1. rész PDF - MTA Régészeti Intézet

onzékszerek, borostyángyöngyök, állatcsontok, és összetört állapotban a sírba szórt
edénytöredékek fordulnak elő. A temetőkön belül sírcsoportok különülnek el. Már a késői
nagyrévi kultúrában megfigyelhető az a szokás, hogy a temetőn belül sírsorok alakulnak ki.
Valószínűleg ennek további fejleménye a korai vatyai kultúrában kialakult 9-10 síros ovális
sírcsoportok megléte. A késői vatyai periódusokban félköríves sírsorok, 3-5 sírból álló családi
sírcsoportok különülnek el. A mellékleteket tekintve a korai periódusokban több a fémtárgy, a
késői fázisban a temetők fémszegénnyé válnak. A korai időszakban azonban nincs éles
különbség a sírok között, míg később bizonyos sírok gazdagabbá válnak (pl. bronzfegyverek
mellékletként való adása). (VICZE 1992) Más adatok ugyanebben az időszakban (bronzkincsek,
plasztikus díszedények reliefszerű ábrázolásokkal, stb.) szintén a társadalom fokozatos
differenciálódására utalnak. A kőben gazdag területeken (Budai hegység környezete)
gyakorivá válik a kőpakolás, kő mellékletadás szokása. 28 Ezek a kődarabok minden esetben
megmunkálatlanok. A valóban megmunkált, igazi kőeszközök (akár pattintott, akár csiszolt
formában) érdemleges mennyiségben és minőségben hiányoznak a sírokból. 29 Ezen
megfontolások miatt a temetők anyagát (mely egyébként is többségében közöletlen)
mellőzzük a doktori disszertációból, néhány érdemleges kivételtől eltekintve.
Míg a vatyai kultúra ennyire szegény a temetők anyagait tekintve kőeszközökben,
vajon a hasonló korú (pl. dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája, hatvani kultúra,
füzesabonyi kultúra, perjámosi kultúra) temetők, sírok esetében is ez-e a helyzet
P. Fischl K. a szőregi temető újraértékelése és teljes közlése során 231 sírt ismertet,
amelyekből mindössze a 40. és a 114. sír tartalmazott kőbaltát (az utóbbi érdekes módon női
sír volt), a 40. sírban továbbá egy simítókavics is hevert. Ezen kívül nem került elő kőből
készült lelet. (P. FISCHL 2000, 2001) Hasonlóan kevés az O’Shea által közreadott temetőkben
feltárt kőeszközök száma is: kőbaltát említ a mokrini temetőből 4, a korai szőregi sírok közül
2 esetben; pattintott eszközt Mokrinból 2, Szőreg korai 2, késői sírjaiból 1, és Ószentivánról 1
darabot; pattintott szilánkot (nem eszközt) Mokrinból 3, Szőreg korai sírból 1, Pitvarosról 1
darabot; kavicsot Mokrinból 4, Szőreg koraiból és Ószentivánról 1-1 darabot; fenkövet
Szőreg koraiból, Deszk A és F temetőjéből 1-1 példányt. (O’SHEA 1996, T. 5.1, 5.5.) Szintén
elenyésző a battonyai temető anyaga: 132 sírból a 108. sírból egy őrlőkő töredék. (SZABÓ
1999)
A dunántúli mészbetétes kerámia népességének temetkezéseit vizsgálva a Bóna I. által
(sajnos nem tételesen, csak összesítve, kiemelve) közölt királyszentistváni, 53 síros temető
anyagában közöl a 12. sírból egy kőbuzogányt (anyaga márvány), mely megmunkálását és
funkcióját tekintve akár méltóságjelző-presztizstárgy is lehetett. Nem lehet tudni, hogy ez
egyedi jelenség volt-e, avagy több ilyen melléklet is előfordult más sírokban. (BÓNA 1975, T.
222/6.)
A kultúra urna- ill. szórthamvas sírjait közlő további publikációkból szinte
következetesen hiányoznak a kőeszközök, kőtárgyak. (pl. TORMA 1978, BÁNDI 1967, 1967a)
Uzsoki A. a 75 sírból álló Mosonszentmiklós-jánosházapusztai temetőjéből a 72. sírból említ
egy kettétört csontcsiszoló lapot és egy marokkövet, és a temető területéről egy szórványként
előkerült kőbaltát. Ugyanitt említi, hogy több kovakőtöredék és hulladék is előkerült, amelyek
leírásától eltekint. (UZSOKI 1963, 84, XXI. T/1, 3, 4.) Nem változott ez a helyzet a kultúra életét
feldolgozó doktori disszertáció közlése után sem. (KISS 2001)
28 Ezt a temetkezési szokást elsőként a badeni kultúrában mutatták ki, pl. Pilismaróton – TORMA 1972. Talán a
kő olyan tradicionális nyersanyag, amelynek felhasználásával, megmunkálásával kapcsolatban több tényező is a
badeni kultúra öröksége, mely még a középső bronzkor végén is megmarad. Ld. a pattintott kőeszközök c.
fejezetet!
29 Vicze M. 1986-ban írott szakdolgozatában Bács-Kiskun megye vatyai temetőit dolgozta fel. A 28 lelőhelyből
és jelentős szórványanyagból álló anyagfeldolgozás egyetlen kőeszközt sem említ. VICZE 1986. Hasonlóan kis
arányban vannak jelen a legnagyobb ismert Dunaújváros-Duna dűlői vatyai temetőben is: a 960. sír öntőmintáján
és csiszolókövén kívül a 676. és 428. sírokból közöl simítókavicsokat. VICZE 2001.
18