2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye
2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS - Területi adatok - 3.15. Somogy megye
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
mégpedig azzal a szándékkal, hogy azokat tulajdonosként<br />
ők maguk is használják. A városokban, ezen<br />
belül Kaposváron a nagyobb arányú önkormányzati<br />
tulajdon miatt viszonylag magasabb a bérlakások<br />
hányada. Ezek adták Kaposváron az állomány 10,<br />
a vidéki városokban 7,2 százalékát, a községekben<br />
arányuk mindössze 3,5 százalékot ért el.<br />
3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám<br />
A lakott lakások számának változását szobaszám<br />
szerint tekintve a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal<br />
a négy- és több szobás lakások száma<br />
emelkedett 2001 óta, ezzel 32 ezerre gyarapodott<br />
az állományuk. Háromszobás lakást mintegy 43<br />
ezret írtak össze, a tíz évvel korábbi népszámláláshoz<br />
képest 3,9 százalékkal többet. Az egy- és<br />
kétszobás lakások száma viszont csökkent, előbbieké<br />
14 százalékkal (közel hétezerre), utóbbiaké<br />
3,8 százalékkal (38 ezerre). A teljes állománynak<br />
összetétel szerint a háromszobás lakások képezték<br />
a legnagyobb, 36 százalékos hányadát, utána<br />
a kétszobások következtek 32 százalékkal. A két<br />
legnagyobb kategória között a különbség (a 2001.<br />
évi 1,6-ről) 4,1 százalékpontra bővült. A négy-<br />
és annál több szobával rendelkező otthonok 27<br />
százalékot, míg az egyszobások 5,8 százalékot<br />
tettek ki. A szobák többségének, 65 százalékának<br />
az alapterülete meghaladta a 12 m 2 -t. Száz lakott<br />
lakásra átlagosan 302 szoba jutott 2011-ben, 5,0<br />
százalékkal több, mint tíz évvel korábban.<br />
3.3.1. ábra A lakott lakások megoszlása<br />
szobaszám szerint<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Az egyszobás lakások rendelkeztek a legkisebb<br />
arányban fürdőszobával, mosdófülkével, száz lakásra<br />
átlagosan mindössze 67 ilyen helyiség jutott.<br />
A kétszobásoknál 90, a háromszobásoknál<br />
103, míg a négy- és több szobás lakások esetében<br />
152-es mutatót számítottak. A 2001. évi népszámlálás<br />
adataihoz viszonyítva az egyszobás lakások<br />
fürdőszobával való ellátottsága javult a leginkább<br />
(26 százalékkal). A lakott lakások felszereltségében<br />
tíz év alatt látványos javulás következett be a<br />
hálózati illetve házi vízvezetékkel való ellátottságot<br />
illetően. Míg 2001-ben az egyszobás lakások<br />
több mint egyharmadában nem volt vezetékes víz,<br />
2011-re egyhatodra apadt ez az arány. A kétszobás<br />
lakások mutatója 4,6 százalékra, a háromszobásoké<br />
1,2-re, a négy vagy több szobásoké 0,2-re csökkent.<br />
A meleg folyóvízzel való ellátottság minden<br />
kategóriában nagymértékben javult tíz év alatt,<br />
bár az egyszobás lakások több mint egyharmadában<br />
nem állt rendelkezésre ez a kényelmi funkció.<br />
A szobaszám növekedésével az ellátottság is egyre<br />
kedvezőbb, a kétszobás lakások 12, a háromszobások<br />
4,2, a négy- és több szobások mindössze 1,1<br />
százalékából hiányzott a meleg folyóvíz. Az egyszobás<br />
lakások 57 százaléka volt bekötve a közcsatorna<br />
hálózatba, további 26 százalékuk házi csatornával<br />
rendelkezett, így mintegy 17 százalékuk<br />
maradt csatorna nélkül. Ez utóbbi arányszám a<br />
kétszobás lakásoknál 4,6, a háromszobásoknál 1,2,<br />
a négy- és több szobásoknál 0,2 százalék volt.<br />
A lakott lakások komfortfokozata a lakások<br />
szobaszámának növekedésével együtt emelkedett.<br />
Míg az egyszobás lakásoknak mindössze 19 százaléka<br />
volt összkomfortos 2011-ben, a kétszobásoknak<br />
már 35, a háromszobásoknak 47, a négy-<br />
és több szobásoknak pedig a 69 százaléka. Ezen<br />
arányok minden szobaszám kategóriában mintegy<br />
kilenc százalékponttal haladták meg a tíz évvel<br />
korábbi mutatóértékeket. Az összkomfortos<br />
lakások számának emelkedése az egyszobásoknál<br />
volt a legmagasabb, 55 százalékos, de a négy- és<br />
több szobások körében is nagymértékű, 43 százalékos<br />
gyarapodás történt. A komfort nélküli lakások<br />
száma a négy- és több szobával rendelkezők<br />
esetében csökkent a legnagyobb mértékben, több<br />
44 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. <strong>Területi</strong> <strong>adatok</strong>