You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1952-ben a Gazdasági Fõtanács felhívására<br />
jelentkezett bányamérnöki<br />
átképzésre, és 1954. december 29-én<br />
Sopronban, a Bányamérnöki Karon<br />
okleveletszerzett.<br />
1952 õszén került a Tatabányai<br />
Szénbányászati Tröszt VIII. aknaüzeméhez,<br />
majd az oroszlányi XVI. Aknáhozmintbeosztottmérnök.<br />
1955-ben az oroszlányi Külfejtési<br />
Bányaüzem I-II. lejtõsakna fõmérnök-helyettese,<br />
majd fõmérnöke lett. 1958 õszétõl aközben<br />
megalakult Oroszlányi Szénbányák termelési osztályának területifõmérnökévé<br />
nevezték ki.1963-ban az akkorszervezett<br />
távlatitervezésiéskutatásiosztályvezetésévelbíztákmeg.Ebben<br />
amunkakörben közvetlenül irányította avállalat távlati<br />
terveinek elkészítését és az új mezõk kutatását. 1966-ban az<br />
összevontberuházásiéstávlatitervezésiosztályvezetõjévénevezték<br />
ki, majd aberuházási fõosztály vezetõje lett. Erre az<br />
idõszakraesettamajkibányaberuházása,többüzemésegyéb<br />
létesítmények beruházásainak irányítása.MegkezdtékaMárkushegyiBányaüzemberuházásiprogramjainak<br />
elkészítését.<br />
1975decemberébenáthelyezésétkérteaTatabányaiSzénbányászatiVállalathoz.Ittosztályvezetõkéntazeocén-bányák<br />
beruházásainak elõkészítõ munkáit irányította. Részt vett a<br />
nagyegyházi és mányi bányaüzemek beruházási terveinek kidolgozásábanésakivitelitervekelkészítésében.<br />
Pályájasoránszámostémakörben(szállítás,vízbetörésellenivédekezés,<br />
szénvagyonszámítás stb.) több jelentõs újítási<br />
javaslatot készített. Jelentõsebb publikációi az eocén-bányák<br />
létesítésévelkapcsolatosak.<br />
Az OMBKE-nek 1957 óta tagja. 1959-ben megszervezte<br />
az OMBKE Oroszlányi Csoportját, melynek 17 évig titkára<br />
volt. 1970 és 1976 között tagja volt aMTESZ megyei elnökségének.<br />
Részt vett az MTAVeszprémi Akadémiai Bizottság<br />
BányászatiSzakcsoport munkájábanis.<br />
Szakmai tevékenységéért 1953-ban aMunka Érdemrend<br />
bronz fokozata, több esetben Kiváló Dolgozó, továbbá a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozata<br />
kitüntetésben részesült. Újításait aKiváló Újító érem arany<br />
fokozatával ismerték el. Egyesületi munkájáért az. Zorkóczy<br />
Emlékérem bronz és arany fokozata, 40 éves tagságáért Sóltz<br />
Vilmos Emlékérem kitüntetésben részesült.<br />
Gyõrfi Lajos okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1923-ban született Bántapolcsányon.1939-tõlaLudnavölgyiKõszénbányaRt.-néldolgozottkülszíni,majd<br />
föld alatti munkán. 1946-tól aközeli<br />
bánfalvai aknán dolgozott és szerzett<br />
vájár képesítést. Jelentkezett szakérettségitanfolyamra,ezután1951-tõl<br />
amiskolci Nehézipari Egyetem Bányamérnöki<br />
Karán folytatta tanulmányait,amit1956-banfejezettbe.<br />
Az oklevél megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányászati Tröszt Ormosi Bányaüzem Ella<br />
aknánkapottbeosztottmérnökimegbízatást.1957.márciustól<br />
aBükkaljai Bányaüzem bánfalvai aknán beosztott mérnöki,<br />
majd aknavezetõi munkát végzett. 1963. augusztustól a<br />
Bükkaljai Bányaüzem Berente aknára helyezték szellõztetési<br />
felelõsi, majd frontmérnöki beosztásba. 1971. novembertõl a<br />
Herbolya aknán is frontmérnök volt. 1972. áprilistól a<br />
Szuhavölgyi Bányaüzem Szeles aknáján elõvájási mérnök,<br />
majd újra aBükkaljai Bányaüzem Herbolya aknáján frontmérnök.<br />
1979.augusztus2-tõlnyugdíjas.<br />
Kaló János okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Mezõkövesden született.Középiskolájátisittvégezte,majd<br />
1951-ben beiratkozott Miskolcon a<br />
NME Bányamérnöki Karára. 1956-<br />
banSopronbanszerzettoklevelet.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányák sajószentpéteri<br />
II.ésIII.aknájánálkezdtemegüzemi<br />
munkáját. 1958-tól aSajószentpéter<br />
III.aknánbányamester,majdaII.aknángépesítésimérnökvolt.1963-tóla<br />
Bükkaljai Bányaüzem mûszaki csoportjának vezetõje, 1965-<br />
tõl Berente-táró, 1971-tõl Sajószentpéter III. akna vezetõje<br />
lett. 1974-ben Berente vezetõjévé nevezték ki. Efeladatot<br />
láttaelBerentebezárásáig,1977-ig.<br />
KözremûködésévelaSajószentpéterII.akna„kísérletibánya”-ként<br />
mûködött, ahol Gornyák-, Sahtyor-kombájnok,<br />
széngyaluk (Löbbe-Hobel, cseh-gyalu) üzemeltek. Aborsodi<br />
II. telepben Sajószentpéter II. aknán és Berentén bevezették<br />
ésfejlesztettékakorszerûfejtéstechnológiákat,elõbbfa,majd<br />
acéltámosbiztosítással.<br />
1977-tõlaz1989.évinyugdíjazásáigaBorsodiSzénbányák<br />
távlatitervezésiéskutatásiosztályándolgozottmûszakifõelõadóként.<br />
Az osztály feladata volt afejlesztések, mezõbõvítések,<br />
új bányanyitások terveinek elkészítése, aPaletta-terv kidolgozása,<br />
különös tekintettel az új bányák (Dubicsány-Forrásvölgy)tervezésére.<br />
Abányaüzemeknél számos oktatást vezetett (vájár, gépkezelõi,<br />
robbantó mesteri, korszerû biztosítási, jövesztõ gépkezelõi,<br />
bányamentõ). 1980-tól 1989-ig számos elõadást tartott<br />
az akkor biztató reményekkel teli vállalatfejlesztési tervekrõl.<br />
Szakmaimunkásságáthatesetben KiválóDolgozó kitüntetéssel<br />
ismerték el. AKiváló Bányász miniszteri kitüntetést<br />
1975-ben kapta meg. 1977-ben Kiváló Újító lett. Elnyerte a<br />
BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstésaranyfokozatát.<br />
2002-ben ahelyi bányász emlékhely avatása alkalmára<br />
megírta a„Sajószentpéter környéke szénbányászatának története”<br />
címû monográfiáját.<br />
Az OMBKE-nek 1953-tól tagja. A Sóltz Vilmos<br />
Emlékérem tulajdonosa.<br />
Kárpáti Jenõ okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-benTarnaszentmáriánszületett.<br />
Középiskolai tanulmányaitEgerbenvégezte,1956-banSopronban<br />
bányamûvelõmérnökiokleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
1956. május 1-jén lépett munkaviszonyba<br />
a Komlói Szénbányászati<br />
Trösztnél. Munkáját a III. bányaüzemben<br />
kezdte, különbözõ beosztásokbandolgozott(aknász,körletvezetõ<br />
helyettes, szellõztetés). Aforradalom<br />
alattminden nap dolgoztak, novembervégén márzavartalanultermeltek.<br />
1957 õszétõl 1967-ig aIII. osztályú sújtólég- és tûzveszé-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 47