forradalom és nemzetiség (modell és valóság) - Pro Minoritate ...
forradalom és nemzetiség (modell és valóság) - Pro Minoritate ...
forradalom és nemzetiség (modell és valóság) - Pro Minoritate ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Forradalom <strong>és</strong> <strong>nemzetiség</strong> (<strong>modell</strong> <strong>és</strong> <strong>valóság</strong>) 105<br />
példátlan, de nem lehetetlen, ti. egy népvándorlás (:Völkerwanderung:) a mostani<br />
kor szelleméhez s miveltségéhez illõ s bék<strong>és</strong> tractatusok által eszközlendõ.” 53 Kossuth<br />
ezek után többet nem állt szóba Wesselényivel, ám továbbra is mesterének tartotta<br />
a 30-as évekbeli Wesselényit. Ez pedig ezen ötletét többet nem szellõztette<br />
meg írásban.<br />
Végül Kossuth <strong>és</strong> munkatársai voltak azok, akik megtalálták a <strong>nemzetiség</strong>i kérd<strong>és</strong>,<br />
akkor nemcsak a magyar fél számára elfogadható kompromisszumos megoldási<br />
lehetõségét. 1849. július 14-én Kossuth Lajos kormányzó <strong>és</strong> román r<strong>és</strong>zrõl:<br />
Nicolae Bãlcescu, mint a román emigráció megbízottja, Cezar Bolliac, az emigráció<br />
rendkívüli küldöttje aláírták a <strong>Pro</strong>jet de pacification-t, a Kibékül<strong>és</strong>i tervet. Kossuth<br />
egyébként alkotmányellenesen járt el, mert az országgyûl<strong>és</strong> elé kellett volna terjesztenie.<br />
Viszont július 28-án Szemere Bertalan a Kibékül<strong>és</strong>i tervvel egyezõ szellemû<br />
<strong>és</strong> r<strong>és</strong>zben szövegû törvényerejû <strong>nemzetiség</strong>i határozatot fogadtatott el az országgyûl<strong>és</strong>sel,<br />
<strong>és</strong> így legitimálta a július 14-i szerzõd<strong>és</strong>t.<br />
A Kibékül<strong>és</strong>i terv, mint szerzõd<strong>és</strong> <strong>és</strong> vele a Magyarországon felállítandó román<br />
légió alapokmánya alapvetõen a havaselvi román emigráns Nicolae Bãlcescu kezdeményez<strong>és</strong>e<br />
<strong>és</strong> a magyar államférfiakkal, mindenekelõtt Kossuthtal való tárgyalásai<br />
nyomán született. Alapvetõen újszerû benne az, hogy nem a <strong>nemzetiség</strong>i egyenjogúság<br />
nehezen értelmezhetõ formuláját foglalták bele, hanem a <strong>nemzetiség</strong>ek<br />
számára a „szabad kifejlõd<strong>és</strong>” nyitottabb <strong>és</strong> kev<strong>és</strong>bé machiavellisztikus koncepcióját.<br />
Hiszen miután ez a szerzõd<strong>és</strong> kimondta a román „külön népiség” elismer<strong>és</strong>ét, a<br />
gyakorlati rendelkez<strong>és</strong>eket annak elõrebocsátásával rögzítette, hogy „a magyar kormány<br />
óhajtván minden a Magyarhon kieg<strong>és</strong>zítõ r<strong>és</strong>zét képezõ népiségek szabad kifejlõd<strong>és</strong>ét,<br />
a románok r<strong>és</strong>zére a következõ népiségi biztosítékokat engedményezi”.<br />
A legfontosabb az, hogy rögzítette a nem magyar nyelv használatának lehetõségét a<br />
megyékben, ami egyfajta pótléka a területi autonómia követel<strong>és</strong>ének, hiszen a megyék<br />
széleskörû önállóságnak örvendtek. Az évszázados <strong>és</strong> 1848-ban sokban modernizált<br />
megyerendszer így egyben az új probléma: a <strong>nemzetiség</strong>i kérd<strong>és</strong> megoldásának<br />
alapja <strong>és</strong> kereteként szolgált. Értékeszményeket <strong>és</strong> konkrét hatalmi törekv<strong>és</strong>eket<br />
így lehetett egyeztetni hagyomány <strong>és</strong> korszerûség jegyében, más szóval elfogadhatóvá<br />
tenni a politizáló közvélemény számára. Az egy <strong>és</strong> oszthatatlan nemzet<br />
képzetét felváltotta az egy <strong>és</strong> oszthatatlan ország képzete a soknyelvûség törvényes<br />
elismer<strong>és</strong>ével.<br />
Némi forradalmi machiavellizmus azért persze jellemezte mindkét szerzõdõ felet.<br />
A román fél is a magyarhoz hasonlóképpen kereste a képlékeny formákat, <strong>és</strong><br />
ezért fogadta el a magyar eszmei kezdeményez<strong>és</strong>t. Mert ami a <strong>Pro</strong>jet magyar változatában<br />
népiség, az a franciában nationalité = <strong>nemzetiség</strong>. A szabad fejlõd<strong>és</strong> pedig<br />
ugyancsak magában foglalhatta az elszakadás jogát, miközben ennek szándékát a<br />
román fél term<strong>és</strong>zetesen tagadta, <strong>és</strong> a szerzõd<strong>és</strong>sel egyben le is mondott róla. Politi-
Change language