Soproni évszakok - EPA

utasítani kell a rajztanárt, hogy a tanoncokkal a szakmájukba vágó rajzot készíttessen s azt kellıképpen
magyarázza meg.
A következı évben 65(69) Vester Flórián, volt ferences és hittanító, Bernácsky utóda ugyanebben az ügyben
tesz jelentést. Kéri elsısorban a korábbi határozat alapján a szabálytalanul felszabadított tanoncok miatt
fejenként 4 frt büntetés végrehajtását, a szorgalmas iskolalátogatást és a tanoncok neveinek összeírását.
218A tanács a büntetést ismét kiszabja, a tanoncokra nézve a polgármester megígéri, hogy a céhmesterektıl
a tanoncok neveit megszerzi. 1799. július 8-án 66(70) a jegyzéket be is mutatja azzal, hogy a tanoncokat
céhmestereik jelenlétében kell az ismétlıórák és rajziskola szorgalmas látogatására buzdítani. A jegyzéket
kiadja egyúttal a helyi igazgatónak. Szembetőnı, hogy az 1795-i rendelet már veszített szigorúságából, a
rajziskolai bizonyítvány nem a tanoncfelvételhez szükséges.
Az iskolaüggyel kapcsolatos, különösen felszerelési határozatok csak lassan mentek teljesedésbe. Érdekes
példája ennek, hogy a tanács már 1792-ben kimondta könyvek és minták szerzését, Vester Flórián Vitéz
Imre pécsi inspektor sürgetésére 1799-ben 67(71) kéri a régi határozat teljesítését. A rajziskolában szükséges
tárgyakat sorolja fel s csatolja Schmutzernek, a bécsi akadémia igazgatójának levelét, amely szerint a
szükséges minták egyrésze Bécsben 200. frt-ért kapható, a többi a helybeli szobrászokkal elkészíttethetı.
Így jutott az iskola végre két fontos könyv birtokába. 68(72) A többi felszerelési tárgyat a tanács a pénztár
ürességére hivatkozva elveti. Nincs már érdeklıdés, nincs oly áldozatkészség a rajziskola iránt s ez többféle
körülményre vezethetı vissza.
Az 1799. évvel a soproni rajziskola elsı szakaszának végéhez jutottunk. Nem jelent meg ebben az évben
különös rendelet, az új évszázad sem lehet határkı, mégis új fejezet kezdıdik életében. Egymásután dıl ki
két nemes bajnoka. Elıször Bernácsky József 1798-ban. 69(73) Kezdettıl fogva szívén viselte az elemi iskola
ügyét. 1781-tıl kezdve helyi igazgató; érdemeit a helytartótanács is elismeri. Sokat tett a rajziskola
felvirágoztatása érdekében derék társával, Steiner Bálinttal, aki egy évvel késıbb követte a sírba.
Mindkettınek jelentıs szerepe van a rajziskola kiépítésében, amely csupán a legutolsó években mutat némi
hanyatlást. Mindkettı aggkorú; Steiner betegeskedik, tisztét nem tudja ellátni, egy régi tanítványa
helyettesíti. Csak így érthetı a megbirságolt céhek kérelme, hogy tanoncaikkal szakmába vágó rajzot
készíttessen, azt magyarázza meg vagy mentse fel ıket a rajzolás alól.
Idıközben különben a helyzet is megváltozik: a szakszerő nevelés, a hasznosság elve már nem érdekli az
uralkodókat. II. József halála után az iskolaügyben jobban érvényesül a nemzeti szellem, ezzel viszont a
magyar felfogás miatt a szakszerőség 219veszít erejébıl. A felvilágosodás csúfosan fizetett az
uralkodóknak, 70(74) forradalom tört ki, amely a trónokat megingatta. Pénz sem jut a nevelésügyre, hiszen a
napoleoni háborúk súlyos gondokat és nagy kiadásokat hoznak.
1795 után a kormány a rajziskolákkal kevesebbet törıdik s igy életük fenntartóikra van bízva. Ez elıször
az iskolalátogatás ellanyhulását, lassanként pedig a rajziskolák megszőnését okozta. Kevés az a város, ahol
1810 után megmaradt. Szerencsés körülménynek mondható tehát, hogy Sopronban még a századforduló
elıtt új helyi igazgató és új rajztanító folytatta a megkezdett munkát és buzgó tevékenységük mentette meg
a rajziskolát a 19. században.
1938. II. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / Veszelka László dr.: A soproni rajziskola története. (Elsı
közlemény; 1778–1799.) / Dr. László Veszelka: Die Geschichte der Soproner Zeichenschule. I.
(1778–1799.)
40