Országgyűlési beszámoló az ORTT 2007. évi tevékenységéről

véleményszabadság és kiegyensúlyozottság
a műsorszolgáltatóval szemben. Abból kiindulva, hogy egy műsorszám esetleg egyértelműen
és vitathatatlanul ízléstelen, nem következik, hogy egyúttal jogellenes
is, és a kiskorúak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
alkalmas.
Az elsőfokú bíróság elutasította a Sláger Rádió keresetét, indokolása szerint a kiskorúak
személyiségének alkotmányos védelme egyértelműen fontosabb, elsőbbséget
élvező érték a műsorszolgáltatás szabadságának alkotmányos jogához képest, öszszeütközés
esetén az utóbbinak kell mindenképpen engednie. Az elsőfokú bíróság
álláspontja szerint a 16 év alatti hallgatók még nem feltétlenül képesek a hétköznapi
humor, illetve a morbid humor közötti különbségtételre. Az azokból levont következtetések,
illetve az ő szintjükön megfogalmazott elvonatkoztatások egészen más
hatásokat váltanak ki, mint a 16 év feletti korosztályból. Különösen növelte az elhangzottak
veszélyét, hogy a „Bumeráng” című műsorban igen gyakran, az életkor
szempontjából semleges műsorrészek hangzanak el, amelyek az adott korosztály
szempontjából teljesen ártalmatlanok. Ezért a műsort hallgatók – akár a felnőttek,
akár a védendő kiskorúak – nem lehetnek felkészülve arra, hogy a műsor egy következő
adásában vagy részében az eddigiektől vagy az azt követőektől markánsan
eltérő jellegű, stílusú részeket fognak hallani.
Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében a műsorszolgáltató kereseti kérelmének
megfelelően az ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon
kívül helyezését és a szankció kiszabásának a mellőzését kérte. Álláspontja szerint
a keresettel támadott határozat a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mint
alkotmányos alapjogot sérti. A kiskorúakat ért információs dömping emeli meg azt
a határt, amely felett egy rádióműsorban elhangzottakról megállapíthatjuk, hogy az
valóban veszélyezteti-e a kiskorúak személyiségfejlődését vagy sem. Figyelemmel
kell lenni arra is, hogy az érintett műsorszám egy humoros műsor, melyet a hallgatók
koruktól függetlenül „helyén kezelnek”, azaz az ott elhangzottakat nem veszik
komolyan.
A jogsértőnek ítélt megjegyzésekre – a határozat indokolása szerint – „hangos kacagással
reagáltak a műsorvezetők”, tehát azok a gyermekek, akik nem értették meg a
viccet, a műsorvezetők reakciójából annyit mindenképpen megtudhattak, hogy azt,
amit hallanak, nem lehet komolyan venni.
A Testület ezzel szemben fenntartotta álláspontját, miszerint a könnyed hangvétel nem
a műsorszámban elhangzottak jobb megértését, illetőleg dekódolását segítette elő,
hanem kifejezetten hozzájárult a kiskorúak egészséges fejlődésének káros befolyásolásához.
A másodfokú bíróság megállapítása szerint a műsorszolgáltató fellebbezése nem volt
alapos, az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból okszerű kö-
I
II
III
IV
V
VI
VII
VIII
IX
M
43