A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 1. - 1958 ... - EPA

figyelhetjük meg 67 és egy ezzel rokon szeghalmi darabon a Tiszántúlon 08 .
A babskai lengyeli korú leletek között is megtaláljuk a bemutatott darabbal
rokon öblösödő felső részű áttört csőtalpat 69 .
Ilyenek hazánkban korábban is megjelennek. A bükki műveltség
festett kerámiáját is tartalmazó sátoraljaújhelyi telepről ismerünk egyet,
csak ott a csőtalp áttörés nélküli 70 . Az orosi bükki jellegű telep anyagában
alacsonyabb változatát láthatjuk 71 . Ezek a legkorábbi ilyen példányoknak
tekinthetők hazánkban.
A Balkánról, Makedóniából közöl egy ilyet Heurtley szintén áttörés
nélkül 72 . Legtávolabbi előfordulása Kisázsiában Alisharban 73 . Némileg
hasonló került elő Tepe Gawrában 74 .
Feltűnő ennek a típusnak az elterjedésénél, az eddig ismert leleteket
figyelembe véve, hogy a Kárpát-medencében a festett kerámiák körében
igen gyakori s a bodrogkeresztúri műveltség több lelőhelyén fordul elő,
mint a tiszapolgárin. Kétségtelennek látszik, hogy eredete a Balkánon
keresztül Kisázsiáig vezethető vissza, mint ahogy maguknak a csőtalpas
edényeknek az eredete is ott keresendő. Lengyelországi megjelenése is
az ottani festett kerámia déli eredetével magyarázható.
A harmadik figyelemre méltó edénytípus az alacsony, ívelt csőtalppal
rendelkező magasnyakú edény, melyből csak egy kis töredékkel rendelkezünk,
de a bodrogkeresztúri műveltség leletei között többször megjelenik
75 . Ezt, mint fedővel ellátható edényt, ismerteti Hillebrand, és
megemlíti trójai vonatkozását 76 .
Az előbbi párhuzamok alapján nem meglepő, ha ennek az edénytípusnak
megfelelőjét szintén Kisázsiában találjuk meg, Teli Arpachije
korai, Teli Halaf-korú rétegében. 77
Az elmondottak alapján kétségtelennek látszik, hogy a bodrogkeresztúri
műveltség rendkívül erős kapcsolatban állt déllel. Az anyagi
kultúra számos darabjának déli, egészen Előázsiáig visszavezethető az
eredete. Hogy csak az újabb kutatási eredményeket említsem, Kutzián
Ida a Körös-kultúráról mutatta ki, hogy eredete Görögország területén
túlra vezethető vissza 78 . Banner János pedig a korábban északi eredetűnek
tartott péqeli műveltségről bizonyította be, hogy rendkívül erős balkáni
összetevővel rendelkezik 79 . Legutóbb pedig Kutzián Ida a bodrogkeresztúri
műveltség „jordansmühli"-nek nevezett jellegzetes kétfülű
edénytípusáról mutatta ki, hogy eredetét a Balkánon keresztül Anatóliá-
67 Wosinsáky M.: i. m. XV. t. 151. !kép.
es Szeghalmy Gy.: AÉ 1913. 125. lap 5. kép.
«9 Schmidt R. R.: i. m. Textbild 72. 1.
то Visegrádi J.: i. m. 259. lap VIII. kép. ' ,
71 Korek J.: AÉ 1951. XXXV. t. 10.
72 Heurtley, W. A.i i. m. 161. lap 145. kép.
73 Schaeffer, Cl: Stratigraphie. 190. kép 9.
74 Uo. 92. kép 10.
75 Hillebrand J.: i. ni. III. t 9, VII. t. 8. — Banner J.: (Dolgozatok, 9—10
(1934) XV. t. 11—112. — Zalotay E.: Dolgozatok 9—10 (1934) XXI. t. 14 stb.
76 Hillebrand J.: i. m. 38. lap.
77 Soudsky, В.: Nejstarsi zemedelslké civilisace v predni Asii. Obz. Fireh. 14
(1950) 19. lkép 2 (Mállovain, M. E. L. és Cruikslhanlk, J. R. után).
78 Kutzián I.: A Körös-kultúra, 129. lap.
79 Banner J.: Die Péceler Kultur 180—182., 256. lap.
16