You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Köszöntjük a2006-ban gyémánt- és aranyoklevéllel<br />
kitüntetett kollégáinkat<br />
AMiskolciEgyetemSzenátusaebbenazévben2fõrészére<br />
gyémánt- és 143 fõ részére aranyoklevelet adott át. Külön<br />
ünnepségkeretébentovábbi15fõbányagépész-mérnökkollégavettátaranyoklevelet.<br />
Ehelyrõlistisztelettelgratulálunkvalamennyikitüntetettnek!KözülükaBányászatiSzakosztálytagjainakrövidéletútjátakövetkezõkbenismertetjük.<br />
Gyémántoklevelet kapott:<br />
Mátrai Árpád aranyokleveles bányamérnök<br />
1923-ban Dorogon született több<br />
generációs bányászcsaládban. Az esztergomi<br />
bencés gimnáziumban megszerzett<br />
érettségi után 1941-ben iratkozott<br />
a soproni egyetemre, ahol<br />
1946-ban szerzett bányamérnöki oklevelet,jeles<br />
minõsítéssel.<br />
1946-47-ben a várpalotai szénbánya<br />
bányamérési részlegét vezette,<br />
majd az ugyancsak várpalotai székhelyû<br />
Közép-dunántúli Szénipari Központhoz<br />
helyezték át az üzemgazdasági osztályra. 1949-ben<br />
Tatabányárahelyeztékát,aholaIX-es,majdazösszevontIX-<br />
XI-es aknák üzemvezetõ fõmérnöke, és emellett aKözponti<br />
Bányamentõállomásparancsnoka volt.<br />
1952-benKomlóraküldték,ahol1957-igbányaüzemvezetõ-fõmérnökként,<br />
majd atröszt központjában dolgozott különbözõbeosztásokban.1963-banakomlóiéspécsiszéntrösztökösszevonásakoratermelésiosztály<br />
vezetõjelett.<br />
1963õszénelvállaltaaPécsiUránbányaVállalatfõmérnöki<br />
munkakörét, és innen 20 év múlva, a60 éves kort betöltve<br />
kérte nyugdíjaztatását. 1983-ban megbízást kapott, hogy egy<br />
általa összeállított szakértõi csapattal vizsgálják meg apaksi<br />
radioaktív hulladékoknak az uránbánya felhagyott üregeiben<br />
történõelhelyezés lehetõségét.<br />
Nyugdíjasként1988-igaBányászatiTechnológiaitársulásnál<br />
avágathajtás korszerûsítési feladataival és abányászati<br />
üregekbiztosításának fejlesztésévelfoglalkozott.<br />
60 évesbányamérnökitevékenységétjelzik:<br />
–akomlóiBéta-akna feltárásiésfejtésirendszerének akialakítása<br />
és bevezetése, aszéntermelés rövid idõ alatti felfuttatása,<br />
–az uránércbányáknál az 1000 m-es mélységû aknaüzemek<br />
tervezésénekéskivitelezésénekazirányításaéssok,hazánkbanelõszöralkalmazottmódszerrelrendkívülrövididõalatti<br />
megvalósítása. Emunkát amagyar kormány aMunka<br />
Érdemrend aranyfokozata,aszovjetkormánypedigaNépek<br />
BarátságaÉrdemrend adományozásávalismerteel,<br />
–korszerû fúrókocsikbevezetése,<br />
–abányabeli„insitu”kõzetmechanikaimérésimódszerekkidolgozásában,rendszeresmegfigyelésekvégzésébenéskiértékelésében<br />
való közremûködés. Az ehhez szükséges vállalatitechnikaiés<br />
szellemikapacitáslétrehozása,<br />
–közremûködés az elsõ hazai munkahely hûtési rendszer<br />
üzemszerûbevezetésében,<br />
–akõzethorgonyzásos biztosítás általános alkalmazása ahazaiuránbányászatban.<br />
Ahazai bányászatban végzett tevékenységét az illetékes<br />
miniszter 1978-ban az Eötvös Loránd-díj adományozásávalismerteel.<br />
AzOMBKE-benvégzetttársadalmimunkájátPéchAntal,<br />
Zorkóczi Sámuel, Georgicus Agricola és Sóltz Vilmos Emlékérmekadományozásávalismerték<br />
el.<br />
Menyhárt László aranyokleveles bányamérnök<br />
1922. március 12-én Miskolcon<br />
született. Apja vármegyei irodatiszt<br />
volt.<br />
1941-ben a miskolci katolikus<br />
gimnáziumban érettségizett, 1946-<br />
banSopronbanabányamérnökitagozaton<br />
bányamérnöki oklevelet szerzett.<br />
Bányamérnökként volt beosztott<br />
üzemi mérnök több borsodi szénbányában;<br />
felelõs bányaüzemvezetõ<br />
Rudolftelepen, Szuhakállóban; trösztfõmérnök a Borsodi,<br />
majd aKözép-dunántúli Szénbányáknál (Veszprémben), miniszterhelyettesként<br />
(NIM) felügyelte ahazai szén- és ércbányászategészét,nehézipariminiszterhelyetteskéntmentnyugdíjba1985-ben.<br />
Kitüntetései: Munka Érdemérem ezüst és arany fokozata;<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt és arany fokozata;<br />
Bányászat Kiváló Dolgozója két alkalommal, Bányászati<br />
Munkazászló kétalkalommal, NehéziparKiváló Dolgozója.<br />
Három könyvrészlet jelzi szakmai, tudományos munkásságát.<br />
Aranyoklevelet kapott:<br />
Aleva János okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Szuhakállón született.<br />
1951-benGyõrbenérettségizett,majd<br />
tanulmányaitMiskolconaBányamérnökiKaron<br />
folytatta.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Hejõcsabai Cementgyár mészkõbányájábankezdettdolgozni.1957.április<br />
1-jén áthelyezték aBorsodi SzénbányászatiTrösztszuhavölgyikülfejtésére.<br />
1958. január 1-jétõl 1958. július<br />
31-ig Sajószentpéter II. aknán avékonytelepi<br />
jövesztés gépesítési kísérletekben vett részt. 1958.<br />
augusztus1-jétõlKazincbarcikaiBányaüzemherbolyaikülfejtésénekfõmérnökévé<br />
neveztékki.<br />
1959.november1-jénaBorsodiSzénbányászatiTröszttervezési<br />
csoportjához került mint tervezõmérnök. Jelentõsebb<br />
munkái Rudolf-akna keleti fõvágatának, Edelény IV.akna<br />
függõleges légaknájának, valamint robbanóanyag raktárak,<br />
szivattyútelepek ésszállítógépházaktervezéseivoltak.<br />
1962-tõl 1964-ig beosztott mérnök volt Ormosbánya II.<br />
aknán, 1964-tõl 1973-ig Edelény III. akna fõmérnökeként<br />
irányította avékonytelepi kamrafejtést. 1975-tõl aBorsodi<br />
Szénbányák biztonságtechnikaiosztályándolgozott.<br />
1977-benazAknamélyítõVállalatborsodikörzetéhezkerült,<br />
ahol aCsehszlovákiában lévõ részlegének vezetésével<br />
bíztákmeg. AMagnezit Mûvek ércbányáiban fejtés-elõkészítõ<br />
munkátvégeztek.<br />
1978.augusztus1-jénhelyeztékátterületifõmérnökibeosz-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 43
Change language