Soproni évszakok - EPA

mely még a század elsı felében kezdett épülni. A mi esetünkben a tornyunkat megközelítı pontossággal a
század második felében valónak mondhatjuk. Nem lehetetlen tehát, hogy a Magdolna-templom hajója már a
14. század elsı felében megépült, s tekintve azt, hogy Bánfalva Zuan néven már a 13. század utolsó
negyedében feltőnik okleveleinkben, az sem kizárt, hogy a hajócska egy koragótikus templom ránkmaradt
része volt. Természetesen minden olyan feltevést, mely szerint a hajó románkori építmény lenne, a hajófalak
falazási és a kövek faragási módja megcáfolja.
Most már csak a barokkori építési tevékenység idejének megállapítása válna szükségessé. Ezt a munkát
azonban megtakarítja számunkra a torony szélkakasán és a torony nyugati falán látható évszám, melynek
alapján bízvást mondhatjuk: templomunk mai végleges alakját 1748-ban kapta.
1938. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Veszelka László dr.: A soproni rajziskola története. (Elsı
közlemény; 1778–1799.)
Veszelka László dr.: A soproni rajziskola története.
(Elsı közlemény; 1778–1799.)
A városi iskolák kivételével az általános mővelıdés elemeit közvetítette az oktatás a 18. század elejéig
európaszerte. Sok évszázad múlott el addig, míg a nevelésen gondolkodó uralkodók és államférfiak
ráeszméltek arra, hogy az életpálya már az iskolában a tanítás anyagának helyes megválasztásával
elıkészíthetı s hogy az állam szempontjából nem elegendı a céhek és kereskedelmi testületek szakirányú
nevelése. Ennek a gondolatnak áttörése mélyreható változásokat hozott a szellemi élet további menetében,
termékenyítıleg hatott új életformák kialakítására, a gazdasági életpályák megbecsülésére, az érdeklıdést a
nevelésügy felé fordította s az állami szervezés és rendszerbefoglalás munkálatait jótékonyan
elısegítette. 1(4) A nyugati kultúrának 204a reáliak felé fordulása nem újkelető, legutolsó formája a
pietizmus, amelynek az európai nevelésügy hihetetlen sokat köszönhet. Bensıséges hitre és hasznos életre
vágyódik a pietista ember a szellemnek a racionalizmusba süllyedt formaságai s a vallási villongások sok
pusztítása után. Francke és társai azt tőzték ki feladatul, hogy megszabadítják az emberiséget a sok bajtól,
lelki gyötrelemtıl azzal, ha jámborságot és munkaszeretetet csepegtetnek az ifjúi lélekbe s felhasználható
ismereteket tanítanak. A pietizmus széles körben elterjedt és nagyon kedvelt lett, sıt megegyezett azokkal a
tervekkel, amelyek szerint a királyok Istentıl rendelt hatalmukat a közjó elımozdítására, az élet
biztosításának szolgálatába óhajtották állítani. E kétirányú gondolat szerencsés találkozása megjavította és
kibıvítette az európai iskolaügyet és ezzel együtt a mőveltség állapotát is.
Hazánkban a török hódoltság, a felkelések miatt csak 1711 után sütött ki a béke jótékony, áldástosztó
napja. A gazdasági és szellemi erıgyüjtés az évszázados hanyatlás után nagyon ráfért az országra.
Építımunkát csak elıre átgondolt, központilag irányított terv szerint fokozatosan lehet végrehajtani. III.
Károly és Mária Terézia gazdaságilag megalapozott, a termelés és értékesítés pilléreire épített birodalmat
óhajtottak létrehozni s törekvéseiket elıször az örökös tartományokban kezdték meg. Csak miután ott az
átalakulás folyamában az iskolaügy valamelyes állapotba jutott, gondolt Mária Terézia arra, hogy
„államanyai gondosságból” (landesmütterliche Fürsorge) az intézményeket nálunk is meghonosítja. E
nagyszabású tervbe való beleilleszkedés azonban a megfogyatkozott magyarság számára nagy veszedelmet
jelentett: az uralkodó által mutatott úton haladás nemzetiségünk pusztulását és idegen fajba olvadását
segítette elı. A nemzet kábultságából még idejekorán észretért, a fejlıdés menetét azonban már nem lehetett
megállítani: hosszas erıfeszítés után végre szervezıdik a mi oktatásügyünk is s benne a korszellemnek
32