Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tőségeit bontsa ki és fantáziálja tovább, mégpedig késlekedés nélkül. Ezért a CP alapvetően<br />
rideg, félvezető- és fémalapú világát felváltja egy elsősorban etikai és morális<br />
kérdéseket középpontba állító, élő, DNS-alapú rendszer.<br />
Az RF kiemelt figyelemben részesíti az identitás problémáját mint fikciót formáló<br />
erőt, amely nem a CP vagy a jellemzően az ezredforduló után megjelenő steampunk<br />
(SP) esetében figyelhető meg először a tudományos-fantasztikus irodalomban. <br />
A kilencvenes évek ribofunk írói, akik közül a legjelentősebb az amerikai Paul Di<br />
Filippo és az ausztrál Greg Egan, írásaik fő témájaként hozták azt a fragmentált önazonosságot<br />
és a vele járó identitásválságot (többek között Stone lives [Stone él], illetve<br />
Hogy önmagam lehessek, A kis aranyos és Az ölelés című novelláikban), amit a cyberpunk<br />
már az ember-gép hibrid kapcsán felmutatott, de nem tematizált olyan artikulált<br />
formában, amiként azt a RF teszi. A RF két jellegzetes vonására koncentrál e<br />
tanulmány, az első a speciális nézőpont narratív lehetőségeit értelmezi, a második a RF<br />
biológiai paradigmájából előbújó különleges identitás formáit mutatja be.<br />
Ki beszél?<br />
Míg a CP (és általában a tudományos-fantasztikus regény) meglehetősen szokványos<br />
narratív stratégiákat alkalmaz, addig a RF ezen a téren új utakra merészkedik, és a<br />
steampunk (SP) előfutáraként sokkal inkább a posztmodern elbeszélő módokhoz közelít,<br />
vagyis (habár nem minden esetben) szakít a SF korábbi korszakaira jellemző<br />
realista vagy modern narratív eljárásokkal. Ennek a posztmodern regényre jellemző elbeszélőmódnak<br />
talán a legkiforrottabb példája figyelhető meg Greg Egan The Demon’s<br />
Passage [A démon útja] című novellájában. A szöveg szokásos egyes szám első személyű<br />
elbeszélője már a novella elején önnön elbeszélői identitását firtatja: barkohbába próbálja<br />
csalni az olvasót, de nyilvánvalóvá válik a körmönfont és nagy gonddal megírt mondatokból,<br />
hogy itt bármiféle találgatás hasztalan. „Ki vagyok én? Mi vagyok én, hogy<br />
makulátlan és ártatlan koponyáitok halálért könyörögnek miattam? Húsz kérdésből<br />
sem találnátok ki. Állat vagyok, persze. Most még kisebb, mint egy kenyértartó, de<br />
napról-napra növekszem. Lábaim száma? Kettő? Négy? Hat? Nyolc? Nincs is lábam,<br />
de arcom sem; se fog, se karom, ne féljetek hát tőlem. Csak gondolat vagyok – tiszta<br />
és tisztátalan egyszerre –, mi lehetne veszélytelenebb nálam?” <br />
Akár tetszik, akár nem, az olvasó kiszolgáltatottá válik a narrátor kénye-kedvének:<br />
olyan olvasói pozícióba kényszerül, amelyből az első olvasás során csak vesztesként<br />
kerülhet ki – mindez a narrátor felsőbbrendűségét támasztja alá. Ez az intelligenciabeli<br />
<br />
Az identitás, metafikció és történelem kitüntetett szerepe a steampunkot belehelyezi a posztmodern fikció paradigmájába.<br />
Meghatározatlanság, hézagosság, fragmentált narratíva, önreflexió, újraírás, ok-okozat felbomlása, nonreferencialitás,<br />
alternatív világok: ezek mind lehetséges bejáratok abba a világba, amelyet a SP tudományos-fantasztikus<br />
történeti paradoxona alakít ki. A SP alapvetően egy újrakanonizáló folyamat része és ideális megtestesítője, amely<br />
újabb és újabb műveket rendez be egy gyökeresen új megközelítés révén. A SP regény jellegzetességeit Alasdair Gray<br />
kapcsán a <strong>Prae</strong> 2005/3 számában elemeztem (Sci-fi, posztmodern, steampunk. In <strong>Prae</strong> 2005/3. 27-44. o.).<br />
<br />
Itt kell köszönetet mondanom Túry Györgynek, aki felkutatta és elérhetővé tette számomra azon Egan novellák<br />
magyar fordításait, amelyek a Cherubion antológiáiban jelentek meg.<br />
<br />
„Who am I? What am I, that can whisper pleas for death into your clean and honest minds? I could give you twenty<br />
questions, but I fear that you’d need more. Animal, for sure. Smaller than a bread-box now, but growing every day.<br />
Two legs? Four legs? Six? Eight? I have no limbs, I have no face; no fangs, no claws, you musn’t fear me. I am the<br />
stuff of thought (pure and impure), and what could be more harmless than that?” Greg Egan: The Demon’s Passage. (A<br />
novella idáig nem jelent meg magyar fordításban, a részleteket én fordítottam. – Gy. N.)<br />
Forrás: http://eidolon.net/?story=The%20Demons%20Passage&pagetitle=The+Demon’s+Passage§ion=fiction.<br />
(Az eidolon.net számos ausztrál szerző teljes szövegét teszi elérhetővé, köztük tizennyolc Egan-történetet is.)