2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

More documents

Recommendations

Info

Történeti áttekintés A lakásállomány 2011-ben az előző cenzushoz képest mintegy 7,8 százalékkal bővült. 1949-től kezdve népszámlálásról népszámlálásra haladva látható, hogy ez a gyarapodás – az 1949–1960 közötti időszakot leszámítva – egyike volt a legnagyobbaknak. (A háború utáni években az újjáépítések következtében jelentős mértékben – 14 százalékkal – nőtt a lakásállomány.) A legutóbbi két összeírás közötti időszakhoz hasonló arányú emelkedésre került sor a hetvenes években is, s ettől csak alig valamivel maradt el (7,2 százalékot tett ki) a nyolcvanas évtized növekedése. A felsoroltakkal szemben a hatvanas és kilencvenes évtized említhető, előbbiben mindössze 2,6, utóbbiban is csupán 3,9 százalékos bővülés következett be a lakások számában. A lakásállományon belül a lakott és nem lakott lakások száma – hosszabb idő távlatában – igencsak eltérő mértékben változott. A lakott lakások növekedési üteme kisebb volt, mint a nem lakottaké. Előbbiek körében 1949 és 1990 között az egyes cenzusokat tekintve 2,7-5,9 százalék közötti bővülés történt. (A legnagyobb – 5,9 százalékos – növekedésre a hetvenes években került sor.) 1990 és 2001 között aztán az addigi emelkedés csökkenésre váltott át, ekkor 0,9 százalékkal kevesebb lakott lakást írtak össze, mint 11 évvel korábban. A legutóbbi cenzus újabb növekedést regisztrált, 2001 és 2011 között 4,5 százalékkal emelkedett a lakott lakások száma. A nem lakott lakások száma 1949 és 2011 között az egyes évtizedekben (az ötvenes és hatvanas éveket leszámítva) mintegy egyharmadával-kétharmadával bővült. (Számuk a kivételként említett ötvenes években kiemelkedő mértékben, több mint háromszorosára emelkedett, a hatvanasban ezzel szemben 23 százalékkal visszaesett.) A legszerényebb, 32 százalékos gyarapodás a kétezres évek első évtizedében következett be, a legjelentősebb pedig a hetvenes és kilencvenes években, amikor nagyjából hattizedével bővült az állomány. Az eltérő arányú változások következtében a lakott lakások összesenen belüli súlya – jóllehet mindig is meghatározó volt – meglehetősen ingadozott. Hányaduk 1949 és 1960 között 98-ról 95 százalékra csökkent, 1970-re viszont 96 százalékra nőtt. Az ezt követő évtizedekben azután arányuk folyamatosan mérséklődött (1980-ban 94, 1990-ben 92, 2001-ben 88, 2011-ben pedig 85 százalékot ért el), miközben a nem lakottak az állománynak mind nagyobb hányadát tették ki. Helyünk az országban A lakásállomány lakott, illetve nem lakott lakások szerinti összetétele a 2011. évi népszámlás adatai szerint az ország megyéiben lényegesen nem tért el egymástól. A lakások több mint nyolctizedét a lakott lakások tették ki. Somogy megye a 85 százalékos arányával a megyék rangsorában az utolsó helyen állt. (A rangsort Komárom-Esztergom megye vezette, ahol a lakott lakások hányada elérte a 93 százalékot.) A lakások építési évét tekintve elmondható, hogy a somogyi lakásokat átlagos korösszetétel jellemezte. A II. világháború előtti időszakból az ingatlanok itt ugyan magasabb hányada származott, mint a megyék felében, arányuk a 19 megye közül a tizedik legmagasabb érték volt, megközelítette a 20 százalékot. (A legfiatalabb korösszetételű lakásállománnyal rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanez a mutató nem érte el a 10 százalékot sem.) Az utóbbi harminc évben létesített lakások 31 százalékos arányával Somogy a megyék rangsorában a 7. helyet foglalta el. (Az első hely Pest megyéé volt, ahol a lakásoknak mintegy 45 százaléka tartozott a „fiatalabbak” közé.) lakásoknak egyaránt mintegy kilenc-kilenc tizede tégla, kő, illetve kézi falazóelem felhasználásával jött létre. (Megjegyzendő, hogy ekkortájt ismét megjelent a vályog, egyre többen ismerik fel ugyanis vitathatatlan előnyeit, nevezetesen, hogy alacsony energiafelhasználást igényel, jó a hőtároló-képessége, ami a mai villany- és gázszámlák mellett nem elhanyagolható körülmény.) 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint Somogy megye mintegy 120 ezres lakott lakásállományából a legutóbbi népszámlálás időpontjában közel 116 ezer magánszemélyek, körülbelül 3 ezer önkormányzatok, ezer pedig más intézmények, szervezetek tulajdonában állt. A közelmúlt épít- kezéseit a természetes személyek meghatározó jelenléte jellemezte, ebből adódóan 2001 és 2011 között a magánszemélyek birtokában álló otthonok száma 5,0 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak és egyéb építtetőknek a beruházói körben végbement szerepvesztése következtében a tulajdonukban lévő lakások száma visszaesett, az önkormányzatok esetében 1,4, a más intézmények, szervezetek esetében pedig igen jelentősen, 23 százalékkal. Mindezek ellenére a két cenzus között a lakások tulajdon szerinti összetétele lényegében nem változott, azoknak 96–97 százaléka magánszemélyek, 2–3 százaléka önkormányzatok, s mintegy egy százaléka egyéb tulajdonosok birtokában volt 2011ben csakúgy, mint 10 évvel korábban. 42 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
3.2.1. ábra A lakott lakások száma tulajdonjelleg szerint A nagyobbtól a kisebb települések, nevezetesen a megyeszékhelytől a többi városon át a községek felé haladva a magánszemélyek tulajdonában álló lakások aránya fokozatosan emelkedett, míg az önkormányzatok tulajdonában lévőké csökkent. A magánerős építkezés a falvakban mindig is meghatározóbb volt, mint a városokban, ezt tükrözi az is, hogy míg Kaposváron 2011-ben a lakásállománynak „csak” 95 százaléka kötődött természetes személyekhez, addig a vidéki városokban 96, a falvakban pedig 98 százaléka. Az önkormányzatok ezzel szemben jellemzően a városi építtetők körében fordultak elő gyakrabban, ebből adódott, hogy a megyeszékhelyen a lakások 4,2, a többi városban 3,2 százaléka állt a tulajdonukban, miközben a községekben csupán 0,9 százaléka. A használati jogcím alapján 120 ezer lakás közül 111 ezerben tulajdonosaik éltek, több mint 7 ezerben bérlők laktak, a fennmaradó közel másfél ezret pedig más jogcímű lakók használták. Az előb- biek által lakott lakások száma a 2001. évi népszámlálás óta 3,5, illetve 9,1 százalékkal növekedett, a más jogcímen használtaké ezzel szemben jelentősen változott, 2011-ben megközelítőleg két és félszerese volt a 10 évvel korábbinak. E változások ellenére a lakások használati jogcím szerinti összetétele úgyszólván változatlan maradt. A lakásoknak 2001ben 94, a legutóbbi cenzuskor 93 százaléka szolgált a tulajdonosok otthonául, bérlők pedig akkor is, és 2011-ben is kb. 6 százalékukat lakták. A más jogcímen használt lakások aránya ugyan kétszeresére (0,5-ről 1,2 százalékra) nőtt a vizsgált időszak alatt, súlyuk azonban még így is csekély maradt. 3.2.2. ábra A lakott lakások száma használati jogcím szerint Jóllehet mindenütt a tulajdonosok által lakott lakások voltak túlnyomó többségben, arányuk a megyeszékhelyen és a többi városban alacsonyabb (89, illetve 92 százalék) volt, mint a községekben (95 százalék). Ez abból következik, hogy a falvakban a lakásokat zömében magánszemélyek építtették, Helyünk az országban A tulajdonjelleget vizsgálva kitűnik, hogy a magánszemélyek birtokában lévő lakások az országban mindenütt meghatározó jelentőséggel bírtak, csupán az arányszámok nagyságában mutatkozott némi különbség, azok 95 és 98 százalék között szóródtak. Az előbbi Vas, az utóbbi Pest megyét jellemezte. Somogy 96 százalékos mutatójával a 13. helyen állt a megyék rangsorában. Az önkormányzati tulajdonú lakások 2,3 százalékos hányada a magasabbak közé tartozott, nyolcadik volt a megyék között. A lakáshasználat terén a megyék mindegyikében a tulajdonosi jogcím számított alapvetőnek, ilyen címen a lakások 90–95 százalékát lakták. Ez a forma a Győr-Moson-Sopron megyei lakások esetében volt viszonylagosan a legritkább, a Pest megyeiek körében pedig a leggyakoribb. Somogy – akárcsak a magántulajdonú lakások esetében – ezúttal is a mezőny alsó felében helyezkedett el, 93 százalékos részarányával a megyei rangsor 12. helyét foglalta el. A bérlők által használt lakások aránya pedig a nyolcadik legmagasabb érték volt. 3.15. Somogy megye 43
Page 1 and 2: Központi Statisztikai Hivatal 2011
Page 3: TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!
Page 7 and 8: ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség szá
Page 9 and 10: 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZ
Page 11 and 12: Somogy megyében az 1970. évi nép
Page 13 and 14: Történeti áttekintés Somogy meg
Page 15 and 16: korcsoportban a nőtlenek és az el
Page 17 and 18: A 2011. évi népszámlálás adata
Page 19 and 20: Településtípus A járások köz
Page 21 and 22: volt magasabb a tíz évvel korább
Page 23 and 24: 1.5.2. tábla A népesség gazdasá
Page 25 and 26: vallotta magát e nemzetiséghez ta
Page 27 and 28: felekezethez tartozónak, 11 száza
Page 29 and 30: 2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK 2.1. A
Page 31 and 32: 2.1.3. ábra Az egyedülállók sz
Page 33 and 34: fi atalkorúakból (30 év alattiak
Page 35 and 36: pedig 10 százalékkal csökkent. T
Page 37 and 38: 2.4.2. ábra A családok megoszlás
Page 39 and 40: 3. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZŐI 3.
Page 41: akkor a falusiaknak csak 16, illetv
Page 45 and 46: Településtípus 3.3.1. tábla A l
Page 47 and 48: 3.4.1. tábla A vízvezetékkel és
Page 49 and 50: 1. VISSZATEKINTŐ ADATOK TÁBLÁZAT
Page 51 and 52: 2. RÉSZLETES ADATOK 2.1 A népess
Page 53 and 54: 2.3.4 A lakások felszereltsége, k
Page 55 and 56: 3.3 Lakásállomány ..............
Page 57 and 58: 1. Visszatekintő adatok
Page 59 and 60: 3.15. Somogy megye 1.1.2 Kor és ne
Page 61 and 62: 1.1.2.3 A népesség az állampolg
Page 63 and 64: 1.1.3.2 A 15 éves és idősebb fé
Page 65 and 66: 1.1.3.4 A 15 éves és idősebb nő
Page 67 and 68: 1.1.4.2 A népesség nyelvismeret
Page 69 and 70: 3.15. Somogy megye 1.1.5 Gazdasági
Page 71 and 72: 1.1.5.2 A népesség nemek, korcsop
Page 73 and 74: 1.1.6.1 A népesség anyanyelv, nem
Page 75 and 76: 3.15. Somogy megye 1.1.7 Vallás 1.
Page 77 and 78: 3.15. Somogy megye 1.2.2 A háztart
Page 79 and 80: 1.2.2.3 Az egyedülállók családi
Page 81 and 82: 3.15. Somogy megye 1.2.4 A családo
Page 83 and 84: 3.15. Somogy megye 1.3.2 A lakások
Page 85 and 86: 1.3.3.2 A lakott lakások szobaszá
Page 87 and 88: 1.3.4.2 A lakott lakások fűtési
Page 89 and 90: 3.15. Somogy megye 1.3.5 A lakások
Page 91 and 92: 3. Településtípusonkénti adatok
Page 93 and 94:
3.1.1.1 A népesség nemek és kor
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
3.1.2.1 A népesség az előző lak
Page 101 and 102:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 103 and 104:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 105 and 106:
3.1.3.1 A 15 éves és idősebb né
Page 107 and 108:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 109 and 110:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 111 and 112:
3.1.4.1 A 7 éves és idősebb nép
Page 113 and 114:
3.1.4.2 A népesség nyelvismeret,
Page 115 and 116:
3.15. Somogy megye 3.1.5 Gazdasági
Page 117 and 118:
3.1.5.1 A népesség korcsoport, ga
Page 119 and 120:
3.1.6.1 A népesség a nemzetiségi
Page 121 and 122:
3.1.7.1 A népesség vallás, felek
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
3.15. Somogy megye 3.2 Háztartáso
Page 131 and 132:
3.2.1.1 A háztartások háztartás
Page 133 and 134:
3.3.1.1 A lakott lakások tulajdonj
Page 135 and 136:
3.15. Somogy megye 3.3.2 A lakások
Page 137 and 138:
3.3.2.1 A lakott lakások szobaszá
Page 139 and 140:
3.3.2.1 A lakott lakások szobaszá
Page 141 and 142:
4. Településsoros adatok
Page 143 and 144:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 145 and 146:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 147 and 148:
3.15. Somogy megye 4.1.2 Kor és ne
Page 149 and 150:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 151 and 152:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 153 and 154:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 155 and 156:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 157 and 158:
3.15. Somogy megye 4.1.3 Családi
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
3.15. Somogy megye 4.1.5 Gazdasági
Page 169 and 170:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 171 and 172:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 173 and 174:
4.1.6.1 A népesség nemzetiség sz
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
4.2.1.1 A háztartások és a csal
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
4.2.2.1 A háztartások a háztart
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 205 and 206:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 207 and 208:
3.15. Somogy megye 4.3 Lakásállom
Page 209 and 210:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 211 and 212:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 213 and 214:
4.3.2.1 A lakások és lakott üdü
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
3.15. Somogy megye 4.3.4 A lakások
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
3.15. Somogy megye 4.3.5 Az épüle
Page 239 and 240:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 241:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 244 and 245:
Járás A járás a megye részét
Page 246 and 247:
246 Ötéves korcsoportok Korcsopor
Page 248 and 249:
Általános iskola 8. évfolyam a v
Page 250 and 251:
Eltartottak azok a személyek, akik
Page 252 and 253:
Tartós betegség A tartós betegs
Page 254 and 255:
Háztartások lakáshasználati jog
Page 256 and 257:
Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófü
Page 258:
Ipari, üzemi, egyéb terület: ipa
show all

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?