1. rész PDF - MTA Régészeti Intézet

- A fentihez hasonló jelenség zajlik a vatyai törzsterület északi peremvidékén is, itt a hatvani
kultúra erős hatásával. A hatvani népesség visszaszorítását még a vatyai II. fázisra teszi
Bóna I., valószínűbb azonban a vatyai III. fázisra keltezni. A vatyai III. fázisban jutnak el a
Zagyváig a vatyai emberek (Tószeg-Laposhalom), keleten pedig elérik a Tiszát (Alpár-
Várdomb, Csanytelek, Sövényháza), a Duna-Tisza közén pedig Kelebiáig, Hajós-Hildig
jutnak le. (BÓNA 1994, 24.) Ez a jelenség a koszideri fázis végéig mutatható ki a dunakeszi
temetőben, ahol a fémek alapján még nem, a fazekasság terén azonban már koszideri
formákat mutat ki a feldolgozásban Kovács T.. A változások tehát itt is elsőként a
kerámiaművességben jelentkeznek. (KOVÁCS 1989a)
- További elemzés alá kell vetni keltezési és etnikai szempontból is a koszideri időszakot.
Már Lőrinczy és Trogmayer felveti, hogy időszerű lenne a koszideri időszakot legalább két
periódusra bontani. 21 (LŐRINCZY-TROGMAYER 1995) A koszideri időszakban a kutatás sokáig
csak a fémművesség emlékeit látta, pedig a kerámiaművességben, települési szerkezetben
látható változások mára már sokkal finomabb képet rajzolnak a korszakról. Nagyon kevés
klasszikus tell-település éri meg a koszideri időszakot, azok többsége is csak a koszideri
időszak 1. felét. 22 Ezzel szemben a vatyai földvárakkal egészen más a helyzet, többségük
nagy valószínűséggel megéri a koszideri korszak végét is, sőt, jelentős részüket éppen a
vatyai III. illetve a koszideri periódus alatt alapítanak. 23 Ez a tény arra utal, hogy a Kárpátmedencén
belüli autochton bronzkori kultúrák közül éppen a vatyai kultúrát, és részben talán
a mészbetétes kultúrát ítéljük meg úgy, hogy a legtovább állt ellen a halomsíros kultúra
behatolásának, őrizte önállóságát. Ez persze éppen a kultúrák befogadóképességének
rugalmasságából állt, mely az anyagi kultúra és az etnikum folyamatos keveredéséhez, majd
idővel teljes megszűnéséhez vagy átalakulásához vezetett. Tulajdonképpen ugyanaz a
folyamat játszódott le az említett kultúrákkal, mint a késő magyarádi népességgel egy fázissal
korábban. Az életmód-váltás mögött egy több-tényezős hatásmechanizmust látunk ma, mely
etnikumváltásból és keveredésből, 24 a periódus elején az ismert és meghódított területek
maximális népsűrűségének elérésével, a termőföldek kimerülésével, újabb földek hiányával
járt, ez pedig a periódus végén demográfiai csökkenéshez vezetett, akulturációs
folyamatokból, 25 környezeti- és éghajlatváltozásból 26 tevődött össze, és mindezek együttesen
vezettek az évszázadokon keresztül alkalmazott erőforrások összeomlásához, és az új
21 Ez az igény hívta életre a Százhalombattán megtartott Vélemények a Kosziderről c. értekezést 2003. III.31-
IV.1.-én, mindannyiunk okulására. A konferencián elhangzott előadások megjelenése hamarosan várható,
konferenciakötet formájában.
22 Tell-telepek koszideri időszakra utaló leletekkel és rétegekkel: Vésztő-Mágor, Baracs-Földvár, Dunaújváros-
Koszider, Százhalombatta-Földvár, Alpár-Várdomb, Soroksár-Várhegy, Tószeg-Laposhalom, Jászdózsa-
Kápolnahalom, Tiszafüred-Ásotthalom, Túrkeve-Terehalom, Esztár-Fenyvesdomb, Klárafalva.
(BRONZEZEIT…1992 alapján) További telepek, ahol koszideri korszakra datálható leleteket ismerünk:
Budapest-Békásmegyer, Budavári-Palota, Gellérthegy, Lágymányos, Kamaraerdő, Budajenő-Hegyi szántók –
Reményi L. szíves szóbeli közlése, Szelevény, Felsőpusztaszer – P. Fischl. K. szóbeli közlése, Barca,
Alsómislye, Csütörtökhely, Nagyrozvágy, Tiszaladány, Felsővadász, Edelény-Ludmilla, Füzesabony-Öregdomb
– Szathmári I. szóbeli közlése. Ezek közül Barca, Csütörtökhely, Békásmegyer, Százhalombatta-Földvár,
Túrkeve-Terehalom, Cegléd-Öregszőlők, Alpár-Várdomb éri meg a koszideri korszak végét. Vatyai telepek
közül: Baks-Homokbánya, Csongrád-Vidre, Gerjen-Várad, Dunaföldvár-Öregdomb, Dunakömlőd, Hajós-Hild,
Solymár-Mátyásdomb, Pákozd-Vár, Lovasberény-Mihályvár, Adony, Alcsút, Igar-Galástya, Kajászó-Várdomb,
Mende-Leányvár, Gomba-Várhegy, Kakucs-Balladomb, Cegléd-Öregszőlők anyagában találunk koszideri korra
utaló leleteket. Nem tudunk semmi konkrétumot azonban Sárbogárd, Aba, Vál, Bia esetében a közöletlen
leletanyagok vagy az ásatások hiánya miatt, így csak valószínűsíthetjük, hogy ott is folyik a koszideri
korszakban élet.
23 Vatya III-ban Gomba, Budajenő, Alpár, Cegléd, Vatya-kosziderben Soroksár, Solymár, Mende.
24 A helyi, autochton lakosság egymással, és a kívülről jövő új elemekkel: a késő-magyarádi-veteřovi-korai
kárpát-medencei halomsíros kultúrával.
25 Amely során a peremterületek addigi népessége átveszi és átalakítja a központi területek kultúráját.
26 Az időjárás hűvösebbre, csapadékosabbra fordul. FÜZES 1989; HORVÁTH 2000, 105.
16