Van élet a halál után - Polc.hu

A szuperfolyékony éter és fi lozófi ai következményei
mat azonban nem láthatod – mondta –, mert nem láthat engem ember úgy, hogy
életben maradjon. (…) és megláthatsz engem hátulról, mert orcámat senki sem
láthatja.”
Nagyon emlékeztet mindez Zeuszra, akit szintén nem láthatott földi halandó, mert
ha meglátt a, meghalt. Gondoljunk csak Szemelére!
Az Úr arca egy veszélyes, égető gömbvillám lehetett ? Félreértés ne essék, senkit
sem akarok vallásos érzelmeiben sérteni, itt csupán arról van szó, hogy a görög mitológiában
Zeusznak vagy az Ószövetségben az Úrnak a földi halandók előtt való
megjelenése erősen emlékeztet egy fokozott gerjesztésű gömbvillámra. Egy materialista
számára ez természeti, egy hívő embernek pedig transzcendentális jelenség.
Mindkét felfogásban azonban a vákuummatéria valamilyen megnyilvánulásáról
van szó.
Ha valaki netán az ókorban itt járt földönkívüliekre gyanakszik, akik különböző
trükkök fölhasználásával beleavatkoztak az emberi históriába, akkor ez a trükk nyilvánvalóan
a vákuum tudatos lokális gerjesztése útján valósult meg, vagyis gömbvillám
létrehozásával.
Vannak egyéb leírások, amelyek éppen ilyen tudatos tevékenységre utalnak.
• Tüzes fáklya az áldozati húsdarabok között
Mózes első könyve, 15. rész:
„Az Úr szövetséget köt Ábrahámmal
Azután azt mondta neki: Én az úr vagyok, aki kihoztalak téged Úr-Kaszdinból és
neked adom ezt a földet örökségül. (…) Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy
hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot.
Elhozta neki mindezeket, azután kett éhasított a őket, és mindegyiknek az egyik
felét a másik felével szemben helyezte el, de a madarakat nem hasított a kett é. (…)
Amikor lement a Nap és koromsötét lett , hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya
ment át ezek között a húsdarabok között . Ezen a napon kötött szövetséget az Úr
Ábrahámmal…”
Az Ószövetség tele van hasonló fényjelenségekkel, amelyeket időnként hangjelenségek
is kísérnek. Megint csak ne felejtsük el, hogy egy gömbvillám megjelenése
micsoda félelmet, izgalmat és ámulatot kelthetett a kor emberében.
• Józsué megállítja a Napot és a Holdat
Józsué Mózes utóda volt a zsidó nép élén. Ő vezeti be Kánaánba népét, miután az
Úr Mózesnek csak látni engedte az ígéret földjét, de ő már nem tehett e be oda a
lábát. Józsué csodatett ét – már Kánaán földjén – így írja le az Ószövetség ( Józsué
könyve, 10. rész):
77

Van élet a halál után (?)
„Az égi csoda
Amikor az Úr Izráel fi ai kezére adta az emóriakat, akkor Józsué az Úrhoz szólt és ezt
mondta Izráel jelenlétében:
Nap, maradj veszteg Gibeonban,
Te is Hold, az Ajjalón-völgyben!
És veszteg maradt a Nap,
Megállott a Hold is,
Míg ellenségein bosszút állt a nép.
Meg van ez írva a Jásár könyvében. Megállt a nap az ég közepén, nem sietett
lenyugodni egy teljes napig.”
Volt a csodának egy közvetlen előzménye. Józsué megveri a kánaáni emóriakat és
üldözi őket:
„Amikor menekültek Izráel elől, az Úr nagy jégesőt hullatott rájuk az égből a
béthoroni lejtőn egészen Azékáig, és meghaltak. Többen haltak meg jégesőtől,
mint amennyit fegyverrel mészároltak le Izráel fi ai.”
Ez azért fontos, mert tudjuk, hogy gömbvillám a zivatarok közelében keletkezik.
Márpedig Józsué csodatételének egy lehetséges magyarázata talán egy gömbvillám
föltűnése az égen, amit a fényes Napnak néztek. Hogy hol volt a valódi Nap? Zivatar
és jégeső volt, tehát felhők fedték el a napot, amelynek csak halvány képe derengett
át a felhőkön, és nyilván ezt hihett ék a Holdnak.
Ha most föltűnt egy fényes gömbvillám az égen, mégpedig keletebbre att ól, ahol
abban az órában a Napnak állnia kellett , akkor joggal hihett ék Izráel fi ai, hogy a Nap
megállt az égen és nem járja megszokott égi pályáját.
Egy gömbvillám persze nem szokott fönnmaradni órákig, és főként nem mozdulatlanul.
Ezért gondolhatunk esetleg egy távoli szupernóva föllobbanására is, amely
ragyoghatott hosszabb időn át, mint a másodpercekben, maximum egy-két percben
mérhető élett artamú gömbvillám.
A zivatar és a heves jégeső mégis inkább a gömbvillámot valószínűsíti. Feltételezhetjük,
hogy a másodpercekig, esetleg egy-két percig tartó fényjelenség csodás
emléke néhány év vagy egy-két nemzedék múlva már módosult, a népi képzelet
kiszínezte, vagyis a nap különös megállása égi útján már órákig tartott .
Érdekes itt még Józsué utasítása a Napnak és a Holdnak. Mintha Józsué értett e
volna a gömbvillámkészítés titkát… Tudta, hogy meg fog jelenni egy ilyen jelenség,
valahol keletebbre, mint ahol a Napnak akkor tartózkodnia kellett éppen akkor. Ki
tudja?
78

A szuperfolyékony éter és fi lozófi ai következményei
• Illés próféta égő áldozata
Nos, ha e fény- és hangjelenségek mögött valóban gömbvillám húzódik meg, akkor
Illés próféta egészen bizonyosan birtokában volt a fönti titoknak!
Királyok első könyve, 18. rész:
„A kövekből oltárt készített az Úr nevében, azután árkot húzott az oltár körül. (…)
Azután elrendezte a fahasábokat, földarabolta a bikát és rárakta a fahasábokra.
Majd azt mondta: töltsetek meg négy vödröt vízzel, és öntsétek az áldozatra meg a
fahasábokra. (…)
A víz már folyt az oltár körül, és az árok is megtelt vízzel. (…) Akkor lecsapott
az Úr tüze és fölemésztett e az égőáldozatot és a fahasábokat, a köveket és a port, az
árokban levő vizet pedig fölnyalta.”
Itt fi gyelemre méltó a hatalmas energiakoncentráció! Egyszerűen eltűnt az égőáldozat
(egy bika!), valamint a vizes fahasábok, de még a kövek és a por is. A víz
pedig egy szempillantás alatt elpárolgott az árokból. Ilyesmire csak egy gömbvillám
képes!
Érdekes a folytatás is:
„Ezután Illés azt mondta Ahábnak: menj föl, egyél és igyál, mert eső zúgása hallatszik.
(…) Eközben az történt, hogy viharfelhők sötétített ék el az eget és nagy eső
lett .”
Vagyis megint itt a zivatar…
• Az 50 embert elemésztő tűz
A Királyok második könyvének első részében található történet. Ahazjá király 50
katonát küld Illés prófétáért, hogy azok erőszakkal a színe elé hozzák. Illés egy hegyen
tartózkodik, amikor megjelennek a katonák.
„Illés így felelt az 50 ember parancsnokának: Ha én az Isten embere vagyok, szálljon
le tűz az égből és emésszen meg téged ötven embereddel együtt !
Ekkor tűz szállt le az égből és megemésztett e őt ötven emberével együtt .”
Ahazjá király megint küld ötven embert, de azok is így járnak. Mintha Illés próféta
ismerné a gömbvillámgerjesztés titkát. Az 50 embert elemésztő tűz bizony hatalmas,
jól megtermett gömbvillám lehetett . Az elemészt kifejezés arra utal, hogy nem
egyszerűen meghaltak, de hamuvá lett ek egy pillanat alatt . Ez szintén óriási energiakoncentrációt
feltételez. Spontán égés egyszerre ötven emberen! (A spontán égés
ismert, ritka parajelenség. Tulajdonképp nem más, mint emberek, tárgyak pillanat
79

Van élet a halál után (?)
alatt i elhamvadása több ezer Celsius-fokon. Ismert eset, amikor egy emberből megmaradtak
a lábai, szinte épségben, míg felsőteste elhamvadt, úgy, hogy a csontok is
hamuvá égtek. Ehhez iszonyatos, erősen lokalizált hőmérséklet szükséges, amelynek
keletkezését nem tudjuk egyelőre megmagyarázni.)
• Illés próféta tüzes szekere
Királyok második könyve, második rész:
„Amikor továbbmentek és beszélgett ek, hirtelen egy tüzes, harci kocsi jelent meg
tüzes lovakkal az égen és elválasztott a őket egymástól. Így ment föl Illés a forgószélben
az égbe.”
Danikan szerint a tüzes szekér űrhajó volt. Viszont az elválasztott a őket egymástól
mozzanat inkább enged egy hirtelen megjelenő gömbvillámot sejtetni. Nyoma
sincs a leírásban annak, hogy a tüzes szekérből valakik kiszálltak volna, vagy hogy
Illés beszáll. Hirtelen bukkan elő a jelenség, forgószélként ragadja el a prófétát. Pillanatok
alatt zajlott le minden, nem úgy, mint egy űrhajó komótos leszállásakor,
majd fölszállásakor.
Érdekes az is, hogy Illés jelzi előre Elizeusnak hamarosan bekövetkező eltávozását.
Tehát tudott arról, mi fog történni. Ez viszont menetrendszerűen érkező űrhajót,
ufót sejtet. Vagy megint arra kell gondolnunk, hogy Illés ismerte a gömbvillám természetét,
előállításának titkát. Ebben az esetben Illés öngyilkosságáról van szó? Ki
tudja?
• Mi Urunk színeváltozása
A szláv ortodox és a görögkeleti egyházban nagy kultusza alakult ki egy konkrét
eseménynek, a Mi Urunk színeváltozásának. Templomokat is emeltek tiszteletére.
Az esemény leírása nagyon hasonlít Mózes arcának különös ragyogásához.
Lukács evangéliuma írja le, hogy Jézus maga mellé veszi Jánost, Pétert és Jakabot
az apostolok közül, és fölviszi őket a Sínai-hegyre közösen imádkozni. Közben arcának
színe megváltozik, ruhája fénylőn, fehéren ragyog, megjelenik mellett e Illés
és Mózes próféta. Azon ritka pillanatok egyike egyébként, amikor az Ószövetség és
az Újszövetség közti kapcsolat megmutatkozik, itt egészen pontosan az Ószövetség
és az Újszövetség néhány szereplője együtt jelenik meg.
A tanítványokat elnyomja az álom, és amikor fölébrednek, felhő telepszik a Sínai-hegyre,
amelyből hallják az Úr hangját. Tehát zivatarfelhő, fény- és hangjelenségek,
fénylő ruházat, az arc színeváltozása (talán foszforeszkálása?)
Ez is gömbvillámgyanús leírás.
De ki tudja, talán a népmesék tűzokádó sárkánya, melynek nyomán kő kövön
nem marad, szintén a gömbvillámélmények meseszerű kiszínezése?
80

• Emésztő tűz a Szent Sátornál
Mózes harmadik könyve, 9. rész, 23–24.
A szuperfolyékony éter és fi lozófi ai következményei
„És beméne Mózes és Áron a gyülekezetnek sátorába, azután kijövének és megáldák
a népet, az Úrnak dicsősége pedig megjelenék az egész népnek. Tűz jöve ugyanis
ki az Úr elől, és megemészté az oltáron az égőáldozatot és a kövérségeket. És látá az
egész nép, és ujjongának és arcra esének.”
Az oltár a frigyládát őrző szent sátor előtt állt, a bejáratnál. Rajta mindig kis láng
égett , ami sohasem aludt ki. Az égőáldoza – a kövérségek – ökör és kos darabjai
voltak. Megint fölbukkan tehát az égőáldozatot hirtelen, egy szempillantás alatt
elemésztő, azaz hamuvá égető tűz. Márpedig egy frissen leölt ökör és kos nedves,
vérrel teli húsa, csontja nem éppen a könnyen égő dolgok közé tartozik.
De ismerünk egy másik esetet is a sátornál. Áron főpap lett a frigysátor őrzőjeként
kijelölve. Fiai, Nádáb és Abihu irigyelték apjuk dicsőségét, osztozni szerett ek
volna benne, ezért apjuk tudta és beleegyezése nélkül a sátorhoz járultak (Mózes
harmadik könyve, 10. rész, 1–2.):
„Nádáb és Ahibu, Áronnak fi ai, vevék a tömjénezőket és tevének azokba szenet és
rakának arra füstölőszert, és vivék az Úr elé az idegen tüzet, amelyet az Úr nem
parancsolt nékik. Tűz jöve ezért ki az Úr elől, és megemészté őket, meghalának az
Úr előtt .”
Farkas Henrik A Biblia rejtélyei című művében igen szellemesen fogalmaz: Mintha
valaki égő gyufával menne a benzinkúthoz. (138. o.)
Szerinte Nádábot és Abihut közönséges baleset érte. Nem ismerték az ókori
tűzokádó szerkezet működését, ami nyilván a korabeli technikai ismeretek alapján
működő, tehát közönséges masina volt. Erre utal még a szeszivás tilalma is a sátorba
való bemenetel előtt (Mózes harmadik könyve, 10,9.):
„Bort és szeszes italt ne igyatok, te és a fi aid, amikor bementek a gyülekezet sátorába,
hogy meg ne halljatok!”
Ennél pontosabban egy tűzvédelmi utasítás sem fogalmazhat! – kiált föl Farkas Henrik.
(139. o.) Ez tökéletesen igaz. Azonban elgondolkodtató megint, hogy a korabeli
technikai ismereteken alapuló pirotechnikai berendezés hogyan emészthet el egy
szempillantás alatt hús-vér embereket. Nem egyszerűen megégnek. Elemészti, hamuvá
porlasztja őket a tűz egy pillanat alatt . Ez inkább egy gömbvillám technikai
szintje, semmint a hagyományos pirotechnikáé…
81

Van élet a halál után (?)
Tűzokádó szerkezet?
A szent sátor előtt a rejtélyes tűz(golyó) még drasztikusabb dolgokat is tesz. Mózes
negyedik könyve 16, 2–3. fejezete leír egy legitimációs válságot, amikor Mózes és
Áron unokatestvére, Kóré kétségbe vonja az ő vezetői-kiválasztott i voltukat. Kóré
és követői, valamint Mózes követői megjelennek a sátor előtt , hogy az Úr döntsön
a köztük folyó vitában:
„És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: váljatok külön e gyülekezett ől,
hogy megemésszem őket egy szempillantás alatt !”
Majd kissé később a dráma így teljesedik be (Mózes 4. könyve, 16, 35.):
„És tűz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszázötven férfi út, akik a füstölőszerekkel
áldoznak vala.”
Ez bizony megismétlése Nádáb és Ahibu tragédiájának, csak jóval nagyobb méretekben.
És aligha vezethető vissza holmi hagyományos pirotechnikai machinációra.
A Napba öltözött asszony
A magyar népmesevilág és általában a sztyeppei népek mítoszvilága ismeri a Napba
öltözött asszony alakját. Hasonló, csodás fényjelenségek leírását látjuk például
Árpád-házi Szent Margit (IV. Béla leánya) életének krónikájában. Margit, aki apáca
volt, fényárban tündököl, amikor egy rendtársnője belép hozzá.
Az inka uralkodó a Napisten gyermeke, mint ahogy az egyiptomi fáraó is az. Az
uralkodó legitimációjának megerősítésére – a krónikák szerint – a papok alkalmaztak
bizonyos paranormálgyanús jelenségeket, az uralkodó fényárban ragyogtatását.
A keresztény szentek feje vagy egész teste körüli fénylő aura is ebbe a jelenségkörbe
tartozik. Minden középkori krónika így ábrázolja a szenteket, a leírások is említik a
fényjelenségeket. Mindez csak kitaláció, mese lenne, minden reális alap nélkül?
A különböző mítoszokból összeszedett leírások arra engednek következtetni, hogy
az emberiség történelmét, sőt, minden nép történelmét végigkísérték különös fényjelenségek.
A nagy vezetők, próféták, kiválasztott ak cselekedetei, élete is összefonódott
ilyen megnyilvánulásokkal, tapasztalatokkal. Valóban el lehet mindezt intézni babona,
csalás fölkiáltásokkal? Tényleg nem tartozik mindez a tudomány vizsgálati körébe?
Persze vannak, akik azt állítják, hogy gömbvillám sem létezik, csak valamiféle
kitaláció…
Úgy gondolom, hogy ezek a rejtélyek előbb-utóbb megoldódnak, megnyugtató,
kimerítő választ kapnak, éppen a tudománytól, annak legmodernebb eredményeitől.
Egészen pontosan a fi zika most formálódó legújabb ága – a vákuumfi zika, a
vákuumdinamika adhatja kezünkbe a tudományos megoldást.
82

Az alvás rejtélye
Miért alszunk?
A szuperfolyékony éter és fi lozófi ai következményei
Valójában erre a kérdésre ma sem tudjuk a pontos választ. Elméletek, hipotézisek
születt ek szép számmal, de a tudomány még nem képes kielégítő magyarázatot adni.
Leonardo da Vinci tükörírással írt jegyzeteiben bosszankodik amiatt , hogy életünk
egyharmadát a halálhoz hasonló, inaktív állapotban töltjük. És valóban: amikor az
emberélet hosszát mérjük, abból bizony le kell vonni körülbelül egyharmadot. Ha
valaki 90 éves korában hal meg, az valójában csak hatvanat élt, mert harminc évét
egyszerűen átaludta.
Az alvás összefügg a Föld tengely körüli forgásával, ami egy határozott ciklikusságot
visz bele minden élőlény életébe. Az állatok alszanak, de a növények napi
ciklusai is éjszakai, nyugalmi időszakról tanúskodnak. Régen azt tartott ák, hogy a
költöző madarak a hosszú repülés alatt nem alszanak, de ma már tudjuk, hogy ők is
alvajárók, akarom mondani alva repülők. A raj élén haladók vannak ébren, a többiek
hang alapján követik őket, de álomba merülve, aztán cserélődnek a szerepek. Ezért
hallatszik a vadludak húzása még a felhők fölött is.
Ugyancsak tévhit, hogy a cápák sem alszanak, mert a lélegzéshez állandóan úszniuk
kell. Valójában úszni is lehet alvó állapotban, nem csak járni vagy repülni, ám a
prózai valóság az, hogy a cápák nyugalomban lebegve alszanak. Egy ismerett erjesztő
fi lmben láthatt unk egy att rakciót, amikor gyerekek a parti öböl aljzatán szundító
szirti cápákat zavarták a turisták szórakoztatására, és a félig-meddig álomban lebegő
cápák békésen tűrték, hogy meglovagolják őket a lurkók.
Amikor az életföltételeket sorolják, mindig az oxigén (levegő), víz, élelem hármast
emlegetik, valójában negyedikként az alvást is oda kellene a sor végére illeszteni.
Ha kísérleti patkányokat nem hagynak aludni, azok előbb-utóbb elpusztulnak.
A Gestapo, a KGB vagy az ÁVH pribékjei nagyon is jól tudták ezt, ezért a vallatások
bevett gyakorlata volt, hogy az áldozatot nem hagyták elaludni.
Önként jelentkezőkön végzett kísérletekből tudjuk, hogy 48 órát gond nélkül
fönn tud maradni egy ember, majd pótolja a kiesett alvásidőt, tehát ráalszik. 72 órai,
háromnapos ébrenlét még mindig nem károsítja a szervezetet maradandóan, ám e
fölött már megkezdődik a személyiség szabályszerű fölbomlása, az illető nem tudja,
hogy ébren van-e vagy álmodik, hallucinációi és egyéb érzékcsalódásai támadnak.
Ezek a tapasztalatok azonban nem az önként jelentkezőkkel kapcsolatban állnak
rendelkezésünkre, hanem a föntebb említett , kegyetlen kihallgatási procedúrák
kapcsán…
Azt is tudjuk, hogy az életet – látszólag – meg lehet hosszabbítani a napi alvásidő
megnyújtásával. Azért csak látszólag, mert az ilyen hétalvók annyival élnek tovább,
amennyit az alvásidő elvesz az életükből.
83

Van élet a halál után (?)
Sir Francis Crick elmélete
A Nobel-díjas biokémikus Francis Crick, aki Watsonnal együtt fölfedezte a kett ős
spirált, azaz a DNS-molekulát (1953), és ezzel tisztázta az öröklődés természetét,
biokémiai alapjait, érdekes teóriát állított föl az alvás funkciójára vonatkozóan.
Úgy véli, hogy e nyugalmi állapot idején az agy végignézi, ellenőrzi a nap
folyamán, ébrenlét közben befogadott információkat, hogy azok a megfelelő
helyen (fi ó k b a n ) vannak-e, helyesen lett ek-e eltárolva. Álmaink abszurditása
pont abból adódik, hogy a hibás kapcsolatokat, a hibás helyre került emlékfoszlányokat
az agy földeríti, majd a rossz kapcsolatokat fölbontja, az emlékképeket
a megfelelő fi ó k b a helyezi, vagyis rendet tesz. E keresés közben éljük át fantasztikus,
irracionális álmainkat, mert az emlékképek egy része nem a megfelelő helyen
és kapcsolatrendszerben található, és ezt most az agy előhívja, aktiválja,
hogy kijavíthassa.
Együtt rezgünk a vákuummal?
László Ervin professzor szerint a tudat nem más, mint az agy és a vákuumkontinuum
kölcsönhatásának az eredménye, egyfajta háromdimenziós hologramlenyomat a
vákuumban.
E sorok írója szerint a vákuum azonosítható egy folyadékkal, amely az abszolút
zérusfok közelébe lehűtött , úgynevezett szuperfolyékony héliumhoz hasonló tulajdonságokat
hordoz, vagyis ellenállásmentesen áramlik, ezért nem tudjuk érzékelni.
Ez a vákuumkontinuum egyébként rendkívül sűrű is egyben, de ugyanúgy nem veszünk
róla tudomást, ahogy a mélytengeri halak a Mariana-árok (a Csendes-óceán
legmélyebb pontja) 11 kilométeres mélységében sem érzékelik a rájuk nehezedő
víztömeg roppant nyomását, lévén szöveteik belső nyomása is ugyanakkora.
E vákuummatéria rezeg, ezt nevezzük elektromágneses hullámnak, mégpedig
igen különböző frekvenciákon. Az abszolút zérusfokon is megmarad egy bizonyos
alaprezgése, ezt nevezik egyesek, például Egely György, nullponti energiának.
A vákuum rezgésének azonban a különböző frekvenciákon különböző az intenzitása,
fi zikusnyelven szólva az amplitúdója. Különböző megfontolások alapján
arra lehet következtetni, hogy a legnagyobb rezgési intenzitással a 7 Herz körüli
(másodpercenként 7 rezgés) tartományban rendelkezik. Nos, ne feledjük el, hogy
a 7 Hz az emberi agy alfa-állapotának felel meg, vagyis agyunk az alfa-állapotban,
tehát alváskor, mégpedig a REM (rapid eyes moving, azaz gyors szemmozgás) szakaszban
éppen 7 Hz körüli elektromágneses hullámokat bocsát ki magából.
A Silva-féle agykontroll lényege is az, hogy miképp lehet tudatosan alfa-állapotba
kerülni, hiszen akkor rendkívül hatékony az agyműködés.
84

A szuperfolyékony éter és fi lozófi ai következményei
Tehát a Silva-féle agykontroll vagy a keleti meditációs technikák lényege, hogy
agyunkat olyan állapotba hozzuk, amikor együtt rezeg a vákuummal, éspedig a leghatékonyabb
frekvencián, a legnagyobb amplitúdó mellett . Úgy tűnik, hogy biológiai
energiáinkat a táplálékból nyerjük, míg pszichikai energiáinkat közvetlenül a
vákuumból. Ezért alszunk tehát.
A parafenomének
A parafenomének (kanálhajlítók, gyógyítók s a többiek) tulajdonképpen úgy képesek
alfa-állapotba kerülni, hogy közben ébren maradnak. Ébrenlétkor, normális
esetben, az úgynevezett béta-agyhullám állapotában vagyunk, vagyis agyunk elektromágneses
hullámai a 14 Hz körüli tartományban rezegnek.
A parafenomén viszont ébren is együtt rezeg a vákuummal a leghatékonyabb
frekvencia-tartományban. Ezért képes csodákra.
A nagy vallásalapítók, mint Buddha, Jézus vagy Mohamed, valamint a híres próféták,
szentek, keleti guruk nyilván fokozott abb mértékben voltak képesek kapcsolatba
kerülni a vákuummal a 7 Hz körüli rezgésintervallumban. Nagyon hatékony
energia- és információs transzportfolyamatok generálhatók ilyenkor. Érdekességként
megemlítem, hogy a 7 Hz a levegő rezgésekor az infrahang tartományának
felel meg, amit a fülünk már nem hall, viszont rendkívül pusztító lehet, mert ez az
élőlények szöveteinek a rezgéstartománya is. A halálgenerátor, vagyis az infrahangfegyver
gyakran megjelenik a sci-fi írók műveiben. Nem véletlenül!
Amikor a zsidók kürtjeinek hangjára leomlanak Jerikó falai, akkor feltétlenül az
infrahangra kell gondolnunk! Egyébként érdekes, kódolt üzenetet olvashatunk az
Ószövetség e részénél: a zsidók hétszer kerülik meg Jerikó falait kürtöket fújva, mielőtt
azok leomlanak. Különös itt ez a hetes szám. Netán a kürtök hangfrekvenciájáról
ad átt ételes információt?
Amikor alszunk, agyunk együtt rezeg a vákuummal és föltöltődik akár egy akkumulátor.
Napközben aztán lemerül ez az energiatelep, és kénytelenek vagyunk
töltésre kapcsolt üzemmódba helyezni.
Említett em, hogy 72 óra ébrenlét után megkezdődik a személyiség fölbomlása, az
egyén képtelen különbséget tenni valóság és illúzió között . Nos, mindenki tudja, hogy
az elmebetegeknél az egyik jellemző tünet a szemek körüli sötét karika, ami olyanná
teszi őket, mintha napok óta nem aludtak volna. Lehet, hogy az elmebetegségek lényege
az agy és a vákuum között i kapcsolat tragikus megbomlása? Az elme nem tud
föltöltődni pszichikai energiákkal, melynek következtében elveszíti valóságérzékét.
Az itt leírtakat természetesen nem ex cathedra kinyilatkoztatásként kell felfogni,
hanem lehetséges magyarázatként. De talán a vákuumdinamika, ez a most formálódó
új diszciplína, képes lesz sok egyéb mellett az alvás rejtélyét is megoldani…
85

Van élet a halál után (?)
Lét és nemlét, avagy a halál botránya
Két végtelen űr között
Az ember ez egyetlen lény, aki tudja, hogy meg fog halni,
és mégis az egyetlen lény, aki tud nevetni. –
Charles Chaplin
A legnagyobb botrány a létben, hogy egy halandó lény tudatot kap,
illetve fordítva: hogy egy tudatt al bíró lény halandó. –
Hernádi Gyula
Első emlékeim a Lőrinci Erőmű lakótelep 7. számú háza előtt i térségről derengenek
föl.
A kétszintes, négylakásos téglaépület egyik tágas, szolgálati lakásában laktunk, itt
nőtt em föl. Állok az épület előtt , a 25. számú ház felől, a fák és bokrok takarásából előbukkanó
járdán emberek lépdelnek felém, s nem értem, kik ezek, honnan jönnek, mi
van ott a bokrokon, fákon túl. A nagy, 25-ös épülett ömb, amely háromszintes, két lépcsőháza
is van, a végét pedig nem látom a fák miatt , fogalmam sincs, hová veszik el…
Ott , valahol, valami ismeretlen világ rejtőzik, ahová pillantásom nem hatolhat már el.
Évtizedekkel később édesanyámmal – Budapesten – egy nagy bérház belső folyosóján
vagyunk, az emeleten, már felnőtt em, anyám elgondolkodva mereng viszsza
egy gyermekkori emlékfoszlányára:
– Amikor kicsi voltam, és Pesten laktunk egy ugyanilyen bérházban, arra emlékszem,
hogy álltam kint a gangon, embereket látt am lent, az udvaron, meg a még
lejjebb lévő folyosón, ahogy belépnek valami kapufélén a folyosóra, és nem tudtam,
hogy ezek honnan jönnek, mi van ott a folyosókapun túl.
Az első emlékek tehát. Két és fél, hároméves korból többnyire. Aztán már kitisztultabb,
markánsabb emlékek 1956 karácsonyáról. Onnan tudom, hogy édesanyám
elmesélte ama nevezetes karácsony eseményeit, például azt is, milyen ajándékokat
kaptam. A kisvasút, amivel a felnőtt ek játszott ak többnyire, nem én, nem nagyon
érdekelt, inkább a mozgatható, mászó majommal voltam elfoglalva egész este. Ezek
már markáns emlékek, másmilyenek, mint a ház előtt i emlékfoszlány. 1953 márciusában
születt em, éppen két hétt el Sztálin halála után (március 5.), vagyis 1956
karácsonyán már több mint három és fél éves voltam. Az emlékfoszlány a hetes
épület előtt , ennél korábbi kell hogy legyen.
Aztán még egy emlék, óvodás vagy bölcsődés vagyok, és a helyi kultúrházban
előadást tartanak az iskolások, nyilván a szülőknek, de ott vannak a családtagok, így
szüleim engem is elvitt ek. Megint furcsa, szürreális érzések, nem tudom, hogy ami
86