Soproni évszakok - EPA
Soproni évszakok - EPA
Soproni évszakok - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
frt 50 kr, értékő rajzeszközt rendelt, aminek Bécsbıl való hazaszállítását kéri.<br />
A rendelet nyomán egyúttal megindul a komoly ellenırzés a rajziskolákban az állam részérıl. Ennek<br />
formája kezdetben csupán évvégi jelentésekre szorítkozott (1783. évi rendelet), az eredmény fokozása<br />
céljából 1786-tól kezdve pontos helyzetjelentést kellett tenni az iskola berendezésérıl, a rajzeszközökrıl, a<br />
mintákról, a tanulók számáról és szorgalmáról. Különben is a rajztanítók nem egyforma tevékenységet<br />
fejtettek ki: 51(54) volt, amelyik buzgón látta el feladatát, iskolájában rövidesen sok minta és kellı eredmény<br />
látható, másutt lassúbb a munka, a minták kezdetlegesek. A kancellária tájékozódni akar a magyarországi<br />
rajztanítás fokáról s e miatt a helytartótanács útján bekéri az összes iskolákból a mintákat, róluk aztán<br />
Schalte János bécsi rajz- és szépírómester bírálata alapján észrevételeit közli. 52(55) A soproni iskola<br />
jelentését és felszerelését 1787. május 16-án kéri 53(56) Bachmann János, a pécsi tankerület elemi iskoláinak<br />
felügyelıje; a tanács Bernácskyt utasítja a jegyzék beküldésére. Nem sokkal késıbb a pécsi fıigazgatóság<br />
ismét sürgeti a mintákat; 54(57) Bernácsky jelentése elkallódhatott, újat kellett készítenie. A leltár megmaradt<br />
s kedvezı képet fest rajziskolánk állapotáról: 48 rajzmintájával, 53 rajzeszközével s egyéb felszerelési<br />
tárgyaival a közepesen ellátott iskolák közé tartozott. 55(58)<br />
II. József halála nagy fellélekzést jelentett a magyarságnak. 215A sok rendelet – köztük számos iskolaügyi<br />
– lidércként feküdt a magyar lelkeken; a felszabadult nemzeti érzés hagyományaihoz híven egyszerre<br />
nagyot tervezett, lelkesedése azonban hamar elült s különösebb érzéket a szakirányú gondolkodás iránt nem<br />
mutatott. 55a(59) II. József hasznossági szempontja veszített varázsából, nincs oly eleven lelkesedés, a<br />
rendeletek egyre inkább papíron maradnak. Ettıl az idıtıl kezdve rajziskoláinkról alig tudunk valamit, a<br />
fejlıdés útjának szemléltetésében csupán egy városra lehetünk tekintettel.<br />
Az 1790-es években történik azonban még egy lényeges változás a rajziskola fejlıdésében: ekkor lesz<br />
valóságos szakiskolája a 18. század végének, tanulói nem csupán az iparosok, hanem a kereskedık közül is<br />
kerülnek.<br />
A helytartótanács ugyanis 1792. február 17-én 2746. sz. rendeletét 56(60) bocsátja ki, amely elemi iskolai<br />
intézkedései között elrendeli, hogy 1. az ipari pályára készülı ifjakat a rajziskola szorgalmas látogatására<br />
buzdítsák, a tanoncok szüleit és mestereit ennek elımozdítására serkentsék; 2. a rajziskolákat a szükséges<br />
mintákkal szereljék fel; 3. az iskola belsı állapotáról nyomban jelentést tegyenek. Helytartótanácsi<br />
rendeletrıl lévén szó, valószínő, hogy minden rajziskolával bíró városhoz eljutott, közelebbi hatása azonban<br />
kiderítve nincsen.<br />
Érdekes fejleményeket hozott ez Sopronban. A tanács három ülésén foglalkozik kimerítıen a rendelettel s<br />
határozatait nemcsak az iparosokra, hanem a kereskedıkre is kiterjeszti. A tanács az elsı pontban foglaltak<br />
végrehajtására nézve 1792. március 21-én 57(61) Artner Károly, Fodor József, Assmann András, Langecker<br />
Ignác és Wohlmuth Teofil tagokat megbízza, hogy maguknál az iparosok képviselıinél tudakolják meg a<br />
mesterek, tanoncok és ezek szüleinek nevét, hogy az iskolábajárást a szülık és különösen a tanoncok<br />
gondviselıi részérıl komolyan ellenırizzék. A jegyzékben összeírt mestereknek az iparosok képviselıi, a<br />
kereskedıknek viszont Wohlmuth Teofil, a kereskedık megbízottja komolyan parancsolják meg, hogy a 4.<br />
osztály és a rajziskola bizonyítványa nélkül senkit tanoncnak fel ne vegyenek. A 2. és 3. pontra nézve a<br />
helyi igazgató és rajztanító adják be jelentésüket. Az 1792. július 30-i ülésre 58(62) a tanácstagok<br />
elkészítették és benyujtották a rajziskolát látogatni köteles tanoncok jegyzékét, Bernácsky bemutatta Steiner<br />
jelentését a tanulók szorgalmáról, az iskola állapotáról és a kijavítandó eszközökrıl. 216Ennek alapján a<br />
tanács kimondja, hogy a céhmesterek és a kereskedık elıljárói a részleges ülés elé idézendık; szigorúan el<br />
kell rendelni, hogy senkit, aki a 4. osztály és a rajziskola 1 évig tartó eredményes látogatását<br />
38