CSEnDóRSÉGILAPOK - Magyar Királyi Csendőrség

1935 áprili. 15. C.!!END1lRSl LAPOK 249
Mint ballottuk, a középfül ürege a Qobüreg u Eus­
tach-kürt útjrul összeköttetésben \'fm a stájUreggel.
Tehal minden s%.ájUregi lob felterjedhet a kO:u!'pfülbt.
.Es az oka azoknak at igen sulyQS kÖ1.ép!ü1gyulladósok.
nak, amelyek a vörheny (sarlach J beteghégben szenve­
d6knél szoktak fellépni. A genye:s OlOJlduhikból indul ki
a baj, Ezért ti. vörhenyes körépfijl1obok Ind('sen ket­
oldnUak szoktak lonni.
Minden agybártyagyulladásból ia kifejlődhetik 11.
középrnlgyul1sdás auwt, men az agyburkok finom viszerei
ö$8zeköttetésbco \fannak a közepfül apró viszereiveI.
!gy m.agya.rázhat6 meg például a félelmetes hirü
nyakszirlmerevedés mellett fel1épó k;éizép{ijllob, Ezekre>
meg éppen eollenkc7ölcg az. fi jelleOlzö, hog)' r('ndcen
egyoldaliak.
A dolog persze fOI-dltvl\ még soknorosa.n gyakoribb,
amikor II középfill apro \'isze.reln kúzik fel (lZ
agyvel6be a gyulladÁs, A középfUlgyuUadásból credő
agybnrlyalob útja tehát II Következő lesz: ge.nyes mRn·
duJngyu11adás, nmely az Eustach·kUrtön út kUSi'.ík rcl
a középfUIbe. ahonllan az emlitett apró yjs.zenk tova.b·
biljlik fel II bajt az Bg-yve1öbe s elottúnk IiU ft sulyos és
operálandó, genyes agy\fclögyu!ll\chi$. az esctlege!'i ag)··
tályog.
.,\. köpfUlgyunadás ketdet1l savós v!lladék hulmozódik
fel a dobüregben, amely néha elórepúpo.silja
(elöd.omborítjaj !L dobhá.rtyát. Ekkor meg fülzugáfl,
fUleldugulási tünetek me.llett apró láz és "illám7.t'·rü
fájdal mak jelent.keznek, Szerencsés esetben a "B\'Ó!I vá·
Ifldék felszivódik, utnna esetleg össtenö,,sek maradnak
vissza. amelyek igen ronthatják a. haHáe,l A legtöbbször
nem ez történik. A savós vli.ledék elgenyed. A gen)' elő·
domborltja a dobhártyAt s minden in'\nyba.n nAft)' o,}'orn.ast
(ejt ki. Inne.n lesz 8. tűrhetetlen S1..8S"gató fUlIAj·
dalom. amely az egész halántékl'A. is kiterjed het. Ez ok·
ból hp fel 8. 39" 40 fokos láz is. Köz-ben n gcny átmftrja
- átswitJ8 -·a dob hártyát, igy jön létre .a dnbhártyn
perforáci6js. A geny közben elpusztiUla.ljll a nilesontocskákat
is és ezzel a hallágt is. :Mindez nehn olyan
rohamosan zajlik le. hogy fltig van ideje tiT. openiló Ot·
\'osnak beavatkoznia.
Egy músik. gyakori fi.HCájdalmakat okozó körülmény
A. f;HfllTunkulu.s. A fUlfurunkulus a külső hallólaratbau,
tebát a dobhiLrtynn kivül foglal hclyN . Sok­
!ltor lamorctlcn okokból, máskor; m.eg valamil:'l'l?n apló
serülés he.lyén fellépö fertözésb61 ered. Ezert olyan
veszedelmesek s külső hal16járatnak gyuf8S%alakkoJ,
fogpiszkálökkal. "agy m(ls hasonló tMgyakkal való
pisk:'jlása, kapanisa, mel-t ezek megsérthetik a !UIAt
és furunkulust Idc1.hetnek e16. A furunkulus nem más.
mint körülirt lobo6odAs, bes;tűrödes, amely beszűl'ödti.s
rcndese.n csnk igen lassan -- töbl) napon át tud ('I·
gcnyedn.i éa !olfokadn.1. Tern;lézetesen e pAr Illlp ruatt
ti. lob igen gyonn 65 könnyen beterjedhet II közepCUlbe
lS és a furunkulus mellett könnyen felléphet u. mnl' Je.
irt középfUlgyuJJadás is. Jellemző dolog, hogy hu ('r. :1
furunkulus a kUIBÖ fUljárnl.nuk a70 elülső !alt\.n "tUl.
akkor kUlönöGn a rll.ga.snál lesz nagyobb a fájda.lom .
Ha.. pedig n heves fáJdalom hátra - a tarkó fele sugárzJk
kl. akkor rendesen a hátsó falon vun (I furtluku
tus. Akár csnk ll. középfülgyulladlisnnl, többé·ke\létlbé
itt ls rögtön megszUnnek fl. fájdnbnak. ha. o furunkulu
felfakad avagy oz 01"\108 8zl [clvngjn.
Néha magában az egész fillben nincs semmi obJek·
tív elváltods tehÁt genyesedés, furu nkulus, dogJ( k, E;gészséges fUlbeu ls gyakn'lll kelethz·
nok bizonyos sustorgó, fUtyutö. paLlog6, csomcsegjl
hango}(. A Jcgtl:ibbször /Uoltban C!'tak l6.tszólaotl 8 [ul
egé8z:eges voila, mert ezek H hangok mindig klsél'ól.
IWagy következmónyei vnJamUyen. esctleg c$8.k kis·
méJ."VÜ fülmegbetegedésnek. A MjátsiLgos. elnyultl\ 1l
hangzó cscrucsegö bangokat egyes 61'ró flU izmok öa15l!(,,
huzödhsa.i, clel'Oyed.sci zokták előidézni. Ebben el61jétr
JOng6nak n dobh6.rt.yána.k. a ki S izma, SJnolynek. legkisebb
megmozduliuln sr.inte hatalmas z'örejj l jal'. A flll,l .
logó-8creegó bnngok rendesen a nllkürtböl Eustuch·
kürt erednek. Ez a csatornncska tulnjdonképpen
e:iukotl CSÓ. amely c.k a nyeJnét nyllik meg és ha u
nyclkeknól több levegö szorul bele, akkor egész b08l:lzá·
bun patt()gva \,b,lik S7.éjjeL GyuUadilsoli.1 II ny·ttk form'·
lisan özetapa.s"Zlja. I R csalornácska. falait . Ar. ö'i7.cla·
padl falok styálása f'endesen n-agy Jlattoglü es 8Ut'·
lol'gfls közben történik meg. Egkzcn sajátságos sur·
ranó, eüvitő örejek kelctkezoek I fülben nkkor, bo. R2.
cl,ft,lcben kcringö vel'l va.lami akadályoz'za nt útjAbtUl.
,FJzt az akadályt rendeson az ozeknek a helyen kllltl.
avagy egész hossz:ában \f81ö be:::lzUkUlésc hozZD !élIT.
Érdekes
(/liber lJolt a u.kk jeltalald,iu. UmlkQllo)lilól )1/talml4l
iJu::a.s.:cfflcket kb/. A .'I akldóbl" cb" Iw('kuJ(" ·,., Z .,.;.t'­
filai, a má,'todik kockáé-rt il "f .'t::t'lIIct, CI har-mattlJ..'l71
X. -l·t ., igy tot.'tíbb. mhldell kock(iért {I: lö3ó kocka
"t/;:am('f,"yi6!1 o"mogavol s!!orzott tol't>.uró:ld . • 1unyl
LIÍ"::ll lett j' bb6l, IIQYIJ az urolk-odó Ilem tudtu tIIefi"ot'li.