Országgyűlési beszámoló az ORTT 2007. évi tevékenységéről

véleményszabadság és kiegyensúlyozottság
lenése. Az új médiaszabályozás hangsúlyos pontja – az alapvető tartalmi követelmények
megtartása mellett az információk és tartalom sokféleségének biztosítása, a
véleménypluralizmus és sokszínűség megvalósulása.
A médiapluralizmus lehető legszélesebb körben történő megvalósulását a Dtv. előző
pontban említett néhány garanciális jelentőségű előírása biztosítja. Az új médiaszabályozás
egyik nagy kihívása megtalálni azt az egyensúlyi helyzetet, illetőleg azt a
szabályozási megoldást, amelyben a piaci szereplők optimális gazdasági megfontolások
mellett tudnak működni, és a vélemények sokszínűsége mélyebb állami beavatkozás
nélkül is képes érvényre jutni. A hatályos médiatörvény szinte kizárólag
tulajdonosi korlátozásra épülő szabályai kétségkívül nem alkalmasak erre.
A piacra lépés szabadságát a hatósági nyilvántartásba vétel biztosítja. A koncentráció-ellenes
szabályok érvényesítése tekintetében kérdésként merült fel, hogy azok
a nyilvántartásba vétel során kerüljenek alkalmazásra, vagy az érintett jogsértő
magatartása során, utólag lépjen fel az erre kijelölt szervezet. A koncepció végül a
nyilvántartás körében írta elő bizonyos, a koncentráció-ellenes szabályoknak való
megfelelést biztosító tények igazolását, illetőleg a hatóság piacfelügyeleti eljárás
keretében vizsgálja a műsorszolgáltatók jogkövető magatartását. Amennyiben a
szolgáltató nem felel meg ezen követelményeknek, a nyilvántartásba vétel megtagadására
kerül sor.
A véleménypluralizmus biztosításának másik fontos eszköze lehet a „meghatározó véleménybefolyásoló
képesség” (MVK) és a „jelentős véleménybefolyásoló képesség”
fogalmának bevezetése. Mindkét státuszhoz a véleménypluralizmus biztosításához
szükséges többletkötelezettségek társulnak, az MVK szolgáltatók esetében a nézettség
arányában megállapított magasabb (20%-os), a JVK szolgáltatók tekintetében
pedig alacsonyabb (10%-os) küszöbértékkel.
A szektorspecifikus versenyszabályok, valamint az MVK és JVK szolgáltató számára
megállapított, a külső és belső pluralizmus biztosítását rögzítő kötelezettségek a
jelenleginél minden bizonnyal hatékonyabb eszközt jelenthetnek majd a véleménymonopóliumok
kialakulásának megakadályozásban, és a szolgáltatások, tartalmak
sokszínűségének kialakításában.
A véleményszabadság állapotát jelezheti az is, hogy az államilag finanszírozott közszolgálati
műsorszolgáltatás, és a profitorientált kereskedelmi műsorszolgáltatás
mellett milyen tér jut a magánkézben levő (nem állami tulajdonú), bizonyos közösségek,
emberek meghatározott csoportjának szóló, elsődlegesen nem kereskedelmi
bevételekre épülő műsorszolgáltatásnak. Ennek foka egyrészről jellemzi az állam
állapotát, azt, hogy mennyiben képes e műsorszolgáltatásokat ösztönözni, illetőleg
eltartani, másrészről jellemzi a társadalom állapotát annyiban, hogy van-e igény a
szokásostól eltérő, szegmentális műsorszolgáltatásra.
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
M
19