You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nyiségben, tehát kisebb mint 0,1 mg/l koncentrációban<br />
találhatók meg avizekben. Afontosabb oldott gázok<br />
közé tartoznak az oxigén, szén-dioxid, kén-hidrogén és<br />
metán, de ezeknek agázoknak akoncentrációja erõsen<br />
függ azok maximális oldhatóságától. A vizek alapállapotának<br />
felvételekor nem szükséges minden elképzelhetõ<br />
oldott „alkotó” meghatározása. Az általános<br />
vízkémiaivizsgálatoksoránatipikusfõbbkomponensek<br />
ésnéhánykiegészítõjellemzõméréseszokásos.[2]<br />
Az általános vízkémiai vizsgálatokkal azonosításra<br />
kerülközelazösszesoldottanyagtartalom.Aszennyezetlenvizekbenaz<br />
általános vízkémiaivizsgálatokkal ki<br />
nem mutatott ionok és szerves alkotók általában elhanyagolhatóhányadotképviselnek.Azalapállapotfelvétel<br />
minõségi ellenõrzésére létezik egy egyszerû módszer,melyneksoránösszehasonlítjukakationokésanionokmilliequivalens(meq)koncentrációját.Mivelavíz<br />
kifelé semleges töltésû, akation és anion meq/l koncentráció<br />
aránya ideális esetben egyenlõ kell legyen 1-<br />
gyel.Agyakorlatitapasztalatokaztmutatják,hogyettõl<br />
pozitívésnegatíviránybankismértékûeltérésekmutatkozhatnak.<br />
Általánosan megállapítható, hogy a kation-anion<br />
arány1±0,05értékemég elfogadható.Azelfogadhatónál<br />
nagyobb mértékû eltérés okai lehetnek agyorsan<br />
változó koncentrációjú vegyületek, aminták tartósítása<br />
és tárolása során bekövetkezõ hibák, alaboratóriumi<br />
mérés hibái, vagy gyakran olyan vegyületek nagy koncentrációban<br />
való elõfordulása, melyek egyébként ritkák,<br />
vagy nem jellemzõ alkotói avizsgált víznek, tehát<br />
szennyezõanyagkéntvannakavízben.<br />
Avízkémiai paraméterek grafikus megjelenítése<br />
Az általános vízkémiai vizsgálatok eredményeinek<br />
megjelenítésére, értékelésére számos grafikus eljárás<br />
fejlõdött ki. Ilyenek többek között az oszlopdiagram,<br />
Stiff-diagram,akördiagram, aradiális-ésaPiper-diagram.<br />
Mindegyikmegjelenítésiformameq/l,vagy%meq/l<br />
formát igényel. Az oszlop-, radiális-, Stiff- és kördiagram<br />
elkészítése nem bonyolult, szemben aPiper-diagrammal,<br />
amely három önálló diagramból áll. APiperdiagramban<br />
akation és anion háromszögben elfoglalt<br />
hely jelöli ki arombuszban betöltendõ helyet, ahol a<br />
vizsgált komponens koncentrációjának abszolútértékét<br />
gyakran apont nagyságával szemléltetik. Avízkémiai<br />
paraméterektérbelieloszlásánakszemléltetéséregyakran<br />
használják az egyszerû diagramok (Stiff-, kördiagram)<br />
geológiai szelvények mentén történõ elhelyezésénekmódszerét,de(szisztematikusanváltozóparaméterekesetében)elterjedtazizovonalasábrázolásis.<br />
Aradiális (vagy sugár) diagramok az adatsoroknak<br />
egyközépponthozill.egymáshozviszonyítottváltozásait<br />
vagygyakoriságátszemléltetik.Mindenegyesparaméter<br />
sajátértéktengellyel rendelkezik, amelyekaközéppontbólsugáriránybanágaznakki.Azazonosadatsorhoztartozó<br />
adatjelölõket vonalak kötik össze. Avízelemzési<br />
radiális diagramok egyéni mintákrarajzolhatók meg.A<br />
kiválasztott kationok és anionok koncentrációi alapján<br />
több minta grafikus összehasonlítására alkalmazhatók.<br />
Aradiális diagramok alakjai alapján gyorsan megállapítható<br />
és jól szemléltethetõ, hogy melyek azok a<br />
vízminták,amelyeknekazonosazösszetétele.[2,3]<br />
Atatabányai,ill.oroszlányiszénmedencebányavizeinekvizsgálatáraa’80-asévekbenkezdtékelalkalmazni<br />
elõszöraradiálisdiagramokmódszeréveltörténõgrafikusábrázolást.Akétszénelõfordulásatelepesösszletet<br />
kísérõ kõzeteinek minõségében és hidrogeológiai jellemzõiben<br />
is eltért, így abányavizek minõségi elemzéseibõl<br />
adódó diagramokésabelõlüklevonhatógenetikai<br />
következtetések (tárolókõzetek kora) közt sem<br />
adódtak hasonlóságok. Ennek ellenére akét „szomszédvár”<br />
geológusai az egységes kiértékelési rendszer<br />
alkalmazására és az összehasonlíthatóságra való törekvésmiatt,akorábbitatabányaigyakorlatotátvéve,aradiálisábrázolásnál<br />
egységesennyolcparaméterttüntettekfel.Ígyazoldottszervetlen<br />
eredetûfõbb alkotókon<br />
kívül(kationokésanionok:Na + ésK + ,Ca 2+ ,Mg 2+ ,Cl – ,<br />
SO 4 2– ,HCO 3– )azösszeskeménységetésalúgosságotis<br />
bevontákazértékelésbe.<br />
Vízvizsgálati eredmények és kiértékelésük<br />
Amunkahelyeken megjelenõ bányavizek genetikai<br />
besorolásának igénye nem öncélú, eredetük ismerete<br />
elengedhetetlenül fontos avédekezés módjának meghatározásakor.Akülönbözõkorúésminõségûkõzetekben<br />
tárolt felszín alatti vizek atárolókõzetek kõzettani<br />
különbözõsége–avíz és akõzetközött végbemenõoldási-kiválási<br />
folyamatok –következtében kémiai paramétereikbeneltérnekegymástól.Amárkushegyi-kõhalmi<br />
bányavízvizsgálatok gyakorlati tapasztalatai azt igazolták,hogyegygyorsanésegyszerûenelvégezhetõvizsgálat<br />
nyomán, már avízkémiai alapparaméterek alapjánislehetkövetkeztetniavizekgenetikaieredetére.<br />
A632/F fejtésnél bekövetkezett vízbeáramlás fakadóvizébõl<br />
afejtésszárnyról ésafõvágatból július 23-án<br />
vízmintákatvettünk,melyekteljeselemzésejúlius24-én<br />
készültel.[4]Azelemzésiadatsorbólelkészítettükavízminták<br />
radiális diagramját és ez alapján megállapítottuk,hogyavízbetörésvizeeocénfekühomoklencsében<br />
tárolt víz (4. ábra). Afakadó víz genetikai eredetének<br />
ismeretébenmárkövetkeztetnilehetettatovábbiakban<br />
várhatóvízhozamokra,éstervezhetõvéváltaszükséges<br />
vízemelési kapacitás. Afekürétegvíz beáramlásoknál<br />
gyakoriajelentõs hordalékhozam és általában agázkiáramlás<br />
is, mely tárgyalt vízbeáramlásnál elmaradt, és<br />
így az elsõ értékeléseknél felmerült,hogy avíz nem lehet-emáseredetû.<br />
Általában egy vagy két komponens koncentrációjánakvizsgálataiseléglehetafakadóvizekgenetikaieredeténekmeghatározásához.Olyankomponensekesetébenigazez,aholazegyestípusokhozrendelhetõértéktartományokjelentõsenelhatárolhatók.PéldáulaMárkushegyi<br />
Bányaüzem egyes különálló bányamezõiben<br />
fakadó feküoldali eocén homoklencsébõl származó vizek<br />
Cl – -ion tartalom vizsgálati eredményeit láthatjuk<br />
10 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Change language