Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

vicariusi címe bánira változott (1360), új pecsétnyomót vésetett magának, melyen az
intitulatiót megváltoztatta, azonban a pecsétnyomó sem méretében, sem pedig
képében nem különbözött az előzőtől. Körirata, melyet két gyöngysor fog körbe: [+
SIGILLUM LEUSTACHII] SCLA[V]ON[IE] BA[NI]. 111
Paksi Leusták harmadik ránk maradt sigilluma ovális alakú volt, 2X2,5 cm
átmérővel. Sajnos sem képe, sem körirata nem rekonstruálható. Mivel egy
Visegrádon kiállított dokumentumon maradt fenn, ezért feltételezhető, hogy
gyűrűspecsétjét nyomta rá a kérdéses oklevélre. 112
Kanizsai István
Az Osl nemből 113 származó püspök-vikárius világi tisztségében kiadott oklevelein
rányomott pecsétje nem, csak egy függő pecsétje maradt ránk. A kerek talpú pajzs
alakú pecsétnyomót természetes színű viaszba nyomták, szélessége 4 cm, magassága
5,5 cm. Képmezeje 3,3 cm széles és 4,5 cm magas. Képén a nemzetség
hagyományos címerképét: az arcrészével heraldikai jobbra forduló sisakon álló
szárnyas saslábat láthatjuk, melynek karmai a sisak arcrészével megegyező irányba
fordulnak. A sasláb fölött az Anjouk címerképét, a patkót harapó struccot láthatjuk.
Legkülönlegesebb azonban a körirata, mely a többi báni és hercegi pecséttől eltérően
nem „fért ki” a körirat hagyományos helyére, ezért a vége a pecsétképben kapott
helyet. A két gyöngysor által övezett körirat a következő: [+] S STEPHANI EPI
ZAGRABIENSIS ET [SC]LAVONIE VICARY GNALIS LODOVICI [R], vagyis +
sigillum Stephani episcopi Zagrabiensis et Sclavonie vicarii generalis Lodovici regis.
A szöveg végén az oklevélen függő pecsétről is adott leírást: „A függő pecsét töredezett. A pecsét
mezejében több apró paizs volt elhelyezve, de csak egy maradt épen, s abban hársfalevél látható.” A
hársafalevél egyértelműen Paksi Leusták pecsétjére utal, Karácsonyit valószínűleg a sisakdíszként
használt hársfalevél tévesztette meg, mely rongált állapotában tényleg hasonlít egy pajzsra.
(Karácsonyi, Az első Lónyayak 101. p.)
111
Minden esetben rányomott pecsétről van szó: 1358. február 9. (MOL DL 100 069), 1360.
szeptember 9. (MOL DL 4 984), 1360. október 25. (MOL DL 100 083), 1361. szeptember 3. (MOL
DL 103 309), 1361. november 10. (MOL DL 103 311), 1362. november 9. (MOL DL 106 924).
Körirata a MOL V-2 142-ről rekonstruálható. (MOL DL 4 984)
112
1360. október 10. (MOL DL 4 993) Ezzel a maradvánnyal és ma látható oválisként azonosítható
alakjával óvatosan kell bánnunk, hiszen elképzelhető, hogy eredetileg kör alakú volt és csak az
oklevélre kerülése óta eltelt több száz év alatt deformálódott el a későbbi hatások következtében.
113 A nemzetségbe tartozó családok címereinek változatait lásd: Bárczay 45-49. p.
34