2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

More documents

Recommendations

Info

(51–59 százaléka) érettségizett volt, ezen belül részarányuk a 25–29 évesek körében nőtt a leginkább 2001 óta. A 18–19 éveseknek mintegy 31 százaléka szerezte már meg az érettségit. A 35–49 évesek korcsoportjaiban 42–45 százalékos volt a legalább középiskolát végzettek hányada, az 50–59 évesekében pedig 38–39 százalékos. A 60–64 éveseket ugyanakkor az előbbinél kedvezőbb (41 százalékos) mutató jellemezte. Az eddig felsorolt korcsoportok mindegyikében az érettségizett nők aránya magasabb volt a férfi akénál. A 65 éves és annál idősebb népességben viszont az érettségizett férfi ak hányada meghaladta a nőkét: a 75 éves és annál idősebb érettségizett férfi ak aránya már 2,5-szerese volt a nőkének. Összességében a 65–69 évesek közel 37 százaléka volt legalább középiskolai végzettségű, ami több mint duplája a 2001. évinek. A 70–74 éveseknél, valamint az ennél idősebbeknél is számottevően javult az érettségi vizsgával rendelkezők aránya, előbbieknél 27, utóbbiaknál 16 százalékos hányadot képviseltek a felnőttkorú népességből. 1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen emelkedett a két népszámlálás között eltelt évtizedben. A 2011. évi népszámláláskor a 25 éves és annál idősebb népességből minden hetedik – tíz évvel korábban minden tizenegyedik – rendelkezett főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A 25–29 évesek 21 százaléka szerzett felsőfokú végzettséget, arányuk megduplázódott egy évtized alatt. Számottevően nőtt a 30–34 éves diplomások hányada is. A 35–69 évesek korcsoportjaiban 12–16 százalékot képviseltek, ezen belül a fi atalabb korosztályokban magasabb, az idősebbeknél általában alacsonyabb volt a mutató értéke. Ettől eltérően a 65–69 éves diplomások hányada viszont meghaladta az 50–64 évesekét. A 70–74 évesek 9, a 75 éves és idősebbek 6 százalékának volt felsőfokú végzettsége. A 60 évesnél fi atalabbakat öt éves korcsoportonként tekintve, minden korosztályban nagyobb arányban voltak a nők diplomások, mint a férfi ak, ami összefügg azzal, hogy a hagyományos szerepek háttérbe szorulásával több felsőfokú végzettséghez kötött szakma (például oktatás, közigazgatás) elnőiesedett. A hét éves és idősebb népesség befejezett iskolai és szakmai végzettségét tekintve a 2011. évi népszámláláskor e népesség 29 százaléka végezte el csupán az általános iskola nyolc évfolyamát, 22 százalékuknak volt szakmunkás bizonyítványt adó középfokú végzettsége, 24 százalékuk tett sikeres érettségi vizsgát, de (még) nem szerzett diplomát és további 11 százalékuk államvizsgázott és kapott diplomát felsőfokú oktatási intézményben. Az eltelt évtizedben számottevően javult a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele. A csupán általános iskolát végzettek aránya közel 5 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 4 százalékponttal nőtt a szakmunkás, több mint 5 százalékponttal az érettségi bizonyítványt szerzettek és 4 százalékponttal a diplomások hányada. A középfokú szakmai oklevelet adó iskolákban végzettek és az érettségizettek aránya a férfi ak körében javult nagyobb mértékben, a diplomásoké viszont a női népességben nőtt jelentősebb mértékben a férfi akénál. Az iskolázottság szintje településtípusonként eltérő volt. A megyeszékhely, Kaposvár megfelelő korú népességének 57 százaléka legalább érettségivel, 23 százaléka pedig diplomával rendelkezett. Előbbi a duplája, utóbbi a háromszorosa a községekre jellemző hányadnak. A nagy különbség kialakulásában szerepet játszott az, hogy a továbbtanuló fi atalok csak kis számban térnek vissza lakóhelyükre, míg a helyben maradó idősebb korosztályok képzettségi szintje az átlagosnál alacsonyabbnak mondható. Kaposvár iskolázottsági szintje kedvezőbb volt a megye többi városáénál is, mind az érettségizettek, mind a diplomások aránya számottevően felülmúlta a többi város átlagát. 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Településtípus A járások közül a Siófoki és a Kaposvári járásban élők képzettségi szintje volt a legkedvezőbb, a Tabi, a Csurgói, valamint a Barcsi járásokban a legkedvezőtlenebb. Az idegennyelv-ismeret jelentősége az elmúlt években – az uniós csatlakozással összefüggésben – különösen felértékelődött. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint Somogy megyében mintegy 64 100 fő, a népesség egyötöde beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik nyelvet is, ez 3,0 százalékponttal több, mint az előző népszámláláskor. A magyar anyanyelvű 1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek népességben főként a német és az angol nyelv vált szélesebb körben ismertté. 2011-ben minden kilencedik megyében élő magyar anyanyelvű polgár meg tudta értetni magát németül, míg tíz évvel korábban még csak minden tizedik. 2001-ben 6 százalékuk mondta magáról, hogy beszél angolul, 2011-ben már egytizedük. Somogy sajátossága, nemzetiségi összetételéből adódóan, hogy a magyar anyanyelvű népességnek az országosnál valamivel nagyobb hányada (3,1 százalék) beszélte a roma nyelvet. 3.15. Somogy megye 19 (%) egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,8 56,9 23,1 Többi város 95,5 47,5 16,5 Városok összesen 96,0 51,2 19,1 Községek, nagyközségek 91,0 28,6 7,9 Megye összesen 93,6 40,6 13,8 Beszélt nyelv 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 261 468 83,2 206 313 77,1 Más nyelvet is beszél 52 711 16,8 61 337 22,9 Ebből: angol 32 256 10,3 31 172 11,6 német 18 534 5,9 27 079 10,1 roma 2 753 0,9 8 351 3,1 Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedek alatt a népesség képzettségi szintje folyamatosan nőtt, emelkedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez egyrészt abból adódik, hogy fokozatosan kihal azon generáció, mely tagjainak vagy semmiféle végzettsége nem volt, vagy ha volt is, az csupán néhány osztályra korlátozódott és a belépő fiatalabb korosztályok már képzettebbek, mint a kilépő idősebbek, másrészt abból, hogy hosszú távon növekszik a képzett munkaerő iránti igény, aminek igyekeznek megfelelni a munkaerőpiacra lépők.
Page 1 and 2: Központi Statisztikai Hivatal 2011
Page 3: TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!
Page 7 and 8: ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség szá
Page 9 and 10: 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZ
Page 11 and 12: Somogy megyében az 1970. évi nép
Page 13 and 14: Történeti áttekintés Somogy meg
Page 15 and 16: korcsoportban a nőtlenek és az el
Page 17: A 2011. évi népszámlálás adata
Page 21 and 22: volt magasabb a tíz évvel korább
Page 23 and 24: 1.5.2. tábla A népesség gazdasá
Page 25 and 26: vallotta magát e nemzetiséghez ta
Page 27 and 28: felekezethez tartozónak, 11 száza
Page 29 and 30: 2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK 2.1. A
Page 31 and 32: 2.1.3. ábra Az egyedülállók sz
Page 33 and 34: fi atalkorúakból (30 év alattiak
Page 35 and 36: pedig 10 százalékkal csökkent. T
Page 37 and 38: 2.4.2. ábra A családok megoszlás
Page 39 and 40: 3. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZŐI 3.
Page 41 and 42: akkor a falusiaknak csak 16, illetv
Page 43 and 44: 3.2.1. ábra A lakott lakások szá
Page 45 and 46: Településtípus 3.3.1. tábla A l
Page 47 and 48: 3.4.1. tábla A vízvezetékkel és
Page 49 and 50: 1. VISSZATEKINTŐ ADATOK TÁBLÁZAT
Page 51 and 52: 2. RÉSZLETES ADATOK 2.1 A népess
Page 53 and 54: 2.3.4 A lakások felszereltsége, k
Page 55 and 56: 3.3 Lakásállomány ..............
Page 57 and 58: 1. Visszatekintő adatok
Page 59 and 60: 3.15. Somogy megye 1.1.2 Kor és ne
Page 61 and 62: 1.1.2.3 A népesség az állampolg
Page 63 and 64: 1.1.3.2 A 15 éves és idősebb fé
Page 65 and 66: 1.1.3.4 A 15 éves és idősebb nő
Page 67 and 68: 1.1.4.2 A népesség nyelvismeret
Page 69 and 70:
3.15. Somogy megye 1.1.5 Gazdasági
Page 71 and 72:
1.1.5.2 A népesség nemek, korcsop
Page 73 and 74:
1.1.6.1 A népesség anyanyelv, nem
Page 75 and 76:
3.15. Somogy megye 1.1.7 Vallás 1.
Page 77 and 78:
3.15. Somogy megye 1.2.2 A háztart
Page 79 and 80:
1.2.2.3 Az egyedülállók családi
Page 81 and 82:
3.15. Somogy megye 1.2.4 A családo
Page 83 and 84:
3.15. Somogy megye 1.3.2 A lakások
Page 85 and 86:
1.3.3.2 A lakott lakások szobaszá
Page 87 and 88:
1.3.4.2 A lakott lakások fűtési
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
3. Településtípusonkénti adatok
Page 93 and 94:
3.1.1.1 A népesség nemek és kor
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
3.1.2.1 A népesség az előző lak
Page 101 and 102:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 103 and 104:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 105 and 106:
3.1.3.1 A 15 éves és idősebb né
Page 107 and 108:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 109 and 110:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 111 and 112:
3.1.4.1 A 7 éves és idősebb nép
Page 113 and 114:
3.1.4.2 A népesség nyelvismeret,
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
3.1.5.1 A népesség korcsoport, ga
Page 119 and 120:
3.1.6.1 A népesség a nemzetiségi
Page 121 and 122:
3.1.7.1 A népesség vallás, felek
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
3.15. Somogy megye 3.2 Háztartáso
Page 131 and 132:
3.2.1.1 A háztartások háztartás
Page 133 and 134:
3.3.1.1 A lakott lakások tulajdonj
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
4. Településsoros adatok
Page 143 and 144:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 145 and 146:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 147 and 148:
3.15. Somogy megye 4.1.2 Kor és ne
Page 149 and 150:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 151 and 152:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 153 and 154:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 155 and 156:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 157 and 158:
3.15. Somogy megye 4.1.3 Családi
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 171 and 172:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 173 and 174:
4.1.6.1 A népesség nemzetiség sz
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
4.2.1.1 A háztartások és a csal
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
4.2.2.1 A háztartások a háztart
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 205 and 206:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 207 and 208:
3.15. Somogy megye 4.3 Lakásállom
Page 209 and 210:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 211 and 212:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 213 and 214:
4.3.2.1 A lakások és lakott üdü
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
3.15. Somogy megye 4.3.5 Az épüle
Page 239 and 240:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 241:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 244 and 245:
Járás A járás a megye részét
Page 246 and 247:
246 Ötéves korcsoportok Korcsopor
Page 248 and 249:
Általános iskola 8. évfolyam a v
Page 250 and 251:
Eltartottak azok a személyek, akik
Page 252 and 253:
Tartós betegség A tartós betegs
Page 254 and 255:
Háztartások lakáshasználati jog
Page 256 and 257:
Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófü
Page 258:
Ipari, üzemi, egyéb terület: ipa
show all

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?