You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Ráktérítô<br />
S z e n e g á l<br />
Egyenlítô<br />
Baktérítô<br />
Gibraltáriszoros<br />
ATLANTI-<br />
ÓCEÁN<br />
Szahel<br />
AFRIKA<br />
15<br />
A t l a s z - h e g y s é g<br />
N i g e r<br />
Guineai-öböl<br />
EUR PA<br />
Ahaggar<br />
S z a h a r a<br />
Csádtó<br />
Földközitenger<br />
Kalahárisivatag<br />
Jóreménység<br />
foka<br />
K o n g ó<br />
Drakensberge<br />
Ní lus<br />
Tanganyika-tó<br />
Z a m b é z i<br />
Viktóriató<br />
Vörös-tenger<br />
Turkana-tó<br />
(Rudolf-tó)<br />
Malawi-tó<br />
(Nyasza-tó)<br />
ZSIA<br />
Etiópmagasföld<br />
Kilimandzsáró<br />
5895 m<br />
0 500 1000 km<br />
lépték<br />
erdô<br />
szavanna<br />
sivatag<br />
INDIAI-<br />
ÓCEÁN<br />
Comoreszigetek<br />
Madagaszkár
44 > ÁZSIA<br />
KÖZÉP-ÁZSIA<br />
ÉS SZIBÉRIA<br />
Sztyepék, sivatagok, erdôségek:<br />
roppant kiterjedésû, puszta vidékek.<br />
Szajga Másik neve:<br />
tatárantilop. Furcsa,<br />
ormányszerû orra<br />
fontos szerepet tölt<br />
be: megszûri a port,<br />
a homokot.<br />
Sztyeppei vipera Ez a kígyó<br />
nappal vadászik.<br />
A Góbi-sivatag tájain még vadon él a teve. Rendkívül teherbíró jószág:<br />
a szárazságot, a nyári nap hevét és a téli éjszakák hidegét is jól viseli. Az Európában<br />
is honos fülesbagoly kis rágcsálókra vadászik, egyik kedvence a versenyegér.<br />
Az Arab-sivatag földjén is találni gepárdot, akárcsak<br />
Afriká ban. Itt az egyik éppen friss gazellahúst lakmározik. A csíkos<br />
hiéna egyelôre nem mer közeledni, tisztelettudóan kivárja a sorát.<br />
Sas Ragadozó madár.<br />
Órákig képes a levegô ben<br />
lebegni, a magas ból kutatni<br />
alkalmas zsákmány után.<br />
Pártás daru Kis termetû, alig fél<br />
méter magas gázló madár. A<br />
meleg évszakot<br />
Ázsia sztyeppéin tölti,<br />
télen délre költözik.<br />
> PRZSEVALSZKIJ-LÓ<br />
Zöld varangy Éjszaka<br />
szeret vadászni, apró<br />
rovarokat fogni.<br />
Mongólia és Dél-Szibéria hegyeiben<br />
és síkságain honos. Ma már az egyetlen<br />
igazi vadló (ami azt jelenti, hogy sohasem<br />
háziasították).<br />
Közép-Ázsia erdôségei a Kaszpi-tenger és a Himalája<br />
között húzódnak. Sokban hasonlítanak az európai erdôkre. Ôz,<br />
vad macska is megél bennük. Azörvös medve csak Ázsiában honos.
A tajga, a nagy<br />
szibériai erdôség télen<br />
lakatlannak tûnik, de<br />
rengeteg állat lakik benne.<br />
Coboly Puha és<br />
meleg bundája védi<br />
meg télvíz idején.<br />
Farkasordító hideg -<br />
ben elhagyott<br />
odvak ba, lyu kak ba<br />
húzódik ez a csinos<br />
kis ragadozó.<br />
Keresztcsôrû<br />
Jól bírja a hide -<br />
get, télen is<br />
vidá man<br />
ropog tatja<br />
a vörös -<br />
fenyô<br />
magját.<br />
Nyírfajd Az európai<br />
hegyekben is honos ez a<br />
madár. Télen a hó alatt talál<br />
menedéket.<br />
Lemming A bundája<br />
télen kifehéredik, hogy<br />
a hó borította tájban se<br />
vegyék észre az éhes<br />
ragadozók.<br />
45 > ÁZSIA<br />
Nyáron költözô madarak serege keresi fel Szibéria<br />
folyóit. A nagy lilik is közéjük tartozik, olyannyira,<br />
hogy ezen a vidéken költi ki a fiókáit. A tokhal<br />
2 méter hosszúra is megnôhet. A tengerbôl érkezve<br />
felúszik a folyón, édesvízben rakja le ikráit.<br />
Rozmár<br />
Gyûrûs fóka<br />
Szibéria csücskében a Bering-szoros választja el Ázsiát<br />
és Észak-Amerikát, pontosabban Alaszkát. A sarkvidéki<br />
tájon a jegesmedve, a fóka és a rozmár is megél.<br />
Szibériai tigris Mindegyik ma élô tigris közül<br />
a legnagyobb. Sajnos immár csaknem kihalt –<br />
néhány száz él még belôle Szibéria délkeleti<br />
részén, a hegyvidéki erdôségekben.
46 > ÁZSIA<br />
ÁZSIA HEGYSÉGEI<br />
Itt találjuk a világ legmagasabbra<br />
szökô hegyormait.<br />
Tibet hegyei között,<br />
4000 méter felett nagyon<br />
hideg van, alig találni<br />
növényt a kopár sziklák között.<br />
Némelyik növényevô ezen<br />
a kopár tájon is elboldogul.<br />
Tibeti pika Olyan, mint egy jól megtermett, farkatlan<br />
egér. Valójában a kis, kerek fülû nyulak rokona.<br />
Jak Már csak Tibetben és<br />
Kasmír ban fordul elô. Még<br />
a patáját is gyapjúruha védi<br />
a Himalája hidegétôl-szelétôl.<br />
Tibeti muflon Magasra fel kapasz kodik<br />
a hegyek között, hogy megtalálja<br />
soványka növényi táplálékát.<br />
Himalájai mormota Ugyanúgy,<br />
mint európai és amerikai rokonsága,<br />
csapatokban él. A téli hónapokat<br />
jórészt átalussza.<br />
Hópárduc A Föld legmagasabb hegye, a Mount Everest<br />
lábánál él. Éjszakai állat, akkor jár vadászni.<br />
Himalájai barnamedve Többnyire nappal tevékenykedik.<br />
Nagyobbrészt húsevô, de nagyon sok növényt is fogyaszt.<br />
Ázsiai vadbivaly Óriási tülke van. Szereti a vizet, a sarat.<br />
> SZAKÁLLAS KESELYÛ<br />
Ez a keselyû is a Himalája lakója. Dögevô -<br />
ként él: el<strong>hu</strong>llott állatok tetemébôl táplál -<br />
kozik. Gyakran a hegyek csúcsáig fölemel -<br />
kedik, 8000 m magasan szárnyal.
Vadon már csak a kínai bambuszerdôkben látható az óriás panda.<br />
Ez a furcsa, kedves külsejû, jókora állat naponta 10 óránál is több<br />
idôt tölt táplálkozással. A bambusz levelét és rügyét rágcsálja.<br />
Japán makákó A téli hidegben vastag bundát növeszt. Nevezetes szokása, hogy<br />
a téli zimankóban családostól fürdôzik a melegvizû források kis tavacskáiban.<br />
A szarvasféle szika már nemcsak eredeti élôhelyén, Japánban és Szibériában lelhetô<br />
fel: a világ számos más országában is meghonosították.<br />
Aligátor Vadon már csak Kína keleti<br />
részében, rezervátumban található meg.<br />
Néhány száz példány maradt belôle.<br />
Muntyákszarvas Kis termetû szarvas. Ugatás -<br />
szerû hangokat hallat. Szemfoga hos szú, mint<br />
Drakulának, pedig növényeken él.<br />
47 > ÁZSIA<br />
A vörös panda növényevô, akárcsak az óriáspanda, és ô is Kínában<br />
él – de semmi köze a medvékhez: valójában a mosómedve rokona.<br />
> ÓRIÁSSZALAMANDRA<br />
Japánban honos. A világ legnagyobb<br />
kétéltûje: akár 1,5 m hosszú és 50 kg<br />
tömegû is lehet. A hegyekben él, és<br />
sohasem hagyja el vízi közegét.<br />
Vörös vércse Jó szolgálatot tesz a kínai<br />
szántóvetôknek: fáradhatatlanul vadász -<br />
sza a terményt pusztító rágcsálókat.
48 > ÁZSIA<br />
INDIA<br />
India erdôségeit és szavannáit is<br />
nagyon sok különleges állat lakja.<br />
India erdôsége, Maugli<br />
dzsungele, ma már nem olyan vad<br />
és veszélyes, mint egy kor lehetett.<br />
Az elefánt erejét a fakitermelés nél<br />
hasznos ítják. A jókora <strong>hu</strong>lmán<br />
be-beszökik eleségért a falvakba.<br />
Tobzoska Kb. 1 méter hosszú, ebbôl 70 centimétert tesz ki<br />
a farka. Pikkelypáncél védi. Ügyesen mászik fára.<br />
Óriás repülô -<br />
kutya A Föld<br />
legnagyobb<br />
denevére,<br />
szárnyának<br />
fesztávol sága<br />
1,5 m. Fôként<br />
gyümölccsel<br />
táplálkozik.<br />
Ázsiai elefánt Termete, agyara,<br />
füle is kisebb, mint afrikai<br />
rokonának, de testi erô dolgában<br />
nem kell szégyent vallania.<br />
Bengáli tigris<br />
Magá nyos, lappangó<br />
vadász. Habár macska -<br />
féle, nem fél a víztôl,<br />
nem zavarja, ha nedves<br />
lesz a bundája.<br />
> FEKETE PÁRDUC<br />
Ez a párduc valójában különleges változat:<br />
genetikai módosulás nak köszön heti sötét<br />
bundáját, amelyen alig látszanak a foltjai.<br />
India és Jáva erdô iben együtt él az „eredeti<br />
kiadással” – a rôtsárga párduccal.<br />
Gaur Hatalmas termetû, félénk természetû, vadon élô szarvasmarhaféle,<br />
elsôsorban az eldugott hegyvidékek lakója.
Ha kobra kerül az útjába, a mongúz kikerüli a kígyó méregfogát,<br />
azután ô lendül támadásba. Akkora adagot kibír a csúszómászó<br />
mérgébôl, amekkorától más állat pillanatok alatt elpusztulna.<br />
Folyók és mocsarak háborítatlan, eldugott zugaiban talál<br />
magának pihenôhelyet az átutazó töméntelen vándormadár.<br />
Antigoné-daru<br />
Majdnem olyan<br />
magas, mint egy<br />
felnôtt ember!<br />
Gangeszi gaviál Hosszú, megnyúlt állkapcsa<br />
kitûnô eszköze a halfogásnak. Ez a hatalmas,<br />
7 m-es krokodil nem támad emberre.<br />
49 > ÁZSIA<br />
A szavannalakó indiai antilop gyors lábú növényevô, általában el<br />
tud menekülni a prédára lesô nagymacskák elôl. A puskagolyóval<br />
szemben viszont védtelen.<br />
Páva Vadon él Indiában. Kakasa legyezô -<br />
szerûen kiterjesztett farktollbokrétájával hívja<br />
fel magára a dísztelenebb tojók figyelmét.
50 > ÁZSIA<br />
DÉLKELET-ÁZSIA<br />
SZIGETEI<br />
A kisebb és a nagyobb szigetek<br />
növényzete és állatvilága is igen<br />
gazdag, változatos.<br />
Szumátra szigetén az erdôkben<br />
sûrû a sarjerdô és sok az iszapos mocsár.<br />
A terepviszonyok meghatározzák az itt élô<br />
növényevôk és ragadozók életmódját.<br />
Jáva sûrûn lakott szigetén az ember ténykedése miatt zsugorodnak<br />
az erdôk, így a vadállatok élôhelye is egyre inkább beszûkül.<br />
Tigris Nem Jáva az eredeti otthona,<br />
nehezen viseli az itteni körülményeket.<br />
Néha a házi jószágot is megtámadja.<br />
Szumátrai orrszarvú Hatalmas<br />
jószág, nagyon szeret<br />
dagonyázni a sziget sároslápos<br />
mocsaraiban.<br />
Tapír Jó úszó és gyorsan<br />
tud futni. Nagy termetû<br />
állat, akár egy felnôtt<br />
tigrist is fel tud lökni.<br />
Lóri Karcsú, aprócska fél -<br />
majom. Nem könnyû talál -<br />
kozni vele. Csak éjszaka,<br />
és akkor is nagyon lassan<br />
mozog a lombok sûrûjében.<br />
Szarvascsôrû madár<br />
Hatalmas csôre kemény,<br />
de üreges mivolta miatt<br />
könnyû is. Jellegzetes<br />
szarubúb van rajta.<br />
Repü lô maki Újabb furcsa<br />
szerzet: a feje, mancsai és<br />
fartájéka között feszülô<br />
bôrlebernyeg igazi repülô<br />
szônyeggé változtatja.<br />
A kockás piton lecsusz -<br />
szant a fáról, és halálos<br />
szorításba fogta a süldô<br />
tapírt. Ez az iszonyú<br />
erejû óriáskígyó akár<br />
a párducot vagy az<br />
embert is meg tudja ölni.<br />
> BABIRUSSZA<br />
Ködfoltos párduc<br />
Ez a ritka és titokzatos<br />
ragadozó<br />
kisebb a közön -<br />
séges párducnál,<br />
de bundáján<br />
nagyobb foltokat<br />
visel.<br />
A Celebeszen és a környezô szigeteken<br />
élô babirusszának alul-felül két jókora<br />
agyara van. Tulajdonképpen ezek is fogak,<br />
csak éppen szüntelenül nônek tovább.<br />
Beó (mejnó) Ez a madár<br />
nagyszerû hangutánzó – az<br />
ember hanghordozásának<br />
eltanulá sában is ügyesebb,<br />
mint a papagájok.
Borneó sudár fái fölött mindenféle madarak és<br />
denevérek röpködnek. Egyéb fura állatok is élnek itt,<br />
akik – ha éppen kedvük tartja – vitorláznak a levegôben.<br />
Repülô róka<br />
Ez a jószág tulajdon -<br />
képpen hatalmas<br />
denevér. Nappal a<br />
fákon függeszkedve<br />
alszik.<br />
Repülô mókus Akár 300<br />
m-es távolságot is átívelhet<br />
a levegôben, amikor egy fa<br />
tetejérôl átvitorlázik egy<br />
másik, alacsonyabb fára.<br />
Borneói sarlósfecske<br />
Fecskeféle, elôszeretettel<br />
rak fészket barlangokban.<br />
Borneói békák<br />
Ôk is tudnak egy<br />
kicsit repülni, ha<br />
kifeszí tik az ujjaik<br />
között feszülô<br />
úszóhártyát.<br />
Komodói varánusz Komodón és a környezô kis szigeteken honos. Valójában óriási gyík<br />
(3 méter, 130 kilogramm). Falánk és veszedelmes ragadozó.<br />
51 > ÁZSIA<br />
Orangután Napjait és éjszakáit is<br />
a fákon tölti. Szorgalmas fajta: minden<br />
este új fészket készít magának.<br />
Gibbon Hosszú karjával-lábával<br />
könnye dén ugrik, szökken egyik<br />
fáról a másikra.<br />
Nagyorrú majom Ügyesen ugrik, de<br />
leginkább az orráról nevezetes. A hímek<br />
egész életükben növesztik az orrukat.
szavanna<br />
jégmezô<br />
tundra<br />
erdô<br />
sivatag<br />
sztyeppe<br />
JEGES-TENGER<br />
Halak<br />
A kishalaktól az óceánt lakó óriásokig<br />
mintegy 25 000 különféle halfajt<br />
ismerünk. Legtöbbjük hideg tenge -<br />
rekben, illetve a trópusi korall -<br />
zátonyok környezetében honos.<br />
INDIAI-<br />
ÓCEÁN<br />
Kétéltûek, hüllôk<br />
Körülbelül 3000 kétéltûfajról tudunk. Közülük<br />
valók többek között a békák és a szalamandrák<br />
is. A kígyók, a teknôsök, a gyíkok és a kroko dilok<br />
a hüllôk 6000 faját képviselik.<br />
3 > FÖLDÜNK ÁLLATVILÁGA<br />
Madarak<br />
Körülbelül 9000 madárfaj ismeretes<br />
az egész világon. A trópusi ôserdôk ben<br />
természetesen sokkal többféle madár<br />
honos, mint példul az Antarktiszon.<br />
CSENDES-<br />
ÓCEÁN<br />
0 1000 km<br />
lépték
Change language