A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 ... - EPA
A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 ... - EPA
A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 ... - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Makedóniában a serviai kerámia leletei között ismertet Heurtley néhány<br />
négyszögletes, lábas edényt 37 .<br />
A legtöbb ilyen lelet azonban Görögországban fordul elő. A sesklói<br />
kerámiában, tehát a korai neolitikumban, megjelennek a négyszögletes,<br />
lábas edények 38 . A Dimini-periódusban a négy karé jos száj peremű csőtalpas<br />
tálak gyakoriak 39 .<br />
Nem állhatunk meg azonban Görögország területénél, mert az ismertetett<br />
formaelemek Görögországon túl is megvannak.<br />
A gömbtestű, lábas edények krétai 40 és ciprusi 41 megjelenése Trója<br />
felé fordítja figyelmünket. Ott az I. periódustól kezdve egészen az V.<br />
periódusig igen jellegzetesek 42 . Ezek főleg a bodrogkeresztúri műveltség<br />
gömbtestű, lábas edényeivel párhuzamosíthatok. A trójai jellegű kultúra<br />
leletei között mindenütt előfordulnak Kisázsiában 43 , de Szíriában is megtalálhatók.<br />
44<br />
A starcevóihoz hasonló négyszögletes, lábas edény a Kaukázustól<br />
délre is előkerült 45 . Cipruson négykaréjosan felcsúcsosodó szájperemű<br />
edény is van 46 . Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kicsi, fordított<br />
csonkagúla alakú, tehát négyszögletes edényt sem 47 , melynek megfelelőjét<br />
Szelevényről ismerjük agyagból, bekarcolt emberalak díszítéssel.<br />
48 .<br />
Megemlíthetjük, hogy négyszögletes alakú vagy négyszögletes szájú<br />
edények Olaszország rézkori anyagában is ismeretesek 40 , olyan rézbaltákkal<br />
együtt, amilyenek a bodrogkeresztúri műveltségben otthonosak 50 .<br />
Ezek után nem vitás, hogy az ismertetett formaelemek eredetét hol<br />
kell keresnünk. Az edény formálás három különleges sajátossága leggyakrabban<br />
a Dél-Balkánon figyelhető meg, a négyszögletes alak és a<br />
lábak alkalmazása pedig Kisázsiából vezethető le. A lábak alkalmazására<br />
talán állatlábak, illetőleg az állatszobrok adtak indítékot.<br />
Mint láttuk, a morva festett kerámiában is előfordulnak az ismertetett<br />
formaelemek. Ezek eredete szintén világos, hiszen maga a festés<br />
37 Heurtley, W. A.: Prehistoric Macedonia. Cambridge, 1939. 150. lap 9<strong>1.</strong> kép.<br />
18<strong>1.</strong> lap 148. íkép, 162. lap 16<strong>1.</strong> ikép.<br />
38 Tsountas, Chr.: Ai preistorikai akropoleis Diminou kai Sesklou. Athen, 1908.<br />
86—88. kép.<br />
so Grundmann, К.: Magula Hadsimissiotiki. AM 62 (1937) 33. t. — Tsountas,<br />
Chr.: i. m. 10. t. 1—2, 22. t. 23. t. 2—4.<br />
40 Childe, V. G.: Prehistoric migrations. Oslo, 1950. 64. lap 46. kép.<br />
41 Schaeffer Cl. F. A.: Missions en Chypre 1932—35. Paris, 1936. 132. lapon<br />
54. kép к.<br />
42 Schmidt, H.: Trojanische Altertümer. Berlin, 1902. 411, 418, 2242, 2277. stb.<br />
43 Bittel, К.: Prähistorische Forschung in Kleinasien. Istanbul, 1934. III. t.<br />
7-^8. — Bosseri, iH. Th.: Altanatolien, Berlin, 1942. 71, 111—112. kép.<br />
44 Schaeffer, Cl.: Stratigraphie Comparée et Chronologie de l'Asie Occidentale.<br />
London, 1948, 79. kép G, H, 8<strong>1.</strong> kép 16, 20, 37, 61-62. — Frankfort, H.: Studies<br />
in Early Pottery of the Near East II. London, 1927. VII. t. 3.<br />
45 Brown, Burton Т.: Excavations in Azarbaidjan. 1948. London, 195<strong>1.</strong> XII. t. 476<br />
46 Schaeffer, CI: i. m. 1936. 132. lap 54. kép F.<br />
47 Childe, V. G.: The most ancient East. London, 1928. 186. lap, 80. kép.<br />
48 Hillebrand J. — Bella L.: Az őskor embere és kultúrája. Budapest, 192<strong>1.</strong><br />
140. lap.<br />
49 Zambotti, P. L.: Le piiu anticlhe culture agricole euro pee. Milano, 1943. 99.<br />
lap, XIV. t. 1—3, 107. lap, XV. t. 10.<br />
50 Uo. XV. t. 1<strong>1.</strong><br />
14