Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
kaprofesszoralett,éstöbbegyetemivezetõbeosztástisbetöltött:voltaBányászatiTanulmányokHivatalánakigazgatója,a<br />
Mérnöki Kar dékánhelyettese, majd dékánja és aszakosztály<br />
vezetõje. Nyugdíjba vonulása után részfoglalkozású kutatókéntéstanácsadókéntdolgozotttovább.<br />
Széles körû konzultációs tevékenysége kiterjedt Európára,Ausztráliára,AfrikáraésÉszak-Amerikára.Számosterületen<br />
készített kõzetmechanika vizsgálatokat, tanulmányokat,<br />
tanulmányozta Dél-Afrikában az 5000 m-es mélységû aranybányászatlehetõségeit.Akõzetmechanikaoktatásávalisnagy<br />
elismeréstszerzett.Megjelentpublikációinakszáma23,melybõlegy<br />
könyvéshárom könyvrészlet.<br />
Pályája során számos szakmai és egyetemi kitüntetésben<br />
részesült. 1987-ben a Dél-afrikai Bányászati és Kohászati<br />
Egyesületazegyesületlapjábanközölttanulmányátegyesületi<br />
ezüstéremmel díjazta.1990-benaDél-afrikaiBányászatiésKohászati<br />
Egyesület, 2000-ben ADél-afrikai Kõzetmechanikai<br />
Egyesület tiszteletbeli tagjává választották. 1992-ben a<br />
Witwatersrand Egyetemen Professzor Emeritus kinevezést<br />
kapott,majd1999-ben KiválóOktatóiDíj egyetemikitüntetésbenrészesült.2001-ben27évestudományostevékenységének<br />
elismerésekéntaDél-afrikaiKõzetmechanikaiEgyesület Életmû<br />
Díját vehette át. Ugyancsak 2001-ben vette át aranyoklevelét<br />
Nagykõrösön aKároli Gáspár ReformátusEgyetem Tanítóképzõ<br />
Fõiskoláján.<br />
Több szakmai és egyesületi vezetõségnek volt tagja<br />
Ausztráliában és Dél-Afrikában. Az OMBKE tagja volt 1954<br />
és1956között,majd2001-bentagságátmegújítva,isméttaggá<br />
vált.<br />
Csesztvény Béla okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Kisterenyén született.<br />
Középiskolai tanulmányait BudapestenésEgerbenvégezte.ABányamérnöki<br />
Karon 1956-ban kapott bányamérnöki,<br />
majd 1974-ben gázipari<br />
szakmérnökioklevelet.<br />
1956-ban aBányászati Aknamélyítõ<br />
Tröszt borsodi körzetében helyezkedett<br />
el. Afeketevölgyi és alyukóbányai<br />
üzemekben üzemmérnökként<br />
dolgozott, majd az alberttelepi<br />
függõleges aknamélyítési, lejtõsakna építési üzemben üzemvezetõimunkakörttöltöttbe.<br />
1958. február 1-jétõl a Borsodi Szénbányászati Tröszt<br />
Mákvölgyi Bányaüzemének alberttelepi aknájához került<br />
üzemmérnökmunkakörbe.Ebbenazidõbenazországlegnagyobb<br />
teljesítménnyelüzemelõfrontfejtésemûködöttAlberttelepen,<br />
ahol késõbbi munkájához igen hasznos tapasztalatokatszerzett.1958-banbányamentõtanfolyamotvégzett,majd<br />
november 3-tól áthelyezéssel aSalgótarjáni Kerületi Bányamûszaki<br />
Felügyelõséghez került kerületi fõmérnöki munkakörbe.1981-tõlhivatalvezetõ-helyettes,1984-tõlhivatalvezetõ<br />
volt. 1990-ben aMiskolci Kerületi Bányamûszaki Felügyelõség<br />
címzetes hivatalvezetõjeként végezte el asalgótarjáni Felügyelõségfelszámolását.<br />
1990 decemberében 32 éves bányahatóságiszolgálat után<br />
nyugállományba vonult. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték<br />
el. Megkapta aBányász Szolgálati Érdemérem bronz,<br />
ezüstésaranyfokozatát, KiválóMunkáért kitüntetõjelvényt,a<br />
Nógrádi Szénbányák által alapított Zemlinszky Emlékérmet.<br />
1965-tõlfolyamatosanvégzettigazságügyiszakértõitevékenységét<br />
aBudapesti Igazságügyi Szakértõ Kamara 2001-ben<br />
gyémántfokozatú jelvény adományozásávalismerteel.<br />
1991-tõl külszíni bányák bányanyitási engedélyeinek készítésével,<br />
üzemelõ bányák felelõs mûszaki vezetésével, robbantásimunkákirányításával,abányakárokokainakmegállapítására<br />
vonatkozó igazságügyi szakértõi tevékenységgel foglalkozó<br />
CSÉBKÕ szakértõi iroda tulajdonosa, vezetõje. Kiemelkedõmunkái:aSárospatakmellettipáncélhegyikõbánya<br />
tervezése,kivitelezéseésüzembehelyezése,anagylócs-zsunypusztaikõbánya<br />
rekonstrukciója,kõfeldolgozó kapacitásának<br />
korszerûsítése,bõvítése.<br />
Dubóczky Gábor okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1927-ben Mádon született. KözépiskoláitSzerencsenésEgerbenvégezte.<br />
Befejezésük után az Országos<br />
Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Mûvei<br />
jogelõdjénél Mádon dolgozott.<br />
1951-ben iratkozott be aNehézipari<br />
MûszakiEgyetemBányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
visszatért Mádra, ahol beruházói, felelõs<br />
mûszaki vezetõi és biztonsági<br />
megbízottimunkakörökettöltöttbe.<br />
1961-tõl 1977-ig amiskolci Kerületi Bányamûszaki Felügyelõségen<br />
mûszaki fõelõadói, körzeti bányamûszaki fõfelügyelõi,majd<br />
fõmérnöki beosztásbantevékenykedett.<br />
Amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki<br />
Karán1968-bankülfejtésiszakmérnökiokleveletszerzett.<br />
AKerületi Bányamûszaki Felügyelõségtõlútja aBakonyi<br />
Bauxitbánya Vállalathoz vezetett, és Tapolcán vállalati robbantásvezetõként<br />
dolgozott. Az ásványbányászati, felügyelõségiésbauxitbányászatiterületenledolgozotttöbbmint41<br />
év<br />
szolgálatiidõután1987.május 31-énmentnyugdíjba.<br />
AHevesMegyeiBíróságnál1975-tõl, aVeszprém megyei<br />
Bíróságnál1978-2000közöttvoltbányászatiésbányagépészeti<br />
szakágbankijelöltigazságügyiszakértõ.<br />
Szakmai munkásságának elismeréseként megkapta a<br />
Bányász SzolgálatiÉrdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt<br />
fokozatait, valamint 1964-ben aBányászat Kiváló Dolgozója<br />
lett.<br />
Erdõs József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1929-ben Rudabányán született<br />
bányászcsaládban.Azelemiiskolabefejezése<br />
után bányában dolgozott, de<br />
magánúton elvégezte apolgári iskolát,<br />
majd aBányaipari Technikumot.<br />
Közben megszerezte acsillés, segédvájári<br />
és avájári képesítést. Érettségi<br />
után 1951-ben iratkozott be aBányamérnökiKarra.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányászati Tröszt Ormosbányai<br />
Bányaüzeméhez került, ahol rövid idõn belül az<br />
OrmosIV.aknafõmérnöke lett.1960-ban az OrmosII. akna,<br />
majd 1971-ben aMákvölgyi Bányaüzem Alberttelep I. akna<br />
fõmérnökévéneveztékki,aholegészenanyugdíjbavonulásáigdolgozott.<br />
Mindazormosi,mindamákvölgyiüzembenvégzetttevékenysége<br />
sikeres volt. Mindkét üzem többször megkapta az<br />
Élüzem címet. Munkájáért számos kitüntetésben részesült.<br />
Több Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Megkapta a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát. Több-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 45
Change language