KU!ebb viSWDyok között is számtalan alkalom O)'í1ilt: a megte\"esztesre. Egy századnak. melyhu 2 gep pU::Ikat j:; be
1935 áprili. 15. C.!!END1lRSl LAPOK 249 Mint ballottuk, a középfül ürege a Qobüreg u Eus tach-kürt útjrul összeköttetésben \'fm a stájUreggel. Tehal minden s%.ájUregi lob felterjedhet a kO:u!'pfülbt. .Es az oka azoknak at igen sulyQS kÖ1.ép!ü1gyulladósok. nak, amelyek a vörheny (sarlach J beteghégben szenve d6knél szoktak fellépni. A genye:s OlOJlduhikból indul ki a baj, Ezért ti. vörhenyes körépfijl1obok Ind('sen ket oldnUak szoktak lonni. Minden agybártyagyulladásból ia kifejlődhetik 11. középrnlgyul1sdás auwt, men az agyburkok finom viszerei ö$8zeköttetésbco \fannak a közepfül apró viszereiveI. !gy m.agya.rázhat6 meg például a félelmetes hirü nyakszirlmerevedés mellett fel1épó k;éizép{ijllob, Ezekre> meg éppen eollenkc7ölcg az. fi jelleOlzö, hog)' r('ndcen egyoldaliak. A dolog persze fOI-dltvl\ még soknorosa.n gyakoribb, amikor II középfill apro \'isze.reln kúzik fel (lZ agyvel6be a gyulladÁs, A középfUlgyuUadásból credő agybnrlyalob útja tehát II Következő lesz: ge.nyes mRn· duJngyu11adás, nmely az Eustach·kUrtön út kUSi'.ík rcl a középfUIbe. ahonllan az emlitett apró yjs.zenk tova.b· biljlik fel II bajt az Bg-yve1öbe s elottúnk IiU ft sulyos és operálandó, genyes agy\fclögyu!ll\chi$. az esctlege!'i ag)·· tályog. .,\. köpfUlgyunadás ketdet1l savós v!lladék hulmozódik fel a dobüregben, amely néha elórepúpo.silja (elöd.omborítjaj !L dobhá.rtyát. Ekkor meg fülzugáfl, fUleldugulási tünetek me.llett apró láz és "illám7.t'·rü fájdal mak jelent.keznek, Szerencsés esetben a "B\'Ó!I vá· Ifldék felszivódik, utnna esetleg össtenö,,sek maradnak vissza. amelyek igen ronthatják a. haHáe,l A legtöbbször nem ez történik. A savós vli.ledék elgenyed. A gen)' elő· domborltja a dobhártyAt s minden in'\nyba.n nAft)' o,}'orn.ast (ejt ki. Inne.n lesz 8. tűrhetetlen S1..8S"gató fUlIAj· dalom. amely az egész halántékl'A. is kiterjed het. Ez ok· ból hp fel 8. 39" 40 fokos láz is. Köz-ben n gcny átmftrja - átswitJ8 -·a dob hártyát, igy jön létre .a dnbhártyn perforáci6js. A geny közben elpusztiUla.ljll a nilesontocskákat is és ezzel a hallágt is. :Mindez nehn olyan rohamosan zajlik le. hogy fltig van ideje tiT. openiló Ot· \'osnak beavatkoznia. Egy músik. gyakori fi.HCájdalmakat okozó körülmény A. f;HfllTunkulu.s. A fUlfurunkulus a külső hallólaratbau, tebát a dobhiLrtynn kivül foglal hclyN . Sok !ltor lamorctlcn okokból, máskor; m.eg valamil:'l'l?n apló serülés he.lyén fellépö fertözésb61 ered. Ezert olyan veszedelmesek s külső hal16járatnak gyuf8S%alakkoJ, fogpiszkálökkal. "agy m(ls hasonló tMgyakkal való pisk:'jlása, kapanisa, mel-t ezek megsérthetik a !UIAt és furunkulust Idc1.hetnek e16. A furunkulus nem más. mint körülirt lobo6odAs, bes;tűrödes, amely beszűl'ödti.s rcndese.n csnk igen lassan -- töbl) napon át tud ('I· gcnyedn.i éa !olfokadn.1. Tern;lézetesen e pAr Illlp ruatt ti. lob igen gyonn 65 könnyen beterjedhet II közepCUlbe lS és a furunkulus mellett könnyen felléphet u. mnl' Je. irt középfUlgyuJJadás is. Jellemző dolog, hogy hu ('r. :1 furunkulus a kUIBÖ fUljárnl.nuk a70 elülső !alt\.n "tUl. akkor kUlönöGn a rll.ga.snál lesz nagyobb a fájda.lom . Ha.. pedig n heves fáJdalom hátra - a tarkó fele sugárzJk kl. akkor rendesen a hátsó falon vun (I furtluku tus. Akár csnk ll. középfülgyulladlisnnl, többé·ke\létlbé itt ls rögtön megszUnnek fl. fájdnbnak. ha. o furunkulu felfakad avagy oz 01"\108 8zl [clvngjn. Néha magában az egész fillben nincs semmi obJek· tív elváltods tehÁt genyesedés, furu nkulus, dogJ( k, E;gészséges fUlbeu ls gyakn'lll kelethz· nok bizonyos sustorgó, fUtyutö. paLlog6, csomcsegjl hango}(. A Jcgtl:ibbször /Uoltban C!'tak l6.tszólaotl 8 [ul egé8z:eges voila, mert ezek H hangok mindig klsél'ól. IWagy következmónyei vnJamUyen. esctleg c$8.k kis· méJ."VÜ fülmegbetegedésnek. A MjátsiLgos. elnyultl\ 1l hangzó cscrucsegö bangokat egyes 61'ró flU izmok öa15l!(,, huzödhsa.i, clel'Oyed.sci zokták előidézni. Ebben el61jétr JOng6nak n dobh6.rt.yána.k. a ki S izma, SJnolynek. legkisebb megmozduliuln sr.inte hatalmas z'örejj l jal'. A flll,l . logó-8creegó bnngok rendesen a nllkürtböl Eustuch· kürt erednek. Ez a csatornncska tulnjdonképpen e:iukotl CSÓ. amely c.k a nyeJnét nyllik meg és ha u nyclkeknól több levegö szorul bele, akkor egész b08l:lzá· bun patt()gva \,b,lik S7.éjjeL GyuUadilsoli.1 II ny·ttk form'· lisan özetapa.s"Zlja. I R csalornácska. falait . Ar. ö'i7.cla· padl falok styálása f'endesen n-agy Jlattoglü es 8Ut'· lol'gfls közben történik meg. Egkzcn sajátságos sur· ranó, eüvitő örejek kelctkezoek I fülben nkkor, bo. R2. cl,ft,lcben kcringö vel'l va.lami akadályoz'za nt útjAbtUl. ,FJzt az akadályt rendeson az ozeknek a helyen kllltl. avagy egész hossz:ában \f81ö be:::lzUkUlésc hozZD !élIT. Érdekes (/liber lJolt a u.kk jeltalald,iu. UmlkQllo)lilól )1/talml4l iJu::a.s.:cfflcket kb/. A .'I akldóbl" cb" Iw('kuJ(" ·,., Z .,.;.t' filai, a má,'todik kockáé-rt il "f .'t::t'lIIct, CI har-mattlJ..'l71 X. -l·t ., igy tot.'tíbb. mhldell kock(iért {I: lö3ó kocka "t/;:am('f,"yi6!1 o"mogavol s!!orzott tol't>.uró:ld . • 1unyl LIÍ"::ll lett j' bb6l, IIQYIJ az urolk-odó Ilem tudtu tIIefi"ot'li.
Change language