Gasztroenterológiai és Nefrológiai Osztály története - Heim Pál ...

életmód
Nyár – víz – sportok
A nyári hónapokat, ha csak tehetjük,
víz mellett töltjük. Ám igen unalmas
lehet annak, aki nem tanult meg úszni.
Amilyen jó barát a víz - ha tudjuk,
hogy kell otthon érezni magunkat
benne - olyan veszélyes, ha nem ismerjük
„szokásait”.
Álljon most itt egy kis történet:
„A kisfiú elindult a folyó felé. Akkor az egyik
útszéli tócsából egy béka dugta ki a fejét, s
azt kérdezte:
– Hát te hová mész, kiskomám?
– Fürödni – mondta a kisfiú, s megállt egy
pillanatra, hogy szemügyre vegye a kis
brekekét.
– Csak így egyedül?
– Egyedül.
– És úszni tudsz-e legalább?
– Nem nagyon – vallotta be a kisfiú.
– Hát akkor nem ajánlom a fürdést, mert látod-e,
én milyen jó úszó vagyok, de akkora
vízbe én se merészkedem.
– Mert magad is kicsi vagy – szólta le a kisfiú
a békát.
– Békának elég nagy – mondta a béka, s
azzal mintha megsértődött volna, zsupsz!
visszaugrott a vízbe. Úszott egy kört, s újra
kidugta a fejét.
– Nem bántódtam meg, ne búsulj, inkább
figyeld, én hogy úszom. Megtanítalak. Akkor
aztán fürödhetsz a nagy vízben.
– Köszönöm – mondta a kisfiú –, igazán
kedves vagy.
Árnyék vetült a vízre, s a béka visszabújt.
Fölpillantott a kisfiú, s hát egy szép szál legény
állt előtte. Azt hitte, hogy a békakirályfi
bújt elő a meséből. Pedig csak a szomszéd
nagyfiú volt.
– Hallom, fürödni készülsz?!
– Hát szerettem volna, de a béka lebeszélt.
– Okos egy béka – mosolygott a nagyfiú –,
még szerencse, hogy találkoztál vele. Többet
ilyen elő ne forduljon!
– Nem fordul – fogadkozott a kisfiú.
Aztán kezet adtak egymásnak, s megindultak
hazafelé, mert megfőtt már a finom
zöldségleves.
Elgondolni is rettenetes, hogy mi történhetett
volna, ha nem állja még idejében útját
a kisfiúnak az okos kis béka.”
(Kányádi Sándor: Virágon vett vitéz)
Ha nem is a békától – akinek higgyük el,
hogy tud úszni –, de a tornatanárunktól, a
papánktól, az úszóedzőtől igen gyorsan és
jól megtanulhatunk úszni. Nem is egyféleképpen.
Ha úszni megtanultunk, akkor aztán jöhet
a többi vízi sport! A vitorlázás, a kajak, a
kenu… Azért fontos az úszás, mert hát a
„hajóból” is ki lehet esni! Vízilabdázók is
lehetünk, de ahhoz a vízben már nagyon
biztonságosan kell tudni mozogni. És ha
a békától nemcsak az úszást, hanem az
ugrást is jól ellestük, akár műugró is lehet
belőlünk.
Végül ismerkedjünk meg az egyik „legmenőbb”
vízi sporttal, a széllovaglással – az
angol nevén is ismert: szörffel (surf ).
A szörf az óceáni bukóhullámtól kapta
a nevét. 1963-ban vette kezdetét a szörf
iránti „imádat” és tizennyolc év után olimpiai
szám is lett belőle!
Sokan és sokszor látták a dél-kaliforniai partok
előtti hosszúra nyúlt bukóhullámok taraján
azokat az ügyesen egyensúlyozgató
sportolókat, aki néha sok száz méteren át
siklottak. De a szél energiáját befogni és ezzel
a deszkát kormányozhatóvá, hosszabb
utakra alkalmassá tenni – erre csupán két
fiatalember gondolt.
Jim Drake repülőmérnök volt, Hoyle
Schweitzer viszont számítógépekkel foglalkozott.
Az első szörf szabályos hullámlovagló
deszka volt, de már a méreteit
megnövelték. Ráállítottak egy árbocot,
viszonylag kis vitorlát szabtak neki, alul
pedig egy uszonyt helyeztek el, nehogy
a szél oldalirányba eltolhassa a „hajójukat”.
Azt már tudták, hogy az árbocot dönteni
kell, de az első modelleken még csak előre
vagy hátra lehetett buktatni. Később
hosszú kísérletek kudarcain okulva gömbcsuklóval
illesztették az árbocot a testhez.
Fontos!
Ahhoz, hogy a nyaralás valóban élmény legyen, kisebb gyerekeket mindig felügyelettel
és megfelelő felszereléssel (karúszó, úszógumi stb.) engedjünk csak a vízbe; nagyobbakat
pedig alaposan kioktatva, tanácsokkal ellátva!
Szép nyarat kívánok!
Így kapta mai formáját, de azóta is folyamatosan
fejlesztik és tökéletesítik.
Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De jobb lesz, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
Csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt az akác, ez itt a levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt a virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég,
ez itt a nyár.
Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó:
ez volt a ház, ez volt a tó.
(Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz)
Cibulkáné
Velner Ilona
14