letölthető pdf - Prae

hogy a fiú bedugja a farkát a nőci hüvelyébe, elélvez, és akkor a prémiumok, amik
olyanok, mint az ebihalak kicsibe, elérik a petesejtet, és ebből lesz a gyerek. Juhász
Linda kiröhög, hogy szerinte ebihalakból sose lesz ember, de én mondom neki, hogy a
nőci hasában is víz van, és ott úszkál a kisbaba, amíg meg nem születik, és akkor kijön
a puncin. Juhász Linda szerint honnan veszem ezt a baromságot, hogy férne ki azon a
kis lyukon egy ilyen nagy csecsemő? Itt elbizonytalanodtam, nem tudom, de anyukám
mesélte, aki biológus, és ő biztos tudja.
Nagymamám a puncit katicának hívja, de az óvodában senki más nem ismeri
ezt a szót, és azt hiszik, katicabogárra gondolok. A bödebogárra is azt hiszik, katicabogár,
csak sárga. Barátcinegére azt hiszik, veréb. Nem tudják a pulit a pumitól, a
komondort a kuvasztól megkülönböztetni. Tavasszal a verőköltő bodobácsok összeragadva
mászkálnak. Hiába magyarázom, hogy azok ugyanolyan bogarak, csak kettő
összeragadt, mert párzanak, nem hiszik el. Marginalizálódva állok a nyüzsgő, bepirosodott
bodobácsok között. Nándit megcsípi egy darázs, és ettől fogva mindenki differenciálatlanul
retteg a méhektől is. Mikor a lucernára azt mondják, hogy lóhere, végképp
föladom. Kedvenc képeskönyvem az Európa madarai, de a szalakótát nem tudom kimondani.
Helyette azt mondom, piskóta, apám röhögve meséli a kollégáinak. Macska
bemászik a madáretetőbe, és ott les a madarakra, de hiába, nyár van, már nincs szükség
élelemre. De úgy látszik, Kormi megszokásai rabja, és egész nap a madáretetőben ül.
Nyár van, nincs óvoda, és már sose lesz. Megint megmérnek, és mehetek iskolába.
Húgomat is megmérik, de csak tizennyolc kiló. Mondják, hogy hiába könnyebb két
kilóval, nehéz eset, és jobb lenne már neki az iskolában. Kezébe nyomnak két orosz szótárt,
és iskolaérett. Együtt megyünk, de én szóképes olvasást fogok tanulni, tesóm meg
kísérleti iskolába megy, Zsolnai-módszer. Este szüleim erről vitatkoznak, és húgom
csaknem szétreped a büszkeségtől, hogy zsolnais lesz. Anyám a vezető óvónővel tárgyal,
igazolást kell vinni, hogy többet jártunk ide, mint valójában. Hoztunk tyúkokat is,
amit Maszat tegnap fogott meg, úgy látszik, másokat ez nem zavar.
Rokonok érkeznek az Alföldről, állítólag unokatestvéreim. Nem nagyon állok
szóba velük, de húgom rögtön örök barátságba keveredik Zoltival. Ülnek az udvaron
a kiskádban, és azt játsszák, hogy teli kell pisilni egy sörösüveget. Zolti begyömöszöli
fütyijét az üveg száján, húgom pedig kipirultan lelkesedik: Még, Zolti, pisild teli! Zolti
bármennyire igyekszik, nem bír több vizeletet kipréselni magából, és akkor húgom is
tölt bele valamennyit, de persze nehéz célozni, és fele a fürdővízbe megy. Anyám szerint
fürödjek meg én is ugyanabban a vízben, mondtam neki, hogy szerintem ne.
Anyám és Márti néni bikiniben napoznak. Egy csapatban röplabdáztak, de anyám
a szülés miatt abbahagyta. Márti néni most is mindig jár versenyekre, MB1, jó erős
combjai vannak, és mindig fáj a térde. Anyámnak is fáj a térde, mert lánykorába
miniszoknyában és minibundában járt mínusz húsz fokban is. Az ízületei. Keresztanyám
tornász, de eltörik a bokája. Idegösszeomlást kap, mert épp most mentek
volna a vasfüggönyön túlra versenyezni, és disszidálni akart. Zokogva rángatózik és
dobálja magát, már amennyire fellógatott lábbal ez lehetséges, és azt ordítja, nem
azért gürcöltem a sok kurva edzésen, hogy itt rohadjak meg. Elképzelem, milyen a
vasfüggöny. Sok ipari kaput tesznek egymás mellé, és van rajtuk egy kisebb kapu, azon
lehet kimenni, hogyha kinyitják. Szeretném megnézni, de anyám azt mondja, én ezt
nem értem, inkább menjek el apámmal, nézzem meg, hogy fedeztetik a vadászkutyákat.