Így írtok ti - Polc.hu

Osiris diákkönyvtár

KARINTHY FRIGYES
ÍGY ÍRTOK TI
OSIRIS KIADÓ
Budapest, 2009

A kötet megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium,
a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
VÁLOGATTA, SZERKESZTETTE ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA
Beck András
ILLUSZTRÁCIÓK
Bér Dezsõ, Byssz Róbert, Dezsõ Alajos, Faragó Géza,
Gáspár Antal, Gellért Lajos, Guncser Nándor, Kelen Imre,
Major Henrik, Pólya Tibor, Szigethy István,
Szûr-Szabó József
Szerkesztés © Beck András, 2009
© Osiris Kiadó, 2009

AZ ÍGY ÍRTOK TI
ELSÔ KIADÁSA ELÉ
Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem
valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit,
aztán kikapja a puskát egyiknek
a kezébôl, mikor éppen megint
elhibázta.
– Szamarak – kiabál a káplár –,
tudtok ti lôni! Adjátok ide azt a puskát!
Ide nézzetek!
Céloz, és hetykén lô. De nem talál.
Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen
rámordul az egyik katonára:
– Így lôsz te!
Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz
fordul:
– Így lôsz te!
És így tovább. Végre kilencedszer
talál. Mellére üt:
– És így lövök én!
*
A kilencedik lövés még késik. A káplár
keze még reszket, de szemei egy árnyalattal
talán már tisztábban látják a
célt.
K. F.
5

MAGYAR KÖLTÉSZET

ADY ENDRE, 1
A NACIONALISTA
HADY ENDRE
Moslék-ország
Jött értem a fekete hajó
Jött értem fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt tova vitt
Moslék-országnak mentiben –
Fekete hajó, fekete vizen.
Moslék-ország, hajh, cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsir-szivü rém;
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.
Vagyok a nyugati sirály –:
De magyarnak köpött ki a föld
Moslék-ország a nyakamon ül
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagu föld.
1 Ady Endre (1877–1919) költészetérõl Karinthynak megvolt a maga
különvéleménye. A Nyugat 1909. júniusi Ady-számának hódoló írásai
között az övé az egyetlen disszonáns hang. Lásd még kötetünkben A Fidibusz
Ady-száma címû paródiát a 193. oldalon.
9

Már nem megyek el, fekete hajó
Moslék-ország hagy’ örülj, szegény!
Hadd ugassanak, hadd ugassanak
Fekete vizen, fekete legény,
Hajh, kutyafáját, szomoru legény.
Leköpöm a multat
Leköpöm a multat
A lélek-pókot, a cudart,
Leköpöm a lelkemet is,
Mert visszanyihog a multba.
Én vagyok Málé király
Én vagyok Málé király
Holdfényes, szelid arcom
Belelobog a nagy éjbe.
A Törpe-fejüek
Nem dolgozni jöttem ide
Nem dolgozni jöttem ide
Törpe-fejü, mit akarsz tôlem?
Nehéz munka az enyém
Nehéz munka az enyém
Mi vagyunk az Uj Undokak.
De jött hozzám egy törpe
De jött hozzám egy törpe
S kérdezte, mit akarok?
10

„Ti vagytok az Uj Undokak
Ti vagytok az Uj Undokak
Menjetek dolgozni ti is.”
Felgerjedt szittya vérem
Felgerjedt szittya vérem
S rászóltam Törpe-fejüre:
Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?
11

BABITS MIHÁLY,
A KLASSZIKUS
BABITS BIHÁLY 1
(Született Szegszárdon: néhány nappal születése
elôtt ugyanis titkos figyelmeztetéssel rávette
édesanyját, hogy utazzék Szegszárdra,
nehogy Szegszárdon Születtem, Színésznôt
Szerettem címû leendô versében az alliterációt
elrontsák. Már hatéves korában egészen
fejlett nyelvezete volt: az iskolában fél kézzel
harmincezer olyan magyar szót tudott fölemelni, ami „B”-vel kezdôdik,
míg iskolatársainak a fáradtságtól már kilógott a nyelvezete.
A fogarasi elemi és a verseci fôgimnázium nyolc osztálya jártak
beléje, azonkívül nála végzett a budapesti tudományegyetem filológiai
fakultása. Majd a technikára 2 került, ahol több szabadalmat
nyert, újfajta alumínium ige-kötôk-, szó-csavarok- és kettôsfedelû
mondatszerkezetekre, melyek Edisonnak 3 A modern verstechnika
vívmányai és a villamos nagyanyacsavar címû munkájában
is fölemlítvék. Nyersei nyôleg a Nyugatnál nyelentek nyeg: legutolsó
kötete, a Fôtisztelendô úr, kérem, az esti takarmányszállítás
minden valószínûség szerint megérkezik címû, hosszú feltûnést
keltett.)
1 Az eredeti „Mihály”-t belügyminiszteri engedéllyel „Bihály”-ra változtatta
költônk, azzal a megjegyzéssel, hogy tehetségtelen keresztapja
nem gondolt az alliterációkra. [Karinthy jegyzete.]
2 Mûszaki egyetem.
3 Thomas Alva Edison (1847–1931) amerikai feltaláló.
12

A „Klasszikus Gyomorgörcsök” ciklusból
Futurum Exactum 1
Plutó 2 e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bôrzô Dunakorzó
Ó korzók korza, ôrzô dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta.
De Áfrikában fú az ántipasszát
És négerek masszálnak pántlimasszát
És ott az ég oly régi, égi méla.
S tán pápuákok pengetnek poros fát
S nem lesz Nyugat már, sem Fenyô, 3 sem Osvát 4
S még él Balázs, 5 még él a méla Béla.
Antik szerelem
13
„S megint elölrôl…” 6
A szeretôm fiús, görög leány,
Lányos, török fiú, ki egykor élt,
Ahol tajtékot Aagis öble hány.
1 Karinthy által kreált latin nyelvtani jövô idô, „szabatos jövô idô”.
2 A föld mélyének istene a görög mitológiában.
3 Fenyô Miksa (1877–1972), a Nyugat szerkesztôje.
4 Osvát Ernô (1877–1929), a Nyugat szerkesztôje.
5 Balázs Béla (1884–1949) író, költô.
6 Babits Az örök folyosó címû versének utolsó sora.

És Athenben született auzgewélt, 1
De most közöttünk jár, bár ô egy antik,
Kihez ma lelkem esdve igy beszélt:
„Ó kancsók kincse, ó görög romantik,
Orsók korsója, drágamívû borsó,
Akit szeretnek Bélák és a Bandik.”
„Te tarfejü, tritóni, 2 tarka torzó,
Dús, dôre dátum és dalos dativusz, 3
Post, penes, pone, praeter, ablativusz. 4 ”
„Ki bún borongva, barna, bús bajusszal,
Beteg bolyongó, béna bink balán…”
És szólt a lány, gradus genitivusszal. 5
„Mi, hát nekem bajuszom van talán?”
S én szólék: „Ó, kegyed mély mívû marha,
Ezt mondtam csak a széphangzás mián.”
„De hogyha ezt nem érti, drága mirrha,
Egymáshoz nincs közünk, se végre mátul,
Kegyed nem készült, aztán hol az irka?”
„Az ember végre még sincs csupa fábul,
Kegyed nem tudja, mi az asszonánc?
Eriggyen, mert rúgok beléje hátul.” –
(S megint elölrôl.)
1 Ausgewählt: választékos, finom (német).
2 Tritón: alacsonyabb rangú görög tengeristen.
3 A latin névszóragozás részeshatározói esete.
4 A latin névszóragozás általános határozói esete.
5 A latin névszóragozás birtokos esete.
14

Dana Idák 1
Lent a lensô lélekúton {Hádesz öblén, [hol a lélek élet – állott
(élet – állott, mint az állat) s aspodélosz2 illatokkal] öblögetve,
ablakokba} ablakokba öblögetve, öblögekbe ablakogva és
makogva és mekegve.
És mekegve és makogva 2 lent a mélybe, lent az éjbe, hol a
kéjbe ⎟ ⎛éjbe,
mélybe⎞
⎜
. Ötven asszony, logarithmus ötven asz-
⎝ kéjbe, éjbe ⎠
szony és emelve és kivonva, négyzetekre köbgyökökre, ötven
asszony, hetven asszony, százhuszonhét bûnös asszony,
ötven órjás amphorába, asfodélosz ötven asszony = bûnös
asszony, mennyi jött ki, mennyi jött ki.
Százkilencven bûnös asszony, óriási amphorába,
2 amphorába, rába, rába, majd mekegve, (log) majd makogva,
mindörökre, mindhiába, (mert hiába [mind hiába]
töltögetve, öblögetve) öblögetve ablakokba, ablakogva, és
makogva, öblögekbe2 és mekegve és mekegve és makogva,
2 fogjanak meg, fogjanak meg…
(Megfogják.)
1 Matematikai költemény. [Karinthy jegyzete.] – Danaidák: a görög
mitológiában az egyiptomi Danaosz ötven lánya, akiknek büntetésképp
az alvilágban szitával kellett vizet merniük egy lyukas vödörbe. A paródia
mintája Babits Danaidák címû verse.
2 Alvilágban nyíló fehér virág a görög–római mitológiában.
15

KOSZTOLÁNYI DEZSÔ,
A SZIMBOLISTA
TROMBOLÁNYI DEZSÔ
Született Harsonán, mint A Hét belsô
munkatársa, szerdán, lapzárta elôtt két
nappal. Még idejekorán megírhatta Trombita-szonáta
címû szezoncikkét. Késôbb
az „Innen-Onnan” rovatot vezette: ô volt
A Hét legelsô „Innen-Onnan”-istája. Színházi
kritikáit ugyanott végezte. Négy fal
között címû verseskötetével tûnt fel, melyet
késôbb Négy fal, egy plafon és egy padló
között helyesbített kiadásban ismert meg a
közönség. Több politikai és közgazdasági szonettet írt: jelenleg a
Trombitagyárosok Országos Szövetségének tiszteletbeli igazgatója.
Ép és egészséges ember, fiatalabb korában tífuszon ment keresztül,
és kétszer a Petôfi Társaságba is jelölték, de mindkét alkalommal
csakhamar felgyógyult.
16

„A szegény kis trombitás szimbolista klapec
nyöszörgései” címû ciklusból 1
Mint aki halkan belelépett.
I
És jönnek távol, ferde illatok
Mint kósza lányok és hideg cselédek
Kiknek bus kontyán angyal andalog.
Mint aki halkan belelépett.
Mint aki halkan belelépett
Valamibe… s most tüszköl s fintorog
Mint trombiták és roppant trombonok
S a holdvilágnál szédelegve ferdül
Nehéz boroktól és aranyló sertül
Ugy lépek vissza mostan életembe
Mint kisfiu, ki csendes, csitri, csempe
S látok barnát, kókuszt, koporsót, képet –
Mint aki halkan belelépett.
VIII
A kis edény.
Oly furcsa és merev.
Aranyhabos tó, emlék-temetô
Emlékek ágya, ágyak ápolója,
1 Harmincnyolcadik kiadása megjelent a „Mudern könyvtár” huszonkétezredik
számában. [Karinthy jegyzete.] – Kosztolányi Dezsõ (1885–
1936) A szegény kisgyermek panaszai címû kötete 1910-ben jelent meg.
17

Mély, puha párna, pincsi, pince, pólya
Emléket emtet, engem temet ô
Fehér és csendes. Üllök rajt, kis ingbe –
És távoli, mély országokba int be
Mint folyt arany és mint ezer ezüst,
Oly bus, fehér, olyan igénytelen
Becéz, reámnéz és tréfál velem
Mint egy kis fehér legyezô,
Csak rátekintek s igy szólok: ez ô.
A jó, szelid, a kedves, pici teknô –
De néha megnô –
És néha horpad s néha szétreped
És szerteszökken szörnyü fergeteg
És a homályban bôszen harsonáz
És akkora már, mint a ház
És orditunk és sirunk: diadal
És ilyen fiatal
S mint kürtök öble s vérzô trombiták
És néha vág.
És néha vég.
És néha olyan, mint az ég.
S mint longa, linga, lunga, lenge lég
(Még, még.)
És borzadunk az égbe, nyögve, sirva
És néha néz ránk –
És néha olyan, mintha verset irna.
18

XIII
Én nyafogok
Az életben, mint kevesek
Én nyifegek
Távol mezôkön bôrzô levesek
Én nyühögök
Valami van, valami nincs
Én szepegek
Valami kósza, kótya kincs
És szüpögök
Az éjbe, késôn és korán
Én szipogok
Az orromon, e roppant trombitán.
19

KEMÉNY SIMON,
A DRÁGAKÔMÍVES
KÖMÉNY CHIMAUNE
Nem tévesztendô össze Hunyadival, akinek
ruháit a kenyérmezei ütközetben felvette,
hogy megtévessze a török hady-kritikusokat.
A Külsô-Csótánirtó-utcában született, egy
souterrain pincében: atyja, az ôsz rue-balayeur,
ebédnél mindig megverte, ha nem akart
a sublód körül szanaszét heverô rubinserlegekbôl
inni: csak így magyarázható ugyanis,
hogy késôbb képtelen volt másból inni,
mint rubinserlegbôl, mely tünetet a kiváló költô egy orosz kritikusa
és kommentátora róla írott munkájában így foglal össze röviden:
„aufgevakszn beim Rubinserleg”. 1 Hetvenéves korában halt
meg, egy darab rubintól, amit háromér nyári szaláminak nézett és
lenyelt. Beszédet Rubinstein fôpap mondott fölötte; fejébôl, végrendeleti
meghagyása alapján edényt csináltak, 2 N. N. úrasszony
részére; miután azonban nevezett már nem élt, a Végrendelkezési
Törvénytár 1908/B. 27-ik paragrafusa értelmében az edény örökös
még életben lévô férjére szállt, az összes illetményekkel együtt.
Verseit a „Bányaipar Részvénytársaság” sajátította ki, kohászati
célokból.
1 A rubinserleg mellett (torzított német). Utalás Kemény Simon
(1883–1945) Rubinserleg címû versére, mely a Nyugatban jelent meg.
2 Tudniillik éjjeliedényt, ahogy az Kemény Végrendelet címû versében
olvasható. A vers a Nyugat által 1909-ben kiadott Lamentácziókban jelent
meg.
20

Lábaim 1
Mily vörösek, mint égô rubinok
És sárgák néha; harsogó topáz.
Hidegbe félve, kéken kéklenek
És a halál háttérben orgonáz.
A Rémület most zöld opál-szoba,
Rohadt agyamban szüköl és gütyög
Fekete sávok közt a sárga hold
S kacag a zöldszemû Rém: a Bütyök.
Néha emelem, néha leteszem,
Néha leveszem, néha ráhuzom,
De többször leteszem, mint emelem
És többször rajthagyom, mint lehuzom.
Szegény, nehéz, bus lábak néha
Borzadva révedek felétek
Ha föllázadnátok egy éjjel
S mikor alszom: megfürdenétek.
Karperec 2
A szeretômnek arca kék legyen
És kétoldalt csurogjon lefelé
Hideg barackot egyék véresen,
Meztelenül, egy kémény tetején.
1 A paródia mintája, a Kezeim 1908-ban jelent meg a Nyugatban.
2 Mintája a Gyümölcsök címû vers, mely 1909-ben jelent meg a Nyugatban.
21

Két lábujja közt tartson egy topázt
És a fején öt drum 1 smaragdt,
Szájába régi, drága türkizek
S röhögjön sirva s szóljon igy: harapd.
Langyos teában üljön homlokig
És énekeljen régi éneket
És zongorázzon régi hegedün,
Amig a türkisz-serleg szétreped.
Hajába fôtt gyémántok üljenek,
Egyik fülébôl lógjon két agát,
Másik fülébôl lógjon öt narancs,
S ha megunja, akassza föl magát.
Napos délelôtt a Duna-parton 2
(Impresszionizmus)
Mily szép foltok a budai hegyek
Egy asszony jön: a fején nagy kalap
Két kislány és egy kutya játszanak
Távolabb két kis kutya csak
Az ég, mint egy fehér opál
Egy kis asszony most megszólal: Ó Pál,
Egy tábornok agg lábán a vörös stráf 3
Ifjan, szépen a Világba nevet
1 Darab.
2 Kemény Napos februári dél a Dunaparton címû versét 1909-ben közölte
a Nyugat.
3 Sáv (német).
22

Egy angol-flastrom 1 jön, mögötte
Ráragasztva egy ember lépeget.
Menjek talán a borbélyhoz, igen?
S szakállamról, e kék foltról, iziben
Leborotváltatnám magam most?
Ni, látok egy sárga villamost.
A Duna mily szép, kék szalag
S egy sötét nyilás az ut, az alag
S mily friss, lila nyakkendôje van annak az urnak, ott
Ki most a hidról a Dunába ugrott.
S mily szép az a kékhaju nô
Ki után, mint fekete folt, futok
Mily sárga, szép folt az a nô
S mily szép, kék folt a képemen az a folt.
A pofontól, mit férjétôl e percben kaptam volt.
1 Ragtapasz (görög–latin).
23

SZABOLCSKA MIHÁLY, 1
AZ EGYSZERÛ
SZABÓCSKA MIHÁ’
Nem, ezekkel a modernekkel semmire se megy a kezdô író: a szerkesztô
úr még mindig nem akarja ôt beereszteni az irodalomba.
Egyszerû, érthetô érzelmek és nemes komolyság, az kell nekünk,
fiatal barátom, mondta a szerkesztô úr, és nem a modern zagyvaságok,
melyekben nincs egyszerûség. Legfôbb a versnél, hogy érthetô
legyen. Akkor majd meglátjuk.
Egyszerûség
Nem hivalgó, cifra páva
Nem modern az én szivem.
Egyszerûség lakik benne
Mosolyogva szeliden.
Egyszerü, de tiszta nóták
Amiket én dalolok –
Mert a szivem sugja ôket,
Nem is olyan nagy dolog.
Ugy csicsereg az én szivem
Egyszerüen, szabadon,
1 Szabolcska Mihály (1861–1930) a kor egyik népszerû, konzervatív
költõje.
24

Mint a pintyôke madárka
Fönt a lombos ágakon.
Ami a szivemen fekszik
Azt dalolom, semmi mást:
Legelô, kicsiny birkáktól
Tanultam a versirást.
Egyszerü és tiszta nóta
Gólyafészek, háztetô –
Nincsen benne semmi, ámde
Az legalább érthetô.
A jó isten egyszerünek
Alkotta az eszemet.
Nincsen abban nagy modernség
Csak szelidség, szeretet.
Kicsi kunyhó, szeretô sziv,
Messze égbolt, tiszta, kék –
Fulladjon meg Ady Endre
Lehetôleg máma még.
A mi falunkból…
A mi falunkból jött az üzenet
Áll még a gólya eszterág 1 felett,
Nô még a fü a zöld domboldalon
És bent, az udvaron.
1 Gólya.
25

Kertünkben még virul a sok virág
És még rügyeznek tavasszal a fák
És egyre folyik a mezôn a munka
A mi falunkba.
A mi falunkba ákácfák alatt
Fehérremeszelt házak állanak
És estefelé, ha a nap lehull,
Bealkonyul.
A mi falunkba nyáron nô a zab
És éjszaka van, ha nem süt a nap;
Forgácsot vág ki fábul a gyalu,
Csodálatos, csodálatos falu.
Hit, remény, szeretet
(Karácsonyi mellékletekre féláron)
Szivünk felett, az éjszakából
Csupán a hit mécse világol,
Tartson hát össze titeket,
A hit, remény s a szeretet.
Legyen a szived egyszerü
Boru után jön a derü
A nyár jön a tavasz után,
S viszont, az ôsz a nyár után.
Akárhogy van, s akármikép’
A vers csak akkor szép, ha szép:
Piros fedél, fehér tanya,
És ha nem szép, akkor csunya.
26

Mert a szivben érzés lakik
Az isten tudja, hányadik,
S az érzés tiszta dalt kiván
Bizony, szép, tiszta dalt kiván.
Kicsiny kunyhóban szeretet,
Szeressétek a gyermeket
E szent karácsony ünnepén
Önöknek ezt kivánom én.
Mert bíbor-bársony vendégség-
Nél jobb egy napi egészség
Opasno je van se nagnuti 1
Kéretik nem dohányozni.
1 Kihajolni veszélyes (horvát). Felirat az Osztrák–Magyar Monarchia
vasúti kocsijainak ablakain.
27

SZÉP ERNÔ, 1
A NAIV
SZÉPEN! ERNÔ
A költôvé levés ama feltételének, hogy költônek születni kell, eleget
tett. Budapesten pillantotta meg A Napot, 2 és rögtön két verset írt
bele, melyek közül egyik így végzôdött: „Ha nem jöhettem rózsabokorban
a világra, Bokor Rózsában szeretném elhagyni a világot.”
Születése után félórával édesanyjának elmondta harmadszor azt a
viccet, amit tôlem hallott; maró cinizmusával már gyermekkorában
kitûnt, mikor anyját „apám”-nak, apját viszont „anyám”-nak
nevezte – míg a pelenkát kedves humorral „pelencsek” gyanánt
említé. Ötéves korában szüleit több kupléban felvilágosította, és
megszökött két színinövendékkel: ezután fokozatosan gyermekeskedett:
de csak huszonöt éves
korában vált el egészen a feje
keménye, hogy Mit akartok,
én csak egy mafla kis fiu-biu
vagyok, csingilingi címû verskötetét
megírja a Kis Nyugat
címû gyermeklapba. Jelenleg
járni tanul Az Est szerkesztôségében:
egyelôre csak mások
tyúkszemein.
1 Szép Ernõ (1884–1953) a Nyugat költõje.
2 Korabeli napilap.
28

Az „Ajaj, nehéz
kereset ez a neo-primitivizmus” ciklusból
Dal
Mint egy szép, aj, szüz-kisasszony,
Ajaj, szép fehér kisasszony,
Fehérkisasszony, szép kisasszony,
Kisasszonyka, kisasszonyka,
Olyan az én éltem dolga.
Én, kérem szépen, nem vagyok már
Kicsi fiuka, nem vagyok már
Pedig, de jó volna
De jó volna, de jó volna,
Ha én kicsi fiú volna.
Ha én kicsi fiú volna
Csilingelne, lovagolna,
Ujságokba, sose irna,
Sose irna, sose irna,
Télen-nyáron csilingelna.
Gyermekkorom, fehér bárány,
Jaj, mint tiszta, havas márvány,
Csilingelve elment messze,
Elment messze, elment messze,
És már nem tér soha vissze.
29

Csilingelne gyermekkorom
Kicsi kocsim, kis vasutom
Kicsi lábam csilingolna
Csilingolna, csilingolna
Volt réz-halam, réz-angolna.
Én már mostan ám nem játszom
Én már nagy fiunak látszom
Mostan nekem nincs játékom
Nincs játékom, nincs játékom
De még akkor volt játékom.
Mostan már nincsen játékom
De még akkor volt játékom
Volt játékom, csilingeltem
Csilingeltem, csilingeltem
De most nincs játékom nekem.
Nincs játékom, isten bácsi
Azért mondom: bácsi, bácsi.
Ajaj, kicsi fiu voltam
Fiu voltam, fiu voltam
Csilingeltem, csilingoltam
Nincs játékom nekem mostan.
Megjegyzés. Aki ennél még naivabbat ajánl uraságodnak, mint
értéktelen hamisítványt, tessék erélyesen visszautasítani.
30

GELLÉRT OSZKÁR, 1
A FAMILIÁRIS
FELESÉGEZETT GALLÉR OSZKÁR
Született egy családi tûzhelyen, közel a kéményhez.
Csakhamar megházasodott: az ele -
mi iskolában Feleségem-beleségem címû
versikéjével keltett feltûnést. Késôbb a Nyugatba
írt háztartási cikkelyeket, elsô kötete,
A Franck-féle pótkávé Ofélia térdein, kedvenc
olvasmánya ma is serdülô férjeknek.
Ô találta fel a gyorsforraló anyóst is. Verseirôl
Szabolcska Mihály elítélôleg nyilatkozott,
mert némely sora arra enged következtetni, hogy nejével viszonya
van. A Magyar Figyelô 2 ezért, mint erotikus és degenerált modernet,
indexre helyezte.
A Puceráj 3
Hogy nyitod szét a két hideg ajkad
Amint kimondod: „puceráj”
Puceráj, puceráj.
Puc is, meg áj is.
De ha puc, miért nem áj?
1 Gellért Oszkár (1882–1967) a Nyugat költõje, késõbb szerkesztõje.
2 Tisza István és Herczeg Ferenc 1911-ben induló konzervatív folyóirata.
3 Mosoda (német).
31

Áj váj.
„Megint itt van a puceráj”
Mondod. „Megint itt van.”
És kis fogad kétfelé nyitod
De miért nem csukod kicsit kisebbre az alsó ajkad
És miért látszik ki zápfogad
És miért nem emeled orrocskád
És miért nem képzôdik egy kis vonal
Az orrod és a szád közt
Amit szétlapitnék, gyömöszölnék
Kiteregetnék, bekennék
Miért nem emeled, csavarod, forditod, ragadod
Miért hullt két szál haj arcodba?
És miért mondod: puc is meg áj is.
És most mit nézel olyan haragosan
Berzenkedô kis strucc-madaram.
Mondd, miért nedves most egy kicsit
A balszéle a szájadnak, jobbról?
Mit mondasz?
Hogy menjek a sóhivatalba
És kérdezzem meg ott?
Elmegyek, elfutok, elrohanok
A sóhivatalba és megkérdezem.
És megkérdezem, miért.
Mi – ért. M… mi… miért.
32

Amint a karod fölemeled
Amint a karod fölemeled
Mennyi bidres-bodros szövet
Hull vissza, mint egy zuhatag
És milyen finom kis pihék
Pelyhedzenek a könyöködbe
A könyököd kinyögöd
És szivembe könyökölsz – au!
Au – vau! Miau!
És milyen fehér vonal emelkedik,
Amint a karod fölemeled
Emelkedik, csavarog, terjed
A könyöködtôl a kisujjad körméig
A kisujjad körmétôl megint vissza
A kisujjad körmétôl visszáig
Amint a karod fölemeled
A könyöködtôl a kisujjad utolsó percéig
Tizenöt centiméter
A kisujjadtól a könyöködig tizenöt centiméter
Összesen harminc centiméter.
És hogy rezegnek a szálak
És kicsi pelyhek szurkálnak sziven,
Amint a karod fölemeled,
Hogy fejemhez vágd a levesestálat.
33

SOMLYÓ ZOLTÁN 1
BOMLÓ ZOLTÁN
Született Átokfalván: apja, a kalocsai érsek,
tizenhárom éves korában a barmicvó
2 alkalmából elkergette hazulról. Erre
megátkozta születését, a világot, apját,
anyját, s a Vagyunk címû lap fôszerkesztôjét,
Pece Andort. Végleg szakítván
az irodalommal, a Független Magyarország
tárcarovatába merült, melyben
évekig fuldoklott, míg végre felszínre került.
Késôbb Balzac példáján lelkesülve
vakmerô financiális spekulációba kezdett. Mea, a vödör címû versét
N. Bélának, a New York fizetôpincérének eladta bizományba,
de a vállalkozás nem sikerült. Ötvenéves korában tisztelôinek nagy
meglepetésére szakított régebbi irodalmi és költôi meggyôzôdésével,
és megadta az öt koronámat.
1 Somlyó Zoltán (1882–1937) költô, Karinthy közeli barátja.
2 Zsidó felnôtté avatási szertartás (héber).
34

A „Miszgelungener 1 Életsors” ciklusból
Meákon és négy levegôn át
Most négy levegôn érzem át ruhád
Mea, te abroncs életem fölött,
Te színes abroncs, mit vásott kölök
Egy ôszi estén símogat puhán.
Most szemeim, e kóbor négerek
Kilép, a lelkem ablakán kering
És két kezemen úsznak kék erek,
Mea, te csont, te gáz, te kék hering.
Mea, te zörgô kocsiút, melyet
Két lomha ló lihegve átölel
Mea, te régi kence egy vason,
Mea, te sors, te csô, mely nem dôl el.
Mea, te görbe cérna egy ruhán,
Mea, te régi fáradt rézkapocs,
Mea, te gépalkatrész, te bélyeg,
Mea, te Porzsolt, 2 Mea, te Pakots. 3
Mea, te húszfilléres perzsa pénz,
Mea, te csészén rajtmaradt tea,
Mea, te tölgyfamívû vaskerék,
Mea, te Antal, Mea, te Mea.
1 Félresikerült, elrontott (német).
2 Porzsolt Kálmán (1860–1940) középszerû konzervatív író.
3 Pakots József (1877–1933) jelentéktelen konzervatív író.
35

Mea, te Mia, Mia, te Mea,
Te Remea, te kontra 1 és pagát. 2 –
Így szólt a költô, az elátkozott.
S egy verssorára felköté magát.
Szilveszter estén a kávéházban
És hazamentem és nem volt vacsor
S szóltam a szívemnek: Te beteg fasor,
Mint régi, mázas emlékek csorognak
Emlékei kihamvadt vacsoroknak.
Vacsor, vacsor, te rokokó ficsúr,
Mea szobájában porló régi csür,
Emlékeim kútján úgy ülsz le mostan,
Mint ferde luk egy eldobott hatosban.
A hold, e négyszögû vas, énekel,
Oly messze a közel, nem érem el,
Jöjj, gallérom, te fekete madár,
Mea, keringô úton szent batár. 3
Mea, te bég, leggazdagabb nyomor,
Most az agyam szorong, mint egy gyomor
Ó lábam, te szörnyû, ferde kar,
Nadrágom rongyos… De nemes szívet takar.
1 Kétszeres ellenjáték bejelentése a kártyában.
2 A legkisebb ütôerejû kártya a tarokkban.
3 Hintó.
36

KAFFKA MARGIT, 1
A DIFFERENCIÁLT
KAFFKAFF MARGITSÁGOSSÁG
Született tizenkét évvel késôbb, mint ahogy
barátnôi tudják, a Nyugat egyik vadregényes
cikkében, hátul, a kies „Figyelô” rovatban.
Fiatalabb éveiben nagy szegénységgel
küzdött, úgyhogy öt-hat szót kénytelen volt
mindig egybeírni, nehogy kiszáradjon a
tinta, annyira kellett vele spórolni; ekkor
szokta meg az ilyen szófordulatmindegységek
gondolatát. Nagy érdemeket szerzett
orvostudományi értekezések versbefoglalásával:
a Ha tudnád, nekem a foltmeglátásosságok
hogy fájnak címû népdalát szerte éneklik a Nagy
Magyar Lipót körúton. Talpra magyar, hí a megérzés differenciáltság
címen forradalmi dalokat is írt.
1 Kaffka Margit (1880–1918) költô, író, a Nyugat elsô számú nôírója.
Egyik verseskötetének méltatását, melyet Karinthy 1911-ben írt a
Nyugatba, ezzel a mondattal zárta: „S bókkal és hódolattal hajtjuk meg
lobogónkat a versköltészet emez asszonyi és intim és egyéni felfogása
elôtt, mely nem a mi felfogásunk.”
37

Charles
(Putriban lakik a Sári,
De jó volna véle cicázni,
Van még egy rongyos krajcárom
Azt is a Sárinak adom.)
A lelkem, ó, furcsa lelkem,
Feléd kitermelôdik, kimindegységesedik
S bár finom és differenciált a poutri,
Amelyben lakol,
Charles, te enségességem érzôje,
S mély asszonyiságom alatt:
Ó, jó volna veled differenciálódni,
A poutriban
Keresni legalantlappangóságok türkizét
Keresni meglátásokat
És megérkezéseket
És ritkán kiválthatóságokat –
Ó, van még, van még,
Van még egy régi rezem,
Régi japán, csontszinü krajc,
Japánkodó, kicsi-bicsi, furcsa japán,
Amit japám adott,
Charles, eljapánkodásaimat
És kicsi, fehérszélü, ékszermivü dobozom
Néked adom, neked adom
Neked adom. –
38

FÜST MILÁN,
A ZORD
Hosszú ideig a Nyugat körül lebegett,
mígnem a szerkesztô feltalálta
a Füst-nélküli Nyugatot, azóta
csak gyéren jelentkezik. Az 1905-ik
olimpiai versenyen egy 35,04 méteres
verssorával ô nyerte meg a távköltés
világbajnokságát. Elsô versei
spulnira csavarva jelentek meg, kritikusai még nem végeztek a lebonyolítással,
s így verssorainak még csak elejét ismerjük, hátulról
visszafelé: állítólag így van értelmük. Aggok a hideg vízben 1 címû
drámájának alapgondolatát a leküldött bányászoknak még eddig
nem sikerült felhozni. Jelenleg egy hosszabb verssoron dolgozik, viszszavonulva
birtokaira, a sarokasztalhoz, közvetlen a Fizetô Pincér
hófedte csúcsai mögött!
Epigramm 2
1. sor. Jaj, Uram, engem bántanak.
2. ” Nekem hideg nyállal kenik homlokom is.
1 Füst Milán (1888–1967) Aggok a lakodalmon címû verses sorstragédiáját
1910-ben közölte a Nyugat.
2 Mintája a Zsoltár címû Füst Milán-vers, mely 1909-ben jelent meg a
Nyugatban. Füst Milán verseirôl Karinthy 1910-ben írt nagy elismeréssel
a folyóiratban.
39

3. ” És bizonyos tekintetben mindig rugnak hátulról.
4. ” Jaj, roppant hideg hagymákat eszek.
5. ” És nekem kezeim ragadnak.
6. ” Jaj, tele van a föld belülrôl kukacokkal.
7. ” És most jut eszembe, hogy az ember nem él örökké.
8. ” Jaj istenem, szerkesztô ur, mit tetszik szólni hozzá, hogy
az ember meghal.
9. ” És fekete földben sötét homokot eszik ragadós gombócokba
összeragadva.
10. ” Jaj, keserü így az élet, azér’ mondom, szerkesztô ur kérem,
borzasztó nehéz az ember élete itt ezen a földön,
bizony, bizony, s a sulyos angyal letorpad.
11. ” S fáklyáját lefelé forditja.
40

FUTURIZMUS 1
Az Égberöhögô Halálpacni tek. Szerkesztôségének
Budapesten
Igen tisztelt szerkesztô úr,
nagy érdeklôdéssel olvastam nagyra becsült lapjának legutóbbi,
tehát elsô számát, melyben az elôzô számokhoz képest nagy
fejlôdést tapasztaltam. Át vagyok hatva attól a meggyôzôdéstôl,
amelyet Prafmargitis címû vezércikkében a lap hátsó oldalán
szerkesztô úr kifejtett, s mely szerint költészetünknek lépést
kell tartani a kor kozmikus diametriáján életeskedô girbic
beltes-ritmusával! Nagyon jól tudom, mire céloz a szerkesztô
úr, és nem hiszem, hogy akadhat századunkban épeszû ember,
aki ne érezné e nehéz napokban a kozmikus diametria egyre
égetôbb hiányát. De ha akad is, kitûnô lapjuk néhány közleménye
gyökeresen meg kell hogy gyôzzék a kételkedôket.
Azonban engedje meg szerkesztô úr, hogy figyelmessé tegyem,
milyen kárára van irodalmunknak, hogy néhány tehetségesebb
költônk egyéniségébôl hiányozván az önök által vázolt
feltételek, egész eddigi költészetünknek szükségképpen el kell
vesznie, ha nem akad valaki, ki pótolná a mulasztásokat, a
megmaradásra érdemes verseket lefordítsa futurista nyelvre,
megmentse az enyészettôl. Arra gondoltam, hogy néhány kísérletet
teszek ez irányban – és mutatóba mindjárt küldök is
egy példát, hogy gondolom ezt a dolgot. Petôfinek egy ismert
1 Az olasz futuristák kiáltványa 1909-ben jelent meg, de az 1910-es
években nálunk hajlamosak voltak minden avantgárd kezdeményezést
a futurizmus gyûjtônév alá rendelni.
41

versét választottam, mely a mi számunkra már érthetetlen,
zagyva és dagályos handabandázás – megpróbáltam, hogy lehetne
ezt a különben érdekes témát a futurizmus egyszerû,
érthetô, keresetlen nyelvén megírni. Tessék választani!
Petôfi verse
Befordultam a konyhára…
Befordultam a konyhára,
Rágyujtottam a pipára,
Azaz rágyujtottam volna,
Hogyha az nem égett volna.
A pipám javában égett
Nem is mentem én avégett,
Azért mentem, mert megláttam,
Hogy odabenn szép leány van.
Tüzet rakott eszemadta
Lobogott is, amint rakta,
Hanem még a szeme párja,
Annak volt ám nagy a lángja.
Én bementem, ô rám nézett,
Aligha meg nem igézett
Égô pipám kialudott,
Alvó szivem meggyulladott.
42

Ugyanaz zöldben
Konyhálkodás
Konyha.
Hideg igazándiság, ritmus,
Szín, szag, napfény,
Kondér, üst, csupor.
Koromszag.
Vonalak interferenciája
Szabad evés lehetôsége
Kilencegésznyolctizedeskedése
A Gömbnek.
Fiatalcselédes vágyberezdülése
Izomgyurmának. Pont. Félix.
Büdös életlihegés.
Pipa. Nikotin.
Avitt Gay-Lussac-szag 1
Tomporodik izig-hajrá zsigerben.
Világzsiger! Rizs.
Ritmusok!!! Ritmusok!!!
Ritmusok!!! ? – . ; (–)
1 Joseph Louis Gay-Lussac (1778–1850) francia vegyész, fizikus. Nevét
több, a gázok állapotváltozásait leíró törvény viseli.
43

Tûz unalmas, émelygôs –
biedermeyerkedés harsány
utakon, pfujságos,
Tanárkodó hepca.
Hapci!!
Scherdülierende Mädchen?
Zikcene, zakcene, waszhasztudafonkodás.
1
Szem. Szivárványhártya + reflex
– könnyzacskó, log. 3241
Tangens retina. V lobogás
Eszemet adta, vette, vatta.
Szimfónia!
Létbedöglô krákogása
Fiatal testnek, illat, szag,
bûz, szagparipák!
Szemem kiugrása a léttengelyt
súrolja 30 foknyi szög alatt.
Tolnai világlap, 2 zsivaj, lárma,
Pályaudvar, tológép-alkatrész.
Ó gallérom, te fekete madár!
1 Was hast du davon? Mi hasznod belôle? (német)
2 A Tolnai Világlapja 1901 és 1944 között megjelenô népszerû, képes
hetilap volt.
44

Párzás, párzás, tuskó-testek
Tumultuózus súrlódása,
Epidermia!?
Pipa alváskodó taty-muty,
Öregség, totyak, fölránc,
Nirvána. (Kialudt.)
Vulkán! Szívem titánosza
mocskos magát Sziriuszra.
Hej, ho… o… opp!! ÉN, ÉN.
Ho… o… opp!!
Hó! Rukk! Krrr!!…
Brekeke!!!… (én?)
Girbic.
Tarhonyaberger Anatole
45

ERDÉLYI JÓZSEF, 1
A FELTÁMADT PETÔFI
Piros pünkösd
Kecskerágó piroslik
Márgagödör alján,
Verem itt a rigmust, mint egy
Cölöpverô talján. 2
Pünkösdnapra meglesz,
Barna kislány várja,
Ha megkapja, csecsebimbós
Kebelére zárja.
Talpra barna kislányt
Tenyeremen vittem,
Rabok legyünk vagy szabadok.
Ez a kérdés itten.
Volt valami Sándor,
Nem lehet ezt bírni,
Nem olvastam, ’sz nem is tudok
Olvasni, csak írni.
1 Erdélyi József (1896–1978) költô, verseiben a Nyugat elsô nemzedékének
túlfinomult egyéniségkultuszával szemben a népdal közvetlenebb
kifejezésmódjához nyúlt vissza.
2 Olasz.
46

ILLYÉS GYULA, 1
A TEMPÓS
Költô pünkösdi éneke
Lankákon ballagok, alattam a szürcsölô trágya-
Lepte jó Föld szuszog, ballag velem, lép
Nagyokat öreg paraszt, botjára is támaszkod-
Va, integet felém, ahogy járok rajta
Kedvesemmel, olyan ez a homok, amin
Járok, dunántúli magyar föld,
Ráncosarcú, nagybajuszú, csipásszemû
Öreg, hümmög és krákog és köp
És ahogy ballagunk, billegünk,
Megállok, nem veszi észre
És kiballag ballagó lábam alól
És továbbsétál és én a levegôbe maradok.
És nézek utánna, nyetenye, riska hé,
Hová szaladsz, de nem fordul meg,
Így vádolok, kaszálva a légben,
Pünkösdre virradó magamtermette szarkaláb.
1 Illyés Gyula (1902–1983) költô, író, a Nyugat második nemzedékének
egyik legjelentôsebb alakja.
47

JÓZSEF ATTILA,
AZ ELKÉPESZTÔ
Pünkösdi kolbász
Mennyei kolbászok
Döfölôdtek szívesen,
Gyémántlencsét rágott
Két fúrása szívemen
Hóttig heverészek,
Egyszer se hibázok,
Hótom után angyalokkal
Vígan parolázok.
48

SÉRTÔ KÁLMÁN, 1
A TÔSGYÖKERES
Tanyai kép pünkösdre
Puliszkahámozó nénike mozgatja lefcses térgyit
Legénytriasztó szoknya-búbja alatt,
Mászik a falon rózsalángszínû poloskaszuka,
Édeset nyáladzik torkában a finom vérfalat.
Istensajtér köpül lelkembül írósvajat,
Felhôcsimbókot ellett a bozontos, szôrös ég,
Nem bírom tovább, megöl ez az átkozott
Cikornyátlan paraszti tôrölmetszett egyszerûség.
1 Sértô Kálmán (1910–1941) a paraszti világ közvetlen hangú költôje.
49

SZABÓ LÔRINC, 1
A METAFIZIKUS
Pünkösdi versike az esôcskérôl
Egy kicsit esett ma délután,
Mentem a körúton át,
Jött szembe egy masamódlány,
Egy polgár és két kalmár.
„Jót tesz a termésnek a zápor”,
Mondta valaki ezt
S lelkemben e szóra kinyílott
Egy mélység s több Mount Everest.
Vérzápor és gennyzivatar volt
Az egész történelem,
Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,
Tûz és Víz és a többi elem,
Anyag és Erô és Elektron,
Rádium és tatai brikett,
Lent a mélyben Másodfokú Egyenletek
Nyaldostak véres sebeket.
1 Szabó Lôrinc (1900–1957) a Nyugat második nemzedékének egyik
legnagyobb, külön utat járó költôje.
50