KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI - Országos Széchényi Könyvtár

A Thököly-felkelés idõszaka a bányaügy hivatalnokait különösen
hátrányosan érintette. 29
A legnagyobb létszámú és hatáskörû hivatalszervezet, amely teljesen
császári intenciókat követett, a Budai Kamarai Adminisztráció
volt. Fegyverjogon (jus armorum) jött létre a Bécs ostromát követõ
felszabadító harcok során. Korszerû gazdaságigazgatási szervezet
funkcióját vállalta fel, s ezt meg is valósította. A Magyar és a Szepesi
Kamara tisztviselõit, akik a visszafoglalás nyomán megjelentek a
visszafoglalt területeken, nem engedték mûködni; ettõl császári parancs
tiltotta el õket. A császári kormányzat azonban a visszaszerzett
területen új koncepciót is igyekezett megvalósítani, új hivatalnokapparátussal.
Az újjászervezés mögött Kollonich Lipót püspök intenciói
álltak, de ezek csak részben tudtak érvényre jutni. Az eredetileg
háromra tervezett adminisztrációs központokból (Kassa, Buda, Csáktornya)
végül egy maradt, a centralizált Budai Kamarai Inspektorátus,
majd Adminisztráció, élén Werlein János István volt érsekújvári
élelmezési biztossal, mit hivatalfõnökkel. A budai központ hamar
megalakult számos reszorttal, a vidéki állomások – tiszttartóságok és
harmincadhivatalok – a visszafoglalás nyomán fokozatosan épültek
ki egészen 1695-ig. Dunántúlon: Székesfehérvár (1689–), Esztergom
(1687–), Pécs (1687–), Szigetvár (1692–), Kaposvár (1690–),
Siklós (1693–), Nagykanizsa (1694–), Légrád (1695–); a volt hódoltság
peremvidékén: Érsekújvár (1688–), Vác (1688–), Gyöngyös
(1688–), Hatvan (1688–), Eger (1688–); a Dunamelléken: Baja (1688–),
Földvár (1689–), Újpalánka (1690–), Mohács (1691–) Vörösmart
(1694–); a Tiszamelléken: Szolnok (1686–), Szeged (1686–); a volt
hódoltság keleti peremvidékén: Szentjobb (1688–), Nagyvárad
(1689–), Lippa (1689–1695), Karánsebes (1691–). Összesen 24 harmincadállomás
illetve tiszttartóság keletkezett. Hivatalnokaik gyorsan
cserélõdtek, különösen halálozás útján. Általában 4-5 évnél tovább
nem szolgáltak, csak néhány nagyobb helységben mûködtek
tartósabban, mint Székesfehérváron Vanossi Lõrinc, vagy Egerben
Penz János Kristóf, Szolnokon Tassy Ferenc. A hivatalnokok nagyrészt
német származásúak voltak, magyarok kevesebben, de a német
hivatalnokok is gyorsan megismerkedtek új munkaterületük nyelvé-
27
29 Péch 1884–1887, Péch 1967, valamint Probszt 1958.