2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

More documents

Recommendations

Info

felét a városokban írták össze, (ezen belül kéttizedüket a megyeszékhelyen), a fennmaradó nem egészen 50 százalékot a falvak állománya tette ki. 2001 és 2011 között a városi lakások száma viszonylag erőteljesen, 13 százalékkal (Kaposváron ennél mérsékeltebben 9,0 százalékkal) gyarapodott, miközben a községekben mindössze 2,4 százalékos növekedésre került sor. Az eltérő mértékű emelkedés következtében a településtípusonkénti összetétel kissé eltért a korábbitól, a városi lakások aránya 2001-hez képest 2,5 százalékponttal nőtt, a falusiaké ugyanennyivel csökkent. A legutóbbi két népszámlálás között a lakott lakások állománya a városokban 9,3 százalékkal gyarapodott, a községekben ugyanakkor 0,8 százalékkal mérséklődött. Mindez azzal függ össze, hogy a vizsgált időszakban a lakásépítések elsősorban a városokra koncentrálódtak, gazdagítva ezzel az ottani állományt, a falvakat pedig jószerivel alig érintették, valamint azzal, hogy ez utóbbi településkörben sokan hagyták lakatlanul egykori otthonukat. A nem lakott lakások száma a vizsgált 10 év során a községekben is és a városokban is nőtt, előbbiekben nem egészen egynegyedével, utóbbiakban közel felével. Ezek a változások oda vezettek, hogy a lakásállomány összetétele az egy évtizeddel korábbihoz képest mindkét településtípusban némileg átalakult. A városokban a lakott lakások aránya 90-ről 87 százalékra csökkent, a nem lakottaké pedig 10-ről 13 százalékra emelkedett. A községekben az előbbi lakások részaránya 2001-ben 86, az utóbbiaké 14 százalékot képviselt, ami 2011-re 83, illetve 17 százalékra módosult. Településtípus 3.1.1. tábla A lakott és nem lakott lakások, 2011 A lakások építési év szerinti összetétele alapján elmondható, hogy a 2011. évi állomány nem egész kéttizede a második világháború környékéről, illetve az azt megelőző időszakból származott. A rákövetkező két évtizedben – az 1946–1970 között – építettek aránya nagyjából 30 százalék körül alakult. Az ezt követő hetvenes évekből közel egynegyedük, a nyolcvanas évtizedből 20 százaléknál valamivel kisebb részük származott, míg a közelmúlt, a kilencvenes, valamint a vizsgált kétezres évtized ebből a szempontból alig-alig volt meghatározó, az állománynak mindössze 6,8, illetve 7,2 százaléka kötődött hozzá. Az előbbieket fi gyelembe véve az állományt viszonylagosan idős korösszetétel jellemezte, hiszen annak jó része (közel fele) 40 évesnél idősebb ingatlanokból állt. A városok lakásállománya fi atalabb korösszetételű, mint a községeké, előbbiek körében a lakásoknak 35 százaléka létesült az utóbbi 30 évben, a községben ezzel szemben valamivel kevesebb, mint egynegyedük. Ugyanakkor a II. világháború előtti időszakból a falusi lakásoknak ugyancsak egynegyede, a városiaknak viszont csupán egytizede származott. Ezen időszakon belül 1946 és 1960 között a területi különbség még továbbra is érzékelhető volt, amikor a lakásoknak a városokban 8,2, a községekben 20 százaléka épült. A hatvanas években aztán e különbség szinte eltűnt, a lakásoknak mindkét településtípusban a 15–17 százalékát adták át ekkor. A hetvenes évektől azonban a községi arányszámok rendre elmaradtak a városiaktól. Ebben az évtizedben és a rákövetkező, nyolcvanas években a városi otthonoknak közel 30, illetve 20 százaléka ugyan- Lakott Nem lakott Lakott Nem lakott Összes Összesen lakások száma lakás a 2001. évi százalékában Megyeszékhely 26 556 2 532 29 088 108,0 119,7 109,0 Többi város 39 286 7 190 46 476 110,1 158,2 115,6 Városok összesen 65 842 9 722 75 564 109,3 146,0 112,9 Községek, nagyközségek 54 182 10 829 65 011 99,2 122,1 102,4 Megye összesen 120 024 20 551 140 575 104,5 132,3 107,8 40 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
akkor a falusiaknak csak 16, illetve 13 százaléka létesült. A kilencvenes és kétezres években aztán (miután a recesszió általánosan éreztette hatását) a területi különbségek nagyjából kiegyenlítődtek, előbbi időszakból a városi lakások 7,1, a községiek 6,4 százaléka, utóbbi évtizedből a városi otthonok 8,5, a falusiaknak pedig 5,5 százaléka származott. A lakások falazatát tekintve három fő építőanyag használata körvonalazódik. A megye 2011. évi cenzuskor összeírt lakásállományának közel nyolctizedénél téglából, kőből, illetve kézi falazóelemből, 7,1 százalékánál panelből, egytizedénél pedig vályogból készültek a falak. (A fennmaradó részt a fa, a közép-, vagy nagyblokk, illetve az öntött beton falazattal rendelkező lakások tették ki.) Bár legfőbb építőanyag mindenhol a tégla, kő és kézi falazóelem, az ilyen falazattal rendelkező lakások aránya azonban településtípusok szerint eltérő volt. Az említett anyagokat a legnagyobb arányban a megye vidéki városaiban alkalmazták, itt 2011-ben a lakások 86 százalékának kő, illetve tégla fala volt. Ezt a községek követték, ahol ugyanezekből az elemekből az otthonok 78 százalékának a falait húzták fel, Kaposváron pedig még ennél is kisebb hányaduk, 69 százalékuk épült felhasználásukkal. A következő legfontosabb falazóelem szerepét más-más töltötte be a városokban és a falvakban. Előbbiekben második helyen a panel állt (a megyeszékhelyen az otthonok 24, a vidéki Építési év városokban 5,2 százaléka készült ilyen technológiával), ugyanakkor ez a községekben úgyszólván ismeretlennek számított. Körükben a vályogfalas építkezés volt a második leggyakoribb forma, a lakások 19 százaléka létesült vályog felhasználásával. (Megjegyzendő, hogy a falusi építéseknél a tégla, kő és kézi falazóelem, valamint a vályog használata szinte kizárólagos volt, más csak elvétve fordult elő.) A harmadik legelterjedtebb eljárás a megyeszékhelyen a közép- és nagy-blokk, illetve öntött beton, a többi városban pedig a vályog falazóelem alkalmazása volt, a lakásoknak sorrendben 4,8, illetve 4,1 százaléka épült ily módon. Az építési év és a falazat összevetéséből látható, hogy a hatvanas évek végéig épült lakások esetében két elem, a vályog, valamint a tégla, kő, kézi falazóelem bírt jelentőséggel, arányuk sorrendben 77, illetve 21 százalékot tett ki. Az 1970es évektől – a mind szélesebb körben elterjedő lakótelepi építkezések következtében – megjelent, majd egyre nagyobb jelentőséget kapott az építészetben a panel. Az 1971–1980 években létesült otthonoknak már 16 százaléka, az 1981 és 1990 közötti időszakból származóknak pedig 20 százaléka panellakás volt. (A vályog ez időben szinte teljesen kiszorult az építkezésekből.) 1991től kezdve a magánerős építkezések térnyerésével a hagyományos anyagok újabb fénykorukat élték, az 1991–2000, valamint a 2001 és 2011 közötti 3.1.2. tábla A lakott lakások építési év és falazat szerint, 2011 Tégla, kő, kézi falazóelem Közép- vagy nagyblokk, öntött beton Panel Vályog, sár Fa, egyéb, ismeretlen Összesen –1945 13 035 – – 7 350 287 20 672 1946–1960 12 375 42 – 3 460 190 16 067 1961–1970 17 747 476 142 731 93 19 189 1971–1980 21 585 1 199 4 356 332 67 27 539 1981–1990 14 249 1 217 3 962 204 152 19 784 1991–2000 7 380 313 84 133 247 8 157 2001–2005 5 144 184 24 97 325 5 774 2006– 2 460 108 4 51 219 2 842 Összesen 93 975 3 539 8 572 12 358 1 580 120 024 3.15. Somogy megye 41
Page 1 and 2: Központi Statisztikai Hivatal 2011
Page 3: TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!
Page 7 and 8: ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség szá
Page 9 and 10: 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZ
Page 11 and 12: Somogy megyében az 1970. évi nép
Page 13 and 14: Történeti áttekintés Somogy meg
Page 15 and 16: korcsoportban a nőtlenek és az el
Page 17 and 18: A 2011. évi népszámlálás adata
Page 19 and 20: Településtípus A járások köz
Page 21 and 22: volt magasabb a tíz évvel korább
Page 23 and 24: 1.5.2. tábla A népesség gazdasá
Page 25 and 26: vallotta magát e nemzetiséghez ta
Page 27 and 28: felekezethez tartozónak, 11 száza
Page 29 and 30: 2. HÁZTARTÁSOK, CSALÁDOK 2.1. A
Page 31 and 32: 2.1.3. ábra Az egyedülállók sz
Page 33 and 34: fi atalkorúakból (30 év alattiak
Page 35 and 36: pedig 10 százalékkal csökkent. T
Page 37 and 38: 2.4.2. ábra A családok megoszlás
Page 39: 3. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELLEMZŐI 3.
Page 43 and 44: 3.2.1. ábra A lakott lakások szá
Page 45 and 46: Településtípus 3.3.1. tábla A l
Page 47 and 48: 3.4.1. tábla A vízvezetékkel és
Page 49 and 50: 1. VISSZATEKINTŐ ADATOK TÁBLÁZAT
Page 51 and 52: 2. RÉSZLETES ADATOK 2.1 A népess
Page 53 and 54: 2.3.4 A lakások felszereltsége, k
Page 55 and 56: 3.3 Lakásállomány ..............
Page 57 and 58: 1. Visszatekintő adatok
Page 59 and 60: 3.15. Somogy megye 1.1.2 Kor és ne
Page 61 and 62: 1.1.2.3 A népesség az állampolg
Page 63 and 64: 1.1.3.2 A 15 éves és idősebb fé
Page 65 and 66: 1.1.3.4 A 15 éves és idősebb nő
Page 67 and 68: 1.1.4.2 A népesség nyelvismeret
Page 69 and 70: 3.15. Somogy megye 1.1.5 Gazdasági
Page 71 and 72: 1.1.5.2 A népesség nemek, korcsop
Page 73 and 74: 1.1.6.1 A népesség anyanyelv, nem
Page 75 and 76: 3.15. Somogy megye 1.1.7 Vallás 1.
Page 77 and 78: 3.15. Somogy megye 1.2.2 A háztart
Page 79 and 80: 1.2.2.3 Az egyedülállók családi
Page 81 and 82: 3.15. Somogy megye 1.2.4 A családo
Page 83 and 84: 3.15. Somogy megye 1.3.2 A lakások
Page 85 and 86: 1.3.3.2 A lakott lakások szobaszá
Page 87 and 88: 1.3.4.2 A lakott lakások fűtési
Page 89 and 90: 3.15. Somogy megye 1.3.5 A lakások
Page 91 and 92:
3. Településtípusonkénti adatok
Page 93 and 94:
3.1.1.1 A népesség nemek és kor
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
3.1.2.1 A népesség az előző lak
Page 101 and 102:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 103 and 104:
3.1.2.2 A népesség születési he
Page 105 and 106:
3.1.3.1 A 15 éves és idősebb né
Page 107 and 108:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 109 and 110:
3.1.3.2 A 15 éves és idősebb él
Page 111 and 112:
3.1.4.1 A 7 éves és idősebb nép
Page 113 and 114:
3.1.4.2 A népesség nyelvismeret,
Page 115 and 116:
3.15. Somogy megye 3.1.5 Gazdasági
Page 117 and 118:
3.1.5.1 A népesség korcsoport, ga
Page 119 and 120:
3.1.6.1 A népesség a nemzetiségi
Page 121 and 122:
3.1.7.1 A népesség vallás, felek
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
3.15. Somogy megye 3.2 Háztartáso
Page 131 and 132:
3.2.1.1 A háztartások háztartás
Page 133 and 134:
3.3.1.1 A lakott lakások tulajdonj
Page 135 and 136:
3.15. Somogy megye 3.3.2 A lakások
Page 137 and 138:
3.3.2.1 A lakott lakások szobaszá
Page 139 and 140:
3.3.2.1 A lakott lakások szobaszá
Page 141 and 142:
4. Településsoros adatok
Page 143 and 144:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 145 and 146:
4.1.1.1 A népesség számának ala
Page 147 and 148:
3.15. Somogy megye 4.1.2 Kor és ne
Page 149 and 150:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 151 and 152:
4.1.2.1 A népesség korcsoport és
Page 153 and 154:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 155 and 156:
4.1.2.2 A 18 évesnél fiatalabb n
Page 157 and 158:
3.15. Somogy megye 4.1.3 Családi
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
3.15. Somogy megye 4.1.5 Gazdasági
Page 169 and 170:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 171 and 172:
4.1.5.1 A népesség gazdasági akt
Page 173 and 174:
4.1.6.1 A népesség nemzetiség sz
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
4.2.1.1 A háztartások és a csal
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
4.2.2.1 A háztartások a háztart
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 205 and 206:
4.2.3.1 A családok családösszet
Page 207 and 208:
3.15. Somogy megye 4.3 Lakásállom
Page 209 and 210:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 211 and 212:
4.3.1.1 A lakóegységek rendeltet
Page 213 and 214:
4.3.2.1 A lakások és lakott üdü
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
3.15. Somogy megye 4.3.4 A lakások
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
3.15. Somogy megye 4.3.5 Az épüle
Page 239 and 240:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 241:
4.3.5.1 A lakóházak és üdülő
Page 244 and 245:
Járás A járás a megye részét
Page 246 and 247:
246 Ötéves korcsoportok Korcsopor
Page 248 and 249:
Általános iskola 8. évfolyam a v
Page 250 and 251:
Eltartottak azok a személyek, akik
Page 252 and 253:
Tartós betegség A tartós betegs
Page 254 and 255:
Háztartások lakáshasználati jog
Page 256 and 257:
Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófü
Page 258:
Ipari, üzemi, egyéb terület: ipa
show all

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?