Eredeti programfüzet letölthető PDF változat - Heim Pál ...

Égő házak, avagy hogyan változnak át a gyerekek állatokká?
Horváth Diána, Herczeg Ilona
Heim Pál Gyermekkórház, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály, Budapest
– Egy 12 éves traumatizált fiú esetének bemutatása
Az utóbbi években egyre több nemzetközi és hazai kutatás foglalkozik a trauma és
a (későbbi) pszichotikus állapotok összefüggéseivel. Ezzel párhuzamosan a klinikai
gyakorlatban is gyakrabban kerülünk kapcsolatba olyan gyermekekkel, serdülőkkel,
akik akut pszichotikus állapota, disszociatív tünetei hátterében valamilyen traumatikus
élmény(sorozat) körvonalazódik. Előadásom célja egy 12 éves fiú esetének
bemutatása, akinél az elemi létbizonytalanság, születése óta folyamatosan fennálló,
kumulálódó traumája, illetve a közelmúltban történt szexuális bántalmazás aktuális
traumája összeadódott, disszociatív tünetképzést, a realitáskontroll átmeneti fellazulását
eredményezve. Az eset középpontjában az intenzív fantáziatevékenység
kétélűsége, a pszichózis kibontakozásának prevenciója, valamint az intrafamiliáris
és interperszonális kapcsolatok, szociális háló fontossága áll.
Differenciáldiagnosztikai nehézségek mentális retardációhoz társuló pszichotikus
tünetek esetén
Pécsi Ilona, Pősz Krisztina
Heim Pál Gyermekkórház, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály, Budapest
Az előadás célja bemutatni a pszichotikus tünetképzés hátterében lévő okokat,
valamint ezek diagnosztikus nehézségeit értelmi fogyatékos gyermekek és serdülők
esetében. A trauma, mint gyakran megfigyelhető kórok jelentőségének tárgyalása.
Az előadást osztályunkon vizsgált gyermekek eseteivel kívánjuk színesíteni.
Széllel szemben... Veszélyeztetettség, Jelzés, Bizalomvesztés
Horváth Ágnes, Csökliné Tamás Márta, Makai Veronika
EEI Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Szakrendelés és Gondozó, Pécs
Bevezetés: Legproblémásabb esetünk: a gyermek védelme, a felmerülő nehézségek
bemutatása.
Egy titkolt, kezeletlen elmebeteg anya, aki ismételten megkísérli megölni gyermekeit.
Célkitűzés: Szemlélet és együttműködés tapasztalatáról való beszámolás a gyermekek
életének védelmében, külső kontroll biztosítása, traumaismétlődés elkerülése és
feldolgozása.
Módszerek: Traumaismétlődés gátlása, külső kontroll, anya adekvát kezelésére motiválás.
PTSD tünetek miatt traumafeldolgozás. Apa támogatása, átmeneti együtt -
működés elérése.
Eredmények: Veszélyeztetettségnél hol a határ? Traumaismétlődések miatt 3 év
alatt nem lehetett sikeres traumafeldolgozás. Visszatérő jelzések után apánál bizalomvesztés.
Következtetések:A szerzők ezen esetet bemutatva próbálják a figyelmet felhívni
arra, milyen nehéz a bántalmazott, veszélyeztetett gyermekek kezelése, védelemben
tartása, gondozása.
2012. április 20., péntek, 9.00 - 9.45
ADHD
Az ADHD neurobiológiai alapjai
Nagy Péter, Gádoros Júlia
Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest
Számos bizonyíték van arra, hogy a hiperaktivitás és figyelemzavar egy kultúrától
nagyrészt független, elsősorban idegrendszeri – neurobiológiai – tényezők által
meghatározott tünetegyüttes. Ezt először a familiaris halmozódással és ikervizsgálatokkal
mutatták ki, amelyet genetikai vizsgálatok és egyre kifinomultabb kép -
alkotó eljárásokkal végzett tanulmányok követtek. Ezzel párhuzamosan ismerték
fel, hogy a neurobiológiára ható kezelés, a pszichostimulánsok alkalmazása az ADHD
tüneteit markánsan csökkenti, ez pedig a gyógyszerek lehetséges hatásmechanizmusának
tanulmányozását indította el – igaz, csak évtizedekkel az első erről szóló
közlemény után. Részben a tünetek idegrendszeri eredetének, részben a gyógyszerhatékonyság
hátterének kutatása alapján mára néhány neurobiológiai tényező szerepe
egyértelművé vált: ilyen például a sokat tanulmányozott prefrontális kéreg, vagy a
dopamin és a norepinefrin. Számos tényező súlya, szerepe egyelőre nem teljesen ismert,
de a folyamatban lévő nagyszámú kutatás várhatóan pontosítani fogja ismere -
teinket ezeken a területeken is; ilyenek például az egyes genetikai variánsok vagy az
ún. Default Mode Network. Ismereteink további bővülése a tudásszomj csillapításán
és a tanulmányokat publikáló szerzők impaktfaktorainak növelésén túl remélhetőleg
a klinikus mindennapi gyakorlata és a betegek számára is biztosít előrelépéseket.
A figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar diagnosztikai és terápiás protokollja
Balázs Judit
ELTE, PPK, Pszichológia Intézet, Fejlődés-, és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék
Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest
A folyamatosan zajló pszichiátriai kutatások egyre több adattal szolgálnak és így új
evidenciákon alapuló tudás felhalmozásával a betegségek pontosabb megismerését
segítik elő. Ezek a bővülő információk vonatkoznak a pszichiátriai betegségek etiolo -
giájára, diagnosztikájára, lefolyására és kezelésére is. Így a pszichiátriában a klasszi -
fikációs rendszerek folyamatos alakulását figyelhetjük meg, míg a nagymértékben
kiszélesedett kezelési alternatívák szakmai ajánlások kidolgozását tették szükségessé.
Ezen szakmai ajánlások kutatások eredményein alapulnak, ezzel az ellátás eredményességét
javítják a bizonyítékokon / tényeken alapuló orvoslást elősegítve.
Az előadás mind a magyar, mind az angol nyelvű szakirodalomban megtalálható
fogalmi sokasággal is foglalkozik: protokoll, szakmai irányelv, helyi protokoll, módszertani
levél. Szintén áttekinti az előadás az irányelvfejlesztés főbb lehetőségeit:
adoptáció, adaptáció, “de novo” fejlesztés. Kitér az előadás a multidiszciplinaritás
fontosságára is. Átgondolásra kerül az irányelvek többoldalú jelentősége: szakmai
szempontok, jogi szempontok, finanszírozás.
Az előadás részletesen foglalkozik a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD)
irányelveinek ismertetésével: részben az ismert nemzetközi irányelvekkel, részben,
nagyobb részletességgel a hazai irányelvvel.
50 51