Soproni évszakok - EPA

démográfiai, társadalmi és gazdasági összetétele, eddig – kevés kivétellel – alig foglalkoztak kutatóink.
Pedig az ilyen kutatásokra is bı anyag áll rendelkezésre, de ennek az anyagnak a feldolgozása már nem
annyira a történettudós, mint a statisztikus feladata. Ez az anyag lehetıvé teszi, hogy községeinknek
népesedési fejlıdésérıl immár másfél évszázadra visszamenıleg statisztikai felvételeken alapuló, tüzetes és
minden részletre kiterjedı képet rajzolhassunk. Egy rövid cikk keretében természetesen csak általános
vázlatot adhatunk és csak azoknak a szempontoknak figyelembevételére terjeszkedhetünk ki, melyek a
községek fejlıdésérıl nagy általánosságban hő képet adhatnak. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk,
hogy Sopron vármegye községeirıl rendelkezésünkre állanak a legelsı magyarországi népszámlálásnak, a
II. József által 1784–1785-ben elrendelt és a következı években megismételt összeírásnak eddig sehol sem
közzétett adatai, amelyek tárgyalásunk kiinduló pontjául szolgálhatnak.
Ezek az adatok felölelik a községek házainak és családjainak számát, lakosságuknak nemi megoszlását,
bizonyos korcsoportok és társadalmi osztályok részletezését a keresztény és zsidó lakosság
megkülönböztetését és a községben jelenlevı idegenekre, valamint az onnan távollevıkre vonatkozó
megállapításokat. Ezen bı anyagnak eredeti terjedelemben való közlése nem foglalhat helyet ebben a kis
cikkben, amely a másfél százados fejlıdés tükrét kívánja adni a rendelkezésünkre álló szők keretben.
Szorítkoznunk kell tehát a házak és a lakosság számának, valamint a felekezeti megoszlás jellemzésének
céljából, a zsidók számának közlésére; más alkalomra tartván fenn a József-féle népszámlálás tüzetes
adatainak községek szerinti közzétételét.
A József-féle népszámlálás után több, mint hat évtizednek kellett eltelnie, hogy újra hivatalos népszámlálás
állapítsa meg a községek tüzetes adatait, de sem az 1850-ben, sem az 1857-ben. az osztrák kormány által
végrehajtott hivatalos népszámlálásoknak községi adatait nem bírjuk és így ilyen kutatás céljaira csakis a
magyar kormány által 1869-ben végrehajtott népszámlálás 187eredményeit tudjuk felhasználni. Hogy ezt a
85 évi idıszakot áthidaljuk, azokhoz az értékes adatokhoz fordulunk, amelyeket Nagy Lajos közölt
1828-ban megjelent „Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungariae partiumquae eidem
adnexarum” címő munkájában. Ez a munka egyenként sorolja fel az ország összes községeit és minden
községrıl közli a házak számát, a lakosság számát, és ennek felekezetek szerinti megoszlását. De mivel a
József-féle népszámlálás a felekezetek közül csak a zsidókat tünteti fel külön és így az egyes keresztény
felekezetekkel való összehasonlítás nem lehetséges, mi is csak a zsidóság számadatainak közlésére
szorítkozunk.
1869-tıl kezdve rendelkezésre áll a magyar kormány által tízévenként végrehajtott országos
népszámlálásoknak kimeríthetetlen bı anyaga, amely a községek fejlıdésének tanulmányozására szinte
páratlan lehetıségeket nyujt.
E népszámlálásoknak anyagából csak az 1880. és 1930. évre vonatkozólag közöljük a házaknak, az
összlakosságnak és a zsidóságnak számadatait. Ilyenformán tehát négy esztendınek, úgymint az 1785.,
1828., 1880. és 1930. éveknek megállapításai alapján, vagyis körülbelül 50 évnyi közökben észlelhetjük a
községek fejlıdését és alkothatjuk meg a fejlıdés vonalát. Meg kell azonban említenünk, hogy az 1828.
évre vonatkozó adatok, amelyek nem hivatalos népszámlálás eredményeibıl kerültek ki, hanem egyházi
sematizmusokra és más egykorú forrásokra támaszkodnak, nem tekinthetık mindenben teljesen
megbízhatóknak, amint az a többi évek adataival való összehasonlításból kiderül.
Túlzottnak látszik egyes községekben a zsidóság száma és határozottan téved a szerzı, amikor Csáva
községben 1828-ban 528 zsidót mutat ki, holott a zsidók ott sohasem éltek ily nagy számban és Fényes
8