You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ×<br />
WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ× ÔßÐÑÕ<br />
ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ× WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ× ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß<br />
ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóÞßÒ<br />
ß ¬¿®¬¿´±³¾-´æ<br />
íð 7ª» ¿ Ó?®µ«¸»¹§· Þ?²§¿$¦»³<br />
ߦ »²»®¹·¿°±´·¬·µ?®-´<br />
Õ*¦*²¬$µ ¿ ¹§7³?²¬ó 7 ¿®¿²§±µ´»ª7´´»´<br />
µ·¬$²¬»¬»¬¬ ¬¿¹¬?®¿·²µ¿¬ÿ<br />
îððêñëò ¦?³<br />
ïíçò<br />
7ªº±´§¿³
SANDVIK<br />
1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760;<br />
-m l: j .m z @ . m<br />
A VIK B ZÉ K<br />
A KÕ- É KAVI BÁ Á ZATBA ,<br />
AZ É ÍTÕA AG-I A BA<br />
törõk kõbányászati alkalmazása útépítési<br />
alapanyagok elõállítására
Þ?²§?¦¿¬·<br />
7 Õ±¸?¦¿¬· Ô¿°±µ<br />
Aszerkesztõségcíme:<br />
Postacím: Tapolca–Pf.17 –8301<br />
Felelõs szerkesztõ:<br />
PodányiTibor<br />
(tel.: 30-2955-718)<br />
»ó³¿·´æ ¾µ´ò¾¿²§¿¦¿¬à¬ó±²´·²»ò¸«<br />
ß ¦»®µ»¦¬+ ¾·¦±¬¬?¹ ¬¿¹¿·æ<br />
Þ¿¹¼§ ׬ª?² ø¦»®µ»¦¬+÷<br />
¼®ò Ý¿¾¿ Ö-¦»º ø±´ª¿- ¦»®µ»¦¬+÷<br />
¼®ò Ù¿¹§· Ð?´ºº§ ß²¼®?<br />
ø¸3®¦»®µ»¦¬+÷<br />
Õ±ª?½ Þ7´¿ ø¦»®µ»¦¬+÷<br />
ß²¬¿´ ׬ª?²<br />
¼®ò ܱª®¬»´ Ù«¦¬?ª<br />
Û®¼7´§· ߬¬·´¿<br />
¼®ò Ú*´¼»§ Ö?²±<br />
Ù§+®º· Ù7¦¿<br />
¼®ò ر®² Ö?²±<br />
Ö¿²µ±ª·½ Þ?´·²¬<br />
Õ?®°?¬§ Û®·µ¿<br />
Ô·ª± Ô?¦´-<br />
Ô±· Ô?¦´-<br />
Ó¿®¿ Ó?®¬¿óWª¿<br />
¼®ò Ó·¦»® Ö?²±<br />
¼®ò Í$³»¹· ׬ª?²<br />
¼®ò ͦ¿¾- ׳®»<br />
ͦ·´?¹§· Ù?¾±®<br />
¼®ò Ì-¬¸ ׬ª?²<br />
Ê¿¼¿ ׬ª?²<br />
Kiadja:<br />
Országos Magyar Bányászati<br />
és KohászatiEgyesület<br />
Budapest, II.,Fõ utca68.<br />
Telefon/fax:1-201-7337<br />
Felelõs kiadó: dr. TolnayLajos<br />
Nyomdaielõkészítés:<br />
Vorákné Szecsei Mónika<br />
Nyomda:<br />
Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza<br />
Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi<br />
forgalombanem kerül<br />
HU ISSN 0522-3512<br />
TARTALOM<br />
DR. HAVELDA TAMÁS: AMárkushegyiBányaüzemlétrejöttétõl<br />
napjainkig ..........................................2<br />
Márkushegy Mine from the beginning<br />
DR. KATICS FERENC: Márkushegy: átütõsikerafejtésekvertikális<br />
éshorizontáliskoncentrációjában ........................4<br />
Márkushegy:resoundingsuccessintheverticalandhorizontal<br />
concentrationofstopes<br />
BARICZÁNÉ SZ.SZILVIA,NÉMETH LÁSZLÓ: Bányavizekgenetikai<br />
vizsgálataaMárkushegyiBányaüzemben.....................7<br />
Geneticanalysisofmine-wateratMárkushegyMine<br />
VICSAI JÁNOS, ÖVEGES ISTVÁN: Rétegkarsztbólkapottvízbeáramlás<br />
elzárásimunkáiMárkushegyen .........................13<br />
ExclusionworksofstratakarstwateratMárkushegy<br />
RÁCZ MÁTYÁS: EL-600típusúfrontijövesztõgépekMárkushegyen .16<br />
ELtypelongwall-sharersatMárkushegy<br />
DR. GRÁF KÁLMÁN: Illúziókéscsalódásokamagyarenergiapolitikában<br />
............................................19<br />
IllusionsanddisappointmentsintheHungarianenergypolicy<br />
DR.VOJUCZKI PÉTER: Gondolatokabányászattárgyábanaközjogi<br />
méltóságokhozbenyújtandófolyamodványhoz ...............25<br />
Ideastothepetitiononminingforthehighdignitariesofthestate<br />
HORÁNYI ISTVÁN: Aföldméhénekkincse–azállamvagyona<br />
Jógazdaazállam? .......................................29<br />
Treasureofthebowelsoftheearth–Doesthestatemanageitwell?<br />
STUBER GYÖRGY: 100 éve született dr. Kóta József ...........33<br />
Dr.J.Kóta wasborn100yearsago<br />
Egyesületi ügyek .....................................36<br />
Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon ................40<br />
ABKL Bányászat 200<strong>5.</strong> évi nívódíja ..................... 42<br />
Gyémánt-ésaranyoklevelesekköszöntése ...................43<br />
Congratulationsforcolleagueshonouredbydiamondandgolddiplomas<br />
Hazai hírek ............................6, 15, 28, 32, 57, 60<br />
Külföldihírek ........................................59<br />
Gyászjelentés ........................................61<br />
Máthé József ........................................61<br />
SzilványiJenõ .......................................62<br />
Bátki Sándor ....................................... 63<br />
Kupcsok József ......................................63<br />
Könyv- és folyóiratszemle .....................12, 18,35, 64<br />
Hirdetmények ....................................64, B3<br />
Megjelenik<strong>2006.</strong>november20.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 1
AMárkushegyi Bányaüzem létrejöttétõl napjainkig*<br />
DR. HAVELDA TAMÁS okl. bányamérnök, bányászati igazgató (Vértesi Erõmû Zrt. Oroszlány)<br />
A cikk áttekinti a Vértes-Gerecse-hegységi bányászat kialakulását, a Márkushegyi<br />
Bányaüzem létrehozását és üzemeltetésének fõbb eredményeit, melyek abánya sikeres, gazdaságos<br />
mûködését biztosították.<br />
Az 1891-ben alakult Magyar Általános KõszénbányaRt.(MÁKRt.)aszázadutolsóéveibenkezdtemeg<br />
aszénkutatásokat és találtameg az eocén korú széntelepeketaGerecseésaVérteshegységeklábánál.<br />
Az elsõ csille szén 1896. december 24-én gördült ki<br />
az Alsógalla, Felsõgalla és Bánhida községek hármas<br />
határpontjántelepített, grófEszterházyFerencrõl elnevezettI.sz.aknából.<br />
Már 1898-ban –az ország elsõ erõmûvei között –<br />
megindult az áramtermelés az akkor még abányához<br />
tartozótatabányaierõmûben.<br />
AMÁK Rt. 1937. március 30-án írott levelében jelentette<br />
aMagyar Királyi Bányakapitányságnak, hogy<br />
megkezdték az oroszlányi I. sz. akna mélyítését. Így a<br />
késõbbiekben XVIII. aknának nevezett bányában kezdõdött<br />
az oroszlányimedencebányászata. Igaz,már az<br />
1900-asévekelejétõlfolytakszénretörténõkutatásoka<br />
térségben,deatermelés–VidaJenõ,aMÁKRt.akkori<br />
elnök-vezérigazgatója jelentése alapján –1937. szeptember1-jénkezdõdöttmeg.<br />
Ez atevékenységalapoztameg atérségben(Oroszlányon<br />
és környezetében) az elkövetkezendõ évtizedek<br />
társadalmi-gazdasági fejlõdését. Útépítések, kötélpálya<br />
létesítés, ipari fejlesztések és nem utolsósorban lakásépítésekkezdõdtek.<br />
Amunkalehetõség azalig 1500fõt<br />
számláló faluba vonzotta amunkaerõt, így alakosság<br />
száma rohamosan nõtt. Hamarosan szocialista város<br />
építéséthatároztákelOroszlányon.Aziparfejlõdéseés<br />
amegnövekedettenergiaigényújabbbányák,majdkülszíni<br />
kiszolgáló létesítmények építését generálta. 1949-<br />
benaXVII-es,1953-banaXIX-esésXX-asaknákléptektermelésbe.<br />
Ígyebbenazidõbenmárötüzemtermelteaszenet.<br />
Ugyanebben az évben kapott városi rangot atelepülés<br />
is,ésugyancsakebbenazidõbenindultelegyfejlettbányászatiszakmakultúrakialakulásaatérségben,hovatovábbMagyarországon.<br />
Az 1957. január 1-jén aTatabányai Szénbányáktól<br />
önállósuló,majd1964.január1-jénapusztavámiaknákkal<br />
(DISZ lejtõsakna, Béke lejtõsakna, Katona csapás<br />
I.,KatonacsapásII.,Napsugártáró,Békekülfejtés)bõvülõ<br />
Oroszlányi Szénbányák közel egyenletes fejlõdéssel<br />
érte el 1965-ben a termelési maximumát (3,55<br />
Mt/év).<br />
Az 1960-as évek végén aszilárd energiahordozók<br />
megítélése kedvezõtlenül hatott bányászatunkra. Az<br />
Oroszlányi Szénbányák termelését is degresszió jellemezte.<br />
Változást csak az 1973. évi olajárrobbanás hozott:<br />
Anövekvõ energiaigényt az intenzíven fejlesztett<br />
szénbányászatelégíthetteki.Ígyszülethetettmeg1975-<br />
ben az Állami Tervhivatal határozata, mely szerint az<br />
oroszlányi szénmedencében az „Eocén Program” kereténbelül,új<br />
bányanyitásárakerülhetettsor.MegindulhatotttehátaMárkushegyiBányaüzemépítése.(Ittkell<br />
megjegyeznünk, hogy az „Eocén Program” 4bányaüzem<br />
létesítését: Márkushegy, Mány, Nagyegyháza,<br />
Lencsehegy és 2bányaüzem rekonstrukcióját: Balinka,<br />
Dudar, valamint egy 2000 MW-os Dunántúli Gyûjtõerõmûlétrehozásátirányoztaelõ.)<br />
Amárkushegyi bányák beruházási terve 54 millió<br />
tonnakitermelhetõszénvagyonról(1680kt/év–6000t/d<br />
–termelésikapacitásról)szóltak.<br />
Utólag visszatekintve a megvalósulás (a termelõ<br />
körlettõlafõbányatérségekenátatávolságigumiszalagokig)<br />
pontosan aterveknek megfelelõen, mindvégig<br />
határidõretörtént.<br />
Akivitelezés 1976 nyár végén kezdõdöttalejtõsakna<br />
mélyítésével. Így aföld alatti mélyépítés még 1976.<br />
december21-én,karácsonyelõttelkezdõdhetett.<br />
1978-banabokodi,1980-banapusztavámilégaknák<br />
mélyítésétkezdtemegaBányászatiAknamélyítõVállalat.<br />
Abeszálló akna és alejtõsakna összekötése (lyukasztása)<br />
is még ugyanebben az évben megvalósult. A<br />
kétkijáratésazáthúzószellõztetésmegteremtésévellehetettmegkezdeniazállandóbányatérségek(fõszellõztetõkamra,szivattyúkamra,fõelosztó,mozdonykarbantartó,robbantóanyagraktár)kihajtását,továbbáazÉ-I.<br />
bányamezõfeltárását.Megkezdõdöttakétperemiakna<br />
feléazösszekötõvágatrendszerkihajtásais.Anehézségekellenéreakivitelezõktartottákazépítésiütemetannak<br />
érdekében, hogy 1981. április elsejére az „Eocén<br />
Program”elsõbányájatermelnikezdjen.A104. sz.fej-<br />
*AMárkushegyiBányaüzemfennállásának30.évfordulójaalkalmábóltartottelõadás (<strong>2006.</strong>április 1.) szerkesztettszövege<br />
2 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
téssikeresindításautánabányaépítésakorábbilendülettelfolytatódott.<br />
1982-benlétrejöttazösszeköttetésabokodiperemi<br />
légaknával, majd 1984-ben apusztavámi légaknával is,<br />
és még ebben az évben termelésbe lépett az É-II. bányamezõ.<br />
1985-ben aDK-i, 1986-ban aDNy-i mezõk<br />
követtékazt.<br />
Miután az Oroszlányi Szénbányák jelentõs mértékben<br />
képviseltette magát alakossági, kommunális szénpiacon,ígyajobbminõségûfelsõtelepekigénybevétele<br />
fokozottabb volt. 1986-ra viszont abánya olyan feltártságiszintrejutott,hogytermelésbekellettvonniazalsó<br />
telepeket is. (Erre az idõszakra abányavállalat többi<br />
üzemébenmárlefogytakafelsõtelepek.)<br />
Sajnos az elsõ alsó telepi fejtés –128/A –nem volt<br />
sikeres.Elindultegyútkeresésamegfelelõtechnika(és<br />
technológia) felkutatására. Mi sem bizonyítja jobban a<br />
szakembergárda hozzáértését, mint hogy elõször a<br />
megfelelõ technika kiválasztására (tervezésére, gyártására,<br />
beüzemelésére), majd amegfelelõ technológia<br />
(„keresztbe”fejtés)bevezetésérekerültsor.<br />
Amár mûvelt bányamezõk fokozott igénybevétele<br />
újterületekbevonásáttetteszükségessé,ígyaBokod-II.<br />
területenmezõkapcsolásra1986-ban,atermelésbeindítására1990-benkerültsor.<br />
Arendszerváltásabányászatranézvesúlyosszerkezetváltástjelentett.Avilágpiaciviszonyokatszélsõségesen<br />
(gyakran rövid távon) figyelembe vevõ megítélés<br />
Oroszlányonisújabbaknabezárásokateredményezett.<br />
Az 1994.április 1-jei integrációs határozat értelmében<br />
a még fennmaradt három bánya (Márkushegy,<br />
XX-as akna és adobai külfejtés) aVértesi Erõmû Rt.<br />
részévévált.<br />
Figyelembevéveazokatatényeket, hogy alakossági<br />
szénpiaci igények csökkentek, megjelent akommunális<br />
szén importja, valamint azt, hogy aXX-as aknai<br />
bánya szénvagyona kimerült, kényszerû de racionális<br />
lépésre szánta el magát arészvénytársaság. Felerõsödött<br />
acélbánya jellegû átalakítás igénye, annál is inkább,mertközbenmegszületettatúléléstbiztosítóretrofit<br />
program. –Retrofit program: négy elembõl álló<br />
környezetvédelmiés hatásfokjavulásteredményezõberuházásafüstgázkibocsátásikörnyezetvédelminormák<br />
betartásaérdekében.1.Ellenáramúfüstgázmosóépítése,<br />
2. Kazánrekonstrukció, 3. Vezérlés és irányítástechnikai<br />
korszerûsítés, 4. Bánya fejlesztése (mezõkapcsolás,gépesítés).<br />
Az elõzõ megfontolások miatt Kõhalom mezõkapcsolásaaz1996-osvágathajtásokkalmegindult.Amezõfeltáráselsõszakasza1999januárjábanazereszkepárok<br />
és haránt vágatok kihajtásával, valamint az áthúzó<br />
légáram megteremtésével megtörtént.Ezután indulhatottabányamezõállandóbányatérségeinekkialakítása,<br />
az északi és anyugati területek feltárása, és az elsõ<br />
fejtéselõkészítése.<br />
Kõhalom bányamezõ elsõ fejtése 2000.október 16-<br />
ánindult.Máraatermelésteljesegészébenebbenamezõbenkoncentrálódott,kihasználvaakoncentrációöszszeselõnyét.<br />
Agazdaságosság növelése és afajlagos költségek<br />
csökkentéseérdekébenfolyamatosszervezetiátalakításokat,mûszakifejlesztéseketésgazdasági,valaminthumánstratégiaikorszerûsítéseketalkalmazottazüzem.<br />
Az elmúlt öt év jelentõsebb fejlesztései címszavakbanazalábbiakvoltak:<br />
–azalsótelepekkeresztirányúfejtésénekmûszakimegoldása,<br />
–akéttelepegybefejtése(vertikáliskoncentráció),<br />
–afrontihomlokhossznövelés(180m-ig),<br />
–afejtésiteljesítménynövelése:<br />
•újkaparóval(GLINIK260/724/BP1),<br />
•erõsebbszárnyilánccal(30x108),<br />
•nagyobb hajtásteljesítménnyel (1x400 kW és 2x200<br />
kW),<br />
•homlokhajtómûvel,<br />
•oldalürítéseséskeresztvázaskaparóátadásokkal,<br />
•hosszútetõs GLINIK keresztezõdési pajzsokkal<br />
(17/41POzW1/BSN),<br />
•újjövesztõgéppel(EL-600),<br />
•hídszerûátfedõkaparóval(GLINIK260/724).<br />
–Európában egyedülálló módon kialakított föld alatti<br />
osztályzómegépítése,<br />
–aföld alatti személyszállítás hosszának duplájára növelése,<br />
–„intelligens”végtagokbevezetése,<br />
–azországbezártbányáibólérkezõlétszámintegrálása,<br />
–azoptimálisvágatbiztosításmeghatározása,<br />
–avágatok környezetének injektálással történõ megerõsítése,<br />
–afejtésihomlokelforgatásaüzemközben,<br />
–abiztonságiésjelátvitelirendszerkorszerûsítése,<br />
–akiszállításiésdeponálásirendszerátszervezése.<br />
Látható,hogyazidõközben2000fõalácsökkentett<br />
létszámmal(1850fõ)nemkevésátalakítástkellettmegtenniacélokeléréseérdekében.Aretrofitprogramindításakorigencsakoptimistánaktartottfajlagosönköltségetelérteazüzem,megteremtveahosszútávúáramtermelésszénellátásánaklehetõségétazoroszlányierõmûben.<br />
Atervek ma már az eredetileg tervezett 2014-es<br />
élettartamonjelentõsentúlmutatnak,még14,5PJ/év-es<br />
termelésiszintmellettis.<br />
HAVELDATAMÁS okI.bányamérnök,közgazdász-marketingvezetõ1981-benszereztebányamûvelõmérnökioklevelét<br />
Miskolcon. 1981-1985 között aknász és üzemmérnök volt több tatabányai, ill. oroszlányi aknaüzemben. Ezután bányamester,felelõsmûszakivezetõhelyettes,ill.termelésifõmérnökvoltazoroszlányiXX.aknán,ill.Márkushegyen.<br />
1992-<br />
1998közöttaknavezetõfõmérnökMárkushegyen.Közben,1990-1999 közöttellátjaabányamentõparancsnokiteendõketis.1999-tõlaVértesiErõmûRt.bányászatiigazgatója.2004-benPhdtudományosfokozatotszerzett.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám<br />
3
Márkushegy: átütõ siker afejtések vertikális és horizontális<br />
koncentrációjában*<br />
DR. KATICS FERENC okl. bányamérnök, okl. gazdasági mérnök, ny. vezérigazgató<br />
Amárkushegyi bánya környezetében –atermelés jelenlegi szintjét feltételezve –kb. egy<br />
emberöltõ alatt kitermelhetõ szénvagyon található, azaz avertikum ahazai energetika perspektivikusbázisa.Acikk<br />
azokrólafõbbfejlesztésiés hatékonyságnövelõ intézkedésekrõlszól,melyek<br />
leginkább megalapozták az erõmûvel való integráció utáni évek kiváló eredményeit.<br />
Atermelés felfutásának éve 1985 volt, és mint tudjuk,<br />
1994-ben jött létre abánya-erõmû integráció. Az<br />
egyesülés elõtti idõszak problémáiról, atermelés korai<br />
indításából adódó elõkészítettségi egyensúlyhiányról,<br />
melyévekigkísérteazüzemet, abánya25éves jubileumánmárbeszéltünk.Ajóminõségûszénirántikereslet<br />
növekedése abánya erõltetett ütemû „kinyitását” igényelte,1994-ig<br />
szombat-vasárnapisszéntermelésrevolt<br />
szükség.<br />
Az elmúlt 10 évben lehetõségem volt figyelemmel<br />
kísérni amegváltozott helyzethez való alkalmazkodást,<br />
a megfelelés érdekében kifejtett munkát. Kedvezõ,<br />
hogyabányaüzemitevékenységetmáregyidejeegyensúlyosabbkörülményekjellemzik.Aszámosbefolyásoló<br />
tényezõbõl négyremutatokrá:<br />
–Elõször: a szívó fõszellõztetésre történt átállásból<br />
adódóbiztonságosabbhelyzet.<br />
–Másodszor:abányavezetõségejóléltazzala–korábbannemlétezõ–lehetõséggel,hogymódjábanálltelhagyniakedvezõtlenfajlagosköltséggelfejthetõterületeket.<br />
–Harmadszor: acélbánya jellegbõl adódott, hogy módosult<br />
aszelektivitás, atermékenként elkülönült jövesztés,tárolásésszállításkövetelménye.Korábbana<br />
lakossági és az ipari fogyasztók minõségi szénigénye<br />
támasztott komoly követelményeket. Közkõ, illetve<br />
omlasztásalattalsótelepifejtésben,ahígulásszennyezõhatásakedvezõtlenvolt.Azerõmûnekátadottszén<br />
fûtõértékekb.10500kJ/kgértékenmegfelelt.Ajelenlegi<br />
fejtések kizárólag csigás (felsõtelepi) fedü alatt<br />
mûvelnek. Ugyanakkor az erõmûi kazánok (a rekonstrukció,illetvehatásfoknövelés<br />
miatt)akorábbinál<br />
lényegesen nagyobb, 12000 kJ/kg feletti fûtõértéketigényelnek,úgy,hogyazlegfeljebb1000kJ/kgtartományban<br />
változhat (pl. a200<strong>5.</strong> évi tény fûtõérték<br />
12477kJ/kgvolt).<br />
–Negyedszer:atermeléskizárólagakõhalmibányamezõbetevõdöttát.<br />
Amezõkoncentrációrévénlétrejött<br />
létszám-, eszköz-, szervezési és vezetési koncentráció<br />
kedvezõhatásanemszorulmagyarázatra.<br />
Abányaüzem integrációban elért jó eredményeit –<br />
véleményem szerint –legdöntõbb mértékben afejtési<br />
méreteknöveléseésazehhezkapcsolódótechnikaifejlesztések<br />
alapozták meg. Eredményesen alkalmazták<br />
azt az ismert összefüggést, hogy csökkenthetõk afajlagosköltségek,hanöveljükazegyfejtésiblokkbafoglalt<br />
szénvagyont. Ennek révén kevesebb számú fejtésátszerelésszükséges.<br />
Márkushegyen afejtés kifutási hosszát (H)kizárólag,míg<br />
homlokhosszát(L)és az1m 2 -rõl átlagosankitermelhetõszénmennyiséget(Q<br />
0<br />
)többnyireatermészeti(geológiai)adottságokjelölikki.Adott<br />
H esetén L és<br />
Q 0<br />
növelésejöhetszóba.Mindkettõnektechnikaifeltételeivannak,és<br />
Q 0<br />
afejtésimagassággal(M)arányos.<br />
Az Oroszlányi Szénbányák mûszaki gárdája már az<br />
1990-91-es években vizsgálta avertikális koncentráció<br />
lehetõségét, az akkor még feltárás alatt lévõ Bokod-II.<br />
területen. Eltekintve attól, hogy abányamezõ késõbb<br />
nemigazoltaazelõzetesföldtanivárakozásokat,atechnológiaváltásfinanszírozásiokokmiattelmaradt.<br />
Amárkushegyi megoldás zsenialitása abban van,<br />
hogy abirtokukban lévõ Glinik és Fazos pajzsok átalakításával<br />
növelték amûvelési magasságot (0,4 m-rel).<br />
Ehhez azonban apajzshoz illeszkedõ jövesztõ-rakodógép<br />
is szükséges volt, de ennek vásárlására kezdetben<br />
nem volt lehetõség. Ezért –ugyancsak kiváló mûszaki<br />
teljesítménnyel – átalakították a használatban lévõ<br />
1-GS-68 típusú gépet, míg aKWB kombájn jövesztési<br />
magasságátúgynövelték,hogyahimbákatún.„hosszúkarúra”cserélték.<br />
Aválasztott megoldások lehetõvé teszik akét, igen<br />
közel fekvõ telep egyszeletes (együttes) fejtését, melynekelõnyeiazalábbiak:<br />
–Nõnekateljesítmények,csökkenafajlagosköltség<br />
ésafajlagosvágathajtásiigény.<br />
–Kevesebbszámúfejtéskell,kisebb aszénveszteség<br />
ésatûzveszély.<br />
–Elmaradnak az alsó telep közkõ, illetve omladék<br />
alatti fejtéselõkészítési és fejtésviteli (fenntartási)<br />
gondjai.<br />
–Megvalósulakéttelepszénvagyonarányoslefejtése.<br />
–Ergonómiailagkedvezõbbadolgozóknak.<br />
Márkushegyen korábban afejtések homlokhossza<br />
jellemzõen 100-120mvolt.(Egyetlen kivétel: 1986-ban<br />
a406/Ffejtésvoltzavarmentesterületen.Jellemzõi:170<br />
mhomlokhossz, 3450 t/nap átlagtermelés, 6000 t/nap<br />
csúcstermelés, 3,93 t/m 2 teleptermelékenység mellett<br />
5,25 m/nap elõrehaladás. Eszközök: Glinik pajzs,<br />
Rybnik-80 szállítóberendezés, Westfalia K-10 hajtómû,<br />
1-1darab200kW-osvillanymotor.)<br />
*AMárkushegyiBányaüzemfennállásának30.évfordulójaalkalmábóltartottelõadás (<strong>2006.</strong>április 1.) szerkesztettszövege<br />
4 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Ageológiaizavarokfokozottanveszikigénybeaberendezéseket,<br />
megszaporodnak az üzemzavarok. Ezért<br />
atechnológiaelemeinekkiválasztásakor amegbízhatóságelsõdleges,továbbáateljesítménykövetelményeket<br />
indokolt optimálisan túlméretezni (pl. motorok, hajtómûvek<br />
teljesítménye, vonóerõ, kopásállóság, geometriai<br />
méret, középen vezetettkétlánc mérete ésszilárdsága<br />
stb.tekintetében). Az így felmerülõ egyszeri, illetve<br />
üzemeltetési többletköltségek busásan megtérülnek<br />
afejtés mûszaki-gazdasági eredményeiben és aberendezésekélettartamánaknövekedésében.<br />
Alkalmazásuk<br />
révénrövidülazavartzónaharántolásánakideje.<br />
Ennek felismerése –összhangban ahomlokhossz<br />
növelésénekszándékával –késztetteamenedzsmentet,<br />
hogyafentikritériumoknakmegfelelõhomlokiszállítóberendezéstvásároljon(Glinik260/724típ.).Ajelenleg<br />
alkalmazott lánc 30x108-as, max. XTRAvagy TSD minõség,1400kNszakítóerõvel.<br />
Növeltékahajtásteljesítménytis.Növelnikellettafeszültségszinteket,<br />
hogy–a<br />
villamos teljesítmények jelentõs növekedése ellenére –<br />
azenergiaellátásirendszertovábbraisalkalmazhatólegyen.<br />
Akorszerû villamos technológia aszakszemélyzettelszembentámasztminõségikövetelményeket.<br />
Afejtésiméreteknövelésetöbbletköltségetigényel.<br />
Ez akkor gazdaságos, ha abõvített szénvagyonú változatfajlagosköltsége(k)nem<br />
nagyobb, mintaz alapváltozaté<br />
(k 1<br />
).Kérdés: mekkora lehet abõvítés többletköltsége<br />
(K 2<br />
),hogyaK}K 1<br />
feltétel teljesüljön?Ennek<br />
ismerete fontos akkor, ha jelentõs fejlesztési költségek<br />
merülnek fel. Akalkuláció eredményét természetesen<br />
javítja,ha K 2<br />
többfejtésfejlesztésétszolgálja.HaazeredetiváltozatszénvagyonátterhelõösszesköltségK<br />
1<br />
,akkor:<br />
K 2<br />
} K 1·( L 2<br />
+ M 2<br />
+ H 2)(Ft)<br />
L 1<br />
M 1<br />
H 1<br />
Az összefüggésbõl leolvasható, hogy atöbbletköltség<br />
(H 2<br />
=0esetén) nem lehet nagyobb, mint K 1<br />
-nek a<br />
homlokhossz- és magasságnövelés arányával növelt értéke.<br />
1.táblázat<br />
Agazdaságosság szempontjából meghatározó alefejtés<br />
intenzitása. Ennek nagyságát avfejtési sebesség<br />
(m/nap) és aqnapi termelés (t/nap) jellemzi. Ismert,<br />
hogy v csökkenéseeseténromlikafedü,ahomlok,ésa<br />
vágatok állapota. Ezek helyreállítása csökkenti ateljesítményt<br />
és növeli aköltségeket. Ezért afejtés méretei<br />
növelésekor csak avmv 1<br />
ésebbõl következõen q > q 1<br />
eseteketengedjükmeg.<br />
Amûszaki-gazdaságidöntésekhelyességétazintegráció<br />
utáni 11 év fejtési paraméterei támasztják alá (1.<br />
táblázat).<br />
Afejlõdés elemzése céljából amutatókat bontsuk<br />
kétidõszakra.Azegyikbeaz1995-1999(5év),amásikbaa2000-2005(6év)közöttieketcsoportosítsuk.Acsoportok<br />
átlagos értékeit összehasonlítva megállapíthatjuk,hogy–lényegébenváltozatlanösszesfejtési<br />
termelés mellett –ahomlokhossz 27%-kal (115 m-rõl<br />
146m-re),mígafejtésisebesség 3%-kal(3,1m/nap-ról<br />
3,2-re)növekedett.<br />
Igazolódottazagyakorlatitapasztalat,hogyateljes<br />
gépesítésû fejtések sebességét nem csökkenti –megfelelõgeológiaikörülményekközöttésaszóbajöhetõalkalmazási<br />
tartományban –ha afejtési homlok hosszát<br />
(és/vagy magasságát) növeljük. Márkushegyen ma már<br />
adottakatechnikaifeltételeia180mhomlokhosszúfejtések<br />
telepítésének. Afejtések ezidáig kizárólag egyszárnyúak<br />
voltak. Eltérõ megoldás, hogy 2006 áprilisában<br />
kétszárnyú fejtést telepítettek. Ahomlokok 180 és<br />
150méteresek,aszállításakétszélsõvágatbantörténik.<br />
Szembetûnõafejtésiteljesítményekjavulása.Azegy<br />
fejtésbõl származó napi átlagtermelés 30%-kal (1660<br />
t/nap-ról 2146-ra), ahomloki teljesítmény pedig 20%-<br />
kal (25,558 t/mû-ról 30,722-re) növekedett. Ateljesítmények<br />
és ablokkméretek növekedése fejezõdik ki az<br />
átszerelések és afejtések redukált darabszámának (<<br />
2)csökkenésében,melyekjelentõsköltségcsökkentõtényezõk.<br />
Befejezésül gratulálok amûszaki kollektívának az<br />
alábbitémákban elért,elméletimegalapozó és gyakor-<br />
Fejtésekéves,átlagosparaméterei<br />
Átlagos Átlagos Átlagos Átlagos Fejtés Átl.szénfali Átl.szénfali FejtésekFejtésát- Összes<br />
év homlok- fejtési fejtési napi redukált teljesítmény teljesítmény darab- szerelések fejtési<br />
hossz magasságsebesség termelés darab homloki összes száma száma termelés<br />
m m m/nap t/nap db t/mûszak t/mûszak db/év db/év t/év<br />
1995 110,4 2,60 3,06 1727,6 2,40 23,743 18,715 7 4 1049000<br />
1996 113,4 2,72 2,87 1615,3 2,27 23,210 17,413 8 6 924000<br />
1997 123,6 2,60 2,71 1598,6 2,58 27,235 17,532 6 3 1043500<br />
1998 115,1 2,51 2,96 1582,1 2,68 24,763 16,950 7 6 1077000<br />
1999 115,0 2,25 3,78 1774,3 2,60 28,837 18,802 9 5 1181000<br />
2000 140,3 2,55 3,03 1922,5 2,64 29,174 19,384 5 5 1279000<br />
2001 138,0 2,61 3,23 2086,6 2,54 32,470 22,043 7 5 1325000<br />
2002 134,0 2,67 3,19 2055,9 2,62 32,226 19,884 10 7 1352000<br />
2003 149,8 2,44 2,69 1808,2 2,72 29,887 19,063 9 6 1244300<br />
2004 153,1 2,49 3,22 2226,6 2,00 28,935 18,984 8 6 1140000<br />
2005 161,7 2,53 3,64 2777,4 1,58 31,639 21,081 5 4 1119000<br />
1995-1999 115,1 3,08 1660 25,558<br />
2000-2005 146,2 3,17 2146 30,722<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 5
latieredményekhez.Ezekmindegyikeaköltségekcsökkentésétszolgálja:<br />
–azendogénbányatüzekfelismerésekoraiállapotukban,<br />
–apalatörõmûbányabelilétesítése,<br />
–az optimális vágatbiztosításhoz kidolgozott méretezésieljárás,<br />
–avágatok környezetének injektálással történõ megerõsítése,<br />
–afejtésihomlokforgatása.<br />
Aversenykényszer afejlesztések hajtóereje. Ehhez<br />
továbbisikereketkívánok!<br />
DR.KATICSFERENC bányatechnikusként,fizikaimunkánkezdteszakmaipályáját1961-benatatabányai,majd1963-<br />
tõl a pusztavámi ill. oroszlányi szénbányáknál. Munka mellett tanulva, a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem<br />
BányamérnökiKaránszerzettbányamérnöki(1971),bányaiparigazdaságimérnöki(1979)ésegyetemidoktorioklevelet<br />
(1986).Volttermelésikörletvezetõ,bányamester,terv-ésdöntés-elõkészítõcsoportvezetõ,termelésifõmérnök,ill.1983-<br />
tól aDéli-, majd aMárkushegyi Bányaüzem felelõs mûszaki vezetõje. 1989-tõl abányavállalat központjában tervgazdaságifõmérnök,1990-tõlmûszakivezérigazgató-helyettesvolt.1992-tõlazOroszlányiBányákKft.ügyvezetõigazgatója<br />
lett,1994-ben nyugdíjbament.<br />
ASzilárdásvány-bányászati Tagozat elnökségi ülései<br />
A Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány-bányászati<br />
Tagozata 200<strong>5.</strong> július 12-én Kecelen tartott elnökségi ülést,<br />
melyenáttekintettékaszakmaitovábbképzésirendtervezetét<br />
és meghatározták az elnökség feladatait. Az elnökségi ülés<br />
házigazdája a Natura Kft. volt. Az ülésen részt vett a<br />
Bányavállalkozók Országos Egyesületének alelnöke. Akét<br />
szervezet egyeztette az együttmûködés lehetséges formáit a<br />
közösproblémákegyüttesmegoldásaérdekében.<br />
Akredit alapú minõsítéshez elkészült az új javaslatunk,<br />
melyet be kell építeni a minõsítési rendszerünkbe. A<br />
www.mernok.hu/bathonlapunkonajavaslatelérhetõ.<br />
Az elnökség meghatározta atagozat illetékességi körébe<br />
tartozó, bányamérnöki végzettséghez tartozó jogosultsági<br />
szakterületeket,melyekazalábbitáblázatbanláthatók.<br />
Szakterületek Tervezõ Szakértõ<br />
Mélyfúrás,kutatás x x<br />
Bányamûvelés,mélymûvelés x x<br />
Bányamûvelés,külfejtés x x<br />
Bányakár - x<br />
Tájrendezés x x<br />
Szén-,érc-, és ásvány-elõkészítés x x<br />
Bányagépészet x x<br />
Bányavillamosság x x<br />
Iparirobbantás x x<br />
Földalattitérségek,tárolók x x<br />
Mérnökgeológia<br />
x<br />
földtan<br />
x<br />
geofizika<br />
x<br />
szilárdásványinyersanyagok<br />
x<br />
építésföldtan<br />
x<br />
vízföldtan(hidrogeológia)<br />
x<br />
Hazai hírek<br />
Azüléstmegelõzõnaponazelnökségtagjaibányajáráson<br />
vehettek részt, ahol Zakubszki Tibor segítségével megismerhették<br />
atõzeg keletkezésének folyamatát, akitermelési technológiát,atájrendezésitevékenységet.AkeceliNaturatõzegbányában<br />
700 ha-os bányatelken 1950 óta folyik iparszerû<br />
tõzegbányászat.<br />
<strong>2006.</strong> április 27-én a Szilárdásvány-bányászati Tagozat<br />
Bükkábrányban tartotta elnökségi ülését. Az ülésen vendégként<br />
részt vett Szõllõssy Gábor, az MMK ügyvezetõje. Az elnökségi<br />
ülés házigazdája aMátrai Erõmû Zrt. bükkábrányi<br />
bányájavolt.<br />
Az elnökségi ülésen amegelõzõ idõszak eseményeinek<br />
áttekintéseutánaszakirányúvégzettségkreditpontoskövetelményeinek<br />
alapjait határoztuk meg. Akredit követelményrendszertaMiskolci<br />
EgyetemMûszakiFöldtudományi Karával<br />
együtt dolgozzuk ki. Az átdolgozott követelmény javaslatok<br />
megtekinthetõk awww.mernok.hu/bat honlapunkon. A<br />
jelenlegikövetelményrendszer ugyanis nem felelmeg abevezetéselõttállóBScésMSc<br />
képzésnek.<br />
Atagozatnak ajelenlegi minõsítési ügyrendet is át kell<br />
dolgozniaazújjogosultságiszabályoknakmegfelelõen.Azelnökség<br />
tagjai az ülésen avárható mérnöktovábbképzés szakmaitovábbképzésifeltételeinek<br />
kidolgozásátismegkezdték.<br />
Az ülést követõen az elnökség tagjai megismerhették a<br />
bükkábrányi bánya történetét és az alkalmazott bányászati<br />
technológiát MataTibor bányaigazgatóelõadásaésegybányajárás<br />
keretében. A bányatelek Borsod megye déli részén,<br />
Vatta és Bükkábrány községek közötti területen helyezkedik<br />
el.Alignittelepjellemzõi:több mint400millió tonna megkutatottszénvagyon,10-12mközöttváltozóössztelepvastagság,<br />
55 mátlagos fedõvastagság, 5,4 m 3 /tletakarási arány és 7480<br />
kJ/kgátlagos fûtõérték.<br />
Abükkábrányi bánya termelése az utóbbi években kiegyensúlyozottésstabil.AMátraiErõmûRt.szigorúköltséggazdálkodással<br />
sikeres tudott maradni. Az elmúlt három évbenatársaságnakszámottevõenjavultahatékonyságaésversenyképes<br />
villamos energiával látja el az országot, 10 év alatt<br />
10%-ról13% fölé emelteahazaienergiapiacirészesedését.<br />
Abányajárást követõen, egy késõi estebéd elfogyasztása<br />
közben eszmecserétfolytattunkahazai bányászattovább éléséneklehetõségeirõl.<br />
Ezútonisszeretnénkköszönetetmondanimindkételnökségiülésünk<br />
házigazdáinak, vendéglátóinknak.<br />
Csiger Lajos –Németh László<br />
Bányászati szakigazgatási szervek átszervezése<br />
Az államháztartás hatékony mûködését elõsegítõ szervezeti<br />
átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekrõl szóló<br />
2118. (VI. 30.) sz. kormányhatározat (megjelent aHatározatokTára<strong>2006.</strong>évi31.számában)1/apontja–többekközött–<br />
elõírja aMagyar Geológiai Szolgálatnak és aSzénbányászati<br />
SzerkezetátalakításiKözpontnakaMagyarBányászatiHivatalba<br />
valóátszervezését.Afeladathatárideje2007.január1.,felelõseagazdasági<br />
ésközlekedésiminiszter.<br />
Akormányhatározat 5/p pontja elõírja, hogy agazdasági<br />
ésközlekedésiminiszter2007.június30-igtegyenjavaslatot a<br />
létrejövõ Magyar Bányászati Hivatal integrálására aMagyar<br />
EnergiaHivatalba.<br />
Dr.Horn János<br />
6 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Bányavizek genetikai vizsgálata aMárkushegyi Bányaüzemben<br />
BARICZÁNÉ SZABÓ SZILVIA okl. geológusmérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök –<br />
NÉMETH LÁSZLÓ okl. bányamérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök<br />
(VÉRTMárkushegyi Bányaüzem)<br />
AMárkushegyi Bányaüzem föld alatti bányatérségei, munkaterületei vízveszélyes minõsítésûek.<br />
Abesorolás ellenére az üzemben az elmúlt évtizedek alatt 2500 l/perc hozamot meghaladó<br />
vízbetörés nem volt. Az eocén korúszéntelep kitermelésére irányuló bányászatimûveletek<br />
és anagy víztároló kapacitású triász és kréta korú felszín alatti víztároló kõzetek között<br />
több száz méteres vízzáró, agyagos képzõdmények adnak megfelelõ védettséget, míg az oligocén<br />
és eocén korú rétegekben kizárólag gyors leürülésû homoklencsékben tárolódik víz.<br />
Abányászati mûveletek fedõ- és fekükörnyezetében elõforduló és potenciális vízveszélyt<br />
jelentõ felszín alatti vizek genetikai eredetének (a tárolókõzetek korának) gyors és pontos<br />
meghatározása alapinformáció lehet amegfelelõ vízvédelemi intézkedések megtételéhez és a<br />
vízmentesítéshez szükséges vízemelési eszközök megválasztásához.<br />
Víztároló képzõdmények az eocén széntelepes<br />
összlet környezetében<br />
Az oroszlányiszénmedencébenaföldtanifelépítésbõladódóanabányavízveszélyszempontjábólkétjelentõsvíztárolókõzet,atriászdachsteinimészkõésakréta<br />
requiéniás mészkõ jelenléte meghatározó jelentõségû.<br />
Abányamûvelés eddigi tapasztalatai alapján az eocén<br />
fekühomokokésafedõbentelepültoligocénrétegvíztárolókszerepealárendeltebb.<br />
ADunántúli-középhegység fõ tömegét adó és egybenaregionálisvízbázistjelentõtriászdachsteinimészkõ<br />
és fõdolomit hatalmas kõzettömegének szerves része<br />
az oroszlányi medencében amezozoós mélyfeküt<br />
adó fõkarsztvíztároló. Fúrásokkal feltárt vastagságaeléri<br />
a300–400 m-t. Avele hidraulikai egységben lévõ,<br />
nyomokban ismert jura mészkõ és akréta alsó tagját<br />
adó krinoideás mészkõ vastagsága átlagosan 100 m. A<br />
mészkõbõl oszcillálva fejlõdött ki az apti tarka agyag,<br />
melyteljeskifejlõdésébeneléria200m-esrétegvastagságot.Azaptiagyagra,melyakarsztosodottkarbonátos<br />
kõzetek közöttbiztonságos vízzáróréteget képez, települt<br />
amedencekarsztvíztárolója, a20–30mvastagsággal<br />
jellemezhetõ requiéniás mészkõ. Kõzettani kifejlõdésébenezutóbbi–szembenafõkarsztvíztárolókarbonátos<br />
kõzeteivel –kevésbé karsztosodott, inkább hasadozott-repedezettszerkezetetmutat.Felsõszakaszának<br />
repedéseitáltalábanagyagtöltiki, ígyvíztárolókapacitása<br />
döntõen az alsó felére korlátozódik. Az eddigi tapasztalatok–akülönbözõ<br />
nyomásviszonyokésaz eltérõ<br />
vízminõségi adatok –alapján feltételezhetõ, hogy a<br />
krétarequiéniásmészkõhidraulikailagnem kommunikál<br />
az alatta, mintegy 200 m-rel mélyebben található<br />
triászfõkarsztvíztárolóval.[1.]<br />
Az eocén korú barnakõszéntelep közvetlen feküjét<br />
arequiéniás mészkõre települt turriliteses márga nagy<br />
vastagságú, finomszemû aleuritos homokbetelepülésekkeltagoltkõzettömegeadja.Arétegösszletbentalálható<br />
homoklencsékhidraulikailag zártrendszertalkotnak,víztároló-ill.vízszállító-képességüknemszámottevõ.Utánpótlódásuknincs,ígyleürülésükkorrövidideig<br />
tartó, homok- és gázkiáramlással kísért vízbeáramlást<br />
produkálnak.<br />
Atelepes összlet közvetlen fedõjében eocén csökkentsósvíziagyagmárgáskõzetsorozat,amagasfedõben<br />
pedigazoligocénrétegsordöntõenagyagosképzõdményei<br />
találhatóak. Arétegsor utóbbi részében vízvezetõ<br />
homokok fordulnakelõ, melyek jellemzõen lencsés kifejlõdésûek.Esetenkéntazezekbentároltvízleürülhet,<br />
és az eocén fekühomokokból származó vízbetörésekhez<br />
hasonlóan, utánpótlódás híján, avízáramlás rövid<br />
idõalattmegszûnik.<br />
Bányavízveszély aMárkushegyi Bányaüzemben<br />
AMárkushegyi Bányaüzemben akorábbi évtizedekben<br />
mûvelt bányamezõknél gyakorlatilag vízveszélyesmunkahelyeknemvoltak.<br />
Feküoldalikarsztvízveszéllyel nem kellettszámolni,<br />
hiszabányászatimûveletekkelérintettalsóeocénkorú<br />
szenes összlet feküjében települt vízzáró agyagos sorozat<br />
megfelelõ védelmet jelentett. Aközvetlen feküben<br />
néhány tíz m-es vastagsággal jellemezhetõ agyagréteg<br />
található,míg amélyfekübenakrétarétegsorszázméter<br />
vastagságot is meghaladó agyagréteggel kezdõdik,<br />
ami biztos védelmet jelentett akréta requiéniás rétegkarszt-<br />
ill. atriász mészkõben tárolt fõkarsztvizekkel<br />
szemben.<br />
Aszéntelepes összlet közvetlen feküjét adó eocén<br />
agyag (20-30 m) szeszélyestérbelielhelyezkedésben és<br />
kiterjedésben helyenként laza szerkezetû homokrétegeket<br />
tartalmazott. Leürülésükkor avíztartalmú homoklencsékbenalazaállapotúhomokkövetkeztébena<br />
vízkiáramlás során általában homok és gyakran gázkiáramlásisjelentkezett.<br />
Atapasztalatok szerint az eocén fekürétegvíz beáramlása<br />
jellemzõenmindig gyengekezdeti hozammal<br />
jelentkezett (10-100 l/min),majd változó idõ alatt eljutott<br />
amaximális hozamra (300-1500 l/min.). Ahozam<br />
rövididõtartamalattfolyamatosancsökkent,ésnéhány<br />
napelteltévelelapadt.<br />
Afõtébõl számottevõ rétegvízbeáramlás nem jelentkezett.<br />
Esetenként az oligocén rétegsorban lokálisan<br />
megjelenõ homoklencsék tárolt vize leürült, ami a<br />
vágatokban szivárgóvízként jelent meg. Utánpótlódás<br />
híjánavízáramlásrövididõalattmegszûnt.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 7
Bányavízveszély napjainkban,<br />
akõhalmi bányamezõ mûvelésbe vonása<br />
A korábbi bányamûveletekhez képest a kõhalmi<br />
bányamezõ egy H=80-100 méteres elvetési magasságú<br />
vetõmentén,lezökkentállapotúterületrészentalálható.<br />
(1. ábra) A kõhalmi bányamezõben a bányászati<br />
mûveletek ma már afelszín alatt több mint 500 m<br />
mélyen folynak. A K-i határvetõ mentén a fejtési<br />
területek, az eocén korú kõzetkörnyezetben mûködõ<br />
munkahelyek és arétegkarsztvizet tároló kréta korú<br />
requiéniásmészkõkõzetektávolságalecsökkent.<br />
AbányamezõNy-ihatárátadóH=400-500m-esfelvetõnél<br />
pedig nem zárható ki, hogy afõkarsztvíztároló<br />
azeocénrétegekkelhidraulikaikapcsolatbakerül.<br />
Afentiek következtében akõhalmi területen hangsúlyosabb<br />
szerepet kapott amezõ hidrogeológiai helyzete,avízveszélykérdéseésavízvédelem.<br />
Akõhalmi bányamezõben atriász karsztvízveszély<br />
szempontjából afajlagos védõréteg vastagság 4,5-10,0<br />
m/bar közötti érték, azonban a krétakori requiéniás<br />
mészkõrenéholmárnemériela3m/bar-t.Akorábban<br />
jelentkezõbányavizek(fedõ-ésfeküoldalirétegvizek)általokozottveszélymértékejelentõsennemváltozott,de<br />
gyakoriságuk eltolódott afeküoldali vizek irányába: az<br />
oligocén rétegekbõl eredeztethetõ vízbeáramlások még<br />
ritkábbakká váltak, ill. gyakorlatilag megszûntek, és a<br />
rétegvizekokoztaveszélyeztetettségkizárólagfeküoldalról<br />
jelentkezik. Akorábbiakban említett fajlagos védõrétegvastagság-csökkenés<br />
miatt afeküoldali vizek megjelenésekor<br />
már nem lehetünk bizonyosak abban, hogy<br />
gyorsan leürülõ homoklencsében tárolt rétegvizet kaptunk.<br />
Vízbeáramlás kapcsán minden alkalommal felvetõdikakérdés:<br />
eocénrétegvízzel vagykrétarétegkarsztvízzel,esetlegtriászfõkarsztvízzelállunk-eszemben?<br />
Vízbeáramlás a632/F sz. komplex gépesítésû<br />
frontfejtésében<br />
1.ábra: Áttekintõtérkép(MárkushegyiBányaüzem)<br />
<strong>2006.</strong> július 22-én, szombaton<br />
vízbeáramláskövetkezettbeaMárkushegyi<br />
Bányaüzem 632/F sz.<br />
komplex gépesítésû frontfejtésében,aszárnyi5-6-ospajzsegységeknél.Avízkb.7.15-kor,apajzsegységek<br />
mögül, atalpon kezdett el szivárogni<br />
hordalékmentesen és gázkiáramlás<br />
nélkül. A fakadó víz<br />
mennyisége akezdeti 10-20 l/perc<br />
értékrõl 8.30-ra 50 l/percre, majd<br />
rövid idõn belül 900–1000 l/percre<br />
nõtt.(2.,3.ábrák)Avíz fogadására<br />
afõvágaton aszárnyi <strong>5.</strong> pajzsegységnél<br />
lévõ B3 jelû szivattyú üzemelt,majdavízhozamnövekedésével<br />
eztaszivattyút nagyobb teljesítményûB6jelûszivattyúracseréltük.<br />
Ezen szivattyú által szállított vízmennyiség<br />
nagyobb volt, mint az<br />
egyes fõvágati átemelõ szivattyúk<br />
teljesítménye, ezért az üzemeltetés<br />
csak szakaszosan történhetett. A<br />
biztonságérdekébenavízemelésés<br />
hírközlésberendezéseinekkivételével<br />
avillamos berendezéseket leválasztottuk.<br />
A szakaszos vízemelés<br />
következményeként a délelõttös<br />
mûszakharmad végére a fõvágati<br />
keresztezõdés kb. 1méteres víz alá<br />
került, a fakadó víz mennyiségét<br />
nemlehetettmegbecsülni.<br />
Aszakaszosüzemmegszüntetése<br />
érdekében a fõvágati átemelõ<br />
szivattyúkat arendszerbõl kiiktattuk.Akapacitás<br />
növelésére afõvágaton<br />
atûzivíz vezetéket is víznyomóvá<br />
alakítottuk, és új víznyomó<br />
vezetéket építettünk aszárnytól a<br />
fõvágatbanlévõvízkezelõhelyig,ill.<br />
8 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
2.ábra: 632/Ffejtésavízbetörésután(<strong>2006.</strong>07.24.)<br />
fõvágatszárnyig terjedõ szakaszáról visszavonultunkés<br />
új szivattyúállás kiépítését kezdtük meg. Ennek eredményekéntazéjszakásmûszakbanelkezdõdhetettavízemelés.Avizetaszivattyúkamezõbelifeltáróvágatiátemelõzsompbaemelték,majdinnennyomtuktovábba<br />
mezõbelivízmentesítõtelepre.<br />
Július 24-én afolyamatos szivattyúzás mellett megkezdõdöttafrontszárnyirányábatörténõfokozatosvonulás,<br />
atárolt- és fakadóvíz együttes emelésével avízszintcsökkentése.Ekkorramáravízmintaelemzésekés<br />
aradiális diagramok alapján (4. ábra) egyértelmûen<br />
megállapítható volt afakadó víz genetikai eredete, és<br />
így tervezhetõlett atovábbiakbanvárhatóvízhozam és<br />
annakidõbeliváltozása.Aszivattyúállásokelõrevonulása<br />
július 25-én délelõtt elérte az átfedõ kaparót, és az<br />
éjjeles mûszakra már afõvágati keresztezõdésben üzemeltek<br />
aszivattyúk. Adélutános mûszakharmadban a<br />
B5 jelû szivattyútaszárnyon alégvágat felõl afõvágati<br />
keresztezõdés irányába vándoroltatva, süllyesztettük a<br />
szárnyonavízszintet.Afrontszárnyjúlius26-ánreggelre<br />
biztonságosanátjárhatóvá vált.Július 28-án reggelre<br />
avízmentesítésilétesítményekteljesenkiépültek,állandósultak,<br />
adélutános mûszakharmadban afejtés lehetõvévált,ésmegindultatermelõtevékenység.Avízbeáramlás<br />
következtében abányából kiemelt összes bányavíz<br />
mennyiségének idõbeli változását az <strong>5.</strong> ábrán<br />
mutatjukbe.<br />
3.ábra: Fõvágatikeresztezõdésavízbetörésután(<strong>2006.</strong>07.24.)<br />
alégvágat felõl avíznyomó vezetéket aszárnyi 26-os<br />
egységigmeghosszabbítottuk.Azújvezetékekreafõvágati<br />
átfedõ kaparónál és aszárnyi 2<strong>5.</strong> egységnél újabb<br />
1–1 db B5 jelû szivattyút csatlakoztattunk. Avízszint<br />
ennek ellenére tovább emelkedett, a fõvágati<br />
keresztezõdésbenmindössze0,6m-eslégrésthagyva.<br />
Avízszint stagnálása mellett július 23-án délután a<br />
szárnyiB6jelûszivattyúmeghibásodott.Cseréjeközben<br />
afakadó víz afõvágatban lévõ lokális mélypontot elkezdtefeltölteni.<br />
Az elzáródás veszélye miatt éjszakaa<br />
4.ábra: 632/Ffejtésvízbetörésvízelemzésidiagramja<br />
<strong>5.</strong>ábra: Fõvízmentesítõteleprõlkiemeltbányavízmennyisége<br />
(m 3 /nap)<br />
Avízkémiai paraméterekrõl általában<br />
Afelszínalattivizekösszetételehelyilegésazidõben<br />
isváltozhat,ígyazösszetételleírásaatermészetesalapállapot<br />
megismerése céljából alapvetõ fontosságú. Egy<br />
adott kõzetkörnyezetben elõforduló víz esetében sohasem<br />
beszélhetünk kémiai tisztaságú vízrõl, hanem olyan<br />
közegrõl, ami atermészetben elõfordul. Afelszín alatti<br />
vizekben számos szerves és szervetlen szilárd,folyékony<br />
vagygázállapotúanyaglehetoldva.Azonoldottszervetleneredetûanyagokatsoroljákafõbbalkotókközé,melyekkoncentrációjaáltalábanmeghaladjaaz5mg/lértéket(Na<br />
+ ,K + ,Ca 2+ ,Mg 2+ ,Si 2+ ,Cl – ,SO 4 2– ,HCO 3 – ).Alegfõbbalkotókközénemtartozóvegyületekkoncentrációja<br />
általában 0,01-10 mg/l közötti (B, F,Fe, Sr, K, NO 3 – ,<br />
CO 3 2– ,NH 4 + ).Számoselem(Al,As,Cu,Ag,Pb,Mo,Ni,<br />
Zn,Ustb.)ésazokvegyületeipedigcsaknyomnyimeny-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 9
nyiségben, tehát kisebb mint 0,1 mg/l koncentrációban<br />
találhatók meg avizekben. Afontosabb oldott gázok<br />
közé tartoznak az oxigén, szén-dioxid, kén-hidrogén és<br />
metán, de ezeknek agázoknak akoncentrációja erõsen<br />
függ azok maximális oldhatóságától. A vizek alapállapotának<br />
felvételekor nem szükséges minden elképzelhetõ<br />
oldott „alkotó” meghatározása. Az általános<br />
vízkémiaivizsgálatoksoránatipikusfõbbkomponensek<br />
ésnéhánykiegészítõjellemzõméréseszokásos.[2]<br />
Az általános vízkémiai vizsgálatokkal azonosításra<br />
kerülközelazösszesoldottanyagtartalom.Aszennyezetlenvizekbenaz<br />
általános vízkémiaivizsgálatokkal ki<br />
nem mutatott ionok és szerves alkotók általában elhanyagolhatóhányadotképviselnek.Azalapállapotfelvétel<br />
minõségi ellenõrzésére létezik egy egyszerû módszer,melyneksoránösszehasonlítjukakationokésanionokmilliequivalens(meq)koncentrációját.Mivelavíz<br />
kifelé semleges töltésû, akation és anion meq/l koncentráció<br />
aránya ideális esetben egyenlõ kell legyen 1-<br />
gyel.Agyakorlatitapasztalatokaztmutatják,hogyettõl<br />
pozitívésnegatíviránybankismértékûeltérésekmutatkozhatnak.<br />
Általánosan megállapítható, hogy a kation-anion<br />
arány1±0,05értékemég elfogadható.Azelfogadhatónál<br />
nagyobb mértékû eltérés okai lehetnek agyorsan<br />
változó koncentrációjú vegyületek, aminták tartósítása<br />
és tárolása során bekövetkezõ hibák, alaboratóriumi<br />
mérés hibái, vagy gyakran olyan vegyületek nagy koncentrációban<br />
való elõfordulása, melyek egyébként ritkák,<br />
vagy nem jellemzõ alkotói avizsgált víznek, tehát<br />
szennyezõanyagkéntvannakavízben.<br />
Avízkémiai paraméterek grafikus megjelenítése<br />
Az általános vízkémiai vizsgálatok eredményeinek<br />
megjelenítésére, értékelésére számos grafikus eljárás<br />
fejlõdött ki. Ilyenek többek között az oszlopdiagram,<br />
Stiff-diagram,akördiagram, aradiális-ésaPiper-diagram.<br />
Mindegyikmegjelenítésiformameq/l,vagy%meq/l<br />
formát igényel. Az oszlop-, radiális-, Stiff- és kördiagram<br />
elkészítése nem bonyolult, szemben aPiper-diagrammal,<br />
amely három önálló diagramból áll. APiperdiagramban<br />
akation és anion háromszögben elfoglalt<br />
hely jelöli ki arombuszban betöltendõ helyet, ahol a<br />
vizsgált komponens koncentrációjának abszolútértékét<br />
gyakran apont nagyságával szemléltetik. Avízkémiai<br />
paraméterektérbelieloszlásánakszemléltetéséregyakran<br />
használják az egyszerû diagramok (Stiff-, kördiagram)<br />
geológiai szelvények mentén történõ elhelyezésénekmódszerét,de(szisztematikusanváltozóparaméterekesetében)elterjedtazizovonalasábrázolásis.<br />
Aradiális (vagy sugár) diagramok az adatsoroknak<br />
egyközépponthozill.egymáshozviszonyítottváltozásait<br />
vagygyakoriságátszemléltetik.Mindenegyesparaméter<br />
sajátértéktengellyel rendelkezik, amelyekaközéppontbólsugáriránybanágaznakki.Azazonosadatsorhoztartozó<br />
adatjelölõket vonalak kötik össze. Avízelemzési<br />
radiális diagramok egyéni mintákrarajzolhatók meg.A<br />
kiválasztott kationok és anionok koncentrációi alapján<br />
több minta grafikus összehasonlítására alkalmazhatók.<br />
Aradiális diagramok alakjai alapján gyorsan megállapítható<br />
és jól szemléltethetõ, hogy melyek azok a<br />
vízminták,amelyeknekazonosazösszetétele.[2,3]<br />
Atatabányai,ill.oroszlányiszénmedencebányavizeinekvizsgálatáraa’80-asévekbenkezdtékelalkalmazni<br />
elõszöraradiálisdiagramokmódszeréveltörténõgrafikusábrázolást.Akétszénelõfordulásatelepesösszletet<br />
kísérõ kõzeteinek minõségében és hidrogeológiai jellemzõiben<br />
is eltért, így abányavizek minõségi elemzéseibõl<br />
adódó diagramokésabelõlüklevonhatógenetikai<br />
következtetések (tárolókõzetek kora) közt sem<br />
adódtak hasonlóságok. Ennek ellenére akét „szomszédvár”<br />
geológusai az egységes kiértékelési rendszer<br />
alkalmazására és az összehasonlíthatóságra való törekvésmiatt,akorábbitatabányaigyakorlatotátvéve,aradiálisábrázolásnál<br />
egységesennyolcparaméterttüntettekfel.Ígyazoldottszervetlen<br />
eredetûfõbb alkotókon<br />
kívül(kationokésanionok:Na + ésK + ,Ca 2+ ,Mg 2+ ,Cl – ,<br />
SO 4 2– ,HCO 3– )azösszeskeménységetésalúgosságotis<br />
bevontákazértékelésbe.<br />
Vízvizsgálati eredmények és kiértékelésük<br />
Amunkahelyeken megjelenõ bányavizek genetikai<br />
besorolásának igénye nem öncélú, eredetük ismerete<br />
elengedhetetlenül fontos avédekezés módjának meghatározásakor.Akülönbözõkorúésminõségûkõzetekben<br />
tárolt felszín alatti vizek atárolókõzetek kõzettani<br />
különbözõsége–avíz és akõzetközött végbemenõoldási-kiválási<br />
folyamatok –következtében kémiai paramétereikbeneltérnekegymástól.Amárkushegyi-kõhalmi<br />
bányavízvizsgálatok gyakorlati tapasztalatai azt igazolták,hogyegygyorsanésegyszerûenelvégezhetõvizsgálat<br />
nyomán, már avízkémiai alapparaméterek alapjánislehetkövetkeztetniavizekgenetikaieredetére.<br />
A632/F fejtésnél bekövetkezett vízbeáramlás fakadóvizébõl<br />
afejtésszárnyról ésafõvágatból július 23-án<br />
vízmintákatvettünk,melyekteljeselemzésejúlius24-én<br />
készültel.[4]Azelemzésiadatsorbólelkészítettükavízminták<br />
radiális diagramját és ez alapján megállapítottuk,hogyavízbetörésvizeeocénfekühomoklencsében<br />
tárolt víz (4. ábra). Afakadó víz genetikai eredetének<br />
ismeretébenmárkövetkeztetnilehetettatovábbiakban<br />
várhatóvízhozamokra,éstervezhetõvéváltaszükséges<br />
vízemelési kapacitás. Afekürétegvíz beáramlásoknál<br />
gyakoriajelentõs hordalékhozam és általában agázkiáramlás<br />
is, mely tárgyalt vízbeáramlásnál elmaradt, és<br />
így az elsõ értékeléseknél felmerült,hogy avíz nem lehet-emáseredetû.<br />
Általában egy vagy két komponens koncentrációjánakvizsgálataiseléglehetafakadóvizekgenetikaieredeténekmeghatározásához.Olyankomponensekesetébenigazez,aholazegyestípusokhozrendelhetõértéktartományokjelentõsenelhatárolhatók.PéldáulaMárkushegyi<br />
Bányaüzem egyes különálló bányamezõiben<br />
fakadó feküoldali eocén homoklencsébõl származó vizek<br />
Cl – -ion tartalom vizsgálati eredményeit láthatjuk<br />
10 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
6.ábra: BányavizekCl – tartalmabányamezõnkéntésa<br />
tárolókõzetekkoraszerint<br />
együttakrétarétegvízvizsgálatokkala6.ábrán egyoszlopdiagramsorsegítségével.Atendenciahasonlójellegûatöbbiáltalánosanvizsgáltvízkémiaiparaméterreis,<br />
deaminimumésmaximumértékekáltalfelöleltértéktartományok<br />
átfedése miatt avíztípusok nem különülnekel.ACl<br />
– -ion tartalomra megrajzolt diagramból kitûnik,<br />
hogy ennek aparaméternek az elemzési értékei<br />
alapjánjólelkülöníthetõekazeocénfekübõlill.akréta<br />
korú kõzetkörnyezetbõl származó rétegvizek, de vannak<br />
olyan (korábban egyszerûen „eocén” feküvíznek<br />
minõsített)vízminták,melyekjelentõseneltérhetnekaz<br />
egyik vagy másik esetben mutatkozó átlagtól. Ezek, az<br />
oszlopdiagramok alapján, látszatraátmenetetképviselnekazeocénésakrétarétegvizekközött.<br />
Aradiálisdiagramokösszevetésealapjánmerültfel,<br />
hogyezekaz ún. átmenetimintákhasonlóságotmutatnak<br />
akréta rétegvizekkel. Ezért elkészítettük egy átlagoseocénfeküvízésátlagoskrétarétegvízkeverékének<br />
diagramját, melyet a7. ábrán mutatunk be akiinduló<br />
adatokkal együtt. Az elméletileg „kevert” víz radiális<br />
diagramja nagyon jó egyezést mutat az oszlopdiagramoknál<br />
átmenetinek tekintett minták diagramjával<br />
(8. ábra). Korábbiakban arétegsor földtani felépítésének<br />
ismeretében biztonsággal kimondtuk, hogy az<br />
eocén és kréta feküvizek között nincs hidraulikai kapcsolat.Azújabbvizsgálatokalapján–avízminõségésa<br />
tárolókõzetek korának összefüggéseit vizsgálva –fel<br />
7.bábra: Eocénfeküoldalirétegvíz(átlagos)<br />
7.cábra: „Elméleti”kevertvíz(krétarétegvíz+eocén<br />
feküoldalirétegvíz)<br />
kell tételeznünk a feküvizek keveredésének lehetõségét.<br />
Abányavízbetöréskorbeáramlóvízegyértelmûgenetikai<br />
eredetének meghatározásához az összes paraméteregyidejûgrafikusábrázolásaadhatjóeredményt.<br />
Ennekazelvárásnakaradiálisdiagramokmegfelelnek,<br />
és aszámítástechnika mai szintjén könnyen elkészíthetõk.<br />
Az egyes vízminták grafikusan megjelenített<br />
radiális diagramjai pedig már gyorsan besorolhatók az<br />
egyesgenetikaicsoportokba.<br />
7.aábra: Eocénfeküoldalirétegvíz(átlagos)<br />
8.ábra: Márkushegy,Kõhalom62.sz.vágat+2082m<br />
(2003.10.29.)<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 11
AMárkushegyi Bányaüzem az eocén feküvizek beáramlásánakkezelésére<br />
korszerû vízvédelmi gyakorlattaléstapasztalattalrendelkezik.Azeddigivízbeáramlásokhozamaimindenesetbenagyorsanleürülõhomoklencsékmeglététigazolták.A„kevert”vizekmegjelenése<br />
kapcsán, különösen azokban abányatérségekben,<br />
aholatektonikaielmozdulásokrévénazeocénhomoklencsékbenésakrétarequiéniásmészkõrepedezettzónájában<br />
tárolt vizek utat találhatnak egymáshoz, avízvédelemiintézkedésekalapadatáulszolgálavízminõségiparaméterekértékeibõl<br />
adódógenetikai, atárolókõzetkoráravonatkozóinformáció.<br />
IRODALOM<br />
[1] A Márkushegyi Bányaüzem Márkushegy I.-Kõhalom<br />
mezõk vízveszélyességi vizsgálata, (Miskolci Egyetem,<br />
BányászatiésGeodéziaiTanszékMiskolc–2004)<br />
[2] Vízminõségi kárelhárítás kézikönyve (Szerk.: Katona E.)<br />
Budapest(1984)<br />
[3] Inczédy János: A kémiai analízis alapvetõ módszerei.<br />
Veszprém(1972)<br />
[4]Vízminõségvizsgálatijegyzõkönyvek<br />
BARICZÁNÉ SZABÓ SZILVIA a miskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán 1988-ban geológusmérnökkéntszerzettdiplomát.AzegyetembefejezéseutánazOroszlányiSzénbányákMárkushegyiAknaüzemnél<br />
üzemigeológuskéntdolgozott.1991-tõlaMinõségellenõrzésiOsztályrakerült,majd1996-tólaBányászatiIgazgatóságon<br />
ásványvagyon-ésvízgazdálkodásifeladatokatlátottel.1990-92közöttazELTETTK-ánposztgraduálisgeomatematikai<br />
képzésben vett részt. 2001-ben aVeszprémi Egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Jelenleg fõ<br />
tevékenységi területe akülszíni kutatás, az ásványvagyon-gazdálkodás és abányászattal kapcsolatos környezetvédelmi<br />
feladatok irányítása. Földtani- és környezetvédelmi szakértõként számos hazai bányászati feladat megoldásában<br />
mûködött közre. 1988-tól tagja az OMBKE-nek, 1999-tõl aMagyar Mérnöki Kamarának, tagja amegyei minõsítõ<br />
bizottságnak,ill.aSzilárdásványBányászatiTagozatelnökségének.<br />
NÉMETH LÁSZLÓ 1987-ben bányamérnök diplomát, 1992-ben környezetvédelmi szakmérnök diplomát, 1997-ben<br />
közgazdász diplomát szerzett. 1987-tõl aTatabányai Bányák Vállalatnál, illetve jogutódainál dolgozott aNagyegyházi,<br />
Zsigmond (Vértessomló), Mányi Bányaüzemeknél beosztott mérnökként, majd mûszaki csoportvezetõ és robbantásvezetõként,<br />
illetve mûvelettervezési csoportvezetõként. 2002-tõl aVÉRTMárkushegyi Bányaüzem tervezési és<br />
fejlesztésifõmérnöke.JelenlegaMagyarMérnök KamaraSzilárdásványBányászatiTagozatánakelnöke.<br />
Könyv- és folyóiratszemle<br />
Bányász emlékhelyek<br />
<strong>2006.</strong> májusában jelent meg aBányász Kultúráért Alapítványkiadásában<br />
dr.HornJános szerkesztésébena„Bányász<br />
emlékhelyek” c. 88oldalaskönyv.<br />
Magyarországonközelezer ásványinyersanyagkutatással,<br />
-termeléssel (döntõen szénbányászattal kapcsolatos) emlékhely,<br />
emléktábla, múzeum, szobor, utcanév található. Önkényesen<br />
kiválasztott nyolc megye felmérését, bemutatását és<br />
egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza ekönyv, amely a<br />
késõbbiekben –természetesen az észrevételek, javaslatok figyelembevétele<br />
után–kiindulóalapja lehet egy Magyarország<br />
bányász emlékhelyei c.könyvnek.<br />
Aszerkesztõ abevezetõ gondolatokban rövid áttekintést<br />
adabányászatmúltjárólaKárpát-medencében ésMagyarországonmajdaMagyarGeológiaiSzolgálatáltalmindenévben<br />
kiadottMagyarországásványinyersanyagvagyonac.könyvbõl<br />
közli hazánk legfrissebb ismert ásványvagyonának összefoglalóadatait.<br />
Ezt követõen rövid áttekintés olvasható akönyvben szereplõnyolcmegyebányászatimúltjárólcímereéstérképvázlat<br />
feltüntetésével, majd az adott megye pár városának és községénekcímere,bányászatibemutatásaésazemlékhelyekfényképei,valamintazokmegnevezéseszerepel.Akönyvbefejezõ<br />
részében három megye emlékhelyei szerepelnek, bár vélhetõenatovábbikutatásokeredményeialapjánújabbakatismeg<br />
fogunkismerni. Mindencímer,térképésemlékhelyképeszíneskivitelben<br />
látható,akönyvCD-lemezeniselkészült.<br />
Szerkesztõség<br />
Kõolaj- és földgáztermelés aXXI. században<br />
ABKL Kõolaj és Földgáz <strong>2006.</strong> 3. számában dr.Pápay<br />
József okl.olajmérnök,azMTArendestagja aKõolaj- és földgáztermelés<br />
aXXI. században címmel tanulmányt jelentetett<br />
meg (amely mint elõadás elhangzott a„Bányászat: múlt és<br />
jövõ” címmel az MTA-Központi Bányászati Múzeum rendezésében<br />
200<strong>5.</strong> május 11-én tartott szakmai konferencián és<br />
<strong>2006.</strong> január 31-én az MTAFöldtudományi Osztály ülésén),<br />
amelyben aszerzõ az emberiség jelenlegi energiafelhasználásának60%-átbiztosítószénhidrogénkészletekmeghatározhatóságát<br />
és akészletek hozzáférhetõségének dinamikáját tárgyalja.<br />
Atanulmányfoglalkozikakonvencionálisankitermelhetõ<br />
kõolaj- és földgázkészletek mennyiségének meghatározhatóságával,valamintanemkonvencionáliskészletek(olajhomok,<br />
olajpala, kis áteresztõképességû kõzetek, elfekvõ gázkészletek,gázhidrátokstb.)energiaellátásbanvárhatószerepével.<br />
Aszerzõ elõrejelzi –az egész világra vonatkozó –kõolajés<br />
földgázkitermelés várható ütemét, majd bemutatja az igazolt<br />
szénhidrogénkészletek eloszlását, és ennek alapján magyarázzaakülönféleországok,szervezetekenergiastratégiáját<br />
(USA, OPEC, Oroszország, Kína, EU és végül Magyarország).<br />
Ahazai energiastratégiát jellemzõ ad hoc jelleget fel kell<br />
váltsa amindenkori kormányok országérdekeit védõ, átgondolt,hosszútávúenergiapolitikája,amelyenergiapolitikaesetlegnemmindenbenegyezikamultinacionálisvállalatokérdekeivel.<br />
Dr.Csaba József<br />
12 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Rétegkarsztból kapott vízbeáramlás elzárási munkái<br />
Márkushegyen<br />
VICSAI JÁNOS okl. bányamérnök, okl. gépészmérnök, aknavezetõ fõmérnök,<br />
ÖVEGES ISTVÁN okl. geológus-mérnök, fõgeológus (VÉRT)<br />
AMárkushegyi Bányaüzemben karsztvíz-betörés eddig még nem történt. AKõhalmi-bányamezõ<br />
termelésbe vonását követõen amûveletekkel ahatárvetõ közelébe kerültünk. A<br />
2005 júliusában jelentkezõ vízbeáramlást egy kutatóvágat és akb. 50 m-es felvetõ közöttivédõréteg<br />
átszakadása okozta. Acikkben egy bányabeli vízelzárási lehetõséget mutatunk be,<br />
melynek során akréta mészkõbõl származó karsztvíz utánpótlódásának elfojtását az MC<br />
Injekt 2700 UW típusú injektáló anyaggal terveztük megoldani.<br />
Afeküoldali víztározók hidrogeológiai viszonyai<br />
A triász fõkarsztvíztároló képzõdmény, a triász<br />
dachsteinimészkõ,aDunántúliKözéphegységfõkarsztvíz-rendszerénekszervesrésze.Utánpótlódásátafelszíni<br />
kibúvásain keresztül beszivárgó csapadékból nyeri. A<br />
fõkarsztvíztároló nyomását a medencében mélyült<br />
észlelõkutakadataibólismerjük.Afeküoldalivédettség<br />
számításánál105mBf.fõkarsztvízszinttelszámolunk,a<br />
dachsteini mészkõ becsült vízszállító képessége 1×10 -3<br />
m 2 /sec.<br />
Akréta rétegkarsztvíztárolót arequieniás mészkõ<br />
20-30mvastagösszleteadja.Arequieniásmészkõanagyobb<br />
vetõk mentén tektonikailag zárt, hidraulikailag<br />
önálló blokkokat alkot. Abennük levõ rétegkarsztvíz<br />
ígyutánpótlódásnélküli,ill.csakkismértékûutánpótlódássalrendelkezik.Anyugalminyomásáraváltozóértékek<br />
jelennek meg akülönbözõ fúrási pontokon, amelyek<br />
akülönbözõ tektonikai táblák önálló hidrogeológiairendszerébõl<br />
adódnak. Amértnyugalmivízszintek<br />
alapjánarétegkarsztnemkommunikálatõleátlagosan<br />
200 m-rel mélyebben fekvõ fõkarsztvíztárolóval. Vízszállító<br />
képessége afõkarsztvíztárolóénál kisebb, akutatásiadatokalapján2-5×10<br />
-5 m 2 /sec-rebecsülhetõ.<br />
Avékony,egymástólelkülönült,eocénfekübenlevõ<br />
homok, aleuritos homoklencsék hidrogeológiailag jelentéktelenek.Megemlítésükaszéntelepekhezvalóközelségükmiatttörténik.Afekühomokokpermeabilitási<br />
tényezõinagyonalacsonyak,10 -5 -10 -7 m 2 /sectartománybaesnek(1.ábra).<br />
Aterületen avastag védõrétegek következtében a<br />
fõkarsztvíztárolóval szembeni védettség jó, az egész területen3m/barfölöttvan.<br />
Akrétarétegkarszttalszembenivédettség,avédõrétegÉNY-iiránybatörténõcsökkenésekövetkeztébena<br />
területnagyrészén3m/baralácsökken.<br />
Elõzmények<br />
A642/F fejtés elõkészítését követõen kezdõdött a<br />
642/7sz.kutatóvágat kihajtásaaszomszédos641/Fter-<br />
1.ábra: Azoroszlányimedencejellemzõföldtanimetszete<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 13
vezett fejtés földtani viszonyainak pontosítására, elsõsorbanafejtésiterületetlezáróH~50m-esvetõhelyének<br />
meghatározására. Avágathajtás folyamatos elõfúrásvédelmemelletthaladt,<br />
dekételõfúrásközött3mremegközelítettükavetõt,amelyavártnálközelebbjelentkezett(2.ábra).<br />
alapján évekig tartó vízbeáramlásra kell felkészülni,<br />
amely hozama az évek során folyamatosan csökken ~<br />
500l/min-re(3.ábra).<br />
Avágatavetõtõl Ny-ralevõ hidraulikaiblokk vízét<br />
csapolja (4. ábra sraffozott terület), amelyben atárolt<br />
vízvalószínûsíthetõmennyisége8-9millióm 3 .1m 3 /min<br />
hozammal kalkulálva avíztároló rétegkarszt leürülése<br />
10-20 évet is igénybe vehet, ami egyezik arégi bányaüzemekben<br />
tapasztaltakkal. Ezért döntés született a<br />
víznekamellettemûvelt642/Ffejtésbefejezésétkövetõ<br />
elzárására.<br />
2.ábra: Avetõhelyénekeltéréseavárttól<br />
Azeseményeksora:<br />
•Vágathajtás vízvédelmi elõfúrás védelme mellett.<br />
Vágathajtásbefejezése200<strong>5.</strong>07. 04.<br />
•Kutatásmegkezdése200<strong>5.</strong> 07.0<strong>5.</strong><br />
•Vájvégenvízmegjelenése200<strong>5.</strong>07.08.22h-kor.100-<br />
150l/min,hordaléknincs, metánnincs.<br />
•Vízvizsgálat három idõpontban: 200<strong>5.</strong> 07. 09., 200<strong>5.</strong><br />
07.12., 200<strong>5.</strong> 07. 18. Aminõség alapján feltételezhetõakrétarétegkarszteredet.<br />
•Vízhozam~500l/min200<strong>5.</strong>07.14.<br />
•Vízhozam~800-1000l/min200<strong>5.</strong>07.27.<br />
•Avízhozam1000-1200l/min-benállandósul.<br />
Azelvégzettkutatásokmegerõsítettékavízminõség<br />
vizsgálatieredményekalapjánfeltételezett krétarétegkarsztvíz<br />
eredetet. Ígyarégi(Iker-aknai)tapasztalatok<br />
3.ábra: Szelvénya642/7.sz.vágatonkeresztül<br />
4.ábra: Avíztárolóblokk<br />
Vízkezelési-vízelzárási elõkészületi munkák<br />
Elsõlépcsõbenmegtörténtavágatbanabiztonságos<br />
(megfelelõ tartalékkal rendelkezõ) vízelvezetési rendszer<br />
kiépítése amezõbeli fõvízmentesítõ telepig. Ezt<br />
követõen avízbeáramlás helyétõl (vájvég) 20 m-re hazafelé<br />
egy 6mvastagságú átjárható vízgátat építettünk<br />
akésõbbivízelzáráshoz.<br />
A642/Ffejtésbiztonságosmûvelése,ill.lemûvelhetõségeérdekébenekutatóvágatnakmásikkijáratotkellettteremteni,ígykihajtásrakerülta641/1sz.vágat,ami<br />
egyben a641/F fejtés-elõkészítõ vágata. Avágat kihajtásátkövetõenavízelvezetõ-rendszerátépítésrekerült,<br />
aszintviszonyok lehetõvé tették avíz gravitációs elvezetését.<br />
2006 májusában felvettük akapcsolatot aszivárgó<br />
vizekelzárásárahasznált,Heitaninjektálóanyagotforgalmazó<br />
MC Bauchermieszakembereivel.Az egyeztetéseksoránkialakultazelzáráslehetségesmegoldása:a<br />
vetõlaprakétberagasztottvezércsövön keresztül injektáló<br />
fúrólyukat mélyítünk avágat-talpon, avízfakadási<br />
helyetszabályozhatóátereszûgáttalzárjukle.Azinjektáló<br />
anyagot benyomva avízfolyásba, az habosodva elzárjaavízútját.<br />
Már az injektáló lyukak mélyítése során találkoztunkaszéntelepfeküjétadókisszilárdságúagyagproblémájával.Alyukakattöbbbéléscsövönkeresztül,akõzetkörnyezettöbbszörösinjektálásávaltudtukkivitelezni.Folyamatosanrepedezettatalpafeküagyagállandó<br />
14 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Avízelzárássikertelenségénekfõokaazvolt,hogya<br />
kétinjektáló lyukközül egyiksem kommunikáltaközvetlenvízfolyással,ezértazinjektálóanyagotnemsike-<br />
rültbejuttatniavízáramba.Az<br />
1-es lyuk kis szilárdságú, ezért<br />
repedésekre hajlamos eocén<br />
feküben lett kialakítva, csak<br />
szivárgó vizekkel találkozott.<br />
A2-eslyukazeocénfekünkeresztül<br />
elérte avetõ mögötti<br />
kréta víztárolót, de az itt megjelenõ<br />
víz valószínûleg csak<br />
hosszú szivárgási úton találkozhat<br />
az elzárni kívánt vízfolyással.<br />
Ezért történhetett,<br />
hogy injektáláskor aszivattyú<br />
nyomása pillanatok alatt 40<br />
bar-ra szökött fel és egy rövid<br />
ideig tartó nyomástartás után<br />
bekellettfejezzükamûveletet.<br />
Alyuk megtelt,akréta karsztban<br />
nem lehetett tovább<br />
nyomniavízelzáróanyagot.<br />
<strong>5.</strong>ábra: Avízkizárásikísérletlétesítményei<br />
A tapasztalatok alapján<br />
újra átgondolásra kerültek alehetséges és célravezetõ<br />
megoldások. Ez alapján kibontjuk a homlokot, s a<br />
csõtisztításban használt, átalakított „csõgörény” segítségével<br />
a vízáramlási úton próbálunk meg injektáló<br />
csöveket lejuttatni a víztározó környezetébe. Ezzel<br />
párhuzamosanegyvízzáró gátépül avájvég közelében,<br />
és az ezen átvezetett injektáló csöveken keresztül<br />
kíséreljükmegismételtenavízelzárását.<br />
Akutatóvágattaltörténõvízfakasztás200<strong>5.</strong>július8-<br />
án történt. Az eltelt idõ alatt aQ v =1000-1200 l/min<br />
hozamúkrétakarsztvízbõlkb.800.000m 3 -temeltünkki.<br />
Azelsõvízelzárásikísérletnemvoltsikeres,azújabbkísérletterveitazMCBauckermieszakembereivelközösen<br />
elkészítettük, és ahelyszíni elõkészületeket megkezdtük.<br />
Azújabbvízkizárásikísérleteredményeirõl,illetvea<br />
végleges megoldásról egy újabb cikkben kívánunk beszámolni.<br />
mozgásából kifolyólag, és az injektálások is csak átmenetileg<br />
zárták el akõzet repedéseit. Az egyik lyukat a<br />
víztározómészkõigmélyítettükle,amásikmegálltavetõlapközelében(<strong>5.</strong>ábra).<br />
Azelõkészületekután2006augusztusbankerültsor<br />
akísérletre. Elsõ lépésben avetõlap közeléig mélyült<br />
lyukonkeresztülafekükõzetszilárdítását,repedéseinek<br />
elzárásátcéloztukmeg.Eztöbbszöriinjektálással80%-<br />
os eredményt hozott. Második lépésben avíztározóba<br />
bejuttatott injektáló anyaggal terveztük avíz elzárását.<br />
Ez alépés sikertelen volt, csak afúrás környezetébe<br />
tudtunkkismennyiségûanyagotbejuttatni,amivelcsak<br />
afúrástsikerültelzárni.<br />
Tapasztalatok, további tervek<br />
VICSAI JÁNOS gépészmérnöki diplomáját 1982-ben, bányamérnöki diplomáját 1987-ben szerezte aNehézipari Mûszaki<br />
Egyetemen. Közben 1982-tõl az Oroszlányi Szénbányák szerkesztési csoportvezetõje volt. 1987-tõl dolgozik Márkushegyenüzemvitelimérnökként,bányamesterként,majd1989-tõlkörletvezetõfõmérnökként.1999-tõlazüzemaknavezetõfõmérnöke.<br />
ÖVEGESISTVÁN 1983-banszerzettgeológusmérnökidiplomátamiskolciNMEBányamérnökiKarán.AzOroszlányi<br />
Szénbányák Márkushegyi Bányaüzemében kezdte pályafutását geológusként, majd 1984-tõl csoportvezetõként irányítottaabányaföldtanimunkát.<br />
1991-ben amárkushegyifeladatokmellettvállalatifõgeológusimegbízatástkapott. 1998-<br />
tól tervezési fõmérnök helyettesi kinevezéssel dolgozik aMárkushegyi Bányaüzem tervezési részlegén, ageológiai csoportközvetlenirányításamellett.<br />
2007-re elkészülhet hazánk elsõ geotermikus erõmûve<br />
AMOLRt.2007-bentervezi,hogyátadjaazelsõ,2-5MW<br />
teljesítményûhazaigeotermikuserõmûvet.AZalamegyében<br />
található Iklódbördöcén amegvalósuló beruházás, ami a120<br />
Celsius fokos vízbõl termel energiát, elsõ megvalósult lépése<br />
lehet annak ahat geotermikus erõmûnek, amit fel lehetne<br />
építeni2010-ig.<br />
Ma és Holnap (A fejlesztések lapja) 200<strong>5.</strong> V.évfolyam 9-10.<br />
szám(p.:52)<br />
Dr.HornJános<br />
Átadták Gödöllõn Magyarország legnagyobb<br />
naperõmûvét<br />
200<strong>5.</strong> november 8-án Gödöllõn átadták az ország legnagyobb<br />
naperõmûvét. Az EU támogatásával készült 150 m 2<br />
felületû, 10 kW teljesítményû erõmû az egyetemi kollégium<br />
áramköltségét csökkenti. Ajelenlegi áramdíjak mellett egy<br />
ilyenberendezés15 évalatttérülmeg.<br />
www.zoldtech.hu<br />
Dr.Horn János<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 15
EL-600 típusú fronti jövesztõgépek Márkushegyen<br />
RÁCZ MÁTYÁS okl. gépészmérnök, technikai fõmérnök (VÉRTMárkushegyi Bányüzem)<br />
Amárkushegyi telepek tektonizáltsága miatt korábban láncos vontatású fronti jövesztõgépeket<br />
alkalmaztak az üzemben. Ez avontatási típus viszont ahajtásrendszerre olyan terhelési<br />
csúcsokatad át,amik miattakárhetenteszükségvoltazok cseréjére.Abonyolultabbfogasléces<br />
vontatású gépekkel korábban végzett eredménytelen kísérletek után az EL-600 gép alkalmazása<br />
sikerre vezetett.<br />
Bevezetés<br />
AMárkushegyi Bányaüzemben 1981-ben indult a<br />
frontitermelésaz I.(felsõ)telepben.Aszéleshomlokú<br />
fejtési szárnyakon lengyel fejtési berendezéseket alkalmaztak.<br />
Az elsõ fejtések Glinik 08/22 típusú biztosító<br />
berendezéssel, a lánccal vontatott FAMUR KWB<br />
3RDUN marótárcsás jövesztõgéppel és Rybnik 73-as<br />
láncos vonszolóval indultak, majd a 3RDUW és a<br />
3RNSmarógépek,valamintaRybnik80-asláncosvonszolókismegjelentekafronthomlokon.<br />
Avonóláncismerthátrányainak kiküszöböléséreaz<br />
OroszlányiSzénbányák1982-benanémet Eickhoff cégtõl<br />
1-1 db EDW 200/170L és EDW 200/340L típusú fogasléces<br />
gépet vásárolt Márkushegyre, amelyek 1982-<br />
1984 között üzemeltek. Ittnem részletezettokokmiatt<br />
egépek1985-beneladásrakerültek.<br />
Az alsó telep fejtése 1989-ben indult az ugyancsak<br />
lengyelFazosgyárnemlemniszkátás,hanematradicionális<br />
magyar köríves pajzshoz hasonló pajzsával és az<br />
akkor még szovjet gyártmányú láncos vontatású 1GS-<br />
68-asjövesztõgéppel,valamint Rybnik80-asláncosvonszolóval.Ezzelazösszeállítássalakettestelepet2002-ig<br />
sikeresenlefejtettük.<br />
Szûkös pénzügyi lehetõségeink ellenére 1999-ben<br />
árajánlatotkértünkamártovábbfejlesztett–ajövesztõ<br />
karban elhelyezett meghajtású –EDW150 2L gép felújítottváltozatára,<br />
deaz akkorilehetõségeinkmiattezt<br />
nemtudtukbeszerezni.<br />
AzEL-600-asjövesztõgép–FazospajzzsalésGlinik<br />
típusúhomlokikaparóval–2003.július9-énkezdteelsõ<br />
frontfejtéséta622/Fsz.fronton,aholatelepvastagsága<br />
2,3-3,1mközöttváltozott.Apajzs,aláncosvonszolóés<br />
azEL-600jövesztõgépösszeépítésirajzaaz 1.sz.ábrán,<br />
a fronthomlokon készült fényképük az 1. sz. képen<br />
látható.<br />
Az Elektra EL-600 típusú gép üzembe állítása<br />
A német DBT vagy brit DBT-GB és a lengyel<br />
FAMUR, valamint ZABRZE termékeinek mûszaki<br />
paramétereit,bányabelialkalmasságukat,áraikatösszehasonlítva<br />
választottuk ki ajövesztõgépek következõ<br />
generációjaként aDBT fogasléces vontatású EL-600<br />
típusú gépét. A kiválasztáshoz 2002. júliusban több<br />
lengyel bányát megtekintettünk, ahol ajelzett típusok<br />
üzemeltek. Az EL-600-as gyártójanem voltismeretlen<br />
számunkra, hiszen elõdje az ANDERSON régen jelen<br />
volt ajövesztõgépeket gyártók piacán. Az ANDER-<br />
SON késõbb az ugyancsak angol és ugyancsak jónevû<br />
LONG-AIRDOX része lett, amit a DBT 2001-ben<br />
megvásárolt.ReferenciáiközöttKína,Ausztrália,USA,<br />
Lengyelország ésFehéroroszországszerepel.<br />
1.sz.ábra:AzEL-600marótárcsásgép<br />
aFazospajzzsalbiztosítottfrontfejtésben<br />
AzEL-600-asjövesztõgépfõbbmûszakiparaméterei:<br />
Mûvelésimagasság 2,2-3,1m<br />
Agéphossza<br />
kb.11,3m(marófejtengelyekközöttitávolság)<br />
Himbakarokhossza: 2555 mm (jövesztõfej<br />
tengelyéig)<br />
Jövesztõfejekátmérõje: 1800mm<br />
Jövesztõfejekszélessége: 680mm<br />
Jövesztõfejmotoroktelj.: 2x230kW<br />
16 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Beépítettösszesteljesítmény:559kW(1000V)<br />
Vontatórendszer:<br />
Eicotrac<br />
Hajtásrendszer:<br />
frekvenciaváltó<br />
Max.vontatóerõ(kb.): 500kN<br />
Max.vontatásisebesség: 15m/min<br />
Jövesztõgépvezérlés: rádióvezérlés<br />
Az új gép üzembe helyezésével elõször volt lehetõségakülszínidiszpécsernélolyankommunikációsmegjelenítésre,<br />
ahol agép lényeges jövesztési paraméterei<br />
láthatóakvoltak.Ígyagépfrontonbelülihelye,sebessége,áramfelvételestb.folyamatosanellenõrizhetõvolt.<br />
Ageológiaitektonizáltság akorábbijövesztõgépeknél<br />
komolygondotokozott. A3-5 m-es vetõkharántolásacsakidõigényesfúrási-robbantásimunkákkaltörténõ<br />
„besegítéssel” volt lehetséges, kitéve ezzel apajzshidraulikát<br />
arobbantás okozta sérüléseknek. Több alkalommal,<br />
az ilyen nagyságú vetõk esetén afejtés továbbvitelearendkívülidõ-ésköltségigényesújfrontkihajtásával<br />
és aberendezések átszerelésével volt megoldható.AzEL-600-asgépgyáriparamétereimegengedik<br />
a25 MPa-nál nem nagyobb egyirányú nyomószilárdságú<br />
meddõkõzet tartós jövesztését, ha az afejtési<br />
szelvény 50%-át nem éri el. Ezt alehetõséget használtukkiaharmadikkéntátszerelt631/Fazonosságiszámú<br />
fronton, ahol afejtés területét egy közel 7,0 m-es vetõ<br />
harántolta.Ajövesztõgép jól oldottameg feladatát,hiszennagyobbüzemzavar<br />
nélkül haladtátavetõn,sikeresenlefejtveabetervezettterületet.<br />
A622/Ffejtésenajövesztõgépüzemeltetésekezdetben<br />
nem volt problémamentes. Afejtésre történõ beszereléselõttigenkomolyanvettükavillamosésgépész<br />
szakemberek képzését agépkönyvi, alengyelországi és<br />
agép külszíni összeszerelésébõl adódó ismeretszerzés<br />
alapján. Agyári szerelõ profi módon segítette abetanítást.<br />
Csak ezután kezdõdött meg ajövesztõgép beszerelése.<br />
Afejtés 2003. július 10-ére került üzemkész<br />
állapotba,indulhatottatermelés.Néhányhételteltével,<br />
miután úgy gondoltuk, hogy már eléggé ismerjük agépet,agyáriszerelõelutazott.<br />
Amegszerzett ismeretek azonban kevésnek bizonyultak.Szeptember19-tõlvillamosszakembereinkszámára<br />
érthetetlen, megoldhatatlan üzemzavarokkal<br />
szembesültünk agép elektronikus vezérlésében és az<br />
adatátvitelben (gépiparaméterek kezelése),valaminta<br />
külszíni kommunikációban. Sorra cseréltük arádióvevõtésaszámítógépvezérlésétvégzõPC2-t,deakülönbözõ<br />
hibajelek (túlmelegedés, olajszint) agép bemelegedésévelújramegjelentekannakellenére,hogyatényleges<br />
hibamanuális ellenõrzéssel kizárható volt. Agép<br />
üzemeléseellehetetlenült.<br />
Sürgõs kérésünkre agyár villamos szerviz fõnöke<br />
szeptember 29-én megérkezett,majd október 3-án Belorussziából<br />
egy szerelõ is. Hosszú vallatások, elemzések<br />
alapján kiderült, hogy: „a hiba valódi okaként a<br />
PC2,azoptocsatolómodeméslegalábbegyrelétúlmelegedése<br />
jelölhetõ meg”. (jegyzõkönyv Márkushegy<br />
DBT 2003. 10. 09.) Ejegyzõkönyvben többek között<br />
szerepeltekatovábbiakis:<br />
–„aDBT-nekatörténtekelemzéseutánkikellegészítenieagépkönyvdiagnosztikaifejezeteit(ahibameghatározása,rögzítéseésminõsítése)<br />
–az üzemeltetõ rendelkezésére kell bocsátani a<br />
szükségesdiagnosztikaiberendezéseketésszoftvereket,<br />
kiemelten aPC2 (PLC) vizsgálatához szükséges szoftvert.<br />
APC2-es hûtését egy újonnan beszerelt ventilátor<br />
javította, arádióvevõ és aPC2 összehangolt többszöri<br />
cseréjével pedig október 8-án az üzemvitel újra stabilizálódott.<br />
Tanulság, hogy avezérlési és kommunikációs rendszer<br />
mindeneleménekaspecifikációszerintikifogástalan<br />
és összehangoltmûködésének eléréséig ahibajelek<br />
kiiktatását, alacsonyabb szintû üzemeltetését, csak a<br />
gyártóval egyeztetve, rövid ideig, akövetkezmények ismeretében,azokmérlegelésévelszabadmegengedni.<br />
Amásodik EL-600-as jövesztõgép<br />
üzembe helyezése<br />
Miután úgy gondoltuk, hogy agépet eléggé ismerjük,<br />
abányászaink pedig megkedvelték és jól kezelik,<br />
felvetõdött egyújabbgépbeszerzésének gondolata,így<br />
200<strong>5.</strong>szeptember2-ánahosszadalmasközbeszerzésieljárásalapjánmegrendeltüka2.sz.gépet.<br />
Aberendezés Glinik 08/22/26-os pajzsbiztosítással,<br />
AzELEKTRA-600típusújövesztõgéppelmûveltfejtések<br />
Fejtés- Fejtés Fejtés Front- Szén Pala Összes Megjegyzés<br />
szám kezdés befejezés hossz(m) (kt) (kt) (kt)<br />
622/F 2003.07.10. 2004.01.29. 180 11,4 269,6 281,0<br />
607/F 2004.06.14. 2004.12.14. 180 44,8 328,2 373,0<br />
Fronthosszabbítás02.17.-02.21.<br />
631/F 200<strong>5.</strong>01.21. 200<strong>5.</strong>09.07. 180 12,8 389,2 402,0 között(107m-rõl180m-re),<br />
júniusban6-7m-esvetõn<br />
történõátfejtés<br />
642/F 200<strong>5.</strong>07.28. <strong>2006.</strong>06.06. 180 16,5 426,5 443,0 Fronthosszabbítás10.27.-11.02.<br />
között(108m-rõl180m-re)<br />
632/F <strong>2006.</strong>07.14. 181 218,0* Fronthosszabbítás10.27.-11.02.<br />
között(94m-rõl181m-re)<br />
*<strong>2006.</strong>október21-ig<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 17
valamintkeresztvázas Glinik260/724/BP1 típusúláncos<br />
vonszolóvalkerültbeszerelésre(2.sz.ábraéskép).<br />
A2. sz. gép gyakorlatilag csereszabatos akorábbi<br />
géppel, de akorábbi szárnyi láncos vonszoló bölcsõs<br />
rendszerû,mígazújgépklasszikusteknõnüzemel.<br />
Ageológiaiadottságaink folytán 2,2 m-es telepet is<br />
kellmûvelni,amitahomlokelfogónélküliGlinikpajzsnál<br />
O/ 1600 mm-es marófejjel lehet elérni. Arendelésnélfeltételvolt,hogyvastagabbszéntelepeseténO/1800<br />
mm-esfejekisfelszerelhetõklegyenek.<br />
Az újabb jövesztõgéppel az elsõ fejtés <strong>2006.</strong> július<br />
24-én indult a612/F azonossági számú 185 mhomlokszélességû<br />
fronton. Afejtés esorok írásakor még üzemelt,<br />
így az ott tapasztaltakról akésõbbiekben fogunk<br />
tájékoztatástközölni.<br />
Összefoglalás<br />
2.sz.ábra:A2. sz.El-600jövesztõgépGlinikpajzzsal<br />
Az eddigi tapasztalatok alapján az ELEKTRA600<br />
típusú jövesztõgépteljes mértékben kielégítetteazokat<br />
az igényeket, amelyek abányaüzemben felmerültek: a<br />
megfelelõ fejtési magasságot, atektonikus problémák<br />
kezelését, aváltozó keménységû kõzet jövesztését, s<br />
nemutolsósorbanamegbízhatóüzemelést.<br />
RÁCZMÁTYÁS 1964-benvégzettaBudapestiMûszakiEgyetemGépészmérnökiKarán.Mindvégigazoroszlányiszénbányáknáldolgozottavágathajtásiésfejtésigépesítésésannakfejlesztéseterületén.1966-1975-igaXXIII-asbányaüzem<br />
gépészeti vezetõje, majd avállalat központjában területi fõmérnök, ill. gyártmányfejlesztési osztályvezetõ volt. 1989-tõl<br />
1999-ig aMárkushegyi Bányaüzem technikai fõmérnökeként dolgozott, de nyugdíjazása után is tovább foglalkozik a<br />
bányagépesítés korszerûsítésével. Több szabadalom társtulajdonosa, melyek közül kiemelkedik avágatkeresztezõdési<br />
pajzs-család.<br />
ABányászati Közlöny tartalmából<br />
ABányászatiKözlöny2006/2.száma(június)közli:<br />
–a200<strong>5.</strong>éviCXXXVII.törvénytaszabálysértésekrõlszóló1999.éviLXIX.törvénymódosításáról<br />
–a200<strong>5.</strong>éviCLIV.törvénytaMunkaTörvénykönyvérõl szóló1992.éviXXII.törvény,valamintegyébmunkaügyitárgyútörvényekmódosításáról<br />
–a200<strong>5.</strong>éviCLV.törvénytamunkaügyiellenõrzésrõlszóló1996.éviLXXV.törvénymódosításáról<br />
–a200<strong>5.</strong>éviCLX. törvényt aMagyar Köztársaság gyorsforgalmiközúthálózatánakközérdekûségérõl ésfejlesztésérõlszóló2003.<br />
éviCXXVIII.törvénymódosításáról<br />
–a200<strong>5.</strong>éviCLXXII.törvényaközbeszerzésekrõlszóló2003.éviCXXIX.törvénymódosításáról (kivonatos<br />
közlés)<br />
–a<strong>2006.</strong>éviVIII.törvénytakatasztrófákellenivédekezésirányításáról,szervezetérõlésaveszélyesanyagokkalkapcsolatossúlyosbalesetekellenivédekezésrõlszóló1999.éviLXXIV.törvénymódosításáról<br />
(kivonatosközlés)<br />
–a<strong>2006.</strong>éviIX. törvénytaközútiközlekedésrõlszóló1988.éviI.törvénymódosításáról (kivonatosközlés)<br />
–a23/<strong>2006.</strong>(II.3.)Korm.rendeletetabányafelügyelethatáskörébetartozóegyesnyomástartóberendezések<br />
hatóságifelügyeletérõl<br />
–a49/<strong>2006.</strong>(III.10.)Korm.rendeletetaföldgázellátásrólszóló2003.éviXLII.törvényegyesrendelkezéseinekvégrehajtásárólszóló111/2003.(VII.29.)Korm.rendeletmódosításáról<br />
(kivonatosközlés)<br />
–a22/200<strong>5.</strong>(XII.21.)FMMrendeletetamunkaeszközökéshasználatukbiztonságiésegészségügyikövetelményeinekminimálisszintjérõlszóló14/2004.(IV.19.)FMMrendeletmódosításáról<br />
–a28/200<strong>5.</strong>(XII.28.)FMM-EüMegyüttesrendeletetamunkahelyekmunkavédelmikövetelményeinekminimálisszintjérõlszóló3/2002.(II.8.)SZCSM-EüMegyüttesrendeletmódosításáról<br />
PT<br />
18 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Illúziók és csalódások amagyar energiapolitikában<br />
DR. GRÁF KÁLMÁN bányaüzemgazdász, vállalkozásszervezési szakértõ<br />
Nem az abaj, hogy egyes dolgok feledésbe mennek, hanem az, hogy rosszul maradnak meg<br />
az emlékezetben, és hibás döntések alapjául szolgálnak. Ezért, ajelenlegi –nemzetközileg is feszült<br />
–energiaellátási helyzetben ahazai energiapolitika kialakításánál hasznos lenne az elmúlt<br />
idõszakok ezzel kapcsolatos illúzióiból és csalódásaiból adódó tanulságok levonása.<br />
Nyilvánvalóan illúzió arra számítani, hogy a„szabaddá”tettvilágpiaconegyüttmûködõgazdaságokmeg<br />
tudjákteremteniazta„válságmentes”gazdaságiéletet,<br />
amirõl annak idején aszocialista gazdaságtani elméletekisvizionáltak.Ehhezhasonlóelméletek<br />
„illúziójára”<br />
(ami adolgok értékelését illetõ szemléleteinknek képzeletáltaltörténõjóindulatúkiszínezése)[1]amúltszázadmásodikfelébendöntéseksorozatátalapoztaamagyarenergiapolitika.Ezekegyrésze<br />
„csalódáshoz” vezetett,<br />
sa társadalomnak felesleges többletköltségeket<br />
okozvasemvalósítottamegatervezettfejlõdést.<br />
Az ötvenes évek erõltetett iparosítása az energiahiány<br />
növekedésével járt együtt. Szigorú, központilag<br />
irányított energiagazdálkodással próbálták ahiány kialakulásánakelejétvenni.Ahiányokidõnkéntimegjelenését<br />
(1947/48, 1950/51, 1962/63) még aközponti tervutasításokon<br />
túl kiadott, rövid távú szállítási rendelkezések,<br />
sõt napi beavatkozások sem tudták megakadályozni.<br />
Ahatvanasévekelejéig afõ energiahordozó aszén<br />
volt, alakosság, az ipar és avillamosáram-termelés tüzelõanyagátelsõsorbanezszolgáltatta.<br />
Aszén-hõmennyiségaránya%-ban:<br />
1949 1960 1965<br />
79,5 82,7 76,6<br />
Akõolaj addig csak közlekedésiüzem- és vegyipari<br />
alapanyagkéntvoltjelentõs.<br />
A60-asévekvégefeléfelismerték,hogyazenergiapolitika<br />
célja nemcsak akereslet kielégítése lehet, hanem<br />
az „energia-igényesség” csökkentése által afelhasználás<br />
mérséklése. Ezt elsõsorban aszénhidrogéntüzelõanyagokfelhasználásánakaszénrovásáratörténõ<br />
növelésévelvéltékelérni.<br />
A60-as években avilág kõolajtermelése az 1920-as<br />
évekéhez képest anyolcszorosára nõtt, solcsó áron állott<br />
rendelkezésre. Ekkoriban indult termelés Nigériában,<br />
az európai kontinentális talapzatban Anglia és<br />
Norvégia mellett, s–ami bennünket különösenkedvezõen<br />
látszott érinteni–Oroszország területén, abaskír<br />
antiklinálisban (Tujmaz, Orenburg). 1970-ben anyers<br />
kõolaj ára még hordónként 6-7 USD volt (hordó, barrel=0,159m<br />
3 =0,132-0,136t).<br />
Az ekkor készített „energiaprogramban” [2] úgy<br />
gondolta akormányzat, hogy atervezett 1970. évi 830-<br />
86010 12 kJenergiafogyasztást–aminek48%-aaszén–<br />
úgykell 1980-ra 1194-1214 10 12 kJ-ra növelni, hogy abbanaszénmárcsak25%-banrészesedjék.Ettõlévente<br />
3MrdFt-tól5,5MrdFt-igemelkedõmegtakarítástvártak.Atényszámvégülis1970-ben87010<br />
12 kJ,1980-ban<br />
136910 12 kJlett,54,8,illetve27,3%szénaránnyal.<br />
Avalóbanelértforint-megtakarításszámainemkerülteknyilvánosságra,mertavártnakazellenkezõjekövetkezettbe,aminekokaiatovábbiakbólkitûnnek.<br />
Ahazai szénhidrogénvagyon szûkössége miatt magától<br />
értetõdõnek vették, hogy abõvülõ igényeket behozatal<br />
útján lehet csak fedezni. Nem gondolták azonban<br />
kellõképpen átennekgazdaságifeltételeitéshatásait.<br />
Például, visszatérõ „gazdasági” érv volt, hogy akõolajimportnövelésévelaszénbányanyitásköltségemegtakarítható.Persze,hasonlólogikával<br />
lehetett volna kimondani,hogybenzinimportrévénmegakõolajfinomítóépítésetakaríthatómeg…<br />
Készültolyantanulmány,melyaténylegeshazaikõolajtermelés<br />
és ahazai szénbányászat egyes mutatóit<br />
hasonlítgatta össze, természetesen az utóbbi hátrányára.Pedig,hahazaikõolajbólkellettvolna420PJ-tkitermelni–amekkora<br />
aszénbányászatfeladata volt –nyilvánvalóan<br />
kedvezõtlenebb beruházási és költségmutatóialakultakvolnaki,mintegy–csupán105PJfeladat<br />
mellett –alegjobb elõfordulásokat „kimazsolázó ” bányászatnaklehetettvolna.<br />
Aztisfeltételezték,hogyazerõmûvekcsakazolajfinomításmásranemhasználhatómaradékátfogjákeltüzelni.Avalóság:1969-1975közöttafelhasználtszénhidrogének<br />
hõmennyiségének mintegy 34%-át használták<br />
villamosáramtermelésre[3,4].<br />
Az import energiahordozók „olcsóságának”illúziója<br />
sokesetbentéves számításokon isalapult,ugyanúgy,<br />
mintahazaitermelésiköltségekkelvalóösszehasonlításukis.<br />
Elsõsorbananemzetközikõolajárakalakulásaokozott<br />
csalódást. Az 1958-1965 közötti években akõolaj<br />
nemzetközi piaci árszintje mintegy 15%-kal csökkent.<br />
Ezért a„kõolajtermelõ országok” –melyek valójában<br />
csak olajvagyon-tulajdonosok voltak –szorgalmazták a<br />
kitermelést végzõ koncessziósaiknál az eladási árak<br />
emelését. Egyébként 1975-re esett több olajkoncesszió<br />
lejárati ideje, továbbá afeltárt földtani készletek nagy-<br />
mértékûcsökkenése.(Máraz1966.évimüncheninem-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 19
1.táblázat: ABrentnyersolajlondonijegyzésárai,<br />
mindenévjanuárelsõpéntekén,USD/barrel-ben<br />
1975 10,73 1995 16,15<br />
1980 26,02 1998 15,89<br />
1982 36,60 2000 25,10<br />
1985 28,65 2001 22,50<br />
1988 18,00 2004 29,73<br />
1990 21,00 2005 39,43<br />
1994 13,15<br />
zetközi energiakonferencia helytelennek tartotta idegenvilágrészekbõlszármazóenergiahordozóraalapozniEurópaellátásátésföldrészünklegnagyobbenergiaforrásáról,aszénrõllemondani.)<br />
1971-benazEurópaiSzén-ésAcélközösségmegállapította,<br />
hogy az olajban és szénben 1960-ig tartó túlkínálategyarántvégetért,végetvetveazalacsonyenergiaáraknak.Nemzetköziszakértõkazt<br />
is jelezték,hogy<br />
aföldtani készletek pótlása lényegesen drágább lesz a<br />
korábbiaknál. Mindezeket azért érdemes felidézni,<br />
mert a80-as évek elején, amikor már amásodik „olajárrobbanás”okozottamagyargazdaságnakveszteségeket,többszöriselhangzottfelelõskörökbõl,hogymindeztnemlehetettelõrelátni…[5-7].<br />
Az 1. táblázat jól mutatja akõolajár szeszélyes változásait.<br />
Elõfordult,hogyaszénhidrogén-behozatalravonatkozó<br />
gazdasági összehasonlító számításokban nem az<br />
„importköltséget” vették figyelembe, azaz nem számították<br />
hozzá atermelés helyén hajóba rakva érvényes<br />
dollárárhozatengeriszállításköltségét,valamintatengeri<br />
kikötõ nélküli Magyarország számára nagy teherkéntjelentkezõkontinentálisátszállításfuvarköltségeit,<br />
továbbáavámotésavámeljárásdíjait.Pedigafelsoroltak<br />
beszámításával kialakuló „határparitásos” hazai ár<br />
az eredeti világpiaci árnak 1,8-2,2-szerese is lehetett.<br />
Tulajdonképpen az áru ellentételezéséhez szükséges<br />
exporttermékténylegestermelésiköltségébõllettvolna<br />
indokoltadevizaegységkitermelésénekköltségétkiszámítani.<br />
Magyarország az energiahordozó behozatal drágulásamiatt,aszembeállíthatóközepesminõségûexporttermékeivelacserearányromlásátszenvedteel.<br />
Illúziónak bizonyultazolcsóéskönnyenkifizethetõ<br />
behozatalról alkotott elképzelés. Az „új energiaprogram”<br />
indulásakor, a60-as évek elején behozott 1,5 Mt<br />
kõolaj még acseretermék-költség szempontjából kedvezõ<br />
összetételû (sok szabolcsi almát és konzervuborkát<br />
tartalmazó) ellentételezéssel volt kiegyenlíthetõ,<br />
akésõbb 6-7 Mt-ra nõtt behozatal miatt már<br />
drágábban–részbendollárértbeszerzettalapanyagokból<br />
–elõállított termékekre (gyógyszer, híradástechnika)<br />
volt szükség. Ezáltal a80-as évek közepén már<br />
20-25%-kaltöbbkiviteltkellettazellentételezéshezteljesíteni,minta70-esévekelején.<br />
1975 után anemzetköziértékesítésilehetõségeinkben<br />
egyébként is romlás következett be. Aközöspiaci<br />
országok vámkedvezményeinek és egyéb piaci mechanizmusainak<br />
afejlõdõ latin-amerikai és afrikai országok<br />
nagy részére történõ kiterjesztése után (ún. 1978.<br />
éviLomé-iegyezmény)amagyartermékekepiacokon<br />
ishátránybakerültek.Gép-ésvegyiparitermékeinket–<br />
megfelelõ technikai tökéletesítés hiányában –atõkés<br />
piaconcsaknyomottáronlehetettértékesíteni.Viszont<br />
etermékeknagyimportanyag-ésalkatrészigényemiatt<br />
kivitelükre árveszteség mellett is szükség volt. (2.<br />
táblázat)<br />
2.táblázat: Külkereskedelmicserearányváltozása%-ban<br />
világpiaci magyarországi<br />
1970= nyers- kész- kiviteli behozatali csere-<br />
100% anyag termék arány<br />
árváltozás árváltozás<br />
1971 106 103 101,4 102,2 99,2<br />
1973 174 123 119,3 121,6 98,2<br />
1975 321 165 132,5 170,2 77,8<br />
Miközben az export árualapunk mûszaki színvonalának<br />
emelése érdekében gyártási szabadalmak, alapanyagok<br />
és gyártóberendezések behozatalára (akkori<br />
kifejezéssel: innovációra) kellett volna költeni, hogy<br />
termékeink nemzetközi versenyképességét javítsa, helyette<br />
aszenet helyettesítõ energiahordozókra költötték,<br />
miközben kitermelõ iparágaink költségnövekedésénsajnálkoztak.<br />
Illúzió volt,hogyaszéntermelésrefordítottberuházásiéstermelésiköltségekalternatívfelhasználásaesetén<br />
olyan ipart lehet létesíteni, mely –asaját importigénye<br />
mellett –akkora devizajövedelmezõséget tud<br />
létrehozni,melymégaszenethelyettesítõtüzelõanyagbehozataltisfedezi.Mamégisezzelpróbálkoznak,közismerteredménnyel.<br />
Csalódást okozott az energiaszerkezet átalakítási<br />
programjánakvégrehajtásasorán,hogyaz1969-1971-ig<br />
tartótüzelõanyag-hiányokmiattaszénbányászatnakaz<br />
évi26,5-27 Mttervén felül további2Mt-tkellett kitermelni.<br />
Ráadásul agazdaságtalan termelés megszüntetésehelyettazokkalazalacsonyfûtõértékûszenekkel<br />
kellett az erõmûvi igényeknek megfelelni, melyeket<br />
márévekótacsakveszteséggellehetettértékesíteni.<br />
Azenergetikaicélúszéntermelés–melynekátlagáratonnánként270Ft-talvoltalacsonyabb,mintatöbbi<br />
fogyasztóknakértékesíthetõszeneké–aránya1974-ben<br />
már 65,6%-ot ért el, az ebbõl eredõ árkiesés mintegy<br />
1,1MrdFtvolt[8,9].<br />
Így érvényesült az energiapolitika „szent teheneként”<br />
tisztelt elve, miszerint az energiaárakat alacsony<br />
szintenkelltartani.<br />
AIV.ötéves terv energiaellátási helyzetérõl szóló<br />
3393/1971. Korm. sz. határozat újból megerõsítette,<br />
hogy „a népgazdaság energiaellátása elsõsorban szénhidrogénbázison<br />
fejlõdik”.Ennek alapján –miközben<br />
aszénhidrogénekkel már világszerte takarékoskodni<br />
kezdtek –nálunkmég azolajtüzeléstpropagálták,magánháztartásokban<br />
is. Volt év, amikor 400 ezer darab<br />
olajkályhátgyártott az ipar és 1,5 Mtháztartásitüzelõolaj<br />
fogyott el. Olajra állt át aKelenföldi és aKispesti<br />
20 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Hõerõmû,aKabaiCukorgyármáreleveígyépültmeg.<br />
Ipari fogyasztónak 200 t/év tüzelõolaj-felhasználáshoz<br />
márnemkellettengedélytkérni.<br />
1972-ben kezdte szükségét érezni a kormányzat,<br />
hogy megállítsa aszénbányászat legyengülését. Akormány<br />
gazdasági bizottságának 10134/1972. GB határozataértelmébenmegkellettvizsgálniazerõmûvekszénfogyasztásának<br />
ütemét. Abányakapacitások megfelelõ<br />
kihasználása céljából elõírták az MVMT-nek 1975-re<br />
163PJ,1980-ra155PJhõmennyiségûszéneltüzelésére<br />
afelkészülést[10,11].<br />
Az 1976-1980. évrevonatkozóV.ötévestervrõl szóló<br />
197<strong>5.</strong> évi IV.törvény 19. §-a már úgy rendelkezik,<br />
hogy „az energiatermelés és -felhasználás szerkezetének<br />
korszerûsítését az eddiginél lassúbb ütemben tovább<br />
kell folytatni.” …„Az 1980 után üzembe lépõ<br />
széntüzelésû erõmûvek ellátására meg kell kezdeni új<br />
termelõkapacitásoklétesítését.”<br />
Ennek jegyében már 1973-ban elkészült aBükkábrány<br />
környéki, külfejtéssel mûvelhetõ pliocén lignitbánya<br />
beruházási javaslata, majd utána a„Mélymûvelésû<br />
eocénbányákésazoktermelésétfelhasználóDunántúli<br />
Hõerõmû” fejlesztési terve. Késõbb Bükkábrány, mely<br />
külfejtésként –kedvezõtermelékenységiés költségmutatóival<br />
–az egész szénbányászat helyzetét javította,<br />
megítélését kedvezõbbé tehette volna, háttérbe került<br />
azún.„eocénprogrammal”szemben,anemtúlságosan<br />
meggyõzõ, lakossági szénfogyasztás-növekedésére való<br />
hivatkozással.Végülavillamosenergia-fogyasztásnövekedésiüteménekcsökkenésemiatt,<br />
1980-banazerõmû<br />
megépítését elvetették. Sajnos, ugyanakkor anagyegyházi-mányiterületenazújbányáknálfellépett,nemvárt<br />
vízföldtani és bányaföldtani viszonyok a bányászat<br />
eocén(hajnal)koránakfelvirradását illúzióvá tették.<br />
Alakosságiszénigényekcsökkenésébenaszénbánya<br />
vállalatokat is számos mulasztás terheli. Nem vették<br />
kézbeakorszerûszénalapúfûtõberendezésekgyártását,<br />
nem szerveztek házhozszállítást, kismennyiségû szénárusítást.<br />
Nem nyerték meg afalusi háztartásokat és<br />
gazdaságokatsem.Ezekegyenesenpalackos,vagyvezetékes<br />
gázra tértek át, aszárítók, keltetõk, melegházak<br />
fûtésévelegyütt.<br />
Az elsõ nyersanyagár-robbanásig, 1973-ig Magyarország<br />
az egyfõreesõenergiafelhasználásnövekedésében<br />
aközépmezõnyben helyezkedett el. Az 1970-1980<br />
közötti idõszakban, amikor análunk nagyobb nemzeti<br />
jövedelemmelrendelkezõországokmárintézkedéseket<br />
tettekazegyfõrejutóolajfogyasztásésazenergiaigény<br />
növekedésének csökkentésére, Magyarország energiafogyasztása<br />
évi 4,6%-kal nõtt, amit további behozatal<br />
útjánkellettfedezni.(3.táblázat)<br />
3.táblázat:<br />
1970és1980közöttienergiafogyasztás<br />
1970 1975 1980 80/70<br />
PJ %<br />
összesfogyasztás 870 1109 1369 157,4<br />
ebbõl:<br />
–hazaitermelés 605 594 578 95,5<br />
–behozatal 265 515 791 377,4<br />
Avillamosáram-termelésbenaszéntüzelõanyagnak<br />
amúlt század közepétõl az ezredfordulóig elsõrendû<br />
szerepevolt.Súlyátcsak az atomerõmû üzembeállítása<br />
csökkentette.(4.táblázat)<br />
4.táblázat:<br />
Energiahordozókrészvételeavillamos<br />
erõmûvekellátásában,TJ<br />
év szén olaj gáz hasadó összes szén/<br />
össz.%<br />
1955 71208 1649 - - 72857 97,7<br />
1975 152042 63858 52526 - 268426 56,6<br />
1985 136645 59769 84976 72736354126 39,6<br />
1995 113969 60975 68342 152304395584 28,8<br />
1999 122393 50975 84924 152216410508 29,8<br />
Aszénerõmûveket mindig maximálisan terhelték,<br />
de korszerûsítésükre kevés gondot fordítottak. Nem<br />
történtmegakisgépegységek(Ajka,Inota,Berente,Tiszapalkonya)<br />
cseréje. Kivétel Bánhida 100 MW-os rekonstrukciója1967-ben.<br />
Kevés lehetõség volt avillamosáram-termelést olcsóbbá<br />
tevõ, az erõmû tüzelési hatásfokát növelõ,kapcsolt<br />
hõszolgáltatás fejlesztésére, vagy fûtõerõmûben<br />
villamosáram-termelésre. Az MVMT-nek az alacsony<br />
szénárak révén elért nyereségének jó részét központi<br />
célraelvonták.Ígyacsaknem170MrdFteszközállományáhozviszonyítvacsupán2,5%fejlesztésialapottudott<br />
éventesajáthatáskörébenkorszerûsítõ,pótlóberuházásokrafordítani.Anagyobbberuházásokrólközpontilag<br />
döntöttek.<br />
Emiattmég1986-banisazMVMTavillamosáramimportnövelésétszorgalmaztaazakkorkészültOMFB<br />
tanulmány tanúsága szerint. [12] Egy kissé egyszerûsítettmûszakiszemléletszerintelegendõMunkácsrólegy<br />
„spárgát” kihúzni és egy nagyteljesítményû erõmû és<br />
hozzátartozóbányaberuházásamegtakarítható.Eszép<br />
illúzió figyelmenkívülhagyta,hogyakülföldiáramárában<br />
foglalt értékcsökkenési leírás és nyereségtartalom<br />
révén egy külföldi bánya és erõmû építését pénzeljük.<br />
Az isközömbösvolta„tárcaszemlélet”szempontjából,<br />
hogyazimportellentételezésecéljábólagépjármû,híradástechnikai<br />
termékek vagy éppen abaromfiágazat<br />
körébenkellberuházni.<br />
Anövekvõ GWh fogyasztási igényre (1976: 20013,<br />
1980:30395,1984:36208)valótekintetteltalánelõnyös<br />
lettvolna–központidöntésselésforrásból–szénerõmû<br />
építése,melyaszénhidrogén-árakkal versenyképestermelési<br />
költségû bányák: Márkushegy,Balinka, Lencsehegy,Lyukószenéttüzelhetné,ebányákidõelõttimegszûntetésehelyett!<br />
Végül isakorszerûszéntüzelésû lehetõséghiányánakahazaiszénbányászatgazdaságosan<br />
termelniképesrészeisáldozatulesett.<br />
Egyébként aszénhidrogén-termelés fejlesztési forrásaiis<br />
azonos szinten maradtak még az V.és aVI. ötéves<br />
tervben is. Ennek következtében, adrágulások<br />
miatt avégezhetõmûszakitartalmuk csökkent.Itt sem<br />
volt elegendõ lehetõség aminõségjavító pótlásokra, az<br />
állóeszközökjelentõsállományaerkölcsilegésfizikailag<br />
elhasználódott.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 21
Aszénáraksohanemtartalmaztákafejlesztésekhez<br />
szükséges nyereség fedezetét, gyakran még aköltségekétsemteljesen.Emiattvoltakévek(1949és1966,majd<br />
1973 és 1990 között), amikor aszénbányák részére az<br />
államiköltségvetésterhérepénzügyitámogatástfolyósítottak.<br />
Ezt gyakran felhánytorgatták egyes „gazdaságpolitikusok”.Pedig,haaszénáratapiaciárszinthezigazították<br />
volna, több szénfelhasználó részére: villamosáram-termelés,<br />
kohászat, építõanyag-ipar, vasút, lakossági<br />
tüzelõanyag stb. kellett volna dotációt folyósítani<br />
vagy árat emelni. Ez utóbb szükségessé tette volna a<br />
megfelelõbérszínvonal-emelést,amiviszonta–„szocialista<br />
tervgazdálkodás” alapelemét –anemzeti jövedelem<br />
szintjén valóújraelosztásttette volna lehetetlenné.<br />
Így egyszerûbb volt akérdés ódiumát a„veszteségtermelõ”,<br />
„gazdaságtalan”, „korszerûtlen” szénbányászatraösszpontosítani.<br />
AzV.ötévestervtörvény(197<strong>5.</strong>éviIV.tv.)3.§-ában<br />
foglaltak szerint: „a népgazdaság fejlesztése során jobban<br />
kell alkalmazkodni aváltozó külgazdasági feltételekhez”<br />
…és a41. §szerint: „Tovább kell bõvíteni a<br />
nemzetközikapcsolatokatmindazokkalazországokkal,<br />
amelyekkel akölcsönös érdekeltség fennáll, sfokozni<br />
kellanemzetközimunkamegosztásbanvalórészvételt.”<br />
Eztulajdonképpenaztjelentette,hogyatõkésexportra<br />
nagyobb súlyt kell helyezni. Arubelelszámolású piacra<br />
exportálni,onnanimportálnicsak az államközihosszúlejáratú<br />
árucsere-egyezményekben meghatározott keretek<br />
(kontingensek) határáig lehetett. Egyes fontos<br />
termékeknekakeretenfelültörténõszállításamárszovjet<br />
viszonylatban is dollár-alapon került elszámolásra.<br />
(Ilyen volt anevezetes kõolaj-gabona-hús elszámolási<br />
konstrukció.)<br />
Az energiaipar pénzügyi, és ebbõl adódó fejlesztési<br />
nehézségeinek enyhítésére 1980-ban avilággazdasági<br />
árarányokhoz, árváltozásokhoz jobban igazodó hazai<br />
árrendszer alkalmazását kísérelték meg. Lényege: akivitelreisképes(ún.„kompetitív”,azazpiaciversenyzõ)<br />
szakágazatokbanakülpiaconelérhetõár, egyébtermékeknélabehozataliárlettahasonlótermékbelföldiárképzésének<br />
alapja. Ennek alapján aszénbányászatban<br />
isáremelésekrekerülhetettsor.<br />
Illúziónak bizonyult, hogy az effajta árképzés megoldja<br />
ahazai ipar gondjait. Anemzetközi piacok áruösszetételeésazottmegjelenõ–végsõfokonalegkedvezõbb<br />
feltételek mellett termelõk által kialakított –<br />
árak szükségképpen nem vághatnak egybe amagyar<br />
nemzetgazdaság vertikumaiban, más erõforrások által<br />
létrehozott(és a„teljes foglalkoztatás”terhétis viselõ)<br />
áruk termelési költségei által meghatározott árakkal.<br />
Ezért az új árrendszer sem voltképes agazdaság energiafogyasztásának<br />
mértékét, forrásarányait akívánt és<br />
vártmértékbenorientálni.<br />
Ennek az illúziónak alapján minõsítették gazdaságtalannak,<br />
haszontalannak túlságosan korán és túlságosan<br />
nagyaránybanahazaiszénbányászatot.<br />
Mindenesetre az 1981-1985 évekre készült VI. ötévesterv„Irányelvei”márazenergiagazdálkodásfõcéljakéntjelöltékmeg<br />
az energiapazarlás megszüntetését,<br />
aszénhidrogén-arány mérséklését [13]. Persze eredmény<br />
nélkül, mert ez utóbbi csak aciklus végén, az<br />
atomerõmû üzembe lépésével történt meg, akkor is<br />
csakazarányátésnemamennyiségéttekintve!<br />
Abányabezárások elõrehaladtak, miáltal sok –az<br />
ásványvagyonban rejlõ –energiaforrást elpazaroltak.<br />
Nemtörténtintézkedésaszéntüzelésûerõmûvekkáros<br />
anyagkibocsátásának csökkentésére, noha aszigorodó<br />
környezetvédelmi elõírásokra már az 1973. áprilisi miniszteri<br />
értekezlet [11] felhívta afigyelmet. Így aszénhidrogén-tüzelésafejlesztéseknéltovábbraiselõnytélvezett.Pedigakörnyezetszennyezéscsökkentéseaszéntüzelésû<br />
erõmûvek többségénél megoldható lett volna<br />
fluidtüzeléseskazánokkal,amelyekmészkõlisztadagolássalakeletkezõSO<br />
2 -tgipszalakjábanlekötik,saNO x<br />
mennyiségekisazengedélyezettnormaalattmaradnak<br />
[14].Egyszerûbb,olcsóbbmódonakéndioxid-csökkentést<br />
aMátrai Erõmûben afüstgáz kéntelenítésével oldották<br />
meg [15] és folyamatban van egy ún. „nedves<br />
technológia”általazOroszlányiErõmûbenis.<br />
Kevésséérthetõezekután,hogymiértakadályozták<br />
meg –akorábbi megállapodás ellenére, kötbérfizetés<br />
áránis–,hogyabükkábrányilignitterületmegvásárlója<br />
ott 2x500 MW-os erõmûvet építsen, ami évi 1-1,5 Mt<br />
szénhidrogén-felhasználásthelyettesítene?<br />
Azévtizedeksorána90-esévekelejéreegyfizikailag<br />
nehezen kielégíthetõ és pénzügyileg nehezen ellátható<br />
energiatermelésiésfogyasztásiszerkezetjöttlétreazországban.<br />
Aköltségek növekedése, fejlesztési források<br />
elégtelenségekeltettékaztaz illúziót,hogymegoldásuk<br />
avillamosáram-termelõ-elosztó rendszer magánkézbe<br />
adása lehet. Ettõl várták a„monopólium” (egyébként<br />
magyar nagyvállalat) „uralmának” megtörését, árcsökkenésteredményezõversenylétrehozását.<br />
Az 1990. évi politikai változás miatt az energiafogyasztás<br />
átmenetileg visszaesett.Talán ezértgondolták,<br />
hogyakülföldrõlbehívottbefektetõketmégösztönözni<br />
iskell.Evégettavelükkötötthosszabbtávúáramvásárlásiszerzõdésekáramátvételiáraiban8%-oseszközarányosnyereségetbiztosítottak,mégpedigévenkéntiérvényesítéssel.Az<br />
ösztönzés olyanjól sikerült,hogyanem<br />
költség-, hanem eredményközpontú árképzés révén a<br />
külföldi monopóliumok tulajdonába került erõmûvek<br />
1996 és 2004 közötti adózott nyeresége 160 Mrd Ft, az<br />
áramszolgáltatóké 194 Mrd Ft, vételáruk kétszerese!<br />
Ennek ellenére eddig kevés kezdeményezést mutattak<br />
azáramtermelõésátviteliegységekbõvítéseérdekében.<br />
Hálózati fejlesztéseket 1994 és 2004 között szinte<br />
csak az állami tulajdonban maradt MVMT végzett. 16<br />
dbáramátalakítóalállomástújítottakfel.Több 400kVosországosés2db400kV-oshatárkeresztezõvezetéket<br />
építettek,utóbbiakat horvát, illetveszlovén összeköttetésekkel.<br />
Aterhelésszabályozás érdekében szekundér<br />
tartalékerõmûvetés2gázturbinás,gyorstartalékulszolgáló<br />
erõmûvet építtettek [16]. Amagán –elsõsorban<br />
külföldi–tulajdonosokCsepelen,Dunaújvárosban,Kelenföldön<br />
és Debrecenben építtettek villamos áram, illetve<br />
hõszolgáltató, közepes méretû, gáztüzelésû erõmûveket.<br />
22 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Ezenkívül számos kiserõmû létesült, fõleg kommunálishõ-ésmelegvízszolgáltatáscéljából,kapcsoltvillamosáram-termeléssel,<br />
mintegy 600 MW összes teljesítménnyel,természetesengázüzemmel.Aföldgázfelhasználás<br />
már arendszerváltozást és amagánosítást megelõzõ<br />
években is növekedett, mind az erõmûvekben,<br />
mind amagánháztartásokban. Jelenleg akb. 4millió<br />
magánháztartásközül2,6millióagázfogyasztó.<br />
AföldgázfogyasztásalakulásaMagyarországon<br />
Az olajtüzelés szerepe a villamos erõmûvekben<br />
csökkenõ,azMVMTfelhasználásamérséklõdött.Akõolajlepárlás,finomítástechnológiaifejlõdéseaközlekedési<br />
motorok ellátását, afehéráru-kihozatalt helyezte<br />
elõtérbe. Amaradék fûtõolajból szintézisgázt állítanak<br />
elõ,ammóniaésmetanolcéljára.Azolefingyártáspedig<br />
azalacsonyoktánszámúbenzinbõlgyártvegyiparialapanyagot.<br />
Egyébként a villamosáram-termelés sem nõtt a<br />
szükséges mértékben. Emiatt importra is szükségünk<br />
van,az„import-szaldó”negatív.Azárampiaconnemindult<br />
meg igaziverseny. 2003-ban afogyasztók 20-25%-<br />
aélt aszabad szolgáltatóválasztás lehetõségével. Talán<br />
szerencsésisamagyargazdaságszempontjából,hogyaz<br />
esetlegesimporttöbbletigényeknemelégíthetõkkikorlátlanul,<br />
mert sem ahatárkeresztezõ kapacitások, sem<br />
azodavezetõkülföldivonalaknemelegendõkehhez.<br />
A magyar villamosenergia-rendszernek szüksége<br />
lenneösszesenmintegy2000MWvillamosteljesítmény<br />
megépítésére.ADunadél-magyarországiszakaszánlétesülhetne<br />
egy földgáztüzelésû nagyobb erõmû. Helye<br />
egyelõretávolesikamegfelelõellátásáraalkalmascsõvezetékektõl.<br />
Megoldás lenne a „Nabucco”, mely<br />
orosz-török-bolgár-román-magyar-osztrák olajtársaságok<br />
együttmûködésével, 3300 km hosszban épülne<br />
meg. Meg lehetne vizsgálni aMecsek szénterületén<br />
elõforduló metángáz kitermelési és felhasználási lehetõségétis.<br />
Abükkábrányi lignitvagyon jelenleg mûvelt területérõl<br />
aterv szerint 2015-ig szállítana aMátrai Erõmûnek,majdehhezafélkörbenhaladómûveléshezcsatlakozva<br />
egy, ajelenleginél többször nagyobb területen<br />
mintegy3-4Gtlignitvagyonállnaamegépíthetõerõmû<br />
rendelkezésére.<br />
ASzombathelymellettiToronyjelentõslignitvagyonánakfeltárásáraéserõmûvihasznosításáramárévtizedekkel<br />
ezelõtt tervek készültek. Amai tüzeléstechnikákkal<br />
az akkori osztrák-magyar környezetvédelmi aggályokelháríthatók.<br />
Akorszerû Márkushegy Bányaüzem élettartama a<br />
csatlakozó bokodi szénvagyon kitermelésével akár<br />
2020-ig is meghosszabbítható, szene a korszerûsített<br />
OroszlányiErõmûbengazdaságosantüzelhetõ.<br />
A„gázésolajországa”illúziója következtébenelvesztegetett<br />
barnaszénvagyon és bányák pótlását jelenthetné<br />
egy Komárom közelében felépíthetõ feketeszén tüzelésû<br />
erõmû. A feketeszén beszállítható Dél-<br />
Afrikából, Richards Bay kikötõbõl, esetleg Columbia,<br />
La Cienaga vagy Cartagéna kikötõibõl Fekete tengeri<br />
román, vagy adriaiszlovén vagy horvát kikötõk egyikébe.Ezen<br />
szenekára,hajóbarakva,45-55USD/t,atengeri<br />
szállítás 12-15 USD/t. Az európai szállítás akár az<br />
Aldunán hajón vagy az Adriáról vasúton történhet. A<br />
beszállítás, átrakások, nagyméretû hajórakomány eseténaz<br />
elszállításig történõ tárolás költsége abeszerzési<br />
árat1,8-2,2szeresérenövelheti.<br />
A Paksi Atomerõmû nélkülözhetetlen az ország<br />
energiaellátásában, normális üzemmenet esetén az<br />
áramtermelés 40%-át biztosítja. Élettartamának megév<br />
1992 2000 2003 2004<br />
Mrdm 3 11,4 12,3 13,0 15,0<br />
Aprivát tulajdonosok szempontjából elõnyös akiserõmûüzemeltetése,mertakapcsoltvillamosáram-termelésrévénjóhatásfokkal,olcsóntermeltárammegvásárlása<br />
az országos hálózat részére kötelezõ, mégpedig<br />
afogyasztóiárnálmagasabb,hatóságiáron.<br />
Íme az új illúzió: a„gazdaságtalan szénbánya-erõmû”-ketkorszerûgázturbinaváltjafel.Avalóságpedig:<br />
akiserõmûvek többletgáz igénye rontja akülkereskedelmi<br />
mérleget, afizetõeszköz értékét, az áram tõlük<br />
valómegvásárlásaazMVMT-nek(ésazállamiköltségvetésnek)veszteségetokoz;<br />
akülföldicég nyereségeaz<br />
EU szabályok szerint afizetési mérleg hiányát növeli<br />
(mert kiviheti –és ki is viszi –az országból); atervszerûtlenülvonalraadottteljesítményavillamosrendszerben<br />
aszinkronitást, ezáltal szabályozásigondot idéz elõ<br />
(nagyerõmûvek teljesítménycsökkentését, áramimporttöbbletet).<br />
Amagán áramszolgáltatók agáz beszerzési árának<br />
emelésére sem érzékenyek. Könnyebben hárítják át a<br />
fogyasztóra,mintegyjobbankézbentarthatóállamivállalat.<br />
Márpedig egy több éven át tartó gázárnövekedés<br />
biztosra vehetõ, mert akereslet növekedése –Kína és<br />
India gyors fejlõdésének tulajdoníthatóan – világviszonylatbanisnagy.<br />
Aföldgáz beszerzése–az évi2-3 Mrdm 3 hazaitermelés<br />
mellett–afogyasztás80%-ánakmértékéigszovjet<br />
utódállamokból történik. AMOL az orosz eredetû<br />
földgázt1994-ben12,2004-ben42Ft/m 3 áronvásárolta.<br />
Ahazaibefektetõkvalahogyanagázszolgáltatásmagánosításából<br />
is kimaradtak. Aregionális gázszolgáltatókközülaGaz<br />
deFrancekettõnek,azE.ONRuhrgas<br />
hároménak szerezte meg atulajdonát. Utóbbi tulajdonosa<br />
lett aFöldgázellátó és aFöldgáztároló Vállalatnak,sõtaz<br />
importálóPanrusgázeddigimagyartulajdonú50%-ának.Ígyaszolgáltatásteljesenakezébekerült.<br />
Azöthazaigáztárolóbanmintegy3,4Mrdm 3 gázvan.<br />
Illúzió arra gondolni, hogy újabb tárolóval nõ az ellátásbiztonsága,hiszenezeketiscsakoroszforrásbóllehet<br />
feltölteni. Anyugati, Baumgarten-Gyõr vezetéken<br />
át is orosz gáz érkezhet, legfeljebb aközvetítés miatt<br />
drágábban. Egyéb lehetõségként Algériából cseppfolyós<br />
gáz beszerzését lehet számításbavenni. Ennek hajónvalószállításifeltételeikialakulatlanok.Adriaikikötõben<br />
való fogadásához, tárolásához, áttöltéséhez, továbbításáhozjelentõsbefektetésszükséges.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 23
növelése mindenképpen indokolt lenne. Bõvítése ellen<br />
szól, hogy az atomhulladék –mely ajelenlegi méretébenis15136elhasználandófûtõelemetjelent–végleges<br />
elhelyezése hazánkban (is) megoldatlan. Pakson átmenetileg<br />
mintegyötezerdbhelyezhetõel. Kisésközepes<br />
radioaktív hulladéktároló aBátaapáti gránit képzõdményben<br />
rendelkezésre áll. Az atomerõmû nyereségébõl<br />
évente20 MrdFtkörüliösszegekkel feltöltöttnukleárisalapterhéreévtizedekótatöbbszakértõvállalkozástartjafennmagát,ellentétesérveketszolgáltatvaegy<br />
nagyaktivitásúhulladékokelhelyezésérealkalmastároló<br />
kijelölésére. Kedvezõ megoldásnak látszik aNy-mecseki<br />
antiklinális központjában elhelyezkedõ, „bodai<br />
aleurolit” elnevezésû permi üledék. Ez bányászatilag<br />
megkutatottésazuránbányaüregeibõlmegközelíthetõ<br />
formáció,1000mmélységben[17].<br />
AmegújulóenergiaforrásokkihasználásátazEUés<br />
hazaiszervezetekszorgalmazzák. Kérdés,nemillúzió-ea<br />
hazai villamosáram-termelés 30%-ának ezekbõl való fedezését<br />
2030-ra elõirányozni? Aszélerõmûvek beruházásigényesekésahazaiszéljárásokmellett–egyesvélemények<br />
szerint – akár teljesítményük 70-80%-ának<br />
megfelelõ tartalékra van szükségük, hogy az ellátásban<br />
neokozzanakteljesítményhiányt. Aszélerõmûépítésre<br />
ajánlkozók ekiegészítõ befektetést nem veszik számításba.<br />
Azerdeirönkfátillúzió biomasszánakésgazdaságosnak<br />
minõsíteni. Máris négy erõmû gõzkazánjában tüzelik.<br />
Hasznos lenne amezõgazdasági és ipari melléktermékek<br />
és hulladékok: rõzse, hulladékfa, szalma,kukoricacsutka<br />
és szár, szõlõvenyige, fûrészpor, gyaluforgács<br />
tüzelése,akár ipariméretekben is. Eddig nem készültek<br />
megalapozott számítások arra nézve, hogy egy,<br />
pl.apécsifatüzeléses erõmû185 t/hteljesítményûgõzkazánjának<br />
folyamatos ellátásához mekkora területrõl<br />
és költséggel kellene összegyûjteni és beszállítani az<br />
effajta tüzelõanyagot. Elõnyösnek látszikviszont aszóban<br />
lévõ melléktermékeknek kisebb körzetekben való<br />
összegyûjtéseés–márlétezõ–nagynyomásúsajtolóval<br />
háztartási „biobriketté” való feldolgozása. Erre korábbanüzemszerûkísérletekistörténtek[18].<br />
Újabban „energiafû” termesztését ajánlják tüzelésre.<br />
Egy 100 MW teljesítményû erõmû ellátásához<br />
argentin-brazilméretû,monokulturális„latifundiumokban”<br />
néhány traktoros alkalmazásával kétségtelenül<br />
nagytermelékenységlenneelérhetõ,dekitartanáelezutánazérintettkörnyékmezõgazdálkodólakosságát?<br />
Végsõmegállapítástalánazlehetne,hogyazország<br />
szuverenitása megtartásának egyik biztosítéka, hogy az<br />
állammeghatározóbefolyássalrendelkezzékazásványvagyonokkitermelése,azenergiahordozók–különösen<br />
ahasadóanyag–átalakításaésafogyasztókhozjuttatásaterületén.Szükségesehhezahazaierõforrásokésszerû<br />
igénybevétele és akiegészítõ import „komparatív<br />
elõnyöket” biztosító és agazdaság teherbírását figyelembevevõaránya.<br />
Remélhetõleg, egy normális és hosszú távon is gazdaságosenergiaszerkezetésfelhasználás<br />
létrejöttére számítaninem<br />
illúzió!<br />
IRODALOM<br />
[1]Philosophiaiszótár,Franklin,Budapest(1918)<br />
[2] Az 1968. évi energiapolitikai koncepció végrehajtásának<br />
tapasztalatai,aszénbányászathelyzeténekfõjellemzõi<br />
(MSZT197<strong>5.</strong>éviügyirata)<br />
[3] Lévai: Energetikai kilátások Magyarországon az ezredfordulótáján(Ipargazdaság1978.12.sz.)<br />
[4] Lõrincz: A kõolajat nem kell szénnel helyettesíteni<br />
(Világgazdaság1986.0<strong>5.</strong>13-isz.)<br />
[5] Rummel: Die Lebesdauer der Weltrohölvorräte (Glück<br />
auf!1966.10.sz.)<br />
[6]Amüncheninemzetközienergiakonferenciaösszefoglalója<br />
(NIMtájékoztatóanyag,1967.február)<br />
[7] Piens: DasErdölim Jahre1966(Glückauf!1967.11.sz.)<br />
[8] Gráf: Azújgazdaságimechanizmusszénbányászatbanvaló<br />
megindításának problémái (EMSZ jelentés, 1967.<br />
ügyirat)<br />
[9] Gráf: Elõadás az „Energiagazdálkodásunk helyzete és<br />
problémái”tárgyúkonferencián(Esztergom,1972)<br />
[10] Miniszteri értekezlet határozatai atervszerû szénforgalmazást<br />
és aszénbányászat pénzügyi stabilitását biztosító<br />
intézkedések GB elõterjesztés tervezetérõl<br />
(41/1972.MÉ.NIM)<br />
[11] Az 1973. 04. 27-i rendkívüli miniszteri értekezlet anyaga<br />
(2007/1973.Bmh.sz.NIMügyirat)<br />
[12] Az energiaellátás biztonságának stratégiaitervezésimódszere,<br />
aszükséges tartalékkapacitások, készletek képzésénekkoncepciója(OMFB1-8502<br />
Et.1986.02.hó)<br />
[13] NIM IGÜSZI: Az ipar VI. ötéves tervi irányelveinek átdolgozása<br />
(Tanulmány és javaslat az IpM részére,<br />
1979)<br />
[14] Fazekas: Erõmûvivillamosenergia-termelési technológiák<br />
fõbbfejlesztésiirányai(Elektrotechnika,1996.<strong>5.</strong>sz.)<br />
[15] Ludányi: FüstgázkéntelenítõépítéseaMátraiErõmûben<br />
(BányászatiLapok2001.6.sz.)<br />
[16] ERBE Mérnökiroda beszámolója az 1994-2004 között<br />
végzetttevékenységérõl(Budapest,2004)<br />
[17] A Bodai Aleurolit Formáció kiválasztásának oka<br />
(BányászatiLapok2002.2.sz.)<br />
[18] Gráf –Takácsi –Nagy: AT-Quint Kft. biobrikettgyártó<br />
berendezésének gazdasági feltételei (Tanulmány,<br />
Mininvest,1990)<br />
DR. GRÁF KÁLMÁN politológiai és jogi doktor, okleveles gazdaságtervezõ, vállalkozásszervezési mûszaki szakértõ.<br />
1950-1961-ig a Pusztavámi Szénbányák tervezési és üzemgazdasági vezetõje. Ezt követõen a Nehézipari<br />
Minisztériumbanfõelõadó,majdaszénbányászatiparágiirányítószerveinél(egyesülések,központ,országoströszt)volt<br />
osztályvezetõ, 1985-ben történt nyugdíjazásáig. Szerepe volt aszénbányászatra vonatkozó speciális állami gazdasági<br />
szabályozáskialakításában,továbbáavállalatitervezésésirányításmódszereinektökéletesítésében.1985és2005között<br />
több bányászatiésenergetikaivállalatnálszakértõkéntmûködött.<br />
24 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
kielégíti ajövendõ generációk lehetõségeinek és saját<br />
szükségleteikielégítésénekveszélyeztetésenélkül”.Hasonlóan<br />
kompromisszum a Riói csúcsértekezleten<br />
elfogadott Agenda21 címûdokumentum,amelyszerint<br />
„a fejlõdésre való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a<br />
maiésjövõgenerációkfejlõdésseléskörnyezettel kapcsolatos<br />
igényei egyaránt kielégüljenek” és „…a környezetvédelemafejlõdésifolyamatszervesrészétképezi,<br />
attól elkülönítve nem vehetõ figyelembe”. Nem lehet,<br />
hogy eme szempontok ahazai energiapolitikában<br />
tartósantorzuljanak.<br />
Generációs méltánytalanság lenne hazánkat, már<br />
csupán adottságainál fogva is, ajövõt veszélyeztetõ, az<br />
erõforrások korlátját és az ökológiairendszerek teherbíró<br />
képességét próbára tevõ országok közé sorolni.<br />
Nálunkinkábbazakérdés,hogybefektetünk-eajelenlegijövedelembõlajövõbe,valamintmilyenmódonhasonlítunk<br />
össze és mérlegelünk? Tekervényes logikára<br />
utalajövõgenerációkéletminõségéreösszpontosítania<br />
jelenlegi helyzet mérlegelése nélkül, mert nem csupán<br />
aztaszerepetkelltekintetbevenni,amelyetazadottságokfelhasználásaésannakkörnyezetikövetkezményei<br />
ajövõ generációk jólétének bizonytalanságában okoznak,<br />
hanem ajelenlegi felhasználásnak amai szegénység<br />
csökkentésében betöltött szerepét is. Abányászat<br />
akkortudebbensegíteni,haalokálisbányászatgazdasági<br />
hasznának meghatározó része arégió közösségénekhasznamaradhat.Ezlenneaméltányos,denemez<br />
történik.<br />
Például, avilágviszonylatban is jelentõs Recski ércvagyon<br />
esetében az eddigi ráfordításokról való lemondásköltségénél<br />
nagyobbkárabányatermékekelvárhatóexportbevételének,jelenlegiárakonévi300-400millió<br />
dollárra tehetõ, elmaradó haszna, amelybõl ahelyi<br />
lakosságisrészesedhetne.Nyilvánvaló,hogyekkormás<br />
lenneabányászatpolitikaitámogatottsága,mintakkor,<br />
hacsakabányászattal járókellemetlenségekbenrészesül.<br />
Anemzetgazdasági haszon ennél messze jelentõsebblehetne,hanemazércetvagyafémeketadnánkel,<br />
hanem abelõlük gyártott generátorokat, transzformátorokat,motorokatésegyebeket.<br />
Abányászatotazonbannem csupánaközvetlenjövedelme<br />
és munkahelyteremtõ képessége miatt kell<br />
fenntartanunk, hanem azért is, mert nagy atermékeinek<br />
arájuk települõ feldolgozóipari vertikum szintjein<br />
megsokszorozódójövedelmezõsége éstartósmozgásteret<br />
nyújt anemzetgazdaság fejlesztésének. Aszenzibilis<br />
árú fémek, energiahordozók és fejlesztési lehetõségek<br />
megítéléséhez azonban nélkülözhetetlen atapasztalt<br />
mérnöki tudás, amely nem pótolható divatos hipotézisekkel.Azásványinyersanyagokkitermeléseésfelhasználása<br />
évezredes ismereteket halmozott fel, mûvelõinekezértszakmaikötelességefelhívniafigyelmetajavakelõállításánakésszerûségéreésfelelõssége,hogyaz<br />
ország vezetésétreálisantájékoztassaatermészetierõforrásainkraalapozhatófejlõdéslehetõségeirõl.<br />
Látnikell,hogyazEurópaiUnióbanisakorábbiaknál<br />
nagyobb szükség lesz az importnál gazdaságosabb<br />
saját erõforrásaink igénybevételére. Hazánkban –és a<br />
hozzánkhasonlóannyersanyagimportõrközép-európai<br />
országokban –,ahol agazdaság szerkezeténekmegváltoztatása<br />
elkerülhetetlen és ehhez akonkrét termelési<br />
alapoktekintetébennemrendelkeznekforradalmianúj<br />
technológiákkal, a saját erõforrások hasznosításával<br />
kapcsolatosankialakultfelfogásrevideálásaaktuális.<br />
Avilág bányászati termelése folyamatosan növekszik,<br />
földrajzimegoszlásaazonbanhazánkésEuróparovásáraváltozik.Anyersanyagokbirtoklásaa90-esévekrövid,<br />
átmeneti idõszakától eltekintve ageopolitika középpontjában<br />
van, az import belsõ és külsõ feltételei<br />
megváltoztak. Apolitikai környezet és anemzetközi<br />
kooperáció átalakulásával növekvõ bányatermék- és<br />
szállításiárakelviselhetetlenterhetrónakamagyargazdaságra,döntõenterhelikakülkereskedelmiésafolyó<br />
fizetési mérleget, az államot adósságba hajszolják. A<br />
nemzetközi tendenciák mégsem érvényesülnek amagyar<br />
bányászat és energetika közgazdasági szabályozásában,apolitikaafeldolgozóiparitevékenységetáltalánosítóanakitermelõtevékenységeknélgazdaságosabbnak<br />
hirdetõ közgazdasági hipotézisére támaszkodik. A<br />
kitermelõésafeldolgozóiparhibásésmesterkéltszembeállítása<br />
miatt a kitermelõipar lepusztult, alulértékelõdöttszínesfémiparunk,szénbányászatunk,szénhidrogéntermelésünkjelentõsége,amitelõsegítaz,hogya<br />
közgazdászok kerülik anyersanyagvagyon reális megítélésétsegítõmegoldások,példáulavalósárak,atényleges<br />
különbözeti járadék meghatározását és alkalmazását.<br />
Apolitikakorábban, az 1980-as években elismerte,<br />
hogyhazaiásványinyersanyagkincsünkjelentõshányadának<br />
kitermelése gazdaságilag elõnyösebb, mint a<br />
nyersanyag behozatal, de nem vállalkozott avalós értékviszonyokmegteremtésére,ajelenlegiviszontazásványi<br />
nyersanyagok létét is megkérdõjelezi. Amagyar<br />
gazdaságimechanizmusésazerõforrásértékeléssúlyos<br />
hibája, hogy az ásványi nyersanyagok és az energia árát<br />
nem a tõketerheket, infrastrukturális ráfordításokat,<br />
szállítási költségeket tartalmazó marginális költségek<br />
alapján, hanem aszociális, árstabilitási és egyéb politikai<br />
okokra hivatkozva hatóságilag, azoknál lényegesen<br />
alacsonyabbanhatározzameg.Ahazaikitermelõágazatokat<br />
ráadásul bányajáradékkal sújtja, amit gazdasági<br />
hatékonyságuk mérésekor „elfelejt” figyelembe venni,<br />
mintahogy„megfeledkezik”arrólis,hogyakitermelés<br />
megszûnésével nemleszbányajáradéksem.<br />
Ahazainyersanyagtermelésésazimportösszevetésekorelkerüliafigyelmet,hogyanagytávolságú<br />
szállítási<br />
infrastruktúrának afelhasználás növelése az érdeke,miközbenafelhasználóknálaszállításiköltségmeg<br />
nem térülõráfordítás.Ez is hozzájárultahhoz,hogyaz<br />
olcsó import nyersanyagbázisra, alacsony szállítási díjakra<br />
alapozott feldolgozóipari termelésünk az infrastruktúra<br />
költségeinek fajlagos növekedésével, apiaci<br />
nyersanyagárakérvényesüléséveltönkrement.<br />
Aszállítási kapacitásokkal összhangban beérkezõ,<br />
dealecsökkentésegyenetlenlakosságiésiparifogyasztás<br />
miatt aszükségesnél nagyobb szénhidrogén import<br />
kötelezõfogadása,azidõszakosfeleslegnekavillamos-<br />
26 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
energia-termelésben, állami támogatással, gázturbinák<br />
ésgázmotorokmûködtetéséveltörténõfelhasználása,a<br />
korábbi évekhez hasonlóan kiszorítja agazdaságosabb<br />
hazai alaperõmûvek termelését, tovább rombolja a<br />
gazdaságszerkezetét.<br />
Agazdaságiszerkezet torzulásaelkerülhetõ. Agerjesztettimport–gyakranamegvásároltnyersanyagáránakfelétmeghaladó–hatalmasfuvarköltségénekmegtakarításával,<br />
a nyersanyag és földrajzi adottságokat<br />
hasznosítóbányászattalésalapanyagiparralkiszámíthatóan<br />
mûködõ,mértéktartó, ahazaipiachozésagazdaságirégiónkhozjólilleszkedõfeldolgozóiparfejleszthetõ.<br />
Ehhez az uralkodó szemlélettel szemben el kell fogadni,hogyafeldolgozóiparfejlesztésének,gazdaságos<br />
mûködésének megalapozója,ésnemgátlójaakitermelõ<br />
ésalapanyaggyártóágazatokoptimálisfejlesztése,valamintazt,hogyafejlesztésthosszútávonnagymennyiségûimportraalapoznihelytelenéskockázatos,mertajelenlegielõfordulásokkimerülésévelazexportõrökroszszabbgeológiaiésföldrajziadottságú,ebbõlkövetkezõen<br />
drágább lelõhelyek mûvelésére kényszerülnek és a<br />
piacdiverzifikálódásávalanyersanyagkeresletnõnifog.<br />
Anyersanyagtermelés és -felhasználás súlypontja<br />
Keletre és Amerikába tolódik, az Európai Unió országainak<br />
technológiai elõnye csökken, gazdasági szerkezete<br />
folyamatosan öregszik. Kína, India növekedése<br />
nagymértékben saját bányászatára alapozott, de jelentõs<br />
anyersanyagpiaci keresletük is. Anövekvõ nyersanyagigények<br />
kielégítéséhez szükséges lenne abányászatelõbbretekintõfejlesztése,amitajelenlegiközgazdasági<br />
szemlélet nem támogat, ezért anyersanyagellátásbanhiánymutatkozik.Agazdaságinövekedéshezelkerülhetetlenazújbányászatiberuházásokkedvezõbbé<br />
tétele,atársadalomvezetésimegoldásokolyanfelülvizsgálata,amelylehetõvétesziakormányzatésapriváttõke<br />
együttmûködési mechanizmusának kialakítását, a<br />
bányákköltséghatékonymûködtetését.<br />
Avilággazdaságánakszerkezetiátalakulásarámutat<br />
ahazaipiacraésnyersanyagokratámaszkodófejlesztési<br />
lehetõségek kihasználásának fontosságára. Tudjuk,<br />
hogy vannak ilyen lehetõségeink. Tapasztalat igazolja,<br />
hogyatársadalmunktudásalapjátképezõbányászatiés<br />
energetikai mûszaki megoldásokkal –az elõfordulásainkgyengébbminõségébõléskedvezõtlenebbtelepülési<br />
adottságaiból keletkezõ hátrányok ellenére – saját<br />
nyersanyagaink, energiahordozóink felhasználása kedvezõbb<br />
vagy kedvezõbbé tehetõ, mint az import. Több<br />
évtizedejópélda,hogyamátrailignitkülfejtésestermelésének<br />
és erõmûben való eltüzelésének kezdete óta<br />
szakembereink abánya és az erõmû üzemeltetésének<br />
tüzeléstechnikai, környezetvédelmi problémáira világszínvonalú<br />
megoldásokattaláltak, akülfejtésés az erõmû<br />
gazdaságosan mûködik. Az alacsony fûtõértékû tüzelõanyaggal<br />
olyan versenyképes energiatermelés valósulmeg,amelyrégótajavítjaazországfizetésimérlegét,<br />
miközben folyamatosan megélhetéstbiztosítakörnyék<br />
lakosságának, ahazai energetikai gépgyártásnak. Lehetséges<br />
tehát atermészeti erõforrásaink, akiaknázásuk<br />
és felhasználásuk mûszaki-tudományos színvonala<br />
alapján agazdaságfejlesztés összhangjának megteremtéseagazdaságiegyensúlymielõbbihelyreállításaérdekében.<br />
Az ország jelenleg közel 80%-os egyoldalú energia<br />
importfüggõsége nem az ásványvagyon hiánya, gyenge<br />
minõsége vagy akitermelés mûszaki és ésszerû természetvédelmi<br />
feltételeinek teljesíthetetlensége miatt keletkezett,<br />
hanem atendenciózus gazdasági szabályozás<br />
következménye. Atudásalapunkat képezõ, bevált bányászati<br />
és energetikai megoldásokkal ásványvagyonunkjelentõs<br />
részejól hasznosítható,aviszonylagkedvezõtlenebb<br />
földtani adottságokból adódó hátrányoknálnagyobbakakedvezõföldrajzielhelyezkedés,abiztonságos,<br />
kiszámítható áron megvalósuló ellátás elõnyei.<br />
Az energia elõállítása saját szénbõl vagy lignitbõl<br />
nemzetgazdaságiszinten–különösenabefizetettadóés<br />
járulékok figyelembevételével –olcsóbb és biztonságosabb,mintazimportenergiahordozókból.<br />
Politikai,szociáliséstörvényifeltételekmódosításával<br />
meg kell teremteni abányászatot gyakran ellenzõ<br />
helyi önkormányzatok érdekeltségét afejlesztésekben,<br />
merttámogatásuknélkülbírósági,kormányzatihatározatok,törvényhozóikorlátozásokés<br />
politikaiakciókfékezik<br />
abányászat fenntarthatóságát. Konstruktív önkormányzati<br />
programmal, az érdekeltség megosztásával,<br />
az ellenséges viszony elkerülhetõ, a„szociális jóváhagyás”<br />
megszerezhetõ. Ehhez olyan fenntartható fejlõdés<br />
szükséges,amelytechnológiai és emberközpontú<br />
kezdeményezésekkel felerõsíti a bányászat szociális,<br />
gazdaságiéskörnyezetvédelmiteljesítményét.<br />
Akormányzatnakelkellismernie,hogyatörvények<br />
által természetes monopóliumkéntszabályozottbányászatbanazállamszerepeajövõbenismeghatározómarad.<br />
Ezért abányászat feltételezi akormányzási szabályokjavítását,átláthatóságot,hitelességetésetikaiszabványokatigényel.<br />
Abányászatnemzetgazdaságiszerepénekésgazdaságosságának<br />
megítélésében el kell érni, hogy az energiahordozók<br />
szállítási költségei atõketerhekkel együtt<br />
legyenek figyelembe véve, szûnjön meg az olyan nyersanyagimport<br />
támogatása,amelynyersanyag-ésenergiaigényes<br />
ágazatok fejlesztésére és pazarlásra ösztönöz,<br />
ezzel leértékeli asaját erõforrásokat és globálisan erõforrás-pazarlást<br />
jelent. A bányászat ne függjön<br />
kizárólag akormányok formális intézkedéseitõl, társadalmi<br />
elfogadásához folyamatos programot alakítson<br />
kiazönkormányzatokkalésazérdekcsoportokkal.<br />
Egyetértésre jutni a bányászat fennmaradásának<br />
szükségességébenstratégiaifeladat.Tekintettelabányászat<br />
megtizedelésére törekvõ harsány civil közösségekre,abányászatfejlesztésifolyamatánakközremûködõit<br />
ésérdekeltjeit meg kell gyõzni abányászat nélkülijövõ<br />
bizonytalanságáról.Segítenikellazenergiahordozó-importkülsõfeltételeihezésavilággazdaságbólvalórészesedés<br />
változásához alkalmazkodó, ideológiamentes<br />
közgazdaságiszemléletkialakulását.<br />
Ismertetni kell, hogy anyersanyagtermelés és -felhasználás<br />
súlypontja Keletre és Amerikába tolódik,<br />
Európatechnológiaielõnyecsökken,abeszerzésiforrá-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 27
sainkon Kína és India kedvezõbb földrajzi helyzetben<br />
vásárol.Tudatosítanikell,hogyatúlzottimporttartósan<br />
terheliazországfolyófizetésimérlegétésazeladósodás<br />
egyikoka.Beláthatóidõnbelülazállamháztartásjavítása<br />
anyersanyag- és szénerõforrásaink igénybevételével<br />
és az import mérséklésével lehetséges. Védelmezõen<br />
hirdetnikell alegjobbbányászatigyakorlatot.<br />
Javaslataink ahazai természeti erõforrások<br />
kiaknázását hátráltató szemlélet és értékrend<br />
megváltoztatására<br />
•Ahhoz,hogynyersanyag-ésenergetikaibázisunkképes<br />
legyen kielégíteni három alapvetõ emberi értéket –a<br />
gazdaság stabil növekedését, az emberek energetikai szolgáltatások<br />
iránti igényét és atermészetvédelmet –elkerülhetetlen<br />
anyersanyagtermelés és -felhasználás szemléleti<br />
alapjainak olyan átalakítása, amely eredményeként saját<br />
erõforrásaink ésszerû és társadalmilag ellenõrzött kiaknázásaegyüttérvényesülhet.<br />
•Agazdaság„forradalmi”fejlõdésimodelljekimerült,<br />
abányászat és az energetika különösen nagy rendszerválságban<br />
van. Ezért aNemzeti Fejlesztési Tervnek ahazai<br />
nyersanyag-ésenergetikaitermelésialapokésfelhasználásuk<br />
olyan új szemléletét kell tartalmaznia, amelyben<br />
áttekinthetõazezenerõforrásokkalvalógazdálkodás.<br />
•Ismert, hogy az erõforrásokat hasznosító ágazatok<br />
tõkeigényesek, átalakításukhoz pszichológiai korlátokat<br />
kellleküzdeni,atársadalom-hatalom-üzletrendszerbenúj<br />
típusúegyüttmûködéskialakítása szükséges. Aváltoztatás<br />
szükségességének elismertetése máris megkésett. Az erõ-<br />
forráshasznosítási-,oktatási-éstájékoztatásirendszer,va-<br />
lamintaszabályozásigyakorlatátalakításátazonnalelkell<br />
kezdeni.<br />
•Azerõforrásokhasznosításávalfoglalkozótájékoztatásnak<br />
tudatosítania kell alakossággal aproblémákat és<br />
feladatait amegbízható és megfizethetõ ellátás elérésében,hogykialakuljonaciviltársadalompozitívviszonyaa<br />
feladatokhoz.<br />
•Afelsorolt problémák nemzetközi-, interdiszciplináris-<br />
és rendszerjellege, az új megoldások sokszínûsége a<br />
Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában atörvényhozás<br />
céltudatosabbtámogatásátigényli,aminekeléréséhezacivilszervezetektámogatásanélkülözhetetlen.<br />
Az állam alegfejlettebb országokban is hatást gyakorolapiacimechanizmusokra(korlátozésliberalizál)<br />
alegfontosabbtársadalmicélokszolgálatában.Hazánkbansemképzelhetõelazállamkivonulásaefeladatból:<br />
apiaci mechanizmus autonóm mûködésének kereteit és<br />
garanciáit az államnak kell megteremtenie olyan körültekintéssel,<br />
hogy direkt beavatkozásra ne kerüljön sor. A<br />
piaci mechanizmus szabad mûködésének hirdetése garanciákés<br />
megfelelõ szabadság nélkül csupán retorika.<br />
Alegnagyobb veszély adöntéshozókra akkor leselkedik,<br />
amikor agondos elõkészületeket és atárgyitudást<br />
frazeológiákkal, jelszavakkal háttérbe lehet szorítani,<br />
vagyhaanyíltvitákatkülönbözõráhatásokkalelfojtják.<br />
Szakmaifelelõsségünktudatábanazértfordulunkközös<br />
folyamodvánnyalaközjogiméltóságokhoz,hogytegyék<br />
lehetõvé amegcsontosodott és káros szemlélet nyílt,<br />
sokoldalúmegvitatását.<br />
DR. VOJUCZKI PÉTER okl. bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök korábban aGeominco Rt. igazgatója, majd<br />
az Ipari Minisztérium fõosztályvezetõje volt, késõbb igazgató aCompack Rt.-nél és az Agromamascimtranspack Kft.-<br />
nél. Jelenleg az Auroma Kft. igazgatója. Évtizedek óta tagja aBányászati Világkongresszus Nemzetközi Szervezõ<br />
BizottságánakésazOMBKENemzetköziKapcsolatokBizottságának.<br />
Kapcsolódás atermészettudomány ágazatai között<br />
Jó példát adott akapcsolódásra aMagyar Hidrológiai<br />
Társaság (MHT) Pécsett, <strong>2006.</strong> július 5-7-e között rendezett<br />
Országos Vándorgyûlése. Hat szekciójának egyike a Felszín<br />
alatti vizeink állapota címet viselte és abeküldött dolgozatokbólháromisabányászathozkapcsolódóvízminõségiutóhatásokkalfoglalkozott.<br />
Amaismûködõkülszínikõ-éskavicsbányavízföldtaniviszonyainakvizsgálatátrendezteszakdolgozattá<br />
BerényiÜveges<br />
István és Kraft János: Hidrogeológiai vizsgálatok aKÖKAbükkösdikõbányában<br />
címmel.<br />
Átfogóbb feladatra vállalkozott dr. Nyers József, Ötvös<br />
Károly, Schaller Károly, Várhegyiné Kiss Zsuzsanna, amikor a<br />
Mecsek hegység szénbányászatának hatására kialakult vízföldtaniviszonyokatvizsgálta<br />
Amecsekiszénbányászatésfelhagyásának<br />
vízföldtanihatásai szakdolgozatában.<br />
Személyes érintettségem okán is nagy figyelemmel hallgattam<br />
Földing Gábor elõadását, aki három társával –Bánki<br />
Jenõ, Csõvári Mihály, Ötvös Károly – összeállított, Afelhagyott<br />
gyöngyösoroszi Zn-, Pb érc bányászati bányatérségek vízminõségének<br />
alakulása és geokémiai viszonyai címû munkájukat foglaltaössze.<br />
Avándorgyûlés zárásaként amecseki uránérc bányászatának<br />
utómunkáit (rehabilitációját) tekinthettük meg Kõvágószõlõsön.Megnyugtató,hogyaletakarásiésanövénytelepítési<br />
munkák abefejezéshez közelednek, ugyanakkor szakmailag<br />
megoldott (ha pénzügyileg van is kétség) az érintett talaj- és<br />
bányavizekdepresszívszinttartása,tisztítása,semlegesítése.<br />
Németh Kálmán<br />
Biomassza konferencia<br />
Biomasszatüzelésûerõmûvek címmel<strong>2006.</strong>március6-ána<br />
pécsi MTAszékházában bemutatták hazánk bioenergia készleteit,<br />
beszámoltak az energia ültetvények létesítésének lehetõségeirõl<br />
és elemezték abioenergia felhasználás környezetvédelmikihatását,elõnyeit.<br />
Akonferencián az öt bioenergiát már felhasználó erõmû<br />
(Ajka, Borsod, Mátra, Pécs, Tiszapalkonya) számolt be azon<br />
kísérletekrõl, vizsgálatokról és az azt követõ mûszaki átalakításokról,melynekeredményeként2005-ben17135TJ(ahazai<br />
erõmûvek tüzelõanyag felhasználásának 6,2%-a) bioenergia<br />
felhasználásárakerültsor.Azelõadásokkiemelték,hogyajelenlegi<br />
villamosenergia-termelésünk hatásfokát új, korszerû<br />
létesítmények kiépítésével jelentõsen növelni lehet. Ennek<br />
igazolására bemutatták afinnországi240 MW-os blokk paramétereit,<br />
mellyel44%-oshatásfokérhetõ el.<br />
Dr.Horn János<br />
28 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Aföld méhének kincse –az állam vagyona<br />
Jó gazda az állam?<br />
HORÁNYI ISTVÁN okl. bányamérnök, ügyvezetõ (KÕKA –Kõ- és kavicsbányászati Kft. Budapest)<br />
Magyarországon ajelenlegi ásványvagyon politika, az ásványvagyonnal kapcsolatos törvényi<br />
szabályozás és engedélyezési gyakorlat ellentétes az állam hosszú távú tulajdonosi érdekeivel.<br />
Bevezetés<br />
Acímbenjelzett,kicsit„irodalmihangvételûvé”formáltmegállapításaz<br />
1949.éviXX.tv. –közérthetõbbnevénaz<br />
Alkotmány –szövegébõlkiragadottrövidmeghatározás,melyaMagyar<br />
(Nép)Köztársaság Alkotmánya<br />
24. módosításáig, 1989. X. 23-ig (érdekes dátum!) volt<br />
érvényben. Ezt követõen az Alkotmány az állam ezen<br />
alapjogátmárnemrögzítette.<br />
Mára aPTK 1991-ben hozott módosítása (172. §)<br />
vette át ezt az értékõrzõ megállapítást, ill. az 1993. évi<br />
XLVIII.törvény –amár35módosítástmegért Bányatörvény<br />
–mondjaki,hogy „Azásványinyersanyagok …természetes<br />
elõfordulási helyükön állami tulajdonban vannak”<br />
(3. §(1) bek.) Ugyanezen törvény 43. §-a szerint<br />
„Abányafelügyeletfeladata,hogy…ellenõrizzeazásványvagyon<br />
gazdálkodásra …vonatkozó szabályok megtartását.”<br />
Azonszabályokmegtartásátkellellenõriznieabányafelügyeletnek,melyek–mintkésõbblátnifogjuk–a<br />
mainapigsemváltakjogszabállyá.<br />
Mindezek alapján úgy tûnik, az állam, mint gazda<br />
számára az ásványvagyon, mint állami tulajdon –enyhénszólva–leértékelõdött.<br />
A jógazda alapvetõjellemzõje, hogy<br />
•megõrziésmegóvjaavagyonát,<br />
•olyankeretfeltételeketteremt, melyekakülönbözõ–<br />
akár ellenérdekû–tulajdonrészekigényeitaleghatékonyabb„közöstöbbszörös”szerintimûködésirányábaterelik,<br />
•gondoskodik arról, hogy mindig, minden szinten legyenatulajdonhatékonymûködtetéséhezmegfelelõenképzett,elegendõlétszámúszakember.<br />
Avagyon megõrzése, megóvása –ásványvagyongazdálkodás,<br />
ásványvagyon-védelem<br />
ABányatörvény 1997-tõl hatályos módosítása szerint(27.§(3)bek.):<br />
Azásványvagyon-gazdálkodásrészletes<br />
követelményeit aminiszter akörnyezetvédelmi feladatok<br />
ellátásáért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben<br />
állapítja meg. Erendelet bizony amai napig nem<br />
születettmeg,csakannyiváltozástörtént,hogyaBányatörvény<br />
egy újabb, 2004. év végi módosítása szerint az<br />
elõbbibekezdésttörölték,ahelyetteéletbelépõmegfogalmazás<br />
szerint: 50. § (1) Felhatalmazást kap a<br />
Kormány …1) az ásványvagyon-gazdálkodás részletes<br />
körülményeire,…vonatkozó részletesszabályok rendeletbentörténõmegállapítására.<br />
Mamégmindigotttartunk,<br />
hogy aszakma által oly régóta hiányolt, az ásványvagyon-gazdálkodásról,<br />
ill. -védelemrõl szóló többször<br />
sürgetett törvényrõl vagy rendeletrõl valójában<br />
komolyabbszósemesik.Pedigennekszükségességétaz<br />
alábbipéldákisindokolják.<br />
1<br />
ABükk-hegység legnagyobb mészkõvagyona kitermelésérejogosultvállalkozásúgygondolta,hogyezena<br />
helyszínen felhagy acementgyártással. Lerobbantotta<br />
azországlegfiatalabbcementgyárát–ezszívejoga–,de<br />
ezzel együttlebontottaabányailétesítményeketis.Néhány<br />
millió forintot rászánt a rekultivációra, illetve,<br />
hogy „tanösvényt”építsen afelhagyottbányában.Mindent<br />
megtett annak érdekében, hogy atöbb mint 100<br />
Mt kiváló minõségû mészkõvagyont „a természetvédelemnek<br />
átadva” akésõbbiek során más már ne tudja<br />
hasznosítani –tehát az õérdekei (a konkurencia kizárása)nesérüljenek.<br />
Efelhagyott ásványvagyonnak csak amai értékkel<br />
számítottbányajáradéka2milliárdFt(lettvolna!).Hiába<br />
volt jelentkezõ abánya továbbmûvelésére, érdekes<br />
módon nem sikerült a kitermelhetõ ásványvagyont<br />
megmenteni. É-Magyarországon ezen kívül már csak<br />
két jelentõsebb mészkõ-elõfordulás létezik –egyelõre<br />
mégcsakrészbentermészetvédelemalávontterületen.<br />
Nehéz felbecsülni, hogy akésõbbiekben milyen érték<br />
lenneezafelhagyottvagyon.Kinekállthatalmában–és<br />
érdekében –, hogy ezek alépések megvalósulhattak?<br />
Miért elõbbrevaló avállalkozó (kizárólag monopol jellegû)érdekeazállamérdekénél?<br />
2<br />
AzM3autópályaépítésesorántöbbszázezerm 3 töltésanyagot<br />
építettek be, de abükkábrányi külfejtés fedõ-meddõjétmégcsakvéletlenülsembolygatták,pedig<br />
jelentõsrészbenjóltömöríthetõ,teháttöltésépítésrealkalmasanyagróllettvolnaszó.<br />
Tekintettel arra, hogy az autópálya-tender nem írta<br />
elõennekadeponált,jelenlegihelyénmárhaszontalan,<br />
sõtfeleslegesenhelyetfoglalóanyagnakafelhasználását,<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 29
apálya építése során aSajó-Hernád kavicsterasz alsó<br />
szakaszántöbbszázhektárkavicsmezõttakarítottakle,s<br />
aztafedõanyagotépítettékbeazautópályatöltésébe.<br />
Azépítésivállalkozófuvarköltségettudottmegtakarítani,igaz,azanyagértfizetniekellett–aföldterülettulajdonosának,<br />
aki viszont ki tudja, fizetett-e bányajáradékot?<br />
Ezzel szemben az állam kénytelen elviselni, hogy<br />
friss,drágábbanyagbólépültapálya,atakarórétegnélkül<br />
maradt kavicson megtelepszik anövényzet, tehát a<br />
kavicsvagyon jelentõs értékvesztést szenved, akavics,<br />
mintavíztározórétegafelszínenvédtelennévált,sezáltal<br />
avízkészlet is veszélybe kerülhet. Csak nehogy a<br />
TAC (Tájrendezési Célelõirányzat) keretébõl akarjuk<br />
majdmegvédenieztavagyont!Jólenne,haezafelelõsségaz„engedélyesek”-rehárulna.<br />
3<br />
<strong>2006.</strong>augusztuselejénaNemzetiFejlesztésiHivatal<br />
közzétette,sezzelvitárabocsátottaaz „ÚjMagyarország<br />
Fejlesztési Terv”-et. Evaskos dokumentumban az „ásványvagyon”,<br />
a„bányászat”, de még a„szénhidrogén”<br />
kifejezéssemszerepelegyszersem,a„fosszilisenergia”<br />
is csak két alkalommal fordul elõ. AKörnyezetbarát<br />
energetikai fejlesztések c. fejezetígyfogalmaz: „Az energiaellátássalösszefüggõstratégiaimegfontolásokafoszszilis<br />
energiahordozók használatának csökkentését kívánják…”<br />
EzzelegyidõbenazEurópaiBizottság„Afenntartható<br />
fejlõdésrevonatkozómutatókkal foglalkozómunkacsoportja”<br />
adatgyûjtõ felmérést készít anyersanyagkitermelõ,<br />
nem energiaipari ágazat tevékenységérõl,<br />
fejlesztésilehetõségeirõl!<br />
Hahazánkbanabányászatezentotálisalulértékelése<br />
netán abból indulna ki, hogy ahivatalos statisztika<br />
szerint Magyarországon mindössze alig több mint ötezerbányászvan,akkorkérnémfigyelembevenni,hogy<br />
az ország maradék szénbányászatában foglalkoztatottak<br />
az energiaipari dolgozók, az olajiparban tevékenykedõkpedigavegyiparidolgozóklétszámátgyarapítják.<br />
Atényleges létszám egyébként mintegy 12 ezerre tehetõ.<br />
AMagyar Geológiai Szolgálat 200<strong>5.</strong> évi jelentése<br />
szerint2004-ben Magyarország ásványinyersanyag-termelése90Mtvolt,ebbõl:<br />
kavics,homok<br />
építõkõ<br />
cement-éskerámiaiparinyersanyag<br />
szén,lignit<br />
szénhidrogén(olaj,földgáz)<br />
46,4Mt<br />
13,0Mt<br />
11,3Mt<br />
11,3Mt<br />
4,3Mt<br />
Ugyanezenjelentésszerintazországösszesföldtani<br />
vagyona 30,6 Mrd t, ipari vagyona 12,936 Mrd t, melynekNGEértéke(NominálGazdaságiEredmény)7.302<br />
MrdFt.<br />
Úgygondolom, azévi90Mtkitermeltásványialapanyag,<br />
valamint a7ezer milliárd értékû ásványvagyon<br />
bizonyhozzáértõkezelést, ésmegfelelõvédelmetérdemelne.<br />
Az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” hat fõ fejezetre<br />
oszlik, ezek közül –anyagszükségletük révén –<br />
semaközlekedésfejlesztése,semakörnyezetésenergia,de<br />
a területfejlesztés sem képzelhetõ el abányászat aktív<br />
közremûködése nélkül. Az ország rövid-, közép- és<br />
hosszútávúterveijellegükbõladódóanvalójábanszámítanakabányászatközremûködésére,csakhátatervkészítõiazalapanyag-szükségletrenemgondoltak.<br />
Alegjobb hatásfokú együttes hasznosítás,<br />
mûködtetés<br />
Egy tekintélyes beosztást betöltõ környezetvédelmi<br />
szakemberszerint:„…abányászokazelmúlttizenötévbenhosszúkeményharccal<br />
elértékazt,hogyabányatelek<br />
ma már senkitõl nem védi õket, legfeljebb asaját<br />
konkurenciájuktól.Abányamunkaengedélyezésieljárása<br />
során minden társhatóság érvényesíteni tudja asaját<br />
érdekeit–abányászattalszemben.”Nézzüksorjában:<br />
AtermészetvédelemaNATURA2000programkeretében<br />
az ország területének már 21,6%-át védelem alá helyezte.<br />
Talánmondanom sem kell,hogyeterületeklefedikszinteazösszesolyanhegyet,dombotvagysíkterületet,völgyet,aholegyáltalánásványvagyonlétezhet.„A<br />
Natura 2000-rõl szóló 275/2004. Korm. sz. rendelet értelmezésében<br />
az érvényes mûszaki üzemi tervvel rendelkezõ<br />
bányatelkek esetében semmilyen korlátozás<br />
nincs,ésnem is várható…”írjaazegyikNemzetiPark<br />
IgazgatóságaNATURA2000alávonásellenitiltakozó<br />
levelekrefogalmazott–sokszorosított–válaszában.<br />
Szokásszerint arendeletmondanivalója megint„értelmezés”<br />
kérdése.Atermészetvédelem egyesképviselõi<br />
szerint az „érvényes engedély” abányahatóságielõírásokszerint2-3-5évenkéntmegújítandómûszakiüzemiterv(MÜT),shaazlejár,akkormárúj<br />
helyzetvan,<br />
súj eljárás, és új elbírálás következik. Természetvédelemalattállóterületenpedigújengedélytszerezni?Erreeddigazutóbbitizenötévbencsakegypéldáthallottam.<br />
Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy egy<br />
1995-ben alkotmánybírósági határozattal záródó jogi<br />
folyamat azzal indult, hogy ahelyiönkormányzat megzsarolta<br />
az abban az idõben az országban befektetõ<br />
egyik legnagyobb külföldi vállalkozást, amely –szerzõdésben<br />
rögzítetten –az AVÜ-tõl bõvíthetõ bányatelkû<br />
kavicsbányát vásárolt. Avállalkozó –anormál, szabályozott<br />
piacgazdasági keretekhez szokván –nem engedettazsarolásnak,erreazÖnkormányzatafejlesztésre<br />
tervezettterületettermészetvédelmijellegû„helyivédelem”aláhelyezte.AzügyazAlkotmánybírósághatározatávalzárult,melyneklényege,hogyazegészségeskörnyezethez<br />
való alapjog atulajdonjognál, mint alapjognálelõbbrevaló.Ezenindoklássalegybenalkotmányellenesnek<br />
nyilvánították, shatálytalanították Bányatörvény<br />
azon kitételét, (26. §) mely szerint „(8) Külszíni<br />
mûvelésre engedélyezettbányatelekkellefedettterület akitermelés<br />
befejezéséig, illetve akoncesszió megszûnéséig<br />
nemnyilváníthatóa49.§16.pontjaszerintikivetthellyé.”<br />
azazpl.természetvédelmiterületté.<br />
30 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Egy kapzsi önkormányzat helyi választások elõtti<br />
egyéni(?)érdekeirévénfogalmazódottmegazelsõjogszabály,<br />
amely megalapozta –az eredeti céljai alapján<br />
igenismegbecsülendõ,támogatandó,deagyakorlatban<br />
gyakranmérlegelés-éskompromisszum-képtelen–természetvédelembányászatfelettiuralmát.Azelsõlépést<br />
nyilvántovábbiakkövették, smamár ott tartunk,hogy<br />
abányászatitevékenységkeretfeltételeitgyakorlatilaga<br />
zöldhatóság szabja meg –kizárólag asaját érdekei figyelembevételével.<br />
Akét különbözõ érdek bizton összeegyeztethetõ.<br />
Ennekjelespéldájaavilágegyikelsõtermészetvédelmi<br />
területe,aYellowstonePark,melybentöbb minttíz bányamûködik–egyeztetett,afelekérdekeitalehetõség<br />
szerintlegnagyobbmértékbenfigyelembevevõ,rögzített<br />
keretfeltételekkel. Volna mit tanulniaz érdekek egyeztethetõségébõl,snemutolsósorbanazállam<br />
tulajdona<br />
ésegyébérdekeikoordinálásából.<br />
A Földvédelem elõször az 1994. évi LV.tv. 6. §-ával<br />
korlátozta abányászatot, mikor megtiltotta, hogy jogi<br />
személytermõföldtulajdonjogátmegszerezze.Apolitikai<br />
cél érthetõ volt, de aszakmánk nem tudta elérni,<br />
hogy abányászati célú területek ezen korlátozásból kimaradjanak.<br />
A2000. évi CXXXIII. költségvetési törvényben<br />
módosított Bányatörvény értelmében további<br />
szigorítást vezettek be: abányászat szempontjából az<br />
I-IV.osztályúföldektermõföldnekszámítanak,sezek–<br />
abányászattal szemben–„kivetthelyek”azaz védelem<br />
alá esnek. Földmûvelésre –éppen manapság –lenne<br />
még szabad terület, viszont bányászkodni csak ott lehet,<br />
aholásványvagyonvan.<br />
Megintfelmerülazállamkülönbözõérdekeiegyeztetésének<br />
szükségessége: melyik iparág hoz többet a<br />
konyhára, illetve melyik iparág mely termékére van<br />
alapvetõszükség?<br />
Ha atervezett bánya állami tulajdonú termõföldet<br />
érint,akkorazjogszerintaNemzetiFöldalapkezelésébenvan,tehátaNemzetiFöldalaplenneatárgyalófél.<br />
Ahhoz, hogy abányavállalkozó bármely területen bányászhasson,<br />
aterületet ki kell vonni amûvelésbõl. A<br />
mûvelésiágból kivontállami földek, valamint az erdõk<br />
viszont aKincstár kezelésébe tartoznak. Akét állami<br />
szervközöttabányászatszámárakedvezõegyüttmûködést<br />
hosszú évek óta még nem sikerült elérni. Állami,<br />
NFAkezelésûszántóterületenbányátmégnemsikerült<br />
indítani,sígyazállamitulajdonúterületrõlállamitulajdonúásványvagyont–eddig–mégnemsikerülttermelésbeállítani,hasznosítani.<br />
Közelítsükmegakérdéstegyegyszerûösszehasonlítással.<br />
Az állami szántóterületek –egy korábbi ÁVÜ<br />
irányelvet követve –általában 25 kg malmi búza értéke/AK<br />
(aranykorona) alapon számított bérleti díjért<br />
vannak bérbe adva. Tudatosan felfelé kerekítéssel számolvaazegyesszántó-osztályokévesbérletidíjahektáronként,<br />
28 Ft/kg búza-árral számolva: az I. osztályú<br />
szántónál 2,80 Ft/m 2 -tad, ami aVII. osztályúnál már<br />
csak0,63Ft/m 2 .<br />
Ezzel szemben a ma érvényes bányajáradéktételekkel<br />
1m 3 bányakavics bányajáradéka 37,50 Ft. A<br />
hasznosítható fedõ-meddõ járadékát nem beleszámolva,dearézsû-ésegyébveszteségetfigyelembevéve1m<br />
2<br />
földterület államihozadéka10 m-es kavicsréteg esetén<br />
320Ft/m 2 .<br />
Ha átlagos szántó-területet (IV.oszt. 1,47 Ft/m 2 )és<br />
átlagosásvány-elõfordulást(10m)veszekfigyelembe,a<br />
jelenlegi mezõgazdasági földbérleti díjakkal több mint<br />
200 évig kellene akavicsterület felett szántani-vetni,<br />
míg az államnakugyanaz aterületugyanannyibevételt<br />
hozna. Arról nem is beszélve, hogy az állam ezekre a<br />
szántókraterület-alapútámogatástfizetrészbenaköltségvetésbõl,részbenEU-alapból,illetvebizonyos–szezononkéntmásésmás,deeladhatatlan–mezõgazdaságitermékeketkénytelenazállamfelvásárolni–azadófizetõkpénzén.<br />
Alapvetõérdekénekmegfelelõenabányavállalkozó<br />
nyilván hajlandó lenne aföldterület megvásárlására is,<br />
hajogilehetõségelennerá.Arrólmárnemismerekálmodni,hogynetán–mintelõnyösebbhasznosító–elõvásárlási<br />
jogot kaphatna –természetesen garanciákkal,<br />
kizárólagbányászatitevékenységcéljára.<br />
Az ErdészetiSzolgálat azerdõvédelmetekintetében<br />
valójában nem sokban különbözik a Földhivataltól.<br />
Alapállása,hogyerdõtkivágninemlehet,vagyhamégis,akkorazmárkomolykivétel.Találkoztammárolyan<br />
esettelis,aholaföldhivatalitérképenjelölterdõmárrégen<br />
kukoricás volt, de aszolgálat állásfoglalása szerint<br />
számáraazazerdõ,amitakataszteritérképannakjelöl,<br />
tehátaföldterületigénybevételéhezmégúgysemjárult<br />
hozzá,hogycseretelepítéstésnövedékkieséstisfelajánlottunk.<br />
Abányászattal szemben aNemzeti Örökségvédelem<br />
isérvényesíthetisajátérdekeit.Az írottjog szerintpl.a<br />
karszttetején,aholatermettkõfelettmindössze3-5cm<br />
atalaj,ragaszkodhatahatóság arégészetiterepbejárás<br />
alapján kidolgozott örökségvédelmi szakvéleményhez.<br />
Ugyanakkor, ha egy másik területen elõkerül –mondjuk<br />
–az ország sokadik avarkori temetõje, abból feltárnak<br />
néhány sírt, majd visszatemetik, mondván, atalaj<br />
adja alegjobb védelmet, és ezt követõen az általuk<br />
becsült területen abányászati tevékenységhez nem járulnakhozzá.Õrizzükakulturálisörökséget,szároljuk<br />
azállamtermészetadtavagyonát!<br />
Feltétlen szükség lenne –megfelelõ felhatalmazássalrendelkezõfeltáróéselemzõmunkakeretében–egy<br />
olyanvizsgálatra,melyazegyeshatóságokhitelesadatai<br />
alapjánfelmérhetnéakülönbözõhatóságokáltalzárolt<br />
területeket, sezeket a bányatelkek térképeivel egymásra<br />
fektetve megállapítaná az ország hozzáférhetõként<br />
megmaradt valós ásványvagyon-területeit, menynyiségét,<br />
netán minõségét is. Efelmérés alapján nyílna<br />
azállamnaklehetõsége,jogaéskötelezettségeeldönteni,hogyvagyona–azásványvagyon–hasznosításátmilyen<br />
módon, milyen kompromisszum árán egyezteti az<br />
említettszakhatóságokáltalgyakoroltegyéb ellenérdekûállamikötelezettségekkel.<br />
Edöntés-elõkészítéssoránalapvetõenabbólkellkiindulni,<br />
hogy bányászni csak ott lehet, ahol ásványvagyon<br />
van. Kritikussá igazából majd akkor válik ahely-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 31
zet, mikor ameglévõ, egyelõre korlátozás alá nem esõ<br />
bányaterületek kimerülnek. Becslésem szerint az ásványanyag<br />
hiánya kb. 12-15 év múlva fog jelentkezni,<br />
kezdetbencsakegyesrégiókban,sazidõmúlásávalegyrenagyobbterületeken.<br />
Akkormárkésõleszegyeztetniaz<br />
érdekeket!<br />
Ajó gazdaatulajdonát hozzáértõ kezekre bízza<br />
Emlékezünk rá, hogy nálunk éppúgy, mint Európa<br />
más területein is ahatvanas-hetvenes évek fordulóján<br />
kezdõdött el amélymûvelésû szénbányák bezárása. E<br />
folyamat utolsó üteme a90-es évek végén zajlott le, s<br />
mavalójábanazutolsóaknabezárásánaktervezettidõpontjaisismert.Komolyköltséggel,visszafordíthatatlanul<br />
bezártukbányáinkat, shaegyszer újrakelleneindítani–haegyáltalánlehet–mindentelölrõlkellkezdeni!<br />
Mindezt adöntést amélymûvelésû bányászat mûszaki<br />
megújításának pénzigénye, ameglévõ, leromlott<br />
mûszaki szinten való termelés gazdaságtalansága, saz<br />
olcsóbb egyéb energiahordozók indokolták. Ez nem<br />
csakmagyarsajátosság,egészEurópárajellemzõ.<br />
Azt viszont nem szabadna elfelejteni, hogy afolyamatot<br />
elindító döntést elõkészítõ kalkuláció alapja a<br />
15-20–esetleg24–USD/barellkõolajárvolt.Adöntés<br />
idõszakábansenkialegrosszabbálmábansemgondolta<br />
volna,hogyazolajára80USDislehet,ill.lesz.Komoly<br />
munka lenne mindezt újraszámolni, és érdekes lenne<br />
ismerniavégeredményt. Olvasható aszaklapokban–a<br />
Bányászati Lapok hasábjain is –, hogy Amerikában az<br />
épülõvagytervezésalattállóerõmûvekközelfeleismét<br />
szénalapúerõmû.Õktudnakszámolni?Mimiértnem?<br />
Ugyanígyaz„eltemetett,vagyelárasztottjavak”közésorolhatóarecskiércvagyonis.<br />
Amai rézárak már biztosan nem abezárás melletti<br />
döntést támasztanák alá, biztosan jelentõs lenne agazdaságosankitermelhetõiparivagyon!<br />
Anagy tapasztalattal, szinte megszállottan dolgozó<br />
bányásztársadalom egy részét idõ elõtt nyugdíjba, más<br />
részétfoglalkoztatásiprogramoknyújtottaúj,számukra<br />
idegen munkaterületekre terelték, ssajnos sokuknak<br />
kallódáslettasorsuk–annakellenére,hogyezafolyamatisóriásipénzeketemésztettfeleddigisésmais.<br />
Abányászati szakemberképzés szakmunkás és középfokú<br />
szinten megszûnt, és afelsõfokú képzés is komoly<br />
problémákkal viaskodik. Amutatóban megmaradt<br />
mélymûvelés(ek) sorsa olyan, hogy fiatal szakembereket<br />
már fel sem vesznek, hiszen becsapnák õket.<br />
Gyakorlatilag csakkülszínibányákmaradtak,sazutolsó<br />
mélymûvelést ismerõ bányamérnök generáció is elkerülte<br />
már a40. évét. Ha egyszer mégiscsak szükség<br />
leszerreavagyonra, kifogjaújranyitniabányákat?<br />
Martin Luther King szállóigévé vált mondata jut<br />
eszembe: „I have adream!” Sajnos az én álmom rossz<br />
álom; azt álmodom, hogy az ország sok pénzért „eltemetett”<br />
ásványvagyonát 15-20 év múlva –ki tudja milyen<br />
pénzbõl –indiai mûszaki személyzet irányításával<br />
kínai bányászok fogják kitermelni! Mi pedig mindezt<br />
csakmesszirõlnézzük–ésfizetjük!<br />
Szokták mondani, hogy arecesszió mélypontján elindított<br />
beruházások aleghatékonyabbak. Úgy gondolom,<br />
ideje lenne –legalább az elõkészületekbe –belefogni!<br />
HORÁNYI ISTVÁN 1971-ben szerzett bányamérnöki diplomát bányageológus szakon. AVízkutató és Fúró Vállalat<br />
Gyõrszemerei Üzemvezetõségénél kezdte szakmai pályáját mint fúrómester, körzeti elõadó. 1974-tõl aMélyépterv<br />
Szombathelyi Osztályán közmûtervezéssel foglalkozott talajmechanika, vízellátás, csatornázás és gázellátás szakterületeken.Ny-Dunántúlközségivíz-éscsatornahálózatai<br />
kiépítése, ill.földgázra valóátállása kapcsánkomolyfeladatokat<br />
kapott. 1989-tõl aBauholding építõipari konszern munkatársa, majd akonszern magyarországi építõanyag-ipari<br />
alapanyag-bányászatának felelõs vezetõje. Szakmai gyökereinek megfelelõen 1970-tõl az OMBKE KFV szakosztály<br />
tagja.<br />
Hazai hírek<br />
Új középfokú bányászati képzés<br />
A bányaiskola létrehozása a Szilikátipari Tudományos<br />
Egyesület Kõ-kavics Szakosztály titkárának Kárpáti<br />
Lászlónak megkeresése alapján kezdõdött, célja külfejtéses<br />
bányák mûvezetõinek képzése.<br />
Ajelenlegi Országos Képzési Jegyzékben aszakma nem<br />
szerepel. ANemzeti Szakképzési Intézetben kidolgozás alatt<br />
van abányászati szakmák módosítása és ebben abányaipari<br />
aknász (technikus) egyik elágazásaként szerepel önálló OKJ<br />
számmal.Ezaváltoztatás ebben azévben jelenikmeghivatalosformában.<br />
Aprogramkidolgozásában–mintlektor–magamisrészt<br />
vettem.AtervezetalapjánKárpátiLászlóvalkészítettünkegy<br />
tananyagvázlatot, amit aMagyar Bányászati Hivatal (MBH)<br />
fõosztályvezetõi, dr. Káldi Zoltán és Szõts Tibor véleménye<br />
alapjánátdolgoztunk.<br />
Avállalatok kérését figyelembe véve aképzés 500 óra elméletetéskiadottfeladatokalapján300órasajátüzembenelvégzendõgyakorlatottartalmaz.AtanfolyamaNemzetiSzakképzésiIntézetáltalszervezettésazMBHáltalfelügyeltvizsgávalzáródik.Errõlatanulókbizonyítványtkapnak.<br />
Aképzésdíjánakegyrészétavállalatokaszakképzésihozzájárulásterhére<br />
elszámolhatják.<br />
Továbbifelvilágosításkapható:<br />
GrünwaldFerenciskolavezetõnél<br />
BányaiskolaNonprofitOktatásiSzervezet<br />
2800 Tatabánya, Otthonu.3.<br />
Telefon:70-254-5680<br />
GF<br />
32 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
100 éve született dr.Kóta József<br />
STUBER GYÖRGY okl. bányamérnök (Vérteskozma)<br />
A100 éve született dr.Kóta József életérõl, munkásságáról olvashatunk ecikkben, aki mint<br />
született magyar és kutató-feltaláló bányamérnök, tudatosan ismerte fel hovatartozását és szakmai<br />
feladatának idõszerûségét.<br />
Dr.KótaJózsef (1906-1979)<br />
Dr.Kóta József 1906. július 26-án született Pozsonyban,avasutasédesaparövidideigtartópozsonyiszolgálataalatt.Néhányhónapospozsonyitartózkodásutána<br />
család visszaköltözött Nyugat-Magyarországról az ország<br />
keletirészébe, arégicsaládikörnyezetbe,Nagyváradra.<br />
Ittnõttfel,itttanultmegmagyarulgondolkodni,<br />
olvasniésírni.<br />
Nagyváradon élte meg saját tragédiáját, amikor 12<br />
évesen elvesztetteédesanyját, itt élteátaz ország pusztulásátokozóelsõvilágháborútésazaztkövetõpolitikai<br />
rendszerváltásokat. Itt élte meg Magyarország feldarabolását,sahogyakkorsokmáscsaládot,aKóta<br />
családot<br />
is kilenc gyermekével szétszórta, szétszakította atörténelem.<br />
Kóta József 1923-ban aromán katonai behívó<br />
elõlbarátjávalszököttátMagyarországrarokonaihoz.<br />
Ezzelegybenörökreeldöntöttehovatartozását,ami<br />
kezdetben nem kényeztetteel atehetséges, szorgalmas<br />
éstovábbtanulniakarófiatalembert. Ígyanehézkörülmények<br />
arra kényszerítették, hogy amit Romániában<br />
nemvállalt,aztitt,hazájábantegyemeg,bevonultkatonaiszolgálatra.<br />
1927-benindultabbaavárosba,amitörökreaszívébezárt,erdésznek,erdõmérnökhallgatónakindultSopronba.<br />
Asors és akis létszámú jelentkezés Kóta József<br />
útjátabányászatfelé,abányamérnökikarrairányította.<br />
Azegyetemetnagyszorgalommalésjóeredményekkelvégezte,ennekellenérenehézanyagihelyzetemiatt<br />
csakelvétvetudottegy-egyfélévetlehallgatni,diáktársai<br />
tanításából tartotta fenn magát. Örökké emlékezetes<br />
voltszámáraademonstrátoritevékenységazÁbrázológeometria<br />
Tanszéken, Stasney professzor mellett. Ez a<br />
kedvesemlékméltánalapoztamegaprofesszoréshallgatójakésõbbibarátságát.<br />
Tanulmányait az 1938/1939. tanévben fejezte be, a<br />
bányamérnöki oklevél megszerzésébe a történelem<br />
szóltbele,agyakorlóbányamérnökipályakezdéseelmaradt,helyetteazéletútvisszakanyarodottakorábbiéletét<br />
meghatározó katonai pályához, startalékos hadnagyi<br />
rendfokozattal alégierõhöz került továbbszolgálatra.<br />
ARepülõ Kísérleti Intézetben kapott mérnöki beosztást.<br />
Miközbenmintmûszakitisztszolgáltahazáját,1941-<br />
ben életének késõbbi útját meghatározó elhatározásait<br />
szentesítette meg, februárban megszerezte a bányamérnökiokleveletSopronban,aJózsefNádorMûszaki<br />
ésGazdaságtudományiEgyetemBányamérnökiKarán,<br />
majd még ugyanebben az esztendõben házasságot<br />
kötöttazzalazifjútanítónõvel,akivelarövidismeretség<br />
és amegszakadni látszó kapcsolat érlelte ki akésõbbi<br />
boldogcsaládiéletet.<br />
Katonaiszolgálataalatt1942-benmegjártaafrontot<br />
is,ahonnanvisszarendeltékhazaiszolgálatra. Hadászatigyakorlatátéstudásátahadviselésmûszakiirányításábanésannakfejlesztésébenkamatoztatta.1945-igamagyarhonvédség<br />
mûszakitörzskarában,aRepülõ KísérletiIntézetbenteljesítettszolgálatot,századosirangban.<br />
Aháború szörnyû pusztítása nem kímélte abányákat<br />
sem. Abányászok és amûszaki szakemberek nem<br />
kiserõfeszítésérevoltszükség,hogyazéletújraindításához<br />
szükséges széntermelést akritikus állapotban lévõ<br />
bányákbanbeindítsák.Ehhezaszakmaitársadalomhoz<br />
csatlakozott, amikor 1946-ban az államosított tatabányai<br />
szénbányászatban elfoglalta helyét aIX-es aknaüzemben.<br />
Gyakorlati munkásságát rövid idõre megszakította<br />
az akörülmény, hogy 1948. január 1-jén aSzénbányászatiIparigazgatósághozirányították.<br />
Rövidkitérõután1949júniusábanvisszakerültTatabányára,<br />
ahol aX-es aknán kezdetleges körülmények<br />
közöttnéhány munkatársával abányabiztonságikérdések<br />
vizsgálata mellett elkezdték ahazairobbantástechnikaikutatást.<br />
Célkitûzéseiben aföld alatti munka korszerûsítése,<br />
biztonságosabbéshatékonyabbvégzésevoltameghatározó,<br />
ugyanakkor minden gyakorlati feladatot elméleti<br />
megalapozottsággalkészítettelõ.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 33
Széles körû ismereteiés sokoldalú érdeklõdése,valamint<br />
arobbantástechnika alapos szakismerete tette<br />
alkalmassá abányászat robbantástechnikai problémáinak<br />
kutatására. A következetes munka, valamint a<br />
negyvenesévekvégétésazötvenesévekelejétjellemzõ<br />
könyörtelen eredményelvárások sokszor gyötrõ, néha<br />
segítõkényszereindítottaelacélkitûzésekmegvalósításátés<br />
nyitottutategyintézet alapjainak lerakásához és<br />
végülfelépítéséhez.<br />
AzáltalavezetettRobbantóKísérletiLaboratóriumban<br />
az eredményes kísérletek után találmányi bejelentésttettésszabadalmioltalmatkapottahomokpuska.<br />
ABányászatiRobbantástechnikai<br />
KutatóIntézetfõépülete<br />
Homokpuskávalfojtjákarobbantólyukat<br />
Abányászati kutatások eredményei alapján 1950.<br />
december 30-án Kóta József bányamérnökkapottmegbízást<br />
az 1951. január 1-jétõl önálló Bányabiztonsági<br />
KutatóIntézetmegszervezéséreésvezetésére.<br />
Amûszakitudományokterénkifejtettmunkásságáért,akésleltetett<br />
robbantás (millszekundumos robbantás)elméleténekkidolgozásáértésgyakorlatikivitelezéséért1951.március15-én<br />
Kossuth-díj aranyfokozataállami<br />
kitüntetést kapott, eredményes kutatási tevékenységéért<br />
1952. december 31-én amûszaki tudományok<br />
kandidátusa lett.Kimagaslóvezetõiéskutatás-szervezõi<br />
munkájáért 1955-ben aMunka Érdemrend arany fokozatávaltüntettékki.<br />
1955-ben befejezõdött az intézet új telephelyének<br />
építése,aköltözésre1956õszénkerültsor.Azúj telephelyen,<br />
új néven –Bányászati Robbantástechnikai KutatóIntézet–,bõvülttevékenységikörrelfolytatódottaz<br />
intézet tevékenysége. Arobbanóanyagok, gyutacsok,<br />
perforátorok vizsgálati módszereinek kidolgozásával,<br />
szabványosításával ésamódszerekmegvalósításávalúttörõszerepetvállalt,azországrobbantástechnikaicentrumátalakítottaki.Ennekkeretébenépültmegakísérletitáróésarobbantóbunker.Ebbenazidõszakbankerült<br />
az intézet állományába több fiatal fizikus, vegyész,<br />
mérnök,gyakorlatiszakember,akikelsajátítottákaspeciálisismereteket.Ígylettazintézet1960.ótaazOrszágos<br />
BányamûszakiFõfelügyelõség –minthatóság –véleményezõ,<br />
tanácsadó szerve és 1988-tól pedig vizsgáló<br />
állomása.<br />
Azintézetdolgozóiaktívközremûködésévelkészült<br />
elaBányagyutacs-gyárbanazMSG,RKG,MKGtípusú<br />
késleltetettvillamosgyutacsokfejlesztése.<br />
Új és újabb területeken folyt akutatás. Kóta József<br />
elkötelezett és rendíthetetlen képviselõje volt annak a<br />
gondolatnak, hogy abányászatban ajövesztés legegyszerûbb<br />
és leggazdaságosabb, legkevesebb beruházást<br />
igénylõ és legtermékenyebb módszere a robbantási<br />
technológia,ha ajól meghatározottrobbantásitechnológiaakörülményekhezmegfelelõfúrási,biztosítási,rakodási<br />
és szállítási eszközökkel párosul. Ebbõl az alapelvbõlkövetkezett,hogykutatásaitarobbantástechnika<br />
mellettakorszámosbányászatiproblémájafeléiskiterjesztette.<br />
Így foglalkozott asújtólég- és szénporrobbanásproblémájával,abányatüzekfelderítésével,avágatállékonyságésarobbantáskapcsolatával,arakodásgépesítésével.<br />
Avágat falának hõmérséklet-méréseibõl és befúrt<br />
lyukak hõfok-ellenõrzésébõl atûzfészek pontos helyénekmeghatározásárajólhasználhatómódszertalakított<br />
kiatûzfészekkörül befúrtlyukakbahelyezettszárazjég<br />
töltényekalkalmazásávalatüzekfelszámolására.<br />
Robbantástechnikai kutatásai között alegteljesebb<br />
és legátfogóbb afojtás szerepének és jelentõségének<br />
tisztázásavolt.Azelméletiösszefüggésekmellettagyakorlatialkalmazásérdekében<br />
megvizsgáltaarobbantólyukak<br />
lefojtására alkalmazható anyagok majdnem teljesskáláját.<br />
Elméletitevékenysége arobbantás közben akõzetben<br />
lejátszódó folyamatok tanulmányozására irányult.<br />
Ezen belül eredményesen járult hozzá akõzetmozgás<br />
törvényszerûségének tisztázásához, a kõzetbe táplált<br />
energiaés arobbantásmunkavégzéseközöttiösszefüggésmegismeréséhez,afojtásmozgásviszonyainakelemzéséhez<br />
és arobbanóanyagban lejátszódó utólagos folyamatokfelderítéséhez.<br />
Ahazai bányászat robbantástechnikájának aII. világháborúutániarculata<br />
KótaJózsef tevékenységealapján<br />
formálódott ki. Arobbantómesterek és arobbantással<br />
foglalkozó mûszaki szakemberek képzésével<br />
megteremtetteatudatosmunkavégzésalapjait.<br />
1953-ban megjelent Lõmester c. könyve kiváló alapotadottakülszíniésamélybányászatrobbantásimunkáit<br />
irányító és végzõ szakembereknek. Akönyv nyolc<br />
fejezetben – Elméleti alapfogalmak.; Anyagismeret.;<br />
Fojtás.; Robbantás.; Lyuktelepítés.; Millszekundumos<br />
34 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
obbantás.; Robbanóanyagokvizsgálatimódszerei.;Általános<br />
biztonsági szabályzat. –foglalja össze alõmester/robbantómestertudnivalóit.<br />
Kóta József Európa számos országában megfordult,<br />
eredményes munkájának köszönhetõ, hogy amagyar<br />
robbantástechnikatöbbévenkeresztülanemzetköziélvonalbakerült.Amillszekundumosrobbantáselterjesztésenemcsakahazai,hanemtöbbakkoriszocialistaországbananevéhezfûzõdik.<br />
Aszemélyeskapcsolatokmellettazakkorilehetõségekbáregyiránybanlehatároltákazintézetnemzetközi<br />
kapcsolatait, így is sok és amagyar bányászatnál nagyobb<br />
bányászattal rendelkezõ ország intézetével tartottkapcsolatot.Igenszéleskörûegyüttmûködésbontakozottkilengyel,osztrák,német,ukrán(Makajevka)és<br />
kínai(Tansany)intézetekkel.<br />
AMiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Rektori<br />
Tanácsa akorábban elnyert mûszaki tudományok kandidátusa<br />
fokozat alapján 1960. október 7-én egyetemi<br />
doktorcímetadományozott KótaJózsef okl. bányamérnöknek.<br />
1966-ban, alkotómunkája teljében aközponti elhatározású<br />
intézeti centralizálás és avezetõi presztízst<br />
vesztõszakmaivetélytársak„jóvoltából”nyugállományba<br />
vonult. Alkotótevékenységét azonban nem fejezte<br />
be nyugdíjba vonulásával. ATatabányai Szénbányák<br />
készséggel biztosított helyet és megfelelõ körülményeket<br />
munkájának folytatásához, ahol minden ellenszolgáltatásnélküldolgozott.AfelhagyottX-esaknaudvarán<br />
maradt épületekbõl kívánságának megfelelõen kialakítottésfelszereltmûhelyálltrendelkezésére,ahova<br />
törzsgárdájánakegyrészétismagávalvitte. Amûhelyben<br />
irányítása mellett fejlesztették ki arakodószõnyeg<br />
típusait, többek között a„bicskának” keresztelt típus<br />
maismûködõtökéletesítettformáját.<br />
Kísérleti mûhelyébe szinte haláláig bejárt, azonban<br />
valahol aszíve mélyén gyógyíthatatlan sebeket ejtett a<br />
bányászattól, abányától, anapi következetes, kemény<br />
munkátólvalókényszerûelszakadás.Ezekasebekcsak<br />
nagyobbodtak, ahogy fizikai mozgástere kezdõdõ betegsége<br />
miattegyre jobban csökkent.Fájdalmasbetegségénélcsakatétlenségrekárhoztatásaokoztaszámára<br />
amég nagyobbfájdalmat.<br />
Ebben amozgáskorlátozott állapotban érte ahalál<br />
1979.február23-án.<br />
Hozzátartozói, barátai, munkatársai és ismerõsei<br />
1979. március 2-án kisérték utolsó útjára atatabányai<br />
újtelepitemetõben. Végsõnyughelyénél–avárosáltal<br />
adományozott díszsírnál –areformátus vallási szertartás<br />
mellett dr.Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes<br />
és Kiss József fõosztályvezetõ vett végsõ búcsút<br />
dr.KótaJózseftõl.<br />
Bejelentettéselfogadottkilencszabadalmaátölelia<br />
bányászati tevékenység sokrétûségét és ezzel is bizonyítjaszéleskörûismereteit.<br />
Kevés megjelent cikk maradt utána, de sok írásos<br />
feljegyzésésszámoskísérletiemlékõrzimunkásságát.<br />
ATatabányaiBányászHagyományokértAlapítvány<br />
Kuratóriuma, az OMBKE tatabányai helyi szervezete<br />
és aSzent Borbála-szobor Tatabányán Alapítvány KuratóriumajavaslataalapjánTatabányaMegyeiJogúVárosÖnkormányzata<br />
dr.KótaJózsef okl.bányamérnökrõl<br />
1997-benutcátnevezettel.<br />
STUBERGYÖRGY okl.bányamérnök1967-benszereztebányamûvelõmérnökioklevelét.1968.áprilisáigaTatabányai<br />
Szénbányák XV./B aknaüzemében beosztott mérnök, 1974-ig aXV./C aknaüzemben mérnökség-vezetõ, 1975-ig a<br />
Nyugati II. bányaüzemben mûvelettervezési csoportvezetõ, 1975-tõl aXV./A aknaüzemben, késõbb a Csordakúti<br />
aknaüzemben aknafõmérnök, 1977-tõl a Nyugati Bányaüzemben mûszaki igazgató. 1983-tól a Nagyegyházi<br />
Bányaüzemben bányaüzemi fõmérnök, 1985-tõl ugyanitt mûszaki igazgató. 1990-tõl a Tatabányai Szénbányáknál<br />
beruházási osztályvezetõ, 1991-tõl aBányászati Igazgatóságon mûszaki igazgató. 1994-tõl 1997-ig aMányi Bányában<br />
üzemigazgató,üzemfenntartásiésbányagazdaságifõmérnök.<br />
Könyv- és folyóiratszemle<br />
Földhasználat<br />
Aterület-felhasználáshoz kapcsolódó valamennyi szakterület,<br />
munkaterület (mezõgazdaság, bányászat, erdészet,<br />
vízügy, útépítés, környezetvédelem, természetvédelem stb.)<br />
számára évtizedek óta hiánypótló tankönyvként, szakkönyvkéntjelentmegaFöldhasználat<br />
c.enciklopédiaaDialóg<br />
Campus Tankönyvkiadó gondozásában. Aközel 500 oldalas<br />
mûvet elsõsorban az agrár és földtudományi felsõoktatási<br />
intézmények, doktori iskolák hallgatói, oktatói (kutatók, tervezõk)<br />
és a különbözõ terület-felhasználással foglalkozó<br />
bányászati, erdészeti, mezõgazdasági (földügyi), vízügyi hivatalok,<br />
intézmények, kutató, tervezõ intézetek munkatársai<br />
hasznosíthatják. A lektorok és a tárgykörben érdekeltek<br />
egyöntetû véleménye szerint akönyv arendszerváltás és az<br />
EU-csatlakozás után különösen hiánypótló mûnek számít. A<br />
földhasználat teljes vertikumát tárgyalja, beleértve a föld-<br />
minõségjavítását,védelmétpl.akõportrágyák,ásványi(talaj-<br />
javító)anyagokteljeskörûrendszerétéshasznosítását.<br />
Néhány fõbb fejezete: az európai földhasználat, birtokszerkezet<br />
kialakulása; mezõgazdasági, erdészeti, természetvédelmi<br />
földhasználat, tájhasználat szerkezete, fejlõdési<br />
irányai; birtokpolitika, birtokszerkezet, birtokrendezés, birtoktervezés;<br />
földminõsítés; földértékelés; földminõség romlás;<br />
földminõség javítás (mindezek geomorfológiai, földtani,<br />
talajtani,talajtechnológiaivonatkozásai);mezõgazdaságiparcellaazonosítórendszer;földvédelem;földnyilvántartás.<br />
Abányászattal (a geológiai, környezetföldtani célú vizsgálatokkal,<br />
szolgáltatásokkal, létesítmények tervezésével,<br />
elhelyezkedésével) kapcsolatos területeken akönyv sok adatot,<br />
információt, ismeretet nyújt és tervezési segédletként<br />
szolgálhat.<br />
Megrendelésicím:DialogCampusKiadó,1088Budapest,<br />
Rákócziút9.E-mail: dialog@t-online.hu<br />
Dr.Dömsödi János<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 35
Egyesületi ügyek<br />
ABudapesti Helyi Szervezet életébõl<br />
Helyi szervezetünk anyári szünet elõtti utolsó szokásos<br />
havi szakmai klubdélutánját <strong>2006.</strong> június 13-án tartotta az<br />
OMBKE Mikoviny termében.<br />
Aszakmai elõadást Tasnádi Tamás okl. bányamérnök, a<br />
helyi szervezet titkára tartotta. Gazdag szakmai tartalommal<br />
ésszámoskonkrétummalmegtartottelõadásábanbemutattaa<br />
2000.januárvéginagybányaiAURULSAzagytárolójánálbekövetkezett<br />
cianidoszagykiömlést és annak máig tartó következményeit.Azelõadásígyfelöleltea2000.január30-31-tõl,a<br />
zagykiömléstõl a<strong>2006.</strong>május8-ig terjedõ idõszakot,amikora<br />
perben eljáró fõvárosi bíróság közbensõ ítéletében kimondta<br />
azAURULSA-nak–2001.december4-tõl névváltozásmiatt<br />
TRANSGOLDSA–mintkárokozónakafelelõsségét.<br />
AzelõadásvégénszóesettaMagyarországranézveújabb<br />
potenciális veszélyforrásról, a verespataki Rosia Montana<br />
Gold Corporation tervezett aranybányájáról. Az elõadó<br />
hangsúlyozta, hogy abánya létesítése jelen idõszakban még<br />
nem képez megoldandó mûszaki feladatokat, az most még a<br />
politikaszintjén van.<br />
Azelõadásértékétemelteazis, hogyazelõadó bemutatta<br />
amagyar határtól (Csengersimától) kb.75 km-re esõ,már<br />
a középkorban Asszonypataka néven jelentõs bányaváros<br />
Nagybányát(mairomán neve:Baia Mare)éskörnyékét.<br />
KépekenkeresztülmegismerhettükNagybánya1896-ban<br />
alapítottmûvésztelepét,aképzõmûvészetiésazásványmúzeumát,<br />
valamint az 5km-re lévõ Koltót, ahol Petõfi Sándor<br />
Szendrei Júliávalházasságkötésük után, TelekiSándor kastélyában<br />
amézesheteiket töltötték. Ebbõl az idõszakból több<br />
költemény maradt fenn, amelyek közül a legismertebb a<br />
„Szeptembervégén”.<br />
Az elõadóhoztöbb kérdés hangzott el, amelyekre részletesválaszokatkaptak.<br />
Dr.Horn János<br />
Kellemes idõben, június 30-án indultunk el, Ártándnál –<br />
viszonylag könnyen –átlépve amagyar-román határt, tartósabb<br />
megállót Nagyváradon tartottunk. Az Óvárosban<br />
megtekintettük az Ady Endre Emlékmúzeumot és az elõtte<br />
álló mellszobrát, aNemzeti Színházat Szigligeti Ede szobrával,<br />
majd aKörös partján sétálva Lórántffy Zsuzsanna és<br />
Szacsvay Imre szobrát. Szacsvayt 1849-ben afüggetlenségi<br />
nyilatkozataláírásamiattvégeztékki,szobránaktalapzatána<br />
felirat:„Csakegytollvonásvolt”.<br />
Nagyváradról Bánffihunyadra érkezve délnek fordultunk<br />
és kb. 6km után megérkeztünk szálláshelyünkre, Kalotaszentkirályra.Azelszállásolásmagánpanziókbantörtént,ahol<br />
6-8fõkapottszállástés félpanziós ellátást.<br />
Amásnapielsõúticélunk–VasGéza vezetõnkkel–Torockó<br />
volt. Torockó nagyon szép környezetben épült, magyar ajkúbányászvároska,amelyetmégaszászoképítettekkiakörnyezõ<br />
hegyek érc –elsõsorban vasérc –bányászata miatt. A<br />
várossal szemben emelkedõ Székely-kõ hegység nagyon impozáns<br />
panorámát nyújt az egyébként is takaros, azonos stílusú<br />
házsorokkal épült városból. Arendkívül bõvizû környezetben<br />
vízzel hajtott érczúzók, hámorok épültek, amelybõl<br />
egy ottjártunkkor még mûködõképesvolt.<br />
Akövetkezõvárosban, Nagyenyeden, aBethlenReformátus<br />
Kollégium udvarán az ott végzett neves személyek szobrait,<br />
emléktábláit láttuk, ugyanígy avárudvarban is. Avárfal<br />
külsõ oldalán, egy eldugott falmélyedésben található az az<br />
emléktábla, amely az 1849. január 9-i szomorú eseménynek<br />
állítemléket:aHoriaésCloskavezettemócoklemészárolták<br />
Nagyenyed magyar lakosságát. Atömegsírban 700-an nyugszanak.<br />
Akövetkezõ napon elõször kitérõt tettünk aMeleg- és a<br />
Hideg-Szamos forrásvidékére, aKalotai-havasokba. Ezen a<br />
környéken esett el Vasvári Pál 1849-ben. Innen Kolozsvárra<br />
mentünk.ElsõkéntaHázsongárditemetõbentisztelegtünkelhunyt<br />
nagyjainknak. Sajnos nem találtuk meg Debreczeni<br />
Mártonsírhelyét,deaDzsidacsaládésaTárczi-Hornochcsaládsíremlékénéltisztelegtünk.Avárosközismertnevezetességeinek(Fõtér,Mátyáskirályszülõháza,ferencesektemploma<br />
és kolostora, Babes-Bolyai Egyetem, Farkas utcai református<br />
templom, Állami Magyar Opera és Színház) megtekintése<br />
után avárból avárosra nyíló panorámában gyönyörködhettünk.ASzamosonátkelvehazafeléindultunkafeleségekazon<br />
kikötésével, hogy Körösfõn, aKalotaszeg népmûvészetének<br />
legismertebb kirakodó vásárában legalább kettõ órát eltölthessenek.UgyanittfelkerestükaközelmúltbanrenováltreformátustemplomotéstisztelegtünkVasváriPálkopjafájánál.<br />
Akövetkezõnapon azAlmás völgyén Zsibóra értünk, innen<br />
Zilahra buszoztunk. Zilah belvárosa rendezettnek tûnt<br />
Erdélyben jártunk<br />
Sok-sok éve már, hogy anógrádi bányászok és kohászok<br />
OMBKE szervezete családtagok részvételével szervezi meg<br />
nyárikirándulását.IdéneztközkívánatraismétErdélybeszerveztük<br />
meg. Azért írhatjuk, hogy „ismét”, mert az 1994-ben<br />
létrejöttközösszervezetazelteltbõévtizedalattmártöbbalkalommal<br />
ismerkedett Erdéllyel, természetesen mindig másmásrészletével.<br />
Idénarészvevõk–noéspénztárcánkkíméléseérdekében<br />
–éppen csak átugrottunk ahatáron, mintegy 100 km-nyire<br />
NagyváradtólKalotaszentkirálytválasztvaszálláshelyül.<br />
Aházsongárditemetõben<br />
36 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
ápolt parkjaival, megmaradt régi épületeivel. Sikerült megtalálniaReformátusFõgimnáziumot,aholAdyEndreistanult.<br />
Az épület Fõ tér felõli kertjében aköltõ egészalakos szobra<br />
áll.Sajnosazútikönyvekerrõlnem tesznekemlítést.AFõtér<br />
látványosságaWesselényiMiklósjobbágyfelszabadításátábrázoló<br />
szoborcsoport, ami szintén akolozsvári Mátyás király<br />
szoboralkotójának,FadruszJánosnakamunkája.<br />
Zilahbólhazafelétartvamegálltunk Bánffihunyadon,ahol<br />
az igen régi református templomot néztük meg. Kalotaszeg<br />
templomainak jellegzetessége anégyzet alapú „szoknyás” torony,<br />
négy „fiatornyával” és afestett kazettás mennyezet. A<br />
templombelsõtmindenholkalotaszegivarrottasokkaldíszítik.<br />
Felejthetetlen hatással volt mindannyiunkra ahárom különbözõ<br />
korbólösszeépítetthatalmastemplom.<br />
Este akalotaszentkirályi református templomban gyülekeztünk,<br />
ahol vendéglátónk, VinceKecskés István tartott tájékoztatótahelyisajátosságokról,bemutattaatemplomot,amit<br />
szintén azelmúlt években újítottak fel.Ezután aKecskés udvarban<br />
egy átalakított gazdasági épületben, csûrben az egész<br />
csoportegyüttvacsorázott.Avacsorautánnépviseletiésnéptáncbemutatóttartottak<br />
ahelyifiatalok, akikkelkipróbálhattukakalotaszegitáncritmuslépéseit.Akétszemélyeszenekar<br />
abemutatóutánsemhagytaabbaamuzsikálást,ígyháthajnalig<br />
mulattunk fõként magyar-nótákat, csárdásokat és persze<br />
bursch-nótákat énekelve. Areggeli hazaindulás kissé nehezünkreesett.<br />
Akalotszentkirályireformátus templom<br />
Hazafelé tartva megálltunk Bánffihunyadon Kudor Mária<br />
és István népmûvészek mûhelyénél, ahol fafaragásokat, varrottasokatlehetettvásárolni.<br />
Nagyváradonvisszaútonismegálltunk,<br />
de most aSebes-Körös bal partján és Újvárad városközpontjában<br />
tettünk egy sétát. AFõ téren van szinte az<br />
összes látnivaló:avárosháza, aSzt. Lászlótemplom, agörögkeletitemplom,azortodox(holdas)templomésaSasspalota.<br />
Ahazai úton már vidámabban szaladt autóbuszunk hazafelé,<br />
bár az út rekonstrukciója miatt nem zavartalanul. Utunk<br />
utolsóprogramjahazafeléegykoraivacsoravoltPoroszlónál,a<br />
halászcsárdában.Sokszépemlékkelgazdagodvaértünkhaza.<br />
Józsa Sándor –Liptay Péter<br />
Aborsodi helyi szervezet életébõl<br />
Ahelyi szervezet 62 fõs nyugdíjas baráti társaságának 34<br />
fõs csoportja <strong>2006.</strong> 06. 01-jén, éves programjába illesztetten<br />
autóbuszos kirándulást szervezett, dr.Magyar György kollégánkszervezésében.<br />
Elsõ programként Terv tárón az akna múltjának, élettörténetének<br />
felidézése, illetve az ennek kapcsán érintett kollégák<br />
emberi, szakmai és intellektuális érdemeinek méltatása<br />
után emléktáblát helyeztünk el. Az emléktábla megkoszorúzásaadottmeghittlehetõségetnémacsendbenfejethajtaniaz<br />
aknamûködésesoránhalálosüzemibalesetetszenvedett5fõ<br />
tiszteletére.<br />
MásodikmegállónkalkalmávalmeglátogattukTardonána<br />
Jókai emlékházat. Feledhetetlen, kellemes epizódként õrizzükelhunytkollégánközvegyének,<br />
SzuromiBélánénak az elõadását.<br />
(Szerencsére éppen diákokat kalauzolt az emlékházban.)Nagyszakértelemreéstájékozottságravallott<br />
JókaiMór<br />
szellemének és pozitív, jellemformáló regényhõseinek felidézése.Hálásköszönetünketezútoniskifejezésrejuttatjuk.<br />
Kuriózum számba ment harmadik programként adédestapolcsányi<br />
dr.KissMiklós állatorvostöbbmint2000db-oskerámiagyûjteményénekmegtekintése.Örömünkreésezirányú<br />
tájékozottságunk indokolt növelésére szolgált az igényesen<br />
összegyûjtött és összerendezett, sokatmondó kiállítás megtekintése.Akimégnemlátta,haarrajár,nehagyjakimegtekintését.Akiállításitárgyakismertetésétkövetõvendéglátásésa<br />
közben kapottszóbelitájékoztatásmaradóemlékévelfolytattuk<br />
utunkatvégsõcélunk,Nekézseny felé.<br />
Meghatódva, gyerekkori moziélményeinktõl átitatva, szeretettel,<br />
és még ma is elragadtatással koszorúztuk meg<br />
SzeleczkiZita egyszerû,de szépés gondozottsíremlékét. Emlékezetes<br />
filmszerepeinek felidézése közben, atelepülés önkormányzatátdicsérvetekintettükmegaszínésznõrõlelnevezettemlékházat.Követendõútazarraérdemesemlékekilyen<br />
módonvalóápolása.Ezutánatemplombavittazutunk.Érdekes,tartalmas,szépbeszédû–atelepülést,atemplomot,apéldamutató<br />
békességben élõ felekezeteket érintõ –egységbe<br />
foglalt „elõadással” ajándékozott meg alelkész,kirõl ott tudtuk<br />
meg,hogy egyikkollégánkgyermeke.<br />
Kirándulásunk slusszpoénjaként tartjuk számon akohász<br />
alapképzettségével„szakmaitestvérként”fogadott VargaBéla<br />
polgármester vendéglátását. Rövid, de tartalmas,alkalomhoz<br />
illõ tájékoztatója és az azt követõ pohárköszöntõ és ebéd a<br />
nap szellemi táplálékához méltó volt. Akedvesen felszolgált<br />
finomebédet„hangulatos”beszélgetéskövette.Hogyahangerõnesértseazépületenkívültartózkodókfülét,arrólaprogramok<br />
szervezõje (dr.Magyar György) által segítségül hívott,<br />
kifogástalanul képzett zenészek gondoskodtak. Sok szép magyar<br />
nóta eléneklésével vettünk búcsút vendéglátónktól, ill.<br />
tettünkpontotemlékezetesprogramunkvégére.<br />
Üveges János<br />
Baráti összejövetel Gyöngyösön<br />
AzOMBKEMátraaljaiSzervezetLignitBarátiKöre,abetervezettprogramnakmegfelelõen<strong>2006.</strong>06.17-énGyöngyösön<br />
családiösszejöveteltszervezettazEcoplánKft.telephelyén.<br />
Abarátitalálkozónrésztvettekahozzátartozók,feleségekis.<br />
Amegjelenteket Füleki Menyhért, az Ecoplán Kft. ügyvezetõ<br />
igazgatója köszöntötte, kihangsúlyozva azt is, hogy<br />
Lovász András ügyvezetõ igazgató egyetértésével mondja el<br />
üdvözletét.<br />
RövidenismertetteazEcoplántelephelyénekkorábbitörténetét<br />
is. Elmondta, hogy 1963-1971-ig aMátraaljai SzénbányákKözpontiBányamentõÁllomása,majd1971-1989-iga<br />
Tervezõ Iroda mûködött atelephelyen. Örömét fejezte ki,<br />
hogyaLignitBarátiKörelnökénekkérését,vagyisazösszejövetelmegszervezését,finanszírozásátLovász<br />
Andrással közösen<br />
megvalósíthatták.<br />
Mindenféle finom italt, aprósüteményt, üdítõt szolgáltak<br />
fel, közben aszabadtéren, szép környezetben felállított üstbenkészültagulyás,<br />
LovászAndrás „kiválószakács”irányításával.<br />
Ajelenlévõk visszaemlékeztek a20-40 évvel korábbi idõ-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 37
egy bányászkobakot, egy önmentõ készüléket és széndarabokat<br />
helyeztekacsillébe.<br />
Kertész Botond, acsapat nevében köszönte meg Vajda<br />
Istvánnak,aBányamúzeum vezetõjének anógrádiak vendéglátásátésacsilletoló-fogantyúnkeletkezetttöréskijavítását.<br />
NégyórautánfolytattákútjukatEtesfelé,azaznapiútjukból<br />
hátralévõ további tíz kilométer megtételére. Avendéglátók<br />
aváros határáig kísérték avidám csapatot, további jó<br />
utatés„Jószerencsét!”kívánva.<br />
Vajda István<br />
Avisontai külfejtés meglátogatása<br />
Gulyásfõzés<br />
szakra, a közösen megtartott bányásznapokra, szilveszteri<br />
összejövetelekre, egyéb rendezvényekre. Afehér asztal mellett,szolidpoharazásközbenmindenkijóléreztemagát,éskészült<br />
azínycsiklandógulyáselfogyasztására.<br />
Az Ecoplán Kft. éttermében agyönyörûen megterített<br />
asztaloknál fogyasztottuk el atálakban felszolgált ízletes, nagyonjólsikerültgulyást.Azebédutánipoharazás,beszélgetés<br />
közben kiderült, hogy Füleki Menyhért barátunk anapokban<br />
töltötte be 70. évét, így születésnapján természetesen felköszöntöttük<br />
Õt. Perceken belül reagált amegemlékezésre, és<br />
hatalmasgyümölcstortátvarázsoltaz asztalokra,amitatársaságjóízûenelfogyasztott.<br />
Késõ délután afinom cappucinó és kávé elfogyasztása<br />
után, fehér asztal mellett fejezõdött be ajól sikerült családi<br />
összejövetel.<br />
Dr.Szabó Imre<br />
A„csilletolók” Nógrádban<br />
AMiskolciEgyetem FöldtudományiKarvégzõshallgatói<br />
–mint ismert –augusztus 1-jén indultak el Selmecbányára.<br />
Útjuksorán4-énértekmegyénkbeliCeredre,aholmegpihentekapolgármesterihivatalvendégeként.Másnapindultaktovább,<br />
sarónabányai 580 m-es „dombok” megmászása után,<br />
délkörülértekSalgótarjánvárosszélére,ahol LiptayPéter,az<br />
OMBKE NógrádiSzervezet elnöke fogadtaéskísérte tovább<br />
akissé fáradt csapatot. Az acélgyári sorompónál már ahelyi<br />
szervezet „csapata” váltotta fel acsilletolókat, és kb. 1km<br />
hosszantolta acsillétaBányamúzeumig.<br />
Aközeli kisvendéglõben „palóc gulyás”-sal vendégelték<br />
megavándorokat,majd rövidélménybeszámoló,ésaBányamúzeum<br />
megtekintése következett. Fiatal vendégeink tiszteletteladóztakanógrádibányákbanhõsihalálthaltbányászok<br />
emlékoszlopainál.AdiákokatvégülaBányamúzeummunkatársai<br />
„tiszteletbeli bányász”-szá fogadták, és úti emlékként<br />
<strong>2006.</strong> szeptember 19-én az OMBKE Mátraaljai Szervezet<br />
Lignit Baráti Körének tagjai látogatást tettek aMátrai Erõmû<br />
Zrt. visontai bányaüzemében. Abányaüzem tanácstermében<br />
egypercesnémafelállássaltisztelegtekaközelmúltbanelhunyt<br />
Máthé József ny. fõmérnök emlékének, majd dr.Szabó Imre, a<br />
BarátiKörelnökefelkérte BónaRóbert bányaigazgatót,hogya<br />
visontaiésabükkábrányibányákjelenlegimûszakiállapotáról<br />
ésajövõfejlesztésilehetõségeirõladjontájékoztatást.<br />
Abányaigazgatóörömétfejezteki,hogyidõsebb kollégái,<br />
akikavisontaiésbükkábrányibányák nyitásánálisottvoltak,<br />
ma is érdeklõdnek abányák helyzetérõl, ajövõbeni tervezett<br />
fejlesztésekrõl.Hangsúlyozta,hogyakülfejtésesbányászatfejlesztésére<br />
tett intézkedések az 1959-60-as években helyesek<br />
voltak, ésamaiak köszönettel tartoznak az idõsebb kollégáknak.<br />
Mind Visontán, mind Bükkábrányban elegendõ szénvagyon<br />
áll rendelkezésre ahhoz, hogy a 800-1000 MW-os<br />
erõmûvet még hosszú távon –ajelen tervek szerint 2022-ig –<br />
ellássák tüzelõanyaggal.<br />
Visontán jelenleg aD-i bányamezõ mûvelése folyik, de a<br />
K3-as bányamezõ beindítására is megtették a mûszaki<br />
intézkedéseket. Akét bánya mûködését úgy irányítják, hogy<br />
azelkövetkezendõévekben atermelésmind Bükkábrányban,<br />
mind Visontánközelegyenlõ arányban történjen.<br />
Abánya és erõmû gazdaságos üzemeltetése lehetõséget<br />
biztosít mind abánya, mind az erõmû további fejlesztésére.<br />
Többek között elmondta, hogy 2011 körül a2x1000 MW-os<br />
blokkokatleállítják–elavultmûszakiállapotukmiatt–,ésvárhatóan<br />
helyettük 400MW-osblokkkiépítésére kerülsor.<br />
Ajelenlegi3-3Mt/év,azaz összesen 6millió t/évkitermelés<br />
növelésére lesz szükség, ha megvalósul a100 MW-os erõmûiteljesítménykiépítése.Természetesenennekmegfelelõen<br />
abányáktermelésénekfokozásáraújkotróéshányóképzõgépekbeszerzéséreisszükséglesz.Ezekreafejlesztésekre<br />
abányaés<br />
erõmûvezetõségemár mostgondolésakellõ intézkedésekfolyamatbanvannak.<br />
Akülfejtéses bányászatban nagyon fontos tényezõ aszabad<br />
szénkészlet alakulása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján<br />
ennek biztosítása elsõrangú feladat. Ma Visontán 2,2,<br />
Bükkábrányban 1,9 Mt aszabad szénkészlet, ami szinte optimálisnakmondható.<br />
Szóltmégazigazgatóabiztonságról,aköltségekoptimalizálásáról,<br />
avasúti szállítás fejlõdésérõl, új technológiák bevezetésérõl,<br />
akörnyezetvédelemrõl, a létszámhelyzetrõl és a<br />
munkamorálról.<br />
Az elõadáshoz hozzászóltak vagy kérdéseket tettek fel:<br />
PribulaNándor,dr.SzabóImre,OláhSándor,CsizmadiaLajos,<br />
Fazekas Miklós,HamzaJenõ, Karacs Imre.<br />
Azelõadástkövetõen KovácsIstván termelésifõosztályvezetõ<br />
kíséretében korszerû munkásszállító busszal bejártuk a<br />
K-I.területlemûveltrészeit,megtekintettükarekultivációsterületeket,<br />
majd közvetlen közelrõl aD-i bányamezõt néztük<br />
meg.Mindanagy-kotrókat,hányóképzõberendezéseket,sza-<br />
38 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
lagpályákat üzemelés közben láttuk, és számos kérdést intéztünkakísérõnkhöz,akimindenre<br />
szakszerûenválaszolt.<br />
Jó érzés voltlátni, hogy azok amûszaki problémák, amelyek<br />
10–15 évvel ezelõtt sok gondot okoztak, ma megoldást<br />
nyertek. Aszalagtakarítás, agörgõk által okozott üzemzavarokmamárnemjelentenekkülönösebbgondotazüzemvezetésnek.Jólkezelikahomokkövekjövesztésétis,amirégensok<br />
problémátokozott.Mindannyiunknaknagy élmény voltmeghallgatniBónaRóbertelõadását,ésKovácsIstvánlelkeshelyszínikalauzolásávalmegtekinteniaszépenkialakított,technológiailagrendezettD-ibányamezõt.<br />
Dr.Szabó Imre<br />
Atatabányai szervezet életébõl<br />
ATatabányaiBányászHagyományokértAlapítványújabb<br />
nagy lépést tett aszellemi örökség ápolásáért. Az alapítvány<br />
<strong>2006.</strong>június10-én–szépünnepséggelegybekötve–W.Csoma<br />
Éva szerkesztésében, MolnárJózsef és SókiImre tollábólkönyvetjelentetettmegkéttatabányaihíresség,<br />
SólyomFerenc geológusés<br />
Játékos Pál atlétaedzõéletérõl.<br />
Akiadónak akönyv megjelentetésével –akorábbi könyvekhez<br />
hasonlóan –az volt acélja, hogy atérség fejlõdését,<br />
kultúráját, sportját meghatározó tatabányai bányászkodás jeleséspéldamutató<br />
egyéniségeinekemléketállítson.<br />
Többekközöttilyenjelesembervolt SólyomFerenc geológus,<br />
aki 1949-tõl 1974-ig töltötte be aTatabányai Szénbányászati<br />
Tröszt, majd Vállalat fõgeológusi posztját. Afiatal korában<br />
hányatott életû tudós ember rengeteget tett vállalata érdekében.<br />
Õvolt az, aki atérségben szénkutatásokat javasolt,<br />
fúrásokat irányított, majd bányanyitásokat kezdeményezett.<br />
Meghatározó személyisége volt aDél-Gerecse földtani kutatásainak.<br />
akivetítõn láthattuk az ünnepeltek fényképeit, életük jeleneteit.Olyanvolt,minthaközöttünklettekvolna.Azünnepséga<br />
könyvátadásával,dedikálásával,majdbeszélgetésselzárult.<br />
Végezetül javasoljuk mindenkinek, hogy akorábbi kiadványok<br />
által ismertetett hírességekhez hasonlóan, olvassák el<br />
a Sólyom Ferenc és Játékos Pál életútjáról szóló könyvet. Garantáljuk,<br />
hogy munkásságukból, emberi magatartásukból<br />
sokattanulhatnak.<br />
Sóki Imre<br />
Nyugdíjastalálkozó Dorogon<br />
Az elõzõ évekhez hasonlóan az idén is megrendezte az<br />
OMBKE dorogi szervezete nyugdíjasainak találkozóját. TagjainkközültöbbenDorogonkívül,akörnyéktelepüléseinlaknak,denagyörömmeltettekelegetameghívásnaksokkedves<br />
találkozásreményében.<br />
Akorábbi években aszénbányászat aktuális kérdéseirõl<br />
hangzotteltájékoztatásakötetlenbeszélgetéselõtt.Ezévben,<br />
Sasvári Géza tagtársunk javaslatára, az általa összeállított színesprogramrészeseilehettekaszépszámbanmegjelentvendégek.<br />
SólyomFerencsírjánakkoszorúzása<br />
Atatabányai szénbányászatért nemcsak azok az emberek<br />
tettek sokat, akik szakmailag kötõdtek abányászathoz, hanem<br />
azok is, akik kiszolgálták azt. Abányászok éltek és haltak a<br />
sportért.Sokanaztaktívanmûvelték,másokmegtöltöttékalelátókatésdrukkoltakazelsõosztályúsportolóknak.Ilyenmegszállott<br />
embervolt Játékos Pál atlétaedzõ,akiszigorával, de vidámságával,hozzáértésévelsokatlétátadottMagyarországnak.<br />
Dr.Csiszár István ünnepi beszédében nemcsak akét kiválóságszakmaihozzáértésétemelteki,hanememberimagatartásukat<br />
is. Mindkét ember híres volt szerénységérõl, segítõkészségérõl.<br />
Közös tulajdonságuk volt, hogy tudásukat nem<br />
tartották meg maguknak, hanem azt igyekeztek továbbadni,<br />
vagyisnembántóan:oktattak.<br />
Akönyvbemutató elõtt az összegyûltek megkoszorúzták<br />
SólyomFerenc és JátékosPál sírjait,majdazótelepiKözösségi<br />
Házban emlékeztekakétjelesember életútjára. Ateremben<br />
Ajelenlévõket, akik évtizedeket töltöttek ahelyi szénbányászat<br />
szolgálatában Dorogon és Pilisszentivánon, Fehér<br />
Ernõ vezetõségi tagköszöntötte.<br />
Azüdvözléstkövetõenarégiidõkreemlékezvehallgatták<br />
GurinFerenc tagtársunkat,akimégaszéncsatákidejénírtversétmondtael.<br />
Arésztvevõk ezután megtekintették azt aDVD-felvételt,<br />
mely két évvel ezelõtt a dorogi bányásznap rendezvényén<br />
megnyitott, adorogi szénbányászat 223 évét bemutató kiállításon<br />
készült. Látható volt Gáspár Sándor festõmûvész néhány<br />
alkotása, valamint szobrok, plakettek, dísztárgyak, szerszámok.AkiállításonkiemelthelyetkaptakSasváriGézasaját<br />
bányászatigyûjteményéneklegszebb tárgyaiis.<br />
Atalálkozón Solymár Judit emlékezett meg a„Jó szerencsét!”köszöntés112.évfordulójáról,éselhangzotta„Testvér”<br />
címû vers Vöröskõi Zsófi (Vöröskõi István tagtársunk végzõs<br />
bányamérnök leánya)elõadásában.<br />
Ismétvetítéskövetkezett,azEsztergomvidékidorogibarnaszénmedencébenlévõgazdagbányászatiemlékekbõlvillantakfelképek,akörnyékközségeibenláthatóbányászemlékek<br />
mellett Dorogról aSzent Borbála bányatemplom, amûvelõdésiház,<br />
aJubileumitéremlékmûvei.<br />
AprogramzárásakéntSasváriGézatagtársunk–azelõzõekben<br />
akiállításról látott –DVD-t, CD-t (bányászdalokkal),<br />
továbbá fotókat ajándékozott saját gyûjteményébõl az érdeklõdõknagy<br />
örömére.<br />
Jó hangulatban folytatódott abeszélgetés afehér asztal<br />
mellett. Abúcsúzáskor pedig sokszor elhangzott akövetkezõ<br />
találkozóreménye.<br />
Solymár Judit<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 39
Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon!<br />
FecskésMihály okl.bányamérnökaugusztus11-éntöltöttebe80-ikéletévét.<br />
IzsákSándor földmérõaugusztus12-éntöltöttebe70-ikéletévét.<br />
BarossJózsef okl.bányamérnökaugusztus17-éntöltöttebe95-ikéletévét.<br />
DunaiFerenc okl.bányamérnökaugusztus22-éntöltöttebe85-ikéletévét.<br />
DörömbözyBéla okl.gépészmérnökaugusztus26-ántöltöttebe80-ikéletévét.<br />
KobolkaAlajos okl.bányamérnökaugusztus3-ántöltöttebe85-ikéletévét.<br />
KárpátiJenõ okl.bányamérnökszeptember11-éntöltöttebe75-ikéletévét.<br />
BenyõcsFerenc okl.bányamérnökszeptember17-éntöltöttebe70-ikéletévét.<br />
Dr.TörõBéla okl.matematikusszeptember19-éntöltöttebe80-ikéletévét.<br />
UrsitzJózsef okl.bányamérnökszeptember21-éntöltöttebe95-ikéletévét.<br />
KulcsárSándor technikusszeptember22-éntöltöttebe85-ikéletévét.<br />
PogányAlfréd okl.vegyészmérnök,környezetvédelmiszakmérnökszeptember23-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
CsermákHugó bányagazdaságimérnökszeptember24-éntöltöttebe75-ikéletévét.<br />
GádoriVilmos okl.bányamérnökszeptember26-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
MészárosZoltán okl.bányageológusmérnökszeptember27-éntöltöttebe70-ikéletévét.<br />
VeszprémiJózsef vegyészmérnökszeptember28-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
KissKároly okl.geofizikus,okl.bányamérnökszeptember30-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
KutasiKároly okl.bányamérnökszeptember8-ántöltöttebe70-ikéletévét.<br />
PusztafalviGábor okl.bányamérnök,bányaiparigazdaságimérnökoktóber12-éntöltöttebe70-ikéletévét.<br />
SimonKálmánné okl.közgazdászoktóber16-ántöltöttebe85-ikéletévét.<br />
DörömbözyÁrpád bányagépész,bányavillamostechnikusoktóber16-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
StuhlJózsef okl.gépészmérnökoktóber16-ántöltöttebe70-ikéletévét.<br />
KrauterGyörgy technikusoktóber16-ántöltöttebe70-ikéletévét.<br />
SzabóJózsef okl.bányamérnökoktóber20-ántöltöttebe70-ikéletévét.<br />
KramárTibor okl.bányamérnökoktóber21-éntöltöttebe70-ikéletévét.<br />
GyenesIstván bányatechnikusoktóber22-éntöltöttebe75-ikéletévét.<br />
PálfyGábor okl.bányamérnök,tiszteletitagoktóber24-éntöltöttebe80-ikéletévét.<br />
KernerJózsef okl.bányagazdaságimérnökoktóber26-ántöltöttebe80-ikéletévét.<br />
DénesOttó okl.bányamérnökoktóber31-éntöltöttebe75-ikéletévét.<br />
id.VassLászló okl.bányamérnök,tiszteletitagoktóber4-éntöltöttebe85-ikéletévét.<br />
PálfyAttila okl.bányamérnökoktóber6-ántöltöttebe75-ikéletévét.<br />
PethõErnõ okl.bányamérnökoktóber7-éntöltöttebe75-ikéletévét.<br />
Ezútongratulálunk<br />
tiszteltTagtársainknak,<br />
kívánunkmég<br />
sokboldogszületésnapot,<br />
jóegészséget<br />
és<br />
jószerencsét!<br />
FecskésMihály<br />
IzsákSándor<br />
BarossJózsef DunaiFerenc DörömbözyBéla KobolkaAlajos KárpátiJenõ<br />
40 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
BenyõcsFerenc Dr.TörõBéla UrsitzJózsef KulcsárSándor<br />
PogányAlfréd<br />
CsermákHugó<br />
GádoriVilmos MészárosZoltán VeszprémiJózsef KissKároly<br />
KutasiKároly PusztafalviGábor SimonKálmánné DörömbözyÁrpád<br />
StuhlJózsef<br />
KrauterGyörgy<br />
SzabóJózsef KramárTibor GyenesIstván PálfyGábor<br />
DénesOttó<br />
KernerJózsef id.VassLászló PálfyAttila PethõErnõ<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 41
ABKL Bányászat 200<strong>5.</strong> évi nívódíja<br />
Lapunknem jelenhetnemeg, hakollégáink,tagtársainkszakcikkeket,híradásokat,könyvismertetõketstb.nem<br />
küldenének be. Ennek elismeréseképpen is aBKL Bányászat Szerkesztõbizottsága évenként hagyományosan<br />
nívódíjatítélodaabizottságáltallegjobbnaktartottcikknekvagycikkeknek.<br />
Szerkesztõbizottságtagjainakszavazataalapján<br />
a2005-benmegjelentcikkekközülNívódíjatnyert:<br />
Dr.HornJános: Természetienergetikaierõforrásainkrólc.cikke(1.szám)<br />
Dr.HornJános<br />
Adíj átadására ünnepélyes keretek között, aszeptember 14-ei szerkesztõbizottsági ülésen került sor. Podányi<br />
Tibor felelõs szerkesztõ ugyanezen az ülésen értékelte alapban megjelent tudósításokat, híreket is. Alegtöbb<br />
tudósítást dr.HornJános és BogdánKálmán küldtebe.<br />
Nívódíjascikkírónknak, szorgalmastudósítóinknak–ésrajtuk keresztülvalamennyi cikkírónknak,tudósítónknak–<br />
ezútonisgratulálunk,köszönjükértékesmunkájukat!<br />
BKL Bányászat Szerkesztõbizottság<br />
Jubileumi oklevelek átadása aMiskolci Egyetemen<br />
<strong>2006.</strong> szeptember 9-én, Nyilvános Ünnepi Egyetemi Szenátusülés<br />
keretébenadtákátaBányamérnökiKaron,aFöldmérõmérnöki<br />
Karon, valamint aKohómérnöki Karon 65, 60<br />
és 50 éve végzett mérnökök részére ajubileumi okleveleket.<br />
Ebben az évben aMûszaki Földtudományi Kar Tanácsának<br />
elõterjesztésealapján azEgyetemiSzenátus az1946-banvégzettkollégákközül<br />
2fõbányamérnök részéregyémántoklevelet,<br />
az1956-banvégzettekközül 81 fõ bányamûvelõmérnök,10 fõ<br />
geológusmérnök, 18 fõ geofizikus mérnök, 11 fõ olajmérnök és<br />
23 fõföldmérõ mérnök részérearanyoklevelet adományozott.<br />
Dr.BudaváriSándorátvesziaranyoklevelét<br />
Az ünnepségen ajogosultak közül nyolcvanan vették át<br />
személyesenajubileumioklevelet.Akitüntetetteknevében dr.<br />
hc. dr.Salamon Miklós aranyokleveles bányamérnök szólt az<br />
ünneplõkhöz,azünnepségrésztvevõihez.<br />
A jubiláló évfolyamot köszöntõ beszédében dr. Bõhm<br />
József, a Mûszaki Földtudományi kar dékánja kiemelte:<br />
„Büszkékvagyunkajubileumiokleveletebbenazévbenátvevõkre,<br />
az alma mater egykori diákjaira. Önök tanulmányaik<br />
idõszakában és aszakmájuk gyakorlásának évtizedei alatt is<br />
nagyonnehéztörténelmiésgazdaságihelyzetbenkellett,hogy<br />
helyt álljanak, részesei voltak ahazai bányászat felfejlõdésének,<br />
virágkorának éstapasztalniuk kellett aszakma hanyatlását<br />
is. Sokan Önök közül aváltozó és bizonytalan társadalmi,<br />
gazdasági és politikaihelyzetvagy politikai kényszer hatására<br />
fiatalon nekivágtak anagyvilágnak, idegen körülmények között<br />
kezdték és teljesítették szakmai pályafutásukat. Mutatja<br />
az õsi alma mater szakmai és erkölcsi értékét, hogy bárhová<br />
kerültekisavilágban,itthonvagykülföldönsikereséselismert<br />
szakmai pályát teljesítettek. Szakmai hozzáértésükkel, szakmaszeretetükkel<br />
minden helyzetben és minden körülmény<br />
között vállalták hivatásukat, szolgálták szakmájukat, megtartották<br />
az alma mater iránti tiszteletüket és hazaszeretetüket,<br />
megtartották magyarságukat, dicsõséget szereztek ahazának<br />
azalmamaternekésÖnmaguknakegyaránt.”<br />
Az ünnepség után ajubiláló bányászévfolyam lerótta kegyeletét<br />
és elhelyezte az emlékezés koszorúját dr. Zambó<br />
János professzor közelmúltban felavatott mellszobránál, ahol<br />
dr.Budavári Sándor és Simon Sándor kollégák emlékeztek a<br />
professzorra, az egyetemi tanulmányaik befejezésének körülményeire.<br />
Ezt követõen aMûszaki Földtudományi Kar és a<br />
MûszakiAnyagtudományiKarjóhangulatúebédenláttavendégülakitüntetettkollégáinkatéshozzátartozóikat,aholakét<br />
kar dékánja mondott pohárköszöntõt. Az OMBKE részérõl<br />
PálffyGábor oklevelesbányamérnökszóltajubileumioklevelesmérnökeinkhez.<br />
Büszkék vagyunk amostdíszoklevelet átvevõkre,azalma<br />
mater egykori diákjaira. Tisztességes, szorgalmas és sikeres<br />
munkájuk szolgáljon példaként mai és jövõbeni hallgatóinak<br />
egyaránt.Adíszokleveletátvevõkneknagytisztelettelgratulálunk,<br />
további életükhöz jó erõt, egészséget, nyugodt, békés,<br />
hosszú életetkívánunk.<br />
Atiszteletdiplomábanrészesült gyémánt-ésaranyokleveles<br />
mérnökök életpályáját a Mûszaki Földtudományi Kar<br />
külön kiadványban foglalta össze és 250 példányban közreadta.<br />
Dr.Bõhm József<br />
42 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Köszöntjük a2006-ban gyémánt- és aranyoklevéllel<br />
kitüntetett kollégáinkat<br />
AMiskolciEgyetemSzenátusaebbenazévben2fõrészére<br />
gyémánt- és 143 fõ részére aranyoklevelet adott át. Külön<br />
ünnepségkeretébentovábbi15fõbányagépész-mérnökkollégavettátaranyoklevelet.<br />
Ehelyrõlistisztelettelgratulálunkvalamennyikitüntetettnek!KözülükaBányászatiSzakosztálytagjainakrövidéletútjátakövetkezõkbenismertetjük.<br />
Gyémántoklevelet kapott:<br />
Mátrai Árpád aranyokleveles bányamérnök<br />
1923-ban Dorogon született több<br />
generációs bányászcsaládban. Az esztergomi<br />
bencés gimnáziumban megszerzett<br />
érettségi után 1941-ben iratkozott<br />
a soproni egyetemre, ahol<br />
1946-ban szerzett bányamérnöki oklevelet,jeles<br />
minõsítéssel.<br />
1946-47-ben a várpalotai szénbánya<br />
bányamérési részlegét vezette,<br />
majd az ugyancsak várpalotai székhelyû<br />
Közép-dunántúli Szénipari Központhoz<br />
helyezték át az üzemgazdasági osztályra. 1949-ben<br />
Tatabányárahelyeztékát,aholaIX-es,majdazösszevontIX-<br />
XI-es aknák üzemvezetõ fõmérnöke, és emellett aKözponti<br />
Bányamentõállomásparancsnoka volt.<br />
1952-benKomlóraküldték,ahol1957-igbányaüzemvezetõ-fõmérnökként,<br />
majd atröszt központjában dolgozott különbözõbeosztásokban.1963-banakomlóiéspécsiszéntrösztökösszevonásakoratermelésiosztály<br />
vezetõjelett.<br />
1963õszénelvállaltaaPécsiUránbányaVállalatfõmérnöki<br />
munkakörét, és innen 20 év múlva, a60 éves kort betöltve<br />
kérte nyugdíjaztatását. 1983-ban megbízást kapott, hogy egy<br />
általa összeállított szakértõi csapattal vizsgálják meg apaksi<br />
radioaktív hulladékoknak az uránbánya felhagyott üregeiben<br />
történõelhelyezés lehetõségét.<br />
Nyugdíjasként1988-igaBányászatiTechnológiaitársulásnál<br />
avágathajtás korszerûsítési feladataival és abányászati<br />
üregekbiztosításának fejlesztésévelfoglalkozott.<br />
60 évesbányamérnökitevékenységétjelzik:<br />
–akomlóiBéta-akna feltárásiésfejtésirendszerének akialakítása<br />
és bevezetése, aszéntermelés rövid idõ alatti felfuttatása,<br />
–az uránércbányáknál az 1000 m-es mélységû aknaüzemek<br />
tervezésénekéskivitelezésénekazirányításaéssok,hazánkbanelõszöralkalmazottmódszerrelrendkívülrövididõalatti<br />
megvalósítása. Emunkát amagyar kormány aMunka<br />
Érdemrend aranyfokozata,aszovjetkormánypedigaNépek<br />
BarátságaÉrdemrend adományozásávalismerteel,<br />
–korszerû fúrókocsikbevezetése,<br />
–abányabeli„insitu”kõzetmechanikaimérésimódszerekkidolgozásában,rendszeresmegfigyelésekvégzésébenéskiértékelésében<br />
való közremûködés. Az ehhez szükséges vállalatitechnikaiés<br />
szellemikapacitáslétrehozása,<br />
–közremûködés az elsõ hazai munkahely hûtési rendszer<br />
üzemszerûbevezetésében,<br />
–akõzethorgonyzásos biztosítás általános alkalmazása ahazaiuránbányászatban.<br />
Ahazai bányászatban végzett tevékenységét az illetékes<br />
miniszter 1978-ban az Eötvös Loránd-díj adományozásávalismerteel.<br />
AzOMBKE-benvégzetttársadalmimunkájátPéchAntal,<br />
Zorkóczi Sámuel, Georgicus Agricola és Sóltz Vilmos Emlékérmekadományozásávalismerték<br />
el.<br />
Menyhárt László aranyokleveles bányamérnök<br />
1922. március 12-én Miskolcon<br />
született. Apja vármegyei irodatiszt<br />
volt.<br />
1941-ben a miskolci katolikus<br />
gimnáziumban érettségizett, 1946-<br />
banSopronbanabányamérnökitagozaton<br />
bányamérnöki oklevelet szerzett.<br />
Bányamérnökként volt beosztott<br />
üzemi mérnök több borsodi szénbányában;<br />
felelõs bányaüzemvezetõ<br />
Rudolftelepen, Szuhakállóban; trösztfõmérnök a Borsodi,<br />
majd aKözép-dunántúli Szénbányáknál (Veszprémben), miniszterhelyettesként<br />
(NIM) felügyelte ahazai szén- és ércbányászategészét,nehézipariminiszterhelyetteskéntmentnyugdíjba1985-ben.<br />
Kitüntetései: Munka Érdemérem ezüst és arany fokozata;<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt és arany fokozata;<br />
Bányászat Kiváló Dolgozója két alkalommal, Bányászati<br />
Munkazászló kétalkalommal, NehéziparKiváló Dolgozója.<br />
Három könyvrészlet jelzi szakmai, tudományos munkásságát.<br />
Aranyoklevelet kapott:<br />
Aleva János okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Szuhakállón született.<br />
1951-benGyõrbenérettségizett,majd<br />
tanulmányaitMiskolconaBányamérnökiKaron<br />
folytatta.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Hejõcsabai Cementgyár mészkõbányájábankezdettdolgozni.1957.április<br />
1-jén áthelyezték aBorsodi SzénbányászatiTrösztszuhavölgyikülfejtésére.<br />
1958. január 1-jétõl 1958. július<br />
31-ig Sajószentpéter II. aknán avékonytelepi<br />
jövesztés gépesítési kísérletekben vett részt. 1958.<br />
augusztus1-jétõlKazincbarcikaiBányaüzemherbolyaikülfejtésénekfõmérnökévé<br />
neveztékki.<br />
1959.november1-jénaBorsodiSzénbányászatiTröszttervezési<br />
csoportjához került mint tervezõmérnök. Jelentõsebb<br />
munkái Rudolf-akna keleti fõvágatának, Edelény IV.akna<br />
függõleges légaknájának, valamint robbanóanyag raktárak,<br />
szivattyútelepek ésszállítógépházaktervezéseivoltak.<br />
1962-tõl 1964-ig beosztott mérnök volt Ormosbánya II.<br />
aknán, 1964-tõl 1973-ig Edelény III. akna fõmérnökeként<br />
irányította avékonytelepi kamrafejtést. 1975-tõl aBorsodi<br />
Szénbányák biztonságtechnikaiosztályándolgozott.<br />
1977-benazAknamélyítõVállalatborsodikörzetéhezkerült,<br />
ahol aCsehszlovákiában lévõ részlegének vezetésével<br />
bíztákmeg. AMagnezit Mûvek ércbányáiban fejtés-elõkészítõ<br />
munkátvégeztek.<br />
1978.augusztus1-jénhelyeztékátterületifõmérnökibeosz-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 43
tásbanaMiskolciKerületiBányamûszakiFelügyelõségre,ahol<br />
szakfeladatkéntakülfejtésekáltalánoskérdéseivelfoglalkozott.<br />
Közben, 1982-1984-ben két évig bányászati szakértõként<br />
Kubábandolgozott.1988.augusztus31-énvonultnyugdíjba.<br />
A biztonságos munkavégzés megteremtése érdekében<br />
több elemzést, tanulmánytkészített, amelyek elsõsorbanüzemifelhasználásrakerültek.<br />
Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Három alkalommal<br />
Kiváló Dolgozó jelvényt, egy alkalommal Kiváló Dolgozó<br />
okleveletkapott. Megkapta aBányász SzolgálatiÉrdemérem<br />
valamennyifokozatát.<br />
1958 óta tagja az OMBKE-nek, 1988-ban Sóltz Vilmos<br />
Emlékéremmeltüntettékki.<br />
Bende Imre okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1933-ban Balassagyarmaton született,<br />
középiskolaitanulmányaitis itt<br />
végezte. 1951-ben beiratkozott a<br />
NMEBányamérnökiKarára(Miskolcon)<br />
és 1956-ban Sopronban bányamérnökiokleveletszerzett.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Bányászati Kutató Intézetben helyezkedett<br />
el, ahol 1972. január 1-jéig tudományos<br />
munkatársként, majd tudományos<br />
fõmunkatársként dolgozott.Kutatásiterülete<br />
abányaszellõztetésésbányaklíma volt.<br />
Amunkasoránazországmintegy50bányájábanvégeztek<br />
vizsgálatokat, különbözõ méréseket. Munkájáról számos kutatási<br />
jelentésben, szakcikkben számolt be. Cifka István társszerzõvel1974-benjelentettemega„Bányaszellõztetés,mérési<br />
és ellenõrzési módszerek” címû könyvét. 1976-ban aNIM<br />
Mûszaki Dokumentációs és Fordító Iroda adta ki aKGST<br />
együttmûködés keretében írt „Nagymélységû bányák szellõztetetése<br />
ésklimatizálása” címûkönyvét magyarésorosz nyelven.<br />
1974 júliusátólaMagyar Szénbányászati Trösztnél, illetve<br />
aSzénbányászatiKoordinációsKözpontbandolgozottmûszaki-gazdasági<br />
tanácsadó beosztásban. Tevékenységi köre a<br />
nemzetközi mûszaki-tudományos együttmûködés volt. 1981-<br />
tõl 1993-ig, nyugdíjba vonulásáig, aKözponti Bányászati Fejlesztési<br />
Intézetben osztályvezetõként dolgozott anemzetközi<br />
mûszaki-tudományos együttmûködés területén. Az intézet<br />
visszafejlesztése során az általa vezetett osztály tevékenységi<br />
köre kibõvült az iparjogvédelem, amûszaki dokumentáció,<br />
valamintahumánpolitika ésvégülazigazgatásterületévelis.<br />
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek<br />
1956-tól tagja. 1970 és 1974 között, valamint 1981-tõl<br />
1997-ig a Bányászati Szakosztály vezetõségi tagja volt. Az<br />
utóbbi idõszakban aBányászati Szakosztály nemzetközi felelõseként<br />
tevékenykedett. 1990-ben és 1996-ban Sóltz Vilmos<br />
Emlékérmet, 1990-ben aSITG-tõl, alengyel társegyesülettõl<br />
elismerõokleveletkapott.<br />
Dr.Balogh Béla okl. bányamûvelõ mérnök<br />
Középiskolai tanulmányait asátoraljaújhelyi Piarista és a<br />
miskolci Fráter György Római Katolikus Gimnáziumban<br />
végezte. Bányamûvelõ mérnöki oklevelét 1956-ban szerezte<br />
Sopronban.<br />
Szakmaiéletútja végig aBorsodiSzénbányák Vállalathoz<br />
kötõdött. 1956-57-ben beosztott mérnök Kondón, Rudolftelepen.1958-1963idõszakbanAlberttelepI.aknánakna-<br />
fõmérnök. Itt TH biztosítás bevezetése,<br />
vízvédelmi problémák<br />
megoldása, egy több éve tartó bányatûzfelszámolásaésAlberttelepIV.<br />
függõleges akna lemélyítése volt afõ<br />
feladat.<br />
1963 és 1977 között az Edelényi<br />
Bányaüzem fõmérnöke. A vékony<br />
(1,0-1,2 m) telepekben bevezette a<br />
komplexen gépesített frontfejtéseket,<br />
megoldotta arétegvizek lecsapolását.<br />
LemélyítetteEdelény IV.aknát.<br />
1973-77-ben aMiskolci Bányaüzem fõmérnöke. Feladata<br />
voltamunkafegyelemmegjavítása,amátyástelepibányászkodás<br />
megszûntetése, Erenyõbánya bezárása, Lyukóbányán egy<br />
nagy termelési kapacitás megteremtése és egy nagy bányatûz<br />
felszámolása.<br />
1977-benmegbízzákavállalattávlatitervezésiosztályának<br />
megszervezésével, majd 1978-1980-ban avállalat fejlesztési<br />
fõmérnöke. Nagy programok voltak ekkor: Putnok, Feketevölgy,Lyukóbányafejlesztése,dubicsányiújaknákbeindítása.<br />
1980.január1-jévelkineveztékavállalatmûszakivezérigazgató-helyettesének.<br />
Ezt abeosztást 10 éven keresztül, 1990. decembervégéig–nyugdíjbameneteléig–láttael.Ezenidõalatt<br />
nagyotlépettelõreavállalatavágathajtásokésfejtésekgépesítésében,<br />
és megépültaBerenteiMosómû.<br />
Szoros kapcsolatot tartott az egyetem szinte minden tanszékével.<br />
Tagja volt aBányamérnöki Kar Tanácsának. AMiskolci<br />
Egyetem aSignum Aureum Universitatis Miskolciensis<br />
kitüntetéssel ismerte el odaadó tevékenységét. 22 publikációjajelentmeg,többségébenaBányászatiKohászatiLapokban.<br />
Egyetemi doktori értekezését rétegvízvédelmi témakörben<br />
írtaés1983-ban védtemeg.<br />
1956-tól az OMBKE tagja. 1981 és 1990 között aBányászati<br />
Kohászati Lapok szerkesztõ bizottságának tagja és az<br />
egyesületalelnöke.ÁldozatkészmunkájátazOMBKEaSóltz<br />
Vilmos és MikovinySámuel Emlékérmekkelismerteel.<br />
Dr.Budavári Sándor okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1930-ban Kisterenyén született.<br />
Elemi és középiskolai tanulmányai<br />
után anagykõrösi Állami Líceum és<br />
Tanítóképzõ Intézetben 1951-ben tanítói<br />
oklevelet szerzett. Ezt követõen<br />
iratkozott be aNehézipari Mûszaki<br />
Egyetem BányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
1956-banasoproniBányamûveléstani<br />
Tanszéken tanársegédként alkalmazták.<br />
Az 1956-os forradalom leverése<br />
után Angliában telepedettle, ahol1957 és1959 között azÁllami<br />
Szénbányászati Vállalat Észak-keleti Divíziójában gyakorló<br />
bányamérnök, 1959 és 1961 között abányamûvelési<br />
szakosztály mérnöke volt.<br />
1961-benasunderlandiMûszakiFõiskolaoktatójánaknevezték<br />
ki. 1963-ban került aNewcastle-upon-Tyne Egyetem<br />
Bányamérnöki Tanszékére, ahol elõször kutató asszisztens,<br />
majd 1968-tól elõadó volt. 1968-ban PhD fokozatot szerzett.<br />
1970 és 1974 között az ausztráliai Sidney-ben aNew South<br />
Wales Egyetem Bányamérnöki Tanszékén elõször elõadó<br />
adjunktus,majd tanszékvezetõhelyettesvolt.<br />
1974-ben költözött Dél-Afrikába, ahol ajohannesburgi<br />
Witwatersrand Egyetemen dolgozott nyugdíjazásáig, 1991.<br />
december31-ig. ABányamérnöki Szakosztály kõzetmechani-<br />
44 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
kaprofesszoralett,éstöbbegyetemivezetõbeosztástisbetöltött:voltaBányászatiTanulmányokHivatalánakigazgatója,a<br />
Mérnöki Kar dékánhelyettese, majd dékánja és aszakosztály<br />
vezetõje. Nyugdíjba vonulása után részfoglalkozású kutatókéntéstanácsadókéntdolgozotttovább.<br />
Széles körû konzultációs tevékenysége kiterjedt Európára,Ausztráliára,AfrikáraésÉszak-Amerikára.Számosterületen<br />
készített kõzetmechanika vizsgálatokat, tanulmányokat,<br />
tanulmányozta Dél-Afrikában az 5000 m-es mélységû aranybányászatlehetõségeit.Akõzetmechanikaoktatásávalisnagy<br />
elismeréstszerzett.Megjelentpublikációinakszáma23,melybõlegy<br />
könyvéshárom könyvrészlet.<br />
Pályája során számos szakmai és egyetemi kitüntetésben<br />
részesült. 1987-ben a Dél-afrikai Bányászati és Kohászati<br />
Egyesületazegyesületlapjábanközölttanulmányátegyesületi<br />
ezüstéremmel díjazta.1990-benaDél-afrikaiBányászatiésKohászati<br />
Egyesület, 2000-ben ADél-afrikai Kõzetmechanikai<br />
Egyesület tiszteletbeli tagjává választották. 1992-ben a<br />
Witwatersrand Egyetemen Professzor Emeritus kinevezést<br />
kapott,majd1999-ben KiválóOktatóiDíj egyetemikitüntetésbenrészesült.2001-ben27évestudományostevékenységének<br />
elismerésekéntaDél-afrikaiKõzetmechanikaiEgyesület Életmû<br />
Díját vehette át. Ugyancsak 2001-ben vette át aranyoklevelét<br />
Nagykõrösön aKároli Gáspár ReformátusEgyetem Tanítóképzõ<br />
Fõiskoláján.<br />
Több szakmai és egyesületi vezetõségnek volt tagja<br />
Ausztráliában és Dél-Afrikában. Az OMBKE tagja volt 1954<br />
és1956között,majd2001-bentagságátmegújítva,isméttaggá<br />
vált.<br />
Csesztvény Béla okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Kisterenyén született.<br />
Középiskolai tanulmányait BudapestenésEgerbenvégezte.ABányamérnöki<br />
Karon 1956-ban kapott bányamérnöki,<br />
majd 1974-ben gázipari<br />
szakmérnökioklevelet.<br />
1956-ban aBányászati Aknamélyítõ<br />
Tröszt borsodi körzetében helyezkedett<br />
el. Afeketevölgyi és alyukóbányai<br />
üzemekben üzemmérnökként<br />
dolgozott, majd az alberttelepi<br />
függõleges aknamélyítési, lejtõsakna építési üzemben üzemvezetõimunkakörttöltöttbe.<br />
1958. február 1-jétõl a Borsodi Szénbányászati Tröszt<br />
Mákvölgyi Bányaüzemének alberttelepi aknájához került<br />
üzemmérnökmunkakörbe.Ebbenazidõbenazországlegnagyobb<br />
teljesítménnyelüzemelõfrontfejtésemûködöttAlberttelepen,<br />
ahol késõbbi munkájához igen hasznos tapasztalatokatszerzett.1958-banbányamentõtanfolyamotvégzett,majd<br />
november 3-tól áthelyezéssel aSalgótarjáni Kerületi Bányamûszaki<br />
Felügyelõséghez került kerületi fõmérnöki munkakörbe.1981-tõlhivatalvezetõ-helyettes,1984-tõlhivatalvezetõ<br />
volt. 1990-ben aMiskolci Kerületi Bányamûszaki Felügyelõség<br />
címzetes hivatalvezetõjeként végezte el asalgótarjáni Felügyelõségfelszámolását.<br />
1990 decemberében 32 éves bányahatóságiszolgálat után<br />
nyugállományba vonult. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték<br />
el. Megkapta aBányász Szolgálati Érdemérem bronz,<br />
ezüstésaranyfokozatát, KiválóMunkáért kitüntetõjelvényt,a<br />
Nógrádi Szénbányák által alapított Zemlinszky Emlékérmet.<br />
1965-tõlfolyamatosanvégzettigazságügyiszakértõitevékenységét<br />
aBudapesti Igazságügyi Szakértõ Kamara 2001-ben<br />
gyémántfokozatú jelvény adományozásávalismerteel.<br />
1991-tõl külszíni bányák bányanyitási engedélyeinek készítésével,<br />
üzemelõ bányák felelõs mûszaki vezetésével, robbantásimunkákirányításával,abányakárokokainakmegállapítására<br />
vonatkozó igazságügyi szakértõi tevékenységgel foglalkozó<br />
CSÉBKÕ szakértõi iroda tulajdonosa, vezetõje. Kiemelkedõmunkái:aSárospatakmellettipáncélhegyikõbánya<br />
tervezése,kivitelezéseésüzembehelyezése,anagylócs-zsunypusztaikõbánya<br />
rekonstrukciója,kõfeldolgozó kapacitásának<br />
korszerûsítése,bõvítése.<br />
Dubóczky Gábor okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1927-ben Mádon született. KözépiskoláitSzerencsenésEgerbenvégezte.<br />
Befejezésük után az Országos<br />
Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Mûvei<br />
jogelõdjénél Mádon dolgozott.<br />
1951-ben iratkozott be aNehézipari<br />
MûszakiEgyetemBányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
visszatért Mádra, ahol beruházói, felelõs<br />
mûszaki vezetõi és biztonsági<br />
megbízottimunkakörökettöltöttbe.<br />
1961-tõl 1977-ig amiskolci Kerületi Bányamûszaki Felügyelõségen<br />
mûszaki fõelõadói, körzeti bányamûszaki fõfelügyelõi,majd<br />
fõmérnöki beosztásbantevékenykedett.<br />
Amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki<br />
Karán1968-bankülfejtésiszakmérnökiokleveletszerzett.<br />
AKerületi Bányamûszaki Felügyelõségtõlútja aBakonyi<br />
Bauxitbánya Vállalathoz vezetett, és Tapolcán vállalati robbantásvezetõként<br />
dolgozott. Az ásványbányászati, felügyelõségiésbauxitbányászatiterületenledolgozotttöbbmint41<br />
év<br />
szolgálatiidõután1987.május 31-énmentnyugdíjba.<br />
AHevesMegyeiBíróságnál1975-tõl, aVeszprém megyei<br />
Bíróságnál1978-2000közöttvoltbányászatiésbányagépészeti<br />
szakágbankijelöltigazságügyiszakértõ.<br />
Szakmai munkásságának elismeréseként megkapta a<br />
Bányász SzolgálatiÉrdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt<br />
fokozatait, valamint 1964-ben aBányászat Kiváló Dolgozója<br />
lett.<br />
Erdõs József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1929-ben Rudabányán született<br />
bányászcsaládban.Azelemiiskolabefejezése<br />
után bányában dolgozott, de<br />
magánúton elvégezte apolgári iskolát,<br />
majd aBányaipari Technikumot.<br />
Közben megszerezte acsillés, segédvájári<br />
és avájári képesítést. Érettségi<br />
után 1951-ben iratkozott be aBányamérnökiKarra.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányászati Tröszt Ormosbányai<br />
Bányaüzeméhez került, ahol rövid idõn belül az<br />
OrmosIV.aknafõmérnöke lett.1960-ban az OrmosII. akna,<br />
majd 1971-ben aMákvölgyi Bányaüzem Alberttelep I. akna<br />
fõmérnökévéneveztékki,aholegészenanyugdíjbavonulásáigdolgozott.<br />
Mindazormosi,mindamákvölgyiüzembenvégzetttevékenysége<br />
sikeres volt. Mindkét üzem többször megkapta az<br />
Élüzem címet. Munkájáért számos kitüntetésben részesült.<br />
Több Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Megkapta a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát. Több-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 45
ször részesült pénzjutalomban. 1983 októberében vonult<br />
nyugdíjba, mivel föld alatti munkavégzéséért 7év korkedvezménytkapott.<br />
Figuli József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1923-ban Tatabányán született.<br />
Szénipari egyetemi elõkészítõ után<br />
1952-1956 közt Miskolcon és SopronbantanulaBányamérnökiKaron.<br />
AzoklevélmegszerzéseutánaTatabányaiSzénbányákVállalatnálmérnökimunkát<br />
végzett.<br />
Szakmai munkássága révén kiérdemelte<br />
aBányász Szolgálati Érdemérem<br />
aranyfokozatát.<br />
1956 ótaazOMBKEtagja.<br />
Gádori Vilmos okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Pécsett született. Az<br />
elemi iskolát Dombóváron, anyolcosztályos<br />
gimnáziumotPécsett végezte.<br />
1951-ben kezdte meg Miskolcon<br />
egyetemi tanulmányait, és 1956. áprilisban<br />
végzettSopronban.<br />
Az egyetem után aPécsi Bauxitbánya<br />
Vállalathoz (az Uránércbánya<br />
Vállalat akkori fedõneve) került. Mivel<br />
a forradalom idején a Vállalati<br />
Munkástanács elnöke volt, 1957. december<br />
7-tõlaKomlói SzénbányászatiTröszt Kossuth bányájábahelyeztékcsillésként.1958.március16-ánatrösztbányafejlesztési<br />
osztályára helyezték fõelõadói munkakörbe, majd<br />
1961.szeptember16-ávalvisszaKossuthbányáratermelõkörletvezetõnek,késõbbZobákbányaüzemhezfõmérnök-helyettescímmel,felelõsmûszaki<br />
vezetõ helyettesmegbízatással.<br />
196<strong>5.</strong>november12-énáthelyeztékaBakonyiBauxitbánya<br />
Vállalathoz mûszaki osztályvezetõi munkakörbe, melyet<br />
nyugdíjazásáig(1991.december30.)töltöttbe.Vezetésévelkiemelkedõ<br />
jelentõségû mûszaki fejlesztések valósultak meg a<br />
vállalatnál, mind technológiák, mind berendezések vonatkozásában<br />
(egyedi támos szintomlasztásos kamrafejtés, fúrástechnika,gumikerekesszállítás,<br />
alumínium biztosítószerkezetek,<br />
kõzethorgonyok, személy- és segédanyag szállító jármûvek<br />
stb.). Számos újítás és szabadalom szerzõje és társszerzõje<br />
volt.<br />
Aktívan sportolt, sokáig aBauxit Sportegyesület elnöke<br />
volt. ABKL Bányászat szerkesztõ bizottságának 16 éven át<br />
volttagja.<br />
Egyik szervezõje, majd 1990-ig vezetõje volt atapolcai<br />
„Bauxitbányászatigyûjteményésállandókiállításnak”,melya<br />
privatizáció áldozata lett. Jelenleg Badacsonytomaj város önkormányzatának<br />
felkérésére aBadacsony hegy bazaltbányászatának„emlékhelyésgyûjtemény”létrehozásándolgozik.<br />
TagjaaVeszprémmegyeiMérnökiKamaraelnökségének.<br />
AMagyarMérnökiKamaraSzilárdásvány-bányászatiTagozat<br />
elnöke voltazalapítástól2x3 éves ciklusban.<br />
SzakmaieredményeitaBányászat-banjelentettemeg,cikkei<br />
közül három kapott nívódíjat. Az 1987-ben megjelent<br />
„Bauxitbányászat aBakonyban” címû könyv társszerzõje és<br />
társszerkesztõje. „Bauxitbányászat a Kárpát-medencében”<br />
címmel készült kézirata 1995-ig tárgyalja kezdettõl aszakma<br />
történetét.<br />
Munkásságát számos szakmai és társadalmi elismerés<br />
fémjelzi: Bányász SzolgálatiÉrdemérem bronz-, ezüst-, arany-,<br />
gyémánt fokozat, Kiváló Dolgozó (1967, 1968, 1985, 1988),<br />
Kiváló Munkáért (1980, 1988), Tapolca város Testnevelés és<br />
Sport kitüntetés (1996), OMBKE Egyesületi Munkáért<br />
Emlékérem (1992), SóltzVilmosEmlékérem (1993,2003), BKL<br />
nívódíj (1975, 1979, 1992), Miskolci Egyetem Mûszaki<br />
Földtudományi Kar Tanácsa „Pro Facultate rerum<br />
Metallicarum” (2000), Magyar Mérnöki Kamara Tiszteleti Tag<br />
(2004).<br />
Gergõ György okl. bányamûvelõ mérnök<br />
Pécsiötgyermekesmunkáscsaládból<br />
származik. Édesapja 1944-ben<br />
üzemi balesetben halt meg. Három<br />
fiútestvére abányászatban dolgozott,<br />
s 1946 decemberétõl õ is a Pécsi<br />
Szénbányáknál (akkori nevén:<br />
MESZHART) helyezkedett el. A<br />
gimnázium ötödik és hatodik osztályátbányamunkamellettvégezteel.A<br />
bánya vezetõsége értékelve tanulási<br />
szándékát és tanulmányi eredményeit,1950-benszakérettségitanfolyamraküldte.Enneksikeres<br />
elvégzése után iratkozott be aNehézipari Mûszaki Egyetem<br />
BányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után Pécs-Vasasbányán körletvezetõként,<br />
majd Pécsbányán bányamesterhelyettesként dolgozott.1959-tõlismétVasasbányárakerült,aholelõszöraszellõztetési<br />
és robbantási munkák vezetõje, majd aknavezetõ<br />
volt, 1970-ben fõmérnökké nevezték ki. 1980-ban Bétabánya<br />
üzemvezetõjelett.<br />
1984-tõl került a Mecseki Szénbányák Igazgatóságára,<br />
ahol elõször mûszaki-gazdasági tanácsadóként, majd fõmunkatársként,<br />
késõbb létesítményi fõmérnökként tevékenykedett.<br />
1989. december 29-én helyezték nyugállományba, de<br />
1997végéigállományonkívülikéntszabadalmaikértékesítésében<br />
és betanításában rendelkezésére állt vállalatának SpanyolországbanésTörökországban.<br />
1967-ben munkavédelmi szakmérnök oklevelet szerzett.<br />
Ezenaterületenigenszéperedményeketértel,amittöbbszabadalmaisbizonyít.<br />
Munkájának elismeréseként számos kitüntetést és jutalmatkapott.Megkapta<br />
aKiválóÚjítóoklevélmindenfokozatát<br />
és aKiválóFeltaláló kitüntetésarany fokozatát.ABányász<br />
SzolgálatiÉrdemérem valamennyifokozatávalésaBányamentõSzolgálatiEmlékérem<br />
aranyfokozatávaliskitüntették.<br />
Széles körû társadalmi tevékenységéért „Az egy napot<br />
Pécsért” mozgalomaranyplakettjét,az ÖnkéntesVéradó ezüst<br />
fokozatát ésaHonvédelmiEmlékérem 10, 15,20 éves fokozatát<br />
kapta meg.Acsehszlovák és magyarnép érdekében kifejtett<br />
munkájáért aCsehszlovák Kultúra igazgatója emlékplakettet<br />
adományozott részére, aMagyar-Szovjet Baráti Társaság<br />
megyei elnöksége pedig ezüst- és aranykoszorús jelvénynyelfejeztekielismerését.<br />
Gonda János okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1922-ben Budapesten született, 1941-ben érettségizett,<br />
majd aM. Kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi<br />
Egyetemre iratkozott be. Tanulmányai befejeztével 1945<br />
novemberében aMÁV Hídszolgálatánál helyezkedett el, ahol<br />
vasútihidaktervezésében,kivitelezésükirányításábanvettrészt.<br />
46 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
1952-ben a Gazdasági Fõtanács felhívására<br />
jelentkezett bányamérnöki<br />
átképzésre, és 1954. december 29-én<br />
Sopronban, a Bányamérnöki Karon<br />
okleveletszerzett.<br />
1952 õszén került a Tatabányai<br />
Szénbányászati Tröszt VIII. aknaüzeméhez,<br />
majd az oroszlányi XVI. Aknáhozmintbeosztottmérnök.<br />
1955-ben az oroszlányi Külfejtési<br />
Bányaüzem I-II. lejtõsakna fõmérnök-helyettese,<br />
majd fõmérnöke lett. 1958 õszétõl aközben<br />
megalakult Oroszlányi Szénbányák termelési osztályának területifõmérnökévé<br />
nevezték ki.1963-ban az akkorszervezett<br />
távlatitervezésiéskutatásiosztályvezetésévelbíztákmeg.Ebben<br />
amunkakörben közvetlenül irányította avállalat távlati<br />
terveinek elkészítését és az új mezõk kutatását. 1966-ban az<br />
összevontberuházásiéstávlatitervezésiosztályvezetõjévénevezték<br />
ki, majd aberuházási fõosztály vezetõje lett. Erre az<br />
idõszakraesettamajkibányaberuházása,többüzemésegyéb<br />
létesítmények beruházásainak irányítása.MegkezdtékaMárkushegyiBányaüzemberuházásiprogramjainak<br />
elkészítését.<br />
1975decemberébenáthelyezésétkérteaTatabányaiSzénbányászatiVállalathoz.Ittosztályvezetõkéntazeocén-bányák<br />
beruházásainak elõkészítõ munkáit irányította. Részt vett a<br />
nagyegyházi és mányi bányaüzemek beruházási terveinek kidolgozásábanésakivitelitervekelkészítésében.<br />
Pályájasoránszámostémakörben(szállítás,vízbetörésellenivédekezés,<br />
szénvagyonszámítás stb.) több jelentõs újítási<br />
javaslatot készített. Jelentõsebb publikációi az eocén-bányák<br />
létesítésévelkapcsolatosak.<br />
Az OMBKE-nek 1957 óta tagja. 1959-ben megszervezte<br />
az OMBKE Oroszlányi Csoportját, melynek 17 évig titkára<br />
volt. 1970 és 1976 között tagja volt aMTESZ megyei elnökségének.<br />
Részt vett az MTAVeszprémi Akadémiai Bizottság<br />
BányászatiSzakcsoport munkájábanis.<br />
Szakmai tevékenységéért 1953-ban aMunka Érdemrend<br />
bronz fokozata, több esetben Kiváló Dolgozó, továbbá a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozata<br />
kitüntetésben részesült. Újításait aKiváló Újító érem arany<br />
fokozatával ismerték el. Egyesületi munkájáért az. Zorkóczy<br />
Emlékérem bronz és arany fokozata, 40 éves tagságáért Sóltz<br />
Vilmos Emlékérem kitüntetésben részesült.<br />
Gyõrfi Lajos okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1923-ban született Bántapolcsányon.1939-tõlaLudnavölgyiKõszénbányaRt.-néldolgozottkülszíni,majd<br />
föld alatti munkán. 1946-tól aközeli<br />
bánfalvai aknán dolgozott és szerzett<br />
vájár képesítést. Jelentkezett szakérettségitanfolyamra,ezután1951-tõl<br />
amiskolci Nehézipari Egyetem Bányamérnöki<br />
Karán folytatta tanulmányait,amit1956-banfejezettbe.<br />
Az oklevél megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányászati Tröszt Ormosi Bányaüzem Ella<br />
aknánkapottbeosztottmérnökimegbízatást.1957.márciustól<br />
aBükkaljai Bányaüzem bánfalvai aknán beosztott mérnöki,<br />
majd aknavezetõi munkát végzett. 1963. augusztustól a<br />
Bükkaljai Bányaüzem Berente aknára helyezték szellõztetési<br />
felelõsi, majd frontmérnöki beosztásba. 1971. novembertõl a<br />
Herbolya aknán is frontmérnök volt. 1972. áprilistól a<br />
Szuhavölgyi Bányaüzem Szeles aknáján elõvájási mérnök,<br />
majd újra aBükkaljai Bányaüzem Herbolya aknáján frontmérnök.<br />
1979.augusztus2-tõlnyugdíjas.<br />
Kaló János okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Mezõkövesden született.Középiskolájátisittvégezte,majd<br />
1951-ben beiratkozott Miskolcon a<br />
NME Bányamérnöki Karára. 1956-<br />
banSopronbanszerzettoklevelet.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányák sajószentpéteri<br />
II.ésIII.aknájánálkezdtemegüzemi<br />
munkáját. 1958-tól aSajószentpéter<br />
III.aknánbányamester,majdaII.aknángépesítésimérnökvolt.1963-tóla<br />
Bükkaljai Bányaüzem mûszaki csoportjának vezetõje, 1965-<br />
tõl Berente-táró, 1971-tõl Sajószentpéter III. akna vezetõje<br />
lett. 1974-ben Berente vezetõjévé nevezték ki. Efeladatot<br />
láttaelBerentebezárásáig,1977-ig.<br />
KözremûködésévelaSajószentpéterII.akna„kísérletibánya”-ként<br />
mûködött, ahol Gornyák-, Sahtyor-kombájnok,<br />
széngyaluk (Löbbe-Hobel, cseh-gyalu) üzemeltek. Aborsodi<br />
II. telepben Sajószentpéter II. aknán és Berentén bevezették<br />
ésfejlesztettékakorszerûfejtéstechnológiákat,elõbbfa,majd<br />
acéltámosbiztosítással.<br />
1977-tõlaz1989.évinyugdíjazásáigaBorsodiSzénbányák<br />
távlatitervezésiéskutatásiosztályándolgozottmûszakifõelõadóként.<br />
Az osztály feladata volt afejlesztések, mezõbõvítések,<br />
új bányanyitások terveinek elkészítése, aPaletta-terv kidolgozása,<br />
különös tekintettel az új bányák (Dubicsány-Forrásvölgy)tervezésére.<br />
Abányaüzemeknél számos oktatást vezetett (vájár, gépkezelõi,<br />
robbantó mesteri, korszerû biztosítási, jövesztõ gépkezelõi,<br />
bányamentõ). 1980-tól 1989-ig számos elõadást tartott<br />
az akkor biztató reményekkel teli vállalatfejlesztési tervekrõl.<br />
Szakmaimunkásságáthatesetben KiválóDolgozó kitüntetéssel<br />
ismerték el. AKiváló Bányász miniszteri kitüntetést<br />
1975-ben kapta meg. 1977-ben Kiváló Újító lett. Elnyerte a<br />
BányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstésaranyfokozatát.<br />
2002-ben ahelyi bányász emlékhely avatása alkalmára<br />
megírta a„Sajószentpéter környéke szénbányászatának története”<br />
címû monográfiáját.<br />
Az OMBKE-nek 1953-tól tagja. A Sóltz Vilmos<br />
Emlékérem tulajdonosa.<br />
Kárpáti Jenõ okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-benTarnaszentmáriánszületett.<br />
Középiskolai tanulmányaitEgerbenvégezte,1956-banSopronban<br />
bányamûvelõmérnökiokleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
1956. május 1-jén lépett munkaviszonyba<br />
a Komlói Szénbányászati<br />
Trösztnél. Munkáját a III. bányaüzemben<br />
kezdte, különbözõ beosztásokbandolgozott(aknász,körletvezetõ<br />
helyettes, szellõztetés). Aforradalom<br />
alattminden nap dolgoztak, novembervégén márzavartalanultermeltek.<br />
1957 õszétõl 1967-ig aIII. osztályú sújtólég- és tûzveszé-<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 47
lyes besorolású üzem szellõztetési felelõse volt. Elvégezte a<br />
bányamentõtanfolyamot.<br />
AIII.üzembeneltöltött10évsoránkorszerûsítettékavágatok,fejtésekszellõztetését,megfelelõberendezéseketalkalmaztak,<br />
nagyszelvényû vágatokatépítettek. Aszilikózis elleni<br />
védekezésérdekébenmegkezdtékaporméréstésaporelhárítással<br />
kapcsolatos munkákat. Számos bányatûz megfékezésébenisrésztvett(iszapolással,gyorsgátakkészítésével).<br />
1967-ben áthelyezték aZobák Bányaüzemhez, melynek<br />
III.osztályúsújtólégveszélyes,gázkitörésveszélyes,fokozottan<br />
tûz-ésszénporrobbanás-veszélyesbesorolásavolt.Hatáskörébetartozottaszellõzetés,aszénpor-éstûzvédelem,agázkitörés<br />
elhárítás, agázlecsapolás, aszilikózis elleni védekezés. A<br />
gázlecsapolást 1969-ben indították be. Az üzemben számos<br />
gázkitörést, sújtólégrobbanást, bányatüzet kellett leküzdeni.<br />
1984-ig több mint 40 spontán vagy provokált gázkitöréses jelenségzajlottle.<br />
Ahetvenes évek közepétõl afelelõs mûszaki vezetõ helyettesi<br />
teendõket is ellátta. Anyolcvanas évek elejétõl aknavezetõ<br />
helyettesi beosztásban dolgozott. 1986-ban vonult<br />
nyugdíjba.<br />
Munkájának elismeréseként Kiváló Munkáért miniszteri<br />
kitüntetést és Kiváló Bányász miniszteri kitüntetést kapott,<br />
valamintelnyerteaBányászSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüst<br />
és arany fokozatát. Az OMBKE 40 és 50 éves tagságát Sóltz<br />
Vilmos Emlékéremmel ismerteel.<br />
Kiss Dezsõ okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Csöglén született. Középiskoláit<br />
Sopronban és Pápán végezte.1956-banaNMEBányamérnökiKaránmérnökiokleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Borsodi Szénbányászati Tröszt munkavállalója<br />
lett. AKurityáni Bányaüzem<br />
Baross akna, Perecesbánya volt<br />
az elsõ munkahelye, ahol beosztott<br />
mérnökként dolgozott. 1958 nyarán a<br />
diósgyõri Mártabánya aknavezetõ fõmérnökévénevezték<br />
ki.1960-banatrösztközpontjábanabányamûvelési<br />
osztály területi fõmérnöke lett, ahol 16 évig dolgozott.<br />
Idõközbenosztályvezetõ helyettessé neveztékki.<br />
1976-ban avállalat fõmérnöke lett. 1982. január 1-jei ha-<br />
tállyaláltalánosigazgatóvá,majdugyanezenévszeptember1-<br />
jénaBorsodiSzénbányákvezérigazgatójávánevezikiazipari<br />
miniszter. Ebben abeosztásban dolgozott korengedményes<br />
nyugdíjazásáig,1990végéig.KétévenátaSzénbányaVállalatokIgazgatóTanácsánakvoltazelnöke.<br />
Az OMBKE-nek 1958 óta tagja. Évekenkeresztülvoltaz<br />
OMBKEBorsodiCsoportjának elnöke.JelenlegazOMBKE<br />
keretén belülmûködõnyugdíjasbarátitársaságelnöke.<br />
Néhány évenáttagjavoltaMegyeiTanácsVégrehajtóBizottságának,eztmegelõzõenpedigaHazafiasNépfrontOrszágos<br />
Tanácsának. 1985-tõl 1990-ig országgyûlési képviselõ és a<br />
parlamentTerv-ésKöltségvetésiBizottságánaktagjavolt.ÉvekenátdolgozottaBudapestBankFelügyelõBizottságában.<br />
Szakmaiéstársadalmitevékenységétszámoskitüntetéssel<br />
ismerték el.Megkapta aBányász SzolgálatiÉrdemérem mindhárom<br />
fokozatát, aMunkaÉrdemrend ezüst és arany fokozatát.<br />
Az OMBKE-tõl 40 éves tagságának elismeréseként Sóltz<br />
Vilmos Emlékérmet kapott.Munkássága során szoros kapcsolatot<br />
alakított ki aMiskolci Egyetem Bányamérnöki Karával.<br />
Ezt a tevékenységét az Egyetem a Signum Aureum<br />
Universitatis kitüntetésselismerteel.<br />
Kovács József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Tokodon született. Középiskolai<br />
tanulmányait Székesfehérváron,<br />
az egyetemieket Miskolcon és<br />
Sopronban az NME Bányamérnöki<br />
Karán végezte. 1956-ban bányamérnökiokleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Komlói7.számúKõbányaVállalatnál<br />
mint beruházási ügyintézõ kezdett<br />
dolgozni, azonban áthelyezését kérte<br />
aMecseki Szénbányászati Tröszthöz.<br />
AIII. Bányaüzemhez került, ahol 1964-ig dolgozott. Ekkor<br />
több üzemösszevonásautánaKossuthBányaüzembehelyezték,<br />
ahol nyugdíjba vonulásáig, 1986. október 10-ig folytatta<br />
munkáját.<br />
Pályájasoránvégigjártaaszakmakülönbözõlépcsõfokait.<br />
Voltberuházásiügyintézõ,aknász,körletvezetõ,bányamester,<br />
termelési fõmérnök, nagyüzemirobbantásvezetõ.<br />
Abányászatban végzett eredményes szakmai munkáját<br />
sok kitüntetéssel ismerték el. Többször kapta meg aKiváló<br />
Dolgozó kitüntetést, aKiváló Újító és aBányászat Kiváló Dolgozója<br />
címet. ABányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst,<br />
aranyésgyémántfokozatánaktulajdonosa.<br />
Labudek Dénes okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Pécsett született. A<br />
veszprémi középiskolai tanulmányai<br />
utánbeiratkozottazNMEBányamérnöki<br />
Karára. Miskolcon, majd Sopronban<br />
tanult, végül Sopronban bányamérnöki<br />
oklevelet kapott. 1968-<br />
banmunkavédelmiszakmérnökislett.<br />
Oklevelének megszerzése után<br />
1956. május 2-tól 1956. október 12-ig<br />
aBM Komárom megyei fõosztályán<br />
dolgozottmintelõadó.<br />
1956 októberében a Tatabányai Szénbányászati Tröszt<br />
XV/b. aknáján üzemmérnökként helyezkedett el. 1958<br />
szeptemberében az Oroszlányi Szénbányák Vállalathoz<br />
került, ahol 1987. szeptember 31-i nyugdíjazásáig különbözõ<br />
beosztásokban dolgozott, így a XIX. aknán üzemmérnök,<br />
majdmérnökségvezetõ,aFejlesztésiBányaüzembenésaXX.<br />
aknán üzemmérnök, aIII. aknán üzemmérnök és szakvezetõ<br />
bányamester, aXXIII. aknán üzemmérnök és frontmester, a<br />
DéliBányaüzembenrobbantásvezetõ volt.<br />
Munkássága elismeréseként a Bányász Szolgálati<br />
Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozataival, aBányamentõ<br />
Szolgálati Érdemérem ezüst fokozatával és Honvédelmi<br />
Emlékéremmel tüntettékki.<br />
Lamos Jenõ okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Miskolcon született.<br />
Elsõ munkahelye 1956-tól 1959-ig az<br />
Ózdvidéki Szénbányák Borsodnádasdi<br />
Bányaüzeme volt, ahol üzemmérnöki<br />
beosztást kapott. 1959-tõl 1960<br />
decemberéig avállalat putnoki központjában<br />
aberuházási osztály tervezõmérnökelett.<br />
Eztkövetõen1969-igaBorsodnádasdi<br />
Bányaüzem fõmérnökévé ne-<br />
48 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
vezték ki. Ebben az idõszakban vezették be az üzemben a<br />
hagyományosfabiztosításúkamra-pillérfejtésekmellettakétszárnyú<br />
acélbiztosítású pásztafejtést, amely jelentõs teljesítménynövekedésteredményezett.<br />
1969novemberétõl1974.január1-jéigavállalattermelési<br />
osztályán fõelõadókénttevékenykedett.<br />
Abányavállalatok összevonását követõen 1974-tõl aBorsodi<br />
Szénbányák bányamûvelési osztályán területi fõmérnöki<br />
beosztásban dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1990. december<br />
1-jéig.<br />
Munkája során egy alkalommal miniszteri, nyolc esetben<br />
Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült. Megkapta aBányász<br />
SzolgálatiÉrdemérem mindenfokozatát.<br />
Martin Márton okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1930. március 27-én született Felsõgallán.<br />
Az elemi iskola nyolc osztályautánaMÁK<br />
FelsõgallaiMészüzeméhez<br />
állt be dolgozni. 194<strong>5.</strong> január<br />
15-énleventekéntNémetországbakerült,194<strong>5.</strong>május2-án15évesenangol<br />
hadifogságba került. Ahadifogságból<br />
hazatérve amészüzemnél állt ismét<br />
munkába, majd ugyanez évben került<br />
át aTatabányai XIV.sz. Bányaüzemhez.<br />
1950 szeptemberében az üzemvezetés javaslatára szakérettségitanfolyamramentKecskemétreésugyanitt1951.július28-án<br />
sikeresérettségivizsgáttett,amiutántanulmányait<br />
1951 szeptemberétõl amiskolci, majd asoproni Nehézipari<br />
MûszakiEgyetem BányamérnökiKaránfolytatta.<br />
Azegyetemet1956-banvégezteel.Tanulmányaibefejezéseután<br />
aTatabányai Szénbányák XV.sz.Bányaüzeméhez került,mintbeosztottbányamérnök.Ittkülönbözõbeosztásokat<br />
kapott,voltbiztonságimegbízott,szellõztetésifelelõs,szakvezetõ<br />
fõaknász, bányamester stb. 1964. szeptember 1-jétõl a<br />
XV/C. Bányaüzem fõmérnökévé, felelõs mûszaki vezetõjévé<br />
nevezték ki. Vezetésével abánya 18 év alatt nyolcszor nyerte<br />
elaz„Élüzem”címet.<br />
Szakmai tevékenységéért megkapta aSzolgálati Érdemérem<br />
mindháromfokozatát,nyolcszoraKiválóDolgozó kitüntetést,aMunkaÉrdemrend<br />
bronzfokozatát,valamintaKiváló<br />
Újító aranyfokozatát.<br />
A Sóltz Vilmos Emlékérem tulajdonosa, melyet 1999-ben<br />
kapottmeg.<br />
Pender Ferenc okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1929-benSárisáponszületett.Elemiiskolájátis<br />
ittvégezte.<br />
Még nem volt 16 éves, amikor<br />
1945 októberében aDorogi Szénbányák<br />
annavölgyi X. aknáján dolgozni<br />
kezdett.Itt 1945szeptemberéig alkalmazták.1947.január20-ánegybányatûznél<br />
súlyos szénmonoxid mérgezést<br />
szenvedett, ezért bányamunkára alkalmatlanná<br />
vált. Áthelyezték aBányagépgyárba,<br />
ahol villanyszerelõ<br />
szakmátszerzett.1949decemberébenaBorókásiBányaüzem<br />
ügyeletesvillanyszerelõjelett.<br />
1950-ben jelentkezett szakérettségis tanfolyamra, melynek<br />
befejezése után aBudapesti Mûszaki Egyetem GépészmérnökiKarára<br />
vették fel. Két évután aDorogi Szénbányák<br />
javaslatára átirányították aNehézipari Mûszaki Egyetem Bányamérnöki<br />
Karára, Sopronba. Avállalat ösztöndíjasaként<br />
1955-ben fejezte be tanulmányait, és visszament aDorogi<br />
SzénbányaVállalatBorókási Bányaüzemébe, aholüzemmérnökkéntalkalmazták.<br />
Diplomájának megszerzése után 1956. július 1-jei<br />
hatállyal kinevezték aIX-XIV.akna bányamesterévé. 1959<br />
decemberébentervezõmérnökibeosztásbanáthelyeztékavállalatberuházásiosztályára.<br />
Az 1964-es vállalati átszervezéssorán megalakultatervezésiosztály,melynekvezetõjelett.Avállalatifejlesztésitervek<br />
elkészülteutánkülönbözõintézményekfelkéréséremagas-és<br />
mélyépítési, valamint gépészeti tervezéseket is elvállaltak. A<br />
külsõ tervezési jogosultság megszerzése után atervezési osztályt<br />
önálló egységként mûködõ Tervezõ Irodává alakították<br />
át. A120 fõs Tervezõ Iroda négy szakosztályát és három csoportját<br />
1977 októberéig irányította. 1977. október 3-án az<br />
eocén-programhoz kapcsolódó lencsehegyi beruházási terv<br />
készítésekor szívinfarktust kapott. Életét megmentették, de<br />
mozgásképessége annyira lecsökkent, hogy semmilyen munkát<br />
nem vállalhatott.<br />
Szakmai munkájának elismeréseként megkapta aMagyar<br />
Köztársasági Érdemrend arany fokozatát, aBányász Szolgálati<br />
Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozatait, a Bányászat<br />
KiválóDolgozója ésaKiválóÉpítész kitüntetéseket.<br />
Podhorányi László bányamûvelõ mérnök<br />
1930-ban Diósgyõrött született.<br />
1948-banletettérettségijeutánaBorsodi<br />
Szénbányáknál szénexpeditõrként<br />
helyezkedett el. Avállalat javaslatára<br />
1951-ben iratkozott be aNehézipari<br />
Mûszaki Egyetem BányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után az<br />
Ormosbányai Bányaüzemnél üzemmérnökként<br />
dolgozott. 1959-tõl a<br />
Vállalat Központi Bányamentõ Állomásánakvezetésére,a420fõsmentõcsapatparancsnokiteendõinekellátásárakapottmegbízást.1971-tõlazOrszágosÉrcés<br />
Ásványbányák Hegyaljai Mûvei és aRudabányai Vasérc<br />
Mûvekilletékességiterületére iskiterjedtmegbízatása.<br />
1974-tõl az Ózdvidéki Szénbányákkal történt egyesülés<br />
utánaBorsodiSzénbányákVállalatbiztonságtechnikaiosztályáhozkerült.<br />
1981-tõlaFarkaslyuki Központi Mentõállomás<br />
és ahozzá tartozó 150 fõs mentõcsapat irányítása is feladata<br />
lett.<br />
1964 és 1967 között aSZOT Felsõfokú Munkavédelmi<br />
Tanfolyamán3éves szakmérnökitanulmányokatfolytatott.<br />
Avállalattovábbképzõközpontjában1977-tõlelõadóként<br />
mûködött közre. AzMTAOsztályközi TudományosAlbizottságánakmunkájábantagként1989-bentörténtnyugdíjazásáig<br />
vett részt.<br />
Szakmai tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el.<br />
Négy alkalommal lett aBányászat Kiváló dolgozója, megkaptaaBányász<br />
SzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstésaranyfokozatát,<br />
két alkalommal pedig a Bányamentõ Szolgálati<br />
Érdemérmet. 1985-ben aPolgári Védelem Parancsnokság oklevélleltüntetteki.1986-banaMinisztertanács<br />
KiválóBányász<br />
kitüntetést adományozottrészére.<br />
Az OMBKE-nek 1962-tõl tagja. Az egyesület 40 éves<br />
tagságáért Sóltz Vilmos Emlékéremmel tüntette ki.<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 49
Reisz Árpád bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Gyöngyösön született.<br />
Elemiés középiskolaitanulmányaitis<br />
itt végezte. 1951-ben felvételt nyert a<br />
NMEBányamérnökiKarára,és1956-<br />
ban Sopronban bányamérnöki okleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Bányászati Tervezõ Intézetben tervezõ<br />
mérnökként helyezkedett el, ahol<br />
föld alatti létesítmények (szállító aknák,légaknák,aknarakodók,szivattyú<br />
kamrák,szállítóvágatok stb.) tervezésében vettrészt.<br />
1963. október 1-jétõl aMátraaljai Szénbányászati Tröszt<br />
távlati tervezési osztályára került mint tervezési csoportvezetõ.<br />
Ekkor dolgozták ki az ecsédi külfejtés bõvítésének, Nagyréde<br />
és Bükkábrány távlati kutatásainak, valamint avisontai<br />
területen létesítendõkülfejtésberuházásainakterveit.<br />
196<strong>5.</strong> március 1-jétõl aVisontai Külfejtéses Bányaüzembenalkalmazták,ahol1983-banbekövetkezettnyugdíjazásáig<br />
technológusként,osztályvezetõhelyettesként,majdosztályvezetõként<br />
dolgozott. Visontán részt vett anagy teljesítményû<br />
marótárcsásésmerítéklétráskotrógépekjövesztésitechnológiájának<br />
tervezésében, akotrógépek mûvelésbe állításában,<br />
valamint ameddõhányók kialakításában és akülfejtéses mûveléstakadályozókülszínilétesítményekésaföldalattibányatérségekfolyamatosfelszámolásában.<br />
1968-ban aMiskolci Egyetem Bányamérnöki Karán külfejtésesszakmérnökiokleveletszerzett.<br />
Szakmai munkásságáért aBányász Szolgálati Érdemérem<br />
bronzésezüstfokozatávaltüntették ki.<br />
Egyesületünk 2004-ben Sóltz Vilmos Emlékérmet adományozottneki.<br />
Dr.Salamon Miklós bányamûvelõ mérnök<br />
1933-ban Balkányon született.<br />
Középiskolába Nyíregyházán járt.<br />
1951-benMiskolconfelvételtnyert az<br />
NMEBányamérnökiKarára,és1956-<br />
banvégzett.<br />
Kitüntetéses oklevele megszerzése<br />
után akar Bányamûveléstan Tanszékén<br />
letttanársegéd,majd1956novemberében<br />
aforradalom következményeként<br />
családjával együtt Angliábatelepült.<br />
Észak-kelet-Angliábanrövidvárakozásutánazangolállami<br />
szénbányászatban (National Coal Board) dolgozott 1959-<br />
igmintcsillés,vájár,majdgyakorlóbányamérnök.<br />
1959tavaszán aDurhamiEgyetem bányamérnökitanszékén<br />
kapott kutatói állást, és akõzetmechanika területén kezdettintenzívkutatást.<br />
Munkája1962 májusábanPhDfokozat<br />
elnyeréséhezvezetett.<br />
Adél-afrikai bányakamara és akormány kutatási igazgatói<br />
pályázatát elnyerve 1963-ban Johannesburgba települt át<br />
családjávalegyütt.Vezetésealattakutatássikeresenbeindult,<br />
a Bányakamara Kutató Intézetén (Chamber of Mines<br />
Research Organisation)belül önálló laboratóriumotalapítottak,melynek1966.január1-jétõligazgatójalett.Munkatársaival<br />
már 1966 õszén új szénpillér méretezési módszert publikált.<br />
A Szénbányászati Kutatólaboratóriumnak (Collieries<br />
Research Laboratory) kutatási programja egyre több<br />
bányabiztonsági és termelékenységi feladatot ölelt át. 1974.<br />
január1-jénaBányakamaraKutatóIntézeténekfõigazgatójáváneveztékki.Ebbenaminõségben1986.április30-igdolgozott.<br />
Ez alatta12 év alatt amélybányászat problémái (kõzetfeszültség,<br />
bányarengések, magas kõzethõmérséklet, gépi jövesztés)kötöttékleérdeklõdéséneknagyrészét.Azintézetrohamosan<br />
fejlõdött (a létszám 1974-ben 180, 1986-ban 760 fõ<br />
volt). Kollégáival együtt az évek során számos elismerésben,<br />
kitüntetésben részesült.<br />
1985-ben meghívták aColorado School of Mines (CSM)<br />
BányászatiTanszékére tanszékvezetõ egyetemi tanárnak. Késõbb,<br />
1987-tõl 1994-ig a Coloradói Bányászati és Ásványi<br />
Kutató Intézetnek (Colorado Mining and Mineral Research<br />
Institut) igazgatója lett. Az egyetemtõl 1998-ban ment nyugdíjba,<br />
és ekkorkapta megaprofesszoremerituscímet.<br />
Szakmai eredményeit két könyvben, több mint 120 szakcikkben,<br />
számos kutatási és szakértõi jelentésben foglalta<br />
össze. 11 országban folytatott szakértõi tevékenységet a<br />
„Salamon Consulting Inc.” cégen keresztül abányászati kõzetmechanikaésabányabiztonság<br />
területén.<br />
Az évek során több különleges feladatot kellett teljesítenie.Tagjavolt<br />
példáulannak anemzetközivizsgálóbizottságnak,<br />
melyet de Klerk dél-afrikai államelnök nevezett ki abányaiparbiztonságiésegészségügyiviszonyainakkivizsgálására<br />
(1995–96). Abizottság javaslatai alapján jött létre az „EgészségésBiztonságaBányákban”címû<br />
bányatörvény.<br />
Különösen egyetemi tanárként szoros kapcsolatot épített<br />
kiaMiskolciEgyetemBányamérnökiKarával.Oktatókat,kutatókat,<br />
doktoranduszokat fogadott az általa vezetett tanszéken<br />
és kutatóintézetben. Feleségével, aszintén bányamérnök<br />
Mészáros Ágotával együtt hozták létre a„Bányamérnökképzésért”Alapítványt,<br />
aMûszakiFöldtudományiKartevékenységéttámogató<br />
legjelentõsebb közhasznú alapítványt.<br />
AMiskolci Egyetem tiszteletbeli doktori cím adományozásával<br />
ismerte el kutatási eredményeit, aMagyar Tudományos<br />
Akadémia pedig külsõtagjává választotta.<br />
Sallay Árpád bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Pécsett született. Elemi<br />
és középiskoláit is itt végezte. 1961-<br />
ben felvételt nyert az NME BányamérnökiKarára,éstanulmányaibefejeztével<br />
1956-ban mérnöki diplomát<br />
kapott.<br />
Oklevelének megszerzése után az<br />
akkor még Bauxitbányának nevezett<br />
uránércbányához került 1956. április<br />
30-án. Az I. Bányaüzem üzemmérnökelett.Aszovjetfõmérnökönkívülaz<br />
üzem egyedülibányamérnökevolt.<br />
Az I. bányaüzemben 1959-ig dolgozott. Ezt követõen a<br />
vállalatközpontjábahelyezték,atermelésiosztályra.1961-ben<br />
kineveztékaII.Bányaüzemfõmérnökévé.1963-banazösszevont<br />
I-II. Bányaüzem üzemvezetõje lett. 1966-tól területi fõmérnökként<br />
foglalkoztatták, majd 1969-ben aberuházási és<br />
tervezésiosztály,majdhamarosanfõosztályvezetõjévénevezték<br />
ki.Eztabeosztásttöltöttebe 1990-ig,nyugdíjazásáig.<br />
1956 után avállalat rohamosan fejlõdött, 1964-ben már<br />
több mint7000 dolgozótfoglalkoztatott.Az egyremélyebben<br />
elhelyezkedõ érctestek különleges feladatokat állítottak a<br />
szakemberek elé (nagymélységû aknák, magas kõzethõmérséklet,hûtésstb.).<br />
1992-ben aMecseki Szénbányák FA-nál lett tanácsadó,<br />
majd még ugyanabban az évben aKútforrás Mérnöki Iroda<br />
Kft.társalapítójaéstárstulajdonosa.Tevékenységikörükabá-<br />
50 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
nyabezárásifeladatoktervezése,végrehajtásánakellenõrzése,<br />
új üzemek tervezése, beruházásainak mûszaki ellenõrzése,<br />
ipari parkok (Pécs, Komló, Sásd) megvalósíthatósági tanulmányainakelkészítése.Amûszakifeladatokmellettkonferenciákatszerveznek,könyveketadnakki.<br />
Szakmaimunkásságát 15 kormány-,miniszteri és vállalati<br />
kitüntetéssel ismerték el, köztük aBányászati Szolgálati Érdemérem<br />
három fokozatának, aBányászat, aNehézipar és az<br />
EgészségügyKiváló Dolgozója kitüntetések tulajdonosa.<br />
1958 óta az OMBKE tagja, és 23 éven keresztül az<br />
OMBKEMecsekaljaiCsoporttitkáravolt.<br />
Simon Sándor bányamûvelõ mérnök<br />
1933-ban Nagykátán született.<br />
1951-ben kezdte megegyetemi tanulmányaitMiskolcon<br />
aNehézipariMûszaki<br />
Egyetemen, amit Sopronban<br />
folytatott, és 1956. április 24-én szerzett<br />
bányamérnöki oklevelet. Munka<br />
mellett folytatva tanulmányait, 1965-<br />
ben Miskolcon bányaipari gazdasági<br />
mérnökiokleveletszerzett.<br />
ElsõmunkahelyeazÓzdiSzénbányászati<br />
Tröszt egercsehi üzemegységevolt.Az1957-benújranyitottszarvaskõiüzemegységbányájába<br />
aknavezetõi, felelõs mûszaki és robbantásvezetõi beosztásba<br />
helyezték. Felelõs mûszaki vezetõként sikeresen megoldott<br />
problémák közt szerepelnek: vízbetörés, bányatûz, kõzetomlás.<br />
1963-tõlPutnokondolgozott,ahol–egy évesmegbízással<br />
–atrösztmunka-ésbérügyiosztályvezetõjelett.Számosszervezésifeladatotoldottmeg.<br />
1972 decemberétõl az Egercsehi Bányaüzem fõmérnöke.<br />
Afõ feladata atermelésirányítás volt akét aknaüzemes bányában<br />
(EgercsehiésBorsodnádasd).Jelentõseredményeket<br />
értekelatermeléskoncentráció,ésafrontivalamintvágathajtásigépesítésterén.<br />
1974. január 1-jén az összevont (Borsodi és Ózdi)<br />
Borsodi Szénbányák központjába, Miskolcra helyezték<br />
osztályvezetõnek. 1974. október 15-tõl három évig Recsken<br />
dolgozott aBányászati Aknamélyítõ Vállalatnál kivitelezõ<br />
körzetvezetõként.<br />
1980-ban az OÉÁ Kutató és Termelõ Mûveihez (Eger)<br />
került, ahol három és fél évig akutatás (külszíni fúrások)<br />
területi fõmérnöke volt. Arudabányai és az úrkúti fúróüzem<br />
tevékenységétszinteazországegészterületéntervezteésszervezte.<br />
Innen az OÉÁ Rézérc Mûveihez került –visszament<br />
Recskre –fõmérnöknek.<br />
Recski évei alatt készítette el „A nagymélységû bányák<br />
foglalkozásélettani és ergonómiai kérdései” címû munkáját.<br />
Nyugdíjas éveiben 1995-1999-ig egy kavics- és homokbányának<br />
volt afelelõs mûszaki vezetõje, majd 2001-2003-ban régi<br />
külfejtések rehabilitációjánaktervezésévelfoglalkozott.<br />
Sokelismeréstkapott: KiválóIfjúMérnök,KiválóDolgozó,<br />
Nehézipar Kiváló Dolgozója, Kiváló Népi Ellenõr,Bányászati<br />
Érdemérem bronz, ezüst és arany fokozata, OMBKE Sóltz<br />
Vilmos Emlékérem 40 és50 évestagságért.<br />
Dr.Szalai László okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1932-ben Berentén született. Jeles eredménnyel érettségizett<br />
a miskolci Fráter György Gimnáziumban, de mivel<br />
bányavállalkozófia volt, egyetemrenem vették fel.Aborsodi<br />
Kondói Bányaüzemben elõször segédmunkásként, föld alatti<br />
gépkezelõként, majd bánya villanyszerelõkéntdolgozott.1951-bennyert<br />
felvételt a Nehézipari Mûszaki<br />
Egyetem Bányamérnöki Karára. Már<br />
hallgató korában gyakorlatokat vezetett<br />
aBányamûveléstan I. Tanszéken.<br />
1956-banszerzettoklevelet.<br />
1956-banaBauxitkutatóVállalatnál<br />
dolgozott. 1957 és 1960 között a<br />
Közép-dunántúli Szénbányászati<br />
Tröszt mûszaki fejlesztési mérnöke és<br />
központi bányamentõ parancsnoka volt. 1960-tól 1976-ig a<br />
borsodi szénbányászatban tevékenykedett különféle beosztásokban,<br />
1969-tõl a vállalat szervezési és számítástechnikai<br />
vezetõjeként. 1976-ban aNehézipari Minisztérium mûszaki<br />
fejlesztési fõosztályának ágazati fõmérnökévé nevezték ki.<br />
1981-tõl 1990. október 15-ig, nyugdíjba vonulásáig aBorsodi<br />
Szénbányák Vállalatnál mûszaki gazdasági tanácsadóként<br />
alkalmazták.<br />
AMiskolciEgyetemIpargazdaságtaniTanszék(ma:VezetéstudományiIntézet)kutatásaiba1964-ben,oktatásiésposztgraduálisképzésifeladataiba1970-benkapcsolódottbe.1982-<br />
ben címzetes egyetemi docens cím adományozásával ismerik<br />
eltevékenységét.Kandidátusiértekezésétabányászatélettani<br />
alapú munka- és üzemszervezési kérdéseirõl témakörben<br />
1974-benvédte meg.<br />
Az OMBKE-nek 1953-tól, aSzervezési ésVezetési TudományosTársaságnak1960-tóltagja.AzMTAX.ésV.Osztálya<br />
1977-benhoztalétreaBányászatiErgonómiaiésBányaegészségügyi<br />
közös Tudományos Bizottságot, amelynek kezdettõl<br />
fogvatagja,titkára,ill.alelnöke.TagjaazMTABányászatiTudományosBizottságánakésaz<br />
MTAMiskolciTerületiBizottságBányászati,Föld-ésKörnyezettudományiSzakbizottságának.<br />
1992. június 10-tõl a Szlovák Bányászati Egyesület<br />
(SlovenskáBanicka Spolocnost)külhonicímzetestagja.<br />
Szakmai eredményeit 2005 végéig 113 hazai és külföldi<br />
publikáció tartalmazza. Ebbõl 3önálló könyv, 10 könyv társszerkesztõkéntvagytársszerzõként,36folyóirat-,8könyvcikk,<br />
40 konferencia kiadvány, 11 kutatási jelentés (ebbõl két<br />
OTTKAzárójelentés),5nyertestudományospályamunka.<br />
Szakmaitevékenységének elismerésekéntaBányász Szolgálati<br />
Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozatainak,aKiválóMunkáért<br />
miniszterikitüntetéseknek(kétszer)és<br />
a Szt.BorbálaEmlékéremnek tulajdonosa.<br />
Az OMBKE 40, illetve 50 éves tagságáért Sóltz Vilmos<br />
Emlékérmeket kapott.1972-benaBKLBányászatnívódíjában<br />
részesült.<br />
Szeberényi Ferenc okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Kisterenyén 9 gyermekes<br />
földmûves családban született,<br />
nehéz körülmények között ne'velkedett.<br />
1949-ig a kisterenyei szénbányáknál<br />
csillésként dolgozott. Üzemi<br />
javaslatra iratkozott be 1949-ben a<br />
gyõriszakérettségitanfolyamra,melynek<br />
sikeres befejezése után felvételt<br />
nyert aNehézipari Mûszaki Egyetem<br />
BányamérnökiKarára.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
DorogiSzénbányászatiTröszthözkerült.ACsolnokII.aknán<br />
beosztottmérnökkéntalkalmazták,majd1958-banfõmérnökkéneveztékki.1960-banaBorókásiBányaüzembehelyezték,<br />
aholszinténfõmérnökibeosztásbandolgozott1967-ig.1968és<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 51
1974között aXXI.aknaaknavezetõjevolt.1974-benazakkor<br />
alakult tervezõ irodához került csoportvezetõi, majd osztályvezetõibeosztásba.<br />
Pályája során szerteágazó feladatokat látott el. Kiemelkedõnek<br />
értékeli acsolnoki I. lejtaknában 1958-ban bekövetkezettvízbetöréselzárását,aP-3<br />
fejtésmód1964.évibevezetését<br />
aBorókásiBányaüzemben,azEgeréskörnyékepincerendszerének<br />
felmérését, térképezését és rehabilitációját, aLencsehegyi<br />
I. Bányaüzem tervezését és afeltárás irányítását. ADorogoneltöltöttsikeres34évután1990-benvonultnyugdíjba.<br />
Szontag József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1933-ban Pécsett született. Középiskolai<br />
tanulmányait is itt végezte.<br />
1956-ban szerzett bányamûvelõ mérnöki<br />
oklevelet. 1977-ben ipari gazdaságmérnökiokleveletszerzettaBudapesti<br />
Közgazdaság-tudományi Egyetemen.<br />
1956 és 1961 között üzemmérnöki,<br />
üzemrészleg-vezetõi, majd fõmérnöki<br />
beosztásban dolgozott az Aknamélyítõ<br />
Vállalatnál. Foglalkozott a<br />
gyors-vágathajtás gyakorlati bevezetésével, többszintes aknaszerelvényezõ<br />
munkapadok tervezésével, kivitelezésével és<br />
hatósági engedélyeivel, részt vett amonolitbetonos aknamélyítési<br />
módszer elsõ mecseki alkalmazásában. 1959-ben árszakértõivizsgáttett.<br />
1961-tõlüzemmérnökaPécs-BányatelepÜzemnél,majda<br />
pécsiSzénbányászatiTrösztberuházásiosztályvezetõ helyettese.1965-tõlaVasasBányaüzemáltalánosfõmérnökhelyettese.<br />
Ezen évek alatt foglalkozott többek között anagynyomású<br />
sûrítettlevegõsjövesztõberendezésföldalattibevezetésével.<br />
1971-tõlvállalati mûszakifejlesztõ,kutatásfejlesztésvezetõ<br />
aSzénbányászati Tröszt Pécs Vállalatnál. 1981-tõl beruházási<br />
bányalétesítési osztályvezetõ, részt vesz aLiász-program<br />
kidolgozásában, irányítja és összehangolja akivitelezési munkákat.<br />
1987-benrokkantságinyugdíjbakerült.<br />
2006-tól kezdõdõen a „Mecseki bányászok szociális<br />
segítésé”-tszolgálóalapítvány kuratóriumánakelnöke.<br />
Szakmai tevékenységéért számos kitüntetésben részesült:<br />
Kiváló Dolgozó oklevélben és jelvényben (ötször), Bányász<br />
Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozataiban.<br />
Tulajdonosa aKiváló Újító oklevél bronz, ezüst és<br />
arany fokozatainak, aKiváló Oktatásért miniszteri kitüntetésnek,<br />
az„EgynapotPécsért”arany jelvénynek.<br />
Szûcs Imre okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931-ben Tolcsván született.<br />
Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen<br />
végezte. 1951-ben Miskolcon<br />
felvételt nyert az NME Bányamérnöki<br />
Karára, és 1956-ban Sopronbanvégzett.<br />
Szakmai pályafutását Révfülöpön,<br />
aBalatonfelvidéki Ásványbánya<br />
Vállalatnál kezdte. Elõször mint fõtechnológus<br />
és biztonsági mérnök,<br />
majd 1961-tõl mint üzemvezetõ dolgozott.<br />
Gazdasági ismereteinek bõvítése érdekében 1961 és<br />
1963 között elvégezve az egyetem gazdasági mérnöki szakát,<br />
bányaiparigazdaságimérnökiképesítéstszerzett.<br />
Aziparágátszervezésesorán1964-tõlazOrszágosÉrc-és<br />
Ásványbányák (OÉÁ) budapesti központjába helyezték, ahol<br />
amûszaki és üzemszervezési osztályon mûszaki szervezési és<br />
fejlesztési feladatokkal foglalkozott. 1972-ben áthelyezték a<br />
termelésiésértékesítésiosztályra,aholaVasérc-,aHegyaljaiésaMátraiMûvekterületifõmérnökifeladataivalbíztákmeg.<br />
1982 évtõl atermelési és értékesítési osztály vezetõje, majd<br />
1988-tólnyugdíjazásáig avállalattermelésifõmérnökevolt.<br />
Szakmaitevékenységét számos Kiváló Dolgozó, három alkalommalminiszteri,aBányászatKiválóDolgozója<br />
kitüntetéssel<br />
és aMunka Érdemrend bronz fokozatával ismerték el. 21<br />
folyóiratcikk (15 aBKL Bányászatban) és 2könyvrészlet is<br />
fémjelzi szakmaimunkásságát.<br />
1953 ótatagja azOMBKE-nek. 1958-ban részt vettazásványbányászat<br />
elsõ helyi csoportjának megszervezésében, és<br />
1958-tól 1964-ig acsoport titkára volt. 1981-tõl abányászati<br />
szakosztálytitkáraként,majd1990-tõl2000-igaszakosztályalelnökeként<br />
tevékenykedett. 1972 és 1976 között az egyesület<br />
nemzetközi kapcsolatok bizottságának vezetõjeként kiemelkedõ<br />
érdemeket szerzett alengyel, acsehszlovák, abolgár, a<br />
német bányászati egyesületekkel történõ közvetlen kapcsolatokkialakításában.Alengyelbányászegyesület(SITG)<br />
1990-<br />
bentiszteleti tagjáváválasztotta.<br />
Önzetlen szakmai közéleti tevékenységét az OMBKE<br />
Péch Antal, Centenáriumi és Sóltz Vilmos Emlékérem odaítélésévelismerte<br />
el. Az OMBKE közgyûlése 1977-ben az egyesület<br />
tiszteletitagjává választotta.<br />
Turcsányi Mihály okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1933-ban bányászcsaládban született.Aközépiskolaiésegyetemiszünetekbenmár15éveskoraótabányában<br />
dolgozott.Végigjártaabányászmunka<br />
minden lépcsõfokát a csúzdakenõ<br />
gyerektõl avájárságig, majd harmadvezetõket,<br />
körletvezetõket helyettesített.<br />
Egyetemi évei alatt az Annavölgyiszénbányákösztöndíjasavolt.<br />
Azegyetemelvégzéseutánbányamester<br />
lett, 1958-tól pedig 18 éven át<br />
üzemi fõmérnök, felelõs mûszaki vezetõ volt. Körbejárta a<br />
dorogiszénmedenceszinte valamennyibányaüzemét.<br />
1976 és 1983 között az MSZT-hez került mint mûszakigazdasági<br />
tanácsadó, ahol az eocén-programmal kapcsolatos<br />
feladatai voltak. 1983 év végén visszakerült Dorogra beruházásiosztályvezetõnek.IttaLencsehegyiI.ésII.bányaüzemek<br />
és atokodi brikettgyári beruházások irányítása volt afõ feladata.<br />
Mindkét beruházás határidõ elõtt és aköltségkereten<br />
belülvalósultmeg.Lencsehegyadorogiszénbányászatutolsó<br />
üzemeként 8éven át termelt. 1988 végén, több mint 37 éves<br />
szolgálatutánvonultnyugdíjba.<br />
Szakmai munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el.<br />
Megkapta aKiváló Ifjú Mérnök, aBányászati Munkazászló, a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt<br />
fokozatait,aMunkaÉrdemrend bronzésezüstfokozatait.<br />
AzOMBKE-nek1952ótatagja,aSóltzVilmosEmlékérem<br />
tulajdonosa.<br />
Tuskán József okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1930-ban Hatvanban született. Középiskoláit Hatvanban<br />
ésBudapestenvégezte.Bányamûvelõmérnökioklevelet1956.<br />
augusztus 31-én szerzett a Nehézipari Mûszaki Egyetem<br />
Bányamérnöki Karán, majd ugyanezen az egyetemen 1969.<br />
52 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
november 27-énbányaiparigazdasági<br />
mérnökidiplomátkapott.<br />
1956-ban mint beosztott bányamérnök<br />
kezdte meg munkáját aBorsodi<br />
Szénbányászati Tröszt Miskolci<br />
Bányaüzemének lyukói aknaüzemében.Ittszellõztetésifeladatokatlátott<br />
el,devizsgálniakellettafrontfejtések<br />
folyamatoskapcsolódásaitis.<br />
1958. június 1-jén kinevezték a<br />
bányaüzemhez tartozó annabányai<br />
akna, majd késõbb amártabányai akna és aberuházás alatt<br />
álló Erenyõ-akna vezetõjének. Kezdeményezésére 1961-ben<br />
Annabányánavállalatjóváhagyásávaléstámogatásávalkísérletijelleggelkorszerû<br />
biztosítási rendszert dolgoztak ki, egyediacéltámos,acélsüvegesfejtésbiztosításratértekát.<br />
1962 végén kinevezték aSajószentpéterBükkaljai Bányaüzem<br />
fõmérnökévé.Áthelyezésekor8aknaüzemet,2iparvasutat,5lakótelepet,számosháttérintézménytésközel4000fõt<br />
vettát.Többekközöttmegbíztákakistermelésû,alacsonyteljesítményt<br />
nyújtó, gazdaságtalanul mûködõ aknaüzemek fokozatosbezárásával.1977-igötaknaüzemet<br />
számoltak fel, de<br />
ahárom aknaüzemmelis teljesítették termelésitervüket.<br />
Fõ céljai között szerepelt aTervtáró akna rekonstrukciós<br />
beruházásiprogramjánakhatáridõelõttibefejezése,atermelõ<br />
aknaüzemek tömegtermelõ frontfejtéseinek komplex önjáró<br />
biztosítása, anagy teljesítményû marótárcsás jövesztõ gépek<br />
alkalmazása.Afeltáró és fejtéselõkészítõ gépekalkalmazásávalelérték,sõttúlhaladtákatervezett90–100m/hómunkahelyi<br />
teljesítményt.<br />
1983.október1-jénabányaüzemigazgatójáváneveztékki.<br />
Ebbenabeosztásbandolgozott1990.december28-ig,nyugdíjbavonulásáig.<br />
Kiváló munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.<br />
Megkapta aMunka Érdemrend bronz és ezüst fokozatát, a<br />
Bányász Szolgálati Érdemérem mindhárom fokozatát. Kiváló<br />
Bányász miniszteri kitüntetést két esetben, Kiváló Dolgozó<br />
kitüntetést 13alkalommalkapott.<br />
Dr.Vékény Henrik okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1927-ben Váralján született. Középiskolai<br />
tanulmányait Bátaszéken,<br />
Budapesten és Baján végezte. 1951-<br />
ben iratkozott Miskolcon az NME<br />
Bányamérnöki Karára, majd 1956-<br />
banSopronban okleveletkapott.<br />
Pályafutását1955-ben apécsi BányaipariTechnikumbanmérnöktanárként<br />
kezdte. 1958-ban a Mecseki<br />
Szénbányák kutatási központjába került,<br />
melynek késõbb vezetõje lett. Itteni,nyugdíjazásátkövetõ„szerzõdéseskutatását”aPécsiOrvostudományiEgyetemen1991-benzárta.<br />
Kutatási témáját abányaüzemi szilikózisveszély mûszaki<br />
prevenciójának komplex kifejlesztése képezte. Témakörében<br />
aMiskolciNehézipariMûszakiEgyetemendoktori,aMagyar<br />
TudományosAkadémiánkandidátusicímetszerzett.<br />
Mûvelt témájában 3könyvet írt, melyek egyikét nívódíjbanrészesítették.Megírtakutatásitémájánakmérnöktovábbképzõ<br />
kézikönyvét is. Ezeken túl közel száz szakfolyóirati tanulmánya<br />
jelent meg, csaknem egyharmaduk német nyelven.<br />
Több esetben hivatkoztak kutatási megállapításaira. Hazai<br />
cikkeiegyikétaBKLBányászatszerkesztõbizottságanívódíjjalhonorálta.<br />
Elõadója volt aMiskolci Egyetem mérnöktovábbképzõ<br />
tanfolyamainak. Kutatásainak némely eredményét az 1977.<br />
évi Bányaszellõztetés c. egyetemi jegyzet is õrzi. Céltanfolyamokon<br />
„portechnikusokat” képezett ki abányahatóságilag<br />
szilikózisveszélyesnekminõsítettipariüzemekben.<br />
TagjaazMTAX.FöldtudományiOsztálya BányászatiTudományosBizottságának,társelnökevoltaMTAV.ésX.osztályaiközösBányaegészségügyiBizottságszilikózisalbizottságának.<br />
Munkálkodásának is köszönhetõ, hogy apécsvidéki szénbányászatban,<br />
aszilikózis megbetegedés veszélye –aporviszonyok<br />
folyamatos javulása következtében –abetegség legenyhébb,<br />
tünetmentes fokú, szórványos elõfordulására mérséklõdött.<br />
Szakmai munkásságát kitüntetésekkel jutalmazták. Megkapta<br />
aKiváló Bányász oklevelet és jelvényt (háromszor), a<br />
KiválóDolgozó oklevelet,aKiválóMunkáért jelvényt,aKiváló<br />
Újító kitüntetés arany fokozatát, aBányász Szolgálati Érdemérem<br />
bronz,ezüstésgyémántfokozatait.<br />
A40 és 50 éves OMBKE tagságért aSóltz Vilmos Emlékérem<br />
tulajdonosa.<br />
Záhorszki László okl. bányamûvelõ mérnök<br />
1931. november 17-én született<br />
Edelényben. Bányászcsaládból származik.<br />
Az általános iskola elvégzése<br />
után 1946-ban villanyszerelõ tanulónak<br />
szerzõdött azedelényi bányához.<br />
Aközépiskolai szintû szakérettségit<br />
1951-ben tette le Gyõrött, majd a<br />
Miskolci Egyetem Bányamérnöki<br />
Karára vették fel. 1956-ban bányamûvelõ<br />
mérnöki oklevelet Sopronban<br />
szerzett.<br />
Mint beosztott mérnök Berentén kezdett dolgozni, majd<br />
1957-benakondóibányáhozhelyeztékaknavezetõfõmérnöki<br />
beosztásba.Bányaiparigazdaságimérnökioklevelet1965-ben<br />
szerzett.<br />
Felelõs mûszaki vezetõként 16 éven keresztül dolgozott.<br />
Szembetegségemiattkérteavállalatvezetõit,hogyatermelési<br />
vonalról helyezzék másmunkaterületre. Azózdvidékiésborsodiszénbányákvállalatainál11évetdolgozottszervezési,bányagazdasági<br />
vonalon mintosztályvezetõ helyettes. Avállalat<br />
vezetõsége 1984-ben aMákvölgyi Bányaüzemhez nevezte ki<br />
üzemigazgatóibeosztásba.Ezenbeosztásban6évigdolgozott,<br />
és1990-ben mentnyugdíjba.<br />
Szakmaimunkájaelismeréseként KiválóDolgozó címettíz<br />
esetben, miniszteri kitüntetést egy alkalommal, Kiváló Ifjú<br />
Mérnök címetháromalkalommalkapott,ésmegkaptaaSzolgálatiÉrdemérem<br />
gyémánt, ezüstésbronzfokozatátis.<br />
Dr.Kovács István okl. olajmérnök<br />
1933-ban Bezeréden született.<br />
Oklevelének megszerzése után aminisztérium<br />
–más választást kizárva –<br />
az akkor Bauxitbánya fedõnevet viselõ<br />
uránbányához helyezte. 1960 szeptemberéig<br />
aCserkúti Fúrás vezetõjeként12–14magfúró-berendezésmunkáját<br />
irányította, majd 1989. december<br />
19-ig afúrási, késõbbi elnevezés<br />
szerint a Kutató-Mélyfúró Üzem<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 53
fõmérnöke,felelõsmûszakivezetõjevolt.Legfõbbfeladataaz<br />
üzem mélyfúrási tevékenységének mûszaki irányítása volt.<br />
Több 2000 m-nél mélyebb szerkezetkutató fúrás mellett<br />
Máriakéménd térségében mélyítették az ország legmélyebb,<br />
2453,1mmély szerkezetkutatómagfúrását.<br />
Az uránkutatáson túlmenõenaz üzem amélyfúrási kapacitásának<br />
kihasználása végettbérmunkát is végzett.AMátrában<br />
(Recsk) és aBörzsönyben érckutató, Tatabánya térségébenszén-,bauxit-ésszerkezetkutató,azországkülönbözõterületein<br />
ivóvíz-éstermálvízkutató fúrásokatmélyítettek.<br />
1989-benMagyarországonmegszûntazuránkutatás,sekkor<br />
korkedvezményesnyugdíjbakerült.<br />
Pályája során rendszeresen publikált akülönbözõ szaklapokban,éselõadásokattartottnemcsakitthon,hanemazegykoriNDK-banésKGST-konferenciákonis.Sokéveveszrészt<br />
azOMBKE,aMOLRt.ésazalaegerszegiOlajipariMúzeum<br />
történetipályázatain.<br />
1993-ban már az egyesült Németországban, aFreibergi<br />
Bányászati Akadémián védte meg doktori értekezését. Dr.<br />
Ing. címét aMagyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatként<br />
honosította, melynek alapján a Miskolci Egyetemenelnyerte<br />
aPhDcímetis.<br />
Ugyancsak 1993-ban az akkor még önálló pécsi Pollack<br />
Mihály Mûszaki Fõiskolán „címzetes fõiskolai tanár” címet<br />
adományoztak részére.<br />
2003 óta aMagyar Mérnöki Kamara Történeti Bizottságában<br />
Baranya megyétképviseli.<br />
Lengyel Sándor okl. geológusmérnök<br />
1933-ban Leveleken született.<br />
Középiskoláját Nagykállón végezte,<br />
majd felvételt nyert Miskolcon az<br />
egyetemre, és 1956-ban Sopronban<br />
geológusmérnökiokleveletkapott.<br />
Oklevelének megszerzése után a<br />
Mecseki Ércbányászati Vállalathoz<br />
került, ahol csoportvezetõként kezdettdolgozni.<br />
Feladataafelszíni anomáliákat,<br />
indikációkat mutató területek<br />
földtani kutatása volt. Szinte az<br />
egész országra kiterjedt tevékenysége. Dolgozott Közép-Dunántúlon<br />
(Balaton-felvidék, Bakony, Vértes, Gerecse, Velencei<br />
hegység), Észak-Magyarországon (Sopron,Kõszeg,Felsõcsatár).<br />
Felszíni és mélyfúrási magminták begyûjtése, feldolgozásaésleírásavoltafeladata.<br />
Amiskolci Nehézipari Mûszaki Egyetemen bányaipari<br />
gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követõen 1971-ben<br />
aKõolajvezetékVállalatnálhelyezkedettel,mintközgazdaságifõosztályvezetõ.Feladatavoltatervstatisztikaiosztályvezetése,azépülõföldgáz-éskõolajvezetékekpénzügyiellenõrzése,kapcsolattartásaTestvériség,aBarátság-2ésaleágazóvezetékekgenerálkivitelezõivel.<br />
1976-tól aMagyar Állami Földtani Intézetben tudományos<br />
munkatársként folytatta munkáját, majd 1977-tõl a<br />
Veszprémi Szénbányák MEO csoportvezetõjeként akitermelésésazosztályozásellenõrzéséértfelelt.<br />
1983-tól nyugdíjazásáig aBányászati Egyesülésen belül a<br />
szénforgalmi irodában aszénmérlegek készítésével, ellenõrzésévelfoglalkozott.<br />
Munkája során több elismerésben részesült, megkapta a<br />
Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, aKiváló Dolgozó kitüntetéstésaBányászatiSzolgálatiÉrdemérem<br />
bronz,ezüstésarany<br />
fokozatát.<br />
Jobb József okl. földmérõmérnök<br />
1932-ben született Alsóságon<br />
(Vas megye). Agimnáziumot Pápán<br />
és Celldömölkön végezte. Egyetemi<br />
tanulmányait 1951 õszén Sopronban,<br />
a Mûszaki Egyetem Földmérõmérnök<br />
Karán kezdte, és 1956-ban adiplomavédéssel<br />
fejezte be. Harmadéves<br />
korától demonstrátor volt dr.Tárczy-<br />
Hornoch Antal akadémikus Felsõgeodéziai<br />
és Bányaméréstani Tanszékén.<br />
1956-ban aMecseki Ércbányászati Vállalathoz helyezték.<br />
AzExpedíciógeodéziaicsoportjáhozkerült.1957februárjától<br />
a II. sz. bányaüzemhez kérték ki körletes bányamérõnek.<br />
1958-banmegbízták aII. sz. bányaüzem bányamérési csoport<br />
vezetésével. 1961-ben elvégezte az optimális szintosztás<br />
számításaitaMÉV ércesedésiviszonyaira.<br />
1962-ben kinevezték aMÉV bányamérési osztály vezetõjének.EkkorindultakaMÉVnagyberuházásai.Fontosszempontvoltahibáskivitelezés,szerelésmegelõzése,Javaslatokat<br />
tett ennek érdekében, melyeket elfogadtak. Asikeres szerelésekneksokbiztonságiésgazdaságihasznavoltévekenát.Új<br />
feladataikhozújeszközöketisalkalmaztak:Érsek-Debreceniféle<br />
aknavezeték-vizsgálókat, giroteodolitokat, MP-65 típ.<br />
programozható számológépet, IBM PCXT típusú számítógépetéshozzádigitalizálótáblát,sornyomtatót,rajzgépet,végüllégifotogrammetriaútjánmozgásmérésieszközöket.<br />
Mindezeneszközökhasználatitapasztalatairólelõadásokat<br />
tartottapécsiMûszakiFõiskolánésaMiskolciEgyetemenis.<br />
1992-benmentnyugdíjba.<br />
Szakmai tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el:<br />
megkaptaaKiválóDolgozó (nyolcszor)ésaTérképészetKiváló<br />
Dolgozója okleveleket, a Kiváló Munkáért kitüntetést, a<br />
Munka Érdemrendet, aBányász Szolgálati Érdemrend bronz,<br />
ezüstésaranyfokozatait.<br />
Németh József okl. földmérõmérnök<br />
1932-ben Pecölön született. A<br />
Szombathelyen végzett középiskolai<br />
tanulmányai után felvételt nyert Sopronban<br />
a Földmérõmérnöki Karra,<br />
ahol1956-banokleveletszerzett.<br />
Az oklevél megszerzése után Sopronban<br />
tanársegéd volt az egyetem<br />
Geodéziai és Bányamérési Tanszékén<br />
ésatanszékMiskolcraköltözéseutánis.<br />
1960-ban az Ózdvidéki Szénbányászati<br />
Tröszt putnoki részlegénél<br />
fõelõadólett,majd 1962-ben aKomlói SzénbányászatiTröszt<br />
Zobák üzemében mérnökségvezetõ. 1978-ban a Mecseki<br />
Szénbányák Vállalat bányamérési osztályának helyettes<br />
vezetõje lett, és 1986-tól nyugdíjazásáig (1992-ig) osztályvezetõ.<br />
Szakmaimunkásságátkétfolyóiratcikkbenisismerteti.<br />
Szakmai tevékenységének elismerését kitüntetések jelzik:<br />
a BányászatKiválóDolgozója,aKiválóMunkáért kitüntetésés<br />
a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany<br />
fokozatainak tulajdonosa.<br />
(Németh József a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi<br />
Egyetem által adott aranyoklevelét Sopronban<br />
vetteát.)<br />
54 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Széles Lajosné sz. Horváth Gyöngyi Aranka okl. földmérõmérnök<br />
1933-ban Csornán született. Középiskolai<br />
tanulmányait Csornán,<br />
SopronbanésGyõrbenvégezte.1951-<br />
benfelvételtnyertSopronbanaBME<br />
FöldmérõmérnökiKarára,ahol1956-<br />
bandiplomátkapott.<br />
Az Úrkúti Mangánércbányánál<br />
mint felmérõ dolgozott rövid ideig,<br />
majd 1956 nyarán aDunántúli Ásványbányaszékesfehérváriközpontjában<br />
körzeti felmérõ beosztásba helyezkedettel.<br />
1957.augusztustólazOroszlányiSzénbányákVállalatbányamérési<br />
osztályán fõelõadóként dolgozott. Akutatás, öt új<br />
bányaüzem létesítése ageodéziaés bányaméréslegváltozatosabb<br />
feladatait kínálta: VI. rendû háromszögháló létesítése,<br />
fúrások kitûzése, bemérése, aknakitûzés, aknatorony-beállítás,aknafüggélyezés,mélységmérés,épületekkitûzése,függõlegesaknák<br />
vezérlécvizsgálatai, talajsüllyedés-vizsgálat, ingatlanügyek.<br />
1962-ben aXXI-es aknamérnökség vezetõje lett, majd<br />
második gyermekének megszületése után ismét aközponti<br />
bányamérésenmintingatlanügyicsoportvezetõdolgozott.<br />
1980-banáthelyezésétkérteavállalatbányagazdaságiosztályára.Mintmûszakigazdaságitanácsadó<br />
1988.május 26-án<br />
vonultnyugdíjba.<br />
MunkájasoránmegkaptaaBányászSzolgálatiÉrdemérem<br />
bronz,ezüst,arany fokozatát, többszörkapott KiválóDolgozó<br />
kitüntetést, az Oroszlányi Szénbányák törzsgárda kitüntetettje,<br />
1979 –oklevél „Az 1937-tõl mûködõ Oroszlányi Szénbányászat<br />
múltjának megõrzésére létesített volt XVI-os aknaüzem<br />
Bányászati Emlékhely helyreállításában és berendezéséhezkifejtettkiemelkedõ<br />
munkájáért”.<br />
AVöröskeresztVállalatiSzervezeténekgazdaságivezetõjevolt.Rendezvényekszervezõje:BányamérõTovábbképzõés<br />
Tapasztalatcsere (Oroszlány, Siófok), Bányagazdasági Konferencia,<br />
Oroszlány. Az OMBKE Oroszlányi Csoportjának<br />
1968 ótatagja.<br />
Zachár Gyula okl. földmérõmérnök<br />
1933-ban Sopronban született.<br />
Középiskolájátisittvégezte,majdbeiratkozottasoproniFöldmérõmérnökiKarra,és1956-banmérnökiokleveletkapott.<br />
Az oklevél megszerzése után a<br />
Mátrai Ásványbánya Vállalat gyöngyösirészlegénélfõbányamérõbeosztást<br />
kapott, de 1958-ban visszatért<br />
Sopronba és tanársegéd lett, Miskolcon<br />
még egy évet töltött atanszéken.<br />
1960-tól nyugdíjazásáig Pécsett a Mecseki<br />
Szénbányáknálfõbányamérõ, majdosztályvezetõ helyettes.<br />
Nyugdíjazása után különféle homokbányák (Bonyhád,<br />
Csurgó,Nagyatádstb.)felelõsmûszakivezetõjelett.<br />
Szakmaitevékenységéért KiválóDolgozó okleveleket(kétszer),<br />
BányászSzolgálatiÉrdemérem bronzésezüstfokozatait,<br />
a40 éves OMBKE tagságáértpedig Sóltz Vilmos Emlékérmet<br />
kapott.<br />
(ZachárGyulaaBudapestiMûszakiésGazdaságtudományi<br />
Egyetem által adottaranyoklevelétSopronban vetteát.)<br />
Bogdán Kálmán okl. bányagépészmérnök<br />
1933-ban Kenderesen született.<br />
Az Egerben végzett középiskolája<br />
után1951-benfelvételtnyertazNME<br />
BányamérnökiKarára.<br />
ElsõmunkahelyeaKözép-Dunántúli<br />
Szénbányászati Tröszt pusztavámi<br />
bányaüzemevolt,ahol1962-igmintaz<br />
üzem gépészeti vezetõje dolgozott.<br />
Majd aKDT veszprémi központjába<br />
helyezték, és ott mint a vállalat<br />
gépészetivezetõje1974-igdolgozott.<br />
AMagyarSzénbányászatiTrösztmegalakulásávalTatabányára<br />
került, és ott az MSZT gépészeti vezetõjeként 1981-ig<br />
dolgozott, azaz atröszt megszûnéséig. Ezután visszakerült<br />
Veszprémbe,ésottaVeszprémiSzénbányákgépészeti,majda<br />
fejlesztési fõosztály vezetõjeként ment nyugdíjba (1990-ben).<br />
AKGSTSzénbányászatiÁll.Bizottságában1975-1985között<br />
aszabványosításimunkacsoportvezetõjevolt.<br />
Az OMBKE Bányászati Szakosztályán belül 1976-tól<br />
1986-ig aBányagépészSzakcsoportotirányította. Anyugdíja-<br />
zásautánmintüzemvezetõdolgozottaScharf-HungáriaKft.-<br />
nél, majd aVeszprém Megyei Bíróságon mint igazságügyi<br />
szakértõ és az ORFK csopaki Rendõr Szakiskolájában mint<br />
német-angolnyelvtanár.<br />
Kitüntetései: Kiváló Dolgozó (1959, 1966, 1969, 1975,<br />
1981, 1984), miniszteri kitüntetést 1987-ben, Munka Érdemrend<br />
bronzfokozatot1976-ban kapott.<br />
Irodalmitevékenysége:Elõadásokattartottországoskonferenciákon,<br />
szimpóziumokon és aMiskolci Nehézipari Mûszaki<br />
Egyetemen, összesen 21 alkalommal. ABányászati és<br />
KohászatiLapokban7szakcikkejelentmeg,ésalapszámára<br />
jelenlegisfolyamatosanküldinémet-angolrövidszakmaihíranyagok<br />
fordításait.<br />
Demeter Ferenc okl. bányagépészmérnök<br />
Szakmai munkássága szorosan<br />
kapcsolódikazoroszlányiSzénbányák<br />
Vállalathoz, ahol 1956-1989 között<br />
dolgozott.<br />
Elsõ munkahelye a XIX-es bányaüzem<br />
volt, ahol gépészeti vezetõként<br />
dolgozott. 1957. januárban áthelyezték<br />
aközponti mûhelybe üzemmérnöknek.EbbenazidõbenlétesítésüksorrendjébenaXVIII-as,XVI-os,<br />
XVII-esés XIX-es bányaüzemek tartoztakvállalatukhoz.Javaslatáraafüggõlegesaknaszállítóberendezések<br />
üzemeltetését mûszakilag és személyileg kivették<br />
abányaüzemek kezébõl, és vezetése alatt aközponti mûhely<br />
irányítása alá helyezték. Módszerük bevált, sabányahatóság<br />
azországmásszénbányáinak iselõírtaalkalmazását.<br />
1958-banáthelyeztékavállalatberuházásiosztályánakgépészeticsoportjába,aholkétévigdolgozottazakkoregyiklegismertebb<br />
bányagépész Szilárd Józsefmellett.1960-ban megbíztákagépészeticsoportvezetésével,amiegybeesettavállalat<br />
nagyarányú fejlõdésének kezdetével. Az új bányaüzemek<br />
létesítése során szorosan együttmûködött atervezõ és kutató<br />
intézetekkel, hatóságokkal és kivitelezõkkel. Egymás után<br />
helyezték üzembe az állami nagyberuházásból létesült üzemeket:<br />
XXI., XXII. Bányaüzemeket, aMárkushegyi Bányaüzemet.<br />
Avállalat szállítási rendszerének rekonstrukciója, a<br />
szénelõkészítéskorszerûsítésestb.iselkezdõdött.<br />
Agépészeti csoportban, addig is fennálló kötelezettségei<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 55
mellett, 1984-ben megbízták abányaépítési osztály osztályvezetõ<br />
helyettesi munka végzésével. Anagy kiterjedésû vállalat<br />
területén található valamennyi gépészeti és villamoslétesítménycsoportjukazõközremûködésévellétesült.<br />
Avállalat megalakulása után megkezdte mûködését az<br />
Országos Bányászati és Kohászati Egyesület helyi csoportja,<br />
melyekalapítóvezetõségitagjavolt.<br />
Társadalmimunkátabányászszakszervezetbenisvégzett.<br />
ABányaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetõségénektagjavolthárom<br />
választásiciklusonkeresztül.<br />
Hisztay Kálmán okl. bányagépészmérnök<br />
1930-banVissenszületett.Középiskoláit<br />
Kõszegen és Sopronban végezte.<br />
1951-ben felvették Miskolcra<br />
azNMEGépészmérnöki Karára.<br />
Végzése után aBorsodi Szénbányákkurityáni<br />
bányaüzemébe helyeztékgyakornoknak,aholrövididõután<br />
átvette alejtõsakna és külfejtés gépészetivezetését.1958-tólaberenteibányaüzem<br />
gépészeti vezetõi munkaköréttöltöttebe,aholrésztvettazaltáró<br />
szállításánakmodernizálásában,dízelmozdonyosszállításbevezetésében.<br />
1961-ben aVárpalotai Szénbányák gépészeti osztályára<br />
került, ahol gépészeti tervezési munkákat végzett. Itt kapcsolódottbeaPetõfiBányárólhozott<br />
pajzsbiztosítás várpalotaiviszonyokhoz<br />
alkalmazható átalakításának tervezésébe. Atovábbiakban<br />
amûszakifejlesztési,majd apajzstervezési osztályon<br />
folytatta ahidraulikus önjáró biztosítóberendezések fejlesztését.<br />
1981-ben aVeszprémi Szénbányák állományában tovább<br />
folytattaaVHP pajzsok fejlesztését, majdmûszakitanácsadó<br />
beosztásban dolgozott1990.évinyugállományba vonulásáig.<br />
EredményesmunkájátaMunkaÉrdemrend bronzésezüst<br />
fokozatával,aBányászatiSzolgálatiÉrdemérem bronz,ezüstés<br />
aranyfokozatávalés KiválóDolgozó kitüntetésseljutalmazták.<br />
Az OMBKE-nek 1958 óta tagja, és a Sóltz Vilmos<br />
Emlékérem tulajdonosa.<br />
Dr.Schultz György okl. bányagépészmérnök<br />
1931-ben Sátoraljaújhelyen született,<br />
középiskoláját is itt végezte.<br />
1951-ben felvételt nyert aNME GépészmérnökiKarára.<br />
Bányagépész szakos gépészmérnöki<br />
diplomájának megszerzése<br />
(1956) óta egyetemi oktató, snyugdíjasként(1996-tól)még<br />
maisittoktat.<br />
Elõbb az egyetem Sopronban mûködõ<br />
Bányamérnöki Karának Érc- és<br />
Szénelõkészítési Tanszékén, 1959<br />
õszétõl kezdõdõen pedig Miskolcon, az Ásványelõkészítéstani,<br />
késõbb Eljárástechnikai Tanszékén, ami az elõzõek jogutódja.<br />
1962-ig tanársegéd, 1962-1976 között adjunktus, majd<br />
egyetemi docens. Kezdetben atanszékigépmûhely éslaboratórium<br />
vezetõje, ahol gyakorlatokat is vezet. Késõbb elõadásokattartazásványelõkészítés,ásványelõkészítésigépek,aprítókésosztályozókc.tantárgyakbólaGépészmérnökiKarhallgatói<br />
számára. Nyugállományba vonulása után két új tantárgyat<br />
is oktat: mechanikai eljárástechnika, valamint mintavételezés.<br />
Mûszakidoktorioklevelét1967-ben,amûszakitudomány<br />
kandidátusa címet 1975-ben szerzi meg, aPhD oklevelet pedig<br />
1997-ben. Tudományos munkásságából megemlíthetõ a<br />
gépi szitálás mechanikájának pontosítása, afinomszemcsés<br />
halmazokméreteloszlásameghatározásánakmódszere,amely<br />
mind gravitációs, mind centrifugális erõtérben alkalmazható,<br />
többkomponensû keverékekre is. Etémakörben külföldön is<br />
több elõadásttart.<br />
Jegyzeteket társszerzõkkel együtt ír, több cikke jelenik<br />
megnémet,néhánypedigorosz,illetvefrancianyelven.<br />
AMagyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottsága<br />
Bányászati Szakbizottságának 14 éven át titkára. Társadalmi<br />
munkát még aszakszervezet keretében végez kari titkárként,<br />
egyetemivezetõségitagként,majdkifizetõhely-ellenõrként.<br />
Fõbb kitüntetései: BányászatiSzolgálatiÉrdemérem ezüst,<br />
arany, illetve gyémánt fokozata, Kiváló Munkáért, aMagyar<br />
Felsõoktatásért elismerõoklevelek,MABelismerõoklevél, Pro<br />
Facultate Rerum Metallicarum, aGépészmérnöki Kar emlékérme,SZOT„Elismerõ<br />
és köszönõoklevél”stb.<br />
Szigeti Károly okl. bányagépészmérnök<br />
Az egyetem elvégzése után került<br />
a Bányászati Aknamélyítõ Tröszt<br />
Észak-magyarországi Vállalatához<br />
Gyöngyösre beosztottmérnökként.<br />
1957. januártól az Aknamélyítõ<br />
Vállalat nógrádi körzetvezetõséghez<br />
helyezték Nagybátonyba körzeti gépészeti<br />
vezetõ beosztásba, amelyet<br />
1966. augusztus 1-jéig töltött be. Ez<br />
alatt aközel 10 év alatt feladata volt<br />
kb. 10 db függõleges akna mélyítésénekgépészetibiztosítása,engedélyekkészítése,illetvegépjavítás<br />
stb. Ezek között kiemelkedõ volt aVisonta déli akna fagyasztásosmélyítése.<br />
Ezalatt hét éven keresztül tanított ahelyi Bányaipari-, illetve<br />
Bányagépipari Technikumban mechanikát, bányavillamosságtant,gyártástechnológiát.<br />
1956. augusztus 1-jével aBudapestrõl Egerbe települõ<br />
Érc- és Ásványbányászati Kutató Mûvekhez ment át területi<br />
fõmérnöki beosztásba, amelyet 1969. december 1-jéig töltött<br />
be. Ekkor felkérték arecski Rézérc Mûvek megszervezésére,<br />
és 1970. január 1-jétõl kinevezték amûvek igazgatójává. Az<br />
állami nagyberuházásban készülõ mélyszinti munkák<br />
szervezése,irányítása,dokumentálásavoltafõfeladata,arégi<br />
bányatermelésénekfolytatásamellett.Megépült2db1200m<br />
mélységû, 8mbelsõ átmérõjû függõleges akna, akét aknát 2<br />
szinten összekötõ fõvágatok és kutatóvágatok. Amunkálatok<br />
anyolcvanas évek közepénállagmegóvássá alakultakát.<br />
1989. július 1-jével aRézérc Mûvek levált az Országos<br />
Érc- és Ásványbányáktól és Recski Ércbánya Vállalattá alakult,melynekvezetésévelanehézipariminiszterÕtbíztameg.<br />
Eztafeladatotnyugdíjazásáig,1990.decembervégéiglátta<br />
el. Ezalatt megkíséreltek külföldi tõkét bevonni aberuházásfolytatására,kevéssikerrel.<br />
Nagy Oszkár okl. bányamûvelõ mérnök és<br />
Vasóczki István okl. bányamûvelõ mérnök<br />
tagtársaink életútjáról technikai okok miatt akövetkezõ számunkban<br />
jelenik meg ismertetõ.<br />
Szerkesztõség<br />
56 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Tanulmányút az Atomerõmûben<br />
A„Bányagépészet aMûszaki Fejlõdésért” alapítvány kuratóriuma,<br />
valamintazOMBKEBányagépészetiésBányavillamossági<br />
Szakcsoportja együttes évnyitó kuratóriumi ülést<br />
tartott2006 márciusában,melynekfõcéljaaXXXIX.Bányagépészeti<br />
és bányavillamossági konferencia elõkészítése volt,<br />
de hagyomány szerinttanulmányutat teszünk hazánk egy-egy<br />
neves ipari vagy gazdasági intézményében. Az értekezletre<br />
Tolna városában, aHotel Thelena szállóban került sor, az<br />
üzemlátogatásra Pakson, az Atomerõmûben, ahol Varga<br />
József,alátogatóközpontmunkatársafogadott.(Azerõmûvet<br />
bárki egyénileg vagy csoportosan megtekintheti elõzetesen<br />
egyeztetettidõpontban.)<br />
Az erõmû ahazai villamosenergia-termelés közel 40%-át<br />
adja, üzemalkalmassága megfelelõ, anemzetközi tapasztalatok<br />
birtokában tervezik blokkjai élettartamának mintegy 20<br />
éves hosszabbítását. Az erõmû igen kedvezõ költségen üzemel:<br />
míg az ország többi erõmûvei 12-15 Ft/kWh áron, addig<br />
az atomerõmû 8,5 Ft/kWh-ért termeli avillamos energiát.<br />
Vezetõnk hangsúlyozta, hogy ez az ár tartalmazza akis- és<br />
közepes radioaktív hulladékok, akiégett fûtõelemek elhelyezésénekköltségeimellettazerõmûélettartamánakvégéna<br />
bontástésatereprendezéstis.<br />
ElõszörmegtekintettükaKarbantartóGyakorlóKözpontot,majdazatomerõmû<br />
II.blokkjában tettünklátogatást.<br />
A Paksi Atomerõmû elsõdleges feladatának tartja az<br />
üzembiztonságszintentartását.Ennekalapfeltételeaszakszerû,hibamenteskarbantartás.Azerõmûáltalkidolgozottrendszeregyiklegfontosabbeleme,hogyakarbantartószemélyzet<br />
részletesenismerjemegaberendezésekmûszakifelépítését,a<br />
karbantartásifeladatoksorrendjét,ésgyakoroljabeakarbantartási<br />
munkák szakszerû elvégzését. Erre afeladatra építették<br />
ki agyakorló központot egy üzembe nem helyezett<br />
VVER 440 típusú atomerõmû berendezéseinek felhasználásával.<br />
Elsõkéntazún.gõzfejlesztõtismertükmeg.(1.kép)Areaktorból<br />
kilépõ 123 bar nyomású 300 °C hõmérsékletû forró<br />
vízzelagõzfejlesztõben46 barnyomású260 °C hõmérsékletû<br />
gõzt állítanak elõ. Egy reaktorhoz hat gõzfejlesztõ tartozik,<br />
három-háromüzemeltetegy-egy220MWteljesítményûturbina-generátoregységet.<br />
Hazai hírek<br />
úr tételesen ismertette areaktor egyes elemeinek funkcióját,<br />
az összeszerelés rendjét, areaktor mûködését. Ahatalmas<br />
méretek lenyûgözõek voltak. A123 bar üzemnyomáshoz tartozó<br />
peremek, csavarok minõsége, annak illesztése precíz<br />
megmunkálást igényel. A legtöbb alkatrész rozsdamentes<br />
acélbólésspeciálisötvözetekbõlkészült.<br />
A berendezés elemei többszörös biztonsági tartalékkal<br />
rendelkeznek, melyekkel a100%-os biztonságot igyekeznek<br />
közelíteni. A bemutatott, rendben elhelyezett szerkezetek,<br />
elemek tanulmányozása során adolgozók valóban lelkiismeretesenfelkészülhetnekazéventevégzetttervszerûkarbantartások<br />
elvégzésére,ill.azüzemzavarok elhárítására.<br />
A gyakorló központ további termeiben az atomerõmû<br />
egyéb berendezéseivel találkoztunk. Az ott dolgozó szakemberek<br />
–mint akarbantartók felkészítõi–egymásután mutatták<br />
be az egyes szerkezeti elemek összeszerelésére kiépített<br />
rendszereket. Számunkra valóban meggyõzõek voltak az ott<br />
látottak,éstapasztaltuk,hogyazerõmûmindenfelelõsdolgozójamilyennagygondotfordítakarbantartószakemberekfelkészítésére,avárhatóhibaforrásokmegelõzõfeltárásáraéskiiktatására.<br />
Az atomerõmû II. blokkjának megtekintésételõsegítette,<br />
hogy elõtte agyakorló központban már megismerkedtünk a<br />
gõzfejlesztõvel és areaktorral, és tárlatvezetõnk részleteiben<br />
ismertetteazatomerõmûmûködését.Alátogató központban<br />
errõl nyomtatott tájékoztató anyagot is kaptunk. Az üzemlátogatáshozegyolyanútvonalatiskialakítottak,melynekvégigjárása<br />
során az üzemeltetõk munkáját nem zavarva az<br />
atomerõmû mûködése megszemlélhetõ. Elõször areaktorcsarnokot(2.kép)tekintettükmeg,aholazelõzõekbenmegismertreaktorraltalálkoztunk.<br />
2.kép:Areaktorcsarnok<br />
1.kép:Agõzfejlesztõmegtekintése<br />
Azelõbbiekbõlkövetkezik,hogyaPaksiAtomerõmûnégy<br />
440 MW-os blokkjához nyolc turbina és 24 gõzfejlesztõ tartozik.<br />
Agyakorló központban felépített gõzfejlesztõn akarbantartó<br />
személyzet részleteiben megismeri és gyakorolja a<br />
gõzfejlesztõhöztartozóberendezésekkarbantartásifeladatait.<br />
Akövetkezõteremben areaktortismerhettük meg. Varga<br />
Az erõmû vezénylõ termét elválasztó hatalmas üvegfalon<br />
keresztülmegtekinthettükazirányítószemélyzetmunkáját.A<br />
blokkirányításátnagybanelõsegítiaszámítógépesadatfeldolgozás,<br />
technológiai sémák lekérési lehetõsége. Úgy ítéltük<br />
meg, hogy az irányító személyzet nyugodt körülmények mellettvégezhetimunkáját.<br />
Lehetõségünk volt aturbinaházban is körülnézni, ahol<br />
elénktárultaturbina-generátoronkívülakondenzátor,atápvizetelõmelegítõrendszer.<br />
Ajól megszervezett tanulmányutunk során sok hasznos<br />
információt kaptunk. Láttuk, hogy akarbantartó személyzet<br />
felkészült afeladatok elvégzésére, és akialakított biztonsági<br />
rendszerlehetõvétesziaz atomerõmûhosszútávú megbízható<br />
üzemeltetését. Ehelyt isköszönetetmondunk Varga József<br />
mérnök úrnak afeledhetetlen üzemlátogatásért és aszakszerû,<br />
mindenrészletrekiterjedõinformáció átadásért.<br />
Dr.Kamarás Béla –Livo László<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 57
AMiskolci Egyetem tanévnyitó ünnepsége<br />
<strong>2006.</strong> szeptember 7-én aMiskolci Egyetem tanévnyitóján<br />
megjelentésünnepibeszédetmondott dr.HillerIstván oktatási<br />
éskulturálisminiszter.<br />
Arésztvevõk aregisztráláskor kézhez kapták aKözponti<br />
BányászatiMúzeumközleményeikiadásábanmegjelent,atudományoskonferenciacímévelazonos378oldalaskönyvet.<br />
Atudományos konferencia után aKözponti Bányászati<br />
Múzeumban állófogadásra került sor, ahol apohárköszöntõt<br />
Németh György, aKözponti Bányászati Múzeum Alapítvány<br />
felügyelõ bizottságelnöke tartotta.<br />
Akoradélutániórákbankiállításnyílt,melyet dr.Gyarmati<br />
György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránakfõigazgatója<br />
nyitottmeg.<br />
Dr.Horn János<br />
Effordere Necesse Est<br />
(Bányászkodni szükséges)<br />
Egy egyetem sikerének titka az, hogy ahagyományokra<br />
építveolyan,korszerûversenytudásttud-enyújtani,amellyela<br />
végzõsökanemzetköziporondonésahazaimunkaerõpiacon<br />
ismegálljákhelyüket–jelentettekiaminiszter.Továbbámegjegyezte,<br />
hogy avilág háromszáz legjobb egyeteme között<br />
nincsmagyar,miközben atudáséstehetségfeljogosítjaamagyaregyetemeketéshallgatóikatarra,hogyottlegyenekalegjobbak<br />
között. Elmondta azt is, hogy az államilag finanszírozott<br />
képzés és aköltségtérítéses képzés között kapcsolat lesz,<br />
amely ateljesítményenalapul.<br />
PatkóGyula,azegyetemrektoraaztmondta:azészak-magyarországi<br />
régió legnagyobb, „igazi” univerzitásában –<br />
amelynek jogelõdjét, aselmecbányai bányászati akadémiát<br />
1735-ben alapították –nyolc karon és az intézményekben 15<br />
ezer hallgató kezdi meg tanulmányait, az elsõ évfolyamosok<br />
számapedigcsaknemnégyezer.<br />
Az ünnepség keretében dr.Tolnay Lajos, az OMBKE elnöke<br />
az egyetem új karának, az Egészségügyi Fõiskolai Karnak<br />
az egyesület által adományozott zászlót adott át, melyet<br />
dr.PejaMárta fõigazgató vettát.<br />
Dr.Horn János<br />
Bányászok és bányászvárosok forradalma<br />
AKözponti Bányászati Múzeum <strong>2006.</strong> augusztus 25-én a<br />
soproni városháza nagytermében rendezte meg az 1956-os<br />
forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett „Bányászok<br />
és bányászvárosok forradalma, 1956” címû tudományos<br />
konferenciáját.<br />
Atudományoskonferenciátdr.KovácsFerenc,azMTAr.<br />
tagja,aKözpontiBányászatiMúzeumAlapítványkuratórium<br />
elnöke nyitotta meg,majdazalábbielõadásokhangzottak el:<br />
SzakolczayAttila: Avidékforradalma,1956<br />
SchullerBalázs: Példaképek lázadása? Amagyar bányásztársadalom<br />
1956-ban<br />
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban<br />
Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os<br />
forradalomban<br />
KisJózsef: Aborsodi bányászság az 1956-os forradalom és<br />
szabadságharcban<br />
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányásztelepülésekaz1956-osforradalomban<br />
Bircher Erzsébet: Amegkerülhetetlenek. Az 1956-1957. évi,<br />
bányászattalkapcsolatoskormányzatidöntések.<br />
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület <strong>2006.</strong> augusztus<br />
23-2<strong>5.</strong> között rendezte meg 53. vándorgyûlését Szegeden,<br />
melynekmottója „Megújulógondolkodás…” volt.<br />
Atöbbmint500regisztrálthallgatóságazelsõnapon plenáris-,<br />
majd az elkövetkezõ két napon szekcióüléseken vett<br />
részt,amitegyrövid plenáris ülészárt.<br />
Avándorgyûlés fõ célkitûzése az volt, hogy bemutassa az<br />
ezévvégénvárhatópiacnyitás,azEU„zöldkönyv”,akidolgozásalattállóújenergiapolitika,afenntarthatófejlõdés,akörnyezetvédelem,amegújulóenergiatermeléslegfontosabbkérdéseit.<br />
Esorok írója is meghívást kapott, és a nyitó plenáris<br />
ülésen tartotta meg Fenntartható fejlõdés, növekedés: Milyen<br />
alternatívák lehetségesek ma, holnap, holnapután? címû<br />
elõadását. Az elõadások kivonatát arésztvevõk aregisztrációnálkézhezkapták.<br />
Kiemelésekakétoldalasanyagból:<br />
„Az emberi létszükségletek közel 80%-át az ásványi elõfordulásokból<br />
kitermelt és feldolgozott ásványi nyersanyagok<br />
biztosítják. Afejlett társadalomban létszükségletû az energia<br />
igénybevétele, ezért az ásványi nyersanyagok aXXI. században<br />
felértékelõdnek. AXX. század végén számos országban<br />
az olcsó nyersanyagimport reményében asaját nyersanyaglelõhelyeiken<br />
atermelést megszüntették vagy lényegesen csökkentették.<br />
Ennek következtében az importfüggõségük és az<br />
energiaellátás kockázata megnõtt. Azenergiaimportköltsége<br />
viszontatöbbszörösérenövekedett,ezértmárazEUenergiapolitikájában<br />
(„Zöld könyv”) deklarálta, hogy minden ország<br />
alehetõségeihez mérten vegye igénybe ahazai gazdaságosan<br />
kitermelhetõ ásványinyersanyagait.”<br />
„Az elõadás célja reálisan bemutatni –nemcsak rövidtávon–hazánktermészetierõforrásait,ésvisszaszerezniaszakmairánti<br />
bizalmatéshitelességet.”<br />
„Ezértfeltétlenülfontos/lenne/,hogyaXXI.századkövetelményeinek–legalábbisaszázadfeléig–ésperspektíváinak<br />
megfelelõ nemzeti ásványi nyersanyag-politika /stratégia/ kerüljön<br />
kidolgozásra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján indokoltlenne<br />
mindaNATURA2000,mind az 1990-esönkormányzati<br />
törvény felülvizsgálata nemzetgazdasági szempontok<br />
figyelembevételével. Nem szabadna megengedni, hogy<br />
szigorú szakmai és gazdasági érvek helyett lobbik, csoportok<br />
parciális érdekei megakadályozzák agazdaságosan kitermelhetõ,<br />
importot kiváltó ásványi nyersanyagok kitermelését, és<br />
hogy mindeztvalamiféle természetvédelmi vagy környezetvédelmi<br />
veszély formájába burkolják. Ez természetesen nemcsakabányászatot,hanem<br />
minden ipartelepítéstisérint.”<br />
Akivonatszövege,vetítettábráiésazelõadásháttéranyagaiawww.banyasz.hu/hasznosanyagok<br />
honlapon olvashatók.<br />
Dr.Horn János<br />
58 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Külföldi hírek<br />
Villamos erõmû földhõvel<br />
ASiemens Industrial Solutions and Services aMünchen<br />
melletti Unterhachingban (dél-német Malasse medence) egy<br />
földhõ erõmûvet létesít. Az erõmû 3,4 MW teljesítménnyel a<br />
Kalina elvszerintfogmûködni.Ezzelahõtalacsonyhõmérsékletû<br />
forrásokból egy hagyományos berendezéssel nagyobb hatásfokkal<br />
villamos energiává lehet átalakítani. Ateljes berendezés<br />
16 millió euróba kerül, és 2007-ben fogják üzembe helyezni.Aporózusmészkõbenafúráseredménye:3300mmélységben<br />
122 Celsius fokú, 150 l/sec melegvíz. Ebbõl 25 l/sec a<br />
távfûtõ hálózat táplálására, a125 l/sec víz mennyiséget atervezettvillamoserõmûmûködtetésérekívánjákfelhasználni.<br />
Bulletin 1/2006<br />
Dr.Horn János<br />
Víztározós erõmûvek Svájcban<br />
Svájcban jelenleg 18 szivattyús-víztározós villamos erõmû<br />
mûködik. Ezekévi átlagosenergiatermelési terve 1650 GWh,<br />
amikereken5%-aavízerõmûvekbõlszármazóenergiának.A<br />
18 erõmû maximális teljesítménye agenerátoroknál mérve<br />
összesen 1500 MW,ami 11%-os részesedést jelent. További<br />
építésitervekisszerepelnek.<br />
Elektrotechnika 2006/6. szám (p.: 32)<br />
Dr.Horn János<br />
Szélerõmû park Angliában<br />
ATemze torkolatátólnemmessze,atengerre telepítették<br />
aKentish Flats szélerõmû parkot. Aparttól mintegy 10 kilométerre,<br />
6-8 méter mély vízben áll egymástól 700 méterre a<br />
harmincerõmû,aholaszél átlagos sebessége 70 méteresmagasságban8,7m/s.Ebbenamagasságbanvanagondolaaforgórésszel,amelynekátmérõje90méter.Aszélerõmûparktervezettévivillamosenergia-termelése285GWh.Ateljeslétesítésiköltségelértea105<br />
milliófontot.<br />
Modern Power Systems, <strong>2006.</strong> február (p.: 20 21)<br />
Dr.Horn János<br />
Öt új szénmezõt tártak fel Közép-Kínában<br />
Aközép-kínaiHenantartománybanegy 660Mt-ásantracitszénmezõttártakfelageológusok.Azújbányák<br />
termelésbelépéseKínaszempontjábólfontosérdek,mertcsökkenteni<br />
tudjákazantracitimportjukat.<br />
Engineering and Mining Journal <strong>2006.</strong> április<br />
Bogdán Kálmán<br />
Mexikó német széngyalut vásárolt<br />
Mexikó legnagyobb széntermelõ vállalata – az Altos<br />
Hornos de Mexico –egy komplett gépesített frontfejtési berendezést<br />
(pajzsbiztosítást, láncos vonszolót, automatizált<br />
Gleithobel-rendszerû széngyalut) vásárolt a német DBT<br />
cégtõl.<br />
Aberendezésmûszakiadatai:<br />
–pajzs: szélessége 1,75 m, teherbírása 620 t, mûködési tartománya1,0–<br />
2,2m<br />
–gépesítettvágatkeresztezõdés-biztosítás:mûködésitartománya1,8–3,8m<br />
–széngyalu:GleithobelrendszerûP30UELtípus,2x400kW<br />
hajtással<br />
–fronti láncos vonszoló PF4típ., 932 mm széles, 2x400 kW<br />
hajtással<br />
–szállítóvágati láncos vonszoló PF 4típ., 932 mm széles SB-<br />
0812típ.széntörõvel,valamintahevederesszállítóberendezés<br />
végállomásával.<br />
–hidraulikus ellátó rendszer 3db EHP –3K200/53 típ. szivattyú<br />
–BeckerMiningvillamosberendezés(transzformátorok,motorvédõkapcsolók,vezérlõberendezésésvilágítás).<br />
Mining Magazine <strong>2006.</strong> február<br />
Bogdán Kálmán<br />
Szélerõmû park Kínában<br />
Anémet Repower System cég kínai partnerével megállapodást<br />
írt alá arról, hogy felépítik Ázsia elsõ tengerre telepítettszélerõmûparkjátKínában.Azötszélerõmûbõlállótelep<br />
5Mosztályú,5MW-osszélerõmûbõlállna,ésa2008-asnyári<br />
olimpia vitorlásversenyeinek korszerû hátteret adna. Aforgó<br />
rész átmérõje eléri majd a126 métert. Kína megújuló energiaforrásból<br />
atermelt villamos energia 5%-át akarja elérni<br />
még ebben az évtizedben, és 2020-ra ezt aszámot 20%-ra<br />
szeretnék emelni.<br />
Magyar Energetika 2006/2. szám (p.: 19)<br />
Dr.Horn János<br />
Kínai rendelések aDBT-nél<br />
AnémetDBTvállalatháromfontosszerzõdéstírtaláakínai<br />
bányaüzemekkel. ALünen-i cég 1000 db pajzs egységre,<br />
különbözõ láncosvonszolókraésegy komplett, teljesenautomatizáltgyalu<br />
rendszerrekapottmegrendelést.<br />
AvékonytelepigyalutaTiefaCoalIndustryvállalatfogja<br />
üzemeltetni Liaoning tartományban, míg egy vastag telepi<br />
pajzsrendszert aYushen Szénbánya Vállalat rendelt meg. A<br />
frontfejtésébe150dbpajzsegységetépítenekbe,melyekmaximális<br />
magassága 5,5 m, afronti láncos vonszoló PF 6típusú,<br />
1142mmszélesés250mhosszú,3db700kW-osvillamosmotorralvanfelszerelve.Aszállítóvágatban<br />
egy28 mhosszúPF<br />
6típusú,1542mmszélesátfedõkaparó,törõvelésahevederes<br />
szállító berendezés önjáró rendszerû végállomásával fog üzemelni.Ezafrontfejtésévente6Mt-átfogtermelni.<br />
Mining Magazine 200<strong>5.</strong> december<br />
Bogdán Kálmán<br />
Ólom-, cinkbányák Írországban<br />
Írország ólom- és cinkbányászata meghatározó lett<br />
Európában. Az 1970-ben megnyitott elsõt (Boliden’s Tara<br />
Mines) még kettõ követte (Anglo American’s Lisheen és a<br />
LundinMining’sGalmoy),ésszigorúkörnyezetvédelmiintézkedések<br />
mellettmindháromgyorsfejlõdésnekindult.<br />
Ahárom bánya együttes termelése 2005-ben cink koncentrátumból<br />
430 Et, ólom koncentrátumból 62 Etvolt (a<br />
koncentrátum mindenütt ezüstöt is tartalmaz, amit akohósítássoránkinyernek).Azércek<br />
dúsítása(flotálás) abányaüzemeknél,Írországbantörténik,aszínportkohósításraéstovább<br />
feldolgozásra NorvégiábaésFinnországbaszállítják.<br />
Mining Magazine, <strong>2006.</strong> augusztus<br />
Bogdán Kálmán<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 59
Gyászjelentés<br />
RovóJános okl.bányamérnök86éveskorában,<strong>2006.</strong>június7-én,Budapestenelhunyt.<br />
Neuberger Antal okl. bányamérnök, az OBF egykori elnöke életének 72. évében, <strong>2006.</strong> augusztus 3-án,<br />
Budapestenelhunyt.<br />
KispálJózsef bányatechnikuséletének74. évében,<strong>2006.</strong>augusztus6-án,Salgótarjánbanelhunyt.<br />
SzigetiKároly okl.bányagépészmérnökéletének76.évében,<strong>2006.</strong>augusztus14-én,Domoszlónelhunyt.<br />
Pohl László gyémántokleveles kohómérnök, tiszteleti tag (Vaskohászati Szakosztály) életének 8<strong>5.</strong> évében, <strong>2006.</strong><br />
szeptember4-én, Ózdonelhunyt.<br />
HeppBéla nyugalmazottgépészmérnök,voltOMBKEtag72éveskorában,<strong>2006.</strong>06.27-énOroszlánybanváratlanulelhunyt.<br />
SzomolányiGyula okl.bányamérnök78éveskorában,<strong>2006.</strong>október25-énPécsettelhunyt.<br />
TóthIstván okl.bányagépészmérnök74 éves korában, <strong>2006.</strong>október 25-én (Budapesten) tragikushirtelenséggel<br />
elhunyt.<br />
(Tagtársainkéletútjárólkésõbbilapszámunkbanfogunkmegemlékezni.)<br />
Máthé József<br />
(1922–2006)<br />
Mély fájdalommal értesültünk arról, hogy <strong>2006.</strong> augusztus 18-án Gyöngyösön tragikus hirtelenséggel elhunyt<br />
kedvesbarátunk,munkatársunk, MáthéJózsef aranyoklevelesbányamérnök,nyugalmazotttermelésifõmérnök.<br />
1922.október21-énszületettErdélybenOlaszteleken,többgyermekesföldmûvescsaládban.Elemiiskoláitszülõfalujábanvégezte,majdSzékelykeresztúronjártgimnáziumba,ahol1941-benkitüntetetéssel<br />
érettségizett.Középiskolaitanulmányiszüneteibenszorgalmasandolgozott<br />
szüleibirtokán,megtanultaaföldmûvesmesterségmindenrészét;szorgalma,munkabírásaegészéleténkeresztülvégigkísérte.<br />
1941-beniratkozottbeaMagyarKirályiJózsefNádorMûszakiésGazdaságtudományiEgyetem<br />
BányamérnökiKaráraSopronban,ahol1953-ban bányamérnökioklevelet<br />
szerzett. Egyetemi évei alatt is munkát vállalt, hogy pénzt keressen tanulmányaifolytatására.Ittiskitûntvasakarata,szorgalma,melymegmutatkozotttanulmányi<br />
eredményeibenis.Felfigyeltekráprofesszorai,többenishívtáktanársegédnek.ABányagéptaniTanszéketválasztotta,oktattaahallgatókat,közbenrésztvettatanszéktudományosmunkájábanis.<br />
Ó?¬¸7 Ö-¦»º<br />
1955-benaMátravidékiSzénbányászatiTröszt RózsaIX-esaknájáhozkerült.Korán<br />
észrevettéktudását,szakmaszeretetét,kineveztékabányafõmérnökének,felelõsmûszaki<br />
vezetõjének. Az 1956-os forradalomkor beválasztották amunkástanácsba. A<br />
forradalomleveréseutánszakmaimunkásságátugyannemtudtákmegkérdõjelezni,deüzemifõmérnökibeosztásából<br />
felmentették, és Petõfibányán atröszt termelési osztályára helyezték. Egy év múlva már területi fõmérnök<br />
volt,azösszestechnológiai,termelésifeladatésafejlesztésisafeladatalett.Szívesensegítetteafiatalbányamérnököket,<br />
technikusokat. AMátravidéki Szénbányászati Tröszt Petõfi-altáró, Rózsa, Szücsi, Gyöngyös XII-es aknai<br />
mélymûvelésibányákbanmintterületifõmérnöksikerrevitteavágathajtásésfrontfejtésekkorszerûsítését.RészesevoltazF-4vágathajtó-gépeküzemeltetésének,ésazUrsitz-félepajzsbiztosításbevezetésének.Az1960-asévekben<br />
–aSzücsiX-es bányában 1959-ben bekövetkezett súlyos bányatûz után –javasolta agyöngyösikorszerû központibányamentõállomáskialakítását.<br />
Részese volt akülfejtéses bányászat Gyöngyös környéki megvalósításának. Elõször az ecsédi, majd avisontai,<br />
bükkábrányikülfejtésekkialakítását,megvalósításátsegítetteszakmaitudásával.1965-beneredményesmunkájaelismeréséülkineveztékaMátraaljaiSzénbányáktermelésiosztályvezetõjének.1976-banavisontaikülfejtés(Thorez<br />
Bányaüzem)mûszakivezetésétbíztákrá,felelõsmûszakivezetõüzemifõmérnökként.Megbízatásátsikerkoronázta,ateljesítmények3év<br />
alatttöbb mint20%-kal növekedtek,fiatal mûszaki,gazdaságiszakembergárdátneveltki<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 61
Visontán,szerették,bizalommalfordultakhozzátanácsért.1979-benavállalatszéntermelésifõmérnökelett,ésnyugalombavonulásáig–1982-ig<br />
–mintvállalatifõmérnöktevékenykedett.<br />
1959-benPetõfiBányánlétrehoztákaBányaipariTechnikumot,aholgépész-ésbánya-technikusokatképeztek.<br />
MáthéJózsefabányamûveléstantanára lett,és8éviglelkesenéseredményesenoktattaatárgyát.1974-1975-bena<br />
miskolciegyetem megbízásából megírta a„Talajmechanikaiismeretek”ésa„Barnaszenekfizikája”c.jegyzeteket.<br />
AzOMBKErendezvényeinrendszeresenrésztvett,elõadásokatvállalt,többszakcikkemegjelentlapunkban.Részt<br />
vettaLignitBarátiKörmegalakulásában.<br />
Munkájáttöbbkitüntetésselismertékel–többekközöttaMunkaÉrdemrendezüstfokozatával.AMátraaljaiBányaüzembenmaradandóértékekethagyotthátra.<br />
Temetése Gyöngyösön, <strong>2006.</strong> augusztus 29-én abelvárosi temetõben volt, ahol az unitárius egyház szertartása<br />
szerinttemettékelaBányász-ésaszékelyhimnuszzenéjénekkíséretében.<br />
IstenveledJóskaBácsi,nyugodjbékében!UtolsóJószerencsét!<br />
Dr.Szabó Imre<br />
Szilványi Jenõ<br />
(1940–2006)<br />
ͦ·´ª?²§· Ö»²+<br />
Mély megrendüléssel fogadtuk ahírt, hogy Szilványi Jenõ okl. bányamérnök <strong>2006.</strong> június 11-én, Budapesten a<br />
SzentLászlóKórházbanelhunyt.Bársokantudtuk,hogy18évehihetetlenfegyelmezettséggelküzdöttaszívmûtéte<br />
soránkapotthepatitiszCvírusellen, mégismindnyájunkatváratlanulérthalála.<br />
SzilványiJenõ 1940.március10-énBudapestenszületett,polgáricsaládban,közhivatalnokszülõk<br />
gyermekeként. 1951-ben szüleivel együtt kitelepítették, így az általános<br />
iskolát Somogytúron, Budapesten és Pusztaföldváron végezte el. 1954-58 között<br />
jártaNehézipariMinisztériumhoz tartozótatabányaiPéchAntal BányaipariTechnikumba.Ideiscsak(!)acsaládbarátaisegítségévelvettékfel,mivelazországtöbbiközépiskolájábannemkívánatosszemélynektartották.Ittelhivatottságszületettmeglelkében<br />
abányászat iránt. Azonban akiváló érettségi, akifogástalan magaviselet sem<br />
volt elég ahhoz, hogy megkapja anélkülözhetetlen iskolai támogatást atovábbtanuláshoz.ÍgyazegyetemhelyettazOroszlányiSzénbányákXVI-osaknaüzemébefizikai<br />
munkárament.Ittérdemeltekiegyidõsebbkollégabizalmátéssegítõjóakaratát,akineksegítségével<br />
jelentkezhetettaMiskolciNehézipariMûszakiEgyetem BányamérnökiKarára,ahol1965-benbányamûvelõmérnökidiplomátkapott.<br />
AzelsõésegybenazegyetlenmunkahelyeisaTatabányaiSzénbányákvolt.Fiatal<br />
mérnökként az akkor szervezõdõ és termelésbe lépés elõtti idõszakában lévõ XV/C<br />
aknaüzembeirányították.196<strong>5.</strong>augusztus1-jétõl12évigdolgozottittmintmérnökségvezetõ,üzemmérnök,szellõztetési<br />
és szénporvédelmi mérnök, 1974. februártól aknafõmérnök. Ezután aXV/B aknaüzemben aknafõmérnök<br />
volt,majdazaknabezárásautánafejlesztésifõosztályonfolytatódottszakmaipályája.TöbbévenkeresztülavállalatK+Ftevékenységétszervezteésirányította.EtevékenységháttérbeszorulásautánaTermelésiFõmérnökségre<br />
helyezték,aholanagyegyházibauxitkülfejtéstfelügyelte.<br />
1988 nyarán sikeres szívmûtét eredményeképpen jó egészségnekörülhetett,nagy meglepetésre azonban munkábaállásaelõttkiderült,hogyfertõzöttvértkapottamûtétsorán,ígymég<br />
ebbenazesztendõbennyugdíjazták.<br />
Számos kitüntetés, így aKiválóIfjú Mérnökbronz fokozat,KiválóDolgozóés aBányászati SzolgálatiÉrdeméremfokozataibizonyítjákkiválófelkészültségétésbányászathozhûegyéniségét.<br />
1964-tõl az OMBKE tagja, ahelyi szervezet rendezvényeinek rendszeres résztvevõje,abányász hagyományok<br />
tisztelõjeésápolója.<br />
Nagy fegyelmezettséggel viselteaz életmegpróbáltatásait.Nem titkoltamúltjátamikor„szégyen”volt,ésnem<br />
kérkedettvele,amikorelõnyeszármazhatottvolnabelõle.Sokanmégsemismertékfelegyéniségébenamegértõés<br />
lojális gondolkodást,pedig sokszakmaiés magánéletivitáiutánbizonyította,hogyavitahevességétõl függetlenül,<br />
õtovábbraismindenbenkollégaésbarátmaradt.<br />
<strong>2006.</strong>június19-énkatolikusszertartásszerintbúcsúztunkTõleaTatabányaújtelepitemetõben.Nagyszámúévfolyamtárs,<br />
sok tatabányai kolléga és ismerõs jelenlétében, valamennyiünk nevében Babits Mihály költõ soraival<br />
Csethe András okl. bányamérnök, évfolyamtárs búcsúzott, majd aBányászhimnusz eléneklésével mondtunk neki<br />
utolsóJószerencsét!<br />
Stuber György<br />
62 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
2004.december14-énelhunyt BátkiSándor okl.bányamérnök.<br />
1927.július11-énszületettTatabányán.Ittkezdtebányászatipályafutását1942-ben,majdáthelyezéssel1958-tól<br />
azOroszlányiSzénbányákVállalathozkerült.Ahhozabányamérnökgenerációhoztartozott,akikvájárképesítéssel<br />
isrendelkeztek. Sopronban1956.augusztus 29-én vehetteátaBányamérnökiKaron<br />
bányamûvelõmérnökidiplomáját.<br />
Különbözõbeosztásokbandolgozottaz oroszlányibányáknál,azonban amûszaki<br />
feladatok mellé gazdasági és beruházási feladatokat is kapott. Ezért beiratkozott a<br />
NehézipariMûszakiEgyetemBányaipariGazdaságiMérnökiSzakára,és196<strong>5.</strong>március3-ánMiskolcongazdaságidiplomátszerzett.<br />
Õvoltaberuházásifõosztályvezetõ,amikorazoroszlányibányászkodástamainapigmeghatározóMárkushegyiBányaüzemépítésetörtént.Fõmérnökkéntirányította<br />
az épülõ üzem beruházási munkálatait. 1983. október 31-én vonult nyugdíjba, majd<br />
rövidideigmûszaki-gazdaságitanácsadókéntdolgozott.<br />
Következetes,igényes,odaadómunkájáttöbbkitüntetéssel ismertékel.1975-ben<br />
Þ?¬µ· Í?²¼±®<br />
Bátki Sándor<br />
(1927–2004)<br />
megkaptaaMunkaÉrdemrendezüstfokozatát,1981-benpedigaMunkaÉrdemrend<br />
aranyfokozatát.<br />
2004. december 18-ánacsaládtagjai,voltmunkatársai,barátaiésismerõseikörébenhelyeztéköröknyugalombaafelsõgallaitemetõben.<br />
KedvestagtársunktólezútonbúcsúzunkésmondunkutolsóJószerencsét!<br />
Juhász József<br />
Õ«°½±µ Ö-¦»º<br />
Kupcsok József<br />
(1926–2006)<br />
Hosszan tartó, türelemmel viselt, súlyos betegségben <strong>2006.</strong> augusztus l-jén Miskolcon elhunyt Kupcsok József<br />
gépiparitechnikusaBorsodiHelyiSzervezettagja.<br />
Ózdon született1926. május14-én. Márfiatalon elköteleztemagát abányászattal, hiszen az ipariiskolaelvégzéseutánaMÁKPéchAntalTárójábankezdetteldolgoznigéplakatosként.Azakkoritörvényeknekmegfelelõenleventekéntbevonultkatonának,fogságbaesettés1946-<br />
bankerülthaza.Természetesenvisszamentabányászatba,és1949-igazÓzd-vidékiterületendolgozott,majdMiskolcrakerültaBorsodiSzénbányászatiTröszthöz.<br />
1954-benaGépipariTechnikumbanleérettségizett,ésettõlkezdvenyugdíjazásáig<br />
azújításterületéndolgozottelõadó,fõelõadó,osztályvezetõhelyettes,majdmûszakigazdaságitanácsadóimunkakörben.Aszakmátjólismerõ,aztszeretõkollégaavállalat<br />
egész területére kiterjedõ tevékenységét, az üzemek újítási, elõadói munkájának<br />
szervezését,szükségeseténsegítésétnagylelkiismeretességgelvégezte.Nagyonjólkiismerte<br />
magát arendeletek, elõírások, szabályzatok útvesztõiben. Komoly újítási<br />
ügyekbenazilletékesvezetõkmindigkikértékszakmaivéleményét.Bármikorrendelkezésreállva,nagyszakmaitapasztalatávalsegítetteemunkát.<br />
Az OMBKE-nek 1996 óta volt tagja, arendezvények szervezõje, segítõje, aBorsodiBányászBálokegyikfõrendezõje.ANyugdíjasBarátiTársaságszervezésénélak-<br />
tívanközremûködött,hosszúideigannakgazdaságivezetõjevolt.Ahaviösszejövetelekszervezésében,afeltételek<br />
biztosításában,akirándulások,Borbála-napimegemlékezéseklebonyolításábanoroszlánrésztvállalt.<br />
Munkájáttöbbkitüntetésselismertékel,aBányászSzolgálatiÉrdemérem mindháromfokozatánaktulajdonosa,<br />
többszörös KiválóÚjító.<br />
Az utóbbiidõbensúlyos betegségemiattrendezvényeinken nem tudott résztvenni.Hamvasztás utánitemetésére<br />
Miskolcon aMindszentitemetõben kerültsor augusztus 10-énkatolikus szertartás szerint. Kollégái, az egyesülettagjaidíszõrségetálltakravatalánál,ahol<br />
ÜvegesJános ny.vezérigazgató-helyettes,egyesületünktagjaméltattatevékenységétésvetttõlebúcsút.AhamvaittartalmazóurnátaBányászhimnuszhangjaimelletthelyeztékelvégsõnyughelyére.<br />
KedvesJóska!Nyugodjbékében. UtolsóJószerencsét!<br />
Lóránt Miklós<br />
Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám 63
Mosonyi Emil, avízépítés professzora<br />
A <strong>2006.</strong> évi ünnepi könyvnapokra jelent meg Árpási<br />
Zoltán: „Mosonyi Emil, avízépítés professzora” címû 316<br />
oldalaskönyveaKossuthKiadóésÁrpásiZoltánkiadásában.<br />
Tizennégy beszélgetésen keresztül megismerjük a világhírû<br />
professzort, a Magyar Tudományos Akadémia és<br />
számtalankülföldiakadémiatagját,aki2002-benéletmûvéért<br />
Cannes-ban szakmája „Oscar-díját”, aNemzetközi Vízügyi<br />
Nagydíjat vehette át Perez de Cuellar volt ENSZ fõtitkártól.<br />
<strong>2006.</strong> március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki (a kitüntetésseljárópénzjutalmatabudapestiSzéherútiSzentFerenc<br />
Kórházjaváraajánlottafel).<br />
Akönyvbõl megismerhetjük Mosonyi Emil nemzetközi<br />
elismeréseit, díszdoktori címeit, tisztségeit külföldi, nemzetközi<br />
és hazai szervezetekben, egyetemi és mérnöktovábbképzõ<br />
tanári tevékenységeit, szakirodalmi tevékenységét<br />
és azokat az országokat (26 ország), ahol szakértõi<br />
tevékenységetfolytatott.Akönyvzárólapjánmagárólígyvall:<br />
„…végezetül bemutatkozom az Olvasónak: hivatásom építõmérnök<br />
és beállítottságomnál fogva humanista és környezetvédõvagyok.”<br />
A könyvrõl (ára: 1980 Ft) részletesebb információ a<br />
www.kossuth.hucímenolvasható.<br />
Dr.Horn János<br />
Pécs gazdasági fejlõdése 1867-2000<br />
Abaranyaigazdaságáttekintõ,részletekbengazdagtörténetétdolgoztafel<br />
dr.KaposiZoltán,aPTEegyetemitanára.A<br />
326 oldalas kötet amegye gazdaságának változásait mutatja<br />
be, amelyekben aszénbányászat indukálta közvetettgazdasági<br />
fejlõdésnek nagy része volt. Amûben kronológiai rendben<br />
jelennek meg az események /1. Pécs gazdasági helyzete a19.<br />
század közepén, 2. Gazdasági változások adualizmus idõszakában,<br />
3. Pécs gazdasága akét világháboru közötti idõszak-<br />
Könyv- és folyóiratszemle<br />
ban,4.Pécsvárosgazdaságiváltozásai(1945-1990),<strong>5.</strong>Pécsvá-<br />
ros gazdasága arendszerváltozás után (1990-2000)/, amelyeket<br />
gyakran részletekbe menõen taglal (mint. pl. aborral, az<br />
építõiparralvagyaközlekedésselkapcsolatban).<br />
Kaposi Zoltán abányászat jelentõségét amegye és város<br />
gazdasági folyamatainak egyikeként érzékelteti. Ugyanakkor<br />
gazdagon mutatja be, hogy asokrétû gazdasági, kulturális tevékenység<br />
–agazdasági válságok, szervezeti és társadalmi<br />
rendváltozásaellenére–milyeneleven ésmegtartvafejlesztõ<br />
állapotot tartósít aváros és megye számára. Amû kitér a<br />
nyolcvanas évek változtatásaira is. Az olvasó itt emlékezhet a<br />
szénbányákkeretébentörténtinnovációsigyekezetre,azönelszámoló<br />
és vállalkozó egységek létrejöttére, az egyéni vállalkozásokatelõkészítõelméletiésgyakorlatimunkára,amelyek<br />
nagybankönnyítettékamunkaerõ-csökkentést,nagyobbkonfliktusok<br />
nélkül oldották meg afolyamatos leépüléseket. Az<br />
1989 utáni folyamatokban asokféle átalakítási és változási<br />
részlet, szervezeti forma átmeneti eredményeit és gazdasági<br />
következményeit elemzi aszerzõ, és amagángazdaság és privatizációmegjelenését,<br />
aprivatizáció folyamatátés következményeitegyesvállalatokraértelmezveisbemutatja.Amûkiadója<br />
a125 éves Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara –<br />
szerzõnktöbbhelytisérdembenméltatjaakamarakorábbiés<br />
jelenlegimûködését.<br />
Agazdag (fejezetenként közölt) irodalom célorientáltan<br />
válogatott, további kutatások kiindulópontja is lehet. Ily módon<br />
amunka szemléletformáló, apécsi fejlõdés sokrétûségét<br />
érzékeltetve,eredményeitésváltozásaitbemutatvaújabbhozzájárulás<br />
Pécs újkori története eseményeinek mind teljesebb<br />
megörökítésére.<br />
Agazdagképanyagésszemléletesadatsorok,táblázatoka<br />
mindennapokésaszámokmögöttiéletetmutatjákbe.Azigényeskiadás<br />
aPartners Pécs és aTemporg Nyomda Kft. munkája.<br />
A kiadás a Biokom Kft., a Mecsek Füszért Zrt., a<br />
Mecsek-Öko Zrt., aPécsi Vízmû Zrt. és aPVV Zrt. támogatásávaljöttlétre.<br />
Dr.Krisztián Béla<br />
AKözponti Bányászati Múzeum Közleménye<br />
Tájékoztató<br />
AKözpontiBányászatiMúzeum Alapítvány,mint kiemeltenközhasznúszervezeta200<strong>5.</strong> évi tevékenységét<br />
az alapító okiratban meghatározott célok érdekében és aközhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVII.<br />
törvényszellemébenvégezte.<br />
AKuratórium és aFelügyelõ Bizottság által elfogadott közhasznúsági jelentés az Alapítvány székhelyén<br />
(Sopron,Templomu. 2.)munkaidõbenmegtekinthetõ.<br />
Összesközhasznútevékenységbevétele<br />
Vállalkozásitevékenységbevétele<br />
Összesbevétel<br />
Közhasznútevékenység költségei<br />
Vállalkozásitevékenységköltségei<br />
Összesköltség<br />
AzAlapítványvezetõtisztségviselõijuttatásbannemrészesültek.<br />
80009EFt<br />
831EFt<br />
80840EFt<br />
84653EFt<br />
548EFt<br />
85201EFt<br />
Dr.Kovácsné Bircher Erzsébet<br />
múzeumigazgató<br />
Köszönetnyilvánítás<br />
AKözpontiBányászatiMúzeumAlapítvány(adószám:19638634-2-08)köszöniarészérea200<strong>5.</strong>évbenfelajánlott1%személyijövedelemadót–összege176688Ft–,melyetközcélútevékenységvégzésérefordít.<br />
Dr.Kovácsné Bircher Erzsébet<br />
múzeumigazgató<br />
64 Bányászatiés KohászatiLapok–BÁNYÁSZAT 139.évfolyam,<strong>5.</strong> szám
Fõbb Metso Minerals termékek<br />
• Törés, osztályozás (természetes kõzetek, beton- és építési<br />
törmelék feldolgozása)<br />
–Fixen telepítetttörõberendezések (pofás,kúpos,röpítõ)<br />
–Osztályozó berendezések,sziták különbözõ teljesítményreés<br />
szemcseméretre<br />
–Lánctalpas (dízel-hidraulikus) mobil (Nordberg LT,ST sorozat)<br />
és gumikerekes (Nordberg NW) félmobil (hálózati vagy<br />
generátorosmegtáplálású)törõ-ésszitaberendezések<br />
• Szitabetétek,malombélések,kopóelemek (Trellextermékek)<br />
–Száraz vagy nedves osztályozáshoz gumi vagy poliuretán szitabetétek<br />
–Örlõmalmok korszerû gumibélelése<br />
–Bunkerek/silók, betonkeverõk, anyagátadási felületek védelme:<br />
kopásálló gumi-, poliuretán- és kerámiabetétes elemek;<br />
betapadás-csökkentõ mûanyag lemezek<br />
–Szállítószalag anyagátadási helyekreütközõgerendák<br />
–Gumizagytömlõk<br />
–Hevedertisztítók<br />
ÓÛÌÍÑ Ó×ÒÛÎßÔÍ øßËÍÌÎ×ß÷ Ù³¾Ø<br />
Ó¿¹§¿®±®¦?¹· Õ»®»µ»¼»´³· Õ7°ª·»´»¬»<br />
ïïìê ÞËÜßÐÛÍÌô ØËÒÙ_Î×ß ÕJÎFÌ ïêîò<br />
Ì»´»º±²æ õíêóïóìéïóçîðïô õíêóîðóçëïìóéçç<br />
Ú¿¨æ õíêóïóìéïóçîðð<br />
»ó³¿·´æ ´¿¦´±ò¹¿¦²»®à³»¬±ò½±³<br />
• Ömlesztettanyagokszállítása<br />
–Textilbetétes és nagy szakítószilárdságú<br />
Trellamid<br />
hevederek<br />
–Speciális hõálló, olajálló<br />
és élelmiszeripari hevederek<br />
–Kazettáshevederek(Flexowell,<br />
Pocketlift), amelyek<br />
képesek akár 90°-os<br />
szögbenisszállítani<br />
• Zagyszivattyúk:centrifugál<br />
és tartályos típusok<br />
(fémés/vagy gumivalborítottkopórészekkel)
ÓÑÜÛÎÒ ÙÛÑÙÎ_Ú×ß<br />
APécsi Tudományegyetem (PTE) Földtudományok<br />
Doktori Iskola afenti címû,<br />
ingyenesinternetesfolyóiratotindítjael.<br />
Termékeink:<br />
–Feszítõperemes fém és mûanyag rosták<br />
–Mûanyag rosta/rendszerek<br />
(CLIP–TEC, UNIPLANK,UNISTEP<br />
Vibro–Elastic, Síkrosta)<br />
–Hárfa rosták,préshegesztett rosták, perforált lemezek<br />
–Iparidrótszövet(vibrátorfonatok)osztályozógépekhez,<br />
magaskopás-ésrezgésállórugóacélból,rozsdamenteskivitelbenis<br />
–Allgaierszitabetétekjavítása,felújítása<br />
–Hullámrácsok tetszõlegesrácsosztással, jólhegeszthetõ<br />
anyagból,rozsdamentes kivitelben is<br />
–Mûszakiszövetek, szitaszövetek 0,04 mm-tõlrozsdamentes,<br />
rugóacél, horganyzottésszénacélanyagokból<br />
–Szúnyoghálókszéleinszegett, szõtt kivitelben (barna,fehér,<br />
szürke,zöldszínekben;1,0;1,2;1,5 mszéles tekercsekben)<br />
–Vadhálók tûzihorganyzottkivitelben<br />
–Kerítéselemek,kerítésmezõk<br />
3000Hatvan–Nagygombos<br />
Tel./Fax:06-37/341-231;06-37/540-213<br />
Mobil:06-20/3131-612<br />
E-mail:hutter@h-s.hu Weboldalunk: www.h-s.hu<br />
Afolyóiratcéljaatermészetiéstársadalmi<br />
jelenségek térbeli vizsgálatával foglalkozó<br />
tudományterületek eredményeinek ismertetése,<br />
tájékozódási és publikálási lehetõség<br />
megteremtése.<br />
Elérhetõség:<br />
www.foldrajz.ttk.pte.hu/mg<br />
www.moderngeografia.hu<br />
Fõszerkesztõ:<br />
dr. TóthJózsefegyetemitanár<br />
tothj@gamma.ttk.pte.hu<br />
72-503-600/4480<br />
KÖZLEMÉNY<br />
Aszemélyi jövedelemadó 2005-ben felajánlott 1%-ának felhasználásáról<br />
A többször módosított 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-ának (3) bekezdésében elõírt<br />
kötelezettségünknekelegettéveakövetkezõkbenadunkszámotannaka<br />
3.871.919 Ft,<br />
azazhárommillió-nyolcszázhetvenegyezer-kilencszáztizenkilencforintnak<br />
afelhasználásáról,melyrõlEgyesületünktagjaiéstámogatói2005-bena2004.éviszemélyijövedelemadójukbólazOrszágosMagyarBányászatiésKohászatiEgyesület–mintközhasznúegyesület–javára<br />
rendelkeztek.<br />
Ateljes összeget az OMBKE alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységek pénzügyi teljesítéséhezhasználtukfelakövetkezõkszerint:<br />
–azegyesületiszaklapokkiadásához<br />
1.654.319Ft<br />
–hagyományápolásra,abányászokéskohászokszakmaimegbecsülésére<br />
1.756.535Ft<br />
–fiatalokrészvételénektámogatásaegyesületirendezvényeken<br />
21<strong>5.</strong>909Ft<br />
–kegyeletiköltségekre<br />
24<strong>5.</strong>156Ft<br />
Egyesületünkmindentagjaésválasztotttisztségviselõjenevébenmegköszönveeztajelentõstámogatástkérem,hogyajövõbenistámogassák114évesegyesületünkcélkitûzéseit.<br />
Budapest,<strong>2006.</strong>szeptember30.<br />
Jószerencsét!<br />
Dr.Tolnay Lajos<br />
elnök
Change language