 000 euró az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d),<br />
g) pontja szerinti támogatástartalom 4000 euró az Szja. tv. 13.<br />
számú melléklete szerinti adókedvezmény;<br />
– 2007. február 4. 2006. évi adóbevallás benyújtásának a napja,<br />
amely bevallásában 116 000 euró az Szja tv. 49/B. § (6) bek. d),<br />
g) pontja szerinti támogatástartalom 2000 euró az Szja. tv. 13.<br />
számú melléklete szerinti adókedvezmény.
86<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
Az egyéni vállalkozó a sávos adófizetést nem alkalmazza. A<br />
2007. évi adókötelezettségérôl jelen bevallását 2008. február 09-én<br />
nyújtja be, melyben az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. d) pontja szerint<br />
<strong>15</strong> 000 euró, valamint az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja szerint<br />
7000 euró <strong>ös</strong>szegû kedvezmény érvényesítése merült fel.<br />
A vizsgálandó idôszakban a de minimis támogatások <strong>ös</strong>szege:<br />
60 000 + 4000 + 116 000 + 2000 = 182 000 euró, amely az<br />
érvényesíteni kívánt tételekkel (22 000 euró) együtt meghaladná a<br />
200 000 eurós korlátot, ezért az egyéni vállalkozó eldöntheti, hogy –<br />
az <strong>ös</strong>szeghatáron belül – melyiket veszi figyelembe. A példa szerint<br />
– a nagyobb <strong>ös</strong>szegû – bevételt csökkentô tétellel él teljes egészében<br />
és az Szja. tv. 49/B. § (6) bek. h) pontja a<strong>lap</strong>ján olyan <strong>ös</strong>szeget<br />
érvényesít, hogy annak támogatástartalma 3000 euró legyen.<br />
A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következô:<br />
457. sor a) oszlopban 2008. 02. 09.<br />
457. sor d) oszlopban 18 000 (euró) és az e) oszlopban az<br />
ennek megfelelô (Ft).<br />
4. példa:<br />
Az az állami és a de minimis támogatás <strong>ös</strong>szege együttes<br />
figyelembevételére.<br />
Az adózó beszerzett egy 10 millió Ft értékû gépet és ehhez<br />
kapott 6 millió Ft állami támogatást, és ezen felül szeretne beruházási<br />
adóa<strong>lap</strong> kedvezményt is érvényesíteni (melynek támogatás<br />
tartalma a 16 százalékos adókulcs alkalmazása esetén 1,6 millió<br />
Ft). Az <strong>ös</strong>szes támogatás a gépbeszerzéshez 7,6 millió Ft. Az adózó<br />
kisvállalkozás és a beruházást az Észak-Magyarország régióban<br />
kívánja üzembe helyezni, ahol a maximális támogatási intenzitás<br />
50 + 20 százalék. A 10 millió Ft-os gép esetén ez azt jelenti,<br />
hogy 7 millió Ft támogatást vehet igénybe. Feltételezve, hogy a<br />
200 ezer eurós értékhatárt nem lépi túl az adózó, tehát erre a korlátra<br />
nem kell figyelemmel lennie, de a kumuláció miatt valamelyik<br />
támogatás <strong>ös</strong>szegét nem tudja teljes mértékben figyelembe venni,<br />
így az adózó választásától függôen ez alakulhat úgy, hogy a közvetlen<br />
támogatást (6 millió Ft) teljes mértékben igénybe veszi és a<br />
beruházási adóa<strong>lap</strong>-kedvezményként érvényesíti a fennmaradó<br />
1 millió Ft-ot, azaz az adóa<strong>lap</strong>ból 10 millió Ft helyett 6250 ezer<br />
Ft-tal csökkenti az adóa<strong>lap</strong>ot.<br />
<strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong> I. tábla<br />
Arányosítás<br />
Példa a számítás elvégzésére<br />
<strong>Adó</strong>zó 2004. év óta folyamatosan gyakorolja tevékenységét és<br />
2007-ben, egész évben folytatja tevékenységét.<br />
Számítása szerint a 25. sor „b” oszlopába írt, belföldi telephelyének<br />
betudható vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ja 1 040 000 Ft.<br />
A jövedelem-(nyereség)-minimum, azaz belföldi telephelyének<br />
betudható bevétel, csökkentve az eladásra beszerzett áruk és<br />
az eladott közvetített szolgáltatások értékével, és ennek 2%-a:<br />
2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa).<br />
Az arányosítás a következô:<br />
2007. január 1-jétôl 2007. június 30-ig a naptári napok száma:<br />
181 (23. sor „e” oszlopa)<br />
A 2007. július 1-jétôl december 31-éig eltelt napok száma: 184<br />
(24. sor „e” oszlopa)<br />
A mûködés napjainak száma 2007-ben: 365 (25. sor „e” oszlopa)<br />
1 040 000 x [(181/365) = 0,4958 ~ 0,50] = 520 000 Ft<br />
2 018 000 x [(184/365) = 0,5041 ~ 0,50] = 1 009 000 Ft<br />
Összesen: 1 529 000 Ft<br />
<strong>0753</strong>-17-es <strong>lap</strong> II. tábla<br />
Megosztás<br />
Példa a számítás elvégzésére<br />
Elôzô példánk szerinti adózónk kiszámolja, hogy 2007. január<br />
1-je és 2007. június 30-a közötti idôszakra, a belföldi telephelyének<br />
betudható vállalkozói adóa<strong>lap</strong>ja 560 000 Ft (23. sor „b” oszlopa).<br />
2007. január 1-je és december 31-e közötti jövedelem-(nyereség)-minimum<br />
2 018 000 Ft (25. sor „d” oszlopa).<br />
2007. január 1-je és június 30-a közötti jövedelem-(nyereség)minimum<br />
1 058 000 Ft (23. sor „d” oszlopa).<br />
Az 2 018 000 – 1 058 000 = 960 000 Ft, ezt a különbözetet kell<br />
hozzáadnia a már megál<strong>lap</strong>ított vállalkozói adóa<strong>lap</strong>jához, azaz<br />
(560 000 + 960 000 =) 1 520 000 Ft után terheli a vállalkozói<br />
személyi jövedelemadó.<br />
A leírási kulcsok jegyzéke<br />
és alkalmazásuk szabályai<br />
a) Épületek<br />
Az épület jellege Évi leírási kulcs%<br />
Hosszú élettartamú szerkezetbôl 2,0<br />
Közepes élettartamú szerkezetbôl 3,0<br />
Rövid élettartamú szerkezetbôl 6,0<br />
A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti<br />
besorolása:<br />
Csoport Felmenô (függôleges) Kitöltô (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó<br />
megnevezése teherhordó szerkezet falazat szerkezet *<br />
Hosszú élettartamú Beton- és vasbeton, Tégla, blokk, panel, Elôregyártott és monolit<br />
szerkezet égetett tégla-, kô-, kohó- öntött falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók<br />
salak- és acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltô elem,<br />
valamint boltozott födém<br />
Közepes élettartamú Könnyûacél és egyéb Azbeszt, mûanyag Fagerendás (borított<br />
szerkezet fémszerkezet, gázszilikát és egyéb függönyfal és sûrûgerendás),<br />
szerkezet, bauxitbeton- mátrai födém,<br />
szerkezet, tufa- és salak- könnyû acélfödém,<br />
blokk szerkezet, fûrészelt ill. egyesített acél<br />
faszerkezet, vályogfal tetôszerkezet könnyû<br />
szigetelt a<strong>lap</strong>okon kitöltô elemekkel<br />
Rövid élettartamú Szerfás és deszkaszerkezet, Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott<br />
szerkezet vályogvert falszerkezet, sajtolt <strong>lap</strong>fal és egyéb egyszerû<br />
ideiglenes téglafalazat falfödém<br />
* (közbensô és tetôfödém, illetve egyesített teherhordó térelhatároló tetôszerkezet)<br />
Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot<br />
jelentô a<strong>lap</strong>ján kell meghatározni.<br />
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések<br />
értékcsökkenését az épülettôl elkülönülve is el lehet számolni.<br />
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések,<br />
az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettôl függetlenül,<br />
a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok<br />
a<strong>lap</strong>ján kell megál<strong>lap</strong>ítani.<br />
b) Építmények<br />
Építménycsoportok Évi leírási kulcs%<br />
Ipari építmények 2,0<br />
Mezôgazdasági építmények 3,0<br />
ebbôl: önálló támrendszer <strong>15</strong>,0<br />
Melioráció 10,0
Mezôgazdasági tevékenységet végzô egyéni<br />
vállalkozónál a bekötô és üzemi út 5,0<br />
Közforgalmi vasutak és kiegészítô építményei,<br />
ideértve az iparvágányokat is 4,0<br />
Egyéb vasúti építmények (elôvárosi vasutak,<br />
közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0<br />
Vízi építmények 2,0<br />
Hidak 4,0<br />
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési<br />
hálózat vezetékeit is 8,0<br />
Kôolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0<br />
Gôz-, forró víz- és termálvízvezeték,<br />
földgáz távvezeték, termálkút 10,0<br />
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0<br />
Egyéb, minden más vezeték 3,0<br />
Alagutak és földalatti építmények<br />
(a bányászati építmények kivételével) 1,0<br />
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0<br />
Hulladéktároló 20,0<br />
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény <strong>15</strong>,0<br />
Minden egyéb építmény<br />
(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0<br />
Hulladékhasznosító létesítmény <strong>15</strong>,0<br />
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elôírásának<br />
megfelelô tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény;<br />
a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre<br />
értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal<br />
kell számolni.<br />
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló<br />
törvény elôírásának megfelelô hasznosítás céljára szolgáló épület,<br />
építmény, ide nem értve a földterületet.<br />
Melioráció: szántó, kert, gyümölcs<strong>ös</strong>, szôlô, gyep és erdômûvelési<br />
ágú, nem belterületen végrehajtott, a termôföld mezôgazdasági<br />
célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény;<br />
talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés<br />
építménye.<br />
c) Ültetvények<br />
Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs%<br />
Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,<br />
szilva, szôlô, szôlôanyatelep, mandula, mogyoró<br />
Ôszibarack, kajszi, k<strong>ös</strong>zméte, ribiszke, komló,<br />
6,0<br />
gyümölcsanyatelep, fûztelep 10,0<br />
Spárga, málna, szeder <strong>15</strong>,0<br />
Dió, gesztenye 4,0<br />
Egyéb ültetvény 5,0<br />
d) Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek<br />
da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:<br />
– a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésû, számvezérlésû<br />
gépek, berendezések;<br />
– a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános<br />
rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések;<br />
– a HR 84. és 85. árucsoportból az ipari robotok;<br />
– a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai,<br />
az ipari különleges vizsgálómûszerek és a komplex elven<br />
mûködô különleges mérô és vizsgáló berendezések;<br />
– a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443<br />
5100 00 vtsz.-alszám;<br />
– a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;<br />
– a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésû<br />
berendezések, valamint a mezôgazdasági és erdôgazdasági<br />
nedves melléktermékek elégetésével üzemelô hôfejlesztô<br />
berendezések;<br />
– a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a<br />
hulladékmegsemmisítô, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító<br />
berendezések;<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 87<br />
– a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;<br />
– a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezôanyag leválasztását,<br />
szûrését szolgáló berendezések;<br />
– a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;<br />
– a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022<br />
vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.<br />
db) 20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:<br />
– a HR 8701 vtsz.-ból a jármûvek, valamint a HR 8702-8705,<br />
valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.<br />
dc) 14,5%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:<br />
– Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.<br />
e) Kortárs képzômûvészeti alkotások<br />
A kortárs képzômûvészeti alkotást 5 év vagy ennél hoszabb idô<br />
alatt lehet leírni.<br />
Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés<br />
vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni.<br />
Abban az esetben, ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés<br />
az adóévben évközben valósult meg, akkor az értékcsökkenési leírás<br />
<strong>ös</strong>szegét napi idôarányosítással kell kiszámolni. Üzembe helyezés<br />
napja a tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatba vételének<br />
napja. Ezt az idôpontot a beruházási és felújítási költség nyilvántartásban,<br />
illetve a tárgyi eszközök nyilvántartásában is fel kell<br />
jegyezni.<br />
Az alábbiakban felsorolt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának<br />
meghatározása érdekében az eszközök beruházási költségét<br />
azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt vállalkozói<br />
tevékenységéhez várhatóan használni fogja:<br />
– koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;<br />
– az ipari park közmûnek minôsülô (út, víz- és csatornaellátás,<br />
energiaellátás, távközlés célját szolgáló) tárgyi eszköze;<br />
– tenyészállat;<br />
– a kizárólag a<strong>lap</strong>kutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz, vagy kísérleti<br />
fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;<br />
– a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.<br />
Az elôzôekben felsorolt tárgyi eszközök esetében az elszámolási<br />
idôszakot és az értékcsökkenési leírásként évenként elszámolható<br />
<strong>ös</strong>szeget (vagy meghatározásának módszerét) az eszköz<br />
használatbavétele idôpontjában kell meghatározni és az egyedi<br />
részletezô nyilvántartásban rögzíteni.<br />
Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor<br />
az ültetvény termôre fordul.<br />
Ültetvénynek az olyan építmény minôsül, amelynek eredményeként<br />
a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig<br />
talajhoz, helyhez kötötten a termesztés a<strong>lap</strong>ját képezik és egybefüggô<br />
területük eléri vagy meghaladja<br />
– szôlôültetvény esetén az 500 m 2 -t;<br />
– gyümölcs<strong>ös</strong> ültetvény esetében az 500 m 2 -t, ha a gyümölcsbokor<br />
málna, egres, ribiszke, rikô, szeder, bodza;<br />
– <strong>15</strong>00 m 2 -t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, ôszibarack, kajszibarack,<br />
meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula,<br />
mogyoró.<br />
Értékcsökkenési leírás alá vonható a tenyészállatok beszerzésére<br />
fordított kiadás is.<br />
A tenyészállatok körébe tartoznak azok az álltatok, amelyek a<br />
tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot,<br />
más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése,<br />
vagy az egyéb (igateljesítmény, ôrzési feladat, lovagoltatás)<br />
hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül<br />
attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási (ôstermelôi)<br />
tevékenységet.<br />
A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon<br />
kell eljárni az egyedi megjelölésû tenyészállat és a tenyészállo-
88<br />
ÚTMUTATÓ A 2007. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ<br />
mány esetén. (Nem egyedi megjelölésû pl. egy tenyésztésbe nem<br />
állított tojástermelô baromfiállomány.)<br />
Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nôivarú állatnál<br />
az a nap, amikor az elsô szaporulata megszületett, hímivarúnál<br />
az elsô termékenyítés, vagy az elsô spermalevétel napja. A csak a<br />
termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés<br />
idôpontjának kezdô napja (pl. a tojástermelés elsô napja).<br />
A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatosan<br />
a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások<br />
által végzett munka igazolt <strong>ös</strong>szege tekintetében választhatja<br />
azt is, hogy azt a felmerülés évében költségként számolja el.<br />
A számlaadásra nem kötelezett (kompenzációs felárat választó)<br />
mezôgazdasági ôstermelôtôl történô tenyészállat vagy tenyészállat<br />
a<strong>lap</strong>anyag vásárlása esetén az adásvételi szerzôdés, vagy a<br />
megál<strong>lap</strong>odás az, amely bizonylatként ismerhetô el. (Ilyen esetben<br />
a vásárlásra fordított <strong>ös</strong>szeg hitelt érdemlô bizonyítása az eladó<br />
mezôgazdasági ôstermelôi igazolványában lévô értékesítési betét<strong>lap</strong><br />
bejegyzése a<strong>lap</strong>ján is elismerhetô.)<br />
A tenyészállat bekerülési értéke mezôgazdasági ôstermelô<br />
esetében akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás a<strong>lap</strong>jául, ha<br />
az állat az Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt<br />
állatok körébe tartozik.<br />
Az értékcsökkenési leírás <strong>ös</strong>szegének megál<strong>lap</strong>ításához a tárgyi<br />
eszközökrôl nyilvántartást kell vezetni az Szja tv. 5. számú mellékletében<br />
megjelölt adattartalommal.<br />
Az értékcsökkenési leírás a<strong>lap</strong>ja a beruházási költség az üzembe<br />
helyezésig felmerült kiadások nyilvántartásba vétele a<strong>lap</strong>ján.<br />
Beruházási költségnek a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében,<br />
az üzembe helyezés napjáig felmerült, költségként elismert<br />
és igazolt, a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásban feltüntetett<br />
kiadás minôsül. Ezen belül beruházási költségnek a tárgyi<br />
eszközök esetében a beszerzési árat, saját elôállítás esetén pedig<br />
az anyagköltséget és a mások által végzett munka számlával<br />
(számlákkal) igazolt <strong>ös</strong>szegét kell tekinteni. Épület, építmény beszerzési<br />
árának a szerzôdésben megjelölt <strong>ös</strong>szeg számít.<br />
A bányamûvelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterület,<br />
telek és a melioráció kivételével nem számolható el értékcsökkenési<br />
leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdô, a képzômûvészeti<br />
alkotás (kortárs képzômûvészeti alkotás kivételével) beszerzési<br />
ára/elôállítási költsége után.<br />
Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, akkor a telek<br />
beszerzési költségét el kell különíteni.<br />
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos<br />
kiadás (szállítási, a<strong>lap</strong>ozási, szerelési, üzembehelyezési, valamint<br />
a beszerzéssel <strong>ös</strong>szefüggô közvetítôi kiadások, a bizományi díj, a<br />
vám, az illeték, az adók – az áfa kivételével –, a hitel igénybevételével<br />
kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült<br />
kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. A felújítási<br />
költség akkor képezi az értékcsökkenési leírás a<strong>lap</strong>ját, ha azt<br />
nem számolta el egy <strong>ös</strong>szegben tárgyévi költségként. Ez utóbbi<br />
esetben az értékcsökkenési leírás módosított a<strong>lap</strong>ját és a módosítás<br />
idôpontját a tárgyi eszköz-nyilvántartásban is fel kell jegyezni.<br />
Az értékcsökkenési leírás a<strong>lap</strong>jának számbavétele során a vonatkozó<br />
számlában (okmányban) szereplô és levonható áfa <strong>ös</strong>zszegét<br />
figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési<br />
leírás a<strong>lap</strong>jába beszámít.<br />
Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás<br />
idôarányosan számolható el.<br />
Példa:<br />
2007. május 11-én üzembe helyezett jármû beszerzési ára<br />
3 500 000 forint volt.<br />
– a jármû esetében az éves leírási kulcs (20%) alkalmazásával a<br />
teljes adóévre elszámolható <strong>ös</strong>szeg:<br />
3 500 000 x 0,20 = 700 000 Ft<br />
– az idôarányos elszámolás miatt figyelembe vehetô napok száma<br />
(2007. május 11. – 2007. december 31. között) 235 nap<br />
– költségként figyelembe vehetô:<br />
(700 000 x 235) : 365 = 450 685 forint.<br />
Ha a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásának elszámolását már<br />
1997. év elôtt kezdte meg, akkor annak elszámolását a megkezdett<br />
módszerrel folytatni kell a teljes elszámolásig. A 200 000 forint<br />
egyedi beszerzési, elôállítási értéket meg nem haladó, valamint a<br />
33%-os norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési<br />
leírás mértékét Ön is meghatározhatja. Ekkor azonban<br />
a leírási évek számának legalább két adóévnek kell lennie azzal,<br />
hogy évközi üzembe helyezés esetén az idôarányosítást is alkalmazni<br />
kell.<br />
Ha 2006-ban a leírás mértéke 90%, 2007-ben pedig 10% és a<br />
tárgyi eszköz beszerzési ára <strong>15</strong>0 000 Ft, akkor 2006. július 1-jei<br />
üzembe helyezés esetén értékcsökkenési leírás címén elszámolható<br />
<strong>ös</strong>szeg [(<strong>15</strong>0 000 x 0,9/365) x 184] 68 055 forint volt,<br />
2007-ben pedig (<strong>15</strong>0 000 – 68 055) 81 945 forint.<br />
A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésû számítástechnikai<br />
gépre, berendezésre, a 33 vagy a 14,5%-os norma alá<br />
besorolt és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre,<br />
a szellemi termékre, valamint a kísérleti fejlesztés aktivált<br />
értékére – értékhatártól függetlenül – 50% értékcsökkenési leírás<br />
érvényesíthetô. Évközi üzembe helyezés esetén az idôarányosítást<br />
ebben az esetben is alkalmazni kell.<br />
A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések<br />
esetében szintén 50% értékcsökkenési leírás érvényesíthetô.<br />
A tárgyi eszköz bôvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával,<br />
átalakításával, az élettartam növelésével kapcsolatban felmerült<br />
kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga<br />
(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, felújítással kapcsolatosan<br />
felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében<br />
költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás<br />
a<strong>lap</strong>jának növelése is.<br />
Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett<br />
tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11.<br />
számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben<br />
meghatározott leírási kulcsokat.<br />
Tárgyi eszközök 1996. december 31-ét követôen részletfizetéssel<br />
(ideértve az 1996. december 31-ét követôen kötött lízingszerzôdést<br />
is) történô vásárlása esetén (ha a szerzôdés szerint az utolsó<br />
részlet törlesztésével, vagy azt követôen egy meghatározott<br />
idôtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére<br />
alkalmazható az értékcsökkenési leírás, függetlenül a vételár<br />
kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó<br />
kamat az üzembe helyezés idôpontjától nem része a beszerzési<br />
árnak, a kifizetés évében költségként elszámolható.<br />
Bérelt ingatlanon végzett felújítás, átalakítás költségét annak<br />
felmerülése évében lehet elszámolni a költségek között, a bekerülési<br />
érték nagyságától függetlenül. A bérelt ingatlanon végzett beruházást<br />
akkor lehet értékcsökkentési leírás alá vonni, ha a beruházás<br />
a bérlô tulajdonába is kerül.<br />
Személygépkocsi beszerzési ára után értékcsökkenési leírás<br />
csak arra az idôszakra vonatkozóan számolható el, amely hónapokra<br />
Ön megfizette a cégautó adót. Ha például a cégautó adót<br />
5 hónapra fizette meg, akkor az éves értékcsökkenési leírás<br />
5 hónapra jutó részét számolhatja el költségként. A leírás a<strong>lap</strong>ja a<br />
teljes beszerzési ár lehet.<br />
Kortárs képzômûvészeti alkotásnak – a költségként való elszámolása<br />
szempontjából – azt az alkotást lehet tekinteni, amelynek<br />
alkotója a vásárlás évének elsô naptári napján élt. A tárgyi<br />
eszköz üzembe helyezésének idôpontjában elszámolt értékcsökkenési<br />
leírásnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírás alá vonható<br />
tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy elôállítása<br />
érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelôen a fejlesztési<br />
tartalék a<strong>lap</strong>jául szolgáló lekötött számlakövetelésbôl feloldott<br />
<strong>ös</strong>szeget.<br />
ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÔRZÉSI HIVATAL
Change language